97 éves korában elhunyt Manolisz Glezosz, aki az Európai parlament képviselője volt a szélsőbaloldali Syriza párt képviseletében. Ciprasz egykori görög kormányfő méltatta a baloldali politikust, aki már ifjú korában az ellenállás szimbólumává vált egész Európában.
1941-ben letépte a horogkeresztes zászlót az Akropoliszról
Hitler csapatai a szövetséges Mussolini balul sikerült hadműveletét korrigálva foglalták el Görögországot. Első dolguk volt kitűzni a nácik lobogóját az Akropoliszra. Az akkor 18 éves Manolisz Glezosz egy társával együtt merész akciót hajtott végre amikor eltávolította a horogkeresztes lobogót a görög demokrácia szimbolikus épületéről. Az egész világon csodálták Manolisz Glezosz tettét hiszen akkor a nácik hatalmuk csúcsán álltak, mert Európa nagy részét már elfoglalták. A Gestapo elfogta és megkínozta a görög fiatalembert, aki a börtönből szabadulva részt vett az ellenállásban.
Mindvégig kitartott baloldali elvei mellett. Bátorságát elismerte egész Görögország. Az Európai parlament is megemlékezett Manolisz Glezoszról, aki 97 éves korában halt meg, de legemlékezetesebb tettét 18 évesen hajtotta végre amikor a nácik zászlaját letépte az Akropoliszról.
Május 9-én a Magyar Liberális Párt és ifjúsági szervezete, a Liberális Fiatalok Társasága (LiFT) ismét elviszi az EU-zászlót a Parlament elé.
Mint közleményükben írják, „a tavalyi évhez hasonlóan idén is egy 24 órás demonstráció keretein belül követeljük, hogy az uniós zászlót is kitűzzék az Országház épületére.”
A Liberálisok emellett az európai értékek iránt elkötelezett ellenzéki pártokat egyeztetésre hívják annak érdekében, hogy közös listát állítsanak a 2019-es EP-választásokra. Ez szerintük azért is fontos lenne, mert az április 8-i választások súlyos kudarccal zárultak, és ennek legfőbb oka az, hogy az ellenzéki pártok egymással versengtek ahelyett, hogy együttműködtek volna. Ha kicsit nagyobb lett volna az együttműködés, a kétharmadot biztosan elkerülhette volna az ország. Értékalapú és teljes együttműködés esetén pedig a Fidesz akár a többségét is elveszthette volna – írják.
A Liberálisok úgy látják, hogy ”a magyar emberek joggal csalódottak, miután a többség a kormányváltásra szavazott, a Fidesznek és Orbán Viktornak mégis kétharmados többsége lett.”
Mindezt úgy, hogy az ellenzék 180 ezerrel több szavazatot kapott, mint a Fidesz-KDNP listája.
A Liberálisok mindehhez hozzáteszik: „nem csodálkozhatunk azon, hogy Budapest utcáit hétről hétre ellepi a csalódott ellenzéki emberek százezres tömege. Az emberek joggal tüntetnek egy igazságos választási rendszerért, a szabad és demokratikus Magyarországért. Nekünk, ellenzékieknek az a feladatunk, hogy ezt a tömeget, a csalódott többséget képviseljük. A többség pedig egyöntetűen és egyértelműen együttműködést vár tőlünk.”
Még szinte véget sem ért a szombati tüntetés, épphogy csak hazaért a tömeg, már el is kezdődött a szokásos hisztéria. Hogy Márki-Zay Péterből a Jobbik beszélt. És egyáltalán: hogy Jobbikosok is voltak a tömegben.
Abba kellene hagyni. Nem a Jobbik, hanem magunk miatt. Magyarország ennél normálisabb ellenzéket érdemel.
A Jobbik egy párt, szimpatizánsai vannak, szavazói. Ha szabad a személyes véleményemmel előhozakodnom, én nem tartozom közéjük. Kifejezetten nem.
De vannak emberek, akik kedvelik. És ezek az emberek nem mind nácik. Ezek az emberek ott állnak előtted a sorban a Postán, mögötted a zöldségesnél. Megadják az elsőbbséget a kereszteződésben, vagy bevágnak eléd a külső sávban. Undokok, kedvesek, okosan, buták – olyanok, mint azok, akik nem a Jobbikra szavaztak.
Ezt kell megérteni, felfogni, elfogadni.
Magyar állampolgárok, ugyanúgy, mint azok, akik, szemben a Jobbikkal, demokratának mondják magunkat. Baloldalinak, liberálisnak, konzervatívnak, sehova se húzónak.
Ugyanabban az országban élnek, mint a többiek. Nem kell szeretni őket. (Sejtésem szerint ők sem kedvelnek bennünket.)
Most nem a vérnácikról van szó. Nem az antiszemitákról, rasszistákról, kirekesztőkről. Velük nincs miről beszélni. Hanem azokról, akik – hozzánk hasonlóan – nem akarnak diktatúrában élni. Nem akarják, hogy a sajtó még elfogultabb és hazudósabb legyen, mint amilyen most. Nem akarják, hogy a Fidesz bedarálja a bíróságokat, az önkormányzatokat, lerombolja a még nyomokban meglévő demokratikus intézményeket és sóval szórja be a helyüket.
Azok az emberek, akik a Jobbikra szavaztak, ugyanúgy magyar állampolgárok, mint azok, akik más pártokra, vagy senkire sem szavaztak. Hozzánk hasonlóan ők is jót akarnak Magyarországnak – más kérdés, hogy a módszereikkel, érvelésükkel nem értünk egyet.
Ezért nem szoktunk a Jobbikra szavazni.
És van egy rossz hírem a fanyalgók számára. Nemcsak „ideát” okoz problémát sokaknak, hogy szabad-e együtt vonulni a Jobbikkal, közösen követelni, a törvénytelenségek megszüntetését, a bűnösök megbüntetését. „Odaát”, „nekik” sem lehet könnyű lenyelni azt a falatot, hogy olyanokkal kell együtt vonulniuk, akikkel korábban eszükbe sem jutott volna.
Egymásra vagyunk utalva, függetlenül attól, hogy mi a véleményünk a másikról. Közösen kerültünk a kútba, és egymás nélkül nem tudunk kimászni onnan.
Abba kellene hagyni a fanyalgást. Együtt kell vonulnunk – mindenki a maga a piros-fehér-zöld zászlója alatt.
Többen is reagáltak Mihai Tudose román miniszterelnök „köteles” nyilatkozatára, Bárándy Péter szerint hosszú időre van szükség, hogy helyreálljon a jogállam uralma, az EU csalás elleni hivatala súlyos visszaélést talált Orbán vejének cégénél, áttörés a német koalíciós tárgyalásokon, Trump újabb rasszista megjegyzése – összegyűjtöttük a nap legfontosabb híreit.
Bárándy Péter: A Fidesz a szolgálólányává tette a jogot
Forrás: YouTube
Hosszú időre lesz szükség ahhoz, hogy a jogállamiság újra uralkodóvá váljon Magyarországon – ezt mondta Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy miniszter, a V18-as csoport tagja a Független Hírügynökségnek. Szerinte ma
az ügyészség teljes mértékben a vezetője által meghatározottan működik, de olykor a bíróságokra is megpróbál nyomást gyakorolni a hatalom.
Úgy látja, hogy változás esetén mindkét szervezet tagjai azonnal képesek a normál üzemmódban, demokratikusan működni. Ő maga nem akar már miniszter lenni, de szerinte kötelessége tenni a demokratikus rendszer kialakításáért.
Markó Béla: A román miniszterelnök alkalmatlan a tisztségére
Mihai Tudose (MTI/EPA/Bogdan Cristel)
Helyes, hogy az RMDSZ vezetői bocsánatkérésre szólították fel a miniszterelnököt, de ez egyáltalán nem elég, le kellene mondania, hiszen
ezek után nem lehet tudni, hogy holnap mivel áll elő
– mondta Markó Béla író, az RMDSZ volt elnöke a Független Hírügynökségnek. Mihai Tudose román kormányfő egy interjúban a székely autonómiával kapcsolatban azt mondta: ha egyes intézmények kihelyezik a székely zászlót, akkor azok is lógni fognak, akik kitették.
Magyari Nándor László erdélyi politikai elemző a Független Hírügynökség felkérésére rövid elemzést írt az ügyről, ezt itt olvashatja.
Súlyos visszaélésre bukkant az OLAF Orbán vejének egykori cégénél
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) visszakérne
több mint 12 milliárd forintot
az Elios Innovatív Zrt.-től, amelynek Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István is résztulajdonosa volt a vizsgált időszakban. A súlyos szabálytalanságok mellett összeférhetetlenségre is talált bizonyítékot az uniós hivatal, írja a Wall Street Journalnek az Átlátszó munkatársa közreműködésével készül cikke.
MSZP és Jobbik: Orbán titokban teljesítette a kvótát?
Altusz Kristóf, a külügyminisztérium helyettes államtitkára egy interjúban azt mondta: különbséget kell tenni a gazdasági bevándorlók és a menekültek között, akiket egyébként Magyarország is befogad, ha valóban jogos a kérelmük, és
Magyarország tavaly körülbelül 1300 menedékkérőt fogadott be.
Az évszázad legnagyobb fideszes átverése lehet a Jobbik szerint, ha ez igaz, de eltitkolták az emberek elől. Az MSZP pedig azt kérdezi, hogy Orbán titokban teljesíti-e a Soros-tervet.
Bokros szerint kirekesztik őket
Az MSZP és a DK csak pénzt és parlamenti helyeket akar, rendszerváltást nem – állítja Bokros Lajos. A MoMa elnöke ezzel magyarázza, hogy pártját kizárták az együttműködésből. A DK és az MSZP viszont azt mondja, hogy másfajta együttműködésre készen állnának Bokros pártjával. A háttérben a kis pártok dilemmája állhat.
Hivatalosan is megkapta az értesítést Magyarország a kvótaperről
Hivatalosan is megérkezett az Európai Bizottság keresetlevele az Igazságügyi Minisztériumba arról, hogy megindítják az eljárást az Európai Bíróság előtt Magyarország ellen az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt – közölte a minisztérium.
Így hatott a roaming eltörlése az internetezési szokásokra
Forrás: Wikimedia Commons
A roamingdíj eltörlése óta 37 százaléknyian kezdtek el külföldön is mobilnetezni – derül ki egy kutatásból. Az olcsóbbá vált lehetőséggel már 900 ezren éltek eddig.
Sok internetező viszont még nem is hallott a roamingdíj nyári eltörléséről.
Elkezdődött a cseh elnökválasztás
Különös árnyékot vet a pénteki és a szombati csehországi elnökválasztásokra, hogy még mindig nem sikerült felállítani az új cseh kormányt, ami akár jelentősen befolyásolhatja a végeredményt. Ráadásul
Miloš Zeman államfő aggódhat
egy másik dolog miatt is: a közvélemény-kutatások szerint korántsem biztos a második fordulós győzelme.
Áttörés a német koalíciós tárgyalásokon
(MTI/EPA/Christian Bruna)
Nem kevesebb, mint huszonnégy órán át tartott az informális egyeztetés a német konzervatívok (CDU-CSU) és a szociáldemokraták (SPD) között. A kormányalakítás ugyan még messze van, viszont most már legalább
van rá reális esély,
ugyanis az előzetes megegyezés alapján a két fél megkezdi a hivatalos koalíciós tárgyalásokat.
Újabb rasszista megjegyzés miatt támadják Trumpot
Donald Trump azt mondta, túl sok ember jön az általa “pöcegödörnek” nevezett országokból az Egyesült Államokba. Haitira, El Salvadorra és afrikai országokra gondolt, kijelentései pedig komoly felháborodást keltettek.
Korrupt afrikai rezsimek pénzelhették a francia jobboldalt
A vádak szerint Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányára előbb Líbia, majd Kongó és Gabon adott pénzt. Az ügy kulcsfiguráját, egy bűnözőből lett üzletembert Londonban tartóztatták le. Alexandre Djouhri házi őrizetben van.
Testről és lélekről – mérföldkő a Oscar-versenyben
A legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért még versenyben lévő kilenc alkotást, köztük Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét a hétvégén nézik meg az Amerikai Filmakadémia szavazói. A kaliforniai Palm Springs nemzetközi filmfesztiválján nemrég nagy sikert aratott a film, a hazai mozikban pedig már a százezres nézőszámhoz közelít a különleges szerelmesfilm.
Mihai Tudose egy szerdai nyilatkozatát pontosította. Az így hangzott: „Ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is”.
Mihai Tudose román miniszterelnök csütörtökön az egyik közösségi portálon tett bejegyzésében közölte: románként és kormányfőként elutasít bármiféle tárgyalást Románia valamely részének az autonómiájáról.
A miniszterelnök ezzel a Realitatea hírtelevíziónak szerda este adott nyilatkozatát pontosította. Úgy vélte: az autonómia sérti Románia alkotmányát, amely már az első paragrafusában biztosítja a román állam egységes és oszthatatlan voltát.
„A Székelyföld autonómiájáról szóló viták törvénytelenek, és nem kell ezeket komolyan venni.
Ezek csupán a Románia egységének a destabilizálására tett kísérletek a centenárium (Erdély és Románia egyesülése kinyilvánításának a centenáriuma) évében” – pontosította Mihai Tudose miniszterelnök.
A miniszterelnök a Realitatea hírtelevíziónak adott szerda esti telefoninterjúban többek között kijelentette: „Ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is”. A kijelentést sérelmező Porcsalmi Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke kijelentette: Mihai Tudose jelezheti, hogy nem ért egyet egy nyilatkozattal vagy egy politikai projekttel, „de nem küldheti akasztófára azokat, akik nem értenek egyet vele”.
Az erdélyi magyar sajtó a miniszterelnök nyilatkozatának egy pontatlan átiratára hivatkozva úgy idézte a miniszterelnök kijelentését, hogy „ha a székely zászlót felvonják az ottani intézményekre, akkor ők is ott fognak lógni a zászló mellett”.
– Balog úr, kezdjük a legfrissebbel. Ma előkerült egy 2008-as fotó, amelyen Ön egy tibeti zászlót lengetve a kínai elnyomás ellen tiltakozik.
– Még nem láttam a fotót. De lehetséges, hogy akkoriban ez volt a véleményem, mert Orbán Viktornak is ez volt a véleménye.
– Nem érzi disszonánsnak, hogy most, nem egészen tíz év elteltével, Ön és a kormány egészen másként gondolkodik erről?
– Mi bármikor képesek vagyunk bármiről, bármit gondolni.
– Ön szerint nem lesznek attól hiteltelenek, hogy mást mondanak, mint korábban?
– Mi mindig ugyanazt mondjuk. Mindig azt, amiről azt gondoljuk, hogy az emberek hallani szeretnék.
– Sokan azt gondolják Önökről, hogy köpönyegforgatók.
– Ezért foglaltuk el a média nagy részét. Hogy csak kevés helyen írhassák meg rólunk, hogy mások vagyunk, mint amilyenek régebben voltunk.
– Balog úr, váltsunk témát! Önök lerohasztották az oktatást, padlóra küldték az egészségügyet.
– Még nem jött el az ideje, hogy ezeket az ágazatokat felfutassuk.
– Mikor jön el az ideje?
– Majd amikor Mészáros Lőrinc, vagy teszem azt, Garancsi István ezekre a területekre is beteszik a lábukat. Ha Lölő kezébe kerülnek a kórházak, akkor majd jut elég pénz az egészségügyre. Ha majd Garancsi rektor lesz valamelyik egyetemen, vagy minimum díszdoktor, akkor majd az oktatásba is dőlni fog a lé.
– Balog úr, nem kínos, hogy Önök hazudnak az embereknek?
– Nem, mert azt várják tőlünk, hogy azt mondjuk nekik, amit ők hallani szeretnének. És mi ezt meg is tesszük a kedvükért.
– Utolsó kérdés, Balog úr! Teli van az ország gyanakvással, gyűlölködéssel. Ezt akarták?
– Nem. Mi azt akartuk, hogy a zsebünk teli legyen. A gyűlölködés ebben az esetben nem cél, csak eszköz.
Nem egymással kell foglalkoznunk és nem szabad a belső vitákat kívül lejátszanunk – mondta, hozzátéve: véleménykülönbségekre, értelmes érvekre és sokszínűségre szükség van, de összefogásra is.
A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a baloldalon egy a tábor, de önállóak a zászlók: ez az a politika, melyet érvényesíteni kell, és amellyel eredményre lehet jutni.
Gyurcsány Ferenc szerdán Gyöngyösön az „Orbán vagy Európa? Válassz!” című kampány keretében tartott lakossági fórumán mintegy 150 hallgatója előtt arról is beszélt: a baloldali ellenzéki pártok álláspontja a legtöbb dologban nincs távolabb egymástól, mint a Fideszé a KDNP-s politikusokétól.
Nem egymással kell foglalkoznunk és nem szabad a belső vitákat kívül lejátszanunk – mondta, hozzátéve: véleménykülönbségekre, értelmes érvekre és sokszínűségre szükség van, de összefogásra is, amely jövő tavasszal segít a baloldalnak megszerezni a kormányváltáshoz szükséges szavazatokat és kialakítani egy „normális országot”.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
