Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

Orbán számított az Erasmus pénzek befagyasztására

0

6 milliárd plusz forintot írtak bele az új költségvetésbe az Erasmus program finanszírozására 2023-ban – szúrta ki a K monitor. Vagyis az Orbán kormány jóelőre számolt azzal, hogy az Európai Unió beváltja fenyegetését a külföldi egyetemi ösztöndíjakkal kapcsolatban.

Brüsszelben már régóta kifogásolják, hogy az alapítványok által irányított egyetemek kormányzati ellenőrzés alatt állnak hiszen az alapítványok vezetőinek döntő többsége kormányzati ember olykor miniszter, aki szép pénzt húz ebből. Ilyen miniszter például Varga Judit és Szijjártó Péter. Gulyás Gergely kancellária miniszter közölte: az Orbán kormány hajlandó arra, hogy kivonja a minisztereket az alapítványok vezérkarából. Gulyás Gergely egyúttal elmondta: a kormány számításai szerint 5 milliárd forintot jelent az uniós döntés a befagyasztásról vagyis a költségvetésben lesz annyi pénz, amennyiből az Erasmus programot továbbra is finanszírozni lehet. Mire kellett a színjáték Orbánnak, aki képmutató módon felháborodott: ”Brüsszel a gyerekeinket bünteti!”? Arra, hogy ismét bűnbakot csináljon az Európai Unióból. A megélhetési válság ugyanis, melyet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beharangozott, mind nyilvánvalóbb a hétköznapokban. A 15%-os nyugdíj emelést azonnal megeszi az infláció, amely hivatalosan is 20% fölött van. És akinek nem emelkedett a jövedelme az idén, az hogy vészeli át az inflációt, amely uniós rekorder, és idén minden bizonnyal az is marad? A kérdésre nincs válasz, ezért kell Orbánnak minden korábbinál inkább a bűnbak.

Plusz 20 milliárd a titkosszolgálatoknak

Szintén a K monitor vette észre, hogy szép csendben megemelte az Orbán kormány a titkosszolgálatok amúgy sem kicsi költségvetését. Vajh miért? Mert Orbán tart attól, hogy az USA a megélhetési válságot kihasználva kipöcköli a hatalomból. A miniszterelnök maga irányítja a titkosszolgálatokat Kovács tábornok segítségével. Korábban arról volt szó, hogy Rogán Antal kapja majd a megtisztelő feladatot: az összes titkosszolgálat irányítását, de Orbán nem bízik immár senkiben sem. Okkal. Korábbi kancellária miniszterét, Lázár Jánost már a 2018-as választást megelőzően megkeresték az amerikaiak: vállalná-e a pótolhatatlan vezér posztját?

A maffiában általában a törekvő alvezérek nyírják ki elődjüket. Paul Castellano, akiről a Keresztapa Michele Corleone figuráját mintázta az író illetve a filmrendező úgy végezte, hogy az egyik alvezére, John Gotti lelövette őt a nyílt utcán. Gotti csak a saját erejére támaszkodhatott, el is bukott: börtönben halt meg. Most azonban a törekvő alvezérek számíthatnak az USA és Brüsszel támogatására. Nem csoda tehát, hogy Orbán Viktor fél. A diktátorokról azt mondják: úgy alszanak, hogy a fél szemük nyitva. Hosszú távon elég fárasztó lehet…

USA-kínai versenyfutás egy afrikai diktátor kegyeiért

0

Az Egyesült Államok gyakran bírálja a diktatúrákat, de a véreskezű Teodoro Obiang elnököt mégiscsak vígan fogadta Joe Biden a Fehér Házban az afrikai csúcstalálkozón.

A 80 éves Teodoro Obiang a diktátorok mintapéldánya: csekély 42 éve van hatalmon, és élete végéig ott is akar maradni Egyenlítői Guinea korlátlan uraként. Az olajban gazdag kis afrikai állam egész olaj kincsét a sajátjának tekinti – éppúgy mint Kadhafi elnök Líbiában. Teodoro Obiang elnök nem akar úgy járni mint Kadhafi, akit 42 éves uralmának végén a fellázadt nép darabokra tépett.  A lázadás egyáltalán nem volt spontán, azt az Egyesült Államok és Franciaország lelkesen támogatta, mert elegük lett a diktátorból. Teodoro Obiang elgondolkodott Kadhafi sorsán, és szorosabbra fűzte a kapcsolatot Kínával, amely lelkesen lép az USA és az európai hatalmak örökébe  Afrikában. Mit szeretne Kína?

Az első kínai támaszpont az Atlanti óceán partján

Kínának jelenleg egyetlenegy katonai támaszpontja van külföldön: Dzsibutiban, a stratégiai fontosság Szuezi csatorna közelében. A másodikat Egyenlítői Guineában tervezik. Ennek megkönnyítésére egy pekingi bank 2 milliárd dolláros infrastruktúra fejlesztő hitelcsomagot nyújtott át Teodoro Obiang elnöknek. Az elnök ennek is minden bizonnyal örült, de annak még inkább, hogy a kínaiak régi jó szokásukhoz híven nem tartanak moralizáló kiselőadásokat a demokrácia előnyeiről, és nem ítélik el, azért, mert ellenfeleinek még a hullája sem kerül elő. Zimbabwe elnöke, akit Kínában képeztek ki, krokodilusokkal zabáltatja fel ellenségeit, Teodoro Obiang ellenfelei felidézik József Attila halhatatlan sorait: talán eltünök hirtelen…

Kuba a következő?

Washingtont már Kína tervei Egyenlítői Guineában is rendkívüli mértékben zavarják bár a kis afrikai állam messze van az Egyesült Államoktól. Peking a harmadik katonai támaszpontot viszont Kubába tervezi, amely nagyon is közel van már Washingtonhoz. Kuba első emberét nemrég díszpompa fogadta Pekingben, ahol Hszi Csin-ping elnök támogatást ígért a gazdasági gondokkal küszködő szocialista szigetországnak, de cserébe kért is valamit. 1961-ben az USA kishíján  világháborút robbantott ki amikor Hruscsov utasítására szovjet rakétákat telepítettek Kubába. A világháborús fenyegetés hatására a szovjet diktátor meghátrált, és nem sokkal később kollégái megbuktatták Moszkvában.

A washingtoni nagykövet az új kínai külügyminiszter

Csin Kang már harmadik ebben a sorban, jól szemléltetve, hogy az Egyesült Államok messze a legfontosabb Peking számára. Blinken amerikai külügyminiszter találkozott is azonnal a távozó nagykövettel, aki immár külügyminiszter Pekingben. Ez nem jelenti azt, hogy ő lenne a kínai diplomácia első embere, arra ott van Vang Ji államtanácsos, az eddigi külügyminiszter, aki tagja a majd mindenható kommunista párt politikai bizottságának is. Az Egyesült Államok a Biden adminisztráció kezdete óta első számú stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Kissinger ex külügyminiszter, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai egyezményt Csou En-laj miniszterelnökkel állandóan bírálja ezt az elképzelést. Szerinte meg kellene állapodni Kínával. Ennek jelenleg a legfőbb akadálya Tajvan. Peking azért is tervez  katonai támaszpontot Kubában, hogy erről lemondva esetleg szabad kezet kapjon Tajvanon. Ezek hosszútávú játszmák, melynek során Peking el kívánja kerülni a katonai megoldást hiszen Putyin kudarca Ukrajnában újra azt bizonyítja, hogy ilyen módon nem lehet rendezni a problémákat a huszonegyedik században.

Miért nem tárgyal közvetlenül Moszkvával az USA Ukrajnáról?

0

Niall Ferguson brit történész, aki a CIA figyelmeztetései alapján megjósolta Putyin agresszióját Ukrajna ellen most azt a kérdést feszegeti, hogy miért nincsenek közvetlen tárgyalások Moszkvával  Ukrajnáról.

A Bloombergben közölt hosszas elmélkedésében azt fejtegeti, hogy az Egyesült Államok, ha nem vigyáz, akkor kirobbanthatja a harmadik világháborút Ukrajnában. A brit történész idézi Kissingert, aki ugyanerre a veszélyre figyelmeztetett. Az idén már 100 éves egykori amerikai külügyminiszter mindenképp fontosnak tartja, hogy Oroszországgal tárgyaljanak. Felidézte a bécsi békét amikor Napóleon legyőzése után a franciák is részt kaptak az európai rendezésben, amely épp emiatt tartósnak bizonyult.

Milyen hibát követ el az amerikai diplomácia az ukrajnai háborúban? A brit történész szerint azzal, hogy a korszerű digitális fegyvereket tömegesen exportálja az Egyesült Államok Ukrajnába kiválthatja azt a reakciót Putyinban, hogy ő meg beveti az atomfegyvert. Az oroszoknak ugyanis nincsen fejlett digitális fegyverzete, amely lehetővé tenné az ukrán hadsereg amerikai fegyverzetének ellensúlyozását. A nukleáris fegyver bevetése pedig beláthatatlan következményekkel járna. Épp ezért a brit szerző szerint azonnal meg kellene kezdeni az amerikai- orosz tárgyalást Ukrajnáról.

Miért hagyja az USA Ukrajnára a döntést?

Ez a legnagyobb hiba, melyet Ferguson és Kissinger szerint az Egyesült Államok jelenleg elkövet. Az ukránok teljes győzelemre törekszenek, és valamennyi terület visszafoglalására – beleértve a Krímet is. Kissinger azt javasolja, hogy az USA-nak rá kellene vennie Ukrajnát arra, hogy lemondjon az orosz többségű területekről: Krím, Donyeck és Luhanszk kormányzóság.

Niall Ferguson a koreai háborúhoz hasonlítja a jelenlegi ukrajnai konfliktust. Az három évig tartott amíg a konfliktust kirobbantó Sztálin meg nem halt. Analógia alapján most Putyinnak kellene meghalnia ehhez.

Putyin a nagy vesztese az ukrajnai háborúnak, mert Oroszország teljesen Kína függvénye lett.

Kína sokkal keményebb dió

Az USA első számú stratégiai ellenfélnek Kínát jelölte meg, és ellene hidegháborús módszerekkel – főként szankciókkal harcol. Ezzel lassítani lehet Kína felzárkózását, de megakadályozni nem. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Kínának jelenleg mintegy 970 milliárd dollár értékű amerikai államkötvény van a birtokában. Ennél több amerikai államkötvénnyel csak Japán rendelkezik. Ha Peking beveti ezt a pénzügyi fegyvert, akkor fennakadást okozhatna a globális pénzügyi rendszerben, de – igaz – végül ő járna rosszabbul. Ezért

a kínaiak a globalizáció folytatását forszírozzák.

Ha katonai konfliktusra kerülne sor, mondjuk Tajvan kapcsán Kína és az USA között, akkor felmerül a kérdés: az ukrajnai háborúban nyakig benne levő Egyesült Államok tudna-e vállalni egy újabb háborút ezúttal a Távol Keleten?

Az Ukrajnának nyújtott négy hónapos fegyverzeti támogatás szinte teljesen kimerítette az amerikai raktárakat.

Jelenleg az USA olyan helyzetben van mint a brit birodalom volt a harmincas években – állítja a brit történész, aki szerint Hitlert el kellett volna rettenteni a háborútól. Putyint most ugyanígy. Nyugati szempontból most jól alakul az ukrajnai háború – írja Niall Ferguson, de a brit történész óvja attól az Egyesült Államokat, hogy agresszíven lépjen fel Kína ellen, mert akkor Peking követhetné Japán példáját 1941-ben amikor megtámadta Pearl Harbourt. Az USA nem képes arra, hogy egyszerre három hadszíntéren fellépjen: Ukrajna, a Távol Kelet és a Közel Kelet (Irán miatt) meghaladja az USA erejét. Ezért mielőbb béketárgyalások kellenének Putyinnal Ukrajnáról nehogy kirobbanjon a harmadik világháború, amely mindenkinek elképzelhetetlenül nagy károkat okozna – írja a brit történész a Bloomberg portálon.

Ukrajna békecsúcsot javasol

Dmitro Kuleba külügyminiszter nyilatkozott az amerikai AP hírügynökségnek ahol többek között elmondta, hogy Ukrajna békecsúcsot javasol a kialakult helyzet megoldására. Az ukrán diplomácia vezetője szerint az ENSZ főtitkára szervezhetné meg a békecsúcsot.

Az ukrán külügyminiszter által javasolt  csúcsértekezleten Oroszország csakis azután csatlakozhatna a többiekhez, hogy egy nemzetközi bíróság elítélte háborús büntetettekért – fogalmazta meg a furcsa előfeltételt Kuleba. Nem csoda, ha az ENSZ főtitkár szóvivője közölte: csakis akkor lenne értelme egy béketárgyalásoknak, ha azon minden érintett részt venne. Az ENSZ már közvetített az ukrán-orosz gabona vitában, és ennek eredményeképp az orosz hadihajók kiengedik a kikötőkből a gabonát szállító ukrán hajókat.

Kuleba úgy nyilatkozott, hogy teljes mértékben elégedett Zelenszkij elnök washingtoni tárgyalásainak eredményével hiszen kapnak egy Patriot rakétavédelmi rendszert. Az amerikaiak megígérték, hogy minél gyorsabban rendszerbe állítják a Patriot rakétákat, melyek megvédhetik Kijevet az orosz rakéták ellen.

Kérte-e az USA Zelenszkijtől azt, hogy üljön tárgyaló asztalhoz Putyinnal ?

Ezt nem kérdezte az AP Kuleba külügyminisztertől, de valószínű, hogy ez a javaslat épp az amerikai kérés eredménye.

Kissinger szerint a nagyhatalmaknak kellene dönteniük

Az amerikai diplomácia 99 éves veteránja úgy véli, hogy egy amerikai-orosz megállapodás nyitná meg az utat a békéhez. Washingtonnak pedig rá kellene vennie Ukrajnát arra, hogy fogadja el az orosz területi követelések egy részét. A Krímben, a donyecki és a luhanszki kormányzóságban a lakosság többsége orosz, ezekről tehát Kijev lemondhatna anélkül, hogy az ukrán nemzeti érzés különösképp sérülne. Az oroszoknak viszont el kellene fogadniuk azt, hogy Ukrajna belép az Európai Unióba, és valamiféle együttműködési egyezményt köt a NATO-val – hangsúlyozza Kissinger, aki szerint mindenfajta béke egyezmény csakis akkor lehet tartós, ha minden érintett fél elfogadja a kompromisszumot.

Kína mégsem éri utol az USA-t?

A következő évtizedben a kínai GDP nem haladja meg az amerikait – jósolja az a japán szakértői csapat, amely a pandémia előtt még azon az állásponton volt, hogy 2028 lehet a fordulópont amikor Kína ezen a téren megelőzi az Egyesült Államokat. Az 1,4 milliárd lakosú Kína ugyanis gyorsabban növekedett mint a 330 millió lakosú Egyesült Államok.

A Japan Center for Economic Research a Covid pandémia elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy a kínai gazdaság növekedése lelassul, és ezt a negatív tendenciát csak felgyorsítja az, hogy az USA kereskedelmi háborút folytat Kínával szemben. A japán kutató intézet már tavaly módosított az előrejelzésen, és eszerint 2033 lehetett volna a fordulat éve. Most azonban úgy látják, hogy Kína gazdaságának növekedése 3% körül lesz a harmincas években, és ez kevés a felzárkózáshoz.

2035-ben a japán kutató intézet szerint a kínai GDP csak 2,2% nőne míg az amerikai 1,8%-kal. Épp ezért Kína GDP-je ekkor csak a 87%-a lenne az amerikainak.

Miért?

Az első és legfontosabb ok a Covid pandémia kezelése. A zéró tolerancia politikája lelassította a kínai gazdaság növekedését, december 7-től kezdve enyhítettek ezen a politikán. Emiatt viszont tömegesen pusztítani kezdhet a vírus, akár egymillió halálos áldozattal is számolni kell.

A kínai társadalom, amely eddig dinamikusan növelte a fogyasztását, most tart a jövőtől, ezért újra spórolni kezdtek. Régebben a kínaiak export offenzívával oldották meg a problémákat, de ez ma már mind nehezebben megy.

A második fő oka a lassulásnak ugyanis az, hogy az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és erre akarja rávenni szövetségeseit is – Japánt, Dél Koreát, Ausztráliát, az Európai Uniót stb. Emiatt sok külföldi cég elhagyhatja Kínát vagy csökkentheti ott a termelését. Különösen veszélyes Kína számára a chip háború. Washington nemcsak, hogy támogatja a chip gyártást az Egyesült Államok területén, de szankciókkal sújtja azokat a hazai és a külföldi cégeket, amelyek korszerű technológiát adnak el Kínának.

Valószínűleg Kína 2036 után sem lesz képes  utolérni az Egyesült Államokat – jósolja a japán kutató intézet. Miért nem? Mert

az 1,4 milliárd lakosú Kína elöregszik miközben az Egyesült Államok állandóan importál munkaerőt. Ennek következtében a kínaiak a munkatermelékenység versenyében elveszíthetik korábbi előnyeiket.

Életszínvonal emelkedés Kínában

A Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt azt tűzte ki célul, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében közepes fejlett állam legyen az ország. A Nikkei értesülései szerint Olaszország és Spanyolország jelenlegi egy főre jutó GDP szintjét célozzák meg Pekingben. Ez 30 ezer dollár körül jár. A japán szakértők szerint Kínában az egy főre jutó GDP körülbelül 25 ezer dollár lehet 2035-ben.

Furcsa mellékterméke az amerikai-kínai kereskedelmi háborúnak, hogy Tajvan igen sokat profitál ebből, mert a szigeten állítják elő a legfejlettebb chipeket. A japán szakértők szerint ennek hatására az egy főre jutó GDP Tajvanon idén meghaladhatja Japán szintjét vagyis a sziget a fejlett államok közé kerülhet. Az USA mint saját piacgazdasági modelljének sikerét mutathatja be Tajvant szemben a kommunista Kínával. Ahol mind nehezebb egységes gazdaságirányítási modellt találni hiszen a fejlett keleti tengerparton a világpiaccal versenyeznek miközben az elmaradott nyugati tartományokban megélhetési válsággal küszködnek Kínában.

Kissinger: tárgyalni kellene Ukrajnáról

0

Itt az idő a tűzszüneti tárgyalások megkezdésére, mert lehet építeni azokra a stratégiai eredményekre, melyeket Ukrajna elért. Az USA 99 éves ex külügyminisztere már a háború kitörése óta javasolja a tárgyalásokat, mert ezek nélkül folytatódik a vérontás, és egyre nagyobbak a veszteségek mind a két oldalon. Ráadásul Oroszország az infrastruktúra lerombolásával mérhetetlen károkat okoz a polgári lakosságnak is Ukrajnában.

Kissinger, aki összehozta az Egyesült Államokat és Kínát, amelyek korábban fegyverrel álltak egymással szemben a koreai háborúban, és irányította a béketárgyalásokat Vietnammal, ahonnan az USA kivonult egy teljesen fölösleges háború után, most arra mutatott rá, hogy két nukleáris fegyverekkel rendelkező szuperhatalom verseng egy konvencionális fegyverekkel bíró államért. A helyzet azért különösen veszélyes, mert az oroszok mindinkább úgy fogják fel a háborút mint szembenállást a NATO-val, melyet az Egyesült Államok vezet.

Hogy lehetne eljutni a tűzszünethez?

Kissinger javaslata

Oroszországnak vissza kellene vonnia csapatait arra a vonalra, ahonnan 2022 február 24- én elindultak. Ez a Krím, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, melyeket Ukrajna saját területének tekint. A többi megszállt területet vissza kellene adni Ukrajnának. Ezen az alapon lehetne tűzszünetet kötni. Utána kezdődhetnének a béketárgyalások, melyek feltehetően sokáig elhúzódnának.

Mi lesz Ukrajna NATO tagságával? A háború következtében Oroszországnak bele kell törődnie abba, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz vagy valamilyen nagyon szoros szerződés kapcsolja hozzá.

Ezek után viszont a NATO-nak ajánlatot kellene tennie Moszkvának:

jöjjön létre új biztonsági rendszer, amely mind a NATO mind pedig Oroszország számára elfogadható.

A republikánus Kissinger bírálja a jelenlegi demokrata adminisztráció politikáját Ukrajnában. A hidegháborús vonal helyett inkább megegyezésre kellene törekedni Putyinnal.

Kissinger azzal érvel, hogy különböző értékrenddel bíró nagyhatalmak alkották meg a Szent Szövetséget is a napóleoni háborúk után Európában. Ezen az alapon paktált az USA a kommunista kínai rendszerrel 1972-ben az ugyancsak kommunista Szovjetunióval szemben.

Amerikának most mindenképp el kellene kerülnie, hogy Oroszország és Kína egységfrontot alkosson az USA ellen – hangsúlyozza Henry Kissinger, aki 99 éves korában is a szakértő szemével figyeli a világot. Csak a világ már nem úgy működik ahogyan az ő aktív politikusi idején, azaz a két nagyhatalom egymással megállapodik anélkül, hogy figyelembe kellene venni egy harmadik szuverén ország érdekeit.

És akkor még Kína és az Európai Unióról nem is esett szó…

Orbán és Tisza István

0

Érdekes párhuzamot vél felfedezni az első világháborút megelőző időkkel a magyar miniszterelnök politikai igazgatója, aki a National Interest című amerikai lapban arról írt, hogy Orbán Viktor éppúgy ellenzi a háborút ma mint ahogy azt Tisza István tette az első világháború előtt.

Kissinger, egykori amerikai külügyminiszter is célozgatott arra, hogy a mostani helyzet, mely Putyin Ukrajna elleni agressziója után alakult ki, sokban hasonlít ahhoz, amely Európát jellemezte a XX-ik század elején. Meg kell persze említenünk, hogy Európa ma már távolról sem a világ közepe. Az igazi világhatalmi vetélkedés az USA és Kína között folyik vagyis Európa egyre inkább periféria Oroszországgal együtt. A másik nem elhanyagolható különbség: az első világháború előtt szó sem volt atomfegyverről, amely pedig alapvetően megváltoztatta a hadviselést. Nem véletlen, hogy harmadik atombombát senki sem robbantott fel 1945 augusztusa óta. A III-ik világháborúnak ugyanis nem lenne győztese sőt világa sem nagyon. Orbán Balázs politikai igazgató mindenesetre realista külpolitikát javasol. Mintha Tisza István azt képviselte volna.

“Károlyi Mihálynak igaza volt, ez a háború nem állt érdekében Magyarországnak!”

E szavakkal ismerte el 1918 őszén Tisza István miniszterelnök, hogy az első világháborút az Osztrák-Magyar Monarchia elveszítette. Károly király és császár nem véletlenül nevezte ki kormányfőnek Károlyi Mihályt hiszen ő volt a béke embere a magyar parlamentben nem pedig Tisza István. Ez az apróság elkerülhette Orbán Balázs politikai igazgató figyelmét.

Aki mondandóját szemmel láthatóan annak az amerikai történésznek a szellemében fogalmazta meg, akit Orbán Viktor miniszterelnök nemrég fogadott a Karmelita kolostorban. John Mearsheimer arról beszélt Budapesten is, hogy két iskola van Washingtonban, ahol a diplomáciai irányt megfogalmazzák: az egyik a realista, a másik az idealista. A realista irányzat leghíresebb képviselője az idén már 99 éves Kissinger, aki a Szent Szövetség példáján bizonyította be, hogy a különböző társadalmi rendszerű nagyhatalmaknak együtt kell működniük a béke érdekében. Így sikerült tartós békét teremteni a XIX-ik században a napóleoni háborúk után. Az idealista viszont ideológia alapon képzelik el a diplomáciát. Jelen pillanatban erre tipikus példa a Biden adminisztráció, amely a demokráciákat állítja szembe a diktatúrákkal vagy Putyin, aki a liberális világrend ellen harcol.

Kissinger többször is bírálta a Biden diplomáciát, amely egyaránt ellenfélnek jelölte meg Kínát és Oroszországot. A realista diplomácia szerint az USA-nak semmiképp sem szabad megengednie, hogy Kína és Oroszország egységfrontot alkosson ellene.

A háborúban az jár a legjobban, aki kimarad belőle

Szunce mester, akinek elmélkedése a háborúról és a békéről, a legrégebbi filozofikus írás ebben a tárgykörben, a katonai konfliktus elkerülését javasolta a kínai császárnak. A háború ugyanis zéró végösszegű játszma, mindkét fél vesztes, mert rosszabbul áll mint a háború előtt. Jól látszott ez az első világháború után amikor Oroszországban megbukott a cár, Németországban a császár, a Habsburg monarchia pedig szétesett, a történelmi Magyarország a darabjaira hullott. A győztes egyértelműen az Egyesült Államok lett, amely a világgazdaság meghatározó szereplőjévé vált miután a brit birodalom nyakig eladósodott a háborús kiadások miatt.

Orbán Viktor amikor a béke mellett foglal állást, szakít a magyar jobboldal háborús vonalával, amely mindkét világháborúban tökéletesen csődöt mondott. Ezt jelenti a realizmus ebben az esetben amikor senki sem tudhatja, hogy mikor ér véget Putyin háborúja Ukrajnában. Az USA állítólag már tárgyal az oroszokkal valamiféle tűzszünetről. Macron francia elnök felkérte Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Putyinra a béke érdekében. Orbán Viktor abban reménykedhetett, hogy a magyar diplomácia valamiféle közvetítő szerepet játszik holott tudhatná: a realista diplomáciában a kis államoknak egyáltalán nem osztanak lapot.

Kuba és Tajvan

Pekingben tárgyalt Kuba államfője, Miguel Diaz-Canel Bermudez. Rutin látogatás lenne, de nem ebben a helyzetben amikor kíméletlen küzdelem zajlik az USA és Kína között a világuralom újraelosztása körül.

Biden elnök először nemrég Bali szigetén találkozott Hszi Csin-ping államfővel azóta, hogy Washingtonban stratégiai ellenfélnek nyilvánították Kínát. A tárgyalásokról kevés szivárgott, a kínaiak azt közölték, hogy Tajvan volt a fő téma. Biden úgy nyilatkozott, hogy el akarják kerülni a konfrontációt. Csakhogy az amerikaiak és szövetségeseik felfegyverzik Tajvant, melyet Kína saját területének tekint.

Kuba emiatt válhat igencsak érdekessé. A kínai diplomácia vezetője, Vang Ji korábban nagykövet volt Washingtonban, jól ismeri Bident és a többi veterán döntéshozót. Pontosan tudja, hogy Kuba az ő fejükben a hatvan évvel ezelőtti  amerikai-szovjet válságot jelenti amikor az USA még nukleáris háborúra is hajlandónak mutatkozott, hogy rákényszerítse a Szovjetuniót: vonja ki nukleáris robbanófejjel ellátott rakétáit a karib-tengeri szigetországból. Hruscsov kivonta a rakétákat, elveszítette az arcát, és nemsokára a hatalmát is Moszkvában. Hszi Csin-pingnek esze ágában sincs ezt megismételni, de Kuba mint virtuális fenyegetés hasznos lehet az amerikai-kínai diplomáciai játszmában.

A kínaiak nemzeti sportja nem a sakk hanem a mahdzsong, amely sokkal kifinomultabb játék – számtalan variációval. A virtuális fenyegetés fontosságáról már Szunce mester is értekezett. A világ legrégebbi katonai szakértője azt fejtegette, hogy a csata megnyeréséhez olykor az is elég, ha a fenyegetés virtuális marad és nem valósul meg. Az ellenfél fejében ugyanis olyan folyamatokat indíthat el, melyek destabilizálják őt.

Kuba a pénzügyi csőd szélén

A karib-tengeri szigetország nem tudja kifizetni energiaszámláit, amelyek jelentős mértékben megnövekedtek.

Kína segítséget nyújthat Kubának abban, hogy megoldja energia gondjait – írja a pekingi Global Times. Vagyis Kuba számíthat kínai pénzügyi támogatásra, de mit kér érte Peking? Erről természetesen semmit sem közöltek, de Görögország esetében a kínaiak Pireusz kikötőjét kérték. Meg is kapták annak nagyrészét, és ott kifejlesztették a Földközi tenger vidékének legnagyobb kikötőjét, ahonnan áradnak a kínai áruk Európába. Ilyen

gazdasági érdek Kubában nincs, de stratégiai annál inkább.

A kínai flottának igencsak szüksége lehet kikötőre az Egyesült Államok közvetlen közelében. Washingtonban aligha örülnének ennek a fejleménynek. A pekingi Global Times viszont kárörömmel jegyzi meg: az USA ugyan saját érdekszférájának nyilvánította Latin Amerikát még a tizenkilencedik században, de jelenleg majdnem minden országban baloldali kormány van hatalmon, amely jó kapcsolatot ápol Kubával, melyet viszont az USA bojkottál.

EU kontra USA

Buy European! Vásárolj európai árut! Francia-német közös fellépés az USA-val szemben miután a Biden kormány nagy pénzekkel támogatja a hazai gazdaságot, de csakis akkor, ha amerikai árut vásárol.

Először Macron francia elnök vetette fel a Buy European ötletet, amely az Egyesült Államokhoz hasonlóan előnyben részesítené az uniós  termékeket az importtal szemben. Az elektromos autók vásárlását az amerikai kormány nagy pénzekkel támogatja, és ezt sérelmezik az európai autógyártók, akiknek tartaniuk kell a kínai konkurenciától is.

369 milliárd dollárral támogatja az amerikai kormány a zöld programokat, és ez kicsapta a biztosítékot Európában, ahol az autóexport visszaesésétől tartanak. Erről tárgyalnak a többi között az uniós kereskedelmi miniszterek Brüsszelben, és a francia miniszterelnök asszony Berlinben. Kezdetben a franciák óvatosan fogadták Macron elnök ötletét a saját ipar erőteljes támogatásáról és valamiféle Buy European tervről, amely például az elektromos autók esetében kedvezményeket adna, ha valaki uniós járművet vásárolna. Folynak tárgyalások az USA és az Európai Unió között, de nem sok remény van arra, hogy ennek eredménye is lesz. Ezért Robert Habeck alkancellár már “erőteljes választ” sürgetett a Handelsblattban az amerikai kihívásra. A német gazdasági miniszter azt is javasolta, hogy az uniós termékeket részesítsék előnyben az importtal szemben.

Az EU nem akar lemaradni

A Tesla gyár építése Németországban azt mutatta, hogy az elektromos autók terén Európa lemaradásban van. A zöld programok finanszírozása ezért kulcskérdés a jövőre nézve. Csakhogy ezzel megsértené az Európai Unió a szabadkereskedelmi elveket.

“Ez szembe menne a WTO – Világkereskedelmi Szervezet – elveivel, amely kizárja azt, hogy diszkriminálják a külföldi cégeket“ – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Elvire Fabry, a Jacques Delors kutatóintézet vezető kutatója. “Az Európai Unió ezzel azt kockáztatja, hogy átlépi a Rubicont” – hangsúlyozza a kutató, aki arra is rámutatott, hogy

a külkereskedelem sokkal fontosabb az Európai Unió mint az Egyesült Államok számára.

Robert Habeck alkancellár szerint lehet kecske-káposzta megoldást találni vagyis úgy támogatni az európai ipart, hogy ne sértsék meg a WTO alapelveit. Egy berlini gazdasági csúcson kijelentette:

”valamit tennünk kell, mert az nem elég, ha csak panaszkodunk az amerikai és a kínai konkurencia miatt.”

Habeck német gazdasági miniszter elismerte, hogy sokáig ismeretlen volt a hazai áruk támogatása az Európai Unióban, de nem példa nélküli. A chip gyártásban már alkalmazzák a hazai gyártás támogatását. Németország azt próbálja elfogadtatni, hogy ezek csak kivételek miközben továbbra is betartják a szabadkereskedelmi normákat. Ugyanakkor Habeck alkancellár hozzátette Berlinben:

“stratégiai szuverenitásra van szükségünk , és nemcsak itt hanem az energia politikában is.”

Szaúdi uralkodóház és a vahabizmus 3.

Nem a származása minősíti az uralkodóházat, hanem tettei:

Amint említettük, 1744-ben az Al-Szaúd dinasztia királya, Mohammed bin Al-Szaúd szövetséget kötött Mohammed bin Abdel Wahab sejkkel. Az egyezség lényege: Al-Szaúd adja a királyokat, a Wahab nemzetség pedig az ideológiát.
Ez egy olyan Iszlámra hivatkozó ideológia volt, ami nem tűrt meg semmilyen gondolati elemet. Mindent hithamisításnak, vagy újításnak (bida’a) tartott, ami nem azt a szó szerint vett Iszlámot jelenti, amit ők hirdetnek. Így minden más Iszlám felfogás is Bida’a, ezért ellenségnek tekintették. Az ábrázolást, képi, formai megjelenítést annyira tiltották, hogy 1805-től a Medinát és Mekkát elfoglaló wahabita fanatikusok nekiláttak azoknak síremlékeknek a lerombolásához, ahol a Próféta (béke reá) leszármazottai nyugodtak.
A Próféta lánya, Fatima nyughelye is így semmisült meg sok mással együtt a Dzsannat ul-Baqi temetőben. Az ok: ne járjon ide senki emlékezni, látogatni a sírokat, mert ez bálványimádás stb… 1925-ben ez odáig fajult, hogy a Próféta nyughelyét is fel akarták dúlni Medinában.

A 20. század elején a Kába megsemmisítésére is kísérletet tettek, de ezt a nemzetközi tiltakozás meghiúsította.

Szóval, létrejött 1744-ben, durván ezer évvel a Próféta (béke reá) után egy Iszlám irányzat, amely minden más Iszlám irányzatot ellenségnek tekint. Dúl-fúl, rombol, gondolkodásnak, elmélkedésnek nem hagy teret.

Akkor ez miért Iszlám?

Említettem, hogy Szaúd Arábia mennyire nem egységes. Hát, az uralkodó ház sem az. Tagjai kb. 15 ezer főt számlálnak, közülük durván 2000 van a vagyon és hatalom birtokában. De a kétezer fő is megosztott ezért disztingválni kell, kiről, hogy nyilatkozunk.
Pl. meg kell emlékeznünk Talal bin Abdul Aziz Al-Szaúdról, a jelenlegi egyik leggazdagabb herceg, Al-Waleed apjáról, akit „vörös hercegnek” neveztek és elfogató parancsot adtak ki ellene a házat kritizáló megnyilatkozásai miatt. Rajta kívül számos családtag emelte fel a hangját, de ezek egy része nyomtalanul eltűnt, vagy külföldre menekült.
Így akkor járunk el helyesen, ha egy tettet, nyilatkozatot adott személyhez, uralkodóhoz és névhez kötünk. Mert az az állítás, hogy Szaúd Arábia wahabita, csak az uralkodó házra és követőire áll. És az, hogy Szaúd Arábia háborút visel Jemennel, szintén nem igaz. Salman király és a trónörökös, Mohammed bin Salman visel jelenleg háborút Jemennel. Az ország most az ő tulajdonukban van és a tulajdonoshoz kötődik minden felelősség, ami az országgal történik.

Lássuk, mit ír a hadisz

Fitna (kísértés, zavarkeltés, ármány) könyve, Bukhary 1037 és Muszlim 2905 nyomán Szahih, tehát a tudósok által autentikusnak elfogadott:
Ibn Omar nyomán, akik következőt idézték a Prófétától (Béke reá):
„Ó Allah áldd meg a mi Shamunkat (Szíriánkat), Ó Allah áldd meg a mi Jemenünket!”
És mi van a mi Nadzsdunkkal (a mai Rijad tartománya) ó Próféta?
Erre ő:
„Ó Allah áldd meg a mi Shamunkat (Szíriánkat), Ó Allah áldd meg a mi Jemenünket!”
A követők: Mi van a mi Nadzsdunkkal, ó Próféta? Majd harmadszor is elismételte és hozzátette: Azon a helyen földrengés és Fitna (ármány) hatalmasodik el és a Sátán kora (szarva) onnan jön el.”

Hát nem érdekes, hogy pont Szíriában és Jemenben folyik háború?

Napjainkban egyre nyilván valóbb, hogy mindaz, ami a Közel keleten, Irakban, Szíriában, Jemenben Palesztinában történik Szaúd Arábia és csatlósállamai finanszírozásában, egy nagy terv része. E tanulmánynak nem célja összeesküvés elméletekről írni, itt csupán a Szaúdi dinasztia tündökléséről, tombolásáról és közeli bukásáról szólok.
A cionista hatalmak számára végzetes lenne egy Irán, Irak, Szíria, Libanon tengely kialakulása, márpedig ez minden nappal erősebben rajzolódik ki. Az Al-Szaúd dinasztia egyre idegesebb lépéseket tesz. Jemen megtámadásával a sok harctéri vereség után egy gyors sikert remélt, de nem jött össze.

A jemeni nép hiába él törzsekben, tradicionális vezetés alatt, tudatilag több száz évvel előrébb tart, mint az Al-Szaúd uralkodóház. Nem tűrték tovább a dinasztia által fenntartott bábállamokat Jemenben és fellázadtak.

Jemen stratégiailag kiemelkedő fontosságú. A Bab Al-Mandeb szoros a Vörös tenger kikerülhetetlen pontja, ahol olajszállító tankerek haladnak a Szuezi csatorna felé. Aki ezt a pontot kezében tartja, az óriási stratégiai értéket kontrollál. Szó sincs itt a szaúdiak propagandájában elhangzó vádaskodásról:

1. Jemenben síita kisebbség veszi át a hatalmat, melyet Irán támogat. Ez sántít. Irán katonailag nem avatkozott be az eseményekbe. Humanitárius segélyt szállított, majd fegyvereket is, de katonákat nem. Irán nem síita alapon nyújtotta a támogatást, hanem egy olyan erőt támogat, aki meg akar szabadulni a zsarnokságtól, elejét akarja venni az Al-Kaida által okozott káosznak és rendezni akarja saját sorsát külső beavatkozás nélkül.

2. A másik szaúdi vád: Jemen az arabságot veszélyezteti fellépésével. Ez is sántít, mert Jemen az Arab félsziget egyetlen kultúrhatalma, ahol több ezer évvel ezelőtt civilizáció volt. Itt alakult ki az arab nyelv és kultúra alapja. A Hymiar dinasztia több ezer évvel ezelőtt az Iram folyó vizéből és a hegyekből lezúduló patakokból egy gátrendszert épített, akvakultúrát hozott létre. Ez az akvakultúra, valamint a kereskedelem, karavánutak adták az itt élő népek lehetőségét egymás gondolatainak, kultúrájának cseréjére. A Maarebi gát átszakadásával mindez megsemmisült és a Hymiar dinasztia törzsei vándorlásra kényszerültek. Ez a diaszpóra adta a mai arab népek genetikai alapját. E törzsek voltak a gyökerei a mai szaúdi, szíriai, iraki arab törzseknek. Jemen maga az arabság, tehát nem fenyegetheti az arabságot. Aki igazán fenyegeti, az Al Szaúd ház, aki nem is arab.

3. A harmadik vád: Jemen fenyegeti az Iszlámot, a Kába kövét és Medinát, a próféta sírját. Ez is sántít. Ma a legnagyobb iszlám ország Indonézia. Ha nincsenek jemeni muszlim kereskedők, akkor ez a hatalmas szigetvilág nem ismerkedik meg a középkorban az Iszlámmal. Akik pedig a Kábát, Mohamed próféta (béke reá) medinai koporsóját valóban fenyegetik, azok a vahabiták, akik 1936-ben ezeket meg akarták semmisíteni.

4. Negyedik vád: Az Al-Houthi család, akik a jemeni felkelést vezetik síiták és Iszlám felekezetek közti konfliktust szítanak. Ez is sántít, mert az Al-Houthi valóban vezeti a harcokat, de ehhez a harchoz nem csak síiták csatlakoztak. Ez egy öntudatra ébredt nép harca. Aki viszont a síita-szunnita konfliktusban érdekelt, az Szaúd Arábia, hisz az elmúlt hetven évben másról sem szólnak erőfeszítései. A jelenlegi Iszlám Állammal, Szíriával, Irakkal kapcsolatos hírszerzési, majd felforgató tevékenységei is erről szólnak.

5. Ez nem vád, hanem szaúdi állítás: a támadások kizárólag a felkelők bázisait, logisztikai központjait, állásait célozzák. Ez is sántít, mert célkeresztbe kerültek kórházak, vízművek, polgári infrastruktúrák, közművek, tehát minden, ami a jemeni nép életének, alapvető szükségletének szolgálatában állt.

Nos, ha ennyi vád nem áll meg, sőt, bebizonyosodik, hogy a Szaúdi támadásokat izraeli gépek is támogatják, az USA pedig jogosnak tartja ezeket, akkor nem vitás ki milyen oldalon áll és mit akar. Ez a könnyű harci siker nem jött össze és az arab országok Jemen elleni koalíciója sem volt sikeres.
A kezdeti szólamok után sorra kifaroltak a hadműveletekből. Az Al-Szaúd dinasztia pedig amortizálódik és egyre felvállalhatatlanabb mindenki számára. Anakronisztikus volta miatt 21. századi demokráciák nem vehetik komolyan, agresszív politikája, cionista rendszere az arab-Iszlám világban csökkenti jelentőségét, Izrael és USA számára pedig továbbra is fizeti a térség számláit, de egyre cikibb felvállalhatósága.

Meddig tartható a dinasztia?

Erőlködik. Modernizációt erőltet az országra úgy, hogy nem tartja be a fokozatokat. Bárok nyílnak, szórakozóhelyeken ömlik be a nyugati divat, ami önmagában nem rejt semmi kivetnivalót, de egy olyan országban, ahol tilos volt a zene, a nők nem vezethettek járműveket, erős cenzúra alatt él a nép, ez a hirtelen nyitás nem tudjuk mit hoz.
Akármi is lesz a játszma vége, Szaúd Arábia proxi háborúkra bevont szövetségese az USA-nak. Ha pedig ez a helyzet, a Szaúdi pénzekkel fenntartott sok terrorszervezet és más, funkciójában megkérdőjelezhető szerveződés, ami a világon Szaúdi pénzekkel működik, nem egyértelműen a Szaúdi igényeket elégíti ki.
Bár az USA nyilvánosság elé tárt kommunikációjában ott szerepel a szörnyülködés, tágra nyílt pupillák, mint aki nem érti, hogy történhet meg a sok vérontás, valójában az USA és Izrael érdekei szerint történik minden. A királyság a káoszalkotás, erőviszonyok, egyensúlyok megbontásának eszköze.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK