Marcello Dell’Utri Silvio Berlusconi egyik legjobb barátja, együtt alapították a Forza Italia mozgalmat. Öt éve tartott a per, amelyben rajta kívül több maffiavezért is elítéltek. A bíróság azt is kimondta: az olasz állam magas rangú képviselői a kilencvenes évek elején megállapodást kötöttek a szicíliai Cosa Nostrával.
Marcello Dell’Utri Fotó: MTI/EPA/Tonino di Marco
A palermói bíróság fokozottan védett termében hozták meg az öt éve tartó perben az elsőfokú ítéletet, amely több mint 25 évvel ezelőtti eseményekre adott választ: kimondta, hogy
az olasz állam képviselői a kilencvenes évek elején paktumot kötöttek a Cosa Nostra maffiavezéreivel
az akkori politikai-társadalmi béke érdekében, vagyis azért, hogy legyen vége a leszámolásoknak.
A tárgyalásról beszámoló La Stampa szerint a kilenc vádlott közül 28 évre ítélték Leoluca Bagarellát, a Cosa Nostrához tartozó corleonei klán egyik vezetőjét (a kisváros neve a Keresztapa-filmekből lehet ismerős), aki más ügy miatt már életfogytiglani büntetését tölti. Egy másik maffiavezér, Antonino Cinà 12 évet kapott, ahogy két volt főrendőr, Mario Mori és Antonio Subranni is, a per koronatanúja, Massimiliano Ciancimino, a volt palermói polgármester fia pedig 8 évet. Nicola Mancino volt belügyminisztert felmentették.
Silvio Berlusconi egyik legjobb barátja, Marcello Dell’Utri volt szenátor viszont 12 évet kapott. Ő egyébként, más maffiavádak miatt, 2014 óta már börtönben van.
Ő volt az, aki közvetített a maffiavezérek és Silvio Berlusconi között.
A kilencvenes évek elején rendszeresek voltak a maffiához köthető merényletek Olaszországban. 1992-93-ban a Cosa Nostra bombákat robbantott Rómában, Firenzében, Milánóban, meggyilkolták többek között a maffia ellen nyomozó szicíliai ügyészt, Giovanni Falconét és Paolo Borsellino bírót is.
A rendkívül népszerű Falconét az autópályán gyilkolták meg, hatalmas robbantással. Fotó: Wikimedia Commons
A Cosa Nostrát ekkor a corleonei Toto Riina vezette. Ő már korábban jó kapcsolatot ápolt politikusokkal, például az olasz belpolitikát évtizedeken át meghatározó, ötször miniszterelnökké választott kereszténydemokrata Giulio Andreottival. A kétezres évek elején őt perbe is fogták, de elévülés miatt felmentették.
Riinát 1993-ban letartóztatták, a következő évben a Forza Italia került hatalomra Olaszországban – az a párt, amelyet Silvio Berlusconi többek között Marcello Dell’Utrival együtt alapított.
Az olasz állam és a maffia közötti tárgyalásokról régóta beszéltek már. A megegyezés része volt, hogy
a maffia leállítja a merényleteket, cserébe a letartóztatott tagjainak enyhítik a börtönkörülményeket.
A megegyezés része volt az is, hogy Riina utódja, Bernardo Provenzano egészen 2006-ig szabadlábon maradhatott. Ő 2016-ban, Toto Riina 2017-ben halt meg börtönben.
Silvio Berlusconi Fotó: MTI/EPA/Alessandro Di Meo
Silvio Berlusconi (akit más ügyek, például adócsalás miatt már kétszer is elítéltek) az ítélet után azonnal sietett közölni, hogy soha, semmilyen kapcsolata nem volt a szervezett bűnözéssel.
Olaszországban egyébként továbbra sem tudni, hogy néz majd ki az új kormány, a tárgyalás ugyanis megrekedtek a két populista párt, a szélsőbaloldali Öt Csillag és a szélsőjobboldali Liga között.
Két szélsőséges, populista párt ünnepelhet az olasz választások után: az Öt Csillag Mozgalom és a Liga. Mindkét párt erősen oroszbarát, az egyik terjeszti is az orosz propagandát, a másiknak intézményesített a kapcsolata az orosz kormánypárttal. Silvio Berlusconi pártja és az eddig kormányzó balközép is vereséget szenvedett. Az viszont teljesen bizonytalan, hogy ki tud majd kormányt alakítani.
Minden megváltozik – ezzel a címlappal jelent meg hétfőn az Il Fatto Quotidiano olasz napilap. A választáson ugyanis egyértelműen visszaszorultak a hagyományos pártok, és a populisták kerültek előtérbe: az Öt Csillag Mozgalom és a Liga (korábbi nevén: Északi Liga)
együtt a szavazatok felét szerezték meg.
Több párt is szövetségben, de külön listán indult. Elvileg a jobboldali koalíció kapta a legtöbb szavazatot, körülbelül 36 százalékot, de ez nem elég a kormányalakításhoz. Az Öt Csillag önállóan indult, ők körülbelül 32 és fél százalékot szereztek, a baloldali koalíció pedig kb. 23 százalékot.
Matteo Salvini örülhet. (MTI/EPA/Daniel Dal Zennaro)
A jobboldali koalíció három pártból áll: Silvio Berlusconi Forza Italiájából, valamint két szélsőjobboldali pártból: a Matteo Salvini vezette Ligából és az Olasz Testvérekből. (Érdemes megjegyezni, hogy bár a magyar kormánymédia az elmúlt hetekben az egekbe dicsérte a korábban kétszer is elítélt, emiatt a választásoktól eltiltott Berlusconit, Orbán mellett korábban Salvini és az Olasz Testvérek vezetője, Giorgia Meloni állt ki nyíltan.)
Ők együtt 248-268 helyet szerezhetnek, de 316 kellene a többséghez. Ráadásul hiába kapta a jobboldali koalíció a legtöbb szavazatot,
az eredmény nagy vereség Silvio Berlusconi számára.
A koalíción belül ugyanis nem az ő pártja, hanem a Liga kapta a legtöbb szavazatot (körülbelül 17,5 százalékot 14-gyel szemben).
Berlusconiék nagyot buktak. (MTI/EPA/Ciro Fusco)
A Politico szerint a Liga szereplése a választás egyik legnagyobb meglepetése. Salvini egyébként pártja gyűlésein, Mussolini fasisztáira utalva, gyakran hord fekete inget, és ezeken a gyűléseken neonáci jelképekkel is lehet találkozni.
Ha az egyes pártokat, és nem az általuk alkotott szövetségeket nézzük, akkor az eddig kormányzó baloldali Demokrata Párt kapta a második legtöbb szavazatot (19 százalék körül), de az eredmény nekik is komoly vereség. A volt miniszterelnök, Matteo Renzi pártjának nem tett jót, hogy a gazdaság csak lassan tér magához a válságból. A párt egyik képviselője, Andrea Marcucci a Facebookon azt írta: a Demokrata Párt vesztett, a populisták győztek. Renzi már le is mondott főtitkári tisztségéről.
Luigi Di Maio már meg is hirdette a Harmadik Köztársaságot. (MTI/EPA/Alessandro Di Meo)
Salviniék Ligája mellett a másik győztesnek a mindössze 31 éves Luigi Di Maio vezette Öt Csillag Mozgalom számít. A pártot a New York Times szerint leginkább úgy lehet leírni, mint egy épületet, amelynek „baloldali az alapja, jobboldali a homlokzata és anarchista a teteje”. A párt egyébként már 2013-ban a legtöbb szavazatot kapta a választáson, de ez akkor sem volt elég a kormányalakításhoz. Most viszont Di Maio már egyenesen azt mondta: megkezdődött a Harmadik Köztársaság.
Több dologban feltétlenül hasonlít az Öt Csillag és a jobboldal vezető erejévé vált Liga:
mindkét párt szélsőségesen populista, gyakorlatilag egymás licitálták felül bevándorlás-ellenességben, Salvini például egyszerűen csak vízbe dobná a menekülteket. (A kampány hangneme minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy egy hónapja egy szélsőjobboldali férfi bevándorlókra lőtt, hat embert megsebesítve.)
Emellett mindkét párt Európai Unió-ellenes. A Liga megszabadulna az eurótól is, az Öt Csillag viszont már nem – amióta tavaly Di Maio átvette a párt vezetését az alapító Beppe Grillótól, valamelyest finomodott az álláspontjuk.
Beppe Grillo tavaly engedte át a párt vezetését Luigi Di Maiónak. (MTI/EPA/Filippo Pruccoli)
Éppen ezért, az eredményt nyugtalanul figyelhetik Brüsszelben is. Nagyon nem jó jel ugyanis, hogy az eurozóna harmadik legnagyobb gazdaságában ennyire előretörtek az unióellenes populisták, épp akkor, amikor az EU komoly reformokra készül.
Ráadásul a két párt még egy, fontos témában hasonlít egymáshoz:
mind a kettő erősen oroszbarát, sőt, annak nevezhetjük Berlusconi pártját is.
Márpedig az Atlantic Council elemzése szerint Olaszország kifejezetten sérülékeny az orosz befolyásolási kísérletekkel szemben. Oroszbarátnak azokat a pártokat lehet tekinteni, amelyek az orosz kormány narratíváját közvetítik, beleértve a Nyugat-ellenes gondolatokat, támogatják az orosz külpolitikát, és az oroszoknak kedvező törvényváltoztatásokat kezdeményeznek.
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a Független Hírügynökségnek azt mondta: a Liga azon két európai párt közé tartozik (a másik az osztrák Szabadságpárt), amelynek
intézményesített kapcsolata is van az orosz kormánypárttal,
az Egységes Oroszországgal.
Matteo Salvini például, Krekó Péter szavaival, „Putyin csodálója”, többször is járt Oroszországban és a megszállt Krím-félszigeten is, az együttműködési megállapodást pedig tavaly márciusban írták alá. Ezek után a párt által vezetett északi megyék sorra ismerték el a félsziget bekebelezését.
Az Öt Csillag több vezetője is részt vett az orosz kormánypárt kongresszusán két éve. Ők eltörölnék az Oroszország elleni szankciókat, szintén jogszerűnek ismerik el a Krím-félsziget elcsatolását, sőt, normalizálnák a kapcsolatot az oroszok által támogatott tömeggyilkos szíriai diktátorral, Bassár el-Aszaddal is.
Ráadásul ott van Silvio Berlusconi, aki Putyin személyes jó barátjának számít, a Forza Italia képviselője „megfigyelőként” részt vett az oroszbarát szélsőségeseket leszámítva illegitimnek tartott, 2014-es kelet-ukrajnai választáson is.
Vagyis mindhárom, a kormányalakításra esélyes párt oroszbarátnak mondható.
Putyin elégedetten hátradőlhet.
Ez pedig jól jön az orosz kormánynak, hiszen így az egyik legnagyobb tagországon keresztül gyengítheti az Európai Uniót, amelyet, ahogy Krekó Péter mondja, ellenséges entitásnak tekint. Az egyik legelismertebb, Oroszországgal foglalkozó elemző, Mark Galeotti azt írja: az orosz kormány számára a különböző populista pártok támogatása egyetlen célt szolgál: hogy befolyásolni tudjon országokat és ezzel gyengítse az EU-t és a NATO-t. Az egyik eszközük, hogy a bizonytalanságot próbálják növelni, amihez a menekültválság ideálisnak bizonyult.
Kedvelt fegyverük közé tartozik az álhírek terjesztése is: az Öt Csillag pedig ehhez megfelelő partner. Ahogy Krekó Péter fogalmazott,
„az Öt Csillag elképesztő vehemenciával terjeszti az orosz propagandát és dezinformációt”.
A Buzzfeed oknyomozása szerint a párt egy olyan hálózatot ellenőriz, amely rendszeresen álhíreket és összeesküvés-elméleteket terjeszt, sokszor Kreml-pártiakat, amelyek eredeti forrása valamelyik orosz propagandamédium. A hálózathoz olyan álhíroldal is tartozik, amelyiknek több mint egymillió követője volt a Facebookon.
Többek között azt is terjesztették, hogy a kormány kapcsolatban áll a maffiával. Ehhez bizonyítékként egy gyászoló miniszterről tettek közzé egy fotót, amelyet úgy állítottak be, mintha a maffiózó Salvatore Riina temetésén készült volna. Egyik politikusuk pedig azt állította, hogy Ukrajnában már a kannibalizmus is megjelent – bizonyítékként egy fotót is mutatott, csakhogy hamar kiderült, hogy az valójában egy screenshot egy filmből.
Az olasz álhíroldalak egyébként Salvinit is rendszeresen dicsérték, és itt is igaz az, hogy az összeesküvés-elméletek terjesztése általában együtt jár a nem politikai tartalmúak megjelenésével is, amelyek aztán a két párt programjába is bekerültek. Például
mind az Öt Csillag, mind a Liga oltásellenes,
a kampányban meg is ígérték, hogy eltörlik a kötelező vakcinákat.
Mindenesetre a választás után most az a legvalószínűbb, hogy hosszú politikai bizonytalanság következik. Wolfango Piccoli, a Teneo Intelligence elemzője a Guardiannek azt mondta: szinte lehetetlen lesz bármelyik pártnak is olyan koalíciót létrehozni, amely többséggel bír.
Berlusconi és Salvini – hátat fordítanak egymásnak? (MTI/EPA/Angelo Carconi)
Az Öt Csillag azt jelentette be korábban, hogy csak olyan párttal alkotnak közösen kormányt, amely elfogadja a programjukat. Elméletileg megvan az esélye, hogy a jobboldali szövetséget szétrobbantva a Ligával és az Olasz Testvérekkel lépnek koalícióra, de Piccoli szerint
ennek minimális az esélye,
mert, bár sok kérdésben hasonló nézeteket vall a Liga és az Öt Csillag, de utóbbi szavazói inkább baloldaliak, míg a Liga szélsőjobboldali. Salvini is elutasította az Öt Csillaggal való szövetséget. A baloldal már bejelentette, hogy ellenzéki szerepre készül, a jobboldali pártok viszont csak kisebbségi kormányt tudnának alakítani – ha egyáltalán Berlusconi elfogadja ebben Salvini vezető szerepét.
A parlament március 23-án ül majd össze, de a Reuters szerint Sergio Mattarella elnök áprilisig várni fog azzal, hogy megnyissa a kormányalakításról folytatott hivatalos tárgyalásokat. Utána pedig még az is előfordulhat, hogy új választást írnak ki, az viszont könnyen zárulhat a mostanihoz hasonló eredménnyel. Az előző, 2013-as választás után egyébként két hónapig tartott, mire sikerült megalakítani az új kormányt.
Vasárnap parlamenti választások tartanak Olaszországban. Három tömbnek van kisebb-nagyobb esélye, hogy elérje a 40 százalékot, amivel már kormányzó többséget lehet összehozni: a Matteo Renzi vezette balközépnek, a Silvio Berlusconi vezette jobbközépnek és a Luigi Di Maio vezette Öt Csillag Mozgalomnak (M5S).
1979-ben jártam először Rómában, amikor még Giulio Andreottiék vezették a kereszténydemokratákat, Bettino Craxi volt a szocialisták üstököse és Enrico Berlinguer, a kommunisták főtitkára.
A második világháború utáni Olaszországban egymást váltogatták a kormányok. Egy alapelv viszont sziklaszilárd volt: minden áron meg kellett akadályozni, hogy a Moszkvához akkor még hű olasz kommunisták, Nyugat-Európa legnagyobb és legsikeresebb kommunista pártja hatalomra kerüljön. Minden eszközzel. Erről talán a CIA aktáiban is lehetne találni érdekes olvasmányt.
A hidegháborús szemben állás egyik következménye volt ez:
tényleg öngyilkosság lett volna egy szovjetbarát csapatot kormányba emelni.
Annak ellenére, hogy az olasz szavazók óriási hányada nem így gondolta.
1978-ban Berlinguerék már szakítottak Moszkvával és létrehozták az eurokommunizmust, amelynek pártjai már mindenben megfeleltek a liberális demokrácia követelményeinek. A PCI a népszerűsége csúcsán volt, Aldo Moro kereszténydemokrata kormányfő már előkészítette a Történelmi Kompromisszumot, amely a kommunistákkal való együtt kormányzást alapozta volna meg. A szélsőbaloldali Vörös Brigádok azonban keresztül húzták annak a szándékát, hogy egy „nemzetmentő nagykoalíció” alakuljon meg.
Elrabolták és meggyilkolták Aldo Morot.
Annak ellenére, hogy Berlinguerék élesen elítélték a Vörös Brigádokat, a kommunista párt népszerűsége csökkent. 1979-ben emiatt alig, de veszített a kereszténydemokratákkal szemben.
Berlinguer a választás éjszakáján a párt római székházának erkélyéről szólt lelkes, de csalódott híveihez. Mi, tudósítók meg már Bettino Craxi után loholtunk, akinek nem túl jelentős szocialistái a kommunisták kudarcából tudtak politikai tőkét kovácsolni és a nyolcvanas évek végéig Craxi (többször volt miniszterelnök) az olasz politika legjelentősebb figurájává vált. Nem utolsósorban egyik nagy barátja, a médiamágnás Silvio Berlusconi segítségével. Karrierje korrupcióba fulladt és a bírósági ítélet elől Tunéziába szökött (1994).
De akkor már megkezdődött a botrányoktól még hangosabb és színesebb Berlusconi korszak.
A leggazdagabb olasz a II. világháború utáni Olaszország leghosszabb ideig hivatalban levő miniszterelnöke volt. Három alkalommal töltötte be ezt a tisztséget: 1994-től 1995-ig, 2001-től 2006-ig, majd 2008-tól 2011-ig. A Forbes magazin szerint 11 milliárd amerikai dollárra rúgó vagyonával Olaszország leggazdagabb embere, a világon pedig a 37. Többször is börtönre ítélték, de a kora miatt nem kellett bevonulnia.
2011-ben történt lemondása után, most 82 éves korában aktivizálódott ismét és egy jobbközép koalíciót irányít: pártja mellé szegődött a bevándorlóellenes Északi Liga és
a szélsőjobbos Olasz Testvériség, amelynek vezetőjét a minap fogadta a magyar miniszterelnök, igen szívélyesen.
A gyűlölet és a hazugság jellemzi az olaszországi kampányt – így összegez a Der Standard osztrák lap. A bevándorlóellenes kampánynak máris megvan a hatása: az olasz lakosság körében – pár hónapja ez még elképzelhetetlen lett volna – 19 százalékra emelkedett azoknak az aránya a közvélemény-kutatások szerint, akik szimpatizálnak Benito Mussolinivel, az országot a második világháborúba kormányzó fasiszta diktátorral.
Úgy tűnik azonban, hogy aligha lesz igazi nyertese az olasz választásoknak. Előrejelzések szerint Berlusconiék nem érik el a kormányzáshoz szükséges 40 százalékot, a legerősebb egyedi párt viszont a populista Öt Csillag Mozgalom lehet, de kérdés ki állna össze velük. Ha az Északi Liga leválna Berlusconiéktől és csatlakozna az Öt Csillaghoz, akkor meg megjósolhatatlan lenne az olasz politika. Nem tudni maradna-e a több Olaszország (a több Európa helyett) jelszó és vajon tényleg kitoloncolnának 500-600 ezer menekültet/bevándorlót?
Mindenestre bájosan megejtő az egyik magyar kormányoldal aggodalma:
„Az a kérdés, hogy az olaszoké marad-e Olaszország”.
Újabb gyanús üzlethez lehet köze Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének, miközben folyamatosan derülnek ki az újabb részletek az Elios-ügyről is. A lakók töredéke vett csak részt a bulinegyedről szóló népszavazáson, álhír terjed Sylvester Stallone haláláról – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit
Tiborcz István újabb sötét üzlete?
Tiborcz István MTI Fotó: Burger Barna
A vérből kinyerhető plazma felajánlói csak filléreket, a cégek viszont milliárdokat nyernek, azóta különösen, hogy Orbán Viktor veje is feltűnt a vérbizniszben. Ugyanis
egyetlen rendelettel növelték a vállalkozók profitját, miközben a véradóknak járó juttatás tovább csökkent.
Kalocsán is akadtak érdekes momentumok az Elios ottani tevékenysége körül – ezek részleteiről tudott meg információkat a Független Hírügynökség Angeli Gabriella kalocsai önkormányzati képviselőtől.
Érdektelenségbe fulladt a népszavazás a bulinegyedről
Az arra jogosultak mindössze 15,9 százaléka vett részt az erzsébetvárosi népszavazáson. Közülük 66 százalék szavazott igennel, 34 százalék nemmel. A népszavazás így érvénytelen. Az alacsony részvételi arány azt mutatja, hogy
az itt lakók túlnyomó többsége nem támogatja a szórakozóhelyek kötelező éjféli bezárását.
Berlusconit emlegette Orbán az évértékelőn
MTI Fotó: Miniszterelnökség/Burger Barna
„Várva várjuk” az olasz választást, többek között ezt mondta Orbán Viktor vasárnapi évértékelő beszédében. Azt szeretné, ha újra Silvio Berlusconi, a már többször megbukott, bíróságon is elítélt volt miniszterelnök kerülne újra hatalomra. Legalábbis áttételesen, mert a bírósági ítélet miatt Berlusconi nem indulat a választáson. Arról, hogy Orbán miért szeretné ezt, milyen hasonlóságok vannak a két politikus között, ebben a cikkünkben olvashat.
Sylvester Stallone nem halt meg
Egyre többen osztják meg a magyar Facebook- és Twitter-felhasználók között is, általában sírós emojikkal kísérve, hogy prosztatarákban meghalt Sylvester Stallone.
De ez csak álhír.
Ráadásul egy már másfél éve elterjedt kamu hírt sikerül újra terjeszteni.
Őrizetbe vették a lett jegybank elnökét
Razziát tartott a korrupcióellenes hivatal Lettország Nemzeti Bankjában és a jegybankelnök házában, Ilmars Rimsevicsot pedig őrizetbe is vették. A miniszterelnök rendkívüli kormányülést hívott össze, de közölte: nincs nemzetbiztonsági kockázat Lettország pénzügyi rendszere szilárd. Este szabadlábra helyezték a bankelnököt.
A munkajogi reform, több száz törvény, a kötelező védőoltások, a közszolgálati televízió és rádió előfizetési díjának eltörlése, valamint egy új nyugdíjrendszer létrehozása – ezekről szólhat a március 4-ei olaszországi választás kampánya.
Silvio Berlusconi (MTI/EPA/Julien Warnand)
Luigi Di Maio, az ellenzéki, populista Öt Csillag Mozgalom miniszterelnök-jelöltje jelentette be, hogy
a párt, ha kormányra kerül, 400 törvényt töröl el.
A választókra bíznák a „felesleges” törvények kiválasztását: az olaszok egy külön erre indított honlapon tehetik meg javaslataikat. Emellett új nyugdíjrendszerre is készülnek: 41 év munkaviszony után bárki nyugdíjba mehetne.
Eddig a populista párt az egyetlen, amely miniszterelnök-jelöltet állított, ami egyébként az olasz választási rendszerben nem is kötelező.
A jobboldali pártszövetség „reklámarca” ugyan Silvio Berlusconi volt miniszterelnök, de ő nem indulhat, mert adócsalásért elítélték.
A szövetségben Berlusconi párta, a Hajrá, Olaszország mellett az Olasz Testvérek és a szélsőjobboldali Északi Liga szerepel. Berlusconi azt mondta: megvan a jelöltje miniszterelnöknek, de nem mondja el, hogy ki az. Korábban amúgy három embert is megnevezett: Antonio Tajanit, az Európai Parlament elnökét, Mario Draghit, az Európa Központi Bank elnökét, valamint Leonardo Gallitelli olasz csendőrtábornokot is, de
ők mind visszautasították.
Berlusconi azt is bejelentette, hogy ők a Matteo Renzi kormánya által bevezetett munkajogi reformot törölnék el. Az Északi Liga vezetője, Matteo Salvini pedig arról beszélt, hogy ha kormányra kerülnek, eltörlik a kötelező védőoltásokat. Beatrice Lorenzin egészségügyi miniszter erre úgy válaszolt, hogy az olaszokat Salvini hozzá nem értése ellen kellene beoltani.
A Matteo Renzi vezette balközép Demokrata Párt is előállt egy programponttal: ők a közszolgálati rádió és televízió 1954-ben bevezetett éves előfizetési díját törölnék el, amely tavaly 90 euró (27 ezer forint) volt.
Az olasz parlamenti választások március 4-én lesznek.
Silvio Berlusconinak nem kell többé tartásdíjat fizetnie volt feleségének, sőt visszakövetelheti azt a 60 millió eurót, amelyet eddig adott neki – így döntött egy milánói fellebbviteli bíróság.
Silvio Berlusconi Fotó: MTI/EPA/Alessandro Di Meo
A bíróság figyelembe vette a legfőbb olasz bírói testület, a semmítőszék májusi állásfoglalását, miszerint
válás esetén a családfenntartó házastárs nem köteles a korábbival azonos életszínvonalat biztosítani volt partnerének, csak olyat, amely anyagi függetlenséget biztosít neki.
A volt olasz miniszterelnök és felesége, Veronica Lario egykori színésznő 2009-ben szakított, miután kiderült, hogy Berlusconi rendszeresen fiatal lányokkal (sokszor prostituáltakkal) tartott „unga-bunga” partikat, majd elment egy lány 18. születésnapi bulijára – miközben a saját gyerekei hasonló ünnepségére nem.
Veronica Lario Fotó: MTI/EPA/Daniel Dal Zennaro
A válást formálisan csak 2014-ben mondták ki . A bíróság előbb havi 3 millió, majd 1,4 millió euró tartásdíjat ítélt meg az exfeleségnek, akivel a most 81 éves milliárdos vállalkozó és politikus 22 éven át élt együtt.
A milánói fellebbviteli bíróság úgy döntött, hogy a 61 éves exfeleség nem szorul eltartásra, mert
16 millió eurója van bankban, tulajdonosa egy 78 millió eurót érő ingatlancégnek, és nála vannak a családi ékszerek is.
A bíróság ítélete nem vonatkozik arra a havi 2 millió euróra, amelyet Berlusconi 2009-es szétköltözésük és 2014-es válásuk között fizetett ideiglenes tartásdíjként.
Veronica Lario még fellebbezhet, a legfelsőbb bírói fórumhoz. Ha megteszi, a milánói bíróság döntését felfüggesztik. Egyelőre még nem jelentette be, mi a szándéka.
Silvio Berlusconi egyébként öt éve Francesca Pascale volt televíziós show-girllel él együtt, aki 49 évvel fiatalabb nála
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
