A forró szennyvizet már 2010 óta használják fűtésre Vancouver egyik elővárosában, és Kanadában most másutt is azt tervezik, hogy átveszik ezt a gyakorlatot, amely elősegítheti a zöld átmenetet.
6210 lakás False Creekben, Vancouver egyik elővárosában a szennyvízzel fűt, és a nagy hidegben sincsen probléma ezzel. Ebben a kanadai elővárosban éppúgy mint a világ legnagyobb részén a szennyvizet óriási víztárolókban megtisztítják, és azután visszavezetik a hálózatba, de észrevették, hogy közben elvész a hő. Pedig hidegben az utcák gőzölögnek, mert a meleg szennyvíz “az utcát fűti”, és elolvasztja a havat.
Nagy Britanniában is felfedezték ezt a lehetőséget, de egyelőre csak a kutatók – írja a BBC portál. A London South Bank University kutatói kimutatták, hogy az Egyesült Királyság naponta 1,6 milliárd liter szennyvizet használ el, és ebből több mint 20 terrawatt óra energiát nyerhetne az ország. Ezzel 1,6 millió lakást lehetne fűteni. Az USA-ban ezek a számok egészen kolosszálisak: 350 terrawatt óra energiáról van szó minden évben, és ez 30 millió otthon fűtését tenné lehetővé!
300%-os hatékonyság
Vancouverben az energia központot a víztároló fölé telepítették, hogy könnyű legyen az meleg kinyerése a szennyvízből, melynek a hőfoka általában 20 Celsius körül mozog. “Ez a hőmérséklet állandó még a nagy hideg esetében is, ezért 300%-os hatékonysággal tudjuk működtetni az energia központot” – büszkélkedik annak vezetője Vancouverben.
Az Európai Unióban is nagy lehetőség lenne a szennyvíz hőjének kihasználása hiszen az épületek fűtésére és hűtésére megy el az összes energia felhasználás 40%-a.
Az épületek melegház hatása ezért óriási. Vancouverben ez több mint 50%. Miért? Mert a kanadai nagyváros energiahálózatát földgáz erőművekből látják el árammal illetve a fűtést gázzal oldják meg sokhelyen.
Miért nem használják a szennyvíz fűtést másutt is?
“Nagyon sok alternatív energia forrást egészen egyszerűen kidobunk az ablakon. Nagyon kevéssé hatékony az energia gazdálkodásunk” – nyilatkozta a BBC-nek az amerikai Cornell egyetem professzora. Semida Silveira szerint az Egyesült Államok karbon kibocsátását már most a felére lehetne csökkenteni azzal, ha javítanák az energia gazdálkodás hatékonyságát. Miért nem csinálják?
“Mert az energiahatékonyság láthatatlan”
– mondja a Cornell egyetem professzora.
A Nemzetközi Energia Ügynökség – IEA – ezt úgy fogalmazza meg, hogy az energia hatékonyság az első számú üzemanyag a zöld átmenetben.
A Danfoss nemzetközi energia ügynökség felmérése szerint hogyha sikerülne összegyűjteni a jelenleg jórészt elpazarolt plusz energiát mint például a szennyvíz hőjét, akkor az Európai Unió energia mérlege nagyon kedvezően alakulna, mert a téli fűtést nagyrészt meg lehetne ebből oldani.
Csakhogy ez nincs ingyen:
“A nagy kérdés az, hogy ki fizeti az energia hatékonyság növelését“
– hangsúlyozza a Cornell egyetem professzora.
Vancouverben mindenesetre bejött a szennyvízfűtés: a lakások tulajdonosai vagy bérlői alacsony számlákat fizetnek. Ezért az előváros bővíti az energia központ kapacitását 3 megawattról 9 megawattra ugyanis mind többen érdeklődnek szennyvizes fűtés iránt. A bővítést jelentős részben abból az ingyenes támogatásból fedezik, amely a zöld átmenet elősegítését célzó alaptól jön. “A további fejlesztéshez már szükségünk lesz az önkormányzat pénzére is” – mondja az energia központ vezetője. Az önkormányzatok is érdekeltek lehetnek ebben hiszen a szennyvíz tisztítás 30-40%-ot jelent a villanyszámlából Észak Amerikában.
Európában a jó példa Aarhus Dániában, mert ott a víztisztító központ több energiát termel mint amennyit elfogyaszt ugyanis felhasználja a szennyvíz hőenergiáját is. Ha ezt kiterjesztenék az 5,8 milliós Dániára, akkor ez 600-700 megawattóra pluszt jelentene
– állapította meg a dán Víz és Szennyvíz társaság.
A változás már megkezdődött – állítja a Cornell Egyetem professzora: ”Régebben a városatyák és a tervezők elsősorban azzal foglalkoztak, hogy miképp lehet kihasználni a város területét illetve hogyan lehet megszervezni legjobban a közlekedést, ma már viszont mind fontosabb szempont az energia gazdálkodás. A technológia már megvan a szennyvíz hőjének hasznosítására, de a nagy kérdés az, hogy ki fizet a rendszer bevezetésért?” – mondta a Cornell egyetem professzora a BBC tudósítójának.
