Házi őrizetben a zimbabwei elnök

A katonaság vette át a hatalmat Zimbabwében. Előbb a TV-t szállták meg, majd a parlamentet, bíróságokat és az állami igazgatás főbb épületeit. Robert Mugabe, Afrika legrégebb ideje uralkodó diktátora, a világ legidősebb államfője, házi őrizetbe került.

Azt, hogy Mugabe házi őrizetben van, Jacob Zuma dél-afrikai elnök jelentette be, miután telefonon beszélt a zimbabwei elnökkel. Azt mondta neki:

őrizet alatt tartják, de jól van.

A hadsereg vezetői azt jelentették be korábban, hogy az elnök köreihez tartozó bűnbandák ellen akarnak fellépni, és nem katonai puccsról van szó. Egy tábornok a tévében azt is mondta: az elnök és családja biztonságban van.

A BBC szerint a főváros, Harare északi részén, ahol Mugabe és több kormánytisztviselő is él, korábban lövöldözést lehetett hallani, többen robbanásokról is beszámoltak. A CNN helyszíni tudósítói szerint

az utcákon nyugalom van,

egyedül a bankoknál látni sorokat, a főbb csomópontokon pedig katonák vannak, a kormányhivatalokhoz és a parlamenthez vezető utakat lezárták. A Guardiannek ellenzéki politikusok azt mondták:

Mugabe még a héten lemond.

Erről számolt be a News24 nevű dél-afrikai tévé is.

A hatalomátvétel előzménye egyik kiváltó oka az lehetett, hogy a múlt héten Mugabe leváltotta az alelnököt, Emmerson Mnangagwát, így felesége, Grace Mugabe lett a legesélyesebb arra, hogy férje helyébe lépjen. Mnangagwa külföldre menekült, de a Guardian szerint a napokban hazatért, Grace Mugabe viszont állítólag Namíbiában van.

Ő egyébként az elmúlt időszakban komoly bázist épített ki magának a kormánypártban és annak ifjúsági szervezetében, így viszont konfliktusba került a függetlenségi háború veteránjaival, aki kezdtek kiszorulni a vezető tisztségekből. Ezért Constantino Chiwenga vezérkari főnök már hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy beavatkozik a politikába.

Ennek érdekessége, hogy

a vezérkari főnök előtte Kínában járt,

márpedig Kína régóta támogatta Mugabe rendszerét, hiába bírálta a nemzetközi közösség a rendszeres jogsértések miatt. A kínai külügyi szóvivő csak annyit mondott: a tábornok útja előre tervezett volt, a rendszeres kétoldalú katonai cserelátogatások része.

A zimbabwei függetlenségi háború veteránszövetségének vezetője felszólította az afrikai országokat és a nyugati hatalmakat, hogy a hatalomátvétel után állítsák helyre kapcsolatukat az országgal. Szerintük egy szakadék szélén álló országot kellett megmenteni.

Az ellenzéki pártok egyelőre nem álltak nyíltan a puccs mellé, de nem is ítélték el, az alkotmányos demokráciához való békés visszatérést sürgetik. A legnagyobb ellenzéki párt közleményében azt írta:

reméli, hogy a beavatkozás stabil, demokratikus és haladó nemzetállam megteremtéséhez vezet.

A 93 éves Robert Mugabe 1980-ban a függetlenség kikiáltásakor lett miniszterelnök, két évvel később elnök, hét év múlva pedig összevonta a kormányfői és az elnöki posztot, és azóta is diktátorként vezeti az országot.

Közben azonban az egykor gazdag országban egyre nagyobb lett a szegénység, egyre többen éheztek, a helyi valuta teljesen elértéktelenedett. Mugabé egyre könyörtelenebb eszközökkel tudta csak megtartani a hatalmát: szabad sajtó nem létezik, az ellenzéket elnyomták.

Egy időben szívesen vette, ha Hitlerhez hasonlították.

Közben pedig minden problémáért a fehér külföldieket, elsősorban az egykori gyarmatosító briteket tette felelőssé. A kilencvenes évek végén elvették a nagybirtokosok földjét, többet meg is öltek közülük. A földeket Mugabe bizalmi emberei kapták meg, akik nem értettek a mezőgazdasághoz, így a termelés tovább csökkent.

Az elnök népszerűsége is zuhant, külföldi megfigyelők szerint már a 2008-as választást már az első fordulóban elvesztette. Azonban elérte, hogy második fordulót írjanak ki, a vérengzések miatt pedig ellenfele attól visszalépett.

Most alelnöke eltávolításával már a feleségének való hatalomátadást készíthette elő – elemzők szerint azért is őt akarta utódjának, hogy megússza a felelősségre vonást.