Transparency International Archives Page 3 of 4 › Független Hírügynökség

Tao-perek: a Kúria „bekerítette” a kormányt

-

2018-05-30

Tao-perek: a Kúria „bekerítette” a kormányt

Véglegesen pert nyert a Transparency International a sportszövetségekkel és minisztériumokkal szemben: ki kell adni a társasági adóból származó támogatások adatait. A Kúria ma minden kormányzati érvelés alól kihúzta a szőnyeget. A TI már elindította ötödik perét a minimum 530 milliárdos programról.

Ki kell adnia mindkét minisztériumnak és az öt látványsport-szövetségnek a társasági adóból származó támogatások adatait, mégpedig klubonként és támogatónként – ez a lényege a Kúria mai felülvizsgálati eljárási határozatának. A tao-ügyekről részletesen korábban írtunk.

A Transparency International (TI) most két pert nyert meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és az EMMI, valamint az akkor még öt látványsport szövetségei ellen a 2011-2016 június 30-i időszakban nyújtott támogatások megismerhetősége ügyében.

Az első fokon elvesztett, másodfokon megnyert, majd felülvizsgálati eljárásba került adatkérés során

az volt a központi kérdés, hogy közpénz-e a tao-ból a sportegyesületekhez került vállalkozói befizetés.

Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a Baka András által szóban kihirdetett verdikt kihúzta a szőnyeget a kormány „közpénz jellegét elvesztő” érvelése alól.

A kúriai tanácsvezető az indokolásban elmondta, hogy a tao-program európai bizottsági jóváhagyásakor a kormány is elismerte: a költségvetésből adnak ösztönzőként adókedvezményt.

A bíróság most magévá téve a TI szóhasználatát is, kimondta, hogy ezzel eltérített adóbevétel kerül a klubokhoz.

Ezzel senki se állíthatja azt, hogy ez nem közpénz.

Azt is elsöpörte az útból, hogy a támogatást nyújtó szervezet, vállalkozás esetében adó- vagy üzleti titok lenne. A nyereségük egy részét átengedő gazdálkodók ugyanis az ösztönzőként nyújtott adókedvezménnyel betévednek a közérdekű adatok világába, számolniuk kell a fokozott érdeklődéssel, és el kell tűrniük ezt – ismertette a verdiktet Ligeti.

Ezzel a Kúria lényegében „bekerítette” a kormányt, lezárta a közpénzzel kapcsolatos vitákat

– mondta a TI vezetője.

Baka András egyébként megemlítette azt is, hogy a tények cáfolják azt a közvélekedést, miszerint „széttartó” lenne a bírósági ítélkezési gyakorlat ezekben a perekben. Az általa ismert 20 ilyen per mindegyikében a mostanival megegyező döntés született.

Ligeti Miklós elmondta, hogy későn eszméltek, egy csomó energiát megspórolhattak volna, ha észreveszik:

a kormány maga ismerte el a tao közpénz voltát.

Mégpedig azzal, hogy a törvényben úgy rendelkezett, ha a kedvezményezett szabálytalanul használja fel a pénzt, a kormány javára kell visszafizetni. Ha a támogató magánpénze lenne, miért nem őrá bízzák ezt?

A TI egyébként nemrégiben benyújtotta negyedik keresetét, ebben az iménti adatkérés folytatásaként a 2016. június 30-a utáni tao-összegeket akarják megismerni, miután a minisztériumok itt is megtagadták ezt.

Azt Ligeti nem tudja megmondani összesen mekkora összegek vannak a perek mögött. Az bizonyos – mondta -, hogy a kormány 2018. végéig 530 milliárd forint tao-veszteséggel számol a program 2011-es indulásától kezdve. De az eddig lezárt 2016-os költségvetésben a tervezett 92 helyett 135 milliárd lett az átengedett adó, lehetséges, hogy a 2017-re becsült 80-92 milliárd és az idénre előirányzott 80 milliárd is alultervezett összeg.

A TI egyébként egy korábbi pernyerése után kénytelen volt végrehajtást kérni az NGM-mel szemben az adatok megszerzése érdekében, és büntető feljelentést is tett. Az NGM semmilyen adatot sem volt hajlandó kiadni.

A korábban a Népszavában ismertetett dokumentációból amúgy kiderül, hogy a tao-programnak nincs egyetlen olyan pontja se, amelyet betartana a kormány. Így azt se, hogy a pénzt utánpótlás-nevelésre kellene nagy arányban költeni, nem pedig stadionépítésre.

„Méla undort érzek”

Kenderessy Milán

-

2018-04-12

0

Sorra reagálnak az érintett civil szervezetek a Figyelő mai írására, amelyben a szerintük a „Soros-hálózathoz” tartozó embereket sorolták fel.

A hetilap által összeállított, „A spekuláns emberei” címet viselő listában olyanok is szerepelnek, akik már évekkel ezelőtt meghaltak, de felsorolnak egyetemi tanárokat, civil szervezetek munkatársait és még újságírókat is.

Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója erre azt mondta:

„Nagyon szeretném azt mondani, hogy meglep a dolog és felháborodtam. De ehelyett inkább csak szomorúságot és méla undort érzek.

(…) Minden reggel úgy kelünk fel, hogy azt várjuk, ma vajon milyen aljas hazugságot ír rólunk a kormánymédia. A mai lista egy újabb kísérlet arra, hogy megfélemlítsék a civil szervezeteknél dolgozókat és azok tagjait, támogatóit.”

Az Amnesty közleményében azt írja: nem félnek és nem fognak meghátrálni, folytatják a munkájukat. Ahogy fogalmaznak: „Ezek a szervezetek emberek tízezreinek nyújtottak és nyújtanak segítséget és képviseletet. Ha a civileket támadja a kormány, azzal őket, az ő igényeiket is semmibe veszi. Ha a kormány eléri a célját, és nem lesznek civil szervezetek, jellemzően

sérülékeny, kiszolgáltatott emberek maradnak segítség és támasz nélkül.

Ez a történet nem a megtámadott szervezetekről, hanem végső soron mindannyiunkról, mindannyiunk életéről szól, ezért mindenkinek fel kell emelnie a szavát, nem szabad hagynunk, hogy megfélemlítsenek minket.”

Korábban az Amnesty International főtitkára nyilatkozott a Független Hírügynökségnek a magyar kormány civil szervezetek elleni kampányáról, ezt itt olvashatja el.

A Figyelő a CEU oktatói közül is felsorolt többeket (köztük olyanokat is, akik már évekkel korábban meghaltak). Michael Ignatieff, az egyetem elnök-rektora erre azt mondta:

Ez egy kirívó megfélemlítési kísérlet, amely veszélyes az akadémiai szabadságra, és így a teljes magyar tudományos életre.”

Szerinte „egy ilyen lista publikálása a közelmúltban lezajlott választási kampány fényében szégyenletes”. Közleménye szerint a CEU elfogadhatatlannak tartja, hogy a Soros György által támogatott szervezetek munkatársait „zsoldosnak” nevezzék és elítéli a civil szervezetek megfélemlítésére tett kísérletet. Ezek a szervezetek egy demokráciában rendkívül fontos szerepet töltenek be: a társadalmi jelenségek vizsgálatával, ismertetésével és képviseletével, valamint a megoldási javaslatok szorgalmazásával a közjót szolgálják.

A Magyar Helsinki Bizottság visszataszítónak nevezi a Figyelő eljárását. Ők azt írják: a kormány már évek terjeszti azt a hazugságot, hogy „Soros-zsoldosok” dolgoznak Magyarországon, emiatt viszont

a Fidesz már kétszer is jogerősen pert veszített.

A szervezet szerint a listán halottak mellett adminisztratív dolgozók is szerepelnek, akik nem közszereplők, ráadásul a lajstromozás

a legrosszabb történelmi időket idézi.

Ahogy fogalmaznak, korábban a Kuruc Info és más szélsőjobboldali orgánumok listáztak melegeket, zsidókat és más kisebbségeket.

A Helsinki Bizottság szerint a lista elvitatja a legalapvetőbb szabadságjogok gyakorlását, miközben egy demokráciában „alapvető jog a közéletben való részvétel és a kormány bírálata, aki ezt elvitatja, antidemokratikus álláspontra helyezkedik”.

Azt viszont értik, hogy

„a lista célja a megfélemlítés”.

Mint írják: eddig sem titkolták sem tevékenységüket, sem költségvetésüket, sem személyüket. Ezért el is indítottak egy Facebook-oldalt azoknak, akiket zavar, ha állami pénzek eltűnnek, vagy romákat, menekülteket bántalmaznak.

Emellett a Magyar Helsinki Bizottság felszólítja a Figyelőt és a lap tulajdonosát, hogy kérjen bocsánatot az érintettektől.

A bizottság társelnöke, Pardavi Márta korábban elmondta a Független Hírügynökségnek, milyen gyűlölködő, fenyegető telefonokat, kommenteket kaptak az elmúlt időszakban, erről itt olvashat.

A listában szintén említett Társaság a Szabadságjogokért azt írta, hogy

„amikor meglátod a neved a Figyelő listáján többféle érzés vetekszik benned egymással. Először nevetsz, aztán dühös leszel, aztán kicsit meg is ijedsz.”

Ahogy fogalmaznak: „ilyen listázások a történelemkönyvekben végzik, a legsötétebb lapokon”, és ők büszkén vállalják azokat az értékeket, amelyekért dolgoznak: egyenlőségért, szabadságért, demokráciáért.

Azt is írják: „Az elmúlt nyolc év során számos kísérletet tettünk arra, hogy figyelmeztessünk a háborús retorika, a megosztottság fokozásának veszélyeire. Számos alkalommal kértük a kormányt, a jobboldali véleményvezéreket arra, hogy felelősségük tudatában ne szítsanak gyűlöletet. Úgy látjuk, hogy mindez hatástalan volt. Ezért jogvédő szervezetként azt látjuk feladatunknak, hogy biztosítsuk munkatársainkat, az ügyfeleinket arról, hogy maradunk és megvédjük szabadságukat.”

Mint fogalmaznak, bárhogy fenyegetik őket, a szellemiségüket, az elveiket, azt, hogy küzdenek a mindenkori hatalom túlkapásai ellen, nem lehet eltiporni.

A Transparency International a Facebookon reagált a listára. Azt írják: ezzel szintet lépett a civilek elleni hadjárat, de

„a szervezet dolgozóiként továbbra is büszkén vállaljuk korrupcióellenes tevékenységünket, és visszautasítjuk a civilek elleni lejáratókampányt.”

Szerintük az egyre ellenségesebb közegben minden korábbinál nagyobb szükségük van a tevékenységükkel szimpatizáló emberek segítségére.

Szintén a Facebookon reagáltak a Direkt36 oknyomozó portál újságírói is. Ők többek között azt írták: átláthatóan működnek, minden támogatást feltüntetnek a honlapjukon, és büszkék arra, hogy olyan szervezetek támogatják őket, amelyek a szabadságjogokért és az emberi egyenlőségért küzdenek világszerte.

A Figyelő listázása ellen mások is tiltakoznak. Koren Miklós közgazdász pedig petíciót is indított, amelyhez bárki csatlakozhat, aki úgy érzi, „méltánytalanul” lehagyták a listáról.

Ezt tennék a pártok a korrupció ellen

Kenderessy Milán

-

2018-03-09

0

A korrupcióról rendeztek kerekasztal-beszélgetést a magyarországi pártok. Kiderült, hogy nagyrészt egyetértenek abban, mit kellene tenni a mérsékléséért. Az igazán érdekes persze a Fidesz véleménye lett volna – csakhogy hiába hívták meg a szervezők őket is, egyedül tőlük nem jött el senki.

A Civitas Intézet rendezett beszélgetést a magyarországi korrupciós helyzetről, amelyre

a meghívott pártok közül egyetlen egynek a képviselője nem jött el: a Fideszé.

Ott volt viszont Hadházy Ákos (LMP), Bárány Balázs (MSZP), Szilágyi György (Jobbik), Gönczi Gergely (Momentum), Ráczné Földi Judit (DK) és Pataki Márton (Együtt), akik mindannyian el is mondták, hogy a pártjuk milyen lépéseket tenne a korrupció visszaszorítása érdekében.

Ahogy az a Fidesz távollétében várható volt: nagy vita nem is alakult ki. Bárány Balázs utalt is erre már az elején, amikor azt mondta: 99 százalékban egyet fognak érteni. Így is történt, a hat párt képviselője csak részkérdésekben nem értett egyet.

Földi Judit például arról beszélt, hogy a DK első dolga lenne Polt Péter azonnali felmentése, amelynek a jogi hátterét is már „összerakták”, de nem akar erről beszélni, nehogy a Fidesz ezt megakadályozza. Szerinte minden párt egyetért azzal, hogy fel kell állítani egy korrupcióellenes ügyészséget, Azt is mondta:

„azokat az embereket, akik a magyar adófizetők pénzét ellopták, börtönbe kell zárni.”

A momentumos Gönczi Gergely szerint az államnak van erkölcsi felelőssége, neki kell visszaállítani az intézményes garanciákat. Szerinte biztató jel, hogy felmérések szerint a 18-29 évesek 84 százaléka azt gondolja, hogy nem szabad belenyugodni a korrupcióba. Azt is mondta: a korrupciós esetek bejelentőit védeni kellene.

Hadházy Ákos arról beszélt, hogy

minél hangosabban mondta eddig valaki, hogy elszámoltat, utána annál többet lopott.

Szerinte inkább igazságszolgáltatásról kellene beszélni, és bizonyos értelemben most könnyebb dolguk lenne, mint korábban, mert a korrupciós esetek jóval nyíltabban történnek, ugyanakkor nehezebb is, mert annyi embert kellene igazságszolgáltatás elé vinni. Emiatt szerinte fontos lenne a vádalku ezekben az esetekben: sokszor ugyanis köztisztviselők voltak kénytelenek asszisztálni az ügyekhez, ők ha elmondják, amit tudnak, elkerülhetik a büntetést.

Szilágyi György a korrupcióellenes ügyészséghez annyit tett hozzá, hogy ezt ők már évek óta javasolják, mint ahogy azt is, hogy a korrupcióba keveredett politikusok kapjanak dupla büntetést. Emellett szerintük teljesen

át kell alakítani a vagyonnyilatkozati rendszert,

és vagyonosodási vizsgálatot is szükségesnek tartanának a képviselőknél a ciklus elején és a végén, amelyet az addigra függetlenné tett NAV végezhetne. Hiszen például most nem lehet tudni, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes miből tud helikopterekről rénszarvasokra vadászni.

Az MSZP-s Bárány Balázs erre csatlakozva azt mondta:

„én azt gondolom, hogy Semjén Zsolt nyilvánvalóan családi összefogásból ment vadászni”.

Szerinte a Fidesz-rendszerben nem hiba a korrupció, a hiba a rendszer maga. A párt szerint a jogszerűtlenül magánvagyonosított közvagyont vissza kell venni. A vagyonnyilatkozatokat ők is átalakítanák. Azt is mondta: a teljes politikai elit alapvető érdeke a korrupció visszaszorítása, a Fidesszel együtt, hiszen

„minket jobban utálnak, mint bárkit ebben az országban, csak azért, mert politikusok vagyunk.”

Pataki Márton szerint a fő kérdés, hogy vannak-e következmények: ő maga 15 feljelentést tett az elmúlt években, volt olyan, amelynek az lett a vége, hogy az ügyészség szerint törvénytelen volt ugyan egy kifizetés, de félreértették a jogszabályt. Szerinte az alapvető probléma az ügyészségi hierarchia, az egyes ügyekben eljáró ügyészeknek autonómiát kellene biztosítani, nyugati modell szerint.

Gönczi Gergely a legfőbb ügyészről hozzátette: Polt Péter úgy be van betonozva, hogy nehéz lenne eltávolítani, kétharmad kellene hozzá, ezért szerinte olyan változtatások kellenek, hogy

ne tudjon egymaga ügyeket blokkolni.

Földi Judit szerint emellett olyan, nem kétharmados törvények is kellenek, amelyekkel a helyzetet kezelni lehet. A Fideszről azt mondta: családbarát kormánynak hívják magukat, és valóban azok: „két-három család barátai.”

Hadházy Ákos szerint a kontroll a kulcskérdés, ahol van, ott kevesebb a korrupció. Szilágyi György szerint ez igaz, de fontos az egyéni döntés is – pont Hadházyra hivatkozott, hogy nála is egyéni döntés volt, hogy nem vesz részt Szekszárdon korrupciós ügyekben, inkább leleplezi őket. Bárány Balázs erre azt mondta, számára is meglepő módon egyetért a jobbikos képviselővel, az egyéni döntéshez viszont szerinte nem csak az tartozik hozzá, hogy valaki nem lop, hanem az is, hogy

nem szavaz olyanra, aki lop.

A Jobbik is és az Együtt jutalmazná is a feljelentőket, Pataki Márton ezt sikerdíjként fogalmazta meg. Szerinte a btk-hoz is hozzá kell nyúlni.

Bárány Balázs próbált optimista lenni: a dohányzáshoz hasonlította a korrupciót. Azt mondta, pár évtizede még az asztalnál is mindenki rágyújtott volna, de aztán változott a szabályozás, felvilágosító kampányok készültek, sokak véleménye megváltozott. Bízik benne, hogy

„előbb-utóbb ugyanannyira ciki lesz korruptnak lenni, meg korrupt emberekre szavazni, mint rágyújtani egy terhes nő mellett a buszmegállóban.”

A politikusok közül többen is visszatértek a hódmezővásárhelyi választásra, hogy az megmutatta: igenis zavarja az embereket a korrupció, és tisztában vannak vele, hogy tarthatatlan a helyzet.

Arról, hogy mekkora problémát jelent Magyarországon a korrupció, szakemberek beszéltek. Vértesy László, a Civitas Intézet vezérigazgatója különböző méréseket idézett: a World Justice Project alapján a régióban a 24-ből a 23. helyen áll Magyarország, a kormányzat iránti bizalmat mérő Government at a Glance felmérése szerint Magyarország rosszabbul teljesít az OECD átlagánál, a Világbank pedig 2006 és 2016 között folyamatos visszaesést mért.

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint

„nem kell sokat gondolkodni, ha korrupciós eseteket akarunk előhúzni.”

a Transparency listáján Magyarország az elmúlt tíz évben kb. 30 helyet zuhant, most a 66. Ugyanakkor fontosnak tartotta elmondani, hogy korábban is voltak gondok, nem csak a Fidesz-kormány alatt: megemlítette 2004/05-ben a PSZÁF elnökének ellehetetlenítését, és azt, hogy 2010-ben már több mint egy éve nem volt elnöke az Állami Számvevőszéknek. A szervezet már 2007/08-ban jelezte a korrupció intézményesített formáit.

Most viszont Magyarországon alig van olyan állami szereplő, amely kontroll alatt tudná tartani a hatalmat, kivéve talán a bíróságokat.

Több példát is felsorolt:

az MNB alapítványait, amelyek 267 milliárd forint közpénzt, a GDP 1 százalékát költötték el;
a letelepedési kötvényeket, amelyeknél a közvetítők profitjából mintegy 59 milliárd forint volt közpénz;
a sportnak adott tao-t, ami csak tavaly 80-90 milliárd forint volt, „leginkább hűbéri kifizetésként”, mivel nem az egyes szervezetek társadalmi beágyazottsága indokolta;
a trafikmutyit, ahol törvénnyel rendezték át a piacot és államosították a szabadpiaci tevékenységet;
valamint a takarékszövetkezeteket, ahol kényszerintegráció, trükkös államosítás és haveri privatizáció követte egymást.

Mint mondta: a szervezet korrupcióérzékelési indexében 180 országot rangsorolnak, 12 nemzetközi intézet kutatása alapján. Eszerint Magyarország az EU-ban csak Bulgáriát előzi meg.

Hogyan nyírjuk ki egymást, becstelenül? – a Független Hírügynökség heti rangsora

Lendvai Péter

-

2018-02-25

0

Hogyan nyírjuk ki egymást, becstelenül? – a Független Hírügynökség heti rangsora

Állítsuk fel a képzeletbeli dobogót, és hirdessünk eredményt.

Ez volt a hivatalos kampány első hete az áprilisi országgyűlési választások előtt, és a Független Hírügynökség arra vállalkozott, hogy hétről-hétre elemzi a történteket, s nem pusztán elemez, eredményt is hirdet. Ehhez kell a képzeletbeli dobogó; mely események vitték el a pálmát, és érdemelték ki az arany-, az ezüst és a bronzérmet, illetve mely történések szereztek még olimpiai pontot, azaz jutottak az első hatba. A rangsor természetesen önkényes, a szerző ízlésvilágát tükrözi, mások más eseményeket, más rangsorokat állítanának fel, mégis nagyjából biztosak vagyunk abban, hogy oly nagyon nem térnénk el egymástól.

Azt még feltétlenül illik megjegyezni, hogy az „eredményhirdetés” nem a valóságos teljesítmények elismerését tükrözi, sokkal inkább egy görbe tükör, annak bemutatása, miféle torzulások láthatóak a magyar választási kampányban.

Akkor tehát íme a rangsor:

Fazekas Sándor bemutatja bogarait.
Kirúgják állásából a kalocsai képviselőnőt,
Orbán elutazik a parlamenti napon Bulgáriába
Hódmezővásárhelyen „előgyűlöletet” rendeznek
Kocsis Máté pszichológiai tesztet csináltatott az ellenfeléről
Bokros Lajos ráindul és ráindít a barátaira.

Fazekas bogarai.

Aligha lehet kétséges, hogy a mezőgazdasági miniszter simán elvitte az első futam sárga trikóját. Azt a vállalást, amelyet minden fideszesnek meg kellett tennie, és amely nyilván nehéz helyzetet teremtett Fazekas számára, lássuk be, bravúrosan teljesítette. Azt találta ugyanis mondani – mert ugye tényleg minden fideszesenek a saját területéről hozott példával kell migránsoznia -, hogy a bevándorlók idegen étkezési kultúrát hoznak be az országba, azt fogják ránk erőltetni, aminek következtében a magyar emberek kénytelenek lesznek disznóhús helyett bogarakat enni. Németh Szilárd pedig, hogy kellő nyomatékot adjon a kijelentésnek, közölte a hallgatósággal: ő már evett bogarat és nem volt jó. Hogy miért evett bogarat, miközben még nincsenek itt a migránsok, az nem derült ki, mindenesetre ezt a tényt fontos volt tudatni mindenkivel, nehogy azt higgye bárki is, hogy talán nem is olyan rossz az a bogár a tányéron.

A kalocsai képviselő kirúgása.

Angeli Gabriella, a kalocsai önkormányzat független képviselője nyilvánosságra hozta azokat a leveleket, amelyeket az Európai Csalás Elleni Hivatal küldött meg a testületnek, és amelyből elég egyértelműen kiderül, hogy miként manipulált a kormány az Elios, illetve a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekében. Az állásából történt kirúgást még írhatjuk a Fidesz megfélemlítő politikájának számlájára, azt azonban nehéz hova tenni, hogy a baloldali többségű testület miért hívta vissza bizottsági funkcióiból a képviselőnőt? Lehet, hogy a Fidesznek a KDNP-n kívül más társai is vannak?

Orbán Bulgáriában.

Ez a cím nem a Lenin Lengyelországban kezdetű viccre akar utalni, pusztán arra, hogy a magyar kormányfő épp azon a napon volt kénytelen bolgár társához utazni, amikor a parlamentben kellett volna helytállnia, és válaszolnia az ellenzék kérdéseire. Általában persze Orbán nem szokott megijedni ettől a feladattól, ráadásul az országgyűlési koreográfia olyan, hogy az alapján nem tud vesztesként kijönni, most azonban mégis csak a sok-sok, vejével kapcsolatos kérdésre kellett volna választ adnia. És igaz, hogy menet közben kitaláltatott ennek kommunikációja – nyilvánosságra is került a kötelező sorvezető -, de az azért még Hollik Istvántól is nehezen elviselhető, hogy mindenre ugyanazt a panelmondatot válaszolja („Brüsszel támadása Magyarország ellen”), hát még Orbán Viktortól. Nem állítom, hogy ne lenne fontos a miniszterelnöki találkozó bolgár barátainknál, de azért hajlamosak vagyunk rácsodálkozni egy ilyen utazásra. Bár utóbb egyéb értelmet is nyert ez a találkozó: a Transparency International felmérése Bulgáriát helyezte az utolsó, Magyarországot az utolsó előtti helyre az uniós országok között a korrupciós listán. A két kormányfő jól megállapodott abban, hogy mindezt csak azért alakíthatta így ez a Soros-féle szervezet, mert ez a két ország védte meg határait kerítéssel a bevándorlóktól.

Hódmezővásárhelyi előgyűlölet.

Nem tartozna normálisan ehhez az összeállításhoz a hódmezővásárhelyi történetek sora, hiszen ott polgármestert választanak éppen most, és nem országgyűlési képviselőt, de ha létezik az előválasztás fogalma, akkor létezhet az előgyűlöleté is. Amit ugyanis ebben az alföldi városban, – másként: Lázárlanden – be lehetett mutatni a gyűlölködés, a másik lejáratása mintájaként, azt mind be is mutatták. (Persze ne siessünk az ilyen ítéletekkel: a kampány hátralévő napjai még sok „szép” és váratlan percet hozhatnak számunkra.) A kormánypártiak mindent bevetettek a független, ám de valamennyi ellenzéki párt által támogatott jelölt ellen, de ezek sorából is kiemelkedett az a szórólap, amelynek ugye nincs megnevezett tulajdonosa, csak címzettjei: azok, akik támogatták Márki-Zay Pétert, a független jelöltet. De még ezen belül is különösen gonosz a Mazsihisz feltüntetése, ennek ugyanis semmi egyéb célja nincs, mint a színtiszta antiszemitizmus. Arra akar utalni ugyanis a szerző, hogy a független jelölt valójában a zsidók embere, jóllehet ő köztudottan katolikus, ráadásul a Mazsihisz nem is támogatja, mivel a szervezet egyáltalán nem kíván szereplőjévé válni a választási kampánynak.

Kocsis Máté pszichológiai tesztet csináltat.

A józsefvárosi polgármester, aki most országgyűlési képviselő-jelöltként indul a választáson saját bevallása szerint pszichológiai tesztet készítettet ellenzéki társáról, Erőss Gáborról (Párbeszéd). Kocsis lazán közölte a teljes nyilvánosság előtt, hogy Erős nem normális, és hamarosan be fogja majd mutatni azt a jellemzést, amelyet egy pszichológussal végeztetett el Erőss írásmintája, Facebook-bejegyzései, hanghordozása alapján. A polgármester enyhe fenyegetést is eleresztett a testület tagjai előtt, már csak azért, gondoljuk, nehogy azt higgye bárki, hogy vele lehet packázni. Olyannyira nem, hogy neki még törvényt is szabad sértenie.

Bokros Lajos ráindul a barátaira.

Mindenképpen az olimpiai pontszerző helyre kívánkozik a Moma elnöke, aki azok után, hogy a DK kikosarazta, úgy döntött, ő maga a VII: kerületben, néhány társa pedig olyan helyeken indul el, ahol egyértelműen veszélyezteti a baloldal esetleges sikerét. Bokros sértődöttsége bizonyára elfogadható, tette annál kevésbé. „Egy évük volt rá, hogy megegyezzenek velem” – adta magyarázatát a szándékának, amely szándékát sehol sem fogadták pozitívan. Bokrosnak tudnia illenők, hogy nem a törököt, azaz az ellenséget rántja le magával Dugonics Tituszként a vár faláról, hanem azokat, akiket barátainak nevezett idáig. A valós ellenfél, meg a bástyáról figyeli, miként hullnak a mélybe a fegyvertársak.

(Egy hét múlva folytatjuk, akkor ismét kiosztjuk a sárga trikót, és az olimpiai pontokat.)

Magyarország új mélységekbe süllyedt – nemcsak a korrupcióban

FüHü

-

2018-02-22

0

Magyarország új mélységekbe süllyedt – nemcsak a korrupcióban

Néhány órán belül két tekintélyes nemzetközi szervezet, a Transparency International és Amnesty International is megjelentette évi jelentését, az első a korrupció mértékéről, a másik az emberi jogok helyzetéről szól az egyes országokban. Magyarországnak „sikerült” eljutnia a második legkorruptabb uniós tagállam büszke címéhez, az emberi jogok terén meg „új mélységekbe süllyedt”.

A Transparency International közzétette a friss korrupcióérzékelési listáját, az eredmény magyar szemszögből lesújtó. A legfőbb megállapítások:

Magyarország az EU második legkorruptabb országa, és a saját korábbi helyzetünkhöz képest is rosszabbul állunk.

A közbeszerzések közel fele vagy hirdetmény nélküli, vagy egy induló van csak.

A közbeszerzésekből a kormányközeli oligarchák mesésen gazdagodnak.

A tao-támogatások jelentik az új hűbéri rendszer egyik igazodási pontját, több tízmilliárd forint közpénz folyt el a politikailag jól fekvő klubokhoz és sportágakhoz.

Aki kidolgozták a letelepedési államkötvények rendszerét, azokat hűtlen kezelésért felelősségre lehetne vonni.

Globális összehasonlításban

Magyarország korrupciós fertőzöttsége Szenegállal van azonos szinten,

teljesítménye valamivel rosszabb, mint Malajziáé és Montenegróé, és valamivel jobb, mint Ománé, Jamaicáé vagy Fehéroroszországé.

A hvg.hu erre vonatkozó cikke megállapítja: ritkaság egy ilyen elemzésben, hogy egy embert név szerint emeljenek ki,

Mészáros Lőrinc azonban egy teljes bekezdést kapott.

Mint a jelentésben áll, Magyarország legismertebb gázszerelője csak tavaly megháromszorozta a vagyonát, az érdekeltségébe tartozó cégek 476 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket, az összeg 83 százaléka pedig az EU-tól származott.

Az Amnesty International összefoglaló jelentése szerint pedig

„Magyarország új mélységekbe süllyedt”

annak a törvénynek az elfogadásával, amely az ország területén szabálytalanul tartózkodók mindegyikének visszaküldéséről, illetve a menedékkérők őrizetbe helyezéséről intézkedik, az EU-jog nyílt megsértésével. Az AI szerint Magyarország módszeresen megsérti a menekültek, a menedékkérők és a migránsok jogait azzal is, hogy mindössze két határ menti tranzitzónát alakított ki, amelyekben naponta legfeljebb tíz menedékkérelem nyújtható be.

Ennek következtében ezrek gyűltek össze az előírásoknak nem megfelelő szerbiai táborokban – áll a jelentésben.

Az Amnesty International a menekültválságra adott európai válaszlépéseket taglaló fejezetben kimutatja, hogy tavaly 171 332 menekült és migráns érkezett Európába tengeri úton az előző évi 362 753 után. A csökkenés az emberi jogi szervezet szerint az EU által Líbiával és Törökországgal folytatott együttműködés eredménye volt, de

tavaly így is legalább 3119 ember halt meg,

miközben megpróbált a Földközi-tengeren át Európába jutni.

Az EU-tagállamok eközben fokozták erőfeszítéseiket a szabályozatlan beáramlás megakadályozására, és növelték a visszaszállított emberek számát, de ehhez olyan módszereket is alkalmaztak, amelyek rossz bánásmódnak, kínzásnak és egyéb visszaéléseknek tettek ki migránsokat a tranzit- vagy a kiindulási országokban.

Tao-támogatások: jöhet a végrehajtás és feljelentés

FüHü

-

2018-01-26

0

Tao-támogatások: jöhet a végrehajtás és feljelentés

A jogerős ítélet ellenére a gazdasági tárca semmilyen használható iratot nem adott át a sportcélú tao-támogatásokról a Transparency Internationalnak, amely ezért végrehajtást tervez kérni és büntetőfeljelentést tesz. Az EMMI hiányosan, a tao-támogatások nagyjából egy százalékáról adott ki adatokat. A támogatók közt a közbeszerzések jól ismert szereplői tűnnek fel.

Január elején megérkezett a pervesztes szervezetekhez a jogerős ítélet, amelynek alapján a Transparency International (TI) számára ki kell adni a társasági adóból (tao) sportcélra fordított támogatások adatait. A TI arra volt kíváncsi, hogy mely kedvezményezettek (egyesületek, szövetségek) kaptak pénzt a taóból, mely támogatóktól mekkora összeget és melyik évadban.

Mivel a szervezetek nem adták ki önként az adatokat, a jogvédő három pert indított minisztériumokkal (EMMI és NGM), valamint az öt szakági sportszövetséggel szemben. A szövetségek és a minisztériumok vitatták, hogy az államkassza helyett sportra fordított tao-összegek közpénznek minősülnek.

A nemzetgazdasági tárca semmilyen információt se adott át, tartalmilag ugyanazt a választ közölte a TI-vel, amely miatt 2016-ban elkezdődött a per – mondta el a Független Hírügynökségnek korábban Ligeti Miklós jogi igazgató.

A szervezet ezért bírósági végrehajtást tervez kérni és büntetőfeljelentést tesz

a közérdekű adatok eltitkolása miatt.

Az EMMI eddig igen hiányos és töredékes adathalmazt adott át, arra hivatkozva, hogy a különféle dokumentumok sok helyen találhatók, egy részük pedig beázás miatt meg is semmisült.

A becslések alapján tavalyig nagyjából 400 milliárd forint ment a kincstár helyett sportszervezetekhez tao-ból. A 444.hu-n megjelent írásból kiderül, hogy az emberminisztérium által átadott iratok mindössze 900 támogatásról és kevesebb, mint 4,5 milliárd forintról tartalmaznak információkat, ami tehát a teljes tao-programnak kevesebb, mint 1 százaléka.

Érdekesség, hogy a tao-támogatások csúcstartójáról (valószínűsíthetően eddig mintegy 20 milliárd forinttal), a Mészáros Lőrinc-féle

felcsúti fociakadémiáról nem találhatók adatok.

Nem meglepő módon az egyik nagy tao-donor a Simicska Lajos érdekkörében lévő vállalatcsoport. Az összes támogatás 15 százalékát olyan szolnoki kosárlabda- és fociklubok kapták, amelyek – például a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft és a Szolnoki MÁV FC Kft. – Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd tulajdonában vannak. Ő Simicska Lajos üzlettársa volt a Közgépben is, amelytől 2014-ben több mint 240 millió forint támogatást kapott a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC, és a Simicska-Nyerges birodalom mezőgazdasági vállalkozásai is Szolnokra küldték el taójuk egy részét.

A messze legnagyobb anyagi támogatást besöprő futballról alig találhatók adatok az irathalmazban – írja a G7. (Igaz, az öt látvány-csapatsport közül a foci mellett csak a kosárlabda taóiról olvasható információ a dokumentumokban.) A fociban alig 1,8 milliárd forintról derül ki, hogy honnan hová került, miközben a vizsgált időszakban 81 milliárdnyi közpénzt zsebeltek be a tao-rendszer keretein belül futballszervezetek. A kosárlabdában a 2011 és 2014 közötti 24 milliárdos támogatás tizedének sorsára derült fény.

A legnagyobb tao-befizetők között volt a Duna Aszfalt Kft. (110 millió forint), a Penta Általános Építőipari Kft. (79 millió forint), a Colas csoport (100 millió forint), a Swietelsky Vasúttechnikai Kft. (30 millió forint), de fizetett sportszervezetnek a Market Zrt., az A-Híd és a Strabag egyik leánya is.

Ezen cégek az elmúlt évek

infrastrukturális (zömmel uniós forrású) közbeszerzéseinek legnagyobb nyertesei

közé tartoznak.

A Simicska-Nyerges-féle Közgép 240 milliós támogatása kapcsán említésre méltó, hogy Simicska és Orbán Viktor 2015 eleji igen látványos és hangos összeveszése után a cégcsoport sporttámogatásai jelentősen visszaestek (amikor a Közgép már szinte semmilyen tendergyőzelmet sem tudott felmutatni). Feltűnő az is, hogy Simicskától – legalábbis a kiadott dokumentumok alapján – a Felcsút egyáltalán nem kapott pénzt a hét éve kezdődött tao-támogatások sorában.

A tao-perek nem titkolt célja az (is), hogy kiderüljön: valóban van-e szoros összefüggés azon cégek között, amelyek nagy tételben adtak tao-pénzt sportra és amelyek a közbeszerzések legnagyobb nyertesei (voltak).

Transparency: mint a nürnbergi törvény

Bak Mihály

-

2018-01-18

2

A Stop Sorost papírra vető jogásznak olyan szakmai felelősséget kellene viselnie, mint annak, aki a nürnbergi törvényeket megszövegezte – mondta a törvénycsomagról a Transparency International jogi igazgatója. Ligeti Miklós szerint bármelyik humanitárius szervezetet „elkaphatják”. Már Soros magyar állampolgárságát is kétségbe vonják kormányoldalon.

Bár még csak „javaslat”, amit „társadalmi vitára” bocsátott közre a kormány ma, az összefoglaló alapján szinte bármely olyan humanitárius szervezet „elkapható” lesz, amely egyébként is végez menekülteket (is) segítő tevékenységet (például jogi és egészségügyi segítségnyújtás), ha utóbb illegálisnak minősítik a hatóságok a menekült országba belépését és itt tartózkodását – derül ki Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatójának értékeléséből.

Elegendő lesz, ha elutasítják a menekülti kérelmét, attól kezdve minden ilyen támogatás törvénytelen migrációt esősegítő magatartás, az ezt végző

szervezet migrációs „szponzor” lesz

– mondta Ligeti.

Ördögi a terv, mert a jogszabályi háttér olyan, javarészt uniós normákra épül, amelyek részletesen leírják a szóba jöhető segítségnyújtásokat, vagyis az egyébként legális menekülttámogatás attól lesz büntetendő, ha a menekült eljárását találja a hatóság illegálisnak – fejtette ki a TI-igazgató.

A TI nem érintett a hármas törvénykezdeményezésben, de szolidáris azokkal a szervezetekkel, amelyeket súlyos büntetés fenyeget. A „bevándorlás-finanszírozási illeték” ugyanis

a külföldi anyagi támogatás negyedét vinné el,

márpedig ezek a civilszervezetek javarészt nem hazai, hanem például uniós forrásból működnek.

Az országból távoltartás pedig Ligeti értelmezésében állampolgárságtól független, vagyis a magyar állampolgársággal (is) rendelkező külföldi személyekre egyaránt érvényes lesz.

Ez tételesen sértené az alaptörvényt, ezért ma már úgy kanyarította az érvelést Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető, hogy ha Soros György

nem tudja igazolni magyar állampolgárságát,

akkor kitiltható az országból.

Magának Sorosnak megítélése is „finomodott” egy nap alatt. Szerdán Pintér Sándor belügyminiszter még azt mondta, hogy a Stop Soros névadója nem végez illegális migrációt támogató tevékenységet, ezért nem is vonatkozik rá a terv. Lázár János kormányinfóján már az hangzott el, hogy Pintér konkrét idegenrendészeti- és határrendészeti értelemben mondta.

Az idegenrendészeti távoltartásról mára egyértelművé vált, hogy az tartalmában nagyon hasonlít a Rákosi-érában létrehozott és a rendszerváltás hajnaláig fennállott határsávra (az érintett külföldi állampolgárokat Magyarországról tartanák távol, a magyarokat pedig a schengeni határ 8 kilométeres körzetétől).

Ligeti Miklós szerint a bemutatott összefoglaló alapjogi szempontból olyan súlyosságú, hogy

„aki jogászként papírra vetette, annak szakmai értelemben olyan felelősséget kellene viselnie, mint annak, aki a nürnbergi törvényeket megszövegezte.”

A TI egyébként azon a véleményen van, hogy illegális migráció segítése miatt nem a civileket kellene pattogtatni és büntetni, hanem a letelepedési kötvény környékén kéne keresgélni. Innen 60 milliárd forintot lehetne visszavenni, és megnézni, milyen bűncselekmények történtek ezek kibocsátásakor és a közel húszezer külföldi általi megvásárlásakor.

Tao-perek: fény az alagút végén

Bak Mihály

-

2018-01-05

0

Napokon belül megkaphatják a kötelezett szervezetek is a jogerős határozatot, amelynek alapján ki kell adniuk a sportcélú tao-befizetésekkel kapcsolatos adatokat. A Kúria (a törvényes határidőn túl) már postázta az írásba foglalt határozatot – derül ki a bíróság írásos válaszából.

A Kúria a határozat írásba foglalását követően a dokumentumokat az előírásoknak megfelelően még tavaly elküldte az ügyben eljárt elsőfokú bíróságnak – válaszolták a Független Hírügynökségnek írásban.

Ligeti Miklós, a pernyertes Transparency International (TI) jogi igazgatója a FüHü-től tudta meg a hírt. Mint mondta, amikor december közepe előtt érdeklődtek, azt a választ kapták, hogy még nincs írásba foglalva a határozat. (A Kúria ezzel jócskán túllépte a törvényben előírt 15 plusz 8 nap postázási határidőt.) Az első fokon eljáró bíróság az iratokat ezután elküldi a peres feleknek, így a TI-nek.

A TI arra volt kíváncsi, hogy mely kedvezményezettek (egyesületek, szövetségek) kaptak pénzt a társasági adóból (tao),

mely támogatóktól mekkora összeget és melyik évadban.

Mivel a szervezetek nem adták ki önként az adatokat, a jogvédő három pert indított minisztériumokkal (EMMI és NGM), valamint az öt szakági sportszövetséggel szemben. A szövetségek és a minisztériumok vitatták, hogy az államkassza helyett sportra fordított tao-összegek közpénznek minősülnek.

Ezt a pert októberben jogerősen megnyerte a TI. A periratok megérkezésével minden törvényi akadály elhárulhat a sporttámogatások megismerése elől. A vesztes szervezeteknek 15 napjuk van az adatok kiadására.

Eddig bő három tucat per indult a tao-adatok megismeréséért. A másik eljárásfolyamot a Demokratikus Koalíció kezdeményezte. A párt másik úton indult el, mint a TI, egy éve 36 sportklubbal szembeni közadatigénylését vitte perre: ők

a kapott pénz felhasználására kíváncsiak.

Arra, hogy valóban a törvényben meghatározott utánpótlásképzésre fordítják-e, vagy másra, például utazásokra, a klubok fenntartására. A futball mellett kosár- és kézilabdacsapatokhoz is fordultak adatokért.

Ha az adatokat kezelő szervezetek az eddigihez hasonlóan nem adják ki a tao-s információkat, akkor újabb perek várhatók. Már csak amiatt is, hogy januártól az eddigi öt látvány-csapatsport mellé került a röplabda, amelynek egyesületei fogadhatnak tao-befizetést.

Eddig több, mint 320 milliárd forintot adtak gazdálkodó szervezetek sportcélra a tao-ból.

Az adatokat perrel megszerző TI és DK célja nem csak az, hogy kiderüljön, mely cégek mennyi pénzt adtak egyesületeknek és azok hogyan gazdálkodtak ezzel. Abban bíznak, az is megállapítható lesz, hogy van-e látványos átfedés a tao-befizetők és a nagy közbeszerzési nyertesek között.

A tao-rendszer kimagaslóan legnagyobb kedvezményezettje a felcsúti fociakadémia, amely 2017 végéig (valószínűleg) csaknem 20 milliárd forintot kapott.

Magyarország 2017 (6.) – Soros-bérencek és hazaárulók

Lendvai Péter

-

2018-01-03

0

Magyarország 2017 (6.) – Soros-bérencek és hazaárulók

Ugyan már 2018-at írunk, és egy 2017-ről sorozatba nem illik az újesztendő történéseit is belevonni, mégis, muszáj megtennünk, hogy világosabban lássuk, hogyan is jutottak el a magyar kormánypártok eddig a pontig. Tehát: január első munkanapján egy magát kereszténynek is meg demokratának is tartó hivatásos politikus, bizonyos Soltész Miklós államtitkár, odáig jutott a magyarországi civilszervezetekkel kapcsolatban, hogy egyenesen hazaárulónak nevezte őket. A Magyar Hírlapnak adott interjújában – amúgy tökéletesen megfelelnek egymásnak – arról beszélt, hogy miközben a kormány bőkezűen támogatja a civileket, támogatásukat 140 milliárdról 240 milliárdra növelte, néhány magát civilnek nevező szervezet, mert persze nem azok, Soros György bőkezű mecenatúrája mellett, a milliárdos programját hajtja végre. Hazaárulást pedig azzal követnek el – mert Soltész Miklós erre is adott magyarázatot -, hogy le akarnák bontani a kerítést. Tegyük egy pillanatra félre, hogy egyelőre senki nem akar kerítést bontani, de vajon ha akarna, az tényleg egyenlő lenne a hazaárulással? Tudja ez az ember, hogy mit beszél? Hogy milyen kifejezéseket használ? Hogy ezekkel a mondatokkal milyen gyűlöletet igyekszik kelteni, no nem a bevándorlók ellen – az egy másik fokozat -, hanem azok ellen, akik mást merészelnek gondolni, mint a mi derék kormányunk?

De nem a kerítés-ügyben akartam elmerülni, valóban azért hoztam elő ezt a friss példát, hogy lássuk, hova is jutottunk. Hova jutottunk a civil szervezetekkel kapcsolatban, miként akarja őket Orbán és tanácsadói gárdája ördögivé tenni őket, olyanokká, akik mindent elkövetnek a hazájuk ellen. Amikor Soltész államtitkár a támogatások jelentős emeléséről beszél, egy szóval sem említi, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek megérdemlik az állami mankót. Nem említi például azt a Civil Összefogás Fórumot, amelynek tevékenysége a kormányzat támogatásából és az ellenzék lejáratásából áll. És, amelyről kiderült – mert nem maga vallotta be -, hogy félmilliárdos támogatást kap egy állami cégtől, meglehetősen homályos címkékkel ellátva. Nekik például egyáltalán nem kell feltüntetni, hogy kormányzati apanázsból működnek, miközben a külföldi támogatásból (is) élő szervezeteknek mindenhová oda kell biggyeszteniük, mint egy skarlát-betűt, hogy külföldről támogatott társaságról van szó. A kormánypárti politikusok persze rögtön álságos magyarázatokkal állnak elő: bennük semmilyen megbélyegző szándék nincs, mi rossz van abban, ha mindenki tudja, honnan van a pénz, stb. Ismétlem, ezek hamis okfejtések, hiszen éppen az ilyen Soltész Miklós-féle kiegészítő szövegek mutatják a valódi szándékot. Igenis, azt akarják elérni, hogy előbb megutálja őket a magyar társadalom, elhiggye róluk, hogy kártékonyak, az ország vesztét akarják, és innen már csak egy lépés a betiltás. És, ha a betiltásnak kellő módon megágyaztak, nem lesz szinte senki, aki az utcára menjen tiltakozni. (Egyébként, egyáltalán nem mellékesen, a szóban forgó civil szervezetek mindegyike pontos elszámolást a hivatalos hatóságoknak, ahol fillérre szerepelnek azok az összegeke, amelyeket külföldről kaptak, így az is, amelyekhez Soros Györgyön keresztül jutottak.)

De vajon mi a baja a magyar kormánynak ezekkel a szervezetekkel? Miért kezdte el üldözni akár a TASZ-t, akár a Helsinki Bizottságot, akár a Transparency Internationalt, hogy néhányat említsünk az ismertebbek közül. Ha egyszerűen akarnék fogalmazni, azt írnám ide, azért mert nem olyanok, mint a CÖF, vagyis nem a kormányt támogatják. Sőt: helyenként éppen a kormánnyal szemben védik meg a polgárokat, a társadalmat, hisz ezt is tekintik fő feladatuknak, és akkor is pont ezt tették, amikor még nem a Fidesz volt hatalmon. A bonyolultabb, de azért nem átláthatatlan magyarázat tehát valahol ott keresendő: tevékenységükkel a kormányzati hiátusokra mutatnak rá, helyenként pedig pont a korrupciós üzelmekre. Márpedig ezt nem akarják Orbánék. A támadásokat és a kriminalizálást már a Norvég Civil Alapnál elkezdték, azóta finomítottak a módszereiken, verbálisan azonban épp ellenkezőleg, egyre durvábbá válnak.

Ezzel együtt elmondhatjuk, hogy azokat a szervezeteket – mondjuk így NGO-kat -, amelyek a klasszikus értelemben talán nem is civil szervezetek, 2017-ben még nem sikerül megtörni, hiába a hátrányos helyzetbe hozó törvény, hiába a verbális agresszió, hiába a Soros elleni támadások, léteznek, élnek, és végzik a dolgukat. Kétségtelen, ebben új fejezet nyithat a Soltész-féle megbélyegzés; a hazaárulás már büntetőjogi kategória, és megfoghatatlan. M, vélem én, nem lenne még olyan bíróság, amely ezt ki merné mondani, de egy újabb kétharmados Fidesz-győzelem esetén, egyáltalán nem tartanám lehetetlennek.

Van persze a civil mozgalmaknak egy másik ága is, amelyek – túl a speciális, karitatív, vagy egyéb célokra létrehozottakon -, azért jönnek létre, hogy fellépjenek olyan társadalmi visszásságok ellen, mint például az oktatás, az egészségügy hiányosságai, vagy egyéb olyan, a mindennapi életünk alapvetéséhez tartozó ügyek, amelyekben az állam nem, vagy rosszul végzi a feladatát. Néhány éve úgy tűnt: ezek a mozgalmak fogják átvenni a pártok szerepét, szinte mindennaposak voltak az utcai tüntetések, a Fidesz elleni fellépések. Aztán minden csoport szép lassan elhalt; mondják épp úgy az egymás elleni harc őrölte fel őket, mint az ellenzéki pártok között dúló háború. Azt is rebesgetik, hogy ezekbe a szervezetekbe is ügyesen beépült a Fidesz, de talán hiba lenne, minden fa mögé egy Fidesz-kollaboránst képzelni. Így aztán maradjunk a tényeknél: 2017-re a magyarországi civil mozgalmak teljesen leültek, kifáradtak, a társadalom apátiája átterjedt rájuk, jó részük meg is szűnt, vagy semmiféle életjelet nem ad magáról. Ebből a szempontból simává vált az útja a Fidesznek a győzelem felé, hiába van többségben az elégedetlenek száma, képtelenek közös akaratra, fellépésre, képtelenek artikulálni akaratukat. Pedig ők még nem is lettek le hazaárulózva.

Folytatjuk, következik: Fékek és ellensúlyok

Bréking nyúz, november 16. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2017-11-16

0

Bréking nyúz, november 16. – Tudósítás a másik valóságból

Most kaptuk a hírt, percekkel ezelőtt leszúrta, „objektív” újságírás, szélsőséges genderharcos és konzultálva politizáló Fidesz a csütörtöki bréking nyúzban.

Origo: Percekkel ezelőtt egy férfi leszúrta a barátnőjét Budapesten

„Információink szerint hasba szúrta barátnőjét egy férfi Budapesten a XV. kerületben. … A mentősök most ezekben a percekben is ott vannak.”

Pesti Srácok: Orbán Viktor megtámadására buzdít a szélsőséges genderharcos, Antoni Rita

„Szép kis utóélete támadt Papp Réka Kinga keddi leköpésének és fejbeverésének. A feministák közötti cicaharcról szóló Facebook-bejegyzéshez hozzászólt a hírhedt balliberális feminista genderharcos, Antoni Rita is, aki azt javasolta, a Papp Réka Kinga elleni akcióhoz hasonló stílusban és módszerrel kéne megtámadni Orbán Viktort vagy például Puzsér Róbertet is. Bár utóbb Antoni azzal mentegetőzött, hogy csak ironizált, a kommentelők többsége ezt nem nagyon hitte el neki. Puzsér pedig jelezte, egyeztet az ügyvédjével a fenyegetés miatt.”

Magyar Idők: Amerikai pénzből képez újságírókat a Transparency

„A Soros-hálózat által támogatott szervezet képzésére az amerikai nagykövetség adott pénzt, és most először vidéki szerkesztőségek is csatlakoztak a kezdeményezéshez.

A leendő zsurnalisztákat olyan, független és minden körülmények között tárgyilagos lapok munkatársai vezetik be a szakma rejtelmeibe, mint a Népszava, az Index, a Magyar Narancs és az Átlátszó.hu. …

Legutóbb 2014-ben fordult elő, hogy egy szervezetnek épp az országgyűlési választások előtt jutott eszébe az „objektív” újságírás támogatása – akkor a szélsőliberális 444.hu kapott sok millió forintot a Soros-hálózattól.”

888: A Lidl a határon túli magyarokat sem tiszteli

„Annak ellenére, hogy a polgármester többször is kérte a cég vezetését, vegyék figyelembe a város és a térség nemzetiségi összetételét, a Lidl nem volt hajlandó magyar feliratokkal is ellátni a Komáromban megnyitott üzletét. …

A felvidéki Komárom polgármestere, Stubendek László október végén levélben kérte a német szupermarket-óriás vezetését, hogy tiszteljék meg azzal a helyieket, hogy magyarul is megszólítják őket. …

Véletlen egybeesés, de az áruházlánc pont a magyar nyelv napján nyitotta meg új komáromi üzletét – magyar feliratok nélkül.”

Figyelő: „Nem csak ráérzünk ügyekre” – Interjú Kubatov Gáborral

„Amiről most beszélni fogok, azt manapság Európában furcsamód populizmusnak hívják, az én felfogásomban viszont ez a nagybetűs demokrácia. Az emberekkel való kapcsolattartás – nevezhetjük ezt „konzultációnak” is – szempontjából rendkívül fontos, hogy legyenek olyan helyek, ahol kapcsolatba tudnak velünk lépni. Viccesen azt is mondhatnám, hogy a 2000-es évek közepe óta a Fidesz konzultálva politizál. Nekünk mindenki véleménye számít, a segítő, támogató szavak éppúgy, mint az építő kritika, hazánk bármely pontján.”

„A legjobb kampány az elmúlt hét év kormányzati teljesítménye, ami persze nem volt hibátlan, de még mindig összehasonlíthatatlanul jobb, mint az előző kormányoké, elég csak a gazdasági adatokra, a megduplázott minimálbérre és a munkanélküliségi rátára nézni.”

„Elsősorban nem az a kérdés, hogy baloldali vagy jobboldali kormánya lesz-e Magyarországnak 2018-ban, hanem az, hogy nálunk is elkezdődik-e egy olyan átalakulás, melyet Nyugat-Európában láthatunk, tapasztalunk, s megítélésem szerint visszafordíthatatlan folyamatokat indít el. Ennek elkerülése érdekében csak a Fideszre számíthatnak.”

Ripost: Most kaptuk a hírt: lezuhant egy repülő, mindenki meghalt

„Mindenki meghalt a szafarikat szervező cég repülőgépének becsapódásakor Észak-Tanzániában. A hírt a társaság, a Coastal Aviation is megerősítette. A repülőgépen 10 utas és a pilóta utazott, amikor az Empakaii-kráternél a földbe csapódott szerda délelőtt.…

A Serengeti Nemzeti Park tisztviselője arról tájékoztatta a sajtót, hogy a halottak között vannak turisták, de helyiek is, akik az idegenforgalomban dolgoztak – írja a Channel News Asia.”

Címke: Transparency International

az volt a központi kérdés, hogy közpénz-e a tao-ból a sportegyesületekhez került vállalkozói befizetés.

Ezzel senki se állíthatja azt, hogy ez nem közpénz.

a kormány maga ismerte el a tao közpénz voltát.

Sorra reagálnak az érintett civil szervezetek a Figyelő mai írására, amelyben a szerintük a „Soros-hálózathoz” tartozó embereket sorolták fel.

sérülékeny, kiszolgáltatott emberek maradnak segítség és támasz nélkül.

a Fidesz már kétszer is jogerősen pert veszített.

a legrosszabb történelmi időket idézi.

a meghívott pártok közül egyetlen egynek a képviselője nem jött el: a Fideszé.

minél hangosabban mondta eddig valaki, hogy elszámoltat, utána annál többet lopott.

át kell alakítani a vagyonnyilatkozati rendszert,

ne tudjon egymaga ügyeket blokkolni.

nem szavaz olyanra, aki lop.

Állítsuk fel a képzeletbeli dobogót, és hirdessünk eredményt.

A szervezet ezért bírósági végrehajtást tervez kérni és büntetőfeljelentést tesz

felcsúti fociakadémiáról nem találhatók adatok.

infrastrukturális (zömmel uniós forrású) közbeszerzéseinek legnagyobb nyertesei

szervezet migrációs „szponzor” lesz

a külföldi anyagi támogatás negyedét vinné el,

nem tudja igazolni magyar állampolgárságát,

mely támogatóktól mekkora összeget és melyik évadban.

a kapott pénz felhasználására kíváncsiak.

Eddig több, mint 320 milliárd forintot adtak gazdálkodó szervezetek sportcélra a tao-ból.

Most kaptuk a hírt, percekkel ezelőtt leszúrta, „objektív” újságírás, szélsőséges genderharcos és konzultálva politizáló Fidesz a csütörtöki bréking nyúzban.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA