Kezdőlap Címkék Türk Tanács

Címke: Türk Tanács

Macaristan büszke ura Kijev és Moszkva után Azerbajdzsánba megy

0

A magyar miniszterelnök a száguldó diplomata pózában tetszeleg amióta Magyarország július elsején megkapta a soros elnökséget. Brüsszel siet elhatárolódni hiszen a soros elnökség egyáltalán nem jelentheti azt, hogy a szóban forgó ország vezetője külföldön az Európai Unió nevében tárgyaljon.

Kétszínűség jellemzi Orbán magatartását ezúttal is, értékén is kezelik a magyar miniszterelnököt mindenütt. Mind Putyin mind Zelenszkij tudja, hogy Orbánnak nulla befolyása van az Európai Unióban, a NATO-ban még ennyi sem, mert ott minden az Egyesült Államoktól függ.

Susaban, Azerbajdzsánban rendezik meg a Türk Tanács csúcstalálkozóját, és Orbán, a Türk személyesen vesz ezen részt. A vendéglátó  állam, Azerbajdzsán nemrég kiüldözte a keresztény örményeket Hegyi Karabahból. Orbán Viktor, a kereszténység őre ezt nyugodtan tűrte hiszen neki a muzulmán Azerbajdzsán a szövetségese. Ilhan Alijev azeri elnöknek adta ki Orbán Viktor a baltás gyilkost, aki egy NATO tanfolyamon baltával agyonverte keresztény örmény bajtársát. Alijev elnök szeret Budapesten vendégeskedni.

A família azért is imponál Orbán Viktornak, mert az árulás magasiskoláját mutatta be: az idősebb Alijev tagja volt a Szovjetuniót kormányzó kommunista párt politikai bizottságának, de oly sikeresen állt át az Egyesült Államok oldalára, hogy az életét egy amerikai katonai kórházban fejezte be a kommunista veterán.

Nicusor kalandjai

Amikor Romániában már csak közelharcban korrupcióval  lehetett élelmiszerhez jutni és a lakásokat nemigen fűtötték, akkor a román televízióban szinte kizárólag Nicusor kalandjai voltak láthatók: a nép így nevezte a diktátort, aki lázas diplomáciával kívánta elterelni a figyelmet a gyászos hazai állapotokról és a növekvő nemzetközi elszigeteltségről.

Orbán Viktor hasonló helyzetbe jutott hiszen a nemzeti együttműködés rendszerének alapvető finanszírozási gondjai támadtak azt követően, hogy Brüsszel leállította sok milliárd euró kiutalását. Miért? Mert nem akarja, hogy Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lenyúlják azt. Csakhogy az eurómilliárdok nélkül a nemzeti együttműködés rendszere hosszútávon működésképtelen. Orbán Viktor sem gondolhatja komolyan, hogy Putyin, Hszi Csin-ping vagy épp Trump pénzt ad neki. Putyin pénzelheti magát Orbán Viktort, de a rendszerét nem! Ehhez a háborúban álló Oroszországnak nincsen elég pénze. Mit profitál így Orbán az oroszbarát diplomáciából?

Semmit! Aprópénzért járatja le magát. Ráadásul Orbánnak tudnia kell, hogy Ceausescut az amerikaiak és az oroszok közös akcióval szedték le a sakktábláról. Orbán a száguldó diplomata tragikomikus figura, aki maga tudja a legjobban, hogy az utazásainak semmilyen értelmük sincsen. Akkor miért csinálja? Pótcselekvés. Az ország problémáinak megoldására nem képes, a NATO-ban és az Európai Unióban senki sem kíváncsi a véleményére. A nemzeti együttműködés rendszerét nem tudja finanszírozni nemcsak az európai pénzek hiánya miatt azért is, mert egyre drágábbak a kamatok a nemzetközi pénz piacon. Repülünk, repülünk, de hová érkezünk? – dalolhatja Orbán Viktor, aki még mindig csak 61 éves, és egyáltalán nem kíván az emlékirataiba belefogni mint Napóleon Szent Ilona szigetén.

STABIL, KISZÁMÍTHATÓ

Napirend előtt beszél Csöbör Katalin, a Fidesz képviselője. Külpolitikáról, az orosz-ukrán háborúról beszél, és a Fidesz „békepolitikája” mellett érvel. Egyik mondatában a következőt mondja: Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajnában béke legyen, Oroszországban pedig stabil, kiszámítható rendszer legyen. Igazán árulkodó mondat, amelyet nem hallottam még így a Fidesztől.

Utána Menczer Tamás államtitkár válaszol, és megint háborúpártinak minősíti a „baloldali ellenzéket”. Hivatkozik arra a félmondatra, amelyben valakitől azt hallotta, hogy „nincs még itt a béke ideje”. Eszerint az ellenzék a háború folytatása mellett van. Még azt is elismeri, hogy Ukrajnának a háború folytatása lehet az érdeke, amíg el nem éri a katonai győzelmet, Magyarországnak azonban a béke az érdeke. Ezt az érvelést jól ismerjük, a háború kezdete óta halljuk a Fidesztől. Csöbör Katalin mondata azonban – legalábbis számomra – új.

Az orosz–ukrán háború nem egyszerűen két ország, két nép, ha tetszik – ahogy maga Orbán Viktor fogalmazta – két szláv nép közötti háború.

Ez a háború egy diktatúra háborúja egy demokrácia ellen, az ottani kétségkívül nem tökéletes, kétségkívül eléggé kezdetleges, de mégis csak demokratikus rendszer felszámolására.

(Ukrajnában a hivatalban levő elnököt több alkalommal is leváltották).

Amikor Oroszország 2014-ben még „csak” a Krímet foglalta el és a Donyec-medencében fekvő két terület (Donyeck és Luhanszk) egy részét választotta le Ukrajnáról, még lehetett azt gondolni, hogy a háború alapjában véve nemzeti alapon folyik, Oroszország az orosz többségű területeket kívánja leválasztani Ukrajnáról. Amikor azonban tavaly februárban az orosz hadsereg átfogó támadást indított Ukrajna ellen, Putyin Ukrajna „nácitlanítását”, a fennálló ukrán politikai rendszer felszámolását jelölte meg a „speciális katonai művelet” céljaként. Ez azt jelentette, hogy a demokrácia irányában már előbbre haladt ukrán politikai rendszert kívánja felszámolni, hogy helyette az Orosz Föderációban és Fehéroroszországban, valamint számos más szovjet utódállamban fennálló önkényuralmi berendezkedéshez hasonlót teremtsen Ukrajnában is.

Merthogy – szemben Ukrajnával – Oroszországban, amely 1992-ben, Borisz Jelcin elnöksége alatt maga is elindult a demokrácia felé vezető úton, ez a fejlődés a Gajdar-kormány menesztésével megrekedt, Putyin elnökségével pedig a kétezres évek elején visszafordult, és a demokráciát egyre keményebb önkényuralmi berendezkedés váltotta fel.

Az önkényuralmi rendszerek, amilyen az egykori Szovjetunió és a többi európai szocialista ország is volt a második világháborút követő évtizedekben, kétségtelenül stabilak, kiszámíthatók voltak. Mint ahogy – összehasonlítva a jelcini Oroszország vagy a rendszeres hatalomváltásokkal jellemezhető Ukrajna viszonyaival – egyre stabilabb, egyre kiszámíthatóbb a putyini Oroszország is. És hasonlóképpen stabil, kiszámítható Magyarországon is az orbáni önkényuralom.

Ami Csöbör Katalin fideszes képviselő száján kicsúszott, az nyilvánvalóan nem az ő egyéni véleménye, hanem olyan szempont, amely a Fideszben nap mint nap elhangzik, és megmagyarázza, hogy miért áll az Orbán-rendszer a háború kezdete óta az agresszor Oroszország oldalán a megtámadott Ukrajnával szemben: az önkényuralmi rendszer ura a másik önkényuralomhoz vonzódik (ahogy más önkényuralmakhoz: Törökországhoz, Azerbajdzsánhoz, a Türk Tanács más országaihoz is), és szemben áll a nyugati demokráciákkal és azok olyan nemzetközi szervezeteivel, mint az Európai Unió, a NATO vagy akár az ENSZ, mélyen megveti azokat. Egyszer azzal kedveskedett a közép-ázsiai önkényuralmaknak, hogy náluk inkább otthon érzi magát, mint Brüsszelben. A nyugati országokban nincs „stabilitás”, nincs „kiszámíthatóság”, hiszen a kormányok jönnek–mennek, a politikusok leválthatók, elzavarhatók. Az Orbán-rendszernek pedig az az érdeke, hogy Oroszországban fennmaradjon a putyini önkényuralom, amely az orbáni önkényuralom támasza volt eddig, és reményeik szerint támasza marad a jövőben is. Ukrajna sikere, a putyini rendszer kudarca viszont beláthatatlan kockázatot jelentene az Orbán-rendszer számára.

Alijevet, a szovjet csekistát dicsőíti a Magyar Nemzet

100 éve született Hejdar Alijev, aki a szovjet időkben még Gejdarnak nevezte magát oroszosan. A független Azerbajdzsán második elnökét a Türk Tanács budapesti képviseleti irodájának vezetője méltatta a Magyar Nemzetben.

Hóvári János nagykövet személyesen is ismerte Hejdar Alijevet, akinek életútja jól példázza a szovjet rendszer sikeres túlélői pályafutásainak kulcsát: a KGB-t! A törekvő ifjú Alijev már 1967-ben tábornok lett a titkosszolgálatnál, amely vaskézzel irányította Azerbajdzsánt. Innen a KGB parancsnoki székéből ült át a kommunista párt helyi vezetőjének posztjára, és így hamarosan póttagja lett a politikai bizottságnak Moszkvában.

Már életében mellszobrot kapott Bakuban, mert kétszer is kitüntették a Szovjetunió hőse érdemrenddel.

Jurij Andropov igen kedvelte Alijevet, akit Moszkvába hívott miután a KGB éléről átkerült a kommunista párt főtitkári posztjára. Alijev miniszterelnök-helyettes lett a szovjet fővárosban.

Innen pályázta meg Alijev a főtitkári posztot maga is, de veszített Mihail Gorbacsovval szemben. Miért? Mert Sztálin halála után a kommunista párt vezető gárdája úgy döntött, hogy még egyszer vezért nem választ a Kaukázuson túlról. Sztálint ugyanis Dzsingisz kánnak nevezték a bolsevik pártban – oly sok embert ölt meg a kommunisták közül is.

Alijev duzzogva hazatért, majd az azeri-örmény háborút kihasználva ismét Azerbajdzsán élére került. Tíz éven át uralkodott Bakuban, és egy amerikai katonai kórházban fejezte be az életét.

A CIA kapcsolat

Az amerikai titkosszolgálat helyi rezidense, Gina Haskell, aki később a CIA első igazgatónője lett, szervezte meg Alijev átállását. Erről a Magyar Nemzet már nem számol be pedig döntő fordulat volt az azeri vezér pályafutásában. Miért kellett Alijev az amerikaiaknak? Mert Azerbajdzsán stratégiai fontosságú helyen fekszik: három regionális hatalom is nagymértékben foglalkoztatja az Egyesült Államokat a környéken. Az első maga Oroszország, melyet a Szovjetunió bukása után Washingtonban már csak regionális tényezőnek tekintenek. A másik Irán, Izrael és az USA halálos ellensége, a harmadik  Törökország, amely a NATO tagja és kiváló kapcsolatot ápol Azerbajdzsánnal. A két ország nyelve meglehetősen hasonló. Eredetileg az iszlám vallás miatt mind a török birodalomban mind pedig Azerbajdzsánban arabul írtak, de azután Kemal Atatürk áttért a latin ABC-re Törökországban. Ezt követték Azerbajdzsánban is, mely a Szovjetunió része volt, de Sztálin elvtárs rádöbbent: nem jó, ha a török újságokat el tudják olvasni Azerbajdzsánban is. Ezért áttérítette Azerbajdzsánt a cirill ABC-re. A függetlenség kikiáltása után az azeriek első dolga volt a visszatérés a latin ABC-re. Így lett Gejdarból Hejdar Alijev. Aki nyolcvan éve távozott az élők sorából, de “jó kezekben” hagyta Azerbajdzsánt: fia örökölte a trónt.

Ilhan Alijev és a kaviár diplomácia

Az ifjabb Alijev támogatókat keresett Európában, akiket busásan meg is fizetett ezért. Málta szigetén maga a miniszterelnök is szerepelt a fizetési listán. Egy szerencsétlen oknyomozó újságírónő ezt meg is írta. A maffia felrobbantotta a három gyermekes családanya autóját. Még az Európai Parlament akkori elnöke is a helyszínre utazott, mert akkora volt a kaviár diplomáciai botrány Máltán. A gyilkos maffiózókat megtalálták és elítélték, a miniszterelnök lemondott. Hivatalosan a megbízó továbbra sem ismert…

Orbán Viktor a baltás gyilkost adta ki Ilhan Alijevnek. Mennyiért? Fedje ezt jótékony homály,

de nem véletlen, hogy pártunk és kormányunk lapja nagy terjedelemben méltatta a hős azeri csekistát, aki egy amerikai katonai kórházban lehelte ki lelkét húsz évvel ezelőtt.

Búcsú a diktátortól avagy előttünk jár-e Kazahsztán?

Orbán Viktor együtt ülhetett a Türk Tanácsban Nazarbajev, kazah elnökkel, aki harminc éven keresztül egyszemélyi vezetője volt az egykori szovjet tagállamnak.

Kezdetben kommunista párttitkár volt Nazarbajev, aki úgy kiépítette hatalmát, hogy a rendszerváltás sem ingatta azt meg. Orbán Viktor másik türk barátja, Hejdar Alijev is hasonlóképp cselekedett Azerbajdzsánban. Az egykori KGB főnök, aki azután Azerbajdzsán kommunista párttitkára lett, ügyesebb volt mint kazah kollégája: dinasztiát alapított.

Fia, az ifjabb Alijev ma is uralkodik Bakuban. Neki adta ki a baltás gyilkost Orbán Viktor.

Az idősebb Alijev Amerika nagy barátja lett, egy amerikai katonai kórházban hunyt el. Fia fogadhatta Ursula von der Leyent, aki az Európai Unió energia ellátását tárgyalta meg vele.

Nazarbajev szép csendben visszavonult, de a háttérben megőrizte a befolyását és persze vagyonát. A francia Riviérán több milliárdokat érő birtokot szerzett. A francia hatóságok érdeklődtek is ezek iránt, de az Élysée-palotából leállították őket. Kazahsztán ahhoz túlságosan fontos partner.

Háttérhatalom?

A most 82 éves Nazarbajev úgy vonult vissza, hogy megőrizte teljes immunitását vagyis senki sem firtatta vagyona eredetét. Most azonban minden megmaradt tisztségétől megfosztották. Kazahsztán fővárosát, melyet szerényen magáról nevezett el Nurszultánnak már újra Asztanának hívják.

A mai elnök, Tokajev elődje hűséges hívének tűnt, de most végképp szakított Nazarbajevvel: megszüntette az ex elnök élete végéig tartó immunitását!

Per következik?

Nazarbajevnek számot kell adnia arról, hogy miképp vezette Kazahsztánt 1989 és 2019 között? Hogyan lett dollár milliárdos? Hova tűntek ellenfelei? Valószínű, hogy Kazahsztán mostani elnöke eljárást fontolgat elődjével szemben.

Ez finom figyelmeztetés  lehet Putyinnak, Lukasenkonak, de akár Orbán Viktornak is: a legjobban kiépített hatalmi rendszer is összedőlhet. Az érintettek persze azt a tanulságot is levonhatják, hogy mindhalálig hatalmon kell maradni mint Sztálin vagy Mao Cetung. A másik megoldás a dinasztia: Észak Koreában a Kim család immár harmadik uralkodója irányít, Azerbajdzsánban az ifjabb Alijev uralma egyelőre biztosnak tűnik.

Igaz, hogy ezek az államok nem tagjai az Európai Uniónak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK