Kezdőlap Címkék Szabadság tér

Címke: szabadság tér

A SZOVJET HŐSI EMLÉKMŰNEK A SZABADSÁG TÉREN A HELYE

A Jobbikot követően a Momentum is politikai napirendjére vette a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű ügyét. Előbb a párt három vezetője (köztük Gelencsér Ferenc pártelnök-frakcióvezető) tartott performanszt az emlékműnél, és magyar nemzetiszínű szalaggal takarták le az emlékmű feliratát, majd Kerpel-Fronius Gábor elnökségi tag, főpolgármester-helyettes érvelt a Facebookon az emlékmű eltávolítása, a rákoskeresztúri temetőbe való áthelyezése mellett (ahova az 1945-ben az emlékműhöz eltemetett katonák maradványait már korábban átszállították).

Kerpel-Fronius szerintem téved, az emlékműnél tartott performansz pedig ízléstelen és tartalmilag elhibázott volt.

Már korábban a Jobbik frakcióvezetőjétől is hallottuk azt a Momentum által most megismételt érvelést, miszerint, ha már az elesett katonák földi maradványait áthelyezték, nyugodtan el lehet vinni az emlékművet is. Ez félreértés. A hősi emlékmű ugyanis nem síremlék, hanem történelmi állásfoglalás. Állásfoglalás arról, hogy miként tekint a magyar állam, amely ezt az emlékművet ma is fenntartja Budapest szívében, a második világháborúra.

Az emlékmű felállításáról 1945-ban a szovjet megszálló hatóságok döntöttek Budapesten is, miként Berlinben és Bécsben, ahol szintén mindmáig állnak az akkor létrehozott emlékművek a város szívében. Berlinben kettő is, az első a Brandenburgi Kaputól nyugatra, a Charlottenburger Chausseen, ma már Június 17-e úton, a második az egykori Kelet-Berlinben, Treptowban. (Kelet-Berlin sem maradhatott szovjet hősi emlékmű nélkül.) Bécsben is a város szívében, a Schwarzenberg téren áll mindmáig a szovjet hősök emlékműve.

Sem Berlinben, sem Bécsben nem merül fel az emlékművek eltávolítása.

Vajon miért?

Az emlékművek felállítása 1945-ben a győztes Szovjetunió diadalát és elesett katonái emlékének megőrzését volt hivatott kifejezni. Az emlékműnek a német illetve osztrák hatóságok általi fenntartása pedig azt fejezi ki, hogy mind a demokratikus német, mind a demokratikus osztrák állam szakított a Szovjetuniót megtámadó náci állam örökségével, a háború kimenetelét, a náci állam megsemmisülését pedig felszabadulásnak tekinti, amely felszabadulást jórészt a Szovjetunió Vörös Hadseregének köszönheti. Németországban a háború végének negyvenedik évfordulóján, 1985. május 8-án tartott beszédében Richard von Weizsäcker szövetségi elnök, a CDU politikusa mondta ki, hogy a háborús vereség a németek számára felszabadulás, a náci rendszer alóli felszabadulás volt, és azóta a német politikai establishment jó része is felszabadulásként beszél a háború kimeneteléről. Mindezt függetlenül attól, hogy az országnak a Szovjetunió által megszállt részén kommunista diktatúra jött létre, négy évtizeden át mint Német Demokratikus Köztársaság, és a szovjet hadsereg verte le 1953-ban a berlini felkelést.

Van-e okunk nekünk, magyaroknak másképpen gondolni a második világháborúra és a szovjet győzelemre, mint a németeknek és osztrákoknak?

Kerpel-Fronius Facebook-bejegyzésében azzal érvel, hogy a magyar társadalom erősen megosztott a szovjet hadsereg magyarországi szerepének megítélésében: a magyarok egy része akkor is felszabadítóként tekintett a szovjet katonákra, és ma is ekként tekint rájuk, másik része viszont hódítókként, megszállókként. A szovjet katonák erőszakoskodása, a nők tömeges megerőszakolása, magyarok százezreinek hadifogságba hurcolása, majd az ország tartós megszállása és az 1956-os forradalom leverése erősíti ezt az értelmezést. Ugyan miért kellene a Szabadság-téren tartani az azoknak emelt obeliszket, akik úgymond ezt tették a magyarokkal?

Kerpel-Fronius érvelésével az a baj, hogy későn kezdi a történet leírását. Márpedig a történet ott kezdődik, hogy Horthy-Magyarország a náci Németország szövetségeseként belépett a második világháborúba, nem akart kimaradni a Szovjetunió megtámadásából, a magyar hadsereg részt vett az elfoglalt területek megszállásában, a pusztításban. A Horthy-féle magyar állam akkor sem volt képes a kiugrásra, amikor Olaszország, Finnország és Románia már elhagyta a tengelyhatalmakat, a román hadsereg pedig már átállt a szövetségesek oldalára.

A Vörös Hadsereg ezt követően verte ki az országból a német és magyar hadsereget, az 1945-ig fennállt magyar állam pedig megsemmisült.

Debrecenben új magyar állam alakult, amely az antifasiszta koalíció szövetségesének tekintette magát, elkezdte új hadsereg szervezését és részvételét a németekkel szembeni harcban, felszabadulásnak tekintette a háború kimenetelét, és felszabadítóknak a Vörös Hadsereg katonáit. Nemcsak a kommunisták, hanem az új magyar közélet szereplői is, mint például írásaiban Bibó István.

A szabad választás nyomán 1990-ben megalakult új Országgyűlés szimbolikus gesztussal, az 1945-ös Ideiglenes Nemzetgyűlés még élő tagjának, Vörös Vincének az alakuló ülésen való szerepeltetésével ezzel az új magyar állammal vállalt kontinuitást, és nem a háborúban megsemmisült, korábban a Szovjetunió elleni háborúban részt vevő magyar állammal. Ezzel van összhangban, hogy – miközben a többi budapesti szovjet emlékművet lebontották, és a gellérthegyi Szabadságszoborról is lehántották a szovjet emlékművi elemeket – a Szabadság téri emlékművet megtartották. Ugyanúgy, mint Berlinben és Bécsben.

Így van ez jól: azt fejezi ki, hogy a magyar állam utólag sem azonosul a korabeli magyar állam és hadserege szerepével a második világháborúban. Nem volna helyes ezen változtatni:

az emlékmű helye továbbra is a Szabadság téren van.

Ha pedig valaki Oroszország Ukrajna elleni támadására hivatkozva vetné fel a szovjet emlékmű eltávolítását, annak azt mondhatjuk: az Ukrajnát megtámadó orosz hadsereg nem a náci Németország ellen előbb védekező, majd ellentámadó szovjet hadsereg, hanem a Lengyelországot, majd a Szovjetuniót megtámadó német hadsereg példáját követi. Putyin háborúja nem indok a második világháborúban elesett katonák emlékművének megőrzésével szemben: az ő örököseik a Putyin hadseregének ellenálló ukránok.

A biznisz minden jogszabályt felülír vagy módosít

Nagy Imre szobrának eleve nem a Vértanúk terén lett volna a helye, mert sem a tér neve, sem az egykor ott álló és most újra felállításra kerülő emlékmű nem az ’56-os forradalommal, hanem az 1918-19-es történelmi eseményekkel függ össze – fejtette ki véleményét Ráday Mihály, a Hungaria Nostra Város- és Faluvédő Szövetség elnöke, annak apropóján, hogy a kormány úgy döntött, a mártír miniszterelnök szobrát a Jászai Mari térre helyezik  át.  A legendás városvédővel egyebek közt arról beszélgettünk, mi a véleménye arról, ami ma a főváros arculatának átformálásával és az épített örökséggel történik.

Mi a véleménye a szobor áthelyezésről?

Nagy Imre miatt nem tiltakozom, mert eleve nem értettem egyet azzal, hogy a szobor oda került a Vértanúk terére. 1989-1991 között én vezettem az utcanevek visszaállításának rehabilitációját, ez a tér is visszanyerte az eredeti elnevezését. Kétség kívül Vértanúk tere volt korábban is, de az is kétségtelen, hogy

semmi köze nem volt az ’56-os forradalomhoz és Nagy Imréhez.

S ha már a város visszakeresztelte, akkor innentől szerintem ez a két dolog egymással ellentmondásba került. Ráadásul a mai értelmezés szerint azok, akiket a Tanácsköztársaság leverése után gyilkoltak meg, azok nem vértanúk, csak azok, akik a baloldal áldozatai voltak. Ez is egy olyan „történelmi batyuja” az országnak, amit magával cipel és nehezen emészt meg. Én akkor azt gondoltam, és így gondolom ma is, hogy ez a két dolog éppen eléggé keveredik, nem érdemes még Nagy Imrét is belevenni.

A Vértanúk tere elnevezés semmilyen összefüggésben nincs az ’56-os forradalommal. Nota bene, e téren is súlyos viták vannak az értelmezés körül, ugyancsak ellentmondásos hogy ki számít áldozatnak vagy vértanúnak, szerintem a Kossuth téren elhunyt civil áldozatok és a kormánytagok ugyanúgy áldozatok. De az például mélységesen bosszantott, amikor Károlyi Mihály szobrát elvitték a Kossuth térről és Tisza Istvánt tették a helyére. Két okból is: egyrészt a túl monumentális művet sem szerettem, másrészt úgy vélem, Tisza történelmi figurája, politikai szerepe – finoman fogalmazva – sem teljesen letisztult még.

Károlyi Mihály viszont mégiscsak Magyarország első köztársasági elnöke volt, tehát a Kossuth téren lenne a helye.

Ez esetben még a szobor is jó, szóval ezzel a cserével sem eszmei, sem művészi alapon nem értettem egyet.

Ha már a Kossuth teret említette, hogy tetszik Önnek így átalakítva?

Vannak ellenérzéseim ezzel kapcsolatban is. A parkfelület csökkentése az egyik, de a Horvay-szoborról is érdemes szólni. Kossuth szobornak nevezik, azért mert az ő alakja állt a középpontban, de valójában a teljes Batthyány–kormányt ábrázolja. 1927-ben úgy született, hogy tulajdonképpen

a Trianon utáni „lógó orrú” Magyarországot szimbolizálja.

Miközben ugyanez a Horvay János számos harcos, „előremutató” Kossuth–figurát alkotott, olyanokat, mint amilyen az 1952-ben felállított, s most elbontott és a Ludovikához átvitt Kossuth–szobor is volt. Ilyenek állnak Cegléden, Clevelandben, NewYorkban, Szegeden és sorolhatnám, a közönség jól ismeri ezeket az ábrázolásokat. Az eredeti Kossuth-szobrot egyébként az 50-es években bontották el, Dombóvár azonban megmentette és az Erzsébet ligetben szétszedve, a figurákat egyesével felállították. Ez persze nem a legtökéletesebb megoldás, de a dombóváriak megszerették és magukénak érzik, ezért újra kellett faragni az egészet. Úgy érzem ez értelmetlen volt. Emellett a parkért fáj a szívem. Minden parkcsorbításért, a kivágott fákért nagy kár. Budapesten kevés a zöld terület, és ha valamit leköveznek – ez manapság a mánia, újabban még a Széchenyi, korábban Roosevelt térrel kapcsolatban is hallottam ilyen tervet, még kevesebb lesz. Szegeden jártam a napokban és irigykedtem: a városban rengeteg a virág, minden tele van ültetve, az ottani Széchenyi tér éppúgy, mint a mellékutcákban a szabad helyek. A parkok ápoltak, jól karban vannak tartva, ez a „virágos filing” nagyon hiányzik a fővárosban. Sőt, éppen az ellenkezője a törekvés. Hogy példát hozzak:

most arra készülnek, hogy a Vörösmarty-tér felújítása kapcsán elbontsák azt az 1800-as évek vége óta ott lévő, gránitszegélybe foglalt kis parkrácsot,

amit az 1980-as években fel is újítottak, azzal, hogy akkor készült. Pedig ez nem igaz, a sérüléseket javították ki, legfeljebb a rács húsz százalékán kellett pótolni. Most el fogják bontani. Ilyen volt, de már nincs a Szervita téren, a Széchenyi téren szintén, de már csak a gránit foglalat maradványai láthatók, a Szabadság téren lévőt viszont, amikor még ott, a televízióban dolgoztam, sikerült megmenteni. Ezek a városnak pótolhatatlan hangulati elemei, amiket nem bántanék.

Bár ennél sokkal súlyosabb gondok is vannak .

 Ön szerint például?

Itt van ez a közel 140 méteres magasház, vagy nagyképűen felhőkarcoló, amelynek építéséhez végül hozzájárult – a főváros fölé nyúlva – a kormányzat. De nem számoltak például azzal, hogy egy ilyen, minden meglévő épület fölé emelkedő torony, tetején három, hatalmas piros betűvel, a főváros marketingjére milyen hatással lesz.

Ez lesz az uralkodó látvány, ha valaki repülővel érkezik Budapest fölé, ezt látja meg, ez lesz a fotókon, akár a Margithídról, akár a Citadelláról készít ilyet valaki. Vagyis Budapest a MOL reklámhordozójává válik.

    Meg kéne, meg lehetne tiltani a cégnek, hogy a nevét ilyen módon helyezze el?

Talán. De alapjában véve nincs értelme Dubai-al, vagy New York-kal versenyezni, úgysem tudjuk felhőkarcolókkal lepipálni őket, és az is illúzió, hogy ez több turistát vonz és több bevételre tesz szert a főváros. Nálunk a szecessziós, eklektikus, romantikus városstílus az érték, ami egyébként éppúgy megvan Debrecenben, Kassán és Marosvásárhelyen – és szerintem ez a vonzó. Erre kell vigyázni és nem szétzilálni.

Nem érzi úgy, hogy éppen a szoborcserék, az erőltetett rekonstrukciók által, a városkép alakításában is múltba néző, a Horthy-korszakot dicsőítő politika jelenik meg? Erre éppen a legjobb példa a Szabadság-téri emlékmű…

Ebbe nem mennék most bele, mert nyilván volt egy olyan szándék, hogy a fasisztákat kiűző szovjet hadsereg emlékművét a Szabadság téren – ha a két ország jó viszonyának fenntartása miatt lebontani nem lehetett – a politika valamiképpen ellensúlyozza. Ugyanakkor a Gellért téren és még számos helyen lebontották, de Bécsben is van ilyen emlékmű, pedig Ausztria nem mondható „csatlós” országnak. Ez az egyik ügy, a másik pedig az, hogy

én sem értek egyet azzal, ha úgy állítják be a második világháború szörnyűségeit, hogy az csak a német megszállás következménye, magyar részvétel nélkül.

Nagyra becsülöm azokat, akik a Szabadság téren az „eleven emlékművel” folyamatosan ébren tartják ezt az ügyet. Egyébként pedig azt gondolom, hogy a történelem visszafordítása értelmetlen, és jelképeket állítani ennek érdekében – ésszerűtlen. Sajnos a magyar történelem tele van feldolgozatlan, a lényeget elhallgató történetekkel. Nemrég foglalkoztam például Kun páter és nyilas csapatának a háború végóráiban Budán elkövetett tömeggyilkos tetteivel. A Maros utcai, meg a Városmajor utcai kórház és a Szeretetotthon helyén ma emléktáblák emlékeztetnek arra, hogy a lakók itt elpusztultak. Ilyen van a gyilkosságok után felgyújtott egykori Bíró Dániel kórház helyén álló társasházon is.

Ám a Nemzeti Örökségvédelmi Intézet nem tartotta fontosnak, hogy a gránit táblára vésesse, valójában mitől is pusztult el itt az a sok ember.

Egy szó utalás sincs arra, hogyan is történt? A mit sem sejtő utókor bármire gondolhat, földrengésre, légitámadásra, árvízre…?! Miért??? De vannak egyéb furcsaságok is, csak egyet megemlítek visszatérve az első témához:

a Kossuth teret például az átépítés óta az Alkotmány utcától egy vizesárok védi, hogy innét autóval ne lehessen behajtani.

Városvédő tevékenységét, televíziósként és filmkészítőként az egész ország ismerte. Számos ügyet képviselt és vitt sikerre. Most ha lehetősége lenne rá, mivel foglalkozna?

A legnagyobb gondnak azt látom, hogy nincs, nem működik a műemlékvédelem, csak névleges az örökségvédelem. S ha mégis valamit védene jogszabály, a „kiemelt beruházás” minősítés minden felülír. Ez vonatkozik a Városliget beépítésére, a Dagály fürdő átépítésére, a felhőkarcolóra, vagy az Erzsébet híd pesti hídfőjénél a két teljesen egyforma Klotild palota egyikére. Mindkettő egyedileg is védett, de a délit kiemelt beruháznak minősítették és két új szintet építenek rá, a beruházó üzleti érdekeinek megfelelően. Az egész művelt világon működik a műemlékvédelem, amelynek az a feladata, hogy a beruházók, a tervezők és az építési igazgatás számára szakszerűen kijelölje a korlátokat. Emellett minden fejlett országban erős civil szervezetek őrködnek az építette örökség felett. Az én alapállásom, hogy amíg egy ház áll, addig érdemes érte küzdeni. A beruházók mindig újat, többet, nagyobbat és magasabbat akarnak építeni. Most például a Múzeum körúton az Ybl Miklós tervezte Unger –ház van veszélyben, két magasabb épület között álló, első osztályú műemlék, rá akarnak építeni. De ugyanez vonatkozik a zöld területekre is, hiszen legalább olyan veszélynek vannak kitéve, mint a régi épületek, ha valakinek üzlet van benne. A Városligeten kívül látjuk mi történt a Ludovikánál az Orczy park beruházással, és lehetne sorolni. A biznisz minden jogszabályt felülír vagy módosít. Ezzel én nem tudok mit tenni,

ma már nem úgy működik a nyilvánosság, mint annak idején, hogy a televíziós műsorral sok mindent sikerült elérni vagy megakadályozni.

Ez történt egyebek közt akkor, maikor a várban a régi kapukat lecserélték, az utolsót, a Széchenyi könyvtárét még sikerült megmenteni. Ma már erre nincs lehetőség, de azért egyedi csatákat vívok még, elmegyek és felkeresem az illetékeseket, agitálok és próbálom meggyőzni, akit lehet.

A Miniszterelnökség és kormány Várba költözéséről mi a véleménye?

Ez is egy reminisztencia. Horthy Miklós kormányzó is a Várban működött, tehát ezen az alapon van alapja a hagyományra hivatkozni. Az viszont tévedés, hogy a Sándor Palota a köztársasági elnök rezidenciája volt, mert Teleki Pál soha nem lakott ott. Egyébkén egyetértettünk Zoboky Gábor építésszel abban, hogy ha már a Nemzet Galéria kormányhivatallá alakul, a Vár nyugati oldalán felépíthető lenne, lett volna egy új múzeum-épület, amelybe, átköltöztethető lett volna a gyűjtemény és megtartható a Várnegyed kulturális funkciója. Nem így lesz, ott épül a Főőrség épülete és a Lovarda. Egyetértettem azzal, hogy visszaépítették a Kossuth Lajos tér déli oldalán a Miniszterelnökséghez tartozó nagy ház tetőfelépítményét, de

nem örülök annak, hogy a Várban volt Pénzügyminiszterséget visszaépítik – a Mátyás templommal konkuráló – teljes magasságában.

Igyekszem mindig a konkrét esetre koncentrálva kialakítani a véleményemet. Bár jó néhányszor levonhatók általános következtetések is.

Ráday Mihály az idén augusztus 31-én vehette át a megalapításának 25. évfordulóját ünneplő Partiumi és Bánsági Műemlékvédelmi és Emlékhely Bizottság Fényes Elek –díját Érsemjénben. A XXV. Partiumi Honismereti Konferencián átadott díjjal egyebek közt a helytörténeti kutatásban és a hagyományok ápolásában végzett kiemelkedő munkáját ismerték el.

Bréking nyúz, 2020. augusztus 15. – Tudósítás a másik valóságból

0

Közvetetten és nem durván ugyan, de a „ballibek” mellett Nagy Imrének is nekimegy a 888 annak kapcsán, hogy szobra helyén Trianoni emlékhelyet létesít a kormány. A Magyar Idők is két legyet üt egy csapásra – pontosabban, egy cikkben üti Oettinger német uniós biztost és a magyar baloldalt, teszi ezt az antiszemitizmus témájára felfűzve. S nem maradhat el a migránssal való riogatás sem – ezúttal az Origónak köszönhetően.

 888.hu: A Fradi-szurkolók megtisztították a IX. kerületi városházát az LMBTQ-zászlótól

Hiába Baranyi Krisztina a IX. kerület polgármestere, úgy tűnik, hogy Ferencvárosban bőven akadnak olyan derék magyarok, akik nem kérnek az LMBTQ-lobbiból.

A kerület városházáját ugyanis fél napig sem „díszíthette” a szivárványos zászló, a Fradi Aryan Greens nevű szurkolói csoportja szombat este megtisztította az épületet.

Facebook
Ez a város…. Nem az a város… FERENCVÁROS !!!!!!!

– írták a Facebookon a kép mellé.

 

Magyar Nemzet: Bedobták a legaljasabb eszközt

• A közösségi média nélkül nem fogunk választást nyerni.
• Mi történt volna, ha Karácsony előre elárulja, hogy öt főpolgármester-helyettest fog választani, negyvenegy szakértője lesz a városházán és egysávosítja a Nagykörutat?
• Az Index kiszolgált már mindenkit: először az SZDSZ-t, aztán az MSZP-t, majd Gyurcsányt, ­Bajnait, Simicskát, aztán tisztára mosdatták Vona Gábort.
• Az ellenzék azonban itt is eltávolodott a valóságtól: egy ideig az volt a téma, hogy lesz-e elég lélegeztetőgép. Most már az a téma, hogy túl sok van.
• A Jobbik már nem mer taggyűlést összehívni, mert akkora a feszültség a párton belül.
• A 2019-es önkormányzati választáson sok esetben jobban szerepeltünk, mint az előzőn.

Origo:

A Fidesz 17 pillanata – A német megszállás (áldozatainak) emlékműve

Már az indítás is rendhagyó volt: a budapesti Szabadság térre tervezett emlékmű létrehozásáról egy 2013. december 31-én kelt kormányhatározat rendelkezett. Az év utolsó napján jelent meg az erről szóló szöveg a Magyar Közlönyben – akkor, amikor azt remélték, senki nem figyel, mert mindenki a szilveszteri vigasságra készül, s várja, hogy kezdődjön el egy új esztendő, amely, reményei szerint, jobb lesz, mit az előző volt.

 

A meglehetősen rövid, két és fél hónapos határidő kitűzése után nem egészen három héttel, január 19-én már nyilvánosságra is kerültek az emlékmű tervei. Egy nappal később a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) tiltakozott az emlékmű felállítása ellen, mondván, hogy a koncepció azt sugallja, hogy Magyarország „tétlen és vétlen áldozata volt a német megszállásnak, azt üzeni a szoborral, mintha a magyar hatóságok az ország megszállása után nem nyújtottak volna hathatós segítséget mintegy félmillió zsidó haláltáborba deportálásában.”

Az eredeti szövegben, amely a Magyar Közlönyben jelent meg, még nem volt szó áldozatokról, csupán a megszállásról, ezt később változtatták meg,

és azt a látszatot igyekeztek kelteni, mintha az áldozatokról már eredetileg is szó lett volna.

A műalkotás röviden a következőképpen írható le: a kompozíció központjában Gábriel arkangyal, Magyarország patrónusa áll – behunyt szemmel, széttárt karokkal. Az egyik szárnya hiányzik, azt a testére csavarodó drapéria ellebbenő vége helyettesíti. Az angyal jobb kezében az országalma van, illetve éppen kihull a kezéből, amire a náci Németországot jelképező sas készül lecsapni. A sas jobb lábán „1944” feliratú gyűrű van, a szobron „A német megszállás áldozatainak emlékműve” felirat olvasható.

A sok vitát kiváltó szobor alkotója, Párkányi Raab Péter, így magyarázta művét „A mű a következő gondolatot akarta közvetíteni: az államot és ezen keresztül az áldozatokat a hazánk patrónusa, Gábriel kezéből kihulló országalma testesíti meg. Annak az arkangyalnak a kezéből, aki ezer évig védett bennünket, most viszont lehunyt szemmel tűri, ahogy lecsap rá a birodalmi sas – ami egyébként, a vádakkal ellentétben nem is birodalmi sas”.

Március 19-e, a német megszállás évfordulója volt az első határidő, akkor akarták átadni, de a viták – és a választások – miatt kicsúsztak az időből. A következő határidő május 31. lett, ám az épp egybeesett volna Orbán Viktor születésnapjával, és a kormány úgy érezte, a korábbiaknál is nagyobb lenne a felháborodás.

2014. májusában Orbán Viktor nyilatkozott a budapesti Szabadság téren átadandó, eredetileg a német megszállás emlékműveként szereplő szobor kapcsán.

A miniszterelnök a magyarországi zsidószervezetek tiltakozására válaszolt, és közölte velük: mint kormányfőnek, nincs mozgástere a Szabadság téri szobor ügyében.

Ezzel lényegében nem csak a zsidószervezeteknek, és a magyarországi zsidóközösségnek üzent, de minden olyan polgárnak is e honban, akik még mindig abban a hitben éltek, hogy ideológiai és emberiességi kérdésekben a mozgástér elengedhetetlen kelléke egy miniszterelnöknek.

Július közepén már érezni lehetett, hogy valami készül. Benne volt a levegőben, hogy hamarosan a helyére teszik a szobrot. Végül ez a nyár közepén, július 20-án történt meg, amikor aki csak tehette, nyaralt, s amikor a nagy meleg miatt lankadt a figyelem.

A szobrot, amelynek koncepcióját, szimbolikáját számos kritika és tiltakozó vélemény kifogásolta, végül mégis eredeti formájában állították fel a Szabadság téren – avatás nélkül, a nyilvánosság kizárásával. Nem felavatták, csak átadták. Éjjel, sötétben. Rendőröket vezényeltek a térre, hogy minden flottul menjen. Kordonok is voltak, nehogy kárt tehessenek benne a tiltakozók.

A sorozat legutóbbi két része itt olvasható.

Rogán Antal és más mesés férfiak helikopterrel

Tolvajok Orbán Ráhel lakodalmán

Juhász Péter Köves Slomóval találkozna a Szabadság téren

0

Az Együtt elnöke közösen bontaná el a Szabadság téri, sokat vitatott, hivatalos elnevezéssel a német megszállás áldozatainak emléket állító emlékművet.

A szobrot, amely bíráló szerint a magyarországi zsidóság tragédiájában bagatellizálja az akkori magyar vezetés felelősségét, 2014. júniusában  állították fel az éjszaka leple alatt, a hazai, valamint nemzetközi botrányok hatására, azóta sem avatták fel.

Mint Juhász Péter írja: „találkozni hívtam Köves Slomót, mert szerintem el kell bontani a Szabadság téri emlékművet. Ehhez kérem a támogatását. Mert szerintem szerinte is. Szerinted?”

Szintén ma, Radnóti Zoltán, a Mazsihisz rabbitestületének elnöke a Magyar Nemzetben nyílt levélben kérte számon Kövestől, amiért beszállt a kampányba.

Juhász Péter levelét itt olvashatják:

Köves Slomó

Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, vezető rabbi

Tisztelt Rabbi Úr!

Miután Ön úgy nyilatkozott az elmúlt napokban a Hollik István KDNP-s képviselőjelölt kampánykiadványában való támogató megjelenése kapcsán, hogy bármelyik demokratikus párt jelöltjével hajlandó találkozni, és megkaphatja az Ön támogatását, engedje meg, hogy egy találkozóra hívjam Önt egy konkrét ügy kapcsán.

2014 júliusában Orbán Viktor kormánya botrányok közepette, a magyar zsidó közösség és a demokratikus érzelmű emberek minden tiltakozása ellenére titokban, rendőri kordonok mögött felállította a Horthy-korszak háborús bűneit rehabilitálni kívánó Szabadság téri emlékművet, hivatalos nevén, „A német megszállás áldozatainak emlékművét”. Ez az emlékmű, de önmagában a kormány eljárása is méltatlan mind a holokauszt közel félmillió zsidó áldozatával, mind a túlélőkkel és hozzátartozókkal, mind pedig a jóérzésű magyar emberekkel szemben.

Az emlékművet azóta sem avatta fel a kormány, de nem vállalták a felelősséget a mi kárunkra elkövetett szégyenért: a Fidesz-KDNP Horthy-mosdató emlékműve azóta is áll.

1944 márciusára, a német megszállás bekövetkeztekor már három zsidótörvény is érvényben volt Magyarországon, amelyek a zsidókat faji alapon meghatározva kiszorították őket a közélet és a gazdaság számos területéről. Még a német megszállás előtt több tízezer magyar állampolgárt kényszerítettek munkaszolgálatra, illetve ezreket gyilkoltattak meg csupán származásuk alapján a magyar és német hadsereg által közösen megszállt területeken. Az 1944-ben történt német megszállás a magyar hatóságokkal és a hadsereggel összejátszva történt, utána pedig a magyar állam hathatós támogatásával küldtek biztos halálba százezreket.

Amennyiben 2018. április 8-án megválasztanak a Belváros országgyűlési képviselőjének, az első feladataim között lesz eltakarítani ezt az emlékműnek nevezett szégyent a Szabadság térről. Sem szavakkal, sem tettekkel, sem emlékművek felállításával nem vállalhatunk közösséget a Horthy-korszakkal. Igazságot kell tennünk mindazoknak, akiket ez az emlékmű okkal sért.

Erről szeretnék Önnel, mint minden demokratikus párt jelöltje iránt nyitott, a zsidó közösség egy részét képviselő rabbival értekezni az emlékműnél, illetve annak lebontásához kérem az Ön támogatását.

Arra kérem, jelölje meg az időpontot, amikor találkozhatunk a Szabadság téren.

Ezúton is köszönöm együttműködését.

Budapest, 2018.02.06.

Üdvözlettel: Juhász Péter

elnök, Együtt-a Korszakváltók Pártja

 

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 13. A Kossuth tériek az SZDSZ volt vezetőinek a segítségét kérik

Ahogy közeledett október 23-a, úgy durvult el a politikai közbeszéd. A Fidesz bejelentette: provokációnak tartja, ha Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felszólal a forradalom ünnepén. Az ellenzéki párt ebben az esetben távolmaradását helyezte kilátásba.

A Kossuth téri tüntetők egykori szabaddemokrata vezetőkhöz fordultak segítségért, bebörtönzött társaik szabadon bocsájtásért. Az ORTT – a mai Médiahatóság elődje – egymillió forintra bírságolta a Hír Tv-t a Szabadság téri tudósításáért. Az indoklás szerint a műsorszolgáltató nem tájékoztatott tényszerűen és tárgyilagosan.

A Független Hírügynökség eredeti, szó szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.

A Magyar Nemzeti Bizottság Kőszeg és társai segítség kéri

Nemzetközi emberjogi és társadalmi szervezetekhez fordulnak a Kossuth téri tüntetők. Csütörtökön a demonstrálók egy csoportja a német IGMF emberjogi szervezet aktivistáival együtt a Markó utcai börtönhöz vonul, hogy tüntessenek a korábbi zavargások miatt fogva tartott, szerintük ártatlanul börtönbe zárt fiatalok szabadon bocsátásáért – közölte Molnár Tamás a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője szerdai sajtótájékoztatóján.

A fogva tartottak szabadulása érdekében

Molnár Tamás nyilt levélben kért segítséget több egykori szabad demokrata politikustól, így Kis Jánostól, Tamás Gáspár Miklóstól, és Kőszeg Ferenctől.

Arra kérte őket, hogy a fiatalok szabadon bocsátása érdekében vessék latba nemezetközi tekintélyüket.

Takács András a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 elnöke elmondta: október 14-én szombaton, a motorosok újabb demonstációt terveznek, körülbelül 1000 motoros részvételével.

A fegyveres és rendvédelmi dolgozók is tüntetnek

Megtartja október 14-re tervezett, másfél hónappal ezelőtt bejelentett figyelmeztető demonstrációját a 42.000 tagot számláló Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, közölte Kónya Péter a szövetség elnöke. Elmondása szerint, miután több kérdésben sem sikerült megállapodásra jutniuk a kormánnyal, nem volt más választásuk, a Parlament előtt 11 óra és dél között figyelmeztető demonstrációjukon minden rendvédelmi szervezettől százan képviselik majd a szövetséget, így összesen nyolcszázan tüntetnek majd.

Ha ezt követően sem sikerül megyezésre jutni, akkor október 24-én már a teljes tagságot mozgósítva szerveznek demonstrációt. Kónya Péter hozzátette, a tárgyalásokon több területen is sikerült kompromisszumot kötni, de nem kaptak garanciát a bérek kívánt mértékű emelésére, a pótlékok rendszerének felülvizsgálatára, illetve a bérek vásárlóerejének megőrzésére. Kónya szerint, megengedhetetlen, hogy a rendvédelmi dolgozók egy része akár 450 óra túmunkát végez egy hónapban. Sok büntetésvégrahajtási alkalmazott rosszabb körülmények között dolgozik, mint a fogva tartottak, olykor havi netto 65 ezer forintért.

Ahol Gyurcsány van, ott a Fidesz nincs

A Fidesz közölte: október 23-án délután kettőtől tartja saját megemlékezését Budapesten. A helyszín azonban még nem dőlt el – mondta a párt szóvivője, Szíjjártó Péter.

A Fidesz arra szólítja fel Gyurcsány Ferencet, hogy ne szólaljon fel az 1956-os forradalom emlékére szervezett egyetlen ünnepségen sem, mert az a Fidesz szerint nyílt provokáció az emberek felé. Amennyiben mégis megszólal a kormányfő, akkor a Fidesz nem vesz részt azokon az eseményeken.

Szíjjártó kiemelte, hogy azokon a rendezvényeken, melyeken Sólyom László beszél, részt vesznek. Arra a kérdésre azonban nem tudott válaszolni, hogy ha az államfő beszél, a kormányfő pedig nem, de Gyurcsány Ferenc jelen van az eseményen, akkor részt vesz-e a Fidesz. Az biztos, hogy a parlamentbe szervezett emlékülésre nem megy el az ellenzéki párt, mert ott beszél a miniszterelnök.

Szijjártó szerint Gyurcsány Ferenc minden egyes megszólalása október 23-án nyílt provokáció az emberek és 1956 szellemisége ellen.

A Fidesz szerint ugyanis ’56-ban az akkori emberek a gátlástalanság, a hazugság és a hatalomhoz való mániákus ragaszkodás ellen harcoltak, és a miniszterelnök ma ugyanezeket testesíti meg. Szíjjártó szerint Gyurcsány ma nem kívánatos személy a magyar közéletben és súlyos tehertétel minden október 23-i szerepvállalása.

Megbírságolták a Hír TV-t a Szabadság téri tudósítás miatt

Egymillió forintra bírságolta az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a Hír TV-t, mert a csatorna több törvényt is megsértett az MTV-székház három héttel ezelőtti ostroma közvetítetéskor – olvasható az ORTT szerdai közleményében.

A Testület szerint a Hír TV a tényszerű és tárgyilagos tájékoztatásról szóló törvényt sértette meg, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének tiszteletben tartását előíró követelményt.

Az ORTT indoklása szerint a csatorna helyszíni tudósítója az incidenseket forradalmi eseményekként próbálta bemutatni. Eközben többször is azt sugallta, hogy a rendőrség fegyverrel fogja leverni a megmozdulást.

A határozat indoklásában az ORTT kifejti: a Hír TV forradalmi, háborús helyzetként számolt be a történésekről, miközben teljes mértékben megfeledkezett a demonstrációk törvényes kereteiről, az események jogállamban szokásos értelmezéséről. A műsorszolgáltató nem tájékoztatott tényszerűen és tárgyilagosan akkor, amikor háborúról, forradalomról, új ’56-ról beszélt.

Az ORTT – közleménye szerint – a szankció kiszabásánál figyelemmel volt a törvénysértés súlyosságára, ugyanakkor mérlegelte azt a körülményt is, hogy a Magyarországon eddig még nem tapasztalt zavargásokról való tudósítás milyen feladat elé állította a műsorszolgáltatót.

A sorozat néhány korábbi cikke itt olvasható.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-3-politikusok-beszallnak-buliba/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet-4-hegyekbe-hordani-hazugsagot/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-6-permanens-forradalom-kossuth-teren/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-7-kossuth-teri-helyzet-fokozodik/

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 12. A Fidesz esete az állami „lakájmédiával”

Október 10-én 11-én is folytatódtak a Fidesz által támogatott nagygyűlések a Kossuth téren. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke bejelentette, hogy pártja és a Fidesz bojkottálja az állami televízió reggeli műsorát, a Nap-Keltét. Mindeközben a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt körözött Budaházy György az uniós országoktól kért segítséget „politikai üldöztetése” miatt.

A 2006-os őszi zavargásokat és azok körülményeit felidéző sorozatunkban a Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.

Budaházy Edda a Szabadság téren

Október 10-én Budaházy György testvére, Budaházy Edda bejelentette: bátyja az uniós országoktól kér segítséget, hogy azok emeljék fel szavukat a magyarországi politikai üldöztetés ellen. Az erről szóló levelet már el is juttatta az uniós tagországok követségére. Budaházy Edda szerint az ENSZ és az Európai Unió egyezményei is tiltják a politikai üldöztetést.

Magyarországon ma üldözik és megfélemlítik a demokratikus jogaikat gyakorolni kívánó állampolgárokat – jelentette ki Budaházy György testvére. Ez nem egy demokratikus államhoz méltó cselekedet – tette hozzá.

Budaházy György jelenleg országos körözés alatt áll. A rendőrség azzal gyanúsítja, hogy szeptember 19-én este megrongálta a szovjet hősi emlékművet. Budaházy Edda újságírói kérdésre az mondta: minden kapcsolatot megszakított a szökésben lévő testvérével, arra azonban nem tért ki, hogy akkor hogyan szerzett tudomást bátyja kezdeményezéséről.

 Semjén sem megy be az állami televízió stúdiójába

A Fidesz és a KDNP politikusai a jövőben nem vesznek részt a Nap- kelte műsorában – jelentette be a Fidesz keddi nagygyűlésén Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. A több ezres kormányellenes tüntetés résztvevőinek a döntést Semjén azzal indokolta, hogy bár a Magyar Televízió állami tv, a Nap-kelte riportereinek nagy része a balliberális „lakájmédia” képviselője.

A Nap-kelte tulajdonosa akkor az újabban a Magyar Úszószövetség kapcsán gyakran említett Gyárfás Tamás volt.

Semjén Zsolt kétségbe vonta a szocialisták valódi szociális érzékenységét. Mint mondta: az MSZP legnagyobb blöffje, hogy szocialistának nevezi magát, miközben szerinte a szocialisták egy része az állampárt idején is privilegizált helyzetben volt, majd kiváltságaikat időben átváltották gazdasági tőkére.

Ki ünnepelhet a Kossuth téren?

A KDNP elnöke úgy ítéli meg, hogy a magukat szocialistának nevezők ellenzékben szociális demagógiát hirdetnek, kormányon viszont a legkegyetlenebb vadkapitalisták. Semjén abszurdnak nevezte, hogy a szocialisták miniszterelnöke egy multimilliomos. Mint mondta ez olyan abszurd, mintha egy kereszténydemokrata kormány miniszterelnöke Cicciolina lenne.

A Független Hírügynökség beszámolt az október 23-i ünnepi (?) megemlékezések előkészületeiről. Mint írták, egyelőre nem tudni, hogy mely szervezetek és mikor tarthatnak rendezvényt a Kossuth téren október 23-án. A területre többen is igényt tartanak, a rendőrség bevonásával folyik az egyeztetés.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából több állami ünnepséget rendeznek, ezek egy része a Kossuth téren, illetve az Országházban lesz.

Október 22-én 11 órakor kitüntetéseket adnak át a Parlamentben, másnap délelőtt 10 órakor a Kossuth téren a köztársaság lobogóját vonják fel katonai tiszteletadás mellett, majd a Budapest 56 Szabadság Nyilatkozatot fogadják el a Ház Felsőházi termében.

Úgy tudni, hogy a Kossuth téren több szervezet is rendezvényt kíván tartani, ezt Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette, azt azonban, hogy pontosan mely szervezetek lesznek a Parlament előtt, még nem tudni, folynak az egyeztetések – tette hozzá a szóvivő.

A sorozat néhány korábbi cikke itt olvasható.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-3-politikusok-beszallnak-buliba/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet-4-hegyekbe-hordani-hazugsagot/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-6-permanens-forradalom-kossuth-teren/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-7-kossuth-teri-helyzet-fokozodik/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-8-tuntetesek-van-e-forgatokonyv/

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK