Címke: Süddeutsche Zeitung

A Süddeutsche Zeitung liberális német lap igen terjedelmes helyszíni tudósításban számolt be Orbán Viktor passaui szerepléséről az Európa-szkepticizmus – „Miért van szükségünk Európára” című – nyilvános vitán, amelyen a tervek szerint Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke is részt vett volna, de a folyamatban lévő koalíciós tárgyalások miatt lemondta megjelenését.

A vitavezető Thomas Baumann, az ARD vezető német közszolgálati tévécsatorna korábbi főszerkesztője volt. A pódiumon helyet foglalt Horst Teltschik, Helmut Kohl kancellár külpolitikai tanácsadója is. Baumann mindjárt az elején felolvasott néhány idézetet Orbán október 23-i beszédéből, és leszögezte:

„Az ilyesmit Németországban nagyon pontosan regisztráljuk, ezek a hangok történelmünk legsötétebb korszakából származnak”.

A cikk szerzője szerint Seehofernek csak a javára válhat a távolmaradás, így elkerülte azt a kellemetlen helyzetet, hogy kommentálnia kelljen Orbán Angela Merkelre tett idézett kijelentéseit. Köztudott, hogy Orbán katasztrofálisnak tekinti Merkel menekültválsággal kapcsolatban 2015-ben hozott döntéseit, így aztán nem is említi a nevét. A „migránsmentes” kifejezést a magyar miniszterelnök így magyarázta: egyes uniós államok úgy döntöttek, hogy befogadnak más kultúrkörből érkező, és nem keresztény hitű embereket, országa számára azonban ez szóba sem jöhet: „Mi magyarok nem akarjuk ezt. Olyanok akarunk maradni, amilyenek vagyunk” – mondta. Persze a magyarok jó keresztények akarnak lenni, de az ember magának nem árthat. „Oda kell vinni a segítséget, ahol szükség van rá, de „a szükséget szenvedő embereket nem lehet idehozni”. A vitavezető nem rejtette véka alá: kétli, hogy Európa még egységes értékeket vallana, ha egy tagállam kormányfője évek óta veszéllyé minősíti a muszlimokat és folyamatosan mennydörög Brüsszel ellen.

Amit Orbán mondott, nem újdonság, de az a tény, hogy a mintegy 450 jelenlévő barátságosan tapsolt neki, és egyszer sem fütyülte ki, azt mutatja, hogy egészen jól mennek a dolgai.

Orbánt meg fogja erősíteni az osztrák Szabadságpárt és a menekültügyben kritikus Sebastian Kurz ausztriai választási győzelme és Andrej Babiš csehországi sikere, európai konzervatív körökben pedig már rég ünneplik a magyar miniszterelnököt. Orbán beszámolt a határmenti kerítések építéséről, és arról, hogy egymilliárd euróba kerültek, majd Európa védelmezőjének szerepében tetszelgett: „Ezek az emberek nem hozzánk, Magyarországra akarnak jönni, hanem Németországba. Nem logikus, hogy minket, magyarokat a szolidaritás hiányával vádolnak”.

A 70 perces rendezvény során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Jan Werner Müller és a hozzá hasonló szakértők miért nevezik Orbánt minta-populistának. Orbán úgy tesz, mintha pontosan tudná, ki tartozik az igazi magyarok közé – a „Haza nem lehet ellenzékben” jelszavában benne van a kirekesztés –, és az is, hogy ellenfelei mit akarnak.

Orbán többször is hangsúlyozta, hogy nem dolga minősíteni az emberek meggyőződéseit.

„Hiszen csak azt valósítom meg, amit a népem akar”

– mondta. Az érv ijesztően leegyszerűsített, de éppen ezért nehezen cáfolható. Baumann és Teltschik Orbán szemére vetette, hogy Magyarországon folyamatosan gerjeszti az állítólagos fenyegetettség légkörét, és előítéleteket szít a muzulmánok, a romák és a zsidók ellen, és hogy a felmérések szerint sehol máshol nem olyan erős az idegenellenesség, mint Magyarországon, továbbá hogy ehhez köze van a Fidesznek és propaganda-gépezetének.

Passauban is arról beszélt, hogy a következő években további milliók jönnek majd Afrikából és a Közel-Keletről. Pillanatnyilag Soros György Orbán legnagyobb ellensége: kormánya gyanús konzultációt szervez az állítólagos „Soros-tervről”, amelynek értelmében szerinte milliónyi bevándorló érkezik majd, hogy lerombolja Európát.

Külső fenyegetésre mindig szükség van

– írta a szerző. Horst Teltschik azt tanácsolta Orbánnak, hogy ignorálja „Soros támadásait”. Ám ezzel nem csupán a magyar kormányfő narratíváját követte, hanem alkalmat adott Orbánnak arra, hogy a zsidó Sorost „kaszinó-kapitalistának” nevezze, és felforgató terveket tulajdonítson neki.

Aki ismeri a magyar történelmet, az tudja, hogy hányan tekinti magukat még mindig áldozatnak. Erősen jelen van még a trianoni békeszerződés is a narratívák között. Ezért igen kritikusan szemlélnek az emberek minden külső beavatkozást.

Az EU a magyar miniszterelnök szerint ma az, ami egykor a Szovjetunió volt. És az esetleges reformokkal kapcsolatban Orbán Passauban is világossá tette álláspontját: nem akar semmi olyan ambiciózus változást, amilyet Emmanuel Macron francia elnök javasol, hanem a meglévőt akarja védelmezni és fenntartani. A vele szemben jóindulatú passaui közönségnek pedig azt üzente: a négy visegrádi államban, amely elutasítja az EU menekültpolitikáját, éppen annyi ember él, mint Franciaországban. Vagyis óva intette a majdani berlini kormányt attól, hogy túl szorosan kötődjön Macronhoz: „Németország lenne a fő vesztes, ha Visegrád leválik” – idézte a szerző Orbán Viktort.