Featured

Miért nő az elektromos autók ára, ha az akkumulátoroké csökken?

Európában 33%-kal csökkent az akkumulátorok átlag ára 2020 óta míg az elektromos autóké 11%-kal nőtt. Vajon miért?

Európában az autógyárak elmozdultak a drága prémium kategória felé: 2020-ban a részesedésük még csak 28% volt az elektromos autók között, idén ez már 64%! Miért? Mert az európai autógyárak nehéz helyzetükben rámennek a profitra, amely a prémium kategóriás járművek esetében lényegesen magasabb. A Mercedes Benz 55%-os, a BMW 50%-os áremelést hajtott végre az elektromos prémium autók piacán. Minthogy az államok költségvetési gondok miatt leálltak a támogatással, így csökken a kereslet. Az olcsóbb kategóriában a kínaiak jelentenek versenytársat, ezért alkalmaz velük szemben védővámokat az Európai Unió. Tegyük gyorsan hozzá: az USA is, Biden elnök egyenesen 100%-os vámot vetett ki a kínai elektromos autókra.

A 25 ezer eurós autók a keresettek

A brüsszeli bizottság felmérte az igényeket az Európai Unióban, és a válaszolók többsége – 57% – azt közölte, hogy szívesen vásárolna elektromos autót, ha lenne rá pénze. Mennyiért vennének új elektromos autót? 25 ezer euróért. Csakhogy ebben a kategóriában dominálnak a kínaiak. Idén várhatóan a kínai cégek adják el az  elektromos autók egynegyedét az európai piacon. Január elsejétől jöhetnek a védővámok az Európai Unióban, ezért ez az arány 20%-ra csökkenhet. Ha maradnak a védővámok, akkor 2026-ban már csak 18% lesz a kínai részesedés. Kérdés, hogy mikor jelenhetnek meg a piacon a BYD szegedi gyárának autói? Ezeket az autókat nem terhelné uniós védővám. Ha tovább folytatódik az akkumulátorok árának a csökkenése, akkor az elektromos autók egyre versenyképesebbé válhatnak. A baj az, hogy az átlagos uniós polgárok pénztárcája a közeli jövőben nem lesz vastagabb, a fizetőképes kereslet minden valószínűség szerint stagnálni fog. Nem úgy mint az Egyesült Államokban vagy Kínában, ahol nő az életszínvonal, és ezzel párhuzamosan egyre több elektromos autót adnak el. Európa ezen a téren is lemaradhat holott korábban az autóipar volt az európai gazdaság zászlóshajója. A digitális lemaradás miatt ennek vége van, és Európának más húzó ágazatot kell keresnie, mert különben végképp lemarad a globális versenyben Észak Amerika és a Távol Kelet mögött.

10 ezer észak-koreai katona készül Ukrajnába

Zelenszkij ukrán elnök jelentette be a tízezer észak koreai katona érkezéséről szóló információt, elmondta azt is, hogy a tisztek egy része már meg is érkezett Ukrajna oroszok által megszállt területére.

Putyin júniusban járt Észak Koreában, ahol stratégiai együttműködési egyezményt írt alá Kim Dzsong Unnal, aki tavaly hosszú ideig vendégeskedett az orosz Távol Keleten. Észak Koreában többezer fiatalt hívtak be katonának jelezve, hogy 1,4 millióan készek a hazát szolgálni, hogyha erre szükség van. Észak Korea felrobbantotta azokat az utakat, melyek Dél Koreával kötik össze. A két Korea között nincs békeszerződés, 1953-ban fegyverszünetet kötöttek miután Sztálin halála után Moszkva békülni akart az Egyesült Államokkal. Ukrajnában Donald Trump hasonló fegyverszünetet tervez amennyiben november első keddjén megválasztják az Egyesült Államok elnökének.

Orbán: Zelenszkij tervével nem lehet győzni!

A magyar miniszterelnök beszélt az ukrán államfő győzelmi tervéről is szokásos pénteki rádiós interjújában.

“Ennek a vége vereség lesz, most itt állunk. A másik 26 ország döbbenten hallgatta Zelenszkij beszédét az uniós csúcstalálkozón” – mondta a magyar miniszterelnök, aki minden bizonnyal tévedett hiszen Zelenszkij bemutatta győzelmi tervét az Egyesült Államokban is, ahol azt elég szkeptikusan fogadták. Brüsszelben és a többi európai fővárosban is pontosan tudják, hogy Ukrajna nem áll győzelemre, de azzal is tisztában vannak: Ukrajna nem tudja átvészelni a telet, ha nem kapja meg azt a 45 milliárd eurós támogatást, melyet az elkobzott orosz vagyon kamataiból akar átutalni az Európai Unió Kijevnek. Ezt viszont akadályozza a magyar diplomácia, amely ezzel Putyin és Trump kezére játszik. Míg a demokrata adminisztráció Washingtonban és az Európai Unió erősíteni kívánja Ukrajnát, hogy ellen tudjon állni az orosz nyomásnak addig Orbán Viktor – Trumppal együtt arra törekszik, hogy meggyengítse Zelenszkij elnököt.

Győzelmi tervében az ukrán elnök emlékeztetett arra:

Ukrajna azért szerelte le nukleáris arzenálját, mert Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy Britannia és Németország garantálta a határait. “Putyin nem támadta volna meg Ukrajnát hogyha atomhatalom maradtunk volna”

– mutatott rá teljes joggal Volodimir Zelenszkij.

Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor ezt mondta: ”A fordítás miatt lehettek árnyalatnyi különbségek, de nekem nem úgy tűnt, hogy az ukránok atomhalommá szeretnének válni. A lehetőség azonban rémisztő. Egy ilyen létező vagy nemlétező ukrán terv pánikszerű hullámokat vetne Európa szerte. Mindenki azt érzi, hogy az európai háború berobbanása már a kanyarban van, ezért ezt tisztázni kell” – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki hozzátette:

“mindenkinek háborús stratégiája van, nekünk békestratégiánk.”

Arról nem beszélt, hogy miért van vészhelyzet egyedül Magyarországon az ukrajnai háború miatt az Európai Unióban. Arról sem tett említést a magyar miniszterelnök, hogy Trump azért akar békét Ukrajnában, hogy Izraellel együtt megrendszabályozza Iránt. A közel-keleti konfliktusban a demokrata adminisztráció és az Európai Unió követeli a békét míg Benjamin Netanjahu – Trump támogatásával tovább folytatná a háborút, amely már több mint egy éve tart, és éppúgy megnyerhetetlen mint az ukrajnai konfliktus.

A nagy córesz, de ígérni semmibe sem kerül

Orbán Viktor egészen fantasztikus. Az ország gazdasága romokban, az EU-s pénzek nem jönnek, Kína meg Oroszország úgy használ ki bennünket saját céljai érdekében, hogy jobban se kell, a pereit már csak a Kúrián tudja végsőfokon megnyerni (nem csoda, ott a Patyi az elnökhelyettes – elnököt csinálni belőle, az már túlzás lett volna), a megbízhatónak hitt emberei sorra hibáznak, ki hatalmasat, ki csak nagyot, nincs pénz semmire (az oktatás és az egészségügy után nemsokára a közlekedés is rendőri felügyelet alá kerül, hogy még működjön valahogy), már csak azért utazik ki Brüsszelbe, hogy mindenki személyesen lássa, ki is az a mitugrász kerékkötő, akit mindenkinek utálni kell. Gyorsan kell megnézniük, mert néha kiküldik a folyosóra.

Ezt persze csak mi gondoljuk így. Ő másképp van vele. Hiszen győzött! Mindenütt! Ott ugrál a maga felfújta gumivárban, és diadalmasan vigyorog, mert nagyon biztos benne, ő a sallerokat osztja, és nem kapja. János vitéz, Godzilla, meg Szent Péter együtt is smafu hozzá képest, ha ide mernék tolni a képüket, kokiktól duzzadt fejjel kotródnának haza anyukához, kisírni a vállán magukat. Ezer szerencse mindegyiknek, hogy errefelé ilyen trió ritkán lébecol. Itt van nekünk a miniszterelnök úr. Elég az. Néha még sok is.

Ebből a permanens győzelmi mámorból születik egy csomó ökörség. A 3 – 6 százalékos növekedés, az egymillió forintos átlagbér, meg az ezer eurós minimálbér álomképe, amelyek megmaradtak benne, mert egyszer ezt mondta neki egy rosszul tájékozott haverja a brancsból, és ő elhitte mindegyiket. Lévén szintén dilettáns, gátlás nélkül ragozza őket szüntelen. Ez persze nagyon is érthető, mert kies hazánkban immár jó ideje a valóság is álomkép. Igaz, a döntő többségnek inkább rémálomkép, de Orbán számára ez lényegtelen. A Birtokon meg a Klastromban nem érzékelhető, csak pár kilométerrel arrébb a sok-sok kis Kádár kockában lakóknak, mivel pedig tőle mindegyik messze van, könnyed hanghordozással ígéri meg, hogy jövőre majd jó lesz nekünk. Sőt, nagyon jó! De még mennyire! 2023-ban idénre ígérte. Nem is emlékszik már arra senki. A mostanira se fog. Ez a majd jóvá levés egy sok-sok éven át tartó, hosszú folyamat, hajh de megtanultuk már ezt negyvenöttől nyolcvankilencig. Lásd Cs. Éva, „Mindig csak a holnap, aztán holnap is a holnap…”.  Mintha Kádár apánkat hallanám.

Érdekes gondolat tőle ez a Nyugat alkonya. Ott már nincs Coca Cola mámorban fetrengés sem, a szex is eltűnt az életükből, individuál-globalista transzvesztiták, melegek és egyéb LBTQ-k imbolyognak csöbörből vödörbe, a versenyképességük meg „felszívódott”, és csak azért nem mi, magyarok építjük meg a Turul légitaxi gyárat Stuttgart mellett, mert Mészáros úr jobb szeret külföldi focicsapatokat támogatni, mint céget gründolni messzi idegenben. Nála aztán nix dájcs! Maximum gdje je moja jahta? Mennyivel jobb itthon a kínai vasút akolmelege…

A speciális nézésű történész asszony persze nem véletlenül dobta be a Nyugaton kihaló szexet (hja, aki a Biblia mellett a Koránt is ismeri!). – Ezt akarjátok ti is? – kérdezi, és ez bizony nagyon nagy érv a döglődő Nyugat ellen, tekintve, hogy pénzben ugyan kissé lemaradtunk, de itt van nekünk vígasznak a pia, a cigi meg a nő. Odaát Mária szerint a nők túlságosan is öntudatra ébredtek, karrierépítéssel foglalkoznak, és ahelyett, hogy alázatosan elfogadnák szegény ácsingózók közeledését, hajlamosak őket úgy kirúgni az ágyukból, hogy hatot bucskáznak a szőnyegen! Így aztán nincs szex hónapszám meg évszám, ha ugyan nem több idő telik el. – Ez kell nektek, ostobák? – kérdezi és joggal szókimondó Mária. – Nem! Nem! Soha! – kiáltja az igaz magyar, és simán leszavaz Orbánra. Viszi az asszonyt is, az megy vele engedelmesen. Ahogy a miniszterelnök úr mondta, a tulipán a nő, a megfordított szív a férfi. Ilyen a házasság: az anya nő, az apa pedig férfi. Egy egészséges magyar világ.

A Nyugat hanyatlására persze találhatunk érveket. Itt van mindjárt, hogy 2010. és 2023. között az EU egy főre jutó GDP növekedése 19,2 % volt, Magyarországé ugyanakkor 38,2 %, azaz majdnem a duplája! Fantasztikus – lenne, de nem az. A különbség a két konkrét, dollárban kifejezett adat közt 2010-ben 5000 dollár volt, a mai különbség meg ugyanúgy 5000 dollár.

2010-ben a magyar, egy főre jutó GDP a nyugatinak a 49 %-a volt, ma, 13 év után 57 %. Ilyen tempóban kb. 70 év elmúltán hozzuk majd be őket, és akkor még figyelembe sem vettem, hogy minél fejlettebb egy ország, annál nehezebb nagy növekedést elérni. Egyébként a 49 >> 57 % növekedés annak köszönhető, hogy több gyárat hoztak ide onnan (olcsó munkaerő), mint amennyi technológiai fejlesztést, innovációt meg újdonságot (drága munkaerő) állítottak elő otthon. Ezért építi Orbán a tudás alapú helyett a munkaalapú társadalmat, mert akkor sok olcsó munkáskéz lesz, és ha bárki idehoz egy gyárat, nem csalódik bennünk. Magunk új terméket nem találunk ki, gyártástechnológiát nem fejlesztünk hozzá, gyárat meg aztán végképp nem építünk, az ugyanis nem a nemzetes urak dolga. Még csak az kéne!

Itt van aztán a kínai-amerikai példa a „keleti felemelkedésre”. A kínaiak az egy főre jutó GDP-jüket a 13 év alatt 118 %-kal növelték (5500 >> 12 000 USD), az amerikaiak meg csak 22,6 %.kal (53 000 >> 65 000 USD), az előnyük Kínával szemben mégis nőtt, mintegy 5500 dollárral. Azért Kínától ez a növekedés is szép, ma már csak úgy 4000 dollárral van lemaradva. Tőlünk. Az amerikaiaktól 53 000 dollárral.

A fentek alapján az a keleti fellendülés még odébb van. A nyugat-európai hanyatlást illetően, az a háború következménye, ugyanis az olcsó energiának annyi lett, ráadásul Ukrajnát támogatni kell, mert az a hülye Nyugat azt hiszi, úgy jár, mint Hitlerrel Chamberlain, aki átengedte a német diktátornak a szudétanémet területeket a béke reményében (müncheni egyezmény). Churchill viszont azt mondta a brit miniszterelnöknek a Parlamentben: „Uram, ön választhatott a becstelenség és a háború között. A becstelenséget választotta, ezért megkapja a háborút.” Mint tudjuk, Churchill-nek lett igaza, mégpedig nagyon igaza, ezért a Nyugat inkább a háborúpárti Churchill szerepét választotta, Chamberlainét meghagyja Orbánnak. A Nyugat szerint lehet, hogy Oroszország győz, de attól még nem lesz béke. Pláne, hogy Ukrajna bekebelezése esetében Oroszország sokkal közelebb kerül a NATO-hoz, mint a há… illetve a különleges katonai hadműveletek elindítása előtt, azaz még inkább fenyegetve lesz szegény. Közös orosz-lengyel határ? Brrr! Azt a népben, nemzetben gondolkodó, patrióta oroszok nyilván nem tűrhetik! Irány a La Manche csatorna! Putyinnal tűzön-vízen át! Szijjártó Péter, magyar külügyminiszter Moszkvába utazott, hogy biztosítsa Lavrov miniszter urat a maximális támogatásunkról, egyben bejelentse az új szerződést, amelynek mottója: „Gáz van, de lesz is”.

Persze gyötörnek bennünket, van mindenféle bajunk, de Magyarország 2010-ben elindult egy úton, amikor a nagy córeszben, ha szabad így fogalmaznunk, átvettük a kormányzást… mindenkivel kereskedni kell, mindenkivel versenyezni kell, mindenkivel együtt kell működnünk, hogy a világban keletkező gazdasági haszonból jusson Magyarországnak is”.

  • Igaz, gyötörnek minket. Mármint Brüsszel. Persze hogy. Nem szeretik, se a pávatáncot, se a vétót, se az őket ismételten, sőt sokadszor átverni próbálást. Érdekes lett volna, ha mi, mikor megkaptuk a 27 pontos kifogáslistát, teljesítjük ezeket, és nyugi van, és pénz, és béke. De Orbán Brüsszelt illetően igencsak háborúpárti, tehát juszt se teljesíti! Ez van I.
  • A mindenféle bajjal totálisan egyetértek. Naponta derül ki valami. Recseg-ropog a gazdaság, az egészségügy, az oktatás, a közlekedés, nő a hitel, és igencsak csökken a becsület. Ez van II.
  • Úgy hallottam, a világválság Gyurcsány meg Bajnai nyakába zúdult (Gyurcsány azért mondott le, mert a megszorításokat tőle a nép nem fogadta volna el). Orbán kapott egy rendben lévő országot, a megszorítások már Bajnai által bevezetve (akárcsak 1998-ban, mikor Bokros a munkát már elvégezte), ő csak beült a készbe, ahogy szokott. 2010-ben az adósság 80 % volt, viszont akadt a fiókban egy MANYUP-nyi összeg, azaz 2700 milliárd. Ez a GDP 10 %-a, azaz a tényleges nettó adósság csak 70 %-ra tehető. Ma ugyanez: 75 %. Úgy beszélik, a 75 a 70-nél nagyobb. Adósbesorolásunk az S&P-nál akkor (BBB-). Ma is ugyanaz. Hol is volt ott a córesz, tessen mondani? És hová jutottunk mostanára?
  • Elindultak egy úton fideszék? Sajnos így igaz. Nem jöttek rá, hogy lefelé vezet.
  • Ki is tiltotta ezt a semleges kereskedelmi álláspontot eddig, tessen mondani? Egyedül az oroszokkal lehetett volna gond, de felmentést kaptunk az EU-tól a szankciók alól. Az olajra is, a gázra is. Miért beszél hülyeségeket?

Nem írok többet. Így is szomorú vagyok. És ez az ember a miniszterelnökünk, immár 14 éve.

Kétharmaddal, ha el tetszettek volna felejteni.

Mennyit kockáztat Orbán az akkumulátorgyártással?

A magyar kormány nagy pénzeket fektet az akkumulátorgyártásba és az elektromos autózásba miközben a piac befagyott Európában. Kipukkadt a luftballon?

Kaderják Péter, az Akkumulátor Szövetség főnöke szerint nem: a világpiac nem állt le, mert az elektromos autózás egyre népszerűbb Kínában és az Egyesült Államokban. Az Európai Unióban is csak lelassult a korábban igen dinamikus növekedés: tíz éve még csak százezer elektromos autó volt, mára már 9,3 millió fut belőlük az utakon.

A tisztán elektromos járműpark idén 42,9 millióra nő a világpiacon 2035-ben viszont várhatóan már 430-500 millió lesz! Az Európai Unióban jelenleg 3,4 millió elektromos járművet értékesítenek évente míg 2035-ben már várhatóan 15,5 milliót. Kínának és Dél Koreának előnye van az akkumulátor technológiában, ezt az USA és az EU Kína esetében védővámokkal próbálja kompenzálni.

A magyar kormány javaslata szerint minden uniós polgár egységesen 4500 eurós támogatást kaphatna amennyiben elektromos autót vásárol. Mindez része egy javaslat csomagnak, melynek a teljes összege 100 milliárd euró körül van. Honnan lenne az Európai Uniónak ennyi pénze erre a célra? Erre a magyar javaslat nem tér ki – jó okkal ugyanis Mario Draghi egységes közös hitelfelvételt tart szükségesnek ahhoz, hogy az Európai Unió képes legyen a nagy stratégiai tervek végrehajtására: zöld átállás, digitális forradalom, Ukrajna támogatása stb.

Csakhogy Orbán Viktor határozottan ellenzi a közös hitelfelvételt.

Nincs ezzel egyedül: más tagállamokban is nagy a tartózkodás. Minden attól függ, hogy Németország hogy dönt. Angela Merkel kancellár annak idején úgy tudta keresztülvinni a közös hitelfelvételt, hogy szentül megígérte: egyedi esetről lesz szó! Csakhogy Németország az államadósság fék miatt nincs abban a helyzetben, hogy jelentősen növelje a kölcsönök felvételét. Az elektromos autók eladása is azért lassult le, mert a német kormány támogatási programja véget ért. Jövőre választásokat tartanak Németországban, ahol várhatóan a CDU vezére, Friedrich Merz alakíthat majd kormányt. Kérdés, hogy kivel. A zöldek is esélyesek lehetnek mint koalíciós partnerek márpedig számukra az elektromos autózás igencsak fontos.

Az Európai Unió mindenesetre elhalasztotta az új költségvetés vitáját a német választások utáni időszakra.

Németország gazdaságának gyengélkedése ugyanis új helyzetet teremtett a politikában: előretörnek a szélsőséges pártok mind a jobb mind pedig a baloldalon. Az Alternative für Deutschland kedvenc ellenfelét a zöldek jelentik Németországban, ahol a fontos gazdasági döntések mindinkább politikai színezetet kapnak. Orbán Viktor a német – kínai – magyar együttműködésben bizakodik az elektromos autógyártásban illetve az akkumulátor iparban. Az elképzelés hosszú távon bejöhet, de a legközelebbi választások 2026-ban lesznek Magyarországon.

Yahya Sinwar: Radikális iszlamista ideológus, aki teljes mértékben elkötelezte magát Izrael elpusztítása mellett

Noha Yahya Sinwar Izrael gázai hadjáratának fő célpontja volt, a terrorista főnököt meggyilkoló katonák nem számítottak rá, hogy vele találkoznak az összetűzés során – közölték izraeli tisztviselők.

Sinwar a Hamászban, azzal szerzett nevet magának, hogy brutálisan bánt a feltételezett kollaboránsokkal. Vérengzésével emelkedett fel a ranglétrán. Kegyetlenségével érte el, hogy ő vezethesse a csoportot és levezényelje az október 7-i mészárlást.

Az izraeli tisztviselők csütörtök délután egyre nagyobb bizonyosságot adtak afelől, hogy az elmúlt napon Gázában az izraeli erőkkel folytatott tűzharcban meghalt  a Hamász vezetője, Yahya Sinwar, aki az Izrael elleni 2023. október 7-i pusztító támadások óta szökésben volt.

Augusztus elején jelentették be a Hamász új vezetőjeként, miután Teheránban meggyilkolták Iszmail Hanijet, amelyet Izraelnek tulajdonítottak. Ő volt, aki felnőtt életének felét izraeli börtönökben töltötte, a Hamász legerősebb vezetője volt, aki életben maradt Haniyeh meggyilkolása után.

Az október 7-i mészárlások kitalálója az elmúlt évben Gázában bujkált, dacolva az izraeli hadsereg meggyilkolására irányuló hajtóvadászatával.  Őt tekintették Izrael legfőbb célpontjának a gyilkos támadás óta, amely Izrael történetének leghalálosabb napja volt.

„Sinwar egy olyan területen bujkált, amelyet erőink hosszú ideje körülvettek. Nem tudtuk, hogy ott van, de eltökélten kerestük, ő volt az elsődleges célpontunk”

– közölte a hadsereg szóvivője Daniel Hagari.

DNS-tesztek megállapították, hogy az IDF által Rafahban meggyilkolt terrorista teste a Hamász főnökének holtteste.

Sinwar 1962-ben született egy menekülttáborban a gázai Khan Younis városában. Korán tagjává vált az 1987-ben megalakult Hamásznak, amely a csoport radikális iszlamista ideológiáját vette át, amely Izrael felszámolására és egy iszlám állam létrehozására törekszik. Végül ő vezette a csoport biztonsági ágát, amely megtisztította a szervezetet a beépített izraeli kémektől.

Izrael az 1980-as évek végén letartóztatta, és beismerte, hogy megölt 12 feltételezett munkatársát, ami miatt a „Younis kán mészárosa” becenevet kapta. Négy életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték olyan bűncselekmények miatt, amelyek között két izraeli katona meggyilkolása is szerepelt.

Sinwar sztrájkot szervezett a börtönben a munkakörülmények javítása érdekében. Tanulmányozta a héber és az izraeli társadalmat is, és úgy látták, hogy mélyen ismeri azt.

2008-ban túlélte az agyrákot, miután izraeli orvosok gyógykezelték.

2011-ben Benjámin Netanjahu miniszterelnök engedte ki a börtönből mintegy 1000 másik fogollyal együtt, Gilad Shalit izraeli katonáért folytatott csere keretében, aki a Hamász fogságba esett egy 2006-os határon átnyúló rajtaütés során.

Sinwar nem bánta meg az október 7-i támadásokat még egy évvel a háború után sem. A  vele közvetlen kapcsolatban álló emberek elmondása szerint annak ellenére, hogy ezzel elindított egy izraeli inváziót Gázában, és egy háborút, amelyben palesztinok tízezrei haltak meg, elpusztították gázai hazáját, és pusztítást zúdítottak rá szövetségesére a Hezbollahra is. Számára a „fegyveres harc” maradt az egyetlen módja egy palesztin nemzet létrehozásának kikényszerítésének – mondta négy palesztin tisztviselő és két közel-keleti kormányforrás.

Annak ellenére, hogy a gázaiak közötti nézeteltérés jelei mutatkoztak a háború folytatását illetően, ő egy év háború után is megingathatatlan maradt.

A Hamász három tisztviselője és egy regionális tisztviselő szerint az Izrael által „a gonosz arcának” nevezett Sinwar titokban irányított, folyamatosan mozgott, és megbízható hírvivőket használt a nem digitális kommunikációhoz.

A Katar és Egyiptom által vezetett, hónapokon át tartó kudarcba fulladt fegyverszüneti tárgyalások során, amelyek a foglyok túszokra cseréjére összpontosítottak, Sinwar volt az egyedüli döntéshozó – közölte három Hamász-forrás. A tárgyalók napokig vártak a titkos hírnökláncon átszűrt válaszokra.

A Hamász ideológiája Izraelt nemcsak politikai riválisnak, hanem megszálló erőnek tekinti a muszlim földön. Ebben a megvilágításban Sinwar és követői a nehézségeket és a szenvedést gyakran a nagyobb iszlám áldozathit részeként értelmezték, mondják az iszlám mozgalmak szakértői.

A börtönben írt félig önéletrajzi regényében Sinwar olyan jeleneteket írt le, amikor a csapatok palesztin házakat dózerrel döngölnek, „mint egy szörny, amely összezúzná áldozata csontjait”.

A gázaiak a mindennapos nehézségekkel kapcsolatos panaszait megértéssel fogadta. Nyugtatta az embereket – mondta négy újságíró és három Hamász-tisztviselő, félelmetes hírneve és kirobbanó haragja ellenére. Az arab és palesztin tisztviselők Sinwart a Hamász stratégiájának és katonai képességeinek megalkotójának tekintették, amelyet az Iránhoz fűződő erős kapcsolatai erősítettek meg, ahová 2012-ben látogatott el.

Nabih Awadah, az egykori libanoni kommunista fegyveres, akit 1991 és 1995 között Sinwarral együtt raboskodott Askelonban, azt mondta, hogy a Hamász vezetője az Izrael és a Palesztin Hatóság között létrejött 1993-as oslói békemegállapodást „katasztrófálisnak” és Izrael trükkjének tekintette. Szerinte csak „erőszakkal, nem tárgyalásokkal” lehet újra a palesztinoké a föld. Számára a katonai konfrontáció volt az egyetlen út „Palesztina felszabadításához” az izraeli megszállás alól.

Awadah azt mondta, Sinwar „befolyásos vezető volt minden fogoly számára, még azok számára is, akik nem tartoztak az iszlamisták vagy vallásosok csoportjába”.

Izrael 2005-ben kivonult Gázából, de a Sinwar idején a Hamász hatalmas munkaerő- és pénzügyi erőfeszítéseit összpontosította arra, hogy az övezetet olyan hadműveleti bázissá alakítsa, amelyből a zsidó állam megsemmisítésén munkálkodik, földalatti alagutakból, fegyverraktárakból és rakétákból álló hatalmas hálózatot épített ki.

Az október 7-i razziák megszervezése előtt Sinwar nem titkolta, hogy keményen meg akarja megütni ellenségét.

Egy tavalyi beszédében megfogadta, hogy harcosok és rakéták özönét küldi Izraelbe, utalva egy olyan háborúra, amely vagy egyesíti a világot egy palesztin állam létrehozása érdekében az 1967-ben Izrael által elfoglalt szárazföldeken, vagy elszigeteli a zsidó nemzetet globális színtéren.

A beszéd idejére a Sinwar és a Hamász katonai főnöke, Muhammad Deif (akit Izrael 2024 júliusában megsemmisített) már titkos terveket szőtt a támadásra. Még nyilvános gyakorlatokat is tartottak, amelyek egy ilyen támadást szimuláltak. Céljai nem teljesültek. Miközben a kérdés ismét a globális napirend élén áll, a palesztin nemzet kilátásai sosem volt olyan távoli, mint most.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kategorikusan elutasította a háború utáni gázai tervet, amely határozott ütemtervet tartalmazna a palesztin állam létrehozására, és azt mondta, hogy minden ilyen mostani megbeszélés a terror jutalma lenne.

Michael Koubi, az izraeli Shin Bet biztonsági ügynökség egykori tisztviselője, aki 180 órás keresztül még a börtönben hallgatta ki Sinwart, azt mondta, hogy Sinwar egyértelműen kitűnt a megfélemlítési és parancsoló képességével.

Koubi egyszer megkérdezte az akkor 28 vagy 29 éves terroristát, hogy miért nem volt már házas. „Azt mondta nekem, hogy a Hamász a feleségem, a Hamász a gyermekem. Számomra a Hamász a minden.” (Sinwar 2011-ben megnősült, és három gyermeke született.)

Csányi – OTP: “nincs még egy ország, ahol a kormány ennyire beavatkozna a bankok életébe!”

A második leggazdagabb magyar, az OTP elnök vezérigazgatója a Portfolió konferenciáján bírálta a magyar kormány különadóit, melyekkel a bankokat és más vállalkozásokat sújt.

“Ha a kormány betartaná az ígéreteit, akkor az extraprofitadónak idén már nem kellene léteznie!”- hangsúlyozta Csányi Sándor. Aki más területeken is bírálta az Orbán kormány gazdaságpolitikáját :” furcsa logika, hogy 5%- os kamatplafont kell bevezetnünk a lakáshiteleknél miközben a kormány nem vállal semmiféle inflációs kötelezettséget cserébe”- mutatott rá egy nyilvánvaló ellentmondásra.

Csányi Sándor kitért az Európai Unió helyzetére is, és visszhangozva Mario Draghi nézeteit , megállapította , hogy az európai versenyképesség csökkent az Egyesült Államokhoz képest. “Technológiai fejlődésben és innovációban is sereghajtóvá vált Európa”- hangoztatta az OTP elnök vezérigazgatója , aki azért hozzátette , hogy a legnagyobb magyar bank köszöni szépen és jól van. Olyannyira jól, hogy fontolóra vette a német Commerzbank megvásárlását , lett is volna elég pénze erre, de politikai okokból lemondott erről. A politikai ellenállást most tapasztalhatja az Unicredit , mely megpróbálja átvenni a Commerzbankot, de a német kormány keményen ellenáll. Mario Draghi jelentésében európai óriás bankokat javasol, de a nemzeti kormányok nemigen lelkesednek ezért. “Így viszont marad az amerikai bankok vezető szerepe a globális gazdaságban “- hangsúlyozta Csányi Sándor.

Magyar Péter élvezi Csányi diszkrét támogatását?

Meg nem erősített hírek szerint Csányi és csapata – Hernádi Zsolt, a MOL elnök vezérigazgatója és Pintér Sándor belügyminiszter – titokban támogatják Orbán Viktor kihívóját, mert nem értenek egyet a magyar miniszterelnök EU és NATO ellenes politikai vonalával.

Az OTP és a MOL sokat profitált a nemzeti együttműködés rendszeréből, de Orbán cserében keményen adóztatja őket. Ez sem tetszik a gazdasági élet két veteránjának, mint ahogy az sem, hogy Orbán Viktor szembekerült Brüsszellel és Washingtonnal.

A nagy túlélők már arra készülődnek, hogy Orbán Viktort is túléljék, ha úgy alakulnak a dolgok: Brüsszel és Washington együtt megbuktatja Orbánt.

Ez most egyértelműen Trump szereplésétől függ: ha ő jön, akkor Orbán átmenetileg megmenekül, ha viszont Kamala Harris lesz az elnök, akkor Washington és Brüsszel együtt kísérli meg Orbán Viktor levételét a sakktábláról. Csányi, Hernádi és Pintér az életművüket és a pénzüket féltik. Mindenképp el akarják kerülni a káoszt. Abban bíznak: ha ez a rendszerváltás idején sikerült, akkor most sem lehetetlen. A káosz senkinek sem érdeke, de minthogy Orbánt az oroszok erőteljesen támogatják, nem fog harc nélkül távozni.

Ceausescut Moszkva és Washington közös döntéssel tette el láb alól. Milosevicset ugyan levették a sakktábláról, és Hágába vitték, de utódát lelőtték. Szerbiában pedig olyan rendszer működik, amely nagyon is hasonlít a nemzeti együttműködés orbáni rendjéhez. Szerbia állítólag Orbán egyik menekülő útja hiszen közel van, de nem tagja sem az Európai Uniónak sem pedig a NATO-nak, és kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal.

Sinwar halott – A túszokat fogvatartó megmenekülnek, ha elengedik a túszokat és leteszik a fegyvert

Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy Yahya Sinwart, a Hamász vezetőjét szerdán megölték. Holttestét az izraeli hatóságok azonosították – közölte az izraeli hadsereg.

Az izraeli hadsereg csütörtökön megerősítette, hogy Yahya Sinwar, a hatalmas és megfoghatatlan terroristavezér, aki a háború kezdete óta volt Izrael első számú célpontja, életét vesztette.

Sinwar az Izrael elleni, október 7-i brutális támadás megtervezőjének tekintették, amely elindította a 13 hónapos háborút, ezzel humanitárius válságba sodorta a Gázai övezetet, és szélesebb körű konfliktust indított el, amely immár magában foglalja a libanoni harcokat is.

A Hamász erőkkel folytatott szerdai gázai tűzharc után az izraeli katonák előkerítettek egy holttestet, amely Sinwar holttestének tűnt. Az izraeli rendőrség azt mondta, hogy Sinwar

DNS-tesztek megállapították, hogy az IDF által Rafahban meggyilkolt terrorista teste a Hamász főnökének holtteste.

A Hamasztól nem érkezett azonnali válasz.

Amióta tavaly októberben támadást indítottak a Hamász ellen Gázában a Hamász határon átnyúló rajtaütései miatt, amelyek során mintegy 1200 embert öltek meg, és több mint 200 embert raboltak el, izraeli tisztviselők többször hangoztatták, hogy céljuk nem kevesebb, mint a terror csoport megsemmisítése.

Sinwar halála reményt ébreszt egy olyan konfliktus lezárásában, amely több tízezer gázai életét vesztette, és sokakat sodort humanitárius válságba. Halála arra ösztönözheti a Hamászt, hogy egyetértsen az izraeli követelésekkel, és Izraelt katonai sikerhez is juttathatja, ami arra késztetheti a Netanjahu-kormányt, hogy enyhítse tárgyalási álláspontját.

Netanjahu Trumpot az izraeli válaszcsapás időzítésével akarja segíteni

0

Irán minden korábbinál nagyobb rakéta csapást mért Izraelre, de a védelmi rendszer az USA aktív közreműködésével ezt elhárította. Benjamin Netanjahu miniszterelnök azonnal válaszcsapást ígért, de a CIA szerint ennek időpontját az amerikai választások hajrájához akarja igazítani, hogy a maximális támogatást nyújtsa Trumpnak.

Biden elnök és Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje nagyon is tisztában van a választási kockázattal: olyan szoros a verseny, hogy a közel-keleti fejlemények is számíthatnak a szavazatok számlálásakor. Volt már ilyen: 1980-ban Teheránban az iszlamista forradalmi gárda elfoglalta az USA nagykövetséget, és ott túszokat ejtett, akiket Carter elnök nem tudott kiszabadítani. A demokraták részben emiatt veszítették el a választást, melyet a republikánus Reagan nyert meg. Most Netanjahu hasonló akciót tervez. Az izraeli kormányfő kitűnően ismeri az amerikai politikai életet, remek kapcsolatai vannak republikánus oldalon. Orbán Viktor is Netanjahu közvetítésével jutott be először Trump elnökhöz még 2019-ben.

Világháborús kockázat

A demokraták le akarják állítani Netanjahu miniszterelnököt, aki egy éve háborúzik, és tovább akarja folytatni a kampányt egészen addig amíg – az Egyesült Államokkal együtt – szét nem zúzza Irán nukleáris iparát, amely valószínűleg már képes atombomba előállítására is. A demokrata Obama elnök – Nagy Britanniával, Franciaországgal, Németországgal, Oroszországgal és Kínával együtt megállapodott Iránnal abban, hogy az iszlamista rendszer nem fejleszt ki atombombát, és cserében a világ leállítja a szankciókat. Ezt az atomalkut Trump elnök – Netanjahu biztatására – felrúgta. Az izraeli kormányfő arra szerette volna rávenni Trumpot  hogy együtt támadják meg Iránt, de erről az USA elnökét akkor a katonák lebeszélték mondván: túlságosan nagy a világháborús kockázat és túl kevés az esély a sikerre.

Most Trump arra buzdítja Netanjahut, hogy csapjon oda:

“semmisítse meg Irán nukleáris programját.”

Biden arra kérte Netanjahut, hogy

“az Irán elleni válaszcsapás legyen arányos, és kerülje a nukleáris és olaj létesítményeket.”

Miért jelentene világháborús kockázatot Irán nukleáris iparának megsemmisítése? Mert Irán mögött jelenleg ott áll Oroszország, amely iráni drónokat használ egyre növekvő mértékben az ukrajnai frontokon, és cserébe nukleáris és rakéta technológiát ad az iszlamista rendszernek.

Trump ezért is akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Trump leírta Európát, számára a Közel és a Távol Kelet sokkal fontosabb. Három konfliktus viszont az USA-nak is túlságosan sok.

Biden viszont nem véletlenül találkozik Berlinben Nagy Britannia, Franciaország és Németország vezetőivel: tisztázni akarja Ukrajna támogatását és a közel-keleti rendezést. Az USA megfenyegette Izraelt: amennyiben nem javít az áldatlan állapotokon a gázai övezetben, akkor csökkentik a fegyverszállítást a zsidó államnak. Jellemző a választási küzdelemre, hogy a fenyegető levelet nem Biden elnök vagy Kamala Harris alelnök írta alá hanem a hadügy és a külügyminiszter. Kamala Harris ugyanis arról  akarja meggyőzni a választókat, hogy Trump a háború embere, aki világháborús kockázatot is felvállalna, ha újra bejutna a Fehér Házba.

Mészáros Lőrinc Orbán Viktor féltestvére?

Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő azzal indokolja azt a bizalmi kapcsolatot, amely a miniszterelnök és a felcsúti gázszerelő, az ország leggazdagabb embere között fennáll, hogy rokoni szálak fűzik össze a két felcsúti „nagyembert”.

Arról mindenki meg van győződve Felcsúton és nemcsak ott, hogy Mészáros Lőrinc kizárólag Orbán Viktor “barátságának” köszönheti példátlan gazdagodását. Vagyonát 990 milliárd forintra becsülték idén májusban, azóta valószínűleg már túllépte az 1000 milliárd forintot is. Dollárban is milliárdos: a Forbes 1,7 milliárd dollárra becsülte vagyonát. Mészáros Lőrinc gazdagodása azután gyorsult fel, hogy Orbán Viktor és Simicska Lajos szakított egymással.

A Fidesz egykori pénzügyi vezére, akit Orbán Viktor kinevezett az adóhivatal élére is, de ott megbukott, és le kellett váltani, állítólag azért szakított a magyar miniszterelnökkel, mert Orbán túlságosan is kötődött Moszkvához. Simicska Lajos célozgatott titkosszolgálati kapcsolatokra is, de erről soha semmilyen bizonyítékkal nem szolgált. Valószínűleg figyelmeztették egy ilyen közlés várható következményeire. Simicska attól tartott, hogy az orosz titkosszolgálat elteszi láb alól méghozzá úgy mint a katonai hírszerzés árulóját, akit poloniummal mérgezték meg Londonban Putyin parancsára. Minthogy Simicska, a katonatárs és ifjúkori jóbarát, hallgatott, ezért életben maradt.

Lázár János amikor kancellária miniszter volt, akkor dossziét állíttatott össze Orbán Viktorról is.

Titkosszolgálati tanácsadója, Cséfalvay Tamás altábornagy kezelte ezt a dossziét. A tábornok célzott rá, hogy Orbán Viktort ugyanúgy képezhették ki mint őt: a katonai kiképzés ebben az esetben úgy történt, hogy az első három hónapot Magyarországon töltötte az újonc, majd pedig január elsejétől a Szovjetunióban folytatta a kiképzést a GRU, a katonai hírszerzés keretében. Hivatalosan ez a szovjet kiképzés sehol sem szerepelt Cséfalvay Tamás életrajzában, ahol azt írta: sosem jártam a Szovjetunióban. Főnökei tanácsára nem lépett be a kommunista pártba sem, így a rendszerváltáskor szinte az egyetlen ezredes volt a titkosszolgálatnál, aki nem volt párttag. Közben viszont nem léphetett be egyetlen NATO tagállamba sem, mert azonosították mint a szovjet és a magyar hírszerzés ügynökét Olaszországban és a Vatikánban. Cséfalvay Tamás tábornokot az ellenzék 2020-ban felkérte, hogy legyen egy esetleges Dobrev kormány katonai titkosszolgálatának vezetője. Nem sokkal ezután meghalt: ”szívroham” végzett vele 64 éves korában.

“Orbánt az orosz titkosszolgálat védelmezi Magyarországon”

Ezt is Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő állítja a Facebookon. Semmilyen bizonyítékkal nem szolgál, de hát ilyen kapcsolatokat nemigen szoktak dokumentálni, a moszkvai archívumok pedig közismerten zárva vannak. Éppúgy mint a magyar katonai hírszerzés archívumai. Az ukrajnai háború kirobbanása óta – 2022 február 24 – az Egyesült Államok fokozottan érdeklődik Orbán Viktor orosz kapcsolatai után. Putyin a Gazprombankon keresztül finanszírozza külföldi “barátait”. Egy ilyen listát megszerzett a brit hírszerzés, amely továbbadta azt az Egyesült Államoknak. A magyar diplomácia izgatottan érdeklődött Washingtonban a listáról, de az amerikaiak csak annyit közöltek: magyar nevet nem találtunk a listán. Nyilvánvalóan több lista is lehet Putyin külföldi “barátairól”. Azt az orosz oligarchát, a Lukoil igazgató tanácsának elnökét, aki állítólag átadta a listát a brit hírszerzésnek, kidobták a hatodik emeleti ablakból Moszkva egyik kórházában.

Orbán nemcsak az EU-ból, de a NATO-ból is ki akar lépni?

0

“A probléma az, és most őszinte leszek, hogy nem jó blokkban vagyunk. Ez a blokk, az észak-atlanti blokk, az értékrendszerünk szerint nem a mi blokkunk. Mi mégis ebben a blokkban vagyunk. Hogy ennek mi lesz a vége, az egy nehéz kérdés” – mondta Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója a közszolgálati televízió Kommentár klub műsorában.

Békés Mártonnak ugyanaz a szerepe mint Schmidt Máriának: ideológiát fabrikálni Orbán Viktor épp aktuális politikájához. A miniszterelnök rutinos politikusként egészen mást csinál mint amiről beszél viszont szüksége van arra, hogy hívei valamiféle morális politizálást lássanak tevékenységében, mely kizárólag a hatalom megtartására irányul. Ezért míg Békés Márton Budapesten már azt pedzegeti, hogy ki kellene lépnünk nemcsak az Európai Unióból hanem a NATO-ból is, addig Orbán Viktor ezt mondta Strasbourgban az Európai Parlament vitájában:

“Nincs olyan kérdés, hogy mi lenne, ha nem lennénk NATO tagok! Az a lényeg, hogy hogyan kell helyesen viselkedni, ha NATO tagok vagyunk”

– jelentette ki a magyar miniszterelnök Strasbourgban.

Orbán Viktornak semmiféle értékrendje sincsen, ezért is értik meg egymással oly jól Donald Trumppal, Vlagyimir Putyinnal vagy Hszi Csin-pinggel.

Kiléphet-e Orbán Viktor az Európai Unióból vagy a NATO-ból?

Amikor Silvio Berlusconi akkori olasz miniszterelnök bejelentette, hogy fontolóra veszi Olaszország kilépését az eurózónából, akkor működésbe lépett az atlanti diplomácia: Merkel kancellár szervezte az akciót, melynek eredményeképp – Washington, Párizs és Moszkva hatékony együttműködésével – Berlusconit eltávolították a kormányfői posztról. Orbán sokat tanult Berlusconitól, például azt is, hogy a jobboldalnak le lehet, sőt le is kell paktálni a szélsőjobbal Európában. Csakhogy a magyar miniszterelnök késve figyelt fel arra, hogy Európa sorsáról végső soron Washingtonban döntenek. Washingtonban pedig nem tartják elfogadhatónak a jobboldal – szélsőjobboldal koalícióját olyan fontos államokban mint Németország. Ezért szorult ki Orbán Viktor az Európai Néppártból, ezért tűnt el az osztrák politika csodagyereke, Sebastian Kurz Bécsből. Orbán Viktor azért vásárolta meg 10 millió dollárért Trump barátságát, hogy Washingtonban legyen irányváltás. Trump tanácsadói lelkesednek a nemzeti együttműködés rendszeréért Magyarországon, de egyáltalán nem tölti el őket örömmel Orbán orosz és Kínabarát politikája. Orbánnak mint “barátnak” még csak elnézhetnék ezt, de az Európai Uniónak már nem.

Az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Ebben a republikánusok és a demokraták egyetértenek, ahogy ezt republikánus honatyák egy csoportja közölte is Budapesten: aggasztja őket Orbán orosz és Kínabarát külpolitikája.

Az ukrajnai háború célja Washington szempontjából egyértelműen az, hogy megakadályozza Európa Oroszország és Kína stratégiai együttműködését.

Orbán legnagyobb problémája éppen az, hogy ő ennek az európai – orosz – kínai együttműködésnek az utolsó mohikánja. Orosz és kínai szövetségesei szemében ő csak mint trójai faló használható, önálló értéke nincsen. Emiatt Orbán nemlétező értékrendje nem más mint a permanens hazudozás: logikai salto mortale-k sorozata. Mindhalálig hazugságra van ítélve ráadásul mindenütt mást kell hazudnia: Magyarországon nemzeti szuverenitást, Washingtonban és Brüsszelben lojalitást, Moszkvában és Pekingben a “hasznos idióta” szerep vár rá.

Nem is lenne csoda, ha a magyar miniszterelnök évek óta elmegyógyászati kezelés alatt állna…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK