Kezdőlap Címkék Raskó György

Címke: Raskó György

Spekuláció

Magyar Nemzet: „Raskó a közösségi oldalán írta azt, hogy a Tiszának kedvez, hogy az idős korosztály tagjai közül a következő választásokig sokan 100 ezres nagyságrendben kiesnek, mint szavazók, ugyanakkor 100 ezres nagyságrendben lépnek be fiatalok, mint első választók. Az idő tehát a Tiszának dolgozik.”

Ha egy normális ember a fenti szöveget elolvassa, rögtön rájön, hogy mi ez. Tényekből kiinduló megállapítás. A bejegyzés írója rögzítette azt a tényt, hogy a nyugdíjasok közül a 2026-os választásokig sokan meghalnak, valamint azt is, hogy a fiatalok közül addigra sokan választókorba jutnak. Ezt a jövőt mindenki ismeri, sőt mindenki pontosan ilyennek ismeri.

A fenti tények alapján, valamint tudva arról a közvélemény kutatási megállapításról, hogy a fiataloknak inkább a TISZA párt szimpatikus, míg ugyanakkor az idősebbek a FIDESZ-t részesítik előnyben, a bejegyzés írója arra a következtetésre jutott, hogy az idő múlása a választásokat tekintve a TISZÁ-nak kedvez. Nem valami nagy kunszt ez a levezetés, még én is így gondolom, és nem hiszem, hogy kevesen lennének azok, akik szintén ugyanígy gondolják.

A fentiekből következően mindez egy sima Facebook bejegyzés maradt volna, ha a szöveg olvasói mind normálisak. Ám ez sajnos nem így van. A Magyar Nemzet rögtön ki is játszotta az aduászt a címadással:

„A nyugdíjasok halálára spekulál a Tisza Párt szakértője!”

Ebből rögtön látszik, hogy a cikkíró nem tudja, mi az a spekuláció. A spekuláció aktív tevékenység, az esélyek latolgatása, aztán a spekuláció alapján a spekulánsnak legmegfelelőbb lépés kitalálása, majd annak végrehajtása. Raskó bejegyzéséből az utóbbi két ténykedés nem következik, hacsak nem titokban, nyakában lógó gépfegyverrel járja a nyugdíjas otthonokat, de ennek, ismerve a szerző habitusát, akkora valószínűsége nincs.

Ilyen spekuláns például Magyarország egyik legnagyobb ellensége, Soros, aki létével hirdeti, hogy nem csak szorgos akkumulátorgyári szalagmunkával, hanem gondolkodással, és annak az eredménye alapján kötött, előnyös adásvételi szerződésekkel is lehet pénzt keresni. Mégpedig sokat. Ez a rémes lehetőség a régi szép szocializmusban (= egypárti államdiktatúra) nagy visszatetszést keltett a főelvtársak között, akik persze nem annyira az akkumulátorgyári szalag mellett szidták a kápitálizmust, és spekuláns ingyenélőit, mint inkább a pártházak jól fűtött irodáiban. Lejárató tevékenységük révén a „spekuláns” akkoriban szitokszó lett. A jelenlegi NER ezt az attitűdöt egy az egyben vette át tőlük, ahogy a jól fűtött irodákat is, amelyekben immár 14 éve nem a gondolkodó, hanem a munkaalapú társadalmat csiszolgatják egyre fényesebbre a NER-es kontraszelektáltak.

„Dolgozz többet, jobban élsz, ezt zúgja a gép”.

Vagy a szalag. Nem kívánt törlendő.

A Raskó által írtak alapján a cikk címe természetesen úgy hülyeség, ahogy van, aki kitalálta, nem normális – hogy finom legyen a fogalmazás – az országos polgári napilap mégis ezt harsogta 2024. 11. 09-én 13:39 perctől az országban szerteszét.

A gyalázatos Raskó spekulációra nem késett a hivatalos politikai válasz sem. A Magyar Nemzet 3 óra múlva, azaz 2024. 11. 09-án 16:40-kor már jelentette is, hogy Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója közösségi oldalán közölte a jónéppel: „Gyomorforgató, hogy nyugdíjasok halálát kívánják a Tisza Pártban!”

Ebből az ortopéd szövegből rögtön látszik, hogy a nagy hülyeséget is lehet überelni, és Menczert direkt ezekért az überelésekért tartják, mert a FIDESZ hívők szerint akkora blődségeket mond, amekkorákat biztos nem merne mondani, ha nem lenne igaz! Ilyen például az, hogy a TISZA pártban a nyugdíjasok halálát kívánják.

Megjegyzendő, hogy Menczer bejegyzése nem csak afféle szerény vélemény, hanem határozottan állítom, hogy komoly parancs a beosztottaknak, hiszen nem akárkinek forog itten most a gyomra a szegény öregek halálának kívánása miatt, hanem magának a kommunikációs igazgatónak, aki aztán valaki! Még a FIDESZ frakcióvezetője, Kocsis Máté is ugrott az intésére:

„Láttunk már ilyet, a választókat akarják lecserélni ahelyett, hogy valami értelmes ajánlatot tennének nekik. Inkább gyűlölködnek. Ezek ugyanazok és ugyanolyanok, mint piszkos elődeik!”

Főleg „…a választókat akarják lecserélni…” szövegű emeletes ökörség tetszett, mert hiába törtem a fejem, hogy ezt Raskó szövegének melyik részéből vezette le ezt Kocsis, a fogalmazás olyan szikár, hogy nem sikerült rájönnöm. Mindig arra lyukadtam ki, hogy akár akarják, akár nem, a választók maguktól lecserélődnek, mégpedig úgy, hogy meg sem lehet akadályozni, és Raskó ennél többet egy fél szóval se mondott. Aki ebbe ilyesmiket lát bele, annak az IQ-jával baj van. És nem kicsi.

Persze megszólaltak maguk az érdekeltek is, és az origo azonnal ugrott, hogy leközölje:

„Minden ilyenfajta kijelentést minden jóérzésű nyugdíjas messzemenőkig elítél – mondta Ábrahám Katalin, az Idősek Tanácsának tagja. – Raskó Györgynek is vannak szülei, és biztos nem szeretné, ha róluk így nyilatkozna bárki is. Hozzátette: A Tisza Párt-féle társaságtól egyébként más nem is nagyon várható. A baloldalon ez már nem az első ilyen ügy. Ugyanez volt a hozzáállás a Gyurcsány-féle társaság részéről is, akik számtalanszor tettek ilyen megjegyzéseket. Mindegyiknek voltak ilyen, felvállalhatatlan kijelentéseik a nem velük szimpatizáló emberekről, és ez őket minősíti”

Ha valaki nem tudná, az Idősek Tanácsának „… elnöke a miniszterelnök, … alelnöke a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára, és a tagjait – tizenkét főt – a miniszterelnök kéri fel a Tanácsban való közreműködésre.”

Jó kis Idősek Tanácsa, mi? Főidős a miniszterelnök. A fenti szereposztás alapján igencsak meglepő lett volna, ha mást mondanak, meg aztán igazuk is van, képzeljük csak el, mit érezne

Raskó, ha az ő szüleiről azt mondaná valaki, hogy meg fognak halni, pláne, hogy az Idősek Tanácsa szerint ő maga ezzel a mostani kijelentésével már mondta is. A tanácsnok asszony kiegészítő gyurcsányozása magától értetődik, ha Ábrahámék tanácsait az állam fizeti (pláne, elég bőkezűen, ahogy gondolom).

A nemes versengésben a Magyar Nemzet nem akart lemaradni, és hamarosan hozta is a hírt:

„Újabb nyugdíjasszervezet ment neki Magyar Péteréknek, mégpedig az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület. – Ez nagyon undorító, és felháborítónak tartjuk, hogy a nyugdíjasok halálát kívánják a Tisza Pártban. Ők úgy vélik, hogy a nyugdíjasok legnagyobb része, többsége a Fidesz–KDNP-re szavazott, ez nem tetszett nekik. Szerintem ezek után is rájuk fog szavazni a többség, főleg ha ilyen kijelentéseket tesznek – mondta lapunk megkeresésére Murvainé Láng Róza, a közösség képviselője.”

Ha valaki nem tudná, hová tartozik az Egyesület politikailag, a Polgári jelzőből hamar rájöhet. Úgy látszik ők figyelmetlenek voltak (öregszenek, na!), a lapnak kellett megkeresni őket, hogy menjenek már neki Magyar Péteréknek, mert oda a támogatás, ha nem!

Na, kérem, hát így kell egy tökéletesen semleges, higgadt racionális megállapításból a nyugdíjasok halálára spekulálás, a nyugdíjasok halálát kívánás meg a választók lecserélni akarása szövegekkel egy velejéig hazug kampányt indítani. A kampányolók nem teljesen hülyék (az csak úgy látszik a bornírt szövegekből), hanem egyszerű politikai haszonlesők, akik a legkönnyebben átverhető réteget célozzák, amely tagjainak leginkább csak érzelmeik vannak, és nemigen értik, hogy mi történik körülöttük.

A legnagyobb baj, hogy rajtuk már nem lehet segíteni. Elköteleződésük végleges és megmásíthatatlan, és ha a mostani regnálók minden reggel behívatnák őket a legközelebbi rendőrőrsre, ahol kapnának egy nagy pofont, hálálkodnának az őrmesternek, mert nyilvánvaló lenne számukra, hogy mindez a Gyurcsány miatt van, és hogy kettőt kapnának, ha Orbán nem küzdene értük hősiesen Brüsszelben.

Ma mondta nekem egy idős ember, volt katona, hogy bízik Putyinban meg Trumpban, mert szerinte az elfoglalt ukrán területeken népszavazás lesz, és onnan már csak egy lépés, hogy Kárpátalján is az legyen. Elmosolyodva mondtam neki, hogy persze, nyilván így történik majd, aztán jön Erdély, a Felvidék, a Bácska meg a Bánát, ahol szintén népszavazás lesz Putyin és Trump jóvoltából, mire figyelmeztetően közbeszólt, hogy Burgenlandot kihagytam!

Tényleg kihagytam. Valahogy eszembe sem jutott, még a legkisebb mértékben sem, hogy az ott lakók esetleg Magyarországhoz akarnának tartozni.

Orbán rémálma: fellendülés helyett visszaesett a gazdaság

A harmadik negyedévben 0,7%-kal csökkent a GDP vagyis az a fellendülés, melyet az Orbán kormány remélt, sehol sincsen. Jövőre Orbán Viktor 3-6%-os növekedést jósolt, ez annál egyszerűbb  lesz, hogy a most mínuszba süllyedt GDP-t könnyebb lesz növelni. A forint értéke is csökkent, ezért ha euróban vagy dollárban mérjük, akkor a magyar gazdaság teljesítménye még szánalmasabb.

A magyar ipar, az építőipar és a mezőgazdaság jelentősége egyaránt csökkent. Raskó György a Facebookon még a lesújtó GDP adat közlése előtt így vázolta fel a helyzetet:

“A magyar falvak népessége félmillióval csökkent”

A nagybirtokok profitálnak Orbán agrár politikájából, a többiek viszont a létükért küzdenek –  írta Raskó György a Facebookon. Az Antall kormány egykori agrár államtitkára, aki maga is nagyvállalkozó, jelenleg Magyar Péter tanácsadója. Őszinte vitát sürget a magyar agrár szféra helyzetéről:

„A magyar falvakban agrár tevékenységből nem lehet megélni, leszámítva azt a 45-50 ezer családot, melynek a vagyonosodása valóban imponáló.

Több ezerre tehető azoknak a gazdáknak a száma, akiknek a családi vagyona meghaladja az egymilliárd forintot. Közben a magyar falvakban már 250 ezer üres porta van – KSH adat -, 75 ezer kiskertben semmiféle mezőgazdasági tevékenység sem folyik. Az elmúlt két évtizedben mintegy félmillió falusi honfitársunk hagyta el a faluját, költözött a Nyugat Dunántúlra vagy meg sem állt a Lajtánál.”

Magyar Péter az Európai Parlament agrár bizottságába került be nyilvánvalóan azért, mert Magyarország azok közé az uniós tagállamok közé tartozik, melyekben az agrár szektornak viszonylag nagy szerepe jutott a múltban.

Minél gyengébb a magyar gazdaság teljesítménye annál népszerűbb Magyar Péter

Minthogy a magyar lakosság életszínvonala a Covid pandémia óta stagnál illetve csökken, ezért a kormány gazdaságpolitikájával sokkal elégedetlenebb az ország mint korábban. Orbán Viktor tisztában van azzal, hogy a huszas évek “hét szűk esztendőt“ jelentenek majd. Erről a 2022-es választások után beszélt a miniszterelnök. A nemzeti együttműködés rendszere vészhelyzetben van, és senki sem tudja: miképp lábalhat ki belőle. A külső források elapadtak, mert az Európai Unió befagyasztotta az euró milliárdok jórészét, és világossá tette ország – világ előtt: amíg Orbán a miniszterelnök addíg Magyarország nem jut hozzá az uniós támogatás nagy részéhez. Brüsszel minden bizonnyal a lengyel példát kívánja követni: Varsóban Donald Tusk azonnal megkapta az uniós euró milliárdokat mihelyt legyőzte a választáson Orbán Viktor szövetségesét, Jaroslaw Kaczynskit. Magyar Péter ugyanerre számíthat, ha legyőzi Orbán Viktort. Az üzleti világ pedig számolni kezd: mennyit ér meg nekünk Orbán Viktor?!…

Raskó György: a nyugdíjasok többsége elszegényedett az infláció miatt

Az egykori agrár államtitkár, aki jelenleg Magyar Péter tanácsadója, a Facebookon számokkal igazolja, hogy Orbán legelszántabb támogató, a nyugdíjasok egyre rosszabban élnek, mert az élelmiszerárak emelkedése messze meghaladja a nyugdíjak növekedését.

“A lakosság jórészének elfogyott a pénze, emiatt takarékosan vásárolnak, és akkor is csakis az OLCSÓ – Raskó kiemelése – termékeket. A sokkoló drágulást a KSH adatai is visszaigazolják: 2021 és 2024 augusztusa között az élelmiszerárak hazánkban átlagosan 60,2%-kal nőttek, miközben a teljes infláció “csak” 39,1%-kal emelkedett.”

A szegényebb néprétegek, és ide tartozik a nyugdíjasok döntő többsége is, relatíve szűkös költségvetésük sokkal nagyobb százalékát költik élelmiszerre mint a középosztály vagy a gazdagok.

“A nyugdíjasok totálisan elszegényedtek. Az ő inflációs rátájuk 40,5% három év alatt. A medián alatti nyugdíjasok a pénzüket a rezsire, gyógyszerre és élelmiszerre fordítják. 2022 nyara oda nem is futja nekik másra, ez egymillió 120 ezer embert jelent” – írja Raskó György a Facebookon. Aki hozzáfűzte:

“az Európai Unió inflációja a fele volt a magyarországinak!”

Magyarország, amely a múltban agrár gazdaságnak számított, az élelmiszerár inflációban is rekordot döntött az Európai Unióban: az uniós átlag 28,9%, a magyar 60,2%!”

Miért? Mert Magyarországon a legmagasabb az áfa: 27%, és a kormány ezenkívül is külön adókkal sújtja a vállalkozásokat és a kereskedelmi láncokat.

“Ilyen a világon sehol sincsen!” – hangsúlyozza Raskó György, aki jelenleg agrár vállalkozó és Magyar Péter tanácsadója.

További élelmiszer áremelkedés várható

13 hónapja szeptember produkálta a legnagyobb élelmiszer áremelkedést a globális piacon- közölte a FAO. Az ENSZ élelmezési világszervezete szerint a globális árindex 124%-ra emelkedett. Ez a mutató az öt legfontosabb élelmiszer átlagát fejezi ki: növényi olajok, gabona, hús, tej és cukor. Leginkább a cukor árindex növekedett: augusztusban 10%-kal, és elérte a 125%-ot.

A magyar élelmiszerárak jelentős mértékben függenek a nemzetközi hatásoktól, ezért további emelkedés várható a hazai piacokon is.

Az inflációs sokk véget ért – állapította meg a KSH, de a vásárlók mégsem költenek – búslakodik Nagy Márton gazdasági miniszter. Vajon miért nem? Mert az infláció ugyan csökkent, de az a magas árak lassúbb emelkedését mutatja miközben a jövedelmek egyáltalán nem nőttek az infláció mértékében az elmúlt három évben. A nettó medián keresetek 2020-hoz viszonyítva 68%-kal nőttek, a medián nyugdíjak 61%-kal.

A nyugdíjak egyre jobban leszakadnak a bérektől: a növekedés átlagosan 133 ezer forintot jelentett a dolgozók esetében míg a nyugdíjasok átlag 77 500 forintot kaptak.

Az  átlagos  fogyasztói  árindex  ebben  az  időszakban 45%-kal nőtt, az élelmiszereké      71%-kal! Vagyis a bérek és a nyugdíjak emelkedése kompenzálta az áremelkedést általában, de az élelmiszerek esetében ez nem igaz! Márpedig a szegényebb néprétegek költségvetésében jóval nagyobb szerepet játszanak az élelmiszerek mint a középosztály vagy a gazdagok kiadásaiban.

Vagyis az Orbán kormány leghűségesebb támogatói jártak a legrosszabbul, de mégiscsak ők szavazták meg az újabb kétharmadot 2022-ben. Miért? Mert a kormány a tizenharmadik havi nyugdíjjal és más szociális támogatással megvásárolta őket miközben az ellenzéknek eszébe sem jutott, hogy velük foglalkozzon. Az ellenzék a középosztály liberális gazdaságpolitikáját javasolja, amely a legszegényebb rétegek számára semmi jót sem jelent, ahogy ezt Bokros Lajos tudatta is a 2022-es választások előtt a Népszavában:

“nem jár a tizenharmadik havi nyugdíj sem pedig a rezsi csökkentés!”

Ez világos üzenet a legszegényebb néprétegek számára, akik a lakosság többségét teszik ki az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államában.

Orbán a felelős az aszálykárokért

Azt állítja Raskó György – aki megmutatta Magyar Péternek -, hogy az öntözőhálózatot teljes mértékben elhanyagolta a nemzeti együttműködés rendszere. A nagy aszálykárok jelentős részben emiatt következtek be Magyarországon az elmúlt években.

“A meglévő csatornák szárazak, benőtte az árkokat a cserje, a nád, néhol magas fák is nőttek. Öntözés semmi, a szivattyú állomásoknak csak a csonkjai maradtak meg. Szóval totális a lepusztulás”

– írja Facebookon az egykori agrár államtitkár, aki jelenleg Magyar Péter tanácsadója. Raskó György rámutat arra, hogy

“csak az Alföldön több mint 1500 milliárd forint a terméskiesés az aszály miatt az elmúlt három évben.”

Magyar Péter karizmatikus politikus

Legalábbis ezt állítja róla Raskó György, aki egy napon át kalauzolta a legnépszerűbb ellenzéki vezért a Kőrösök vidékén. A magyar mezőgazdaság szánalmasan leszerepelt az elmúlt időszakban amikor a legmagasabb élelmiszer inflációt nálunk mérték az egész Európai Unióban. Ráadásul Finnország és Svédország javasolta: a magyar kormány az uniós agrár alaphoz se férhessen hozzá korlátlanul hiszen a hatalom nyúlja le a pénzeket miközben elhanyagolja a mezőgazdaságot.

Raskó György szerint Magyar Péter karizmatikus politikus, akinek a munkabírása messze az átlag fölötti.

Orbán Viktor tehát nem véletlenül kezdett el fogyókúrázni, mert Magyar Péter komoly kihívást jelent a hatalommal szemben. Különösen azért, mert maga Orbán Viktor jósolta meg egy kivételesen őszinte pillanatában a 2022-es megnyert választások után, hogy “Magyarország hét szűk esztendő előtt áll.” Ebbe beleesik a 2026-os választás is, amely előtt sok milliárd forintot kell kiosztani a a magyar miniszterelnöknek ahhoz, hogy ismét kétharmados többsége legyen. Orbán valószínűleg arra készül mint 2022-ben amikor több mint 1500 milliárd forintot osztott ki a választópolgároknak, akik cserében garantálták a kétharmados többséget. Azután az inflációval a magyar kormány szépen visszaszedte a pénzt, úgyhogy az átlagos magyar választópolgár életszínvonala ma alacsonyabb mint 2022-ben volt. Miután az európai eurómilliárdok jórésze bevan fagyasztva, és Orbán Viktor máshonnan nem remélhet ingyen pénzt, ezért marad a jólbevált inflációs trükk: a jövedelmek emelése a választások előtt, és az árak növelése utána. Kérdés, hogy a magyar választópolgárok újra megeszik-e a kefét?!…

Dinnye ár: Raskó György tanmeséje a Facebookon

Tiltakoznak a termelők, mert a Penny üzletlánc  “pofátlanul olcsón” kínálja a görögdinnyét – írja a Facebookon az egykori agrár államtitkár, akinek magának is szép gazdasága van. A dinnye termesztők 350 forintos árat tartanak “méltányosnak”, de a Penny Market 229 forintért kínálja a dinnyét.

A cégnek nyilván így is megéri, mert a becsábított vevő, akkor mást is nála vásárol. Most harc folyik a vevőkért, mert drámai mértékben csökken a vásárlóerő: 8-10%-kal kisebb mint tavaly.

A görög dinnye átvételi ára 150 forint, akkor a gazdák miért követelnek 350 forintos eladási árat? – teszi fel a jogos kérdést Raskó György. Egyébként érdekes, hogy kevesen feszegetik miért van olyan óriási különbség a felvásárlási és az eladási ár között Magyarországon?

Hányan nyerészkednek ezen a nemzeti együttműködés rendszerében?

A tej kínos példája

Raskó György arra hívja fel a figyelmet, hogy a dinnyetermesztő gazdák ugyanazt a hibát követik el mint a tejtermelő gazdák, akik az egekbe emelték az árakat tavaly, és erre a fogyasztók drámai mértékben csökkentették a vásárlásaikat. Most a tejtermelők szívják a fogukat, mert a drága tejből és tejtermékből jóval kevesebb fogy mint korábban. Ezt akarják a dinnyésgazdák? – kérdi Raskó György, aki szerint, ha túl magas az ár, akkor a gazdák nyakán maradhat a dinnye, ha túlságosan drága, mert jó volt a termés. Persze ott az export lehetősége is, de a külföldi piacokon a kereslet-kínálat szabályai döntenek, ehhez kell a magyar gazdáknak is alkalmazkodniuk.

Feltehetjük  a kérdést a magas élelmiszer árak mellett vajon a magyar piacon is a kereslet – kínálat dönt-e vagy pedig az, hogy melyik ágazatnak van a nagyobb lobby ereje? Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében ez nem is kérdés: a hatalom igyekszik mindent megszabni, a túlszabályozott piac meglehetősen irracionálisan működik. Egy világra nyitott gazdaságban ezért produkálja a mezőgazdaságára oly büszke Magyarország azt, hogy tizedik hónapja magasabb az élelmiszer infláció mint 30%! Ilyen egész Európában nincs!

A határmenti területeken a szomszédba járnak bevásárolni, holott a Kárpát medencében Magyarországnak a legjobbak az agrár adottságai.

Ezt a csúfos kudarcot Orbán Viktor sem tudja megmagyarázni, ezért beszél inkább a migránsokról és a genderről miközben ő maga is tudja: honfitársait a megélhetés százszor inkább érdekli mint ezek a témák.

Lázár, a ménesgazda

Lázár János nem „persona non grata” a hatalom számára: ez a politikai üzenete az ex-miniszter újabb kormánybiztosi megbízatásának – mondta el a Független hírügynökségnek Raskó György agrárközgazdász, agrárvállalkozó. Míg az előző, a dohányügyi biztosi kinevezés megalázó és nevetséges volt a közvélemény szemében, ez a látszólag komoly feladat azt sugallja, hogy Lázár János nem vesztette el Orbán Viktor bizalmát.

Szakmailag csupán ujjgyakorlat lesz a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. miniszterelnöki megbízott feladatait ellátni Lázár János számára, hiszen jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik az agrárgazdaság területén – fejtette ki az Antall-kormány agrár-államtitkára. Hosszú évek óta részt vesz a hódmezővásárhelyi székhelyű AgroGorzsa Rt. tevékenységének irányításában, 2010 óta résztulajdonosként, majd igazgatósági tagként. A privatizált egykori állami gazdaság olyan nagyüzem, amelynek problémái a mezőhegyesi ménesbirtokéhoz hasonlóak. Lázár Jánosnak tehát van a rálátása, közvetlen tapasztalata is ehhez a feladathoz – ez nem vitatható.

Ugyanakkor a nagy múltú mezőhegyesi ménesbirtok már korántsem akkora méretű és jelentőségű, hogy az összemérhető lenne Lázárnak a korábbi kormányzati funkciójában, Miniszterelnökséget vezető miniszterként, ráruházott hatalommal és lehetőségekkel. Mivel ahhoz képest ez a feladat szinte nulla,

a kormánybiztosi megbízatása egyértelműen kifelé szóló, politikai üzenet

– emelte ki Raskó György. „Nem hiszem, hogy Lázár János  egész életében arra vágyott, hogy kormánybiztos legyen egy ma már nem is túl jelentős mezőgazdasági társaságnál” – tette hozzá.

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-től az elmúlt években annyi földterületet elvittek már, hogy gazdasági potenciál szempontjából szinte a „futottak még” kategóriába került – mutatott rá. A lótenyésztés pedig, mint a ménesbirtok tradicionális üzletága, mindenütt alapból veszteséges, állami támogatásból lehet fenntartani.

Raskó György szerint Lázár János korábbi, a dohányzást elleni küzdelmet irányító megbízatása megalázó és nevetséges volt,

„röhögtek rajta az emberek”

– fogalmazott, ezért most ezzel az új kinevezéssel kívánják megerősíteni, hogy Lázár továbbra is élvezi a hatalom, és személy szerint Orbán Viktor bizalmát. Azt mindenki tudja, hogy egy ilyen megbízatás a miniszterelnök egyetértésével vagy akarata szerint történik. Ez most egy viszonylag komoly, évszázados tradíciókkal rendelkező, a nemzeti vagyon részét képező társaság, Lázár Jánosnak sok köze volt 2016-ban a megalapításához, a megvásárlásához is. Mint ilyen, kitűnően alkalmas arra, hogy ország-világ előtt bizonyítsák, a sugdolózásoknak, mendemondáknak, miszerint Lázár Orbán Viktor szemében „persona non grata” lett, egy „kígyótojás”, amelyből egyszer „kikelhet” és a miniszterelnök hatalmára törhet – semmi alapjuk nincs.

Az üzenet lényege, hogy nem kell Lázárral suskusolni, mert ő továbbra is a mi emberünk

– hangsúlyozta.

Ezt támasztja alá az is, hogy a kormányhatározat szerint Lázár János munkáját, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásában a miniszterelnök irányítja és a Miniszterelnöki Kormányiroda segíti.

A kormányirodát pedig Rogán Antal miniszter vezeti, akivel Lázár Jánosnak köztudottan nem volt felhőtlen a viszonya.

Arra a felvetésre, hogy a hírek szerint tíz-húsz milliárdos nagyságrendű fejlesztéseket terveznek Mezőhegyesen, Raskó György elmondta: a Mezőhegyesi Ménesbirtok esetében biztos abban, hogy erre semmi szükség, majd hozzátette: értelmetlenül bármennyi pénzt el lehet szórni. reálisan évente néhány százmilliós nagyságrendű fejlesztés indokolt lehet, de milliárdokat biztosan nem lenne szabad a valójában  még magyar viszonylatban sem jelentős gazdaságba fektetni. Ha mondjuk lósport-pályát akarnak építeni, az persze egy-két milliárdba belekerülhet, de nincs konkrét információja, hogy mit terveznek és mit nem. Közbevetésünkre, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és tangazdaság Zrt. alapításakor a lovasturizmus-fejlesztést is célul tűzték ki, így reagált:

Mindaddig, amíg a milliárdosok luxus- kedvteléseinek társfinanszírozását a magyar nép szó nélkül vállalja, bármi elképzelhető manapság, ha valakinek meglódul a fantáziája.

Az agrárszektor.hu információi szerint a 18 ezer hektáros „mintagazdaságban” a szárítóüzem és egy ipartelep kiépítése, a szarvasmarha-ágazat és az öntözés fejlesztése, a gépjavító üzem és a műemléki épületek fejújítása zajlik. Csak az idei tervek forrásigénye átlépi a 20 milliárdot, miközben a birtok már a megalapítása évében 22 milliárdot emésztett fel. A Ménesbirtok saját tőkéje két év leforgása alatt – a többszöri állami tőkeemelés révén – 23 milliárd forintra emelkedett. 

 

Balázs Péter: Ha Orbán marad, folytatódik Magyarország lemaradása

Megalakult a „Válasszunk, 2018! „csoport, amely elsősorban azt tűzte ki célul, hogy az elbizonytalanodott szavazókat meggyőzze: a demokratikus ellenzéknek maradt esélye a választási győzelemre. Ehhez persze az is kell, hogy az ellenzékben politizáló pártok a siker érdekében képesek legyenek együttműködni, hisz a programjaik a legtöbb esetben hasonlóak, vagy kiegészítik egymást.

A „Válasszunk 2018” nevű szerveződést a rendszerváltás utáni kormányok 11 minisztere, vagy államtitkára alapította Balázs Péter, volt külügyminiszter vezetésével. A tagok között van Andor László uniós biztos, Bárándy Péter igazságügy miniszter, Bod Péter Ákos, ipari és kereskedelmi miniszter, Göncz Kinga külügyminiszter, Holoda Attila helyettes államtitkár, Lévai Katalin tárca nélküli miniszter, Mellár Tamás a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, Pusztai Erzsébet népjóléti államtitkár, Raskó György mezőgazdasági államtitkár, Székely Tamás egészségügyi miniszter.

A csoport tagjai szerint ma egy kézben összpontosul a hatalom, amely megfojtja az egészséges versenyt nemcsak a gazdaságban, hanem a politikában is. De Balázs Péter biztos abban, hogy a Fidesz túlzott hatalmát meg lehet törni, ha mindenki elmegy szavazni.

 

A frissen megalakult csoport, a Válasszunk! 2018 nevű szerveződés inkább mozgalom, vagy – ahogy a sajtó írja – árnyékkormány, esetleg annak csak a magját hozták létre?

Mozgalomnak tekintjük magunkat, árnyékkormánya a pártoknak lehet, mi pedig nem kívánunk a politikai versengésben részt venni. Mi elsősorban a civil társadalmat akarjuk meggyőzni, hogy van még esély a választás megnyerésére, de ehhez el kell menni választani. Ez a legfontosabb, különben nem indul be a változás Magyarországon.

Ilyen mozgalom még nem volt a rendszerváltás óta. Céljuk inkább a választók felébresztése, vagy inkább a pártok rábeszélése az összefogásra?

Pillanatnyilag a pártok mintha késésben lennének a társadalom igényeihez képest. Együttműködés helyett a saját pozícióikat méregetik, egymással versengenek. Eközben a társadalom határozottabb cselekvést, előrelépést vár. Mi ezt az aktivitást szeretnénk segíteni annak érdekében, hogy a pártok ismerjék fel a választók igényeit.

Egyetértek azzal, hogy ilyen mozgalom még valóban nem jött létre a rendszerváltás óta, de olyan sem fordult elő az elmúlt évtizedekben, hogy ennyire eltávolodtunk volna a demokratikus értékektől, mint az Orbán kormány regnálása alatt.

Miután sokan hasonlóan értékelik a mai helyzetet, épp ezért érthetetlen, hogy a pártok mégsem tudnak, vagy nem kívánnak együttműködni az Orbán kormány leváltása érdekében sem. Lehet ezen a helyzeten változtatni?

Józan eszükkel az egyes pártok vezetői tudják, hogy együtt kéne működni, össze kéne fogni, de amikor a politikai mozgalmak a jövőt tervezik, akkor az első kérdés az, hogy bejutnak-e a következő parlamentbe, s ott milyen pozíciót tudnak szerezni. Sajnos ezek a rövidtávú szempontok bénítják a politikai cselekvésüket, tehát a hosszabb távú gondolkodásra kéne rábírni a szereplőket.

Komolyan mondja, hogy van esély arra, hogy az együttműködéstől ma elzárkózó pártok képesek lesznek erre? Létrejöhet egy teljes ellenzéki összefogás?

Nem vagyok benne biztos, hogy a következő napokban erre már készek lesznek, de ahogy majd közeledik a választás időpontja, úgy erre a lehetőségre is nyitottabbak lehetnek. Talán ha hallgatnak a választóikra, akkor jobban meggondolják az együttműködés lehetőségeit. Nem lehet tartósan nagy szakadék a választók elvárásai, akarata és a pártok cselekvése, viselkedése között.

Amikor az ellenzéki pártok együttműködéséről beszél, akkor számít a nagy sietséggel középre tartó Jobbikra is?

Alapvető politikai kérdésekben a Jobbik olyan álláspontot foglal el, amihez a demokratikus oldalról nincs átjárás. Tehát amikor az ellenzéki pártok a hosszú távú jövőjüket, a kormányzást tervezik, akkor esélytelennek látom, hogy a Jobbikkal együttműködjenek.

Akkor sem, ha a korábbi szélsőséges és rasszista párt elfogadja azt a nyolc pontot, amelyben önök Magyarország újjászületési tervét igyekeztek összefoglalni?

Ha elfogadnák, akkor az már nem is a mai Jobbik lenne. Akkor talán már más nevet is kéne választaniuk, hogy a politikai stratégiaváltás valóban hiteles legyen.

Az önök mozgalma 11 alapítóból áll, mindenki volt már kormánytag; van, aki az MDF idején, mint Raskó György. Mások a szocialista időszakban, mint Göncz Kinga vagy Bárándy Péter, de olyan is akad Mellár Tamás személyében, aki a Fidesz idején vállalt fontos posztot. A mozgalom sokszínűsége azért szükséges, hogy demonstrálják: az Orbán kormány leváltása nemzeti érdek?

A sokszínűséggel az egész társadalomnak, tehát a választóknak és a politikai pártoknak egyaránt példát akarunk mutatni. Van ugyanis mód arra, hogy a különböző hátterű, beállítottságú emberek összefogjanak és együtt lépjenek fel egy olyan tendenciával szemben, amely veszélybe sodorja az országot. Minket is a közös aggodalom, a közös felelősség hozott össze, amit az ország sorsáért valamennyien érzünk.

Lehet, hogy a ma még Orbán hívő, jobboldali érzelmű választókat akarják meggyőzni, hogy a Fidesz kormány ártalmas az egész ország számára?

Mindenféle pártállású választóhoz szólni akarunk. Közöttük sokan eddig is kritikusan nézték a kormányzat munkáját, őket aligha kell meggyőzni, nekik legfeljebb reményt akarunk adni, hogy lehetséges a változás! Szép számmal vannak olyanok, akik sokáig hittek Orbán politikájában, ámbár ma már egyre kevesebben vannak. Nagyon fontos elérni azt a határozatlan tömeget, amely el sem menne szavazni, ha nem kapna újabb impulzusokat, újabb bátorítást.

Sajtó nélkül el tudják érni e kívánt tömeget?

Bizonyos nyilvánosság azért még megmaradt, de vannak olyan szervezetek, körök, esetleg pártok, amelyek csatornáin mi is megpróbálunk üzeneteinkkel eljutni a társadalomhoz. Egyébként a mi csapatunk sokszínűsége arra is jó, hogy kapcsolataink kiterjedtek, s ily módon elég széles rétegeket el tudunk érni.

El tudják mondani például azt, hogy ki legyen Orbán Viktor kihívója, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje?

A jelölés nem a mi dolgunk, a pártoknak van kormányfő-jelöltjük, talán túl sok is.

Egy időben az ön neve is forgott…

Igen, de ez csak néhány ember szándéka volt, döntés nem született róla.

Ma Karácsony Gergely és Szél Bernadett hivatalosan is jelölt, van, akivel egyetértenek?

Ismétlem, ezt a pártok erőviszonyai fogják eldönteni. Mi azt mondjuk, hogy elsősorban mandátumokat kell szerezni, mert csak az egyéni kerületek megnyerése esetén van esély a többség megszerzésére. Csak ezután képes az ellenzék közös kormányfőt jelölni, addig csupán listavezetők vannak, akiknek mindegyikével szimpatizálunk.

Azt már korábban bejelentette Karácsony Gergely, a Párbeszéd és az MSZP miniszterelnök-jelöltje, hogy februárig kialakítja saját árnyékkormányát. Az önök mozgalmából, a V2018-ból is választhatna minisztert?

Mindenki önálló, autonóm személyiség, tehát ezt a döntést mindenki saját maga hozza meg.

Ön például vállalna külügyminiszterséget?

Én biztosan nem, mert a mozgalmat akarom szervezni, természetesen másokkal együtt.

A mozgalom megalapítását bejelentő sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy azt is eredménynek tartja, ha sikerül a Fidesz 2/3-os többségét megakadályozni. De mi kellene az ellenzék biztos győzelméhez?

Minél több mandátumot megszerezni a választási körzetekben. Vannak komoly számítások arra, hogy ez az alapvetően igazságtalan választási rendszer, amely a töredék- és maradék szavazatokat a győzteshez csatornázza, egy ponton már a Fidesz ellen fordulhat, ha a sokféle ellenzéki kezdeményezés egy irányba húz.

A Választás 18! nevű mozgalom 8 pontban kidolgozta a reményeik szerint újjászülető Magyarország célkitűzéseit. Benne szerepel a mindenkire érvényes létbiztonság, az elérhető egészségügy, versenyképes oktatás, piaci viszonyok, társadalmi párbeszéd, elkötelezett uniós tagság. Lesz ennél bővebb programjuk is?

Az a szándékunk, hogy mind a nyolc pontot részletesen is kidolgozzuk, s további területekre is nemzeti minimumprogramokat készítünk. Sok pártprogram készült, s szeretnénk mindenkit ráébreszteni, hogy a demokratikus oldalon lévő pártok elképzelései között több az azonosság, több a megegyező, mint a különböző elképzelés.

A Modern Magyarország Mozgalom alapítójától, Bokros Lajostól származik az elképzelés, hogy a pártoknak szövetkezni kéne a demokrácia, a jogállam helyreállítása érdekében. És ha sikerül, újra külön indulhatnának. Ezzel egyetért?

Alapvetően igen, ez egy demokratikus gondolat. Viszont a Jobbik aligha tudna együttműködni a többi párttal.

Mi történik, ha a demokratikus ellenzék elbukja a választást, és nyer a diktatúrába hajló Fidesz? Mi lesz ennek a nemzetközi megítélése, mi lesz az ország sorsa, s persze mi lesz a Választás 18 nevű mozgalommal?

Ha az Orbán rezsim marad, akkor folytatódik az ország lemaradása, leszakadása és elszigetelődése. Még jobban kiszorulunk Európából, és a következő nemzedékek esélyei is veszélyeztetjük, ami semmiképp nem lenne jó. Ezt kéne megérteni a szavazó polgároknak. A mi mozgalmunk végigcsinálja kampányidőszakot, remélem, ez meglátszik majd az eredményeken is. Ha látunk további feladatot az önkormányzati, vagy az európai választással kapcsolatban, akkor együtt fogunk maradni.

Hány embert tart el a mezőgazdaság?

Az uniós csatlakozás igazi nyertesei az Orbán által támogatott nagygazdák, mintegy 25 ezer család, akik valóban hihetetlenül meggazdagodtak az elmúlt években, az ő jövedelmük sokszáz százalékkal nőtt. Közben persze elvben többszázezer ember él mezőgazdaságból. A statisztikai adatok egy dolog, de mi van mögöttük?

MTI Fotó: Kollányi Péter

„A 200-300 hektárral rendelkező gazdák évente nettóban – adómentesen – 2530 millió forint (mintegy 100 ezer euró) jövedelemhez jutnak, de a nagygazdáknak mondható legkisebbek, az 50 hektárosok is zsebre tehetnek havi 600 ezer forintot, ami egy egymillió forint feletti alkalmazotti fizetésnek felel meg. Ilyen nagygazdából Magyarországon mintegy 25 ezer van, ők ténylegesen felfelé húzzák a mezőgazdasági átlagjövedelmeket” – mondta a FüHü-nek Raskó György, agrárközgazdász, gazdálkodó, volt agrárállamtitkár. Mint portálunk is beszámolt róla, a Parlament őszi ülésszakának nyitó napján Orbán Viktor kormányfő a magyar gazdaságról vont gyorsmérlegében büszkélkedett azzal, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma hét év alatt 25 százalékkal nőtt, ma már 217 ezer ember keresi az ágazatban a kenyerét, a bruttó bérek az elmúlt éveben 42 százalékkal emelkedtek.

Mint azonban  Raskó mondja:

„Az uniós csatlakozás igazi nyertesei az Orbán által támogatott nagygazdák, az az említett mintegy 25 ezer család, amelyik valóban hihetetlenül meggazdagodott az elmúlt években, az ő jövedelmük sokszáz százalékkal nőtt.”

Számok-feketén-fehéren

Ha a fekete-fehér adatokra vagyok kíváncsiak, akkor a Központi Statisztikai Hivatal által a közelmúltban kiadott, „A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2016” című kiadványában érdemes lapozgatni. A többi között ebből kiderül, hogy a mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,8%-os aránnyal járult hozzá 2016-ban. A hazai bruttó hozzáadott értékből 4,5%-ot adott az agrárium, a beruházásokban 5,5, a foglalkoztatásban 5,0% volt az aránya. Külkereskedelme többletet eredményez, de 2012 óta évről évre csökkenőt, az import erőteljesebb emelkedése miatt. A teljes bruttó kibocsátásban a növényi termékek aránya 60, az állatok és állati termékeké 33, a mezőgazdasági szolgáltatások és másodlagos tevékenységeké 7,0% volt.

9 ezer gazdasági szervezet és 416 ezer egyéni gazdaság végzett mezőgazdasági tevékenységet tavaly, előbbiek száma 11%-kal emelkedett, utóbbiaké 12%-kal csökkent az előző, 2013-as összeíráshoz képest.

A regisztrált társas vállalkozások megoszlása létszám-kategóriák szerint (2016)

Forrás: KSH

A 2015-ös adatok szerint a mezőgazdasági termőföld évek óta tartó drágulása tovább folytatódott, az átlagár 14%-kal magasabb volt az előző évhez képest. A szántó 13%-kal többe került, 1 hektár átlagára 2015-ben több mint 1 millió forint volt.

És mi a számok mögött van

„Ma a magyar mezőgazdaságban 8000 társas vállalkozás és körülbelül 40-45 ezer családi vállalkozás viszi el a mezőgazdasági terület 90 százalékát. Ez azt jelenti, hogy többszázezer embernek, aki papíron mezőgazdasági termelőnek számít az összterület kevesebb, mint tíz százaléka jut ” – mutat a számok mögé Raskó György.

A gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok által használt mezőgazdasági terület nagysága nagyságkategóriák szerint (2016)

Forrás: KSH

Azért lehet mégis többszázezer mezőgazdasági termelőről beszélni Magyarországon, mert egy hektárnyi terület felett már be lehet jelentkezni uniós támogatásért, s a bejelentkezők a statisztikák és besorolások szerint már regisztrált termelőnek számítanak, olyannak, aki ebből a tevékenységből él.

„Ami persze nem igaz, hiszen ők azok, akik kénytelenek kiegészíteni a jövedelmüket, hogy meg tudjanak élni”

– mondja Raskó.  A föld alapú támogatás tehát nagyon sokakat érint, tíz hektár után már 690 ezer forint adómentes, nettó uniós támogatás jár, mellé alkalmi munkákból megkeresnek annyit, hogy vidéken el tudnak belőle éldegélni.

„A mezőgazdaság ma nagyon kevés ember tart el valójában”

– mondja a szakértő, hozzátéve: Magyarország nagyon elment a gabona és az olajosmag ipari növénytermelés irányban, ami száz százalékban gépesített, miközben az élőmunka-igényes kertészeti termékek vetésterülete a rendszerváltás idejéhez képest a felére zsugorodott. Egyre kevesebb a kézi munkát is igénylő gyümölcs- és zöldségtermelés, ám talán még ennél is nagyobb problémát jelent, hogy brutálisan visszaszorult az állattenyésztés.

Magyarország és az első három legnagyobb kibocsátó ország részesedése az EU mezőgazdasági kibocsátásából

(folyó alapáron, 2016+, %)

Forrás: KSH

„Ugyanakkor látszik, hogy ez nem is fog megváltozni „

– prognosztizálja Raskó György.

Euro-népszavazás: újabb hat „név”

Újabb hat „név” írta alá a Hitvallás Európa mellett kiáltványt, s biztosította támogatásáról  a Polgári Világ Pártja által az idén augusztus 14-én az euró bevezetéséért indított népszavazási kezdeményezést.

 A kezdeményezők a kiáltvánnyal társadalmi mozgalmat szeretnének elindítani, hogy Magyarország megragadja az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjen a még szorosabban egységesülő Európai Unióhoz. Várják a további csatlakozókat is. A párt sorsdöntő jelentőségűnek tartja az európai fősodorhoz való visszatérést, aminek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma.

Ők mondták

„A kérdés nem úgy merül fel, hogy akarunk-e, mivel nincs ebben választási lehetőségünk. A kérdés az, hogy mikor: korán, később vagy még később csatlakozunk?”- nyilatkozta portálunknak Bod Péter Ákos.

Surányi György pedig azt mondta, hogy „A szakmai fenntartásaim ellenére, indokoltnak tartom az ERM II-be lépéssel a Monetáris Unióhoz való csatlakozás előkészítését Magyarország számára.” Ő ma kevesebb kisebb kockázatot lát a csatlakozásban, mint  a kívül maradásban, „ugyanis ha kimaradunk az új, formálódó, magasabb szintű európai együttműködésből, akkor könnyen a perifériára, de akár az EU-n kívülre is szorulunk, ami beláthatatlan lenne az ország számára.”

A magyarok is az euro mellett

Ha lenne népszavazás, az akár sikeres is lehetne, legalábbis kiindulva az Eurobarometer 2017. tavaszi felmérésének az eredményeiből. A magyarok 57 százaléka ugyanis teljes mellszélességgel támogatja a közös valuta bevezetését, miközben csak 39 százaléka ellenzi, s 4 százalék nem tud véleményt formálni a kérdésben. Megjegyzendő, hogy az EU egészében a támogatók aránya 10 százalékponttal alacsonyabb, mint nálunk.

Az újonnan csatlakozók

Béndek Péter, konzervatív politikai filozófus, korábban az MTA Politikai Tudományok Intézetének munkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, aki több cikluson keresztül volt a Polgári Konzervatív Párt elnöke;

Kaltenbach Jenő, jogtudós, egyetemi oktató, az állam- és jogtudományok kandidátusa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési volt biztosa, a Fővárosi Közgyűlés képviselője;

Mellár Tamás, közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, volt pécsi önkormányzati képviselő;

Raskó György, agrárközgazdász, agrárvállalkozó, a Földművelésügyi Minisztérium volt közigazgatási államtitkára, volt országgyűlési képviselő;

Solymosi Frigyes, kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Professzorok Batthyány Körének alapítója, a Nemzeti Kör tagja, az első Fidesz-kormány idején Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója;

Vámos Miklós, író, forgatókönyvíró, dramaturg, kiadóigazgató, műsorvezető.

Az eredeti csatlakozók

Balázs Péter, közgazdász, Magyarország által delegált európai bizottsági biztos, magyar külügyminiszter;

Bod Péter Ákos, közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora, ipari miniszter, jegybankelnök;

Jeszenszky Géza, történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata, külügyminiszter;

Kolosi Tamás, szociológus, a szociológiai tudományok doktora, a Tárki alapítója és elnöke, több miniszterelnök tanácsadója:

Mizsei Kálmán, közgazdász, volt ENSZ főtitkár-helyettes, EU különmegbízott;

Surányi György, közgazdász, a közgazdaságtudományok kandidátusa, egyetemi tanár, jegybankelnök, volt miniszterelnöki tanácsadó.

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK