Featured

Fasiszta-e a putyinizmus?

Hogyan járul hozzá a fasizmus címke Oroszország háborújának megértéséhez?

A fasizmus kifejezés használatának a jelenlegi orosz állam akcióival kapcsolatban legalább három dimenziója van. Először is, ez egy történelmi analógia, amelyet a közelmúlt jól ismert fejleményeinek fényében a közvélemény számára a jelenlegi események értelmezéséhez használnak. Másodszor, ez egy ukrán titkosírás, amely kifejezi a mai ukránok millióinak megélt tapasztalatát. Kijev azzal a céllal kommunikálja, hogy többek között nemzetközi szimpátiát keltsen az ukrajnai orosz tömegterror áldozatai iránt. Harmadszor, a „fasizmus” egy tudományos gyűjtőfogalom, amely a tudományos osztályozást szolgálja, lehetővé teszi az időben és térben való összehasonlítást, és kiemeli a különbségeket és hasonlóságokat egyrészt a történelmi fasizmus, másrészt a mai putyinizmus között.

A fasizmus mint történelmi analógia

A Putyin rezsimjének fasisztaként való nyilvános jellemzései többnyire a diakrón analógia vagy metaforikus besorolás funkcióját töltik be, hogy jobban megértsük a jelenlegi fejleményeket Oroszországban és a megszállt területeken. Egy aktuális jelenségnek a múltbeli eseményekkel és képekkel való történelmi megfeleltetése és verbális szemléltetése segít felismerni a mai Oroszország döntő jellemzőit és kihívásait. A „fasizmus” Putyin rezsimjének tulajdonítása arra szolgál, hogy a nagyközönség számára szemléltesse, mi történik Oroszországban és az oroszok által megszállt ukrán területeken.

Ez az összehasonlítás annyiban indokolt, hogy számos párhuzam van egyrészt Putyin Oroszországának, másrészt Mussolini Olaszországának és Hitler Németországának bel- és külpolitikai retorikája és cselekedetei között. A 2024-es év végére számos politikai, társadalmi, ideológiai és intézményi hasonlóság halmozódik fel. Ezek az orosz rezsim egyre diktatórikusabb és bizonyos tekintetben totalitárius jellegzetességeitől kezdve a Kreml külső viselkedésének revanchista és egyre inkább népirtó vonásaiig terjednek. A befolyásos amerikai történész, Timothy D. Snyder arra is rámutatott, hogy Oroszország hivatalos történelmi emlékezete és politikai ikonográfiája kódolt formában fasizmuspártivá vált.

Snyder 2018-ban például felhívta a figyelmet a két világháború közötti és a háború utáni orosz emigráció egyik jobboldali értelmiségijére, aki Putyin alatt vált divatossá – a Mussolini- és Hitler-imádó Ivan Iljinre (1883-1954). A posztkommunista, diktatórikus és nacionalista Oroszországról szóló elmélkedéseiben Iljin – Snyder szavaival élve – „metafizikai és erkölcsi igazolást nyújtott a politikai totalitarizmusnak, amelyet egy fasiszta állam gyakorlati vázlataiban fejezett ki. Ma az ő eszméit Vlagyimir Putyin újjáélesztette és ünnepli”. 2018-ban Anton Barbasin orosz politológus hozzátette: „Ivan Iljint nemcsak az orosz elnök idézi és említi, hanem [az akkori] miniszterelnök [Dmitrij] Medvegyev, Lavrov külügyminiszter, több orosz kormányzó, Kirill pátriárka [az orosz ortodox egyház], a [kormányzó] Egységes Oroszország párt különböző vezetői és még sokan mások”.

2022 szeptemberének végén Putyin az ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon oblasztyák hivatalos (illegális) orosz annektálása alkalmából tartott beszédét a következő Iljin idézettel zárta: „Ha én [Iljin] Oroszországot tekintem hazámnak, az azt jelenti, hogy oroszul szeretek, gondolkodom, gondolkodom, énekelek és beszélek; hogy hiszek az orosz nép szellemi erejében. Lelke az én lelkem; sorsa az én sorsom; szenvedése az én bánatom; virágzása az én örömöm”.

A mai orosz bel- és külpolitika számos hasonlóságot mutat a fasiszta Olaszország és a náci Németország politikájával. Ezért a fasizmus kifejezés használata a Putyin-rezsim jellegének analóg magyarázatára és metaforikus megjelölésére a tömegmédiában, a civil társadalomban, az állampolgári nevelésben és a közbeszédben folyó politikai viták számára megvilágító funkciót tölt be. Tekintettel Putyin és környezete néhány demonstratív utalására a történelmi orosz proto- vagy pro-fasizmusra, például Iljin elképzeléseire, heurisztikailag hasznosnak tűnik, ha ma orosz fasizmusról beszélünk.

A fasizmus mint megélt tapasztalat

A „fasizmus” kifejezés Putyin rendszerére való alkalmazásának célja, hogy a külső kommentátorok az Oroszországon és Ukrajnán kívüli közönségnek képet adjanak a jelenlegi orosz bel- és külpolitikáról. Ezzel szemben a „fasizmus” kifejezés és a „ruscizmus” (rashizm) neologizmus – az „Oroszország” és a „fasizmus” kombinációja – ukrán használata elsősorban kifejező aktus. Ukrajnában Oroszország fasisztának való megjelölése 2014 óta kifejezi a kollektív megdöbbenést, a mélységes bánatot és a folyamatos kétségbeesést a Kremlnek az egyszerű ukránokkal szembeni beteges cinizmusa miatt – különösen a háború utolsó 1000 napján.

