Kezdőlap Címkék ügyészség

Címke: ügyészség

Tíz éve történt – Kezdeményezték a Magyar Gárda feloszlatását

0

2007. december 17-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy a Fővárosi Ügyészség a Magyar Gárda feloszlatását kezdeményezte a bíróságnál.

Az erről szóló keresetlevelet hétfőn már kézbesítették is – mondta el a Független Hírügynökségnek Morvai Attila, az ügyészség szóvivője. Véleményük szerint ugyanis a gárda működése több jogszabályba ütközik, sérti például az etnikai kisebbségekről szóló törvényt. Az ügyészség külön kiemelte a bő egy héttel ezelőtti tatárszentgyörgyi rendezvényt, ahol

a gárdisták a cigánybűnözésről szónokoltak, illetve a szegregáció mellett érveltek.

A Fővárosi Főügyészség hétfőn kézbesítette a Fővárosi Bíróságnak azt a keresetlevelet, amelyben a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatását kezdeményezi – közölte Morvai Attila. Mint mondta: az ügyészség hivatalból indított vizsgálatot a gárda bő egy héttel ezelőtti tatárszentgyörgyi rendezvénye után, ahol olyan szavak és kijelentések hangoztak el, amelyek a több törvényt és az alkotmányt is sértik. Így például az emberi jogok Római Egyezményét, a faji megkülönböztetésről szóló New York-i Egyezményt, a nemzetiségi és etnikai kisebbségekről, illetve és az egyesülési jogról szóló törvényt. Ez utóbbinak egyik passzusa ugyanis kimondja, hogy az egyesületi jog gyakorlása nem járhat mások jogainak, vagy szabadságának sérelmével.

A Független Hírügynökség korábban már beszámolt a tatárszentgyörgyi rendezvényről, ahol

Bíber József Tibor, a Jobbik alelnöke egyebek mellett a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazta és egy hatékony „cigányprogram” kidolgozását sürgette.

Arról beszélt, hogy meg kell szüntetni a romákkal szembeni pozitív diszkriminációt és szerinte szükség van a romák elkülönítésére az iskolákban.

Szegedi Csanád, a Magyar Gárda alapítója akkor mások mellett arról beszélt, hogy a „cigánybűnözés egy járvány”, amely terrorban tartja az országot. Mindenki retteg tőle, de senki sem mer beszélni róla.

Az ügyről szóló tárgyalási napot a Fővárosi Bíróság fogja kitűzni.

Korrupció: más világ a hivatalosságé és más a lakosságé

0

Az ügyészségen nagyjából mindent rendben látnak a korrupció elleni küzdelemben, s elégedettek az eredményekkel. Mintha másik világban élne a lakosság, amely szerint óriásit nőtt a korrupció három év alatt. És ebben elválik egymástól a két illiberális uniós ország útja.

A Legfőbb Ügyészség az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a korrupciós bűncselekmények elleni küzdelemben, mindig elrendelte a nyomozást, amikor az EU csalás elleni hivatala (OLAF) ezt jelezte – mondta a legfőbb ügyész helyettese a korrupció elleni világnap alkalmából.

Belovics Ervin elmondta, hogy eddig 38 alkalommal indult nyomozás az OLAF kezdeményezésére, és kilencben emeltek vádat. Elmarasztaló ítélet eddig két ízben történt. Azt is megtudhatta a nagyérdemű, hogy az elmúlt tíz évben a korrupciós ügyek 60 százalékában volt vádemelés. Elégedettségének adott hangot a rendezvényen Pintér Sándor belügyminiszter és az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Handó Tünde is.

Egészen más kép bontakozik ki abból a felmérésből, amelyet most készített az Európai Bizottság. Az Eurobarometer egyértelműen a korrupciót jelentős problémának írja le Magyarországon.

A lakosság zöme, 86 százaléka széleskörűnek látja a korrupciót,

szemben az uniós 68 százalékos átlaggal. Egyenesen bronzérmes az ország annak megítélésében, hogy növekedett-e ez a jelenség: hazánkfiainak 58%-a szerint romlott a helyzet, csupán 4% gondolja, hogy javult. (Ciprusban és Spanyolországban látják sötétebben ezt.)

Forrás: Eurobarometer

Verjük a mezőnyt annak elfogadásában, hogy a közszférában az eljárások során ajándékot, pénzt kell adni. Minden második lakos szerint ez olykor elfogadható, az EU átlagában ez 18 százalék.

A helyzet drámai voltára mutat rá az, hogy a

magyaroknak alig 35 százaléka utasítja el a korrupciót,

amivel a lettek (34 százalék) után a második legrosszabb eredményt érjük el. Az EU-ban az elutasítottság aránya éppen duplája a magyarénak.

A felmérés rávilágít arra is, hogy Magyarország ugyan nem egyedül lóg ki mindinkább az uniós közösségből, és ebben szoros szövetségese Lengyelország, éppen a korrupció az, amiben a „két jó barát” nem tart össze. A lengyelek 29 százaléka szerint csökkent a korrupció, és csak 15 százalékuk tapasztalt romlást.

Megerőszakolta, összeverte barátnőjét

A küzdősportokban jártas férfi azzal is megfenyegette a nőt, hogy algériai rokonaival megöleti.

 

A pár 2016 januárjában ismerkedett meg, közös munkahelyükön jöttek össze. Miután kapcsolatuk szorosabbá vált, a 26 éves férfi egyre kevésbé engedte, hogy barátnője rajta kívül bárkivel kapcsolatot tartson vagy ellenőrzés nélkül érintkezzen. Ha a vádlottnak dolga volt, édesanyjához vitte el a nőt, addig sem engedte őt egyedül lenni.

A bántalmazások is mindennaposak lettek: előfordult, hogy a férfi mások társaságában is megütötte, haját megrángatta, telefonját hozzávágta, illetve azzal fenyegette, hogy algériai hozzátartozóival öleti meg, ha még egyszer egy másik férfi megérinti. A nő a borzalmas kapcsolat miatt a munkahelyét is elvesztette.

2016 szeptemberében a férfi a szobába zárta egyébként külön élő négy és ötéves gyerekeit, majd az étkezőben ismét verni kezdte a nőt. Rugdosta, ököllel ütötte, a fejét a hűtőbe verte. Berángatta a sértettet a fürdőbe és megalázás céljából szexuálisan zaklatta. Ezután tovább bántotta, fojtogatta, és azzal fenyegette, hogy ha hangosan sír, súlyzóval veri szét a fejét.

Szeptember második felében azért bántalmazta a nőt, mert az hívást mert fogadni egy ismerősétől. A veréssel általában akkor hagyott fel, amikor a szülei meglátogatták.

A nő számtalan sérülést szerzett, köztük nyolc napon túl gyógyulókat is. A számtalan zúzódás miatt vérrögök keletkeztek az ereiben.

Az ügyészség a vádlottat folytatólagosan elkövetett szexuális erőszakkal és különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértéssel vádolja, amiért akár 12 évet is kaphat.

 

Azeri pénzmosás: fejlemény a magyarországi nyomozásban – Megerősítve!

0

A FüHü információi szerint feljelentés-kiegészítést rendelt el az ügyészség. A Fővárosi Főügyészség megerősítette értesülésünket.

Feljelentés-kiegészítést rendelt el a Fővárosi Főügyészség az azeri botrány kapcsán – értesült a Független Hírügynökség. A Központi Nyomozó Főügyészségtől ezt a választ kaptuk:

„Tájékoztatom, hogy a feljelentés elbírálásáról elsődlegesen a feljelentőt tájékoztatjuk.”

Az azeri pénzek ügyében a jobbikos Staudt Gábor tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. Ő most a FüHü-nek azt mondta: egyelőre nem kapott értesítést a fejleményről.

A Független Hírügynökség korábban elsőként számolt be róla, hogy a Legfőbb Ügyészség a vesztegetés gyanúja kapcsán a Központi Nyomozó Főügyészséghez, a pénzmosás gyanúja miatt pedig a Fővárosi Főügyészséghez továbbította az iratokat.

FRISSÍTÉS:

A Fővárosi Főügyészség is válaszolt, azt írják:

„pénzmosás bűntettének gyanúja miatt a Fővárosi Főügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el, amelynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályát bízta meg.”

Azt is írják, hogy a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztására vonatkozó feljelentést elutasították.

Előzmények

Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű, szervezett bűnözés és korrupció feltárásával foglalkozó nemzetközi újságíró szervezet leplezte le, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek befolyásolására. Az atlatszo.hu írta meg, hogy

a lefizetésekre használt céghálózat Magyarországra is küldött 7,6 millió dollárt,

éppen akkor, amikor a magyar kormány kiadta az azeri baltás gyilkost, aki egy örmény katonatársát ölte meg. A budapesti bankszámla névleges tulajdonosát, egy offshore céget 2015-ben felszámolták; azt egyelőre nem tudni, mi lett az ideküldött pénz sorsa.

Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s tagja korábban azt mondta a FüHü-nek, hogy a titkosszolgálatok is nyomoznak az azeri pénzek ügyében, amelyről a bizottság is tárgyalt. Az ügyben az Európai Parlament is vizsgálatot sürgetett.

Feljelentés-kiegészítést akkor szoktak elrendelni, ha a feljelentés alapján a nyomozás elrendeléséről, vagy a feljelentés elutasításáról nem lehet egyértelműen dönteni.

Sokszor a nyomozás elrendelésére hagyott három nap túl rövid, erre szolgál a feljelentés-kiegészítés, amely további adatok beszerzésére hagy időt és eszközöket.

A feljelentés-kiegészítés 15 napig tart, melyet egyszer újabb 15 nappal meg lehet hosszabbítani. Ez idő alatt kell dönteni, hogy van-e bűncselekményre utaló gyanú.

Elutasították Jávor Benedek feljelentését

A Fővárosi Főügyészség a feljelentést megvizsgálta és megállapította, hogy a feljelentésben foglaltak bűncselekmény gyanújának valószínűsítésére nem alkalmasak.

Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője a víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos közbeszerzések tárgyában tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. A Legfőbb Ügyészség a feljelentést a Fővárosi Főügyészségre továbbította.

A víziközmű-beruházási keretmegállapodásokat, valamint a kapcsolódó tanácsadói pályázatokat érintően,

ismeretlen tettes ellen tett feljelentés hűtlen kezelés, valamint versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntettének gyanújára utalt.

A Fővárosi Főügyészség a feljelentést megvizsgálta és megállapította, hogy a feljelentésben foglaltak bűncselekmény gyanújának valószínűsítésére nem alkalmasak.

A feljelentés egy internetes cikken alapult; a sajtóbeszámoló szerint az Európai Bizottság auditorai megvizsgálták a tenderhez kapcsolódó közbeszerzéseket, és azokkal kapcsolatban több szabálytalanságot tártak fel. Maga az internetes írás is utal azonban arra, hogy egy jelentéstervezetről van szó, amelyről a döntés a cikk megjelenésekor még nem volt ismert.

Ezen túlmenően a feljelentés, illetve az annak alapjául szolgáló internetes újságcikk a közbeszerzési szabályok megsértését vagy a piaci verseny korlátozását valószínűsítő konkrét adatot nem tartalmaz, valamint abban a vagyonkezelői kötelezettség megszegésére, és ezzel összefüggésben vagyoni hátrányra utaló, ezáltal bűncselekmény gyanúját alátámasztó információ sem szerepel.

Nyomozás csak bűncselekmény gyanúja alapján indítható, illetve olyan konkrét adatok alapján, amik bűncselekmény gyanúját valószínűsítik. Ilyen konkrét adatok hiányában a feljelentés elutasításáról kell dönteni.

A Fővárosi Főügyészség a fentiek alapján a fenti tárgyban érkezett feljelentést – bűncselekmény gyanúja hiányában – elutasította – áll az ügyészség közleményében.

Tíz éve történt – Zuschlag rács mögött marad

0

2007. október 18-án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy a bíróság kilencven nappal hosszabbította meg Zuschlag János előzetes letartóztatását, a Bács-kiskun megyei Főügyészség kérésének megfelelően. A különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsított politikus előzetesének meghosszabbítását a hét elején indítványozta az ügyészség.

Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun megyei Főügyészség főügyészhelyettese a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy csütörtökön megkapták a bíróság döntéséről szóló iratot, melyben kilencven nappal meghosszabbítják a politikus előzetes letartóztatását.

Zuschlag János így legtovább előzetes letartóztatásban 2008 január 21-ig maradhat rács mögött.

Szabó Ferenc elmondta, hogy az ügyészség a korábban a sajtóban megjelentekkel ellentétben nem hatvan, hanem kilencven napos hosszabbítást kért, amit a bíróság most el is rendelt.

Zuschlag Jánost különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsítják. A szocialista politikus és társai a gyanú szerint nem arra használták fel különböző alapítványok pályázatokon nyert pénzeit, amire kapták. Az ügy nyolc gyanúsítottja közül három ember van előzetes letartóztatásban: Zuschlag János, korábbi titkára Lados István, és Katus Ferenc, aki korábban az MSZP kiskunhalasi szervezetének az irodavezetője volt.

Nyomoz az ügyészség a Jobbik ellen

A számvevőszéki beadvány alapján az ügyészség nyomozást indított a Jobbik ellen, mert szerintük a párt megakadályozta gazdálkodásának ellenőrzését. A Jobbik diktatórikus módszerről beszél.

Nyomozást rendelt el az ügyészség a Jobbik számvevőszéki ellenőrzésével összefüggésben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) beadványa alapján – közölte a Fővárosi Főügyészség szóvivője.

Az ÁSZ jelzését az abban foglaltak alapján a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség feljelentésként értékelte és

„számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségszegés vétségének gyanúja miatt”

pénteken nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen.

Az ÁSZ kedden jelentette be, hogy az ügyészséghez fordult, mert álláspontja szerint a Jobbik akadályozza a párt gazdálkodásának ellenőrzését. Közleményük szerint a szervezet a július 10-én nyilvánosságra hozott, második félévi ellenőrzési terve alapján augusztus 10-én kezdte meg a Jobbik gazdálkodása törvényességének ellenőrzését, ám a párt a számvevőszék többszöri megkeresése ellenére sem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének.

A Jobbik visszautasította, hogy ne működött volna együtt a számvevőszékkel. Volner János, a párt frakcióvezetője azt mondta:

csak „büdös”, harmadik világbeli diktatúrákban kényszerítenek arra közintézményeket, hogy megpróbáljanak leszámolni az ellenzék vezető erejével.

A frakcióvezető azt mondta, pártja mindig eleget tett beszámolási kötelezettségének, és törekedett arra, hogy mindenben együttműködő legyen az ÁSZ ellenőreivel. Az azonban nem normális – tette hozzá -, hogy a hatóság akkor akar ellenőrizni, amikor a gazdasági igazgató szabadságon van, miközben a törvény ötnapos határidőt biztosít a kért iratok rendelkezésre bocsátására. Megpróbálták átadni a kért dokumentációt az ÁSZ székházában, de Volner János közlése szerint a számvevőszék megtagadta az iratok átvételét, arra hivatkozva, hogy az törvényellenes lenne.

MTI/FüHü

Tíz éve történt – Zárolták Zuschlag vagyonát

0

2007. szeptember 28-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy Zuschlag János és hét gyanúsított-társa vagyonát is zárolta a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

A volt szocialista politikust bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsítják. Az ügyészség szerint Zuschlag befolyásával visszaélve pályázati pénzeket szerzett fantomalapítványoknak és vállalkozásoknak. Közben Zuschlag János volt titkárát is előzetesbe helyezték, így egykori főnökével együtt letartóztatásban várja a nyomozást.

Zuschlag János körülbelül 30 millió forinttal gazdagodott 2004 óta.

„Van egy 3500 négyzetméteres gödöllői építési telkem, ezen kívül egy BMW 525-ös gépjárműnek vagyok a tulajdonosa, 30 millió forinttal rendelkezem takarékbetétben, 5 millió forint készpénzzel, ezen kívül van egy 20 millió forintos tartozásom viszont” – ismertette még korábban idei vagyonnyilatkozatát Zuschlag János.

„A nyomozási bíró zár alá vette Zuschlag János vagyonát, és a többi gyanúsított vagyonát is” – mondta Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyész-helyettese.

A főügyész szerint ez fedezi a nyomozás közben eddig feltárt 65 milliós kárt.

Közben a Szegedi Városi Bíróságon – alig néhány nappal egykori főnöke után – Zuschlag János titkárát, Lados Istvánt is 30 napra előzetes letartóztatásba helyezték. A férfit hónapok óta körözték a csalási ügyben, szerdán önként adta fel magát.

Tíz éve történt –Őrizetbe vették Zuschlag Jánost

0

2007 szeptember 19-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség őrizetbe vette Zuschlag Jánost. A politikust tanikihallgatásra idézték a főügyészségre, de már nem engedték el.

Bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének minősítette a Zuschlag-ügy eddigi nyomozását a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, ennek büntetési tétele 5-20 évig terjed.

Ebben az esetben fennáll a szökés, illetve az eljárás akadályozása, meghiúsítása a gyanúsítottak részéről, ezért indokolt az őrizetbe vétel – mondta a Független Hírügynökségnek Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun megyei Főügyészség főügyész-helyettese.

Szabó Ferenc, Bács-Kiskun megyei helyettes főügyész a Független Hírügynökségnek szerdán délután elmondta: voltak arra utaló adatok, hogy Zuschlag János megpróbálta befolyásolni az ügyében érintett tanúkat. Ez a többi mellett a legfontosabb indoka annak, hogy szerdán őrizetbe vették.

Zuschlag jelenleg egy kétszemélyes zárkában van a megyei rendőr-főkapitányság kecskeméti épületének hatodik emeletén – tudta meg rendőrségi forrásból a Független Hírügynökség. Zuschlag korábban elfogultságot jelentett be a Bács-Kiskun megyei Bíróság ellen, ezért az előzetes letartóztatásáról a Szegedi Városi Bíróságon fognak dönteni. A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy ehhez átszállítják majd Szegedre, de ha ott valóban a letartóztatásáról döntenek, akkor visszaviszik Kecskemétre.

Zuschlag Jánost szerdán délelőtt tartóztatták le a Bács-Kiskun megyei Főügyészségen, ahová gyanúsítotti kihallgatásra idézték be reggel kilenc órára. Nem tett ugyan vallomást, de ügyét átminősítették, majd ezért és a tanúk befolyásolása kapcsán felmerült adatok miatt őrizetbe vették. Ellene és társai ellen most

bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás

miatt folyik az eljárás. Az ügynek most hét gyanúsítottja van, egyikük szökésben. A Független Hírügynökség információi szerint ez utóbbi gyanúsított nem más, mint Zuschlag egykori titkára.

Szabó Ferenc korábban a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy néhány hete a Zuschlag-ügy kapcsán tartott házkutatásokkor kábítószert és egy gyanús videokazettát találtak. A kazettán pályázati pénzek elosztásáról van szó. A drog és a kazetta ügyében is eljárás indult, de ezeknek nincs köze a szocialista politikus ellen jelenleg folyó nyomozáshoz.

Zuschlag János szocialaista politikus és társai a gyanú szerint nem megfelelően használtak fel különböző alapítványok pályázatokon nyert pénzeit, nem létező alapítványok számára igényeltek állami támogatásokat. Az alapítványok pénzének nagy részével nem tudtak elszámolni.

Gyurcsány: Fő, hogy kiderüljön az igazság

Gyurcsány Ferenc kormányfő, az MSZP elnöke érdemben nem kommentálta Zuschlag János szocialista politikus őrizetbe vételét. „Fő, hogy kiderüljön az igazság” – így reagált a miniszterelnök a hír kapcsán az őt faggató újságíróknak szerdán miután a bemutatta a „Nemzeti Jelentőségű Intézmények” című programot a Parlamentben.

A nap folyamán a szocialista politikusok azzal hárították el az ügy kommentlásást, hogy

ártana az igazságszolgáltatásnak, ha egy politikus véleményezné Zuschlag János ügyét.

Simon Gábor, az MSZP választmányi elnöke úgy fogalmazott: a legfontosabb, hogy az ügyben kiderüljön az igazság, így a vizsgálat lezárásáig az MSZP nem kíván állást foglalni, illetve vizsgálatot indítani az ügyben.

Tíz éve történt – Vádemelés Budaházy ellen

0

2007. szeptember 7-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy vádat emelt a Fővárosi Főügyészség Budaházy György ellen az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt. Az iratokat a Fővárosi Bíróságnak küldték meg: ha elítélik, Budaházy akár 5 év börtönt is kaphat.

Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Független Hírügynökség információit megerősítve elmondta, hogy a férfi 2006. szeptember 27-e és 2007. március 15-e között több közleményt tett közzé szélsőséges honlapokon. „Ezekben olyan erőszakos cselekményekre szólította fel az olvasókat, melynek közvetlen célja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megváltoztatása, de az egyikben például rendőröket fenyegetett meg” – tette hozzá a szóvivő.

A rendőrség a tavaly szeptemberi MTV-ostromtól több hónapon át kereste Budaházyt, akit akkor

azzal gyanúsítottak, hogy megrongálta a Szabadság téri szovjet emlékművet.

Március 15-én elfogták, két héttel később a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el: Pest megyei lakhelyét azóta sem hagyhatta el engedély nélkül.

Budaházy ellen az elmúlt években több eljárás is indult: idén májusban például a Fővárosi Bíróság Budaházy Györgyöt és hét társát az uniós csatlakozás elleni tiltakozásul 2003-ban plakátjaikon szereplő tiltott önkényuralmi jelképek ügyében felmentette. Budaházyt és társait azért fogták perbe, mert

az uniós csatlakozási kampány ellen annak idején tiltott jelképeket is tartalmazó plakátokkal léptek fel.

A tárgyaláson Budaházyt a Nemzeti Jogvédő Alapítvány védte, álláspontjuk szerint az ítélet azt jelenti, hogy akik a tiltott önkényuralmi jelképeket azok elítélése érdekében teszik közszemlére, nem vétenek a törvények ellen.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK