Tovább csökkenő népesség, folytatódó gazdasági leszakadás a régiós versenytársakhoz képest, sikerek a fociban (Andorra, Luxemburg), Soros-párt a fejekben – egyszóval leépülés minden szinten. Gál Zsolt a pozsonyi Új Szóban megjelent írásában megvonja a Fidesz elmúlt nyolc évének mérlegét:
„Első helyen rögtön ott a labdarúgás. 2010-ben Magyarország válogatottja a 42. helyen volt a FIFA-világranglistán (2009-ben az 54-en). Az aktuális 2018-as listán a fociba ölt százmilliárdoknak köszönhetően sikerült felkapaszkodni az 54. helyre…”
„További hosszú távú cél a népességfogyás megakadályozása, Orbán szállóigévé vált mondása, a három szoba, három gyerek, négy kerék jegyében. 2010. január elsején Magyarország népessége 10 millió 14 ezer fő volt, 2017 elejére 9,8 millió alá esett (az 1955-ös szintre). Azaz a két Orbán-kormány nyolcéves mérlege mintegy 250 ezer fős népességfogyás lesz (ha meglesznek a tavalyi adatok is), de nem baj, fel a fejjel, 2018 a családok éve!”
„2010-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 65 százaléka volt, 2016-ra ezt sikerült 67-re, azaz két százalékponttal feltornázni. Szlovéniát és Horvátországot kivéve az összes térségbeli versenytárs gyorsabban zárkózott fel, közben Észtország, Litvánia és Lengyelország egy főre jutó GDP tekintetében megelőzte Magyarországot (Csehország, Szlovénia és Szlovákia már 2010-ben is előtte volt). Szóval folytatódott a leszakadás a régiós versenytársakhoz képest, de nem baj, a Balkán még Magyarország mögött van…”
„A munkaerőpiacot tekintve már jóval jobb a helyzet, a foglalkoztatottak száma 3,7 millióról 4,31 millióra nőtt a 2010–16 közötti időszakban. Némi szépséghiba, hogy ebben benne van a felturbózott közmunkaprogram és részben a külföldi munkavállalás felfutása is… Mindezt példátlanul kedvező külgazdasági körülmények között sikerült elérni.”
Cikke végén a pozsonyi Új Szó publicistája kitér az ország mentális állapotára is:
„A második és harmadik Orbán-kormány nyolc éve után a társadalom ott tart, hogy egy közvélemény-kutatásban megkérdezettek kétharmada abban a tudatban él, hogy Soros György Pártja (SGYP) is részt vesz az idei áprilisi országgyűlési választáson, és a válaszadók mindössze 24 százaléka tudja, hogy nem is létezik ilyen párt.”
Magyarország 2017-es évére néhány hónappal a választások előtt sem érdemes túl sok szót vesztegetni. Legalábbis abból a szempontból nem, előremozdult-e valamennyire a társadalom és a politika, változott-e valami lényeges. Mert nem változott. Olyan volt, mint 2016. És olyan, mint 2018 lesz – ezt írja Finta Márk a pozsonyi Új Szó véleményrovatában.
A szerző a helyzet illusztrálására Vona Gábort egyik tévés megnyilatkozását idézi:
„Idefigyelj, Viktor, te korrupt zsarnok! Hogyha azt hiszed, hogy én félek vagy mi félünk, akkor nagyon tévedsz. Sem én nem félek tőled, sem a Jobbik nem fél a Fidesztől, és azt látom, az emberek sem félnek a Fidesztől. Neked kell félned! 2017-ről azt hitted, hogy a lázadás éve lesz, de tévedtél. 2018 lesz a lázadás éve, és az emberek el fognak söpörni téged és el fognak számoltatni téged, úgyhogy erre készülj, arra kérlek!”
Finta Márk szerint az az igazán vicces, ahogy ezt a lánglelkű szólamot az egykor radikális, szélsőjobbos párt elnöke előadta: „Pont nem úgy, mint aki alól az államhatalommal visszaélve lövik ki a pártját. Félmosollyal a szája szegletében, szendén, mint egy elsőáldozó. Olyan mesterkélt álindulattal a hangjában, mintha a nagyi házi zserbójának receptjét mondta volna fel, és figyelmeztetné Orbánt, hogy ne felejtse el a baracklekvárt. És nem utasít. Megkér. Még jó, hogy nem szépen.”
A szerző azt írja, hogy a jelenlegi ellenzékben felteszi a két kezét még az is, aki az egyetlen lehetőségként próbálta eladni magát azoknak, akiknek elege van az Orbán-kormányból. Finta azt írja, hogy erről mi sem árulkodik jobban, hogy a múlt pénteki tüntetésre a Fidesz-székház elé annak ellenére is csak kétezren mentek ki, hogy a Jobbik még a gyakorlott tüntijárókat, az együttös Juhász Pétert és a momentumos Fekete-Győr Andrást is mozgósította.
A szerző írását egy olvasói levéllel zárj, amelyből az következik: Ideje lesz a bugylibicskát valami komolyabbra cserélni.
„Minket, akik eddig is a Fideszre szavaztunk, egyáltalán nem érdekel a korrupció, a lopás, Habony, Ferhófstadt, Sulc, Bayer és a lopás, meg a putyinozás, meg oroszozás és hasonlóak. Ha megszorozzátok ezeket a jelenségeket kettővel, vagy hárommal, az sem érdekel, akkor is a Fideszre fogunk szavazni. Azért, mert mi a nemzeti értékeket felvállaló politikusokra szavazunk. Nem jobbra, balra, vagy liberális köcsögökre, nem Teréz anyákra és a Pápára, hanem azokra, akik Magyarországot nem akarják elveszejteni.”
Habár mi magyarok ismerjük és tudjuk, mégis mellbevágó az a lesújtó kép, amelyet egy most közzétett uniós jelentés fest. A többi között az alulfinanszírozottság, az esélyegyenlőtlenség, a megelőzés siralmas helyzete az, amire rámutat a részletes, adatokkal, tényekkel alátámasztott jelentés.
Az egészségügyi rendszer folyamatos alulfinanszírozottságának a kezelése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a teljes népesség számára javuljon a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés Magyarországon. Az alapellátás megerősítése, valamint a megelőzés a legfőbb kihívás a népesség egészségi állapotának javítása és az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A többi között között ezt állapítja meg az Európai Unió és az OECD által Magyarországról készített egészségügyi profi, amely felrója hogy
Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi kiadás az uniós átlag fele.
Azt látom, hogy a fideszesek szétlopják a hazát
Gúzsba kötve táncol dr. Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere, a fideszes többségű testület inkább csak a saját klientúrájának érdekeit nézi – legalább is ez derül ki abból az interjúból, amelyet a polgármester a Független Hírügynökségnek adott. A városvezető szerint a kormánypártiak elsősorban a párt érdekeit veszik figyelembe, így a város rendre háttérbe szorul. A hajdanvolt rendőr már tíz feljelentést is tett az előző időszak hűtlen kezelései miatt, de ezek a feljelentések rendre eredmény nélkül zárulnak, hiába tartja mindenki napnál világosabbnak a bűncselekményeket. Lengyel Róbert szerint ma nem azokat az időket éljük, amikor a tisztességnek helye van a közéletben,
magánérdekek dominálnak és magánzsebek gazdagodnak.
Ha az emberek újra erre a Fidesz-Magyarországra szavaznak, akkor nagyon nagy baj van ebben az országban – mondja.
Tovább sodródik az MSZP; karácsony az új időpont
Kunhalmi Ágnes az MSZP majálisán MTI Fotó: Mohai Balázs
Horváth Imre vezetők elé hajított tagkönyve újra felkavarta a vizet az amúgy is csak átmenetileg elcsendesülő viharos életet élő szocialista pártban. Az Újpesten, Kiss Péter halála után időközi választáson mandátumot szerzett képviselő, most sértődötten mondott le párttagságáról, s lépett ki az MSZP frakcióból, bár ez utóbbiról nincs egyértelmű információ.
Kunhalmi Ágnes budapesti elnök az ATV reggeli műsorában megrendülten beszélt képviselőtársa döntéséről, Hiller István pedig, kiemelve Horváth munkásságának érdemeit, arról nyilatkozott, hogy ezekben a tárgyalásos időkben, bizony vannak olyanok, akiknek áldozatot kell hozniuk, annak érdekében, hogy végre felálljon az a közös csapat, amely versenyképes lehet a Fidesszel.
Csakhogy a csapat sehogy sem akar felállni, ellenkezőleg: a látszat az – és ezt erősíti Horváth Imre esete is –, hogy inkább, ami van, vagy volt, az is szétesőben van.
Igaz ugyan, hogy a politikusok – DK-sok, MSZP-sek – folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a tárgyalások rendben folynak a kulisszák mögött, és ezt készséggel el is hinnénk, ha időről-időre nem kerülnének elénk olyan hírek, amelyek az ellenkezőjét sugallják.
Szlovákok a magyar kormányról
A Fidesz a legnépszerűbb magyarországi párt a szlovákiai magyarok körében, jó részük szimpatizál a magyar kormánnyal, sőt Orbánék támogatottsága közel azonos az MKP és a Híd választói körében. Azonban a Focus ügynökség az Új Szó és a Vasárnap számára készített átfogó, 722 fős szeptemberi reprezentatív felmérésének eredményei szerint a válaszadók mindössze 37 százaléka nyilatkozta, hogy érdekli a magyarországi politika.
Orbán Viktor kormányának alapvetően pozitív a megítélése a szlovákiai magyarok körében,
a válaszadók 49 százaléka viszonyul hozzá nagyon pozitívan vagy inkább pozitívan. A negatívan viszonyulók aránya 30 százalék, viszont egy nagy, 20 százalékos csoport nem tud véleményt mondani a jelenlegi magyar kormányról.
Az MTVA mint feneketlen zsák
87,5 milliárd forintot költött 2016-ban a közmédia az eredetileg tervezett 77 helyett. Emellett a kormány átvállalt tőlük 47,2 forintnyi adósságot. Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője felháborítónak tartja, hogy a Fidesz-kormány mértéktelenül önti az adófizetők pénzét udvari médiájába.
„Ráadásul nem elég, hogy a jelenlegi állami média hazudik és híreket hamisít, de mindezt még méregdrágán is teszi, mindenféle gazdasági racionalitást nélkülözve. Pedig a szabad és független sajtó erősíti a versenyt, élhetőbbé teszi az országot és szabadabbá polgárait.”
Kirekesztő cikk miatt büntetés a Magyar Hírlapnak
A Médiatanács 75 ezer forint bírság megfizetésére és a jogsértés tényéről tájékoztató közlemény közzétételére kötelezi a Magyar Hírlap és online kiadásának médiaszolgáltatóját, mert az augusztus 9-én megjelent Fekete földrész című cikk alkalmas volt a kirekesztésre.
A szerző az Afrikából érkező bevándorlókat homogén, az európai társadalmakba beilleszkedni képtelen, az európai civilizációt felszámoló csoportként írta le.
A közleményt a lap a www.magyarhirlap.hu nyitóoldalán a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül köteles úgy közzétenni, hogy a honlap megnyitásakor a teljes információ folyamatosan olvasható legyen a közzétételtől számított hét napon keresztül – áll a közleményben.
Nem bukott meg a román kormány
Hivatalában marad a román kormány, mivel a parlament nem fogadta el az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítványt. Elfogadása mellett a Mediafax és az Agerpres hírügynökségek értesülése szerint 156 törvényhozó szavazott, a kormány megbuktatásához 233 voksra lett volna szükség.
Az ellenzék főleg az adótörvény január 1-jétől történő átfogó módosítása miatt kezdeményezett bizalmi szavazást a kabinet ellen.
A törvényhozás épülete előtt mintegy 5 ezer ember tüntetett a kormány ellen, ők a bizalmi szavazást kezdeményező ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) felhívására vonultak utcára.
Mégiscsak lesz nagykoalíció Németországban?
Martin Schulz Fotó: MTI/EPA/Massimo Percossi
Martin Schulz, a szociáldemokraták vezére, aki korábban kizárta, hogy folytassák Merkel kancellárral a közös kormányzást, most úgy nyilatkozott: tisztában van történelmi felelősségével. Jó megoldást találunk – hangsúlyozta Schulz. Megbukott ugyanis az alternatív megoldás: a Jamaica-koalíció, mely a CDU-CSU-FDP-zöldek szövetségét jelentette volna.
A kancellár nem akar kisebbségben kormányozni, viszont az új választás helyzetbe hozhatná a szélsőjobboldali AfD-t, mely így is a harmadik erő a parlamentben.
Ezért a szociáldemokrata államfő, Steinmeier mindenképp szeretné elkerülni az új választásokat.
Elengedték a merénylettel gyanúsított szíreket
A tavaly decemberi berlini tömeggyilkosság áldozatainak tiszteletére (MTI/EPA/Felipe Trueba)
Nagyszabású terrorelhárító razzia során hat veszélyes szíriai terroristát fogtak el – jelentette a hét elején a német sajtó. Bizonyítékok híján azonban elengedték a gyanúsítottakat. Az elfogott szír fiatalembereket azzal gyanúsították, hogy az Iszlám Állam felhívására terrorakciót akarnak végrehajtani a karácsonyi vásáron, Essenben. Erre azonban végül nem találtak bizonyítékot, és elengedték a hat férfit, akik egyébként együttműködtek a hatóságokkal. Elkobzott számítógépeiken találtak ugyan olyan adatokat, amelyek kapcsolatba hozhatók az ISIS propagandájával, de nem mutatnak terrorakció előkészítésére. Ezeket továbbra is vizsgálják.
A Közöségi portál tervei
Fotó: Flickr.
A Facebook decemberben indítja az álhírek ellen irányuló új szolgáltatását. Ennek lényege, hogy értesítést küld azoknak a felhasználóknak, akik olyan „külföldi szereplők” által alkotott oldalt „like-oltak”, akik a tavalyi amerikai elnökválasztás idején propagandát folytattak a világhálón. Mint a BBC jelentése rámutat: a közösségi oldal korábban azt tudatta, hogy az elmúlt két évben összesen mintegy 26 millió amerikaihoz jutottak el oroszországi székhellyel dolgozó ügynökök által feltöltött anyagok. Ezeket az Internet Research Agency által készített oldalakat ugyan már törölték, de a Facebook azon dolgozik, hogy az emberek megtudják, az általuk gyártott anyagokat töltötték le.
Mugabe maradhat Zimbabwéban
Migabe Hitlerhez hasonló bajuszt is viselt Fotó: MTI/EPA/Taurai Maduna
Mentességet alkudott ki magának és feleségének mindenféle eljárás alól Robert Mugabe távozásra kényszerített zimbabwei elnök – közölte az afrikai ország hadserege. A volt elnöki pár az országban maradhat – jelenti a CNN. Mugabét azzal vádolták, hogy a nyolcvanas évek közepén tömegmészárlások sorozatát rendelte el ott, hogy konszolidálja és megerősítse a hatalmát. Húszezer ember haláláért lehet így felelős.
Emellett korrupcióval is vádolják, amely lehetővé tette a luxus életvitelét, irányítása alatt korábban virágzó ország a szegénységbe sodródott.
A Fidesz a legnépszerűbb magyarországi párt a szlovákiai magyarok körében, jó részük szimpatizál a magyar kormánnyal, sőt Orbánék támogatottsága közel azonos az MKP és a Híd választói körében.
Bár a magyarországi politikai történések nagy hatással vannak a szlovákiai magyarság életére is, a felvidéki magyarok nem mutatnak túlzott érdeklődést az iránt, mi történik Budapesten. A Focus ügynökség az Új Szó és a Vasárnap számára készített átfogó, 722 fős szeptemberi reprezentatív felmérésének eredményei szerint a válaszadók mindössze 37 százaléka nyilatkozta, hogy érdekli a magyarországi politika.
Különösen a 18–24 évesek és a diákok csoportjában nagy az érdektelenség: egyformán 84 százalékuk nem érdeklődik az anyaországi politika iránt. Az érdeklődés a magasabb végzettséggel emelkedik: míg az alapiskolát végzettek csupán negyedét, addig a diplomával rendelkezők 58 százalékát érdekli a magyarországi politikai helyzet.
Orbán Viktor kormányának alapvetően pozitív a megítélése a szlovákiai magyarok körében, a válaszadók 49 százaléka viszonyul hozzá nagyon pozitívan vagy inkább pozitívan. A negatívan viszonyulók aránya 30 százalék, viszont egy nagy, 20 százalékos csoport nem tud véleményt mondani a jelenlegi magyar kormányról.
Arra a kérdésre, hogyan értékelik Orbánéknak a szlovákiai magyarokért végzett munkáját, nagyon hasonló válaszok születtek, mint a magyar kormány munkájának általános értékelésénél. Az arányok ugyanakkor kicsit negatív irányba csúsztak. 33 százalék a magyar kormány felvidéki magyarokért végzett munkáját negatívan értékeli, 46 százalék pozitívan, 21 százalék pedig nem tud válaszolni a kérdésre. Kifejezetten érdekes, hogy bár az Orbán-kormány rendszeresen negatívan nyilvánul meg a Híddal kapcsolatban, a Híd pedig az Orbán-kormánnyal kapcsolatban, míg az MKP a Fidesz stratégiai partnere, a választók körében ez egyáltalán nem hangsúlyos választóvonal: a két párt szimpatizánsai közel egyformán viszonyulnak a magyar kormányhoz – sőt, a Híd-szimpatizánsok néhol kicsit pozitívabban is. A Híd szimpatizánsainak 62 százaléka, míg az MKP-szavazók 57 százaléka szerint pozitív Orbánék tevékenysége, a szlovákiai magyarságért végzett munkával kapcsolatban pedig a hidasok 57, míg az MKP-szavazók 49 százaléka nyilatkozott pozitívan. (…)
Így reagált az Új Szó szerkesztősége a tulajdonosváltás hírére. Kérdés, vajon hogyan viselkedne az új tulajdonos, ha mondjuk magyar kormánykörökből kapna egy ajánlatot az Új Szó eladására. Tudjuk, hogy a Fidesz már bekebelezte az erdélyi és a vajdasági magyar sajtó nagy részét, és azt is tudjuk, mit tett ez az érintettwk függetlenségével.
Czajlik Katalin írja az Új Szóban az újság váratlan tulajdonosváltása kapcsán: “Ne kerteljünk: sokk volt! Hétfőn reggel munkába jövet megtudtuk, hogy megvett minket a Penta. Illetve, hogy jelenlegi többségi tulajdonosunk, a PSIS annak fejében, hogy növeli befolyását a Pentával szemben a kiadóban,
túlad rajtunk. Mint egy rossz pár cipőn.”
Mert hát ne is kerteljünk – folytatódik az Új Szó publicistájának véleménycikke: a Penta nem csak amolyan „hétköznapi” pénzügyi csoport. A Gorilla óta az újkori Szlovákia legnagyobb korrupciós botrányának árnyéka vetül rá. Igaz, eddig senki sem bizonyította a Gorilla-akta hitelességét (vagy hamisságát), s a vizsgálat lefolyását szemlélve erre egyhamar nem is kerül sor. Mégis aggályos, ha egy ilyen csoport médiákat vásárol. Melyeknek, ugyebár, az az érdeke, hogy a Gorillához hasonló botrányokra fény derüljön. (…)
“A helyzet most annyiban új, hogy a kisebbségi tulajdonosból 100%-os tulajdonos lesz. Hogy ez változtat-e valamit az eddigieken, nem tudjuk. Eddig szóban kaptunk ígéretet arra, hogy nem. Hogy ez valóban így lesz-e, jelenleg nem tudjuk. Ezen a téren viszont
némileg biztató jel, hogy új kiadónk portfoliójába tartozik például a Trend hetilap, amely a tényfeltáró újságírás terén élen jár a hazai piacon,
a legmerészebb és legkritikusabb médiák közé sorolható.”
“A tartalom befolyásolása azonban csak az egyik, s talán nem is a legfőbb aggály. Azt ugyanis nem igazán hiszi senki, hogy a Penta ezen túl az Új Szón keresztül akarná átnyomni az érdekeit. Annál indokoltabb viszont a kérdés, vajon hogyan viselkedne az új tulajdonos, ha mondjuk magyar kormánykörökből kapna egy ajánlatot az Új Szó eladására. Tudjuk, hogy a Fidesz már bekebelezte az erdélyi és a vajdasági magyar sajtó nagy részét, s azt is tudjuk, mit tett ez az érintett médiák függetlenségével. Vajon tudja ezt a Penta is? S vajon érdekli-e egyáltalán?”
Szlovákia kétezres évekbeli legnagyobb politikai botrányának főszereplője, a Penta cégcsoport érdekeltsége veszi meg a magyar nyelvű Új Szó és Vasárnap című lapokat. A Penta birtokában már van nagy médiaportfólió és magyarországi húsipari érdekeltség is. „Hírnévre” azonban öt éve tett szert, amikor kipattant a Gorilla-ügy: az állítólagos titkosszolgálati lehallgatások szerint a szlovák politikai élet színe-java, szlovákok, magyarok egyaránt a Penta befolyása alatt álltak.
Hétfőn jelentették be, hogy a szlovákiai magyar nyelvű Új Szó (a Vasárnap nevű lappal együtt) a News and Media Holding tulajdonába kerül még ebben az évben. (Erről részletek itt, a főszerkesztői interjú és az eddigi tulajdonosi szerkezet itt). Ezekből a cikkekből kiderül az is, milyen hatalmas médiaportfóliót épített ki-vásárolt meg magának a Penta Holding, amelynek egyik legértékesebb tagja a Sme című patinás napilap (amelyből többen ki is váltak, amikor 2014-ben megvette az újságot a Penta).
A Penta Holding Szlovákia és a térség egyik legnagyobb befektetési konglomerátuma, amely érdekeltséget szerzett biztosítóban, elektromos művekben és más egyéb ágazatban. A 444.hu cikke szerint a Penta 2011-es nettó nyeresége 127 millió euró, 39,5 milliárd forint volt, az akkori idők egyik magyar sztárvállalatának, Simicska Lajos Közgépének addigi legnagyobb éves profitja 3,3 milliárd forint volt.
A Pentát egy cseh és négy szlovák férfi alapította a 90-es évek elején, mindannyian a szovjet elit egyetemen, az MGIMO-n tanultak, s egyaránt a csehszlovák kommunista titkosszolgálatnál (STB) dolgozó szülők gyerekei.
A csöppet sem unalmas szlovákiai politikai élet legnagyobb földindulását okozó Gorilla-ügy bő öt és fél éve robbant ki, középpontjában a Pentával és két tulajdonosával, szlovák Jaroslav Hascakkal és a cseh Marek Dospivával. Az állítólag a szlovák titkosszolgálattól kikerült lehallgatásokról írott összefoglalók hatására ugyan lényegében megbukott a szlovák kormány, de büntetőjogi felelősségre vonás nem történt.
A lehallgatások egy bizonyos Varga Zoltán lakásán készültek. Varga a Penta biztonsági vezetőjeként teremtette meg a lehetőséget és helyet a találkozókat politikusokkal, és rendőri vezetőkkel. A lakást a 444.hu akkori összefoglalója szerint
„Hascák rendszeresen használta üzleti találkozóira, az akkori gazdasági miniszter Jirko Malchárektől a mostani miniszterelnök Robert Ficóig mindenki megfordult, hogy megvehető politikusokról és zsebbe visszacsorgó pénzekről beszélgessen”.
Az állítólagos lehallgatásokból az derült ki, hogy a megelőző tíz évben a különféle színezetű kormányzó erők vezető politikusai mind a Penta befolyása alatt álltak. A találkozókon képviselők megvásárlásáról, kinevezésekről és természetesen állami vállalatok privatizációjáról esett szó, de még koalíciókötésekről is tárgyaltak. A Gorilla-ügyben érintett volt a Mikulás Dzurinda- és a későbbi Fico-kormány néhány tagja egyaránt, Világi Oszkár volt parlamenti képviselő és a Slovnaft vezérigazgatója (valamint a tulajdonos Mol igazgatósági tagja) is. De megemlítik az akkori és részben mai szlovákiai magyar politikai élet meghatározó szereplőit ugyancsak, például egy állítólagos 3,5 millió dolláros jutalék kapcsán, amely egy állami energetikai vállalat privatizációja során került a Magyar Koalíció Pártjához.
A Penta egyébként kiterjedt érdekeltséggel bír Magyarországon is. A húsiparba vásárolta be magát a Debreceni Hús Zrt., a Sole-Meat Kft., a Csabahús Kft. és a Kaiser Fodd Kft. révén.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Habár mi magyarok ismerjük és tudjuk, mégis mellbevágó az a lesújtó kép, amelyet egy most közzétett uniós jelentés fest. A többi között az alulfinanszírozottság, az esélyegyenlőtlenség, a megelőzés siralmas helyzete az, amire rámutat a részletes, adatokkal, tényekkel alátámasztott 
Gúzsba kötve táncol dr. Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere, a fideszes többségű testület inkább csak a saját klientúrájának érdekeit nézi – legalább is ez derül ki abból az 
A Fidesz a legnépszerűbb magyarországi párt a szlovákiai magyarok körében, jó részük szimpatizál a magyar kormánnyal, sőt Orbánék támogatottsága közel azonos az MKP és a Híd választói körében. Azonban a Focus ügynökség az Új Szó és a Vasárnap számára készített átfogó, 722 fős szeptemberi 
87,5 milliárd forintot költött 2016-ban a 
A Médiatanács 75 ezer forint bírság megfizetésére és a jogsértés tényéről tájékoztató közlemény közzétételére kötelezi a 