A „fasizmus” és a „ruszizmus” kifejezéseket az ukrán kormány és társadalom csatakiáltásként is használja, hogy hazai és külföldi támogatást mozgósítson az orosz agresszióval szembeni ellenálláshoz. E kifejezések célja, hogy a külvilágot figyelmeztessék az orosz megsemmisítő háború súlyos következményeire Ukrajna számára. A „fasiszta” és „russzista” jelzők azt jelzik, hogy Oroszország katonai terjeszkedése nem csupán az ukrán területek meghódításáról szól. Oroszország revansista kalandja, különösen 2022 óta, Ukrajna mint független nemzetállam és Oroszországtól elkülönült kulturális közösség elpusztítását célozza. Az orosz kormány szavai és tettei nagyrészt egybeesnek ebben a tekintetben. Már 2022. február 24-e előtt az orosz kormánytisztviselők, parlamenti képviselők és propagandisták nyilatkozatai jelezték, hogy Oroszország Ukrajnával kapcsolatos szándékai túlmutatnak az államhatárok puszta átrajzolásán, a regionális hegemónia helyreállításán és Kelet-Európa nyugatiasodásával szembeni védekezésen. Moszkva legkésőbb 2014 óta kíméletlenül elnyomja az ukrán nemzeti identitást, kultúrát és érzelmeket.

Túlzás lenne az orosz ukrángyűlöletet a nácik biológiai és eliminációs antiszemitizmusával egyenlővé tenni. Moszkva irredentista háborúja „csupán” az ukrán nemzet mint öntudatos politeia és független civil társadalom elpusztítására törekszik; a Kremlnek nem célja az összes ukrán fizikai megsemmisítése, ahogyan a nácik a zsidókkal próbálkoztak. Mindazonáltal az orosz menetrend túlmutat az ukrán lakosok „egyszerű” kiutasításán, zaklatásán, deportálásán, átnevelésén és agymosásán. Magában foglalja azoknak az ukránoknak (és néhány orosznak) a kisajátítását, terrorizálását, bebörtönzését, kínzását és meggyilkolását is, akik szavakkal és/vagy tettekkel ellenzik Oroszország katonai terjeszkedését, politikai rémuralmát és kulturális dominanciáját Ukrajnában.

Nem meglepő tehát, hogy sok ukrán, valamint néhány orosz megfigyelő spontán módon „fasisztának” nevezi Oroszország népirtó magatartását. A 2022-ben Ukrajnában maradt vagy külföldre menekült ukránok milliói, akik hazatértek, első kézből tapasztalják Moszkva gonoszságát az országszerte heti rendszerességgel végrehajtott légicsapások formájában. Sok orosz rakéta-, bomba- és dróncsapás Ukrajna hátországában nem katonai objektumok vagy fegyvergyárak ellen irányul. Ehelyett szándékosan olyan polgári épületek ellen irányulnak, amelyeknek nincs közvetlen kapcsolatuk Ukrajna védelmi erőfeszítéseivel, beleértve lakóházakat, szupermarketeket, kórházakat és oktatási intézményeket.

A hadtörténészek azzal érvelhetnek, hogy a civilek és a nem katonai infrastruktúra elleni szándékos támadások nem egyedülállóak a fasiszta hadviselésben. Ennek ellenére a legtöbb ukránnak a fasizmus címkéje jut először eszébe a tapasztalataik leírására, mivel a családtörténetükben szerepelnek a történelmi fasizmus, különösen a német nácizmus, beleértve a hitleri Luftwaffe légitámadásait is. Néhány idősebb ukrán még mindig emlékszik a Szovjetunió elleni német háborúra.

A fasizmus mint tudományos fogalom

Egyre több neves közép- és kelet-európai szakértő nevezi ma már fasisztának Putyin Oroszországát. Ezzel szemben sok összehasonlító történész és politológus kerüli a fasizmus kifejezés használatát a putyinizmus kategorizálására. Ez az általános fasizmus szűk definíciójával függ össze, amelyet sok ilyen akadémikus használ. Szerintük a fasisztákat más jobboldali radikálisoktól megkülönböztető jellemzőjük a politikai, társadalmi, kulturális és antropológiai újjászületés célja.

A fasiszták gyakran hivatkoznak nemzetük távoli történelmének egy feltételezett aranykorára, és ennek a mitologizált múltnak az eszméit és szimbólumait használják. Azonban nem egy elmúlt korszak megőrzésére vagy helyreállítására törekszenek, hanem egy új nemzeti közösség megteremtésére. A fasiszták szélsőjobboldaliak, de inkább forradalmiak, mint ultrakonzervatívak vagy reakciósak. Ma sok komparatista óvatosan alkalmazná a fasizmus kifejezést a putyinizmusra, mivel az inkább a cári és a szovjet birodalom visszaállítására törekszik, mint egy teljesen új orosz állam és nép megteremtésére.

Másrészt a putyinizmus az elmúlt 25 év során fejlődött – mind a végső céljait és a napi retorikáját, mind a politikáját és a spontán akcióit tekintve. Putyin eredetileg politikai karrierjét az 1990-es évek két legjelentősebb oroszországi nyugati demokratájának szolgálatában kezdte, a posztszovjet Szentpétervár első polgármesterének, Anatolij Szobcsaknak és az Orosz Föderáció első elnökének, Borisz Jelcin elnökének a szolgálatában. Miután Putyin 1999-ben miniszterelnök, 2000-ben pedig elnök lett, a putyinizmus néhány évig bizonyos liberális és Európa-párti vonásokat is mutatott. Putyin alatt Oroszország a 2000-es években és a 2010-es évek elején is tagja maradt az Európa Tanácsnak, a NATO-Oroszország Tanácsnak és a G8-csoportnak. Moszkva még átfogó partnerségi megállapodást is tárgyalt az Európai Unióval 2014-ig.

Oroszország belpolitikai visszafejlődése a proto-demokráciából vissza az autokráciába Putyin 1999-es hatalomra kerülésével kezdődött. De csak nyolc évvel később, a 2007-es müncheni biztonsági konferencián elmondott hírhedt beszédével jelentette be Putyin, hogy Oroszország elfordul a Nyugattól. Azóta a putyinizmus évről évre illiberálisabbá, nyugat-ellenesebbé, nacionalistábbá, imperialistábbá és harciasabbá vált, némi ingadozással Dmitrij Medvegyev 2008 és 2012 közötti „enyhítő elnöksége” alatt. Fokozatosan az orosz álszövetség félautoritárius államból félig totalitárius állammá alakult át. Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója és egyidejűleg az autoriter vagy totalitárius ázsiai államok felé fordulása inkább folytatása, mint megfordítása volt a korábbi tendenciáknak.

A legtöbb komparatista számára ezek és hasonló változások az orosz történelem elmúlt negyedszázadában még mindig túl kevésnek bizonyulnának ahhoz, hogy a putyinizmust fasizmusnak minősítsék. Az orosz bel- és külpolitika Putyin által az elmúlt 25 évben végrehajtott átalakításának azonban egyértelmű iránya van, és napról napra mélyül tovább. Oroszország átalakulása a retorikai agresszió, a belső elnyomás, a külső eszkaláció és az általános radikalizálódás folyamatos növekedését jelentette és jelenti, ami most a nukleáris világháborúval való havi orosz fenyegetésekben csúcsosodik ki.

Továbbá, Oroszország politikáját a megszállt ukrán területeken közvetlenebb értelemben kvázi-fasisztának lehetne jellemezni. A kíméletlen russzifikációs kampány, amelyet az orosz állam Ukrajna megszállt részein folytat a célzott terror, a kényszerű átnevelés és az anyagi ösztönzők révén, arra irányul, hogy elérje e területek mélyreható társadalmi-kulturális átalakulását. Bár az ilyen irredentista, gyarmatosító és homogenizáló politikákat az imperializmus összehasonlító kutatásában nem tekintik fasisztának, a Kreml által az ukrajnai politikájának végrehajtásához használt eszközök és az általa elérni kívánt eredmények bizonyos szempontból hasonlítanak az olyan fasiszta belföldi forradalmakhoz, mint amilyenekre Mussolini Olaszországában és Hitler Németországában került sor vagy amelyeket megkíséreltek.

Moszkva alapvetően át akarja alakítani a meghódított ukrán közösségeket, és egy kulturálisan és ideológiailag egységes orosz nép (russkii narod) sejtjeivé akarja tenni őket. Az orosz birodalmi ultranacionalisták Ukrajna nagy részét eredetileg orosz földnek tekintik, és „Új” és „Kis-Oroszország” (Novorosszija, Malaja Rosszija) néven emlegetik. Az ukránok – ha egyáltalán elfogadják ezt a kifejezést – így csupán a nagyobb orosz nép egy alnemzetiségi csoportja, amely orosz dialektust beszél, és inkább regionális folklórral, mint nemzeti kultúrával rendelkezik.

A „na Ukrajna” – azaz „az [vagy egy Ukrajna nevű területen” – élő embereket az orosz birodalmi nacionalizmus a nagy birodalom „peremén” (okraina) lévő területek lakóinak tekinti, nem pedig egy független országnak. Ezeket a nyugat-orosz határ menti lakosokat az orosz irredentista narratíva szerint az oroszellenes erők félrevezették, hogy egy mesterséges nemzetet, „az ukránokat” alkossanak. Olyan külföldi szereplők, mint a katolikus egyház, a császári Németország, az 1920-as évek bolsevikjai és/vagy a mai Nyugat megosztották a pánorosz népet, és elidegenítették az Orosz Föderáció „nagyoroszait” (velikorosszij) az ukrajnai „kisoroszoktól” (malorosszij).

Moszkva ukrajnai megszállási politikája, amelynek célja az orosz civilizáció megosztottságának visszafordítása, amelyet állítólag külföldi befolyás okozott, egy újjászülető „kisorosz” létrehozására tett kísérletnek tekinthető. A Kreml célja, hogy Ukrajna oroszlakta területein helyi politikai, társadalmi, kulturális és antropológiai forradalmat idézzen elő. Bár a népesség homogenizációs kampányok gyakoriak voltak a történelemben, és nem kizárólag a fasizmusra jellemzőek, az ukrajnai russzifikációs politika hasonlít a klasszikus fasiszta bel- és megszállási politikához, így Moszkva átalakító céljai Oroszország ukrajnai „testvéreivel” kapcsolatban kvázi fasisztának tekinthetők.

Következtetések

Maga Oroszország fejlődése még messze van a fasizmustól, amennyiben Putyin és környezete nem hazai forradalmárok, hanem az 1991 előtti ancien regime képviselői . A cári és szovjet rendet igyekeznek a lehető legmesszebbmenőkig visszaállítani, nem pedig egy teljesen új birodalmat létrehozni. Putyin kevésbé egy orosz Hitler, mint inkább bizonyos szempontból az utolsó német birodalmi elnökhöz, Paul von Hindenburghoz hasonlítható, aki 1933. január 30-án Hitlert tette birodalmi kancellárrá.

Másrészt az orosz birodalmi nacionalizmusban Ukrajna nem idegen ország, hanem Nagy-Oroszország nyugati határvidéke. Míg a legtöbb nem orosz megfigyelő a Kreml Ukrajna-politikáját Moszkva külpolitikai prioritásainak kifejeződéseként értelmezi, sok orosz ezt belső orosz ügynek tekintené. Moszkva agresszivitása az ukránokkal szemben sokban összefügg azzal, hogy sok orosz feltételezi, hogy ez egy családi ügy, amelyre a nemzetközi jogi szabályok és a humanitárius egyezmények nem vonatkoznak.

Sok ukrán áldozat és nem ukrán ellenző számára, akik ellenzik azt, amit Moszkva tesz Ukrajnában, a legtöbb összehasonlító elemző elutasítása, hogy Putyin Oroszországát fasisztának nevezze, helytelennek, ha nem is álságosnak vagy akár erkölcstelennek tűnik. Oroszország erői és megszálló adminisztrációja Ukrajnában, különösen 2022 óta, terrorista, népirtó és néha szadista módon viselkedik. Ebben az összefüggésben furcsának tűnik ragaszkodni ahhoz, hogy Moszkva politikája és a mögötte álló eszmék egyértelműen, abszolút és kizárólagosan nemfasiszták.

Az biztos, hogy a náci gázkamráknak nincs orosz megfelelője – ahogyan ennek a német bűnténynek sem volt olasz-fasiszta megfelelője. De hogyan minősítsük Moszkva szándékait a 2022-es bukovai vagy mariupoli tömeggyilkosságok, a 2023-as kachovkai gát felrobbantása, a kísérő nélküli gyermekek ezreinek deportálása, az ukrán hadifoglyok tömeges kínzása vagy az ukrán civilekre mért orosz légicsapások mögött? Ezek a bűncselekmények nem pusztán a katonai műveletek járulékos kárai, és nem is a neokolonialista politika hétköznapi változatai, mivel minden megszálló rezsimben előfordulnak. Az orosz megsemmisítő háború mögött álló ideológia óvatos besorolása „illiberális”, „konzervatív” vagy „tradicionalista” ideológiának nem tűnik elegendőnek. Sok megfigyelő, aki ismeri Moszkva ukrajnai politikájának borzalmas részleteit, nem találná ezeket a kifejezéseket megfelelőnek, sőt félrevezetőnek.

Másrészt a putyinizmus kizárólag fasizmusra való redukálása szintén nem segít. Moszkva katonai agressziójának olyan magyarázata, amely csak az ultranacionalista fanatizmust hangsúlyozza, nem teljes. Bár a mai Oroszországban számos fasiszta van, beleértve a politikai és értelmiségi elitet is, Oroszország kulcsfontosságú politikai döntéshozóinak és alakítóinak többsége inkább cinikus, mint fanatikus. Oroszország 2022 előtti külpolitikai kalandozásainak fontos – ha nem is döntő – tényezője volt azok politikai könnyűsége, stratégiai kiszámíthatósága, katonai győzelmessége, gazdasági megfizethetősége és társadalmi népszerűsége.

Oroszország 2008-as grúziai, 2014-es ukrajnai és 2015-ös szíriai katonai beavatkozásai nem csak mint ilyenek voltak sikeresek. Stabilizáló hatással is voltak Putyin uralmára Oroszország kezdetleges belpolitikáján és konformista társadalmán belül. Azzal a pozitív kül- és belpolitikai tapasztalattal, amelyet Putyin korábbi katonai kalandozásai során szerzett, némileg irracionális lett volna, ha 2022 elején, amikor Putyin népszerűségi mutatói ismét relatív csökkenésnek indultak, nem próbálkozik újra ugyanezzel a trükkel.

Mai kérdés – Ön szerint támogassa-e a Nyugat Ukrajnát az oroszok teljes kivonulásáig?

Az EU külpolitikai főosztályának vezetője, Josep Borell azért érkezett Kijevbe, hogy Ukrajnát Európa támogatásáról biztosítsa Donald Trump választási győzelme utáni első látogatásán egy magas rangú brüsszeli tisztviselőnek.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint támogassa-e a Nyugat Ukrajnát az oroszok teljes kivonulásáig?

Trump fia Zelenszkijnek: 38 nap múlva elveszíted a támogatásodat!

A megválasztott elnök fia, ifjabb Donald Trump üzent ily módon Ukrajna elnökének, akit maga Donald Trump “a világ legjobb kereskedőjének” nevezett a választási kampány során arra célozva, hogy Ukrajna dollár milliárdokat kapott Nyugatról miután Putyin 2022 február 24-én megtámadta az országot.

Moszkva háromnapos villámháborút tervezett, de az amerikaiak pontosan értesültek a részletekről, ezért az ukrán különleges alakulatok meg tudták előzni Zelenszkij elrablását, és legyilkolták az orosz kommandósokat. Az intenzív katonai együttműködés Ukrajna és az Egyesült Államok között azóta fennáll, hogy Kijevből elűzték Janukovicsot, Ukrajna oroszbarát elnökét.

Victoria Nuland akkori külügyi államtitkár közölte: az USA-nak 5 milliárd dollárjába került az oroszbarát rendszer megbuktatása, és egy nyugatbarát rendszer létrehozása Kijevben. Victoria Nuland nem is titkolta:

Ukrajnát Washingtonból irányítják.

Amikor az Európai Unió szerepéről kérdezték, akkor nőies finomsággal ezt válaszolta: fuck the EU!
Donald Trump első elnöki periódusában folytatódott Ukrajna támogatása, amelyet csak megerősített, hogy Joe Biden 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

A CIA igazgatója már azelőtt megállapodott Brüsszelben az Oroszország elleni szankciókról mielőtt Putyin megindította csapatait Kijev ellen.

William Burns, a CIA igazgatója volt az utolsó amerikai vezető, aki Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal – telefonon. William Burns korábban az USA nagykövete volt Moszkvában. Jelenleg Burns Nariskin tábornokkal, az orosz hírszerzéssel fejével tartja a kapcsolatot – olykor Törökországban találkoznak.

Trump a békeangyal

Milley tábornok, az USA fegyveres erőinek akkori vezérkari főnöke már 2022-ben jelezte: a háború megnyerhetetlen Ukrajnában, ezért ideje lenne a béketárgyalásoknak.

Trump többször is közölte: közvetlenül tárgyalna Putyinnal, és 48 órán belül véget vetne a fegyveres konfliktusnak Ukrajnában.

Zelenszkij elnök győzelmi terveinek senki sem tulajdonít jelentőséget Washingtonban, ahol pontosan tudják: Ukrajna sikerére csakis akkor nyílna lehetőség, ha a NATO és mindenekelőtt az USA a jelenleginél sokkal inkább elköteleznék magukat a háború folytatása mellett. Ennyit Trumpnak Ukrajna nem ér meg, mert számára sokkal fontosabb a Közel Kelet és Kína. Ha Trumpnak sikerülne megállapodnia Putyinnal Ukrajna rovására, akkor ily módon lazíthatna Moszkva és Irán illetve Kína együttműködésén. Trump meg akarja osztani az USA ellenfeleit, ahogy ezt korábban Kissinger külügyminiszter javasolta: az egységes orosz – kínai – iráni – észak-koreai blokk ugyanis együttesen túlságosan is nagy kihívást jelentene az USA-nak, amelynek afganisztáni háborúja  húsz év után látványos kudarccal végződött.

Trump tanácsadói nem hisznek a nagy orosz fenyegetésben sem hiszen az ukrajnai háborúban az orosz hadsereg és hírszerzés szánalmasan leszerepelt.

Trump valamiféle új Jaltát akar, és ebben partnerre találhat Putyinban, aki valószínűleg már csak az arcát akarja menteni a siralmas ukrajnai kudarcban.

Trump és Putyin hívei egyesüljetek!

Orbán jelszava most ez lehet, a gesztenyéje pedig valamilyen gauleiter szerep Európa kevésbé szerencsés felén. A fiatal fideszes politikust sokkolhatta amikor a kilencvenes évek elején tudatták vele: Magyarország az Egyesült Államokat egyáltalán nem érdekli, a térségben Lengyelország és Románia számíthat Washington érdeklődésére. Ez a két állam azután látványosan fejlődött is, megelőzve Magyarországot, mely a rendszerváltáskor még jócskán előttük állt. Most Orbán Viktor abban reménykedhet, hogy kikaparhat valamilyen gesztenyét Trump és Putyin lehetséges megegyezéséből. Ezért hozta létre a magyar – szlovák – szerb szövetséget, és a Patrióta frakciót az Európai parlamentben.

Trump és Putyin barátai egyesüljetek!

Ez Orbán jelszava, és bármennyire tragikomikus, még lehet belőle valami hiszen Washingtont valószínűleg még az Oroszország és Kína közé szorult Mongólia is jobban érdekli mint Magyarország.

Megrendszabályozhatja-e a médiát Trump Orbán módra?

0

Anne Applebaum amerikai történész, a lengyel külügyminiszter neje szerint ez nagyon is elképzelhető hiszen Trumpnak is vannak milliárdos támogatói, akik felvásárolhatják a kritikus média egy részét, és átváltoztathatják azt a megválasztott elnök támogatóivá, vagyis létrejöhet a média Orbán módra történő áthangolása, kérdés valójában megéri e.

“A magyar kormány kihasználja a média rossz anyagi helyzetét, és kicsinálja a vele szemben kritikus szerkesztőségeket” – emlékeztet Anne Applebaum Orbán Viktor módszerére, aki a közmédia bedarálása után a privát média jórészét is uralma alá hajtotta.

A liberális sajtó az USA-ban is érzi a veszélyt: Jeff Bezos, a Washington Post tulajdonosa megtiltotta, hogy a lap Kamala Harris mellett tegye le a voksát. Emiatt sok jeles újságíró otthagyta a lapot, és sokan lemondták az előfizetést. A New York Times szakértőket kért fel arra, hogy elemezzék Orbán médiapolitikáját és annak alkalmazhatóságát az amerikai viszonyokra.
Anne Applebaum hangsúlyozza:

“az amerikai médiapiac sokkal nagyobb és sokszínűbb mint a magyar, ezért Orbán módszerei ott egy az egyben nem alkalmazhatók.”

Elon Musk mindenesetre már megvásárolta 44 milliárd dollárért az X-et vagyis példát mutat arra, hogy miképp veheti át a média egy fontos területét Trump szövetségese, aki ki is rúgott mindenkit a régi vezetésből, akik viszont kitiltották korábban Donald Trumpot a Twitterről, melyet Elon Musk X-re keresztelt át.

A propaganda nem csodafegyver

Erre kénytelen rádöbbeni Rogán Antal, aki Orbán Viktor megbízásából egyszerre irányítja a kormánypárti médiát és a titkosszolgálatokat. Ez a kommunista párt megszokott párosítása volt, de a hatása meglehetősen kétséges eredményeket mutatott hiszen a Rákosi rendszer pillanatok alatt megbukott 1956-ban noha a médiakontroll 100%-os volt. Ceausescu ugyanígy uralta a médiát, mégiscsak megbukott 1989-ben. Romániában is kiderült, hogy

a nagy semmit sokáig nem lehet eladni:

hiába hirdette Ceausescu médiája, hogy az ország egy földi paradicsom, az emberek milliói vándoroltak ki mihelyt kinyílt a kapu a diktátor halála után.

Orbánnak is azt kell tapasztalnia, hogy hiába a média kontroll, ha az életszínvonal évek óta stagnál, illetve sokak számára csökken. A korábban ismeretlen Magyar Péter mozgalma a proteszt szavazatokkal komoly politikai erővé vált, és fenyegetheti a hatalmat, amely a pénzhiány miatt egyre ingatagabb Magyarországon.

Trump is a proteszt szavazatokkal győzött az Egyesült Államokban. Ha nem tud eredményt felmutatni a gazdaságban, akkor a növekvő médiatámogatás sem segít. Az amerikai választókat – éppúgy, mint a magyarokat – elsősorban a megélhetés érdekli. Hic Rhodus – hic salta! – itt kellene eredményt produkálnia Donald Trumpnak és Orbán Viktornak, akik a bírálatban nagyok, de teljesítményben törpék. Ezen nem segít a média: a választópolgárok nem vakok…

A magyarok többsége fillérekért robotol egész életében

„Sosem lehetsz olyan szegény, hogy ígérni ne tudj!” – mondta anyám, ha (sűrűn előfordult) felelőtlen ígérgetéssel igyekeztem megszerezni valamihez támogatását. Orbán Viktor ígéretei eddig füstbe ment terveknek bizonyultak. Vajon Trumpra alapozni a jövőt nyerőnek bizonyulhat?

A magyarok többsége fillérekért robotol egész életében. Ez derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből, mely szerint csak Bulgáriában alacsonyabbak a munkajövedelmek az Európai Unióban mint Magyarországon.

A rendszerváltáskor Magyarország a régió élvonalában járt ebben a tekintetben is, de 34 év után sikerült leküzdenünk magunkat az utolsó előtti helyre. A számok: Magyarországon az éves átlagkereset 16900 euró volt, Bulgáriában 13500 euró. Az élvonal: Luxemburg 81100, Dánia 67600, Írország 58700. A régióban még Románia is megelőz: 17739 euro, Lengyelország 18500, Szlovákia 19000 és Horvátország 21500 euro.

Miért előz meg Románia is, amely Ceausescu halálakor – 1989 – ebben a tekintetben is a mélyponton volt? Erre az egyszerű kérdésre a magyar elit nem siet válaszolni hiszen mind a jobb mind a baloldal olyan gazdaságpolitikát folytatott, amely az alacsony munkabérekre alapozta az ország fejlődését. Komoly növekedést ugyan nem sikerült elérni hiszen ebben a tekintetben is a sereghajtók között vagyunk a régióban, de a bérek a béka popója alá kerültek még ebben a régióban is, amely hagyományosan hátrányos helyzetű Európában. Ezért is emigráltak és emigrálnak innen milliók – akármilyen színű is a kormányzat.

Orbán politikai sikerének épp az alacsony bérek jelentik az egyik titkát

Illyés Gyula a Puszták népében írta meg a magyar vidék igazi drámáját, és ezt a vidéket nagyon is jólismeri Orbán Viktor, aki Felcsúton cseperedett. A kiszolgáltatott emberek szervilis jobbágy mentalitására építette a nemzeti együttműködés rendszerét, amely egyszerre politikai siker és gazdasági kudarc. Miközben a gazdaság alulteljesít addig a Fidesz a választásokon felülteljesít. Ehhez Orbánnak csak azt a pénzt kell megtalálnia, amellyel a kiszolgáltatott jobbágy mentalitású vidék megvásárolható: 2022-ben ez valamivel több mint 1500 milliárd forint volt. 2026-ban legkevesebb 2500 milliárd kell, ezt mutatja Magyar Péter előretörése.

Trump megmenti Orbán Viktort?

Brüsszel rájött Orbán titkára, és ezért fagyasztotta be az eurómilliárdokat. A magyar miniszterelnök emiatt bajban van hiszen a magyar gazdaság gyengén teljesít, az Európai Unió nem ad pénzt, a kínaiak pedig csak üzleti alapon kölcsönöznek. Vajon Donald Trump hajlandó-e többre? 2500 milliárd forint dollárban nem olyan sok, de az amerikai költségvetés sem áll jól, az államadósság már felülmúlja az éves GDP 100%-át ! Ráadásul 2026-ban az USA-ban is választások lesznek, melyeken Trumpon számonkérhetik az ígéreteit. Persze az se lenne kellemes az amerikai elnöknek, ha Trump európai barátja, Orbán Viktor elhasalna a választáson. Amikor Trump és Orbán a választási győzelem után telefonon beszélgettek, akkor jelen volt Elon Musk is. Ezt sietett hangsúlyozni Orbán Viktor. Talán a világ leggazdagabb embere mentené meg Trump európai barátját? A Tesla tulaj Sanghajban működteti legnagyobb elektromos autógyárát miközben Trump büntető vámokkal akarja kikészíteni Kínát. Orbán Viktor kiutat kínálhat ebből a csapdából hiszen a német és a kínai ipar is Debrecenben találkozik egymással. Trump valamit ígérhetett Orbánnak, de az amerikai választóknak is sokat ígért. Az ígéretek teljesítése sem Trumpnak sem Orbánnak nem az erőssége…

Trump, Putyin, Orbán – ez a béketábor?

0

A szovjet időket idézte a magyar miniszterelnök amikor kijelentette: ”Trump megválasztása után hatalmasra nőtt a béketábor!”

Orbán Viktor, aki meghívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Budapestre, arra kívánt utalni, hogy Trump megvonhatja az USA támogatását Ukrajnától, hogy rákényszerítse Kijevet a területért békét elv elfogadására.

Budapesten Zelenszkij elnök megismételte: számukra nem elfogadható a fegyverszünet!

Mark Rutte, a NATO új főtitkára, elővette a koreai kártyát, mondván: az észak-koreai csapatok jelenléte az ukrajnai háborúban olyan eszkalációt jelent, melyet Trump elnök sem hagyhat figyelmen kívül. A választási kampányban Donald Trump megismételte: 48 órán belül békét teremt Ukrajnában méghozzá úgy, hogy Vlagyimir Putyinnal tárgyal erről.

Trump kapcsolata az orosz elnökkel éppúgy tisztázatlan mint Orbán Viktoré.

Ez a szovjet béketáborban egyáltalán nem volt szokatlan hiszen Kádár Jánost 1956-ban erőszakkal vitték Moszkvába, ahol “rábeszélték” arra, hogy Magyarország maradjon a Varsói Szerződés vagyis a béketábor tagja. 1981-ben a Szovjetunió a béketábor egy másik renitens tagját  Lengyelországot próbálta megrendszabályozni: Jaruzelski tábornok vállalta honfitársai alávetését Moszkva akaratának.

Orbán Trump és Putyin közép-európai gauleitere?

A magyar miniszterelnök már hozzákezdett a béketábor szervezéséhez Trump győzelme előtt: létrehozta a Patrióta frakciót az Európai Parlamentben, melyben Putyin európai barátai domborítanak. Közép Európában két szövetséget is tető alá hozott gyors egymásutánban: az egyik az osztrák Szabadságpárt és a cseh Ano összekapcsolódását jelezte a Fidesz-szel. A Szabadságpárt Ausztriában közismerten Putyin nagy barátjának számít: az orosz diktátor táncolt az osztrák külügyminiszterasszony esküvőjén, akit a Szabadságpárt delegált az akkori osztrák kormányba. Mindez már a múlté: a miniszterasszony Oroszországban tölti száműzetését. Andrej Babis ex cseh miniszterelnök a Szovjetunióban tanult, és lépett kapcsolatba a KGB-vel.

A másik szövetség, melyet Orbán Viktor összehozott: Magyarország, Szlovákia és Szerbia együttműködése, melyre Komáromban ütöttek pecsétet. Mindhárom állam Putyin kegyében áll.

Mindezeket a lépéseket bírálta David Pressman amerikai nagykövet, akinek az is feltűnt, hogy Minszkben Szijjártó Péter külügyminiszter oroszul beszél egy eurázsiai konferencián, melynek díszvendége Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki korábban a Barátság Érdemrendet adta át a magyar diplomácia vezetőjének. Pressman nagykövet nyilvánvalóan távozik az elnökváltással, de a kérdés megmarad:

mekkora orosz befolyást tolerál az USA térségünkben?

Orbán Viktor arra számít, hogy Trump és Putyin paktuma őt hozza helyzetbe, és háttérbe szorulhat Lengyelország és Románia, melyekre a Biden diplomácia épített. Csakhogy korántsem biztos, hogy Trump szakítani akar ezzel az évtizedes amerikai stratégiával, mely fel akarja tartóztatni Oroszországot, és ebben kulcsszerepet szán Lengyelországnak valamint Romániának. Trump le se szarja Európát, de ebből még nem következik, hogy rajongana Putyinért és Orbán Viktor oroszbarát politikájáért.

Trump hetekkel ezelőtt megüzente a magyar miniszterelnöknek: nem ért egyet orosz és Kínabarát külpolitikájával!

Magyarország kis ország, ezért Trump elnéző is lehet Orbán diplomáciája iránt a nyugat- keleti határvidéken hiszen senkinek sincsen varázspálcája egy olyan megoldásra, amely mindenkinek megfelel. Ha Trump véget vetne a háborúnak Ukrajnában, akkor ennek a lelke mélyén mindenki örülne, mert több mint két és félév után mindenki számára nyilvánvalóvá vált: ez a háború megnyerhetetlen!

Mennyit ér a svéd – magyar csodacsatár, Viktor Gyökeres?

A 26 éves svéd válogatott labdarúgó a szerződése szerint 100 millió eurót ér, de lehet, hogy csapata, a portugál Sporting Lisszabon már 75 millió euróért elengedi. A fiatal csatár mesterhármast ért el az angol bajnok, a Manchester City ellen a Bajnokok Ligájában, és ekkor nőtt meg iránta az érdeklődés.

Viktor Gyökeres ontja a gólokat: a múlt szezonban 67 mérkőzésen 66 gólt lőtt. Edzője átveszi a Manchester United irányítását, és felröppent a hír: Viktor Gyökeres is ott folytathatja hiszen a Premier League komoly előrelépés lenne mint szakmai mind anyagi szempontból.

“Nem teszek ilyet a Sportinggal”

Így nyilatkozott Ruben Amorim, a Sporting edzője, aki átveszi a Manchester United irányítását. Ruben Amorim a város szülötte, és szoros érzelmi szálak fűzik a Sporting Lisszabonhoz. Viktor Gyökeres nagyon tiszteli edzőjét:

”Ő hozott ide, sokat tanultam tőle. Minden elismerést megérdemel, amit csak kap, és én a magam részéről minden jót kívánok neki.”

Viktor Gyökeres azoknak a magyar futballistáknak a számát gyarapítja, akik külföldi válogatottban lettek sztárok. A mindinkább nemzetközivé való európai futballban ez egyáltalán nem nagy meglepetés, és már a magyar válogatottnak is van olyan tagja mint Loic Nego, aki francia-magyar állampolgár, az ősei pedig Afrikából érkeztek Európába.

Stiglitz: Mekkora veszélyt jelenthet egy Trump – Musk féle gazdaság?

“Az amerikaiak többsége szegényebbé válna, rosszabbul és rövidebb ideig élne, ha megvalósulna Donald Trump víziója, mely járadékos kapitalizmust jelent, ahol a haverok járnak jól, mert csökkentenék az adókat és a piac szabályozását” – hangsúlyozza a Nobel díjas közgazdász a Project Syndicate oldalon.

“Trump egyre többet ígér a kampányban, de képtelen lesz betartani ígéreteit hiszen lehetetlen a cégek és a szupergazdagok adóját csökkenteni miközben finanszírozzuk  a katonai kiadásokat és a társadalombiztosítást, és ráadásul a költségvetés hiányát is csökkentjük”- mutat rá Stiglitz, aki külön kitér arra, hogy Elon Musk, a világ leggazdagabb embere, milyen abszurd ötletekkel hozakodik elő a választási kampány finisében.

Mit állít a Tesla, a SpaceX és az X ura? Azt, hogy 2000 milliárd dollárral csökkentené az USA költségvetését! A legszebb ebben az ígéretben az, hogy Elon Musk cégei óriási mértékben függenek az állami megrendelésektől és támogatásoktól: a Tesla befuccsolt volna, ha nem jutott volna 465 millió dolláros hitelhez az Obama adminisztráció idején.

“Trump arra beszélné rá a Kongresszust, hogy önkényesen csökkentse a katonai, egészségügyi és oktatási kiadásokat, vágja meg a pénzügy és a kereskedelmi minisztérium költségvetését éppúgy mint a társadalombiztosításét és a Medicare kiadásait.”

Trumpnak már volt rá négy éve, hogy felszámolja “az adminisztratív államot”, és nem teljesítette az ígéretét. Ha most beváltaná a populista ígéreteit, akkor nem csökkenne a központi költségvetés deficitje hanem lényegesen növekedne: 7500 milliárd dollárt érne el a következő évtizedben.”

Trump alatt elszabadulhat az infláció

“Trump vámjai mindent megdrágítanának a piacon, és főként a közepes jövedelmű és szegény rétegek járnának pórul.”

Stiglitz elsősorban a Kína ellen tervezett vámokra utal, de Trump az Európai Uniót sem kímélné.

Az infláció a szegények adója: az USA polgárai egyre rövidebb ideig élnek: ez már így volt a Covid pandémia előtt is Trump elnöksége idején, és ugyanez a tendencia folytatódna ezúttal  is pedig a fejlett országok közül az Egyesült Államokban a legalacsonyabb az élettartam.

“Az USA-ban a legnagyobbak a társadalmi különbségek a fejlett világban, Trump tervezett adócsökkentései csak tovább fokoznák ezt”

– hangsúlyozza Stiglitz, aki emlékeztet arra, hogy 23 Nobel díjas amerikai közgazdász biztosította támogatásáról Kamala Harrist egy felhívásban a választási kampány idején elvetve Trump elképzeléseit.

Trump csökkentené a tudomány támogatását

Az Egyesült Államok ereje elsősorban a tudományos és technológiai kutatásban és fejlesztésben van, de Donald Trump csökkentené a kiadásokat ezen a téren. Elhanyagolná a környezetvédelmet, mert a nagy olajtársaságok finanszírozzák a kampányát.

“Elon Musk sem érti, hogy a rövid távú haszon érdekében áldozza fel a jövőt amikor adócsökkentést kíván és egyidejűleg visszafogná a tudomány támogatását, noha az ő cégei is elsősorban ettől függenek.”

Végül a Nobel díjas Joseph Stiglitz levonja a tanulságot:

”Trump olyan járadékos kapitalizmust akar, amely előnyös Elon Musknak és a hozzá hasonló dollármilliárdosoknak, de az amerikaiak többsége számára nem”

– írja a Nobel díjas közgazdász a Project Syndicate oldalon.

Hogyan verte át egy ravasz malajziai üzletember az amerikai haditengerészetet?

15 év börtön a US Navy legnagyobb korrupciós botrányában: a “kövér Leonardnak” 20 millió dollárt vissza kell fizetnie, és még kapott egy 150 ezer dolláros pénzbüntetést is, mert éveken keresztül működtette azt a korrupciós hálózatot, amely alaposan megcsapolta a Pentagon költségvetését.

A “kövér Leonard” ahogy a sajtó elkeresztelte Leonard Glenn Francis malajziai üzletembert, már 2015-ben bűnösnek vallotta magát, és 2022-ben bíróság elé került, de akkor megszökött az ítélet elől: bokájáról leoperálta a nyomkövetőt, és eltűnt.

Az Interpol körözése alapján fogták el a Simon Bolivar nemzetközi repülőtéren Venezuelában – emlékeztet a CBS, amely szerint a korrupt üzletember  Kubába akart szökni. Venezuelában letartóztatták, és egy nagyobb fogolycsere keretében került vissza az Egyesült Államokba. Biden elnök a “kövér Leonardért” egy kolumbiai kereskedőt adott Venezuelának, melynek elnöke, Nicolas Maduro sok fontos pénzügyi vállalkozását rajta keresztül intézte. A kolumbiai üzletember az USA-ban pénzmosás miatt került börtönbe.

Hogy nyújt le dollár milliókat a malajziai “üzletember” a US Navytől?

A ravasz “kövér Leonard” hét amerikai tengerésztisztet környékezett meg változatos módszerekkel: kubai szivarok és prostituáltak voltak a csalik. Ha az amerikai tengerésztisztek beleestek a csapdába, akkor azután luxus nyaralásokat és prémium whisky szállítmányokat kaptak cserébe azért, hogy kissé túlszámlázzák a “kövér Leonard” szolgáltatásait. A rendőri vizsgálat szerint 35 millió dollárt tett ki a túlszámlázás értéke. Előfordult az is, hogy az amerikai hadihajót a kapitány egy olyan kikötőbe irányította, ahol a “kövér Leonardnak” volt hajófelújító cége.
Mindezért a bíróság 164 hónapos börtönbüntetésre ítélte a malajziai “üzletembert”. A bíró ehhez még hozzácsapott 16 hónapot azért, mert a “kövér Leonard” megszökött az ítélet elől 2022-ben.

“Sok millió dollárjába került az amerikai adófizetőknek, hogy Leonard Francis kialakította korrupciós hálózatát, amelybe bevonta a US Navy több tisztjét is. Ez megingathatta a bizalmat”

– hangsúlyozta Kelly P. Mayo, a washingtoni hadügyminisztérium ellenőrzési főosztályának vezetője, aki a CBS-nek nyilatkozott.

Vajválság Oroszországban

Oroszország vajat importál Törökországból és az Egyesült Arab Emírségekből, hogy megállítsa az inflációt.

A Dairy News szakportál szerint decemberben a vaj árának 26%-os emelkedése várható, és ez kikezdheti Putyin népszerűségét. Ezért sürgősen vajat vásárol az orosz kormány Törökországtól és az Egyesült Arab Emírségektől – írja a Reuters.

Jelenleg a vaj ára 34%-kal magasabb mint tavaly Oroszországban, ahol az infláció mindinkább próbára teszi a lakosság türelmét. Sok szakértő szerint a tavalyi tojásválság megismétlődése fenyeget: akkor is jelentős mennyiségű importtal sikerült csak túljutnia az inflációs krízisen, amely azért alakult ki, mert Putyin mindent alárendel a hadigazdaságnak az ukrajnai háború miatt. A Telegram csatorna szerint

“a vaj helyzet kritikussá vált Oroszországban.”

A legjobb minőségű hazai vaj, a Breszt Litovszk csaknem 240 rubelbe kerül ez jelenleg körülbelül két és fél dollárt ér. A kormány tárgyalásokba kezdett a hazai tej termelőkkel, hogy megpróbálja kezelni a problémát. A hatalmas területű ország mindig is importált vajat: körülbelül a fogyasztás egynegyede függ ettől, de ez a mostani vásárlás Törökországban és az Egyesült Arab Emírségekben más: hiány van olcsó vajból.

Miért alakult ki hiány? Mert olyan tradicionális szállítók mint Új Zéland és a latin-amerikai országok felfüggesztették az exportot Oroszországba az ukrajnai háború miatt.
Az orosz kormány folyamatosan keresi az új szállítókat: India, Irán és főként Fehéroroszország. Ehhez csatlakozik most Törökország és az Egyesült Arab Emírségek.
Az orosz kormánynak fejtörést okoz, hogy a dinamikusan növekvő sajt és fagylalt gyártás elvonja a nyersanyagot a vaj piactól, ahol emiatt gyorsan emelkednek az árak.

A vásárlók értetlenek és dühösek

A Dairy News tudósítója megkérdezett egy vásárlót Moszkvában, hogy mit gondol a vaj árának növekedéséről? A válasz ez volt:

”nagyon drágává vált a vaj. Érthetetlen, hogy miért?!”

Putyin esküdözik, hogy Oroszország képes úgy háborúzni Ukrajnában, hogy a lakosság életszínvonala ezt nem érzi meg, de a valóság erre mindinkább rácáfol. Az élelmiszer infláció mindenkit érint, de elsősorban a szegényebb rétegek érzik meg azt, mert az ő jövedelmükből sokkal többet kell erre költeni. Putyinnak fontos, hogy megőrizze a népszerűségét, ezért rendelte el a vajimportot Törökországból és az Egyesült Arab Emírségekből. Az első 20 tonnás szállítmány már meg is érkezett Törökországból, ahol a tejtermelés az ország nyugati részére koncentrálódik, amely közel van az ukrajnai hadszíntérhez. Erdogan török elnök kétkulcsos politikát folytat: drónokat szállít Ukrajnának, mezőgazdasági termékeket Oroszországnak. Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – Törökországban folytak tárgyalások Ukrajna és Oroszország között a fegyverszünetről, de ezek eredmény nélkül megszakadtak.

A CIA igazgatója és az orosz katonai hírszerzés vezetője olykor titokban Törökországban találkozik, hogy megvitassák az ukrajnai háború fejleményeit.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK