Kezdőlap Címkék Szivárogtatás

Címke: szivárogtatás

Orbán rendszere inog: Rogán szivárogtat Magyar Péternek?

0

Orbán Áron, a miniszterelnök egyik öccse Héjj Dáviddal a kormányfő  egyik közeli munkatársával beszélget egy hangszalagon, mely nyilvánosságra került. Ebből kiderül a többi között az is, hogy Rogán Antal, a titkosszolgálatok és a média ura információkat szivárogtat Magyar Péternek, aki szombatra tüntetést szervez az MTVA székháza elé Óbudán a Kunigunda utcában.

A hangszalag szerint Rogán Antal ki akarja csinálni Szijjártó Pétert, Orbán Viktor első janicsárját, aki a kemény vonalat képviseli a nem éppen sikeres magyar diplomáciában.

Magyar Péter viszont épp arról tárgyalt Ursula von der Leyennel, hogy miképp lehetne a Brüsszelben befagyasztott eurómilliárdok egy részét úgy eljuttatni Magyarországra, hogy az Orbán kormány azt ne nyúlhassa le.

Magyar Péter: “Orbán 6%-os gazdasági növekedésről fantáziál”

Az ellenzék legnagyobb pártjának vezére a miniszterelnök szokásos pénteki rádió interjújára reagálva a következőket írta a Facebookon:

“Miközben 400 forint fölött jár az euró, összeomlott a magyar költségvetés, évek óta nem nő a magyar gazdaság, és hazánk lett az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa, eközben Orbán rádió interjújában 6%-os növekedésről fantáziál.”

A magyar miniszterelnök kihúzta az új mentőautók vásárlását, de hitelt nyújt Csádnak, Kongónak vagy épp Észak Macedóniának.

Eközben pedig megjósolja a Kánaánt:

”Három év múlva akkora lehet a minimálbér Magyarországon mint jelenleg Lengyelországban – ahol viszont 20-30%-kal olcsóbbak az élelmiszerek.”

Orbán Viktor a saját fizetését havi 6,5 millió forintra emelte, saját magát tehát megvédte az inflációtól. Miközben 2023-ban a magyar lakosság életszínvonala csökkent, Mészáros Lőrinc vagyona 660 milliárd forintról 990 milliárdra nőtt! Egyetlen év alatt 50%-os növekedés. Vajon miből és miért?

“Orbán Viktor arról ismét elfelejtett beszélni a rádióinterjúban, hogy azért nincs pénz a béremelésekre, mert a vejétől vesz iroda komplexumokat 650 milliárd forintért, 1400 milliárd forintért vásárolta meg a repülőteret és 700 milliárdért a Vodafone-t” – emlékeztet Magyar Péter, aki szombatra tüntetést szervez az MTVA székháza elé. A közmédia meghívta a legnépszerűbb ellenzéki politikust, aki elmondta a véleményét mind a rádióban mind pedig a televízióban, de közölte: nem mondja le a tüntetést az MTVA előtt. A túlfinanszírozott közmédiát Rogán Antal irányítja, aki tisztában van a magyar gazdaság helyzetével, és azzal is, hogy Washington és Brüsszel szívesen megszabadulna Orbán Viktortól. A nagy Napóleon bukásában annak idején fontos szerepet játszott Fouché, a majd mindenható belügyminiszter.

Kiszivárogott? OK. De ki szivárogtat?

A Völner botrány miatt követelik az ellenzéki pártok Orbán Viktor egyik legbizalmasabb hívének távozását követeli az ellenzék. Rogán irányítja a Fidesz választási kampányait és a kormánypárti sajtónak ő a „láthatatlan karmestere”. Ezért nagyon kevéssé valószínű, hogy Orbán Viktor beáldozná őt hiszen áprilisban választások lesznek.

Miképp érintett a Völner ügyben Rogán? Egyelőre csak úgy, hogy kabinetfőnöke és barátja, Nagy Ádám úgy vizsgázott Pécsett a jogi karon, hogy ott sem volt. A Völner botrány kulcs figurája, Schadl György intézte el neki ezt. Mit kapott érte cserébe az előzetesben kuksoló kétes figura, aki a nemzeti együttműködés rendszerében pénzért osztogatta a végrehajtói állásokat? Felettesének, Völner Pál ex államtitkárnak több mint 80 milliós vesztegetési pénzt juttatott el. Orbán problémája az, hogy azért működhetett ilyen magabiztosan ez a korrupciós maffia, mert legfelső körök védelme alatt állt.

Ki lehet a „gazdi”?

Kabinet főnökének lebukása után a gyanú egyre inkább Rogán Antalra terelődik. A rendőrségi lehallgatás szerint volt egy „gazdi” a Völner botrányban, aki messze az államtitkár fölött állt. Ez lehetett akár Rogán Antal is, aki naponta találkozhat a miniszterelnökkel miközben Völner Pálnak erre korábban is ritkán lehetett esélye, mert a nemzeti együttműködés rendszerében jóval alacsonyabb ranggal büszkélkedhetett – függetlenül attól, hogy évfolyamtársa volt Orbán Viktornak a pesti jogi karon.

Az ellenzék közleménye szerint „okkal feltételezhető, hogy az egyetemi oktatókkal szembeni nyomásgyakorláshoz Rogán Antal aktív közreműködésére is szükség volt, és az sem kérdés, hogy a miniszter maga is aktív közreműködője és kedvezményezettje volt a végrehajtó maffia működésének.”

Kiszivárogtatás?

A nemzeti együttműködés rendszere számára ugyancsak kínos Völner botrány decemberben kezdődött. Az államtitkár lemondott, de képviselői mandátumát megtartotta. Nyilván Orbán Viktor úgy ítélte meg, hogy szükség lehet még rá, mert csak vele van meg a kétharmad.

1734 oldalon foglalta össze a rendőrség a Völner ügyet, melyből az ellenzéki 444.hu portál tett közzé bőséges idézeteket. Hogy juthatott a nemzeti együttműködés jól záró gépezetében ilyen kínos terhelő dokumentumhoz egy ellenzéki portál? Ez mindenképp érdekes kérdés a választási időszakban amikor a lojalitás különösen felértékelődik.

A titkosszolgálatok nemrég kiszivárogtatták Kövér László beszédét, melyet csaknem két éve mondott el, és amelyben ráuszította a szolgálatokat az ellenzékre. Mindkét kiszivárogtatás azt mutatja, hogy a választások közeledtével Orbán Viktor már nem számíthat 100%-ig a rendőrség és a titkosszolgálatok lojalitására. Ez azért különösen kellemetlen, mert ott a vezérkarokban igen jól értesült emberek ülnek.

Titkosított dokumentumok kerültek elő

0

Házkutatást tartottak James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) volt igazgatója lakásán csütörtökre virradó éjjel, titkosított és Comey által korábban kiszivárogtatott dokumentumok is előkerültek.

Az igazságügyi minisztérium azonban – a Fox televízió értesülései szerint – nem indít pert a volt FBI-igazgató ellen a titkosított dokumentumok kiszivárogtatása miatt.
James Comey 2017 tavaszán történt elbocsátása előtt feljegyzéseket készített a Donald Trump elnökkel folytatott beszélgetéseiről, majd ezeket a dokumentumokat kiszivárogtatás végett odaadta Daniel Richmannak, a Columbia Egyetem jogászprofesszorának, aki jelenleg az ügyvédje is. Richman a feljegyzéseket továbbította a The New York Times című lapnak.

Az FBI ezek után „bizalmasként” titkosította a feljegyzéseket. Az igazságügyi minisztérium főinspektora, Michael Horowitz vádemelést javasolt az ügyben. A tárca vezetése szerint azonban mivel a dokumentumokat a kiszivárogtatásuk után minősítették titkosnak, ezért nincs ok Comey perbefogására.

Michael Horowitz jelentést készített az ügyről, ennek nyilvánosságra hozatalával azonban az igazságügyi minisztérium vár, mert közben vizsgálat folyik a 2016-os választási folyamat során Donald Trump és munkatársai feltételezetten törvényellenes megfigyelése és lehallgatása ügyében.

James Comey tavaly a Fox televíziónak adott egyik interjújában már megerősítette, hogy a minisztériumban vizsgálat folyik ellene a kiszivárogtatás miatt, de jelentéktelennek ítélte az ügyet, mert – mint fogalmazott – a „saját naplóját” adta tovább, az pedig nem számít titkos dokumentumnak. 2017 júniusában az egyik kongresszusi meghallgatásán elismerte: azért adta ki a feljegyzéseket, mert azt remélte, hogy ezek nyomán különleges ügyészt neveznek ki annak vizsgálatára, hogy az elnök akadályozta-e az igazságszolgáltatást, ez esetben az FBI munkáját az Oroszország 2016-os választásokban játszott szerepével kapcsolatban.

Elemzők szerint a Comey lakásán tartott váratlan házkutatás azon lépések sorába illik, amelyekkel az igazságügyi minisztérium azt kívánja feltárni, hogy valójában kinek az ösztökélésére és milyen bizonyítékok alapján indult meg a Robert Mueller vezette vizsgálat Trump és 2016-os kampánycsapatának munkatársai ellen.

Megint zavar a választási irodában – szivárognak az adatok

Még mindig nincsenek adatok a választási részvételről se, noha fél nyolckor mindenhol bezártak a szavazóhelyek. Eközben a kormánysajtó már csaknem 90 százalékos feldolgozottságú eredményt közöl – törvénytelenül.

A tavaly áprilisi több órás rendszerleállási skandalum után a Nemzeti Választási Iroda még a választási részvételi adatokat se közölte, noha a legutolsó szavazókör is bezárt 19.29-kor – közölte Pálffy Ilona, az NVI elnöke vasárnap esti sajtótájékoztatóján negyed kilenc után. A szokás az, hogy egy órával az urnazárás után végleges részvételi adat van.

Eközben a kormánysajtó már javában szivárogtatja az adatokat, noha 23 óra előtt ez törvénytelen. A Magyar Nemzet 88 százalékos feldolgozottságú adatokat tud. Eszerint 53 százalékkal vezet a Fidesz-KDNP az EP-választáson, ez 13 EP-képviselőt jelentene nekik.

A második a Demokratikus Koalíció 16 százalékkal, és így 4 képviselőt juttathatna az Európai Parlamentbe. Ezen adatok szerint a 9 százalékos Momentum 2 jelöltje lenne befutó, a Jobbik (7 százalék) és az MSZP-Párbeszéd szövetség (7 százalék) is pedig 1-1 képviselőt küldhetne Brüsszelbe.

Sorra robbannak az offshore-bombák

0

A mostani, Paradise Papers, vagyis Paradicsom Papírok nevet kapó botrány már a sokadik hulláma az offshore-ügynek, amely tavaly, a Panama Papírokkal kezdődött. Korábban is voltak magyar érintettek.

A Mossack Fonseca panamai irodája
Fotó: MTI/EPA/Alejandro Bolivar

Egy német lap, a Süddeutsche Zeitung kapta meg eredetileg a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodától kiszivárgott iratokat. A lapnál hamar rájöttek, hogy egyedül nem bírnak a hatalmas iratanyaggal, így megosztották az International Consortium of Investigative Journalists nevű oknyomozó újságíró szervezettel. Ezután

76 ország több mint 370 újságírója dolgozott a projekten

– Magyarországról a Direkt36 nevű, Pethő András vezette csoport.

11,5 millió dokumentumot vizsgáltak át, ez volt minden idők egyik legnagyobb kiszivárogtatása. A Mossack Fonseca ugyanis a világ egyik legnagyobb offshore-szolgáltató cége volt, több országban voltak irodáik. Több 200 ezer cégről kerültek ki adatok, közöttük voltak olyanok, amelyek például Vlagyimir Putyinhoz, Petro Porosenko ukrán elnökhöz, a mexikói és argentin elnökhöz, az izlandi miniszterelnökhöz, vagy éppen Michel Platinihez vagy Jackie Chanhoz voltak köthetők.

Természetesen magyar érintettek is voltak.

Először Horváth Zsolt egykori fideszes politikus neve került elő. Ő 16 éven keresztül volt Kecskemét parlamenti képviselője, 2014-ben visszavonult. Ezután az is kiderült, hogy felesége révén Boldvai László, az MSZP egyik, korábban jelentős befolyással rendelkező politikusa is érintett a botrányban. Boldvai ezután távozott a pártból.

A Direkt36 nem sokkal később arról is írt, hogy a leggazdagabb magyarok közül is előkerült többnek a neve a dokumentumokban: Csányi Sándorról, Spéder Zoltánról, Gattyán Györgyről, Kovács Gábor műgyűjtőről és Szemerey Tamásról, Matolcsy György unokatestvéréről is írtak.

Az offshore-botrány következő hullámában, a Bahamákról kiszivárgott adatokból többek között az derült ki, hogy európai uniós tisztviselők is érintettek voltak az offshore-ozásban, köztük Nellie Kroes versenypolitikáért felelős korábbi biztos. A nemzetközi oknyomozó-újságíró szervezet adatbázisa egyébként az interneten is elérhető.

A mostani, Paradise Papers nevet viselő szivárogtatásnál pedig II. Erzsébet és Donald Trump köreinek érintettségén kívül az is kiderült, hogy újabb magyarok érintettek. A Direkt36 többek között Nagy István svájci nagykövetről, Orbán Viktor régi ismerőséről, és Andy Vajnáról ír.

Mi is az az offshore?

„Az utóbbi évek során egyre inkább visszaszorul az offshore cégek súlya Magyarországon. Részben szigorodott a szabályozás, de a hazai üzleti etika is mutat némi fejlődést. Ha a cégek kevéssé is riadnak vissza a szigorúbb szabályoktól, attól már többen tartanak, hogy vállalkozásuk megítélése romlik az offshore háttér miatt. Erre megszületett a „szürke zóna” válasza is. Sokan ugyanis a kapcsolatok további bonyolításában látják a megoldást. A mai magyar cégstruktúrában nem ritkák a nyolc-tíz áttételen keresztül vezető tulajdonosi láncok sem” – írta tavaly tavasszal egy, a Panama Papírokra reagáló elemzésében az Opten.

Nem kis részt a 2010 előtti ellenzéki Fidesz-nek köszönhetően vált a magyar közbeszéd részévé az offshore – emlékezzünk csak például Simor András akkor jegybankelnök le-offshore-lovagozására. A legtöbben szitokszóként használják az offshore-t mint kifejezést, de hogy pontosan miről is van valójában szó, kevesen tudják.

Maga az offshore-ozás egyébként önmagában nem más, mint egy legális, optimális adózási lehetőség kihasználása.

Az offshore egy angol kifejezés, amely azt jelenti, hogy szárazföldön túli – ennek oka, hogy a leggyakrabban szigeteken kínálnak offshore-nak nevezett kedvező cégműködési feltételeket. Az a vállalat kerül bele ebbe a kategóriába, amely nem ott folytatja a tevékenységét, ahova – a kedvezőbb feltételek miatt –  bejegyezték.

Ugyanis az adóparadicsomok – mint nevükből is kiolvasható – rendkívül alacsony adókat kínálnak, mellé nagyon szigorú titoktartást, ami miatt borzasztóan körülményes és nehéz megismerni az ott bejegyzett cégek tulajdonosi hátterét

– emiatt sokszor használják illegális ügyletekből (beleértve akár a fegyverkereskedelmet, a kábítószerkereskedelmet is) befolyó pénzek átmosására, elrejtésére. De nem kell sem kábítószer-, sem fegyverkereskedőnek lenni ahhoz, hogy egy cég el akar rejtőzni a hatóságok elől!

Vannak tipikus offshore cégek által végzett tevékenységek – erre plasztikus példákat mutat a fent említett Opten jelentés, amelyből kiderült, hogy abban az időben a közel hétszáz Magyarországon egyértelmű panamai tulajdonosi háttérrel működő vállalkozás között átlagon felül foglalkoztak ingatlanügyletekkel, valamint kereskedelemmel és tanácsadással.

Egyébként a jelentés készítésekor (tavaly tavasszal) Ciprus, a Seychelle-szigetek és Suriname után Panama csak a negyedik legnépszerűbb célpont volt a magyarok számára; a panamaiakon kívül pedig további ötezer hazai cég volt köthető egzotikus hátterű offshore országokhoz.

II. Erzsébet és Trump emberei is érintettek az új offshore-leleplezésben

0

Ismét rengeteg dokumentumot szivárogtattak ki arról, hogyan mentik a világ legbefolyásosabb és leggazdagabb emberei titokban adóparadicsomokba a pénzüket. II. Erzsébet brit királynő, illetve a Trump-adminisztráció több tagja is érintett a Paradise Papers névre keresztelt dokumentumok szerint. Csakúgy, mint a Panama-papíroknál, itt is előkerültek magyar szereplők.

Több mint 100 médium érintett a nyomozásban, amely befolyásos üzletemberekről, politikusokról, sportolókról és művészekről rántja le a leplet, akik adóparadicsomokban rejtették el a vagyonukat. A dokumentumok két offshore cégtől származnak, és a német Süddeutsche Zeitung szerezte meg őket, amely az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró újságírószervezettel együtt dolgozta fel az adatokat.

A Paradise Papers néven emlegetett projektből kiderül többek között, hogy:

  • II. Erzsébet magánvagyonából 10 millió fontot fektettek Kajmán-szigeteki alapokba,
  • a Donald Trumpot körülvevő politikusok és tanácsadók kiterjedt offshore-hálózatot működtettek, amelybe még Vlagyimir Putyin orosz elnök köréhez kapcsolható cégtől is érkezett pénz,
  • a Twitterhez és a Facebookhoz orosz állami pénzügyi intézetektől érkeztek dollárszázmilliók,
  • Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pénzügyi tanácsadója Kajmán-szigeteki pénzalapot üzemeltetett,
  • multinacionális cégek, köztük a Nike és az Apple agresszív adóelkerülést folytattak,
  • kiterjedt offshore-hálózaton keresztül tették rá a kezüket az orosz milliárdosok angol futballcsapatokra.

A nyomozást egy éven keresztül 380 újságíró végezte, és a BBC beszámolója szerint a következő héten további leleplezések látnak majd napvilágot.

Csakúgy, mint a 2015-ben közzétett Panama-papíroknál, most is volt magyar résztvevője a munkának: a Direkt36 kutatásai szerint a több mint 13 millió kiszivárgott dokumentumban ismét feltűnnek hazai szereplők. Ezúttal politikusok nem érintettek, de előkerültek információk többek között Nagy István svájci nagykövetről, Andy Vajna filmügyi kormánybiztos érdekeltségébe tartozó, tíz éve megszüntetett offshore-cégről, és az iratok tartalmaznak részleteket Soros György offshore-érdekeltségeiről is.
Folytatjuk…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK