Kezdőlap Címkék Vahabizmus

Címke: vahabizmus

Szaúdi uralkodóház és a vahabizmus 3.

Nem a származása minősíti az uralkodóházat, hanem tettei:

Amint említettük, 1744-ben az Al-Szaúd dinasztia királya, Mohammed bin Al-Szaúd szövetséget kötött Mohammed bin Abdel Wahab sejkkel. Az egyezség lényege: Al-Szaúd adja a királyokat, a Wahab nemzetség pedig az ideológiát.
Ez egy olyan Iszlámra hivatkozó ideológia volt, ami nem tűrt meg semmilyen gondolati elemet. Mindent hithamisításnak, vagy újításnak (bida’a) tartott, ami nem azt a szó szerint vett Iszlámot jelenti, amit ők hirdetnek. Így minden más Iszlám felfogás is Bida’a, ezért ellenségnek tekintették. Az ábrázolást, képi, formai megjelenítést annyira tiltották, hogy 1805-től a Medinát és Mekkát elfoglaló wahabita fanatikusok nekiláttak azoknak síremlékeknek a lerombolásához, ahol a Próféta (béke reá) leszármazottai nyugodtak.
A Próféta lánya, Fatima nyughelye is így semmisült meg sok mással együtt a Dzsannat ul-Baqi temetőben. Az ok: ne járjon ide senki emlékezni, látogatni a sírokat, mert ez bálványimádás stb… 1925-ben ez odáig fajult, hogy a Próféta nyughelyét is fel akarták dúlni Medinában.

A 20. század elején a Kába megsemmisítésére is kísérletet tettek, de ezt a nemzetközi tiltakozás meghiúsította.

Szóval, létrejött 1744-ben, durván ezer évvel a Próféta (béke reá) után egy Iszlám irányzat, amely minden más Iszlám irányzatot ellenségnek tekint. Dúl-fúl, rombol, gondolkodásnak, elmélkedésnek nem hagy teret.

Akkor ez miért Iszlám?

Említettem, hogy Szaúd Arábia mennyire nem egységes. Hát, az uralkodó ház sem az. Tagjai kb. 15 ezer főt számlálnak, közülük durván 2000 van a vagyon és hatalom birtokában. De a kétezer fő is megosztott ezért disztingválni kell, kiről, hogy nyilatkozunk.
Pl. meg kell emlékeznünk Talal bin Abdul Aziz Al-Szaúdról, a jelenlegi egyik leggazdagabb herceg, Al-Waleed apjáról, akit „vörös hercegnek” neveztek és elfogató parancsot adtak ki ellene a házat kritizáló megnyilatkozásai miatt. Rajta kívül számos családtag emelte fel a hangját, de ezek egy része nyomtalanul eltűnt, vagy külföldre menekült.
Így akkor járunk el helyesen, ha egy tettet, nyilatkozatot adott személyhez, uralkodóhoz és névhez kötünk. Mert az az állítás, hogy Szaúd Arábia wahabita, csak az uralkodó házra és követőire áll. És az, hogy Szaúd Arábia háborút visel Jemennel, szintén nem igaz. Salman király és a trónörökös, Mohammed bin Salman visel jelenleg háborút Jemennel. Az ország most az ő tulajdonukban van és a tulajdonoshoz kötődik minden felelősség, ami az országgal történik.

Lássuk, mit ír a hadisz.

Fitna (kísértés, zavarkeltés, ármány) könyve, Bukhary 1037 és Muszlim 2905 nyomán Szahih, tehát a tudósok által autentikusnak elfogadott:
Ibn Omar nyomán, akik következőt idézték a Prófétától (Béke reá):
„Ó Allah áldd meg a mi Shamunkat (Szíriánkat), Ó Allah áldd meg a mi Jemenünket!”
És mi van a mi Nadzsdunkkal (a mai Rijad tartománya) ó Próféta?
Erre ő:
„Ó Allah áldd meg a mi Shamunkat (Szíriánkat), Ó Allah áldd meg a mi Jemenünket!”
A követők: Mi van a mi Nadzsdunkkal, ó Próféta? Majd harmadszor is elismételte és hozzátette: Azon a helyen földrengés és Fitna (ármány) hatalmasodik el és a Sátán kora (szarva) onnan jön el.”

Hát nem érdekes, hogy pont Szíriában és Jemenben folyik háború?

Napjainkban egyre nyilván valóbb, hogy mindaz, ami a Közel keleten, Irakban, Szíriában, Jemenben Palesztinában történik Szaúd Arábia és csatlósállamai finanszírozásában, egy nagy terv része. E tanulmánynak nem célja összeesküvés elméletekről írni, itt csupán a Szaúdi dinasztia tündökléséről, tombolásáról és közeli bukásáról szólok.
A cionista hatalmak számára végzetes lenne egy Irán, Irak, Szíria, Libanon tengely kialakulása, márpedig ez minden nappal erősebben rajzolódik ki. Az Al-Szaúd dinasztia egyre idegesebb lépéseket tesz. Jemen megtámadásával a sok harctéri vereség után egy gyors sikert remélt, de nem jött össze.

A jemeni nép hiába él törzsekben, tradicionális vezetés alatt, tudatilag több száz évvel előrébb tart, mint az Al-Szaúd uralkodóház. Nem tűrték tovább a dinasztia által fenntartott bábállamokat Jemenben és fellázadtak.

Jemen stratégiailag kiemelkedő fontosságú. A Bab Al-Mandeb szoros a Vörös tenger kikerülhetetlen pontja, ahol olajszállító tankerek haladnak a Szuezi csatorna felé. Aki ezt a pontot kezében tartja, az óriási stratégiai értéket kontrollál. Szó sincs itt a szaúdiak propagandájában elhangzó vádaskodásról:
1. Jemenben síita kisebbség veszi át a hatalmat, melyet Irán támogat. Ez sántít. Irán katonailag nem avatkozott be az eseményekbe. Humanitárius segélyt szállított, majd fegyvereket is, de katonákat nem. Irán nem síita alapon nyújtotta a támogatást, hanem egy olyan erőt támogat, aki meg akar szabadulni a zsarnokságtól, elejét akarja venni az Al-Kaida által okozott káosznak és rendezni akarja saját sorsát külső beavatkozás nélkül.

2. A másik szaúdi vád: Jemen az arabságot veszélyezteti fellépésével. Ez is sántít, mert Jemen az Arab félsziget egyetlen kultúrhatalma, ahol több ezer évvel ezelőtt civilizáció volt. Itt alakult ki az arab nyelv és kultúra alapja. A Hymiar dinasztia több ezer évvel ezelőtt az Iram folyó vizéből és a hegyekből lezúduló patakokból egy gátrendszert épített, akvakultúrát hozott létre. Ez az akvakultúra, valamint a kereskedelem, karavánutak adták az itt élő népek lehetőségét egymás gondolatainak, kultúrájának cseréjére. A Maarebi gát átszakadásával mindez megsemmisült és a Hymiar dinasztia törzsei vándorlásra kényszerültek. Ez a diaszpóra adta a mai arab népek genetikai alapját. E törzsek voltak a gyökerei a mai szaúdi, szíriai, iraki arab törzseknek. Jemen maga az arabság, tehát nem fenyegetheti az arabságot. Aki igazán fenyegeti, az Al Szaúd ház, aki nem is arab.

3. A harmadik vád: Jemen fenyegeti az Iszlámot, a Kába kövét és Medinát, a próféta sírját. Ez is sántít. Ma a legnagyobb iszlám ország Indonézia. Ha nincsenek jemeni muszlim kereskedők, akkor ez a hatalmas szigetvilág nem ismerkedik meg a középkorban az Iszlámmal. Akik pedig a Kábát, Mohamed próféta (béke reá) medinai koporsóját valóban fenyegetik, azok a vahabiták, akik 1936-ben ezeket meg akarták semmisíteni.

4. Negyedik vád: Az Al-Houthi család, akik a jemeni felkelést vezetik síiták és Iszlám felekezetek közti konfliktust szítanak. Ez is sántít, mert az Al-Houthi valóban vezeti a harcokat, de ehhez a harchoz nem csak síiták csatlakoztak. Ez egy öntudatra ébredt nép harca. Aki viszont a síita-szunnita konfliktusban érdekelt, az Szaúd Arábia, hisz az elmúlt hetven évben másról sem szólnak erőfeszítései. A jelenlegi Iszlám Állammal, Szíriával, Irakkal kapcsolatos hírszerzési, majd felforgató tevékenységei is erről szólnak.

5. Ez nem vád, hanem szaúdi állítás: a támadások kizárólag a felkelők bázisait, logisztikai központjait, állásait célozzák. Ez is sántít, mert célkeresztbe kerültek kórházak, vízművek, polgári infrastruktúrák, közművek, tehát minden, ami a jemeni nép életének, alapvető szükségletének szolgálatában állt.

Nos, ha ennyi vád nem áll meg, sőt, bebizonyosodik, hogy a Szaúdi támadásokat izraeli gépek is támogatják, az USA pedig jogosnak tartja ezeket, akkor nem vitás ki milyen oldalon áll és mit akar. Ez a könnyű harci siker nem jött össze és az arab országok Jemen elleni koalíciója sem volt sikeres.
A kezdeti szólamok után sorra kifaroltak a hadműveletekből. Az Al-Szaúd dinasztia pedig amortizálódik és egyre felvállalhatatlanabb mindenki számára. Anakronisztikus volta miatt 21. századi demokráciák nem vehetik komolyan, agresszív politikája, cionista rendszere az arab-Iszlám világban csökkenti jelentőségét, Izrael és USA számára pedig továbbra is fizeti a térség számláit, de egyre cikibb felvállalhatósága.

Meddig tartható a dinasztia?

Erőlködik. Modernizációt erőltet az országra úgy, hogy nem tartja be a fokozatokat. Bárok nyílnak, szórakozóhelyeken ömlik be a nyugati divat, ami önmagában nem rejt semmi kivetnivalót, de egy olyan országban, ahol tilos volt a zene, a nők nem vezethettek járműveket, erős cenzúra alatt él a nép, ez a hirtelen nyitás nem tudjuk mit hoz.
Akármi is lesz a játszma vége, Szaúd Arábia proxi háborúkra bevont szövetségese az USA-nak. Ha pedig ez a helyzet, a Szaúdi pénzekkel fenntartott sok terrorszervezet és más, funkciójában megkérdőjelezhető szerveződés, ami a világon Szaúdi pénzekkel működik, nem egyértelműen a Szaúdi igényeket elégíti ki.
Bár az USA nyilvánosság elé tárt kommunikációjában ott szerepel a szörnyülködés, tágra nyílt pupillák, mint aki nem érti, hogy történhet meg a sok vérontás, valójában az USA és Izrael érdekei szerint történik minden. A királyság a káoszalkotás, erőviszonyok, egyensúlyok megbontásának eszköze.

Ismét – Nagyratörő vízió: Érdekek és ellentétek a szaúdi vallásreform mögött

0

Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg a “mérsékelt és  toleráns iszlámhoz való visszatéréséről” szóló elképzelését nemcsak az “országimázs javítása” miatt jelentette be. Szaúd-Arábia ugyanis súlyos kül-és belpolitikai válságokon megy keresztül, amelyekből az egyetlen kiutat a rendszer gyökeres megváltoztatása jelenti. Csakhogy mennyire hajlandó ebbe belemenni a helyi vallási vezetés

Gazdaság

Hiába adja Szaúd-Aráiba a világ olajtermelésének 10%-át és a globális export negyedét, az elmúlt években komoly gazdasági, szociális és társadalmi nehézségekkel kénytelen szembenézni. Az egyre csökkenő olajár miatt körülményesebbé vált finanszírozni az állami kiadásokat. Ez megmutatkozik többek közt abban, hogy

2016-ban a szaúdi költségvetési hiány 79 milliárd dollár volt

Az évek folyamán teljesen eltorzult a szaúdi munkaerőpiac. Magas munkanélküliség a fiatalság körében (egyes kimutatások szerint 30 százalékos), miközben az országban még a helyi statisztikai adatok szerint 8 millió vendégmunkás dolgozik, akik elsősorban a szegény muszlim államokból (Banglades, Pakisztán) érkeztek. Ez azért van így, mert a fiatalok többsége – és igazából a szaúdi dolgozók majdnem 75 százaléka – inkább a jól fizető és kevés fizikai munkát igénylő állami szektorban helyezkedik el. Ám a külföldi munkalehetőség sem jelent alternatívát, mivel a szaúdi oktatásból kifolyólag egyáltalán nem versenyképes a tudásuk.  A nők aránya a szaúdi munkaerőpiacon általában 20 és 25 százalék között ingázik, és a férfi családtagoknak kötelező őket elvinni a munkahelyükre vagy hazahozni onnan.

Tehát Mohamed bin Szalmán többek közt ezért is hirdette meg a “Vision 2030” nevű programot, amelynek része az előző cikkünkben említett NEOM-projekt is. A két billió dolláros “Vision-2030” terv célja, hogy “átvezesse a Perzsa-öböl menti monarchiát a 21.századba”.

Röviden az ambiciózus program célja, hogy

 “a szaúdi szénhidrogéneken alapuló gazdaságot megújulóvá, a korábban rendkívül zárt szaúdi piacot nyitottá, az oktatást tudásalapúvá, a közigazgatást pedig e-kormányzativá tegye”.

Csakhogy ilyen léptékű átalakításokat – a jelenlegi olajárak mellett – Szaúd-Arábia nem tudna egyedül megvalósítani. Ezért is szükség van arra, hogy sokkal nyitottabbá tegye az ország piacát a külföldi – nemcsak a muszlim – befektetők előtt. Igaz, a vallási turizmus, mint a mekkai zarándoklat (hadzs), továbbra is a szaúdi államkassza egyik legfontosabb bevételi forrását képezné, hiszen 2030-ra 30 millió zarándoklóval számolnak.

Azonban az állami támogatások, mint az üzemanyag és az élelmiszer, megvágása nagyon sok szegény szaúdit hozott nehéz helyzetbe és az ellenállás miatt a kormánynak bizonyos mértékig visszakoznia kellett. Ugyanúgy korántsem biztos, hogy minden megvalósult szaúdi projektnek sikerül felkeltenie a külföldi üzletemberek figyelmét.

Például ott van Abdullah király pénzügyi kerülete, amelynek építése már 2006-ban elkezdődött,de a mai napig egyetlen nemzetközi pénzügyi intézmény sem jelezte, hogy kérne a 73 épület valamelyikéből. A kép forrása: Wikimedia Commons.

Ráadásul az állami kiadások nagy része nem a szociális kiadásokra vagy a gazdasági programokra megy el. Rijád ugyanis rengeteget költ a saját hadserege fejlesztésére, valamint több közel-keleti csoportot – nem egyszer terrorista szervezetet – felfegyverzésére. Szaúd-Arábia már évek óta a világ második legnagyobb fegyverimportőre, tavaly például 8 százalékot tett ki globális fegyverimportban.  Legutóbb például Donald Trump amerikai elnök látogatása során hoztak tető alá egy 109 milliárd dollár értékű fegyvervásárlási szerződést.

Külpolitika

Azonban figyelve az elmúlt évek szaúdi külpolitikának az eredményességét, igencsak megkérdőjelezhetővé vált ezeknek a kiadatásoknak a hatékonysága. Hiába támogatták dollármilliókkal és fegyverrel a különböző iszlamista csoportosulásokat Szíriában, ma már alig játszanak szerepet az országban nyolc éve dúló háborúban.  Szaúd-Arábiának elmúlt hónapokban valamennyire rendeződött a viszonya Egyiptommal, de a bizalmatlanság továbbra is érezhető Kairó és Rijád közötti kapcsolatokban.

Ám, ami igazán súlyosan érinti Szaúd-Arábiát és rámutat az eddigi katonapolitika és fegyverkezés kudarcára, az Jemen. 2015. március 26-án Rijád tíz másik afrikai és ázsiai országgal együtt beavatkozott  a “Szaúd-Arábia hátsó udvarának” tartott Jemenben, hogy visszaültessék elnöki székbe a Rijád-barát Abd-Rabbuh Manszúr Hádi miniszterelnököt.A koalíciós erők csak bombázásokkal, majd a nyár folyamán szárazföldi haderővel próbálta meg térdre kényszeríteni a jemeni lázadókat, vagyis a húszikat. Az amerikai támogatást élvező és fejlett hadieszközökkel rendelkező szunnita haderő arra még elég volt, hogy visszaszorítsák a húszikat Áden kikötővárosának környékéről, de arra már nem, hogy elfoglalják vele a jemeni fővárost, Szanaat.

A hivatalos bejelentések ellenére a harcoknak egyáltalán nincs vége: a koalíció veszteséglistája egyre hosszabb, és még a hetekben is előfordult, hogy a határ menti szaúdi területeken lévő bázisokat támadtak meg a jemeniek, miközben az ország belsejét  ballisztikus rakétákkal lövik. A több mint 10 000 halálos áldozattal és 40 000 sebesülttel járó jemeni háborúban végrehajtott szaúdi légitámadások miatt szinte az egész ország romokban hever, a kolera április óta tombol az országban, megfertőzve több mint 800 000 embert és az egész országot kiszáradás fenyegeti. Szóval sikerekről aligha lehet beszélni.

Például ez a Twitterre feltett összehasonlító térkép mutatja meg jól, hogy mennyit változott a koalíció által uralt terület nagysága 2016. október 17 és 2017. október 16 között: Gyakorlatilag semmit.

A koalíciós támadások eredménytelenségével már Rijádban is kénytelenek szembenézni.  Annyira követhetetlenné és tarthatatlanná vált az országban, hogy Mohamed bin Szalmán

ki akar vonulni Jemenből,

legalábbis ez derült ki a nyáron kiszivárgott, amerikai tisztségviselőknek írt leveléből. A háború ugyanis nemcsak mély nyomot a szaúdi hadseregen és gazdaságon, hanem rontott az ország megítélésén is, amelynek a külkapcsolatok látták a karát.

Először járt szaúdi uralkodó Moszkvában. A kép forrása: MTI/EPA/Szergej Csirikov

Éppen ezért a szaúdi vezetést 2017 elejétől igyekszik javítani a régión kívüli országokkal való viszonyán is. Sőt, elsősorban nem a nyugati országok felé “kacsingat” : 2017 tavaszán a Szalmán bin Abdul-Aziz Al-Szaúd – Mohamed apja – uralkodó egy ázsiai körutat tett , amely során Indonéziában Japánban, Kínában és Malajziában járt és egymás után kötötte a több milliárd dolláros szerződéseket. (Kína esetében egy 65 milliárdosat írtak alá.)

Az igazi meglepetést azonban az okozta, amikor október elején a szaúdi király Vlagyimir Putyin elnökkel találkozott Habár a találkozó során elsődlegesen a fegyvervásárlási kérdések (Sz-400 Triumf vagy Kalasnyikov gyártási licence) domináltak, szaúdi befektetők közel 1 milliárd dollár értékben ruháznak be Oroszországba.

Megbomlott egység 

Az országimázs javítása, az új befektetők Perzsa-öböl menti monarchiába való csalogatása, a külkapcsolatok erősítése és a gazdasági rendszer gyökeres átalakítása vezetett oda, hogy Mohamed bin Szalmán bejelentse a “mérsékelt és toleráns iszlámhoz való visszatérést”.

Mivel a szaúdi állam aspektusából túl sok minden forog kockán, ezért Szalmán hajlandó nekimenni a társadalom erkölcséjéért felelős vallásrendőrségnek, amelynek jogkörét és hatalmát már korábban sikerült megnyirbálnia. Ugyanúgy Koránt és a saríát (iszlám jog) szélsőséges értelemező vahabita papság domináns befolyását is igyekszik visszaszorítani.

Csakhogy ez komoly feszültségeket gerjeszt a két fél között, hiszen a Szaúd-Arábia léte is a vahabita papság és Szaúd-uralkodócsalád 80 évvel ezelőtti kiegyezésének az eredménye. Ahogyan az elmúlt időszakban látható, Mohamed bin Szalmán az elődjeinél ellentétben jóval messzebb hajlandó elmenni a vahabiták hatalmának korlátozása terén, ami természetesen nekik egyáltalán nem tetszik.

A 2015-ös esztendő nem éppen a szaúdi zarándokok éve volt: egy daru is rádőlt a tömegre és mintegy 107-en vesztették életüket az incidensben. Ezért is a szaúdi államot és hatóságokat okolták. A kép forrása: Youtube.

Már így is komoly ellenszenvet okozott a körükben, amikor a király egy szeptember végi rendeletben a jövő évtől fogva ismét engedélyezte a szaúdi nők számára a vezetést. A vahabita papság a mai napig a szaúdi államot okolja a 2015-ös mekkai zarándoklat katasztrófájáért, amelyben a hivatalos adatok szerint több mint 700-an vesztették életüket. Egyes értelmezések szerint ez volt Allah jele, hogy a Szaúd-család elvesztette a jogát a két szent város, Mekka és Medina ellenőrzésére. Ezután már csak hab a tortán, hogy a prédikátorok rendszeresen bírálják az uralkodócsalád egyes hercegeit azok kicsapongó, nem iszlámhoz méltó, alkoholokat fogyasztó és prostituáltakkal szórakozó életmódja miatt.

Ez a bizalomvesztés pedig kölcsönös: többen úgy vélik a szaúdi uralkodóházban és az állami vezetésben, hogy egyes prédikátorok és a vallástudósok szoros kapcsolatokat ápolnak az olyan terrorista szervezetekkel, mint az Iszlám Állam. Sőt, néhány vahabita pap nem egyszer uszított a szaúdi állam ellen is, és a szaúdi hatóságok feltételezései szerint párszor segítő kezet nyújtottak az ISIS-nek, amikor ők szaúdi célpontok és állampolgárok ellen követtek el merényletet. Rijádnak pedig az sem nagyon tetszik, hogy a vahabita papság fokozatosan önállósította magát: például 2015-ben tucatnyi szaúdi imám közösen hirdetett dzsihádot Oroszország és Irán ellen, mivel ők beavatkoztak a szíriai polgárháborúba. Szaúd-Arábia azonnal visszakozott, az akkori  külügyminiszterük Moszkvába utazott “elmagyarázni” a kijelentést, és visszafogták a vahabitákat, hogy többet ilyet az állam megkérdezése nélkül ne csináljanak.

Tehát a törésvonalak kevésbé látványosan ugyan, de már évek óta megvoltak a szaúdi uralkodóház és a papság között. Azonban ha Mohamed bin Szalmán megvalósítja az elképzelését akkor egy valóságos szakadék alakulhat ki a felek között.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK