Címke: Pew Research
Irredenta országban?
Ki, mennyire bízik Putyinban?
Már csak egyet kell aludnunk ahhoz, hogy megtudjuk, újrázhat-e Vlagyimir Putyin orosz elnök, a vasárnapi oroszországi választások főszereplője. Ő a világ vezetőinek azon csoportjának oszlopos tagja, akikben a bizalom globálisan gyenge. Ám a magyarok körében ez csak részben igaz.
Vlagyimir Putyint már azelőtt is gyanakvó szemmel figyelték világszerte, hogy az elmúlt időszakban több komoly ügyben is több mint valószínű a szerepe. A legutóbbi legismertebb – és legnagyobb vihart kiváltó ügy – az Angliában élő orosz kettős ügynök, Szergej Szkripal és lánya ellen végrehajtott merénylet volt, amelynek elrendeléséért London szerint Putyin a felelős. Azóta egy másik gyilkosság is kiderült, a 2010-ben politikai menedékjogot kapott orosz üzletembert, Nyikoláj Gluskovot megfojtották, amelynek nyomán – mint most szombaton nyilvánosságra került – a brit rendőrség az orosz kivándorlók közül többeket személyesen is elkezdtek felkeresni, ellenőrizendő biztonságukat.
Ám ezen – minimum kétes hátterű – elhalálozások előtt is nagyfokú volt a bizalmatlanság az orosz elnök iránt. A legutóbbi erre irányuló felmérést ugyan tavaly augusztusban készítette a Pew Research, ám annak az eredménye önmagáért beszél. A kérdés az volt, hogy bízik-e vagy sem Putyinban:
A legkevésbé népszerű Lengyelországban volt: a lengyelek elsöprő többsége – 89 százaléka – nem bízik Putyinban, s csak 4 százalék volt, aki úgy válaszolta, hogy bízik az orosz elnökben. Vélhetően az orbáni propaganda hatása is az, hogy már ebben a felmérésben is gyökeresen másként vélekedtek
a lengyelek általában sorstársnak tartó magyarok, akiknek csak az 57 százaléka fejezte ki bizalmatlanságát Putyinnal szemben, miközben 34 százalék megadta a bizalmát neki.
Ennél is cifrább eredményt hozott egy, az idén a 444.hu megbízásából a Medián közvélemény-kutató által a közelmúltban készített felmérés: Putyin ismertsége 99%-os, megítélése pedig a százas skálán ugyan csak 43-as, ám ennél jobbat csak Ferenc Pápa kapott, 61 százalékosat.
A részletes grafikonból az is kiderült, hogy a fideszesek húzták fel az eredményt, az ő körükben 54 pontos Putyin tetszési indexe; a Jobbikosoké 39, a Jobbik nélküli ellenzéké pedig 35.
A sajtó és a pontos tájékoztatás
A magyar lakosok többsége szerint a hírekről pontosan számol be a sajtó. Ugyanakkor nem éri el az ötven százalékot azoknak az aránya, akik szerint a média korrekt tájékoztatást ad politikai ügyekben (42 százalék), illetve a kormányzattal kapcsolatos fejleményekről (49 százalék). Közel kétharmad szerint a sajtó Magyarországon a legfontosabb hírekkel foglalkozik.
Mindez egy nagy nemzetközi felmérés eredményeiből böngészhető ki. A Pew Research Center napokban közzétett felmérése arra kereste a választ, hogy az egyes országokban milyen a hírek tálalása a sajtóban, azt hogyan ítélik meg a fogyasztók. 38 ország lakosait vonták be a kutatásba.
A magyar eredmény a középmezőnyhöz sorolható, már ami a pontos beszámolókat illeti. Van ugyanis 90 százalék feletti és a 20 százalékot éppen hogy csak meghaladó eredmény. A legkedvezőbben a tanzánok nyilatkoztak: a lakosok 93 százaléka szerint pontos híradáshoz jutnak. Ezt ugyan nem vette fel a Statista a grafikjára, amelyről egyébként sok érdekes következtetést lehet leszűrni.
Nincs a kiemelt országok között Lengyelország sem, amelyről azonban – az eredeti táblázatban látható –, hogy nálunk sokkal kritikusabban látják a helyzetet: csak 43 százalékuk szerint pontosak a médiában megjelenő hírek.
Ami a magyar helyzetet, azaz a magyar médiát, legalábbis annak a nagyobb részét illeti – erről a szakembernek más a véleménye. Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója, az ELTE PPK adjunktusa a Független Hírügynökségnek a közelmúltban adott terjedelmes interjújában azt mondta, hogy Magyarországon teljesen összekeverednek az álhírek a valósággal a kormányhoz közel álló médiumokban. Hozzátette: sehol nem épült fel olyan állami hazugsággépezet, mint Magyarországon.