Kezdőlap Címkék Párbeszéd

Címke: párbeszéd

Városliget: újabb 38 fát vágtak ki

0

A Ligetvédők beszámolója szerint ma a Városligetben kordonok mögött kivágtak 38 fát, a parkrehabilitáció megkezdése gyanánt.

A kivitelező állítása szerint ezek egy része balesetveszélyes, beteg fa volt – ez elképzelhető lenne, de akkor miért kellett a kordon, miért nem tartottak területbejárást a civilek számára?

A legnagyobb probléma persze azzal van, hogy a fakivágás valódi indoka sportpályák építése, amelyeknek sokkal jobb helye lenne az eddig is aszfalttal burkolt, sőt, sportpályaként hasznosított területen. Oda azonban még mindig múzeumokat terveznek, ezért kell most a sportpályákat a füves, ligetes terület helyére tenni.

A Párbeszéd továbbra is kiáll a Városliget közpark jellegének megtartása mellett! Nem kellenek újabb múzeumok, nem kellenek turisták további tömegeit vonzó létesítmények. A jelenleg is burkolt felületekre, a lebontott épületek helyére tegyék a sportpályákat, a wc-ket, a többi terület maradjon igazi zöld, gyeppel borított, ligetes park.

Az összes közvéleménykutatás is azt támasztja alá, hogy a budapestiek többsége nem akar új épületeket a Városligetbe. A Fidesz kormány nem törődik ezzel, de a jövő tavaszi választáson az emberek erről is elmondhatják a véleményüket.

Forrás: Párbeszéd Magyarországért, Szabó Rebeka Facebook bejegyzése

Ez volt ma – 2017. november 30.

0

Egyeztetni hívják az MSZP-t, amely elhalaszthatja kongresszusát, kormánylapot vert át az Együtt, meghallgatta Trump vejét az elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozást vizsgáló bizottság, és 80 éves lett Ridley Scott – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.

Három párt is egyeztetésre hívja az MSZP-t

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Közös közleményben jelentette be a Demokratikus Koalíció, az Együtt és a Párbeszéd, hogy egyéni választókerületi koordinációs egyeztetésre hívják a szocialistákat. A három párt elnöke közös levelet is írt erről Molnár Gyulának, az MSZP elnökének. Ebben azt írják: meggyőződésük, hogy Orbán Viktor rendszere megdönthető 2018-ban, amennyiben

egy választókerületben csak egy ellenzéki jelölt száll szembe a Fidesz és a Jobbik jelöltjeivel.

Bíznak abban is, hogy később az LMP és a Momentum is csatlakozik. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke erről a Független Hírügynökségnek azt mondta: „lehet, hogy lesz valamilyen együttműködés, de erről akkor kell beszélni, ha már létrejött”

Elhalaszthatja az MSZP a kongresszusát

Pénteken feltehetően bejelenti a Magyar Szocialista Párt, hogy elmarad a december 9-re tervezett kongresszus. Ennek valószínűségéről már szerdán említést tett Molnár Gyula elnök, ám ő maga annak a híve, hogy legalább a programról beszéljenek és szavazzanak a küldöttek. Az eredeti terv az volt, hogy ennek a fórumnak kell majd jóváhagynia a miniszterelnök-jelölt személyét, azok után, hogy Botka László visszaadta ezt a tisztet, és ugyancsak

a kongresszus hatáskörébe tartozik az esetleges közös lista, illetve a koordinált, véglegesített lista elfogadása.

Ma már azonban látható, hogy szinte semmi esély nem maradt a megállapodás tető alá hozására; se személy, se lista nincs, és akkor nem is említettük a közös indulás gondolatát, amely a Demokratikus Koalíció hozzáállása miatt teljesen esélytelennek látszik.

Meghekkelte az egyik kormánylapot az Együtt

Különös hirdetés jelent meg a Habony Árpádhoz köthető Lokálban. A szövege szerint „kreatív jogértelmezésre” kerestek bírókat, feltételül szabták a nemzeti konzultációban való részvételt és a 2010 után szerzett közhivatali tapasztalatot. Azt is írták:

„Jogi végzettség hiánya nem akadály.”

A hirdetést az Együtt adta fel, így akarták felhívni a figyelmet arra, hogy a kormány szerintük felszámolja a bíróságok függetlenségét.

Részben alkotmányellenes Handó Tünde utasítása

Az alaptörvénnyel ellentétesen írt elő olyan magatartási szabályokat az Országos Bírósági Hivatal elnöke, amelyek megsértése akár a bíró felmentéséhez is vezethetnek. Egy bíró fordult a testülethez, szerinte a kétharmados törvényi szabályozás helyetti belső utasítás sérti a bírák függetlenségét.

Orbán megköszönte a budapestieknek

Orbán Viktor megköszönte a budapestiek türelmét és megértését a kínai miniszterelnök látogatásával kapcsolatos brutális közlekedési káosz miatt.

Orosz kapcsolatairól kérdezte Trump vejét a bizottság

Donald Trump és Jared Kushner
Fotó: MTI/EPA/Ettore Ferrari

Meghallgatta Jared Kushnert, Donald Trump amerikai elnök vejét és tanácsadóját az a vizsgálóbizottság, amely

a tavalyi amerikai elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozást vizsgálja.

A meghallgatáson elsősorban arról volt szó, hogy milyen szerepet játszott az orosz kapcsolatokban Michael Flynn, korábban lemondásra kényszerülő volt nemzetbiztonsági tanácsadó. Trump vejének ügyvédje annyit közölt, hogy ügyfele mindenben együttműködik a bizottsággal.

Életfogytiglant kapott 29 katonatiszt Argentínában

A 29 egykori katonatisztet az argentin katonai diktatúra idején 1976-83 között elkövetett emberiesség elleni bűntettekért ítélték el. Volt fregattkapitányok is vannak köztük. A bíróság csaknem 800 tanút hallgatott meg a haditengerészet egykori műszaki iskoláján történt eseményekről, ahol a börtönné és kínzóközponttá alakított épületegyüttesben illegálisan tartották fogva, kínozták és gyilkolták meg a diktatúra ellen tiltakozókat.

Nyolcvanéves lett, de egyszerre több filmen is dolgozik Ridley Scott

Ridley Scott (MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Nyolcvanéves lett a világ egyik leghíresebb filmrendezője, Sir Ridley Scott, akinek olyan kultfilmeket köszönhetünk, mint a Szárnyas fejvadász és a Thelma és Louis, illetve olyan kasszasikereket, mint A nyolcadik utas: a Halál vagy a Gladiátor. A brit rendező

még most is hihetetlenül aktív,

sőt, mostanában ontja igazán a filmeket: idén jött ki az Alien: Covenant, producerként dolgozott a Szárnyas fejvadász új részén, és rendezőként is több filmje van a megvalósítás különböző fázisaiban.

Három párt is egyeztetésre hívja az MSZP-t

Közös közleményben jelentette be a Demokratikus Koalíció, az Együtt és a Párbeszéd, hogy egyéni választókerületi koordinációs egyeztetésre hívják a szocialistákat.

A három párt elnöke közös levelet is írt erről Molnár Gyulának, az MSZP elnökének. Ebben azt írják:

meggyőződésük, hogy Orbán Viktor rendszere megdönthető 2018-ban, amennyiben egy választókerületben csak egy ellenzéki jelölt száll szembe a Fidesz és a Jobbik jelöltjeivel.

Szerintük minden ellenzéki pártnak az a felelőssége, hogy legyen együttműködés az egyéni választókerületekben, miközben önálló listákat állítanak.

Azt is írják: továbbra is bíznak abban, hogy a későbbiekben az LMP, valamint a Momentum is csatlakozni fog egy, az egyéni választókerületekről szóló megállapodáshoz.

Megkérdeztük Hadházy Ákost, az LMP társelnökét, mit szól ehhez, ő annyit mondott: csak megismételni tudja korábbi nyilatkozatait, miszerint

„lehet, hogy lesz valamilyen együttműködés, de erről akkor kell beszélni, ha már létrejött”.

A Függetlenség Hírügynökség információi szerint egyébként az MSZP várhatóan bejelenti, hogy elmarad a december 9-re tervezett kongresszus. Az eredeti terv szerint itt kellett volna jóváhagyni az új miniszterelnök személyét, illetve a kongresszus dönt a koordinált indulásról is.

Pártok támogatottsága: Magasan vezet a Fidesz, zuhan az MSZP

A Závecz Research felmérése szerint nagy előnnyel vezet a Fidesz a pártok között, a második a Jobbik, csak utána jön az elmúlt hónapokban folyamatosan visszaeső MSZP. A mostani állás szerint a parlamentbe még a DK és az egyre jobban erősödő LMP jutna be.

A felmérést a Závecz Research a HVG megbízásából készítette. Az derül ki belőle, hogy az összes választó között 30,6 százalék támogatja a Fideszt, 10,1 százalék a Jobbikot, 8 százalék az MSZP-t, 5,9 a DK-t, 4,8 az LMP-t. 1,7 százalék szavazna a közösen induló Együttre és Párbeszédre, 1,2 százalék a Momentumra, 0,7 a Liberálisokra, 0,6 a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra, a KDNP támogatottsága pedig mérhetetlen.

1,4 százalék mondta azt, hogy egyéb pártot támogat, és

magas, 14,6 százalékos a bizonytalanok aránya is.

8 százalék pedig nem árulta el, melyik pártra szavazna.

Forrás: Závecz Research

A pártot választani tudók között a Fidesz 47,1, a Jobbik 15,5, az MSZP 12,4, a DK 9, az LMP  7,5, az Együtt-Párbeszéd 2,6, a Momentum 1,8, a Liberálisok 1, a Kutyapárt 0,9 százalékon áll, a KDNP itt is mérhetetlen. „Egyéb pártot” 2,2 százalék jelölt meg.

Forrás: Závecz Research

A biztos pártválasztók között még jobban kiemelkedik a Fidesz: 49,4 százalék szavazna a kormánypártra. A Jobbikot 17,9, az MSZP-t 12, a DK-t 10,1, az LMP-t 5,7 százalék nevezte meg, a Momentum 2,1, az Együtt-Párbeszéd 1,3, a Kutyapárt 0,9, a Liberálisok 0,6, a KDNP pedig itt is nulla százalékon áll.

Ami érdekesség, hogy míg az előző két csoportban alig, itt viszont jelentősen nőtt a Fidesz támogatottsága az előző hónaphoz képest: akkor 45,1 százalékon állt a párt.

Forrás: Závecz Research

A Závecz Research felmérései alapján azt is meg tudjuk nézni, hogy változott az egyes pártok népszerűsége 2016 februárja óta.

Ezekből az látszik, hogy a Fidesz támogatottsága gyakorlatilag stabil volt, egy-egy hónapban volt némi visszaesés, például idén április-májusban, ami összefüggésbe hozható a CEU és a civil szervezetek elleni törvényekkel kapcsolatos tiltakozással.

(A grafikonokon a kék szín mindig az összes választót, a piros a pártot választani tudókat, a zöld a biztos pártválasztókat jelöli.)

Forrás: Závecz Research

A Jobbiknál szintén tavasszal volt egy mélypont, utána emelkedett a párt népszerűsége, az utóbbi időszakban pedig stagnál, az előző hónaphoz képest most épp csökkent.

Forrás: Závecz Research

Az MSZP-nél viszont az elmúlt hónapok kaotikus eseményei a népszerűségen is meglátszanak. Míg tavasszal a pártot választani tudók és a biztos pártválasztók között is elérték a 20 százalékot,

az elmúlt időszakban folyamatos visszaesés jellemzi a szocialistákat.

Így a legnagyobb ellenzéki erőnek már egy ideje a Jobbik számít, a fordulópont nyár elején volt.

Forrás: Závecz Research

Elégedett lehet viszont a DK és az LMP, mindkét párt, növelni tudta szavazóbázisát az elmúlt hónapokban,

az LMP szavazótábora jelentősen nőtt.

a jelenlegi állás szerint mindketten biztosan bekerülnének a parlamentbe.

Forrás: Závecz Research
Forrás: Závecz Research

Nem mondható ugyanez el a választásra közösen készülő Együttről és a Párbeszédről. Őket a Závecz most először mérte közösen. Külön-külön egy százalék körül álltak az elmúlt időszakban.

Forrás: Závecz Research
Forrás: Závecz Research

A kisebb pártok népszerűsége ingadozó, de nincsenek közel a parlamenti küszöbhöz. A KDNP támogatottsága pedig már hónapok óta mérhetetlen.

Forrás: Závecz Research
Forrás: Závecz Research
Forrás: Závecz Research
Forrás: Závecz Research

Az is látszik, hogy a választásokhoz közeledve csökken az egyéb pártot választók aránya – a bizonytalanok aránya viszont nem igazán.

Forrás: Závecz Research
Forrás: Závecz Research

A GVH-hoz fordul a Párbeszéd a NAV-elnök benzinügye miatt

0

Közleményükben azt írják, panaszt tettek, amiért Tállai András azt állítja, ő intézte el, hogy Mezőkövesden és környékén csökkenjen a benzinár.

Tállai András a Facebookon írt erről. A Párbeszéd szerint „veszélyes precedenst teremt”, ha valóban ő intézte ezt el. Közleményükben azt írják: „Ha hagyjuk, hogy a politikusok így jutalmazzanak választókerületeket, akkor azt is hagyjuk, hogy így büntessenek, ha éppen kedvük tartja.

Biztos, hogy azt szeretnénk, hogy ekkora hatalmuk legyen a kormányzati politikusoknak?

Biztos, hogy ilyen országot akarunk, ahol ennyire kiszolgáltatottak vagyunk a hatalomban lévők jó- és rosszindulatának?”

Ezért panaszt tettek a Gazdasági Versenyhivatalnál, hogy vizsgálják ki, „Tállai András milyen jogszabályi felhatalmazás alapján befolyásolja a piacon működő vállalatok által alkalmazott árakat”.

Pál László egykori MOL-vezér a FüHü-nek azt mondta az ügyről: egy nem állami tulajdonban lévő céggel szemben Tállai eljárása „elképesztő”.

Vallási vezetők az értékalapú Európai Unióról

0

Tizenharmadik alkalommal rendezték meg az európai vallási vezetők magas szintű találkozóját, amelynek Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke volt a házigazdája. Ezúttal erre a Jean-Claude Juncker elnök által március 1-jén a bizottsági fehér könyvvel elindított, Európa jövőjéről szóló, jelenleg is folyó vita keretében került sor.

A Lisszaboni Szerződés 17. cikkében előirányzott, egyházakkal, vallási közösségekkel és világnézeti szervezetekkel folytatott rendszeres párbeszéd részét képező magas szintű ülésen az értékekkel és a kormányzással kapcsolatos kérdések kerültek terítékre. A résztvevők Európa emberi dimenziójáról is eszmét cseréltek, különösen a szociális és a környezetvédelmi vonatkozásairól, valamint arról,miképp építhető a kontinens a szolidaritás, a társadalmi igazságosság és a fenntarthatóság alapelveire. A Bizottság felkérte a vezetőket arra, hogy vegyenek részt az Európa jövőjével foglalkozó együttgondolkodási folyamatban.

„A felekezeti szervezetekkel folytatott rendszeres párbeszéd – a világnézeti szervezetekkel folytatott párbeszédhez hasonlóan – lehetővé teszi számunkra, hogy különféle nézőpontokból vizsgáljuk meg közös jövőnk kérdését.

Inkluzív párbeszéd segítségével alakíthatjuk ki legjobban a közös jövőnk irányvonalát.”

– szögezte le Frans Timmermans.

Az Európai Bizottság és a különböző egyházak, vallási szervezetek és közösségek, illetve világnézeti szervezetek között rendszeresek a magas szintű találkozók.

2009 óta a Lisszaboni Szerződés is előírja az egyházakkal, a vallásokkal, a vallási közösségekkel és a világnézeti szervezetekkel való párbeszéd fenntartását.

Márciusban a Bizottság egy fehér könyv előterjesztésével együttgondolkodási folyamatot kezdeményezett Európa jövőjéről. A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy Európa városaiban és régióiban párbeszédet folytat a különböző csoportokkal annak érdekében, hogy ösztönözze az Európa 2025-ös kilátásairól szóló vitát.

 

Örökélet, plusz ingyen sör?

Örök életet, s ingyen sört nem ígértek, de a jelenleginél jobban működő gyógyító rendszer kialakítását tervezi az a tíz ellenzéki párt, amelynek elnökei megfogalmazták a nemzeti egészségügy fejlesztéséhez szükséges minimum követelményeket. Az MSZP, DK, Jobbik, Momentum, LMP, Együtt, Párbeszéd, MoMa Liberálisok, Két farkú kutyapárt elnöke által aláírt dokumentumot azért tartja fontosnak a kezdeményező Kincses Gyula egészségpolitikus, mert ennek révén kormányokon átívelő, távlatos programja lehet a hazai gyógyító rendszernek. A rendszerváltás óta regnáló kormányok ugyanis időnként ellentétes irányokba, pazarló módon fejlesztették a hazai egészségügyet, amelynek mai teljesítményével szinte mindenki – beteg, orvos, ápoló, politikus is – elégedetlen. A minimum program a szolidaritásra épül, tehát a legszegényebb számára is gyógyulást ígér, de lehetővé teszi a legdrágább, legkorszerűbb eljárások alkalmazását is a hazai egészségügyben.  

 

Elég drámaian hangzik, hogy a magyar állampolgár átlagban 4 évvel rövidebb ideig él, mint európai társai. Egy itthon dolgozó munkás várhatóan 12 évvel rövidebb ideig él, mint egy diplomás.  Ez a helyzet romolhat még?   

Romlás nincs, de sajnos javulás se.  A magyarok jó ideje négy évvel élnek rövidebb ideig, mint az európai nemzetek, ebben nincs változás. Viszont a Magyarországon belüli különbségek sajnos növekednek, elsősorban a szegényebbek élnek rövidebb ideig.

Egy jobb egészségügyi rendszerrel elkerülhető lenne a korai halál?

Igen, de csak részben. Ugyanis a legnagyobb gond az úgynevezett megelőzhető halálozások területén van. Hozzávetőleg 32 ezer ember halála az életmód és a mélyszegénység miatt következik be, amin az egészségügy nem sokat segít. Viszont

az egészségügy számlájára írható, elkerülhető halálozások száma is magas, eléri a 18 ezret,

de itt is nagyobb szerepet játszik az egészségügyi ellátáshoz való nehézkes hozzáférés, mint a gyógyítás minősége.

Egy nemzetközi tanulmány szerint öt súlyos kórkép – az infarktus, a stroke, a combnyaktörés, a rák, és a koraszülések – esetén a magyarok életben maradási esélyei a legrosszabbak közé tartoznak az európai országok között. Azért, mert kevés pénz jut az egészségügyre?

A legnagyobb problémát a daganatos-, a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a stroke okozza a társadalom számára, ezeknek a gyógyítására kéne koncentrálni. De bármilyen meglepő: az egészségügy jelenlegi struktúrájában hiába költene bármennyit is drága, korszerű gyógyításra az aktuális kormányzat, csak kisebb mértékben javulna a helyzet. Ha ugyanis a súlyos beteg időben eljut a megfelelő kórházba, akkor ma is jó eséllyel meggyógyítják. A megfelelő intézmény elérésére azonban már keveseknek van esélye.

A sürgősségi osztályokról elküldött betegek biztos vitatkoznának önnel. Egyes kutatók szerint ezermilliárdokban mérhető az egészségügytől elvett pénz. Egyetért?

Természetesen állandó a pénzhiány, de elsősorban azért, mert az egész ágazat működése korszerűtlen, minden pénzt elnyelne.

Akkor hol kezdődik a baj?

A baj ott kezdődik, hogy az egészségért felelős miniszter a birkapörköltet ajánlja a magyaroknak, mint kívánatos nemzeti eledelt, amire persze kortyolgatni kell néhány pohárral; jobb esetben bort, rosszabb esetben pálinkát.

Az egészségtelen táplálkozás, az égetett szesz fogyasztása a legtöbb betegség alapja, de a bajok forrása még a mozgáshiány is. A százmilliárdokért épülő stadionok nem a sportolni vágyó tömegek számára készülnek, hanem néhány focista és jelentéktelen számú néző számára. Ráadásul az egészségügy dolgozóit évtizedek óta nem fizetik rendesen, ezért, és a rossz munkakörülmények miatt el is mennek az országból.

Évek óta halljuk, hogy a magyar egészségügy a csőd felé robog, alig van ma olyan intézmény, amely megfelel a gyógyítás minimális szakmai követelményének.

Ennek ellenére nem mehet csődbe az egészségügy, mert mindig van lejjebb! Számos ország példája bizonyítja Romániától Bulgárián át a fekete Afrikáig. Nincs határpont, csak folyamatos romlás. Persze jó lenne, ha az ágazat csődbe mehetne, mert akkor a hatalom rákényszerülne, hogy csináljon végre valamit.

A kormányzat szerint már javul az ellátás, viszont az emberek még nem érzik. De miért nem?

Tényleg sok minden megújult, a vidéki kórházakban ötszáz milliárdot költöttek korszerűsítésre. Ami a Gyurcsány kormány döntése alapján történt, ráadásul nem a hazai költségvetésből, hanem uniós pénzből. De hiába festették ki a kórtermeket, cserélték le a nyikorgó ablakot és ajtót, ez önmagában még nem számít szerkezetváltásnak az egészségügyben.

Egy új modellre lenne szükség, meg kéne erősíteni az alap- és a járóbeteg ellátást, koncentrálni kéne a legkorszerűbb high-tech ellátásra. Csak ez tenné lehetővé, hogy a szervezettség javuljon, gyorsuljon a sürgősségi ellátás, rövidebb legyen a tűrhetetlenül hosszú várólista.

Az ön kezdeményezésére tíz párt képviselői a közelmúltban aláírtak egy dokumentumot, amely egy működő egészségügy tervét körvonalazza. Ott volt a Jobbik, az MSZP, a Kétfarkú kutyapárt. Aláírt Hadházy Ákos és Gyurcsány Ferenc, illetve Bokros Lajos is. A kormánypárt, Orbán Viktor távol maradt a tanácskozástól. Volt így értelme?

Feltétlen. Szimbolikus jelentőségűnek tartom, ha tíz párt elnöke – akik egyébként egymás versenytársai is – az egészségügy érdekében félreteszi a szembenállást és tárgyalóasztalhoz ül. A cél az volt, hogy legalább egy közös minimumban megegyezzenek. A reális szembenézés igényével fogalmazták meg azokat az alapelveket és javaslatokat, amelyek egy korszerűbb egészségügy alapjai lehetnek.  Az aláírt dokumentum szerint egy fenntartható egészségügyben mindenki számára biztosítani kell a gyógyulást, amelyet az ország gazdasága és a technológia megenged, tehát nem a Kétfarkú kutyapárt szlogenjét emelték be, hogy „örökélet, plusz ingyen sört”, hanem a lehetséges jövő kialakítását mérlegelték.

Ezt az alaptörvény is tartalmazza, csak nem tartják be!

A reális lehetőségekről beszéltünk, ami nem azt jelenti, hogy holnapra a világ legmodernebb eszközei is elérhetővé válnának, de azt igen, hogy ami ma az országban létezik, azt mindenki számára elérhetővé kell tenni. Igazságosságra, és szolidaritásra van szükség. Ezt mindenképp ki kell mondani, mert szemünk láttára szakad ketté az ország, így az életesélyek között is óriási a különbség.

De ki kell mondani azt is, hogy az egészség az nemcsak a társadalom, hanem az egyén felelőssége is, aki életmódjával védi az egészségét, betartja a terápia előírásait.

Ennek tudomásul vétele alapvető szemléletváltást követel meg, amit a pártok által aláírt dokumentum is tartalmaz.

Az egyezség valóban politikatörténeti jelentőségű, de azért tudjuk jól, hogy a megállapodást aláíró ellenzéki pártok, így a választás előtt bármit megígérnek, hogy hatalomhoz jussanak. Aztán majd lesz valami…?

Ez nem ellenzéki kerekasztal volt. Az egyezség nem a Fidesz ellen, hanem a Fidesz nélkül jött létre.

A szakmai kerekasztalhoz meghívtuk természetesen Orbán Viktort is, de ő nem élt a lehetőséggel. Ha valaki belepillant az elfogadott dokumentumba, akkor nem ígéretözönt talál.

Kétségtelen, vállalták, hogy egyértelműen ki kell dolgozni majd, hogy milyen egészségügyi szolgáltatás jár az eddig befizetések fejében, mi lesz ingyenes, s miért kell majd fizetni. Ebből nagy vita lesz?!

Valóban, ezt őszintén eddig nem vállalta fel senki, most viszont tíz párt elnöke képviseli az ügyet.

Azért van itt olyan kampányígéret-szerű bejelentés is, hogy meg akarják szüntetni a hálapénz-rendszert.

Hangsúlyozni kell, hogy ezt tíz párt vállalta. Egyébként a hálapénz-rendszer megszüntetésének előfeltétele egy jelentős béremelés, de pusztán a fizetések rendezése nem oldja meg a problémát. Minderre egyébként az orvosi elvándorlás miatt is mielőbb szükség van. Ezen kívül meg kell szüntetni az egészségügy belső feudalizmusát, amely nélkül nincs átlátható rendszer, marad a hálapénz és az orvosok elvándorlása. Ha ugyanis a várólistát nem az interneten, hanem a főorvos úr zsebében lévő noteszben vezetik, akkor semmi nem változik.

Fél év múlva parlamenti választás, ön megtalálja a versengő pártok programjában azokat a kezdeményezéseket, amelyeket valamennyien vállaltak?

Igen, bár programot még nem mindenki hirdetett.

Gondolja, hogy ha a Fidesz kerülne hatalomra, akkor rákényszerülne az alá nem írt szakmai minimum betartására?

A társadalombiztosítás önállóságát biztos nem állítaná helyre, de az ellátórendszerrel nem tudnak mást kezdeni, mint ami a tízpárti megállapodásban van..

A mai kormány a magánegészségügy felé nyomja a társadalmat, hogy ne az államnak kelljen a gyógyítás számláját fizetni. A társadalomban még a legszegényebb is rákényszerül, hogy elővegye a megtakarított pénzét, így mentse az életét. Megállítható ez a folyamat?

Igen, erre mindenképp szükség lenne, és a dokumentum fontos megállapítása, hogy a magánegészségügy ne kényszerből választott alternatívája, hanem kiegészítője legyen a közösségi egészségügynek.

Vannak kutatók, akik szerint a társadalombiztosítási befizetés mellett plusz majdnem ezer milliárd kerül a magánpraxisba. Ez lehetséges?

Nem tudjuk. Bizonyosan sokat fizetünk, de ezt a számot túlzónak tarom. A tíz párt által aláírt szöveg egységesnek tekinti a magán- és a közösségi egészségügyet. Eszerint a beteg a saját döntése alapján veheti azt igénybe, tehát nem azért, mert az állami várólista rákényszeríti.

Ma a várólista, vagy a magánegészségügy között lehet választani. Miközben mindenki fizeti a járulékát, tehát kétszer fizet a gyógyításért. Ezt meg lehet szüntetni?

Igen, feltéve, ha tényleg létrejön az egységes egészségügyi rendszer. Ellenkező esetben Magyarországon két gyógyító hálózat alakul, ami senkinek nem jó, sem a szegénynek, sem a gazdagnak. A mélyszegénységben élő ugyanis képtelen lesz kifizetni a drága magánkórház szolgáltatásait, de a gazdag sem jut bizonyos gyógymódhoz. Ugyanis nem lesz olyan magánkórház, ahol komoly szívműtétet végeznek, nem lesz magánonkológia, sem maszek szervátültetés. Nálunk ugyanis nincs annyi gazdag ember, amennyi fenn tudna tartani egy plusz egészségügyi rendszert, ezért egyetlen gyógyító rendszerre van szükség, amely mindkét igényt ki tudja elégíteni.

A tíz párt aláírta a szakmai minimumot, de gondolja, hogy betartják a megállapodást?

A szavukat adták, de kikényszeríteni csak a társadalom tudja.

De a társadalom látszólag belenyugszik abba, hogy négy, vagy akár 12 évvel kevesebbet él…

Valóban, jól elvagyunk ezzel. Az egészségügy működése miatt a fekete nővér, Sándor Mária kiment az utcára. Heteken keresztül tüntetett, a kollégák még követték, de a betegek már nem. Ha majd mi, tízmillióan gondoljuk úgy, hogy ez nem mehet így tovább, akkor a hatalomnak elemi érdeke lesz majd az ígéretek betartása. Addig pedig minden marad úgy, ahogy most van.

Római-parti népszavazás: túl a 10 ezer aláíráson

0

Az Együtt és a Párbeszéd aktivistái a város 15 pontján, minden helyszínen legalább napi 6 órán keresztül gyűjtik a választópolgárok aláírásait. Az első 24 órában – a ma délutáni számokkal együtt – már több mint 10 ezer aláírást gyűjtött össze.

Erről tájékoztatott az Együtt és a Párbeszéd.

Hétfőn a kezdeményező Együtt és Párbeszéd pártok mellett a DK, az LMP, az MKKP, a Liberálisok, az MSZP, a MOMA és a Momentum részvételével elkezdődött az aláírásgyűjtés annak érdekében, hogy a budapestiek népszavazáson dönthessenek a Római-partra tervezett mobilgát sorsáról. Mindemellett tegnap csatlakozott a Maradjanak a Fák a Rómain civil csoport, ma pedig a több civil szervezet alkotta Szövetség a Római-partért is.

„Az Együtt és a Párbeszéd más pártokkal és civilekkel együttműködve továbbra is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy összegyűljön a népszavazás kiírásához szükséges 138 ezer aláírás.”

Párbeszéd és Együtt: Mit titkol Tarlós István?

0

Szerdán reggel 8 órára rendkívüli közgyűlést hívott össze Tarlós István. Egészen mostanáig azonban még azt sem tudni, hogy miről is fog szólni a holnapi testületi ülés. A főpolgármester visszaél a jogaival, amikor titkolni próbálja: egy sikeres népszavazási kezdeményezés miatt nem tartja be a demokrácia szabályait – áll a Párbeszéd és az Együtt közös közleményében.

Múlt héten Tarlós István bejelentette, hogy szerda reggel 8 órára rendkívüli közgyűlést hív össze. Bár az előterjesztés még most sem érhető el a városháza hivatalos oldalán, a meghívóból tudni lehet, hogy az ülés a Római-parti mobilgátról szól majd. Sajtóhírek szerint a javaslata az lesz, hogy a testület helyezze hatályon kívül azt a korábbi határozatát, amely a parti nyomvonalon építendő mobilgátról dönt, majd fogadjon el egy újat, azonos tartalommal.

A közlemény leszögezi: gyáva módon ezzel próbálná Tarlós István megakadályozni, hogy a  budapestiek a Párbeszéd és az Együtt által közösen indított népszavazáson mondjanak véleményt a Római-partról és a mobilgátról. A közgyűlésig már 24 óra sincs hátra, a felelősségteljes döntéshez az előterjesztést már régen nyilvánosságra kellett volna hozni, nem holnap reggel fél 8-kor kiosztani a testület tagjainak.

A Párbeszéd a Jobbikon kívül mindenkivel tárgyalna

Karácsony Gergely társelnök, miniszterelnök-jelölt azt mondta: a cél az, hogy az országgyűlési választáson mind a 106 választókerületben egy közös ellenzéki jelölt legyen. Erről a Jobbikon kívül mindenkivel tárgyalnának. Az Együtt-tel pedig már közös választási pártról és közös listáról egyeztetnek. Az Együtt szerint a régi és az új pártoknak külön listát kell állítani.

Karácsony Gergely (akivel a héten készült interjúnkat itt olvashatja) ezt mai taggyűlésük után jelentette be. Azt mondta, nem várnak tovább és

nem hajlandók két hibás stratégia közül választani,

hanem egy harmadikat valósítanak meg.

Szerinte az egyik hibás stratégia az, ha hogy „mindegy, hogy mi van, csak legyen összefogás”, függetlenül attól, hogy az egyes pártok mit gondolnak a világról. Azt mondta: ez többek között ott hibás, hogy ha összeadják az összes ellenzéki szavazatot, az sem elég a kormányváltáshoz.

Karácsony Gergely
MTI Fotó: Kovács Attila

A másik hibás stratégia szerinte az, amit új pártok követnek, hogy „meg kell újítani a politikát, új szavazók kellenek ahhoz, hogy kormányváltás legyen”, és ezért a lehető legjobban el kell zárkózni a régi pártoktól. Azt mondta, valóban kellenek új arcok, de itt is hibás a számítás:

„Ebben a választási rendszerben, ebben a politikai légkörben, egy diktatúra küszöbén nem lehet nem együttműködni a változást akaró pártoknak.”

Szerinte az a stratégia az egyedüli jó, amely szerint kell megújulás, meg kell őrizni az ellenzék sokszínűségét, nem kell mindenkit bevonni, de kell együttműködés, nem csak a matematika, hanem a felelős politizálás miatt is.

Azt mondta:

új politikai kultúrát kell megvalósítani,

amibe nem fér bele egymás lenézése, a „mindenki buta, ostoba és korrupt rajtunk kívül” látásmód. Szerinte a múlt leváltása után a jövőről is szavazni kell.

Karácsony Gergely szerint az a legfontosabb, hogy mind a 106 körzetben egy kihívója legyen csak a Fidesznek. Ennek érdekében

a Jobbikon kívül minden ellenzéki párttal, civil szervezettel és független jelölttel tárgyalni fognak.

A listás szavazatokról azt mondta: úgy döntöttek, hogy az Együtt-tel megkezdik a tárgyalásokat egy közös választási párt és egy közös lista létrehozásáról.

Szerinte a közös program fő üzenete, hogy az emberre és az emberiességre kell építeni Magyarország jövőjét, a történelem és az elmúlt nyolc év apró szilánkokra törte a társadalmat. Azt mondta: Magyarország olyan hely lett, ahol senki nem érzi már otthon magát, egy polgárháború áldozatai az emberek.

Korábban egyébként az Együtt-tel már meg is állapodtak a közös felkészülésről. A mai taggyűlésen ott volt Juhász Péter, az Együtt elnöke is. A párt közleménye szerint az a legjobb megoldás, ha a választáson

minden egyéni választókerületben egy-egy jelölt indul a Fidesszel szemben,

és ha „a régebbi, illetve az újabb pártok” külön listát állítanak. Azaz: azt szeretnék, ha rajtuk és a Párbeszéden kívül az LMP és a Momentum is csatlakozna a közös listához.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK