A magyar bíborosnak komoly sokak szerint esélye lehet rá, hogy utóda legyen Ferenc pápának, aki nemrég ünnepelte 87-ik születésnapját. Erdő Péter jóval fiatalabb, 1952-ben született, de már több mint húsz éve Esztergom bíboros érseke, aki egy ideig az európai katolikus konferencia elnöke is volt.
Kiválasztása annak idején kompromisszum volt a baloldali-liberális magyar kormányzat és a Vatikán között, ahol II. János Pál, az óvatosan haladó lengyel bíborosból konzervatív pápává lett óriási tekintélyű, de öreg és beteg vezető dönthetett erről. A magyar baloldali-liberális kormányzat Várszegi Asztrikot javasolta volna, de tisztában kellett lennie azzal, hogy II. János Pál nem fogadta volna el a pannonhalmi főapátot a magyar katolikus egyház élére. Egyrészt, mert a pápa számára nézetei túlságosan progresszívak voltak, másrészt pedig II. János Pál tudta, hogy a magyar katolikus egyházon belül ezek a nézetek kisebbségben vannak. Ezért aztán a Vatikán a nemzeti katolikus többség és a progresszív kisebbség jelöltje helyett, a centrumhoz tartozó kánon jogászt kreálta bíborossá noha Erdő Péter a hierarchiában eléggé alul helyezkedett el, és meglehetősen fiatal volt e magas tisztségre. II. János Pál maga is fiatalon lett Krakkó bíboros érseke, és csak 58 éves volt amikor elfoglalhatta Szent Péter trónját, ahol 28 évet tölthetett el, majd vatikáni mércével mérve villámgyorsan szentté avatták.
Az esélyes jelöltekből ritkán lesz pápa
Ezt így tartják a Vatikánban, ahol 120 80 évesnél fiatalabb bíboros választja meg az új pápát. Egy olasz portál szerint Erdő Péter bíboros esélyes volt már 2013-ban is, mert őt támogatta az a szövetség, amely a kelet-európai, német és USA bíborosokból állt, és amelyik megválasztotta II. János Pált és XIII. Benedeket. A latin-amerikai bíborosok azonban legyőzték ezt a szövetséget, és Buenos Aires érsekét választották meg, aki már korábban ellenjelöltje volt XIII-ik Benedeknek.
Ferenc pápa progresszív irányvonalával sokan nem értenek egyet Európában, Észak Amerikában és Afrikában.
A jelenlegi pápa irányvonalát Pietro Parolin vihetné tovább, de vatikáni államtitkár ritkán lesz pápa bár XII-ik Piusnak ez sikerült. Az olasz portál szerint Közép Európából még Schönborn bécsi bíboros-érsek is esélyes, de ő 1945-ben született vagyis elég idős már. Ezenkívül hercegi família tagja, az ő családja kapta meg Rákóczi Ferenc óriási birtokát Kárpátalján miután a felkelés elbukott. Jelölése emiatt a múltat idézné holott a bíboros nézetei meglehetősen progresszívek: élesen szembekerült például Ausztria akkori kancellárjával, Sebastian Kurz-cal, aki szigorú migránsellenes törvényt akart elfogadtatni, melyet az osztrák katolikus egyház nem helyeselt. A kancellár megfenyegette a katolikus egyházat, hogy megvonja az állami támogatás egy részét, ha a bíboros nem változtat a magatartásán. Schönborn bíboros nemet mondott a törvényre, amelyből ebben a formában nem lett semmi. Kurz kancellár zsarolása viszont kiderült, és ez hozzájárult a bukásához.
Olaszországot egyetlenegy jelölt képviseli a pápa jelöltek listáján holott évszázadokon át ez olasz belügy volt.
Az olasz bíborosok azonban olyan intenzíven vettek részt a belpolitikai harcokban, hogy a többi bíboros úgy döntött: a világegyház érdeke immár az, hogy ne olasz bíboros üljön Szent Péter trónján. A szakítás 1978-ban történt a lengyel II. János megválasztásával, és az olasz bíborosok befolyása azóta folyamatosan csökken. Egyiküket nemrég elítélte a Vatikán bírósága korrupcióért. Így érthető, hogy míg korábban szinte az összes jelölt olasz volt, és csak mutatóban szerepelt egy-két külföldi a pápa jelöltek között, mára már csak egy: Matteo Zuppi bíboros maradt. Ő fiatal, 1955-ben született. Bologna érseke és az olasz püspöki konferencia elnöke. Aktívan együttműködött a Szent Egyed közösséggel, amely a világban igyekszik közvetítő szerepet játszani. 2019-ben a pápa ennek a közösségnek vezetőjévé nevezte ki Zuppit. Aki Ferenc pápa személyes képviselője az ukrajnai válság rendezésére. Zuppi bíboros már találkozott Zelenszkij ukrán elnökkel, de Putyinnal még nem viszont Kirill pátriárkával igen. Az orosz ortodox egyház feje, aki az állambiztonság magasrangú tisztje, aktívan támogatja Putyin ukrajnai háborúját. A magyar diplomácia ennek ellenére elérte, hogy vegyék le Kirill pátriárkát az uniós fekete listáról.
Most az olasz portál megemlíti, hogy Erdő Péter pápai esélyeit erősíti az, hogy a magyar katolikus egyház közvetítő szerepet játszik a Vatikán és az orosz ortodox egyház között.
Kirill pátriárka az orosz ortodox egyház korábbi “külügyminiszterét” nevezte ki a Magyarországon élő orosz ortodox közösség élére, hogy ily módon is erősítse a kapcsolatot Magyarországgal.
