Diplomáciai nyelvezetben tisztelettel beszél a kormány a muszlimokról, a hivatalos kommunikációban durván fogalmaz. Ennek nyomán mára a magyar közvéleményben erősebb az iszlámellenesség a hagyományos antiszemitizmusnál és cigányellenességnél, s ebben összeért a populista jobboldal és a szélsőjobb.
Az idegengyűlölet a magyar közvéleményben magasabb, mint a posztszocialista blokk legtöbbjében, és a közvéleményben pár év alatt erősebb lett a muszlimutálat, mint a cigányellenesség és az antiszemitizmus. Ez a két fontos megállapítás emelhető ki a tíz országra kiterjedően vizsgált folyamatokat, a muszlimok Nyugaton és az új populisták felemelkedését elemző kutatásból. A Brooking Institution koordinálásában a magyarországi jelentést készítő Political Capital (PA) vett részt.
Hazai összefoglalójukban a PA-ban hangsúlyozzák, hogy a nemzetközi kutatás célja volt a jobboldali populizmus iszlámhoz és muszlimokhoz fűződő kapcsolatának feltérképezésén keresztül vizsgálni a jobboldali populista mozgalom megerősödését. E kapcsolat elemzése közelebb vihet jobban megérteni olyan fogalmakat, mint a nemzeti identitás, az államiság, az állampolgárság, valamint a többség és a kisebbségek viszonya.
A korszak meghatározó témája
A kutatás arra a jelenségre épül, hogy a muszlimokat és az iszlámot övező társadalmi viták a kulturális választóvonalakra és identitáskérdésekre fókuszáló politizálás egyik fő hajtóerejévé váltak. Ez lett a populista korszak egyik legmeghatározóbb témája,
amelyet egyaránt a zászlajukra tűztek jobboldali populisták és a szélsőjobb.
A magyar tanulmányban egyebek közt történeti áttekintést adtak a 90-es évektől kezdődően a hazai jobb-szélsőjobb (át)alakulásáról és felemelkedéséről, a jobboldali politikai térfél átrendeződéséről a migrációs téma felszínre kerülése óta. Foglalkoztak azzal is, milyen víziók vannak az identitásról és az ideológiai hovatartozásról, és milyen Európa-kép él.
Teljes Fidesz-uralom a nyilvánosságban, a közbeszédben
A tanulmányban ismertetik a 2010 után létrejött „szuperkétharmados” berendezkedést, amelyben a Fidesz olyan politikai rendszert hozott létre, amely teljes mértékben az ő politikai érdekeire lett szabva, és amely biztosítja, hogy
a párt teljes ellenőrzés alatt tudja tartani a politikai folyamatokat és a közbeszédet.
Ennek sorában a politikai versenyt és pluralizmust kiüresítették azok a szabályok, amelyek kizárólag és tudatosan a kormánypártnak kedveznek, míg az ellenzéki pártokat hátrányos helyzetbe hozzák, a független szereplőket pedig igyekeznek elhallgattatni.
Ennek a dominanciának része, hogy a Fidesz 2015 óta uralja a migrációval kapcsolatos magyarországi közbeszédet. Ez két pillérre támaszkodik: a magyar társadalomban korábban is létezett a migrációval szemben félelem (csakúgy, mint térségben), másrészt a Fidesz létrehozta a közbeszéd feletti kontrollt.
Ennek érdekében
a médiát szinte teljesen uralja a Fidesz,
amelyen keresztül lehet folytatni a masszív propagandakampányokat, amelyek gyűlöletkeltő retorikán, összeesküvés-elméleteken és dezinformáción alapulnak.
Összeért a szélsőjobb és a populista jobboldal
Fontos megállapítás, hogy az ideológiában és a politikai magyarázatokban sok átfedés mutatkozik a populista jobb és a szélsőjobb között.
A domináns szövegezés mindkettejük esetében ugyanazon a három alappilléren
nyugszik: a nacionalizmuson, a migráció biztonságiasításán (amelynek központi eleme a civilizációk és vallások közötti háború víziója), valamint a liberalizmus- és rendszerellenességen.
A szélsőjobboldal és a populista jobboldal kétfrontos háborút folytat:
védik a „keresztény értékeket” az „iszlámizáció” elleni küzdelemmel, és védik a hagyományos értékeket a liberális, „1968 után ” ideológiákkal szemben.
Mind a populista jobboldalra, mind a szélsőjobboldalra jellemző, hogy összeesküvés-elméletekkel magyaráz politikai eseményeket, ellenségképet gerjeszt és félelmet kelt társadalmi csoportokkal szemben.
Alig pár év alatt épült be a közbeszédbe az iszlám
Rámutatnak arra, hogy 2015 előtt kifejezetten az iszlám nem volt jelen a magyarországi közbeszédben, azóta viszont ez a téma főként a „keresztény Nyugat” és a muszlim világ közötti kulturális háború összefüggésébe helyeződött. Mind a Fidesz, mind a szélsőjobboldali szervezetek körül levő interjúalanyok azt hangsúlyozták, hogy a kapcsolat a nyugati világ és a muszlim világ között legalábbis ellentmondásos, de még inkább problémás.
Az alapvető értékekben mutatkozó eltérések szerintük nagyon súlyosak, sőt, akár teljesen összeegyeztethetetlenek egymással. Ezzel magyarázzák azt, hogy a muszlim közösségek nem tudnak hatékonyan integrálódni a nyugati társadalmakba, miközben az ennek ellentmondó,
a sikeres integrációs példákat figyelmen kívül hagyják.
Vaskos kettős beszéd
Az interjúk felszínre hozták azt a máshonnan jól ismert jelenséget, hogy sok populista és szélsőjobboldali alapvetően nem ellenséges az iszlámmal mindaddig, amíg az „Európán kívül van”. Néhány szélsőjobboldali kifejezetten tisztelettel viseltet az iszlám iránt, de csak annak hagyományos környezetében és közösségében.
Ezzel összefüggésben a Fidesz iszlámmal és muszlimokkal kapcsolatos kommunikációját a kettős beszéd jellemzi. A hivatalos kommunikációban a Fidesz élesen, negatív szövegösszefüggésben beszél az iszlámról és a muszlimokról, de a kormánytisztviselők, beleértve a miniszterelnököt, elismerően beszélnek róluk a különböző diplomáciai eseményeken.
A kormány folyamatos migrációellenes kampányainak következtében a 2015 előtt jelentéktelen
arab- és muszlimelleneség mára erősebb lett, mint a Magyarországon hagyományosan jelen lévő cigányellenesség és antiszemitizmus.
Mind a magyar szélsőjobb, mind a populista jobb Magyarországot etnikailag homogén és dominánsan keresztény vallású országnak tekinti, a nemzethez tartozás pedig a közös nyelven, kultúrán és értékeken alapszik.
