Featured

Békeharc

Ismeretlen szerző: „Egy a jelszónk, a tartós béke! Állj közénk, és harcolj érte!”

Az ember olvasgatja a P kommandó híreit meg írásait (= NER lapok), és lehetetlen nem észrevenni, hogy milyen rettenetesen szurkolnak az oroszoknak. Ott az állás egyelőre döntetlen, viszont igencsak feltűnő, hogy egy kisebb falu elfoglalásánál, de akár még egy drón lelövésénél is hatalmas az öröm a népben, nemzetben gondolkodóknál. Ebből következően ők nem annyira az ukrán népben és nemzetben gondolkodnak, jóval inkább az oroszban. Nem tetszik nekik, hogy az ukránok nemzetként védik hazájukat, és utálják Zelenszkijt, aki összetartja őket.

Szinte látom, ahogy Geréb eltartottjai, sőt jóltartottjai dörzsölik a tenyerüket az orosz katonának öltözött Pásztorok legkisebb Einstandjainak hírére is, hiszen Geréb már megmondta többször, hogy a vörösingeseket úgysem lehet legyőzni, az ő váteszi jóslatait pedig a valóságnak igazolnia kell! Feltétlenül. Geréb nem veszíthet sohasem, és ha mégis veszítene, akkor is nyer. Punktum.

Igen érdekes lenne, ha valamelyik NER lap (óvatosan) megpendítené, hogy hát Putyin mégiscsak egy tömeggyilkos, nem is akármilyen, akivel normális esetben a normális egyének nemhogy nem beszélgetnek, de mindent megtesznek azért, hogy a saját és a többi ember védelmében az ilyen veszélyes őrült minél hamarabb megzaboláztassék, és a közösségből eltávolíttassék, hogy ne legyen alkalma több kárt csinálni. De nem. Hazánk, illetve hát a miniszterelnök úr sajátosan magyar módszere az, hogy adjuk oda a rablónak, amit akar, akkor majd elmegy a zsákmányával, mi meg nyugton élhetünk tovább.

Ezzel a módszerrel két gond van. Az első, hogy a tervezett odaadni való nem a miénk, azaz a máséból akarnak Gerébék nagyvonalúak lenni. A második, hogy egy francot megy el. Nehogy azt higgye valaki, a rablók életük során csak egy házba törnek be, elviszik a szajrét, aztán vidáman élnek belőle halálukig. Nem mondom persze, hogy nincs ilyen, mert ha valaki Mészároséknál kutakodik, ott biztosan van a sorba rakott ruhásszekrényekben pár milliárdnyi kápé arra az alkalomra, ha hirtelen szükség lenne valamire, és az üzletben bankkártyát nem fogadnak el, de nem minden ház ilyen. Ebből következően várható, hogy a rabló nemsokára újabb házat szemel ki magának, aztán megint, majd megint, így a magyaros béketaktika alkalmazása esetén gyorsan övé lesz a teljes kerület. Ettől megriadva a közvetlen szomszédok mind a megtámadottat segítik, nehogy a rabló vérszemet kapjon… illetve nem mind. A nyugati demokráciák közt van egy kivétel. Az a speciálisan nyugati demokrácia (Hungary) ugyanis nem a lakótársakkal, hanem a rablóval van.

Ha megvizsgáljuk, hogy miért jó ez a kívülállás Magyarországnak, hamar rájövünk, hogy csak egyetlen komoly ok lehet, mégpedig az energetikai függés Oroszországtól. Mivel se pénzünk se energiahordozónk, kénytelenek vagyunk az oroszoknak gazsulálni, gáz, olaj meg Paks II. ügyében, különben baj lesz, és nem kicsi. Mondják ugyan, hogy nem is az az ok, hanem az orosz miniszterelnök valamivel sakkban tartja a magyar miniszterelnököt, de én abban nem hiszek, mivel Orbánról már ezerszer megírták, hogy milyen borzalmas az uralkodása, mégse lett belőle népszerűségvesztés (tudják: „Rossz, rossz, nagyon rossz, de ha nem ő lenne, hanem a tuggyukki, még rosszabb lenne”). Az ok jóval inkább ígéret lehet. Az, hogy mit ígért Putyin, sohasem fog kiderülni.

Létezhet persze komolytalan ok is. Mint tudjuk, Gábor Zsazsa mondta, „Mindegy, hogy mit, csak beszéljenek rólam”, és lehet, hogy ez Orbán esetében is így van. Mivel ő, lévén minden téren dilettáns, nem tudja Magyarországot kiugróan sikeres országgá tenni, de még csak sikeressé sem (sőt, ellenkezőleg), kénytelen más taktikát alkalmazni az elhíresülése érdekében. Üt, vág, csíp, rúg, harap. Mégpedig az ország szövetségeseit célba véve. Ezzel halálbiztosan felkelti a figyelmet, és ha ráadásként itthon sikerül elhitetnie, hogy a rosszcsont kölök viselkedéssel „a magyarokat védi”, még a négyszer kétharmad is biztos. Népünk nagyon szereti azokat, akik megvédik őt az ezer veszélytől, amely Brüsszelből leselkedik az ártatlanokra… illetve hát nem annyira Brüsszelból, hanem jóval inkább a magyarországi plakátokról, amelyeket Rogán szokott kihelyeztetni az utak mentére. A hitnek persze mindegy, azért hit. A komolytalan okról látható, hogy nem is az. Nekünk ugyanis véresen komoly.

Az persze mindegy, hogy mi az ok, lényeg az oroszoknak való gazsulálás, azaz a hazai autokrataság mellé egy újabb konfrontáció Brüsszellel, ezúttal az agresszor támogatása miatt. Ami kellemetlen, hogy ezzel az EU-n túlmenően immár a NATO-t is sikerülhet az ellenségünkké tenni, ami az álmoskönyvek szerint rosszat jelent.

Praktikusan persze érthető. Az a megoldás, hogy energetikailag függetlenítsük magunkat az oroszoktól, szóba sem jöhet, ugyanis nincs rá pénz egy vas se. Eddig se volt, ezután se lesz. Na persze másra sincs, se klímára, se HÉV-re, se nyugdíjra, a pénz ugyanis más dolgokra kell, úgymint Vodafon, repülőtér, olimpia, nemzeti konzultáció meg Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatóintézetestül. Azok a regnálóknak sokkal fontosabbak, mint a villany, viszont ha nincs villany, az meg a néphangulatra életveszélyes. Tehát támogatjuk Putyint. Arra persze ügyelünk, hogy úgy nézzen ki, mintha a békét támogatnánk, de csak az Ukrajnának biztosított segítséget akadályozzuk minden erővel, hiszen innen már nincs visszaút egyik félnek sem. A kérdés, hogy Putyiné lesz-e Európa vagy az EU fémjelezte Nyugaté, a harctéren dől el, a békekötés reménye nulla. A győztes gyakorlatilag mindent visz, és nekünk láthatóan az lenne jó, ha Putyin győzne, mivel Orbánék nem számítanak rá, hogy visszajönnek az orosz csapatok. Magyarországra is. Pedig kellene.

Európának az lenne a legjobb, ha a Nyugat mindent bevetve a maximális segítséget adná, mind pénzben, mind harctéri technikában, hogy Ukrajna győzzön, de ezt az európai nemzetállamok egyre kevésbé támogatják. A nemzetállam két legfontosabb tulajdonsága ugyanis a kivagyiság meg az önzés (több nincs is neki), és ha van még egy miniszterelnök is a Putyint segítők között, aki vétóra képes, akkor Ukrajnát tekintve elég nagy a baj.

Elkerülhető lett volna mindez? Az iszonyatos károk, a rengeteg halott és sebesült? Valószínűleg. Ha az EU és Ukrajna vállvetve katonai erővel akadályozza meg már a Krím elfoglalását is (a hírszerzésnek tudnia kellett róla, mire készül Putyin, ugyanakkor a Krím jól védhető, mert az oroszok csak a tengerről tudtak volna támadni), és azonnal beveti a szankciókat, akkor Putyinnak ugyan nem, de a többieknek csak lett volna elég esze, hogy visszavonulót fújjon, és ad acta tegye a hagymázos birodalomépítési terveket.

De nem. Merkel vezetésével gyakorlatilag nem csináltak semmit, ültek tovább az orosz olaj meg gáz langymelegében, aminek meg is lett az eredménye.

Na ja. A fizikában nem tanítják a vérszemet.

Némi előny Trumpnál

Trump volt elnök vasárnap először előzte meg Harris alelnököt a Decision Desk HQ/The Hill választási előrejelzésében ebben a ciklusban.

A modell szerint Trumpnak 52 százalék az esélye az elnökválasztásra, míg Harrisnak 42 százalék az esélye vasárnapra.

Augusztus vége óta a választási előrejelzések Harris győzelmi esélyeit hozzávetőleg 54-56 százalékra, Trump esélyeit körülbelül 44-46 százalékra teszik. Október elején azonban ez a dinamika megváltozott, és a választási előrejelzés szerint mindkét jelölt esélye közelebb lesz az 50 százalékhoz.

Október 17-én a modell azt jósolta, hogy a következő hónapban a két jelölt egyenlő valószínűséggel nyer, Trump pedig október 20-án kihasználta az előnyt.

A választási előrejelzések eltolódása egybeesik a republikánus jelölt javult közvélemény-kutatási átlagaival Wisconsinban és Michiganben, két csatatér államban, amelyek korábban kissé Harris felé hajlottak. Trumpnak már csekély előnye volt Arizonában, Georgiában és Észak-Karolinában.

A 2024-es választások kimenetelét meghatározó hét ingadozó állam közül Pennsylvania egyedüliként még mindig Harrist részesíti előnyben a szavazás átlagában.

Ennek ellenére a verseny a választási előrejelzés szerint továbbra is kétesélyes, mivel a szavazás mind a hét államban a hibahatáron belül marad, vagyis a tipikus közvélemény-kutatási pontatlanságok bármelyik irányba eltolhatják az eredményeket.

Ezek az államok várhatóan döntő szerepet játszanak majd annak meghatározásában, hogy melyik jelölt éri el a döntő 270 elektori szavazatot. Jelenleg sem Trumpnak, sem Harrisnek nincs egyértelmű előnye annyi államban, hogy biztosítsák ezt a számot.

Trump Putyinnak: “Vlagyimir, ha Ukrajnára támadsz, olyan keményen ütlek meg, hogy el sem hiszed”

0

Nyilatkozott Donald Trump a Wall Street Journal szerkesztőségében arról, hogy milyen kapcsolatot ápolt az orosz elnökkel amikor hatalmon volt.

“Vlagyimir, ha Ukrajnára támadsz, olyan keményen ütlek meg, hogy el sem hiszed. A kibaszott Moszkva kellős közepén ütlek meg. Barátok vagyunk, nem akarom ezt megtenni, de nincsen más választásom.”

Mit válaszolt erre Vlagyimir Putyin? “Erről szó sem lehet!” Mire Trump:” De igen, nagyon is szó lehet erről!”

Az USA elnökeként a Kreml elleni támadással fenyegetőzött Donald Trump:

”olyan keményen foglak megütni, hogy leszedem azokat a kibaszott kupolákat a fejedről. Mert hát tudják, Putyin kupolák alatt lakik.”

Donald Trump vissza akar kerülni a Fehér Házba, és az amerikai akcióhősök nyelvét használva magyarázza el a választási kampány idején az amerikai választóknak: hogy intézi ő a külpolitikát. John Bolton, Trump első  nemzetbiztonsági tanácsadója a választási kampány idejére időzítve könyvet adott ki, melyben veszélyesnek nevezi Trumpot az Egyesült Államok érdekeire. Mindezzel együtt Trump nem indított egyetlenegy háborút sem amíg a Fehér Házban ült, sőt határozott arról: ki kell vonulni Afganisztánból. Aztán a csúfos menekülés Afganisztánból már az utódjára, Joe Bidenre maradt. Húszéves amerikai megszállás után visszatértek a tálibok, akik pillanatok alatt elsöpörték a nyugatbarát rendszert, és visszaállították a középkort Afganisztánban.

Trump arról is beszélt a Wall Street Journalnek, hogy Kína ellen nem indítana háborút, mert hogyha Tajvan körül kiéleződne a helyzet, akkor akár 200%-os büntető vámokkal sújtaná Pekinget.

Az igazi veszély a Közel Kelet

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra akarta rávenni Donald Trumpot, hogy indítsanak együtt katonai akciót Irán ellen annak érdekében, hogy az iszlamista rendszer egész nukleáris iparát lerombolják nehogy Teherán atombombához jusson. Irán nem ismeri el Izrael létének a jogosságát, és támogatja a Hamászt és a Hezbollahot.

Az elnökség idején Trumpot a katonák lebeszélték az Irán elleni akcióról mondván túlságosan kockázatos és túl kevés az esély a sikerre a nagy területű országban, ahol szét vannak szórva a nukleáris ipar telephelyei. Arra sikerült Trumpot rávennie Benjamin Netanjahunak, hogy az USA lépjen ki az iráni atomalkuból. Ennek keretében Irán vállalta, hogy nem fejleszt atombombát, ezért a világ felfüggesztette a szankciót vele szemben.

Trump most azért akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Jelenleg igen intenzív a katonai és gazdasági együttműködés Moszkva és Teherán között. Nemrég járt Iránban Oroszország miniszterelnöke és Sojgu, a majd mindenható Védelmi Tanács titkára. Az iráni drónok sok ukrán tankot semmisítenek meg a frontokon. Ezért egy Irán elleni katonai akciónak nagy a kockázata. Trump mindenestre arra buzdította Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy támadja meg bátran Irán nukleáris célpontjait. Ettől Biden elnök eltanácsolta Izraelt. Benjamin Netanjahu állítólag úgy időzíti az Irán elleni válaszcsapást, hogy azzal a maximális támogatást nyújtsa Donald Trumpnak az elnökválasztáson.

Orbán válságos helyzete az orosz titkosszolgálat csődje

Azt állítja Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő, aki a Facebookon fejt ki nézeteit:  „Az orosz titkosszolgálat képes volt kenőpénzzel és évtizedes hálózati munkával egy olyan kollaboráns áruló magyar elitet kialakítani 1945 óta, amely beépült a Nyugatba, annak pénzügyi, katonai és gazdasági rendszerébe miközben blokkolták, és az orosz titkosszolgálat érdekei szerint alakították azt. A Nyugat pénzéből zseniális módon fenn tudták tartani az egész hálózati rendszert.”

Két fontos ponton azonban mindig elbukott az orosz titkosszolgálat: az egyik a gazdaság, a másik a nemzeti kérdés.

“Orbán gazdasága mára kivérzett, az államcsőd bármikor bekövetkezett. Ez csupán a Nyugat döntésének a kérdése.”

A másik problémája az Orbán Viktornak és csapatának, hogy “nem tudják lenyeletni a magyar társadalom széles rétegeivel az oroszbarátságot, mert az elmúlt 200 évben minden komoly forradalmat az oroszok vertek le Magyarországon.”

Az orosz titkosszolgálat nem tudta biztosítani a fegyveres erők lojalitását 1956-ban. Ezzel magyarázható Orbán tisztogatása a tisztikarban:

”Ahogy Orbán gazdasági és külpolitikai izolációja mind teljesebbé válik Nyugaton, mindinkább áthelyeződik a hangsúly a hatalom erőszakos megtartására. Az elmúlt két évben Orbán lefejezte a NATO érzelmű honvédségi vezérkart a tisztikart és a katonai titkosszolgálat teljes vezetését”

– írja Káncz Csaba a Facebookon.

Orbán az európai – orosz együttműködés utolsó mohikánja

A magyar miniszterelnök már a kilencvenes években rájött arra, hogy az USA leírta Magyarországot, ezért ahhoz a német vonalhoz csatlakozott, mely egy Berlin – Moszkva tengelyben látta Washington ellensúlyát: Kohl, Schröder és Merkel kancellár. Az USA 2021- ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, ezzel csapást mért erre a német – orosz együttműködésre, amely végképp befuccsolt Putyin Ukrajna elleni agressziójával.

Orbán ebben a helyzetben két szék közt a pad alá esett, de nem adja fel: Moszkva helyett immár Pekingben bizakodik. A kínaiak sokkal okosabbak mint az oroszok, és nekik sikerült valóságos világhatalommá válniuk. Orbán most bennük reménykedik valószínűleg nem alaptalanul. A kínaiak nem katonailag hanem gazdaságilag kérdőjelezik meg az USA vezető szerepét a világban. Ezért hangoztatja Orbán Viktor a gazdasági semlegesség elvét. A magyar miniszterelnök azzal is tisztában lehet, hogy az egész világ válságban van: nemcsak Moszkva futott bele egy zsákutcába az ukrajnai háborúval hanem a Nyugat is. Ráadásul a Közel Keleten kiderült: az Egyesült Államok immár nem ura a helyzetnek. Kérdés, hogy ezekután Washington felvállalhat-e egy harmadik konfliktus zónát a Távol Keleten?

Orbán Viktor immár a káosz hőse, aki azzal fenyegetőzik, hogy utánam az özönvíz…

Csak reménykedhetünk, hogy ebben sem lesz igaza.

Terrorista gyilkos akiből mártírt csinálnak

Sinwart, a Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni támadást kiváltó gázai háború miatt szerdán az izraeli erők egy éven át tartó hajtóvadászat után megölték – halálát az izraeli hadsereg csütörtökön jelentette be.

Az Izraeli Védelmi Erők szerint Sinwar két másik terroristával volt, amikor szerda este észlelték őket Rafah Tel Sultan negyedében és rálőttek a trióra. Megsebesítették őket. Ketten az egyik épületbe mentek, a harmadik pedig, akiről csak később derült ki, hogy Sinwar, egy másikba ment be – közölte a katonaság. Ezután az IDF harckocsijai és más erők tüzet nyitottak mindkét épületre.

Sinwar ezután felment a második emeletre. Egy harckocsi újabb lövedéket lőtt ki az épületre, valamint egy gyalogsági szakasz nyomult az épületbe, hogy átvizsgálja. Sinwar két gránátot dobott feléjük, amelyek közül az egyik felrobbant. A katonák kivonultak az épületből. Egy távirányított drón átvizsgálta a helyiséget amelyben a terroristát sejtették. A drón talált egy férfit, akinek megsérült a karja, és eltakarta az arcát – Sinwart –, egy fabotot hajított a drón felé…

Halála alig több mint egy évvel a Dél-Izrael elleni október 7-i, általa kitalált támadás után következett be, amelyben a Hamász mintegy 3000 palesztin terrorista 1200 embert különös kegyetlenséggel mészárolt le otthonaikban, közösségeikben és egy zenei fesztiválon ,  ahonnan 251 személyt túszként Gázába  hurcoltak.

A támadás által kirobbantott háború elpusztította Gázát, több mint 42 ezer palesztint halt meg a Hamász által irányított egészségügyi minisztérium ellenőrizhetetlen adatai szerint, amelyek nem tesznek különbséget civilek és harcosok között. Izrael azt állítja, hogy 2023. október 7-én mintegy 17 000 harcost csatában, és további 1000 terroristát ölt meg Izraelben 2023. október 7-én.

A hadsereg állítása szerint törekednek a polgári áldozatok számának minimalizálására, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Hamász a gázai civileket emberi pajzsként használja, és polgári területekről is harcol különösképpen otthonok, kórházak, iskolák és mecsetek használ álcaként.

Sinwar saját korábbi beszédeiben elmondta inkább meghalna Izrael kezeitől, mint szívrohamban vagy autóbalesetben, palesztinok többször is megosztották az interneten.

„A legjobb ajándék, amit az ellenség és a megszállás kínálhat nekem, hogy meggyilkolnak, és vértanúként kerülök a kezükbe”

– mondta.

Toborzó eszköz?

Egyes palesztinok most azon töprengenek, vajon Izrael megbánja-e, hogy lehetővé tette, Sinwar e kívánságának teljesítését egy olyan szervezet potenciális toborzási eszközeként, amelynek megsemmisítésére esküdt fel.

Az IDF nemrég találta meg Sinwar DNS-ét néhány héttel ezelőtt egy rafahi alagútban, amely ugyanabban a komplexumban volt, mint egy külön alagút, de néhány száz méterre attól a külön alagúttól, ahol augusztus végén hat izraeli túszt gyilkoltak meg, de nem tudták megtalálni, amikor ott volt.

Egy szeptemberi közvélemény-kutatás szerint a gázaiak többsége úgy gondolta, hogy az október 7-i támadás rossz döntés volt, és egyre több palesztin kérdőjelezi meg Sinwar hajlandóságát egy olyan háború indítására, amely annyi szenvedést okozott nekik.

Rajab, aki Sinwar halálát hősiesnek méltatta, kijelentette, hogy nem támogatta az október 7-i merényleteket, mivel úgy véli, a palesztinok nincsenek felkészülve az Izrael elleni teljes háborúra. De azt mondta, hogy halálának módja „palesztinként büszkévé tett”.

Mai kérdés – Ön szerint 2026-os választáson a mostani 0%-ról eléri a parlamenti küszöböt jelentő 5%-os szavazatarányt?

Szombaton az MSZP megtartotta tisztújító kongresszusát, ahol megválasztották a párt új elnökségét.

A korábbi társelnöki rendszer helyett a párt visszatért az egyszemélyes elnöki vezetéshez, hogy a közösség még hatékonyabban képviselhesse a baloldali értékeket. Az új elnökség határozott célkitűzései között szerepel a párt megerősítése és megújulása, hogy a közösség felkészülten vághasson neki a 2026-os országgyűlési választásoknak.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint 2026-os választáson a mostani 0%-ról eléri a a parlamenti küszöböt jelentő 5%-os szavazatarányt?
×

Gyurcsány Ferenc: a DK 2026-ban minden választókerületben állít jelöltet

A Demokratikus Koalíció (DK) 2026 tavaszán mind a 106 egyéni választókerületben állít jelöltet – jelentette be Gyurcsány Ferenc a párt 13. születésnapját ünneplő szombati rendezvényen.

Az online közvetített eseményen az ellenzéki politikus elmondta, hogy jelöltjeiket november elejétől mutatják be, méghozzá 106 nap alatt. A pártelnök beszédében egy mozambiki írótól idézte, hogy

„amíg az oroszlánok el nem mondják saját történetüket, addig mindig a vadászok lesznek a vadásztörténetek hősei”.

Úgy fogalmazott, hogy Magyarország nagyobbik része hagyja, hogy a Fidesz, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „mesélje el a mi közös történetünket”. Gyurcsány Ferenc megjegyezte, hogy a kormányfővel szembenálló világnak nincs közös története, egyúttal feltette a kérdést, hogy lesz-e saját, belülről is megélt történetük? Amíg a miniszterelnök mondja meg, hogy ki a jó magyar, mit kell gondolni hazáról, hitről, családról, szeretetről, önmagadról, a fociról, a barátodról, a szövetségesedről, azaz, hogy ki a jó és ki a rossz, addig „mi mindig vesztesek leszünk” – szögezte le.

A pártelnök „lehetetlenségnek” nevezte, hogy az Orbán Viktorral szembenállók a saját történetük elmesélését azokra próbálják bízni, akik „tegnap még Orbán történetét mesélték, írták, rendezték”.

Korábbi mondataira visszautalva úgy fogalmazott, hogy aki a vadász és az oroszlán történetében középen áll, az nem barátjuk. Hozzátette, hogy aki úgy gondolja, hogy a vadász, meg az oroszlán ebben a történetben ugyanazok a szereplők és egyformák, azoknak sem akarnak a barátai lenni, ahogy azoknak sem, akik hol az oroszlánnal, hol pedig a vadásszal, esetleg mindkettővel barátkoznak.

Ma egyetlen hiteles történet van és egyetlen hiteles mesélő, ez a Demokratikus Koalíció – foglalta össze gondolatmenetét.

A „hirtelen megtértekről” beszélve úgy fogalmazott, hogy ők már húsz éve is ellenzékiek voltak, „amikor te még nem. Mi ellenzékiek voltunk akkor is, amikor ez tönkretette a köztársaságot, amikor te segítettél neki”

– tette hozzá.

Annak a meglátásának is hangot adott, hogy 2022-ben nem azért veszítettek a parlamenti választáson, mert „együtt voltunk”, hanem azért, mert nem volt saját közös történetük. Szavai szerint ennek a nem létező közös történetnek az elmesélését is „összemaszatolta” egy hamis mesélő, „egy egykori vadászra bíztuk az oroszlánok történetének elmesélését”. Kijelentette, hogy ők oroszlánok, az ő történeteiket akkor se a vadászok meséljék el, „ha elmentek a jelmezkölcsönzőbe, és most éppen a közelgő farsangon oroszlánruhába kívánnak öltözni”.

A politikus, aki beszédében elemezte az Oroszország és Kína okozta kihívásokat, úgy látta, hogy a magyaroknak az az elsőrangú érdekük, hogy erősítsék Európa pozícióját, ugyanis Magyarország Európán keresztül tud részt venni a nagy globális küzdelemben. A pártelnök kijelentette, hogy Magyarország szuverén, de eközben feladatnak nevezte Európa szuverenitásának növelését. „Javaslom megtanulni a kettős szuverenitás igényének szövegét, mert ebben sűrítettük össze a DK e tekintetben megfogalmazott politikáját, ami a nemzet szuverenitására és Európa szuverenitására vonatkozik” – fogalmazott.

Hangot adott annak a meglátásának, hogy létre kell hozni egy új, átfogó szövetséget, amelynek Európa népei, az Egyesült Államok valamint azok az alkotmányos demokráciák lennének tagjai, amely a nyugatos világ értékei szerint rendezkedtek be.

A rendezvényen felszólalt Dobrev Klára, a DK EP-képviselője, aki az elmúlt 13 évet úgy írta le, mint egy hullámvasutazást, mert miközben elértek sikereket, kudarcokat is vallottak. A politikus azt mondta, büszke arra, hogy amikor Európában arról kellett dönteni, hogy milyen kontinenst, milyen Magyarországot, milyen világot képviselnek, akkor egyetlen egyszer sem kötöttek kompromisszumot. Annak a véleményének is hangot adott, hogy az ellenzék oldalán a DK az egyetlen olyan erő, aminek kidolgozott, kiszámolt, összerakott programja van.

Kína jobban függ Európától mint fordítva

A John Lukács Intézet és a Habsburg Ottó Alapítvány rendezvényén egy német és egy francia szakértő: Christian Geinitz, a Frankfurter Allgemeine Zeitung egykori pekingi tudósítója és Valérie Niquet, a Fondation pour la Recheche Stratégique vezető kutatója arra mutatott rá, hogy Kína számára az export létfontosságú, és különösen az a prémium piacokon: Észak Amerikában és Nyugat Európában.

Az USA kereskedelmi háborút folytat Kínával szemben, ezért mind nehezebb kínai árukat eladni az Egyesült Államokban, ezért felértékelődik az európai piac. Kína legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Unió, és ez visszafelé is igaz. Az amerikai példa nyomán és Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően megerősödött a szkepszis Európában is Kína törekvéseit illetően.

Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette:

“Az utóbbi időben Kína belföldön egyre elnyomóbb politikát folytat miközben kifelé egyre agresszívebb.”

Arról nem emlékezett meg az amerikai diplomácia vezetője, hogy amikor Nixon és Kissinger 1972-ben lepaktált Mao elnökkel és Csou En-laj miniszterelnökkel a nagy kulturális forradalom kellős közepén, akkor százszor durvább volt az elnyomás Kínában, és Peking intenzíven támogatta a kommunista forradalmakat külföldön, amelyről azóta már régen letett. Az USA-nak akkor szüksége volt Kínára a Szovjetunióval szemben, 2021-ben viszont első számú stratégiai ellenfélnek jelölte ki Kínát Blinken külügyminiszter.

“Nem leszünk az USA vazallusa” – deklarálta Macron francia elnök Pekingből hazafelé tartva. Azóta a francia elnök politikailag nagyon meggyengült, de mind Franciaországban mind Németországban tisztában vannak azzal, hogy Kína már ma is a világ egyik legnagyobb piaca, a közeli jövőben pedig egyértelműen az lesz hiszen 1,4 milliárd lakosa van míg az USA-nak csak 340 millió.

“Nem lenne helyes védővámok mögé bújni a kínaiakkal szemben, ehelyett növelni kellene az innovációt, mert Európa elmarad ezen a téren nemcsak az USA-tól, de Kínától is”

– visszhangozta Mario Draghi megállapítását a Frankfurter Allgemeine Zeitung egykori pekingi tudósítója.

Az Európai Központi Bank elnöke a brüsszeli bizottság kérésére felmérést készített Európa versenyképességéről, és az eredmény lesújtó. Ezért is javasolta a magyar elnökség a versenyképességet e félév fő témájának az Európai Unióban. “A gazdasági semlegesség azt jelenti, hogy a magyar kormány mindenkivel üzleti kapcsolatot kíván fenntartani és fejleszteni függetlenül attól, hogy az illető állam milyen politikát folytat” – fejtette ki az Orbán kormány álláspontját a tanácskozáson Eszterhai Viktor, a John Lukács Intézet munkatársa. Hangsúlyozta, hogy más uniós tagállamok is intenzív gazdasági kapcsolatokat tartanak fenn Kínával – különösen Németország, amely már az ötvenes években felfedezte a kínai piacot.

Magyarország az akkumulátor és elektromos autógyártásban együttműködik német és kínai cégekkel egyaránt.

Ezért is szavazott együtt Magyarország és Németország a kínai védővámok ellen, melyek az elektromos autózást érintik.

A magyar kormány bízik az elektromos autózás jövőjében – ezt Kaderják Péter, az Akkumulátor Szövetség vezetője bizonygatta. Ehhez persze az Európai Uniónak támogatnia kellene az elektromos autók vásárlását. A magyar kormány javaslata szerint minden európai polgár 4500 eurós támogatásra számíthatna, ha elektromos autót vásárol. Az Európai Uniónak erre nincsen pénze, legfeljebb közös hitelfelvétel teremtene erre megfelelő pénzügyi alapot. Ezt egyelőre Magyarország és Németország ellenzi.

Miért nő az elektromos autók ára, ha az akkumulátoroké csökken?

Európában 33%-kal csökkent az akkumulátorok átlag ára 2020 óta míg az elektromos autóké 11%-kal nőtt. Vajon miért?

Európában az autógyárak elmozdultak a drága prémium kategória felé: 2020-ban a részesedésük még csak 28% volt az elektromos autók között, idén ez már 64%! Miért? Mert az európai autógyárak nehéz helyzetükben rámennek a profitra, amely a prémium kategóriás járművek esetében lényegesen magasabb. A Mercedes Benz 55%-os, a BMW 50%-os áremelést hajtott végre az elektromos prémium autók piacán. Minthogy az államok költségvetési gondok miatt leálltak a támogatással, így csökken a kereslet. Az olcsóbb kategóriában a kínaiak jelentenek versenytársat, ezért alkalmaz velük szemben védővámokat az Európai Unió. Tegyük gyorsan hozzá: az USA is, Biden elnök egyenesen 100%-os vámot vetett ki a kínai elektromos autókra.

A 25 ezer eurós autók a keresettek

A brüsszeli bizottság felmérte az igényeket az Európai Unióban, és a válaszolók többsége – 57% – azt közölte, hogy szívesen vásárolna elektromos autót, ha lenne rá pénze. Mennyiért vennének új elektromos autót? 25 ezer euróért. Csakhogy ebben a kategóriában dominálnak a kínaiak. Idén várhatóan a kínai cégek adják el az  elektromos autók egynegyedét az európai piacon. Január elsejétől jöhetnek a védővámok az Európai Unióban, ezért ez az arány 20%-ra csökkenhet. Ha maradnak a védővámok, akkor 2026-ban már csak 18% lesz a kínai részesedés. Kérdés, hogy mikor jelenhetnek meg a piacon a BYD szegedi gyárának autói? Ezeket az autókat nem terhelné uniós védővám. Ha tovább folytatódik az akkumulátorok árának a csökkenése, akkor az elektromos autók egyre versenyképesebbé válhatnak. A baj az, hogy az átlagos uniós polgárok pénztárcája a közeli jövőben nem lesz vastagabb, a fizetőképes kereslet minden valószínűség szerint stagnálni fog. Nem úgy mint az Egyesült Államokban vagy Kínában, ahol nő az életszínvonal, és ezzel párhuzamosan egyre több elektromos autót adnak el. Európa ezen a téren is lemaradhat holott korábban az autóipar volt az európai gazdaság zászlóshajója. A digitális lemaradás miatt ennek vége van, és Európának más húzó ágazatot kell keresnie, mert különben végképp lemarad a globális versenyben Észak Amerika és a Távol Kelet mögött.

10 ezer észak-koreai katona készül Ukrajnába

Zelenszkij ukrán elnök jelentette be a tízezer észak koreai katona érkezéséről szóló információt, elmondta azt is, hogy a tisztek egy része már meg is érkezett Ukrajna oroszok által megszállt területére.

Putyin júniusban járt Észak Koreában, ahol stratégiai együttműködési egyezményt írt alá Kim Dzsong Unnal, aki tavaly hosszú ideig vendégeskedett az orosz Távol Keleten. Észak Koreában többezer fiatalt hívtak be katonának jelezve, hogy 1,4 millióan készek a hazát szolgálni, hogyha erre szükség van. Észak Korea felrobbantotta azokat az utakat, melyek Dél Koreával kötik össze. A két Korea között nincs békeszerződés, 1953-ban fegyverszünetet kötöttek miután Sztálin halála után Moszkva békülni akart az Egyesült Államokkal. Ukrajnában Donald Trump hasonló fegyverszünetet tervez amennyiben november első keddjén megválasztják az Egyesült Államok elnökének.

Orbán: Zelenszkij tervével nem lehet győzni!

A magyar miniszterelnök beszélt az ukrán államfő győzelmi tervéről is szokásos pénteki rádiós interjújában.

“Ennek a vége vereség lesz, most itt állunk. A másik 26 ország döbbenten hallgatta Zelenszkij beszédét az uniós csúcstalálkozón” – mondta a magyar miniszterelnök, aki minden bizonnyal tévedett hiszen Zelenszkij bemutatta győzelmi tervét az Egyesült Államokban is, ahol azt elég szkeptikusan fogadták. Brüsszelben és a többi európai fővárosban is pontosan tudják, hogy Ukrajna nem áll győzelemre, de azzal is tisztában vannak: Ukrajna nem tudja átvészelni a telet, ha nem kapja meg azt a 45 milliárd eurós támogatást, melyet az elkobzott orosz vagyon kamataiból akar átutalni az Európai Unió Kijevnek. Ezt viszont akadályozza a magyar diplomácia, amely ezzel Putyin és Trump kezére játszik. Míg a demokrata adminisztráció Washingtonban és az Európai Unió erősíteni kívánja Ukrajnát, hogy ellen tudjon állni az orosz nyomásnak addig Orbán Viktor – Trumppal együtt arra törekszik, hogy meggyengítse Zelenszkij elnököt.

Győzelmi tervében az ukrán elnök emlékeztetett arra:

Ukrajna azért szerelte le nukleáris arzenálját, mert Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy Britannia és Németország garantálta a határait. “Putyin nem támadta volna meg Ukrajnát hogyha atomhatalom maradtunk volna”

– mutatott rá teljes joggal Volodimir Zelenszkij.

Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor ezt mondta: ”A fordítás miatt lehettek árnyalatnyi különbségek, de nekem nem úgy tűnt, hogy az ukránok atomhalommá szeretnének válni. A lehetőség azonban rémisztő. Egy ilyen létező vagy nemlétező ukrán terv pánikszerű hullámokat vetne Európa szerte. Mindenki azt érzi, hogy az európai háború berobbanása már a kanyarban van, ezért ezt tisztázni kell” – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki hozzátette:

“mindenkinek háborús stratégiája van, nekünk békestratégiánk.”

Arról nem beszélt, hogy miért van vészhelyzet egyedül Magyarországon az ukrajnai háború miatt az Európai Unióban. Arról sem tett említést a magyar miniszterelnök, hogy Trump azért akar békét Ukrajnában, hogy Izraellel együtt megrendszabályozza Iránt. A közel-keleti konfliktusban a demokrata adminisztráció és az Európai Unió követeli a békét míg Benjamin Netanjahu – Trump támogatásával tovább folytatná a háborút, amely már több mint egy éve tart, és éppúgy megnyerhetetlen mint az ukrajnai konfliktus.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK