Kezdőlap Címkék Zarif

Címke: Zarif

Irán a gázai tűzszünettől teszi függővé a támadást Izrael ellen

A Reuters értesülései szerint Irán és szövetségese a Hezbollah attól teszi függővé a támadást, hogy miképp alakulnak a tűzszüneti tárgyalások a gázai övezetről. Ezeket a tárgyalásokat állítólag csütörtökön kezdenék el Egyiptomban vagy Katarban.

Korábban mindkét országban voltak tárgyalások Izrael és a Hamász képviselői között elsősorban a túszokról, akiket a palesztin terrorista szervezet múlt október óta tart fogságban. Néhány túsz kiszabadult, a többiek sorsáról nincs hír. Benjamin Netanjahu miniszterelnök többször is megerősítette, hogy az izraeli válaszcsapás célja a Hamász megsemmisítése és a túszok kiszabadítása. Az elmúlt tíz hónapban egyik célt sem sikerült elérni. A hadsereg vezetői nyíltan kétségbe vonják, hogy megsemmisíthető a Hamász, melyet a palesztin lakosság jelentős része támogat. Nagy Izraelben – ebben a gázai övezet és Ciszjordánia is benne van – több palesztin él mint zsidó, és a demográfiai mutató az arabok felé billenti a mérleget. A Hamász fő támogatója Irán, melynek elnöki beiktatásán ölte meg az izraeli titkosszolgálat a palesztin terrorista szervezet vezetőjét, Hanijehet.

Lemondott Irán alelnöke, a nyugati nyitás képviselője, alig 11 nappal kinevezése után

Mohamed Javad Zarif volt Irán külügyminisztere amikor aláírták az atomalkut hat nagyhatalommal: USA, Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína. Trump elnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztatására az atomalkut felrúgta. Az izraeli titkosszolgálat Teheránban nemrég meggyilkolta a Hamász vezérét, ezért Irán válasz csapással fenyeget.

“Nem vagyok megelégedve a munkámmal, sajnálom, hogy nem tudtam beváltani a hozzám fűzött reményeket”

– írta X-en a mérsékelt politikus.

Miért döntött így alig 11 nappal a kinevezése után? Zarif alelnök azzal indokolta ezt, hogy nem ért egyet a 19 tagú kormány összetételével. Maszud Pezeskian elnök vasárnap terjesztette elő a kormánylistát a parlament elé. Az új kormányba bekerült az előző kabinet néhány konzervatív minisztere is. Az előző elnök kormánya durván leszámolt  a tüntetéseken résztvevő fiatalokkal, akik közül többet meggyilkoltak. A tüntetéssorozat amiatt robbant ki Iránban, mert a vallási rendőrség agyonvert a börtönben egy diáklányt, akinek az öltözete nem felelt meg a szigorú vallási előírásoknak. Iránban 1979 óta vallási rendszer áll fenn, élén kezdetben Khomeini ajatollah állt. Jelenleg Khamenei ajatollah Irán első számú vezetője, aki – a külvilág meglepetésére -, a mérsékelt Pezeskiant támogatta az elnökválasztáson. Zarif ex külügyminiszter volt Pezeskian elnökjelölt diplomáciai tanácsadója, aki ezért kapta meg az alelnöki posztot. Sokan bírálták az alelnöki kinevezést, mert Zarif gyerekei amerikai állampolgárok. Zarif ex külügyminiszter számított a nyugati nyitás arcának Iránban, mert amikor ő volt a külügyminiszter 2013 és 2021 között az ország közeledett az Egyesült Államokhoz, és az atomalku aláírásával megszűntek a szankciók Irán ellen. Amint Trump felrúgta az atomalkut, újra érvénybe léptek a szankciók , és ennek következtében Irán gazdasága ismét nehéz helyzetbe került. Mindinkább Kínára kell támaszkodnia, Peking pedig kihasználja ezt: olcsón vásárolja az iráni olajat.

A szélsőségek erősítik egymást

Az alelnök lemondása kapcsolatban áll azzal is, hogy az izraeli Moszad épp az államfő beiktatási ünnepségét használta ki Hanije Hamász vezér meggyilkolására. Hanije viszonylag mérsékelt vezető volt, utóda Szinvar, az októberi terrortámadás vezére mindhalálig háborúzni akar Izraellel és a Nyugattal. Ebben a helyzetben sem az Egyesült Államok sem pedig Irán nem kezdheti újra az atomalku tárgyalásokat pedig Zarif alelnöknek ez lett volna a megbízatása, melyet támogatott Khamenei vallási vezető is. Iránt ugyanis fojtogatják a nyugati szankciók, melyek csakis akkor szűnnének meg, ha Teherán lemondana az atomfegyverről. Zarif alelnök lemondása ezért rossz hír az egész Közel Kelet számára hiszen ezzel

a békés megoldás amúgyis csekély reményei tovább csökkentek a globális gazdaság energia ellátása szempontjából stratégiai fontosságú térségben.

Mit keres Zarif iráni külügyminiszter a G7 csúcson?

Biarritzban a G7 csúcstalálkozó helyszínén Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter megbeszélést folytatott iráni kollégájával. Előzetesen Emmanuel Macron köztársasági elnök jelezte ugyan, hogy magasrangú iráni diplomaták érkezése várható a G7 csúcs idején, de arra csak nagyon kevesen gondoltak ami végül bekövetkezett: Zarif külügyminiszter végül úgy tárgyalt a francia diplomácia vezetőjével, hogy előzetesen Jean-Yves Le Drian megkapta Trump beleegyezését!

Az USA elnöke már választási kampánya során szidalmazta a nagyhatalmak és Irán atom alkuját, melyet az Egyesült Államok részéről Barack Obama írt alá 2015-ben. Amint Trump bejutott a Fehér Házba, az első dolga volt megfúrni a szerződést. Benjamin Netanjahu miniszterelnök tapsolt, de az európai nagyhatalmak kétségbe estek, mert attól tartottak, hogy újabb háborúskodás kezdődhet meg a Közel Keleten. Az eredmény pedig újabb milliós menekült hullám lehet Európa felé. Németország a külügyminiszterét is elküldte Teheránba, Macron elnök pedig diplomáciai tanácsadóját küldte Irán fővárosába. Az eredmény Zarif külügyminiszter Biarritzban érkezett és fennhangon dicsérte Macron elnök kezdeményezését.

Sem Trump sem Irán nem akar háborút

Az amerikai elnök nemrég kezdte meg elnökválasztási kampányát, és semmi sem hiányzik neki kevésbé mint egy népszerűtlen háború. Tábornokai lebeszélik erről, mert elhúzódó konfliktusra számíthatnának. Az amerikai diplomaták pedig azt látják, hogy Izraelen és esetleg Szaúd Arábián kívül senki sem támogatna egy ilyen akciót.

Iránnak máris nagy károkat okoznak az amerikai szankciók. Egy esetleges háborús konfliktus esetében nemigen számíthatnának senkire sem. Amikor tavasszal Zarif külügyminiszter Moszkvában tárgyalt, akkor kerek-perec megmondták neki: Irán nem kapja meg az Sz 400-as rakétavédelmi rendszert, mely igen hatékony az amerikai és az izraeli légierő ellen. Putyinnak fontosabb Amerika és Izrael mint Irán.  Ilyen körülmények között Zarif iráni külügyminiszter nem döngetett zárt kapukat Biarritzban, ahol a G7 vezetői csúcstalálkozót tartanak. Ebből persze nem következik az, hogy eredményt is elér. De legalább csökken a háborús feszültség a Közel Keleten, és talán enyhül a szankciós szorítás Irán nyaka körül, ahol az amerikaiak úgy akarnak lázadást kirobbantani, hogy rontják az életszínvonalat. Évek óta kísérleteznek ezzel- eredménytelenül. Talán a tárgyalások újabb egyezményhez vezetnek el, melyek pótolják az atomalkut, melyből Trump kilépett, de később jelezte: hajlandó új egyezségre, ha az jobban megfelel az USA és Izrael érdekeinek.

Szankciókkal büntessék Iránt az atomalku megsértése miatt

0

Irán nemrég közölte , hogy a dúsított urán készlete túllépte azt a határt, amelyet az ország számára a 2015-ös bécsi egyezmény előírt. Akkor hat nagyhatalom abban állapodott meg Iránnal, hogy megszünteti a szankciókat az iszlamista állammal szemben, mely cserébe vállalta: lemond az atomfegyverről.

Obama elnök írta alá az Egyesült Államok részéről az atomalkut, melyből utóda, Donald Trump kilépett. Válaszul az irániak jelezték: akkor ők sem tartják magukat az atomalkuhoz! Lavrov orosz külügyminiszter ezért írta meg levelét Zarif iráni külügyminiszternek, melyben kéri Iránt: tartsa magát az atomalkuhoz. Ugyanilyen levelet küldött a francia külügyminiszter is Teheránba. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök viszont arra ösztönzi az európai nagyhatalmakat, hogy – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – büntessék szankciókkal Iránt. Ez az atomalku végét jelentené…

Az öt másik nagyhatalom ugyanis arra igyekszik rávenni Iránt , hogy ne kezdje újra nukleáris programját annak ellenére, hogy Trump elnök újra szankciókat alkalmaz ellene.

Közben az amerikaiak Irán ellenes szövetséget akarnak létrehozni a Közel Keleten. Ennek érdekében első ízben rendeztek háromoldalú tárgyalásokat Izraelben, melyen az amerikai és az izraeli nemzetbiztonsági főtanácsadó mellett Putyin elnök tanácsadója is részt vett. Benjamin Netanjahu miniszterelnök – miután fogadta Nyikolaj Patrusev hadseregtábornokot Jeruzsálemben – kijelentette: ezek után alapvetően megváltoztak az erőviszonyok a Közel Keleten.

Amerikai-izraeli-orosz hármas szövetség Irán ellen?

Izrael miniszterelnökének nemzetbiztonsági tanácsadója két fontos vendéget fogad egyidőben júniusban: Trump és Putyin nemzetbiztonsági tanácsadóját. Kialakulóban a hármas szövetség Iránnal szemben – értesült a Haaretz című ellenzéki lap Izraelben. Ha valóban megalakul a hármas szövetség, akkor új időszámítás kezdődik a Közel Keleten.

Eddig ugyanis két blokk állt egymással szemben. Az egyiket az Egyesült Államok vezette és a két fő szövetséges Izrael és Szaúd Arábia volt. Velük szemben állt egy másik hármas szövetség, melyet Oroszország vezetett és két fő szövetségese Irán és Törökország volt. Szíriában Asszad elnök Oroszországra és Iránra támaszkodva nyerte meg a polgárháborút.

Miért váltott tábort Putyin ?

Az oroszok rossz szemmel nézték, hogy Irán katonailag berendezkedik Szíriában, mely határos Izraellel. Azzal az állammal, melynek a létjogosultságát sem ismerik el Teheránban. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök gyakori oroszországi látogatásai idején állandóan kérte Putyint: érje el, hogy az irániak vonuljanak ki Szíriából. Putyin széttárta a karját és állítólag azt mondta Netanjahunak: ha kérném Irántól a kivonulást, akkor sem tennék meg! Mi változott azóta?

Trump valamit ígérhetett Putyinnak

Biztosat senki sem tud, de azt mindenki sejti: Washington fő célja az, hogy széttörje az orosz-iráni-török hármas szövetséget és elszigetelje Iránt. Eddig a három állam /Oroszország, Irán és Törökország/ fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen egyeztettek egymással. Ha sikerül tető alá hozni az amerikai-izraeli-orosz hármas szövetséget, akkor a jövőben Geraszimov tábornok másokkal egyeztet majd a Közel Keleten.

Trump valószínűleg a szankciók mérséklését vagy megszüntetését ígérte meg Putyinnak, akivel a G20 csúcstalálkozón találkozni akar Japánban. A szankciók fojtogatják az orosz gazdaságot és destabilizálják Putyin elnök rendszerét, mely az átlagos életszínvonal javítására épült eddig. A másik haszna az orosz átállásnak az lehet, hogy az olaj világpiaci árát immár az USA, Oroszország és Szaúd Arábia együtt határozhatja meg. Irán pedig, amelyet az amerikaiak megpróbálnak megfojtani, végzetesen elszigetelődhet. Az orosz átállás nem döbbentheti meg nagyon az iráni vezetést hiszen Zarif külügyminiszternek megmondták Moszkvában: nem kap az Sz 400-as rakétavédelmi rendszerből! Ha létrejön az amerikai-izraeli-orosz hármas szövetség, akkor mindenki jól járhat – kivéve Iránt és szövetségeseit. Mindehhez persze az kell, hogy Meir Ben-Shabbat nemzetbiztonsági tanácsadó  meg is tudjon állapodni minden részletben amerikai és orosz vendégével a titkos tárgyalásokon. Melyekről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy Izraelben lesznek valamikor júniusban …

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK