Kezdőlap Címkék Rendkívüli ülés

Címke: rendkívüli ülés

Rendkívüli

Rendkívüli ülést tartott tegnap az Országgyűlés. Azaz nem tartott. Nem tartott, mert a fideszes képviselők szokás szerint nem jöttek el. Ahogy 2010 óta soha nem jönnek el az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülésre. Magát a rendkívüli ülést Kövér László a házszabály előírásai szerint összehívja, és ezzel látszólag eleget tesz az alkotmányos előírásnak.

A fideszes (ezen természetesen a KDNP-snek tekintett fideszes képviselők is értendők) képviselők nem jelennek meg, ezért a napirend előtti felszólalások után nem tudják megszavazni a napirendet, és ezért az ülést napirend híján nem lehet megtartani. Ezzel kapcsolatban három dolgot kell leszögezni.
Az első: a fideszes képviselőknek ez az eljárása alkotmányellenes. Igaz, ennek a szónak ma igazából nincs értelme, hiszen Magyarországnak 2012. január elseje óta nincs alkotmánya.

Alkotmánynak azt nevezzük, ami egyrészt megköti a hatalmat gyakorlók kezét, másrészt a különféle politikai erők valamiféle, hosszú távra szóló konszenzusát fejezi ki a társadalmi berendezkedés alapvető kérdéseiben.

Orbán Viktor egy párti alaptörvénye semmiféle konszenzust nem fejez ki, és semmiben nem köti meg a hatalmat gyakorlók kezét.
Mégis: miközben a parlament működését, az ott tárgyalt javaslatok körét és a döntéseket, alapvetően a többség szabja meg (és ez rendben is van, a parlamentarizmushoz hozzá tartozik), a köztársasági alkotmány számos rendelkezését átvevő alaptörvény és házszabály egyfajta rekvizitumként tartalmazza a parlamenti kisebbségnek azt az előjogát, hogy hogy – a többség egyetértése nélkül is – vizsgálóbizottságokat, parlamenti vitanapokat és rendkívüli üléseket kezdeményezzen általa fontosnak tartott ügyekben akkor is, ha a többség azokat nem tartja fontosnak, napirendre veendőknek. A parlamenti vitanapokat a Fidesz nem szokta megakadályozni, azokat megtartják, viszont a kisebbség által kezdeményezett vizsgálóbizottságok megalakítását és a rendkívüli ülések magtartását a Fidesz távolmaradásával megakadályozza.

Sem az ellenzéki pártok, sem a független média nem kezeli ezt az alkotmányellenes viselkedést súlyának megfelelően. Most sem tette.

A második: az ellenzéki pártok megint elrontották a dolgot. Az ügy, amiben a DK, megkapva a kezdeményezéshez a többi ellenzéki párt támogatását is, a rendkívüli ülést kezdeményezte, korántsem egyszerű, a kezdeményezés korántsem volt magától értetődő, még ha tulajdonképpen helyes is. Azt akarták az ülésen megbeszélni, hogy Orbán miniszterelnök miért fogadta el Brüsszelben az Európai Tanács határozatait a költségvetésről és az „Új Generáció” helyreállítási programról, miközben az Országgyűlés többsége határozatban kötötte ki, hogy milyen feltételek teljesülése esetén teheti ezt meg, és ezek a feltételek vitathatatlanul nem teljesültek.

Csakhogy a DK és néhány további ellenzéki párt (nem mind) az elfogadott határozatokat alapjában véve helyesli, az Országgyűlés fideszes többsége által kikötött feltételeket viszont nem helyeselte.

A DK és vele az ellenzéki pártok többsége tehát nyilvánvalóan helyesli, hogy Orbán miniszterelnök nem élt a kilátásba helyezett vétóval. Akkor mit is akarnak számon kérni? Tudom, azt, hogy Orbán miniszterelnök nem azt tette, amit saját parlamenti képviselői az ő kívánságára tőle elvártak.
Mármost ha a DK és a hozzá csatlakozott ellenzékiek ennyire bonyolult politikai kezdeményezést tesznek, akkor a napirend előtti felszólalásokban rendelkezésükre álló öt-öt percben arról kell meggyőzniük a rájuk figyelő közönséget, hogy e kezdeményezésük helyes, a miniszterelnök eljárása pedig – szemben végső döntésével, a brüsszeli határozatok elfogadásával – helytelen, tisztességtelen, továbbá az őt támogató fideszes képviselők viselkedése – nevezetesen az, hogy előbb megszavazzák neki a feltételeket, majd szemet hunynak afölött, hogy azok teljesülése nélkül is elfogadta a határozatokat – elvtelen, tisztességtelen, gyáva.

De nem ezt tették, hanem másról beszéltek.

Mindjárt az elején a Párbeszéd képviselője csak a Balatonról, maga Gyurcsány Ferenc három más dologról: a tragikusan elhunyt Bogdán Lászlóról, a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakításáról és az Index ügyéről. Mindhárom állítása helytálló volt, szokás szerint kitűnően, meggyőzően adta elő azokat, jó volt a „züllött kormány” mint keret – csak éppen azt nem tette világosabbá, hogy miért is kezdeményezett rendkívüli ülést a DK, és mit gondol a Fidesz viselkedéséről.
Hasonlóképpen eklektikus volt az MSZP elnökének és a Jobbik nevében felszólaló képviselőnek öt perces beszéde is. Így együttesen csak még jobban megnehezítették, hogy a rájuk figyelők megértsék, hogy miért züllött ebben a dologban a Fidesz, s miért van vele szemben nekik igazuk.
A harmadik dolog, amiről az elszabotált rendkívüli ülés kapcsán beszélni érdemes, az eddig nem említett ötödik ellenzéki felszólalás.

Ungár Péter az LMP nevében nem másról, mint a tárgyról beszélt, a brüsszeli EU-csúcsról, az ott elfogadott határozatokról, és ez önmagában dicséretes.

Világosan, érthetően adta elő a maga álláspontját mint pártjának álláspontját. Ez azonban gyökeresen ellentétes volt azzal, amit a brüsszeli EU-csúcs ügyében legalábbis a DK, az MSZP, az Országgyűlésben nem jelenlevő Momentum és az egyetlen képviselővel jelenlevő Liberális Párt képvisel.
Ungár szerint a brüsszeli határozatok s az azokkal kapcsolatos magyar álláspont Merkel kancellár és Orbán miniszterelnök szövetségét, az ő közös álláspontjukat jelenítik meg, merthogy a mai EU, a mai Németország és az orbáni magyar állam érdekei közösek, megjelenítik a német autóipar, a magyar kormány (és a lengyel szénipar) közös érdekeit, szemben a népek, köztük a magyar nép érdekeivel.
Ez az EU a tőke Európáját jelenti, szemben az emberek Európájával, hirdette Ungár.
(Ugyanezt mondta el az előző rendkívüli ülésen is, amikor a fideszes többség a feltételeket szavazta meg Orbánnak, s azt megelőzően napirend előtt is.) Ungár felfogásában az Európai Unió a maga jelenlegi képében nem szövetséges, hanem ellenfél. Ungár számára Merkel nem a demokratikus Európa vezető politikusa, akinek támogatására a magyar demokraták számíthatnak, hanem a tőke Európájának vezetője, akivel ő és pártja szemben áll, aki ellen harcolni kell. Az Orbán-rendszernek és a német tőkének ez a szövetsége megjelent a jobbikos szónok szövegében is, s bizony megjelenik időnként a Párbeszéd és az MSZP egyes politikusainak egyes megszólalásaiban is. Nos,

ha az ellenzéki pártok ennyire különbözőképpen, egymással ellentétesen értelmezik Magyarországnak az európai politikában elfoglalt helyét, ami kétségkívül a magyar politika egyik alapkérdése az előttünk álló évtizedekben, akkor nem tudom, hogyan képzelik azt, hogy valamikor majd együtt kormányoznak.

A DK, a Momentum és – azt hiszem – az MSZP is a szorosabb európai integráció híve, határozottan az euró bevezetése mellett áll. Az LMP és a Jobbik szemben áll ezzel. Ezekben a kérdésekben – és persze nemcsak ezekben – ugyanazt képviselik, mint a Fidesz.

Én a magam részéről nem tudok elképzelni olyan közös kormányprogramot, amelyet a jelenlegi ellenzék egésze őszintén el tud fogadni.

A Fidesz megakadályozta a parlament rendkívüli ülésén a vita megtartását

0

Az ülést az ellenzéki pártok, a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd, valamint független képviselők kezdeményezték, tervezett napirendjén – az interpellációs blokk mellett – egyetlen határozati javaslat szerepelt. Arató Gergely, a DK képviselője ebben annak megállapítását kérte az Országgyűléstől, hogy tavaly december 12-én szabálytalanul zajlott a szavazás a rabszolgatörvényről az ülésteremben, továbbá december 16-17-én jogtalanul léptek fel erőszakosan az ellenzéki képviselőkkel szemben a köztelevízió székházánál.

A Fidesz bojkottja miatt a tanácskozáson így csak a napirend előtti felszólalások hangozhattak el, amelyekre a kormány nem is reagált. Az Országgyűlés nem volt határozatképes, a napirendet nem fogadták el, az ülést a levezető elnök lezárta.

Az Országgyűlés rendkívüli ülését követően a parlament ellenzéki képviselői közös sajtótájékoztatót tartottak:

Az ellenzéki képviselők – a Jobbik és az LMP kivételével – esküt is tettek a közös sajtótájékoztatón. A parlament lépcsőjén megfogadták, hogy közösen mindent megtesznek a tüntetéseken követelt öt pont megvalósításáért. Követelték a rabszolgatörvény visszavonását, a kevesebb rendőri túlórát, a független bíróságokat, az európai ügyészséghez való csatlakozást és a független közmédiát. Elítélték az ellenzéki képviselők fizikai bántalmazását.

A sajtótájékoztatón Tóth Bertalan MSZP-elnök azt mondta, hogy folytatják az ellenállást. A szombatra meghirdetett összellenzéki tüntetésről azt mondta, mindenkit várnak délután 14 órára a Hősök terére.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke pedig arról beszélt, hogy azonnali választ követelnek a kormánytól arról, mi történt az MTVA székháznál, hogyan bántalmazhattak országgyűlési képviselőket. „Azért vagyunk itt, hogy megmutassuk, egységes az ellenzék, egységesen lépjünk fel.”

Hadházy Ákos független képviselő azt hangsúlyozta, hogy a közmédia nem független, márpedig független közmédia, bíróság és ügyészség nélkül nem lehet választásról, parlamentről beszélni.

Az LMP társelnöke, Keresztes László Lóránt arról beszélt, szimbolikus, hogy a kormánypártok nem mentek el a rendkívüli ülésre, szerinte ez azt mutatja, ennyire érdekli őket az emberek sorsa. Azt ígérte, az ellenzék a jövőben is együtt mozog, nem hátrálnak.

A jobbikos Jakab Péter szerint gyáva kormány regnál, nem mer szembenézni a néppel és az ellenzéki képviselőkkel. Az igazi változást a gyártósorok mellett lehet elérni, támogatják a szakszervezetek sztrájkfelhívását. „Az utcán, az üzemekben lehet meghátrálásra kényszeríteni a kormányt, ha a parlamentben nem hajlandóak dolgozni” – mondta.

Gyurcsány Ferenc DK elnök az országot eláruló kormányról beszélt, szerinte „eljött az ideje a lázadásnak”. Azt kívánta az országnak, legyen ereje „fellázadni Orbán rendszerével szemben”. „Nem egy törvénnyel szemben, egyik vagy másik szabállyal szemben, de mindazzal, amit az elmúlt években, az ország szégyenére megvalósítottak.” Az ellenzéki pártok közötti viták szerinte természetesek egy demokratikus jogállamban, de most másodlagosak, mert egy országromboló kormánnyal szemben kell küzdeni.

Szél Bernadett amiatt tiltakozott, hogy Kövér László házelnök megakadályozta vendége,  Buzinkay György momentumos politikus beléptetését a Parlamentbe. Szél szerint ez már csak látszatdemokrácia, „a Fidesz verőlegényekkel tartja mederben a folyamatokat”. „Ez a rendszer már rég nem az, aminek hívják, ez nem köztársaság, ez nem demokrácia, ez nem jogállam.”

A momentumos Fekete-Győr András szerint 2019 az ellenállás éve lesz. A tiltakozás folytatódik, „kézzel-lábbal küzdeni fogunk, hogy visszavonassuk a túlóratörvényt”. A vasat „addig ütik, amíg meleg”, sőt, azt ígérte, „forrósítani is fogják”. „2019 az ellenállás éve lesz.”

A kormánypártok nemet mondtak

0

Várhatóan nem lesz határozatképes hétfőn a Parlament rendkívüli ülése, amelyen a lex CEU eltörlését és a kilakoltatási moratórium megújítását próbálnák napirendre vetetni az ellenzéki képviselők.

Soros Györggyel magyarázták a kormánypártok a HírTV tudósítójának azt, hogy miért nem mennek el a parlament holnapi rendkívüli ülésére, ahol a lex CEU eltörlését és a kilakoltatási moratórium megújítását próbálnák napirendre vetetni az ellenzéki képviselők.

A fideszes Budai Gyula igerülten reagált a kérdésre. Hollik István kereszténydemokrata politikus azt mondta, hogy „A szocialisták és a jobbikosok a devizahiteleseket használják fel egy ilyen ülés összerángatására, csupán annak érdekében, hogy a CEU-t, Soros György egyetemét védjék és ezt az ügyet megpróbálják napirendre venni,

mivel ezek nem valós kérdések, és semmi aktualitása nincsen,

ezért mi nem fogunk részt venni az ülésen”.

Határozatképesség nem, de vita azért még lehet, mivel a kormánypártok vélhetően kijelölnek felszólalót a napirend előtti vitára.

Az ellenzéki frakciók ott lesznek a parlamentben.

 

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK