Kezdőlap Címkék Országos Bírói Tanács

Címke: Országos Bírói Tanács

Váratlan Handó-utód

FüHü
-
0
Váratlan Handó-utód

Nem ismerten Handó-embert jelölt az Országos Bírósági Hivatal élére Áder János. Dr. Senyei György Barna a Fővárosi Ítélőtábla polgári szakos tanácselnöke. Az Országos Bírói Tanácsnak szerdán kellene meghallgatnia őt.

Dr. Senyei György Barnát jelölte az Országos Bírósági Hivatal elnöki tisztére Áder János. Senyei a Fővárosi Ítélőtábla polgári- gazdasági ügyszak megbízott tanácselnöke, bank- és hitelviszonyokkal kapcsolatos peres és nem peres eljárásokkal foglalkozik. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1993-ban.

A lényegében felfelé buktatott – alkotmánybíróvá választott – Handó Tünde (Szájer József EP-képviselő felesége, az Orbán házaspár családi barátja) utódja széles körű várakozás szerint Répássy Árpád, Handó helyettese és szoros híve, a korábbi igazságügyi államtitkár Répássy Róbert unokatestvére lett volna. Ezt látszott erősíteni, hogy a napokban az 50-es évek stílusát idéző elköszönő levél jelent meg Handó távozása alkalmából a hivatalos bírósági oldalon. Ezt 24 bírósági vezető írta alá.

A Handóval nyílt háborúba bonyolódott Országos Bírói Tanácsnak az előírások alapján meg kellene hallgatnia a jelöltet. Az OBT legközelebbi ülése e hét szerdán lesz. Ha a kormány a parlamentben még idén meg akarja szavaztatni Senyei kinevezését, ekkor kellene megjelennie az OBT-ben, amelynek honlapján jelenleg nincs más napra jelezve ülés.

Nyíltan lázadnak bírák Handó törvénysértései miatt

Bak Mihály
-
0
Nyíltan lázadnak bírák Handó törvénysértései miatt

A Győri Ítélőtábla 14 bírója nyilatkozatban tiltakozik az Országos Bírói Tanács legutóbbi küldöttértekezletének szerintük törvénytelen lezajlása ellen. Az OBT hónapok óta vívja harcát Handó Tünde bírósági hivatali elnökkel szemben.

Hemzseg a törvénytelenségtől az OBT egy hete eredménytelenül lezárult küldöttgyűlése – olvasható blogjában közölt elemzésében Sándor Zsuzsa (kényszernyugdíjazott) egykori tanácsvezető bírótól. A küldöttértekezleten új póttagokat kellett volna választani a testületbe, de – szintén jogellenesen – eredménytelenül berekesztették.

Most a Győri Ítélőtábla 14 írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben egyetértenek azzal, hogy

törvénytelen volt a küldöttgyűlés lezajlása.

Ezért támogatják, hogy hívjanak össze új értekezletet és válasszák meg az új póttagokat. Az ítélőtábla 24 bírója közül ennyien vállalták nevükkel is a tiltakozást: többségük beosztott bíró, de akad tanácselnök is.

Az OBT feladata az Országos Bírósági Hivatal (OBH) működésének ellenőrzése. Az OBH a bírósági szervezeti rendszer adminisztratív irányítója és a munkajogi viszonyok fenntartója. Vezetője Handó Tünde (a fideszes Szájer József EP-képviselő felesége), és barátja az Orbán családnak.

A korábbi OBT helyébe az év elején megválasztott új összetételű testület hirtelen komolyan vette az OBH ellenőrzését. Ennek sorában törvénytelenné nyilvánította több bírói álláspályázat érvénytelenné nyilvánítását és általában is Handó kinevezési gyakorlatát. Emiatt perekkel tarkított állóháború alakult ki az OBT és az OBH között, amelyben Handó hazaárulónak nevezte a tiltakozó bírákat. A felmentési idejét töltő Szepesházi Péter bíró egyenesen autokratikusnak nevezte az OBH működését, és szerinte „jól vizsgáznak” a függetlenségükért kiálló kollégái.

A küldöttgyűlést azért kellett összevonni, mert sok póttag (bírák véleménye szerint) Handó nyomására lemondott.

Az értekezletet „meghekkelték”,

nem engedték jelöltlistára venni a nem Handó-pártinak gondolt bírákat azok az elektorok, akik munkajogilag szorosan függenek Handótól, a jelöltek pedig törvénytelenül nem vállalták a tagságot.

Handó: A Brüsszelnek panaszkodó bírók elárulják hazánkat

FüHü
-
0
Handó: A Brüsszelnek panaszkodó bírók elárulják hazánkat

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában a tervezett közigazgatási bíróságokról és az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) fennálló konfliktusáról is beszélt.

Handó azzal kezdte, hogy 1949-ben szüntették meg Magyarországon a felsőszintű közigazgatási bíráskodást, így most gyakorlatilag a hagyományokhoz térünk vissza, és a kérdés 1990 óta napirenden van.

Részleteket még nem tudott mondani arról, hogy is nézne ki a közigazgatási bíráskodás, de kiderült, hogy az igazságügyi miniszter, Trócsányi László bizottságot állított fel a koncepció részleteinek egyeztetésére.

Az ellenzők felvetéseire reagálva közölte, hogy biztos abban, amint valaki a bírói széket elfoglalja, a döntéseit a jogszabályok és a tényekről való meggyőződése alapján hozza meg. „Ez a lényege a bírói függetlenségnek, biztos vagyok benne, hogy ezt semmi sem fenyegeti” – mondta.

Felmerült, hogy az OBT néhány tagja is ellenzi az elképzelést. Erre azt mondta, hogy megdöbbenve olvasta, hogy magyar bírák egy Brüsszel által finanszírozott testülethez fordultak.

„Sajnálatosnak tartom azt (…), hogy néhány bírótársunk magáról és a kötelességeiről, a közösség iránti felelősségről megfeledkezve külföldre szalad, és elárulja a hazánkat”

– mondta.

Kitért az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács kapcsolatára, amelynek feladata felügyelni a központi igazgatást és közreműködni abban. „Valahogy az utóbbi hónapokban ez a közreműködés egyáltalán nem látszik megvalósulni, a felügyeletet pedig egy statáriális bíróságosdiként gyakorolja a testület, illetve most már nem is tudja gyakorolni, hiszen nem működik törvényesen” – mondta Handó Tünde, ezzel megismételve többször hangoztatott kritikáját a neki nem tetsző döntéseket hozó OBT ellen.

Hozzátette, „úgy tűnik, hogy

nagyon sok olyan kérdést vesznek napirendre, amely azt szolgálja, hogy hibákat találjanak, vagy ha nincsenek, akkor hibákat kreáljanak”,

és ezek sokszor „egyes tagok személyes érdekeiből vagy sértettségéből eredeztethetők”.

De azt mondta, hogy bízik abban, hogy a helyzet hamarosan rendeződik, akár a törvényhozás által, vagy a bírói kar véleménynyilvánításának köszönhetően is. Szerinte van jelzésértéke annak is, hogy a tanács 27 választott tagja és póttagja közül eddig 17 lemondott.

Lapszem – 2018. május 9.

FüHü
-
0
Lapszem – 2018. május 9.

Szerdán az elmúlt napokhoz képest hűvösebb, borult időre lehet számítani, és több helyen lehet zápor, zivatar is. A Gergelyek ünneplik névnapjukat, és ma van az Európa-nap is, a lapszemle pedig már megérkezett:

Népszava: Az elbocsátás luxusa a hatvani kórházban

Ágyszám csökkenésére hivatkozva kirúgtak két nővért és egy traumatológust, miközben hirdetésükben épp ilyen szakembereket keresnek a hatvani Albert Schweitzer kórházban – írja a Népszava. A lap szerint a hatvani kórházban csakúgy, mint máshol, folyamatosan szakemberhiánnyal küzdenek, és az ápolók már így sem tudják kivenni a pihenőnapjaikat. Mindhárom dolgozó esetében felmerült, hogy politikai és nem szakmai okok állnak az elbocsátások mögött.

Magyar Idők: Káosz az Országos Bírói Tanácsban

Fegyelmi eljárás várhat az Országos Bírói Tanács elnökére, ha a testület feloszlik, egy másik tagja pedig érintett lehet a Budaházy-ítélet körül kialakult botrányban, ami miatt nyomozást indított az ügyészség – mondták a Magyar Időknek igazságügyi források. Mivel többen is kiléptek a szervezetből, legutóbbi ülésükön még arról is vita alakult ki, hogy egyáltalán határozatképes-e a testület. Az Országos Bírósági Hivatal álláspontja szerint nem, de az ületést ennek ellenére megtartották. A Magyar Idők informátorai szerint az OBT elnökének különös érdeke fűződik ahhoz, hogy a testület tovább működjön, a Budapest Környéki Törvényszéket vezető Hilbert Edit ellen ugyanis – ha az OBT nem biztosítana neki mentességet – fegyelmi eljárás indulna.

Világgazdaság: Rövidíti a várólistát az egynapos sebészet

A márciusban publikált váró­listaadatokhoz képest májusban 551 beteggel többen, összesen 28 376-an vártak valamilyen műtéti beavatkozásra a hazai kórházakban – írja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adataira hivatkozva a Világgazdaság. Továbbra is a legtöbben, 11,5 ezren szürkehályog-műtétre várnak. A beavatkozásra az átlagos várakozási idő 92 nap, a második leghosszabb várólista a térdprotézisműtétre várakozóknál van, itt márciushoz képest 136 beteggel nőtt a várakozók száma. Magyarországon az OECD-adatok szerint a várólisták nem is olyan hosszúak, mint sokan gondolják, de talán nálunk a legnagyobb a különbség a reálisabb képet mutató medián várakozási idő és az átlagos várakozási idő között – mondta Kincses Gyula egészségpolitikus a Világgazdaságnak. Ennek csökkentésére az egynapos sebészeti eljárások fejlesztése lehet az egyik megoldás – írja a lap.

Nyílt háború a bírósági szervezetben

Bak Mihály
-
0
Nyílt háború a bírósági szervezetben

Az elmúlt egy évben a bírói és bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánítása törvénytelen volt: ezt mondta ki a az Országos Bírói Tanács a kormány meghosszabbított kezének tartott Handó Tünde bírósági hivatali elnök ténykedéséről. Közben a kormány arra készül, hogy közvetlen irányítása alá vonja a bíróságokat. Az OBT-n belüli történéseknek már nemzetközi visszhangjuk van.

A jelek szerint nyílt háborúskodásig fajult az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) vezető Handó Tünde közti vita. Szerdai ülésén az OBT megállapította: a 2017 elejétől ez év februárjáig terjedő időben Handó törvénytelenül járt el bírói és bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánításában – ez derül ki az OBT-ülés jegyzőkönyvéből.

Az ülést Handó megpróbálta megakadályozni, arra hivatkozva, hogy az OBT összesen hét tagjának lemondásával a testület működésképtelen. Ezt a Kúria elnöke, Darák Péter vitatta, az OBT pedig elvetette Handó javaslatát.

Az OBH a bírósági szervezet adminisztratív vezető hivatala, az OBT joga pedig ellenőrizni az OBH és elnöke munkáját. Erre január végéig nem került sor, akkor azonban a 15 tagú testületbe új tagokat választottak, s több olyan bíró került be soraiba, akik azt megelőzően személyesen is szembe kerültek Handóval; akadt, aki pert is indított vele szemben; egyúttal kiszavaztak olyanokat, akik Handó embereinek minősültek.

Handóról köztudomású, hogy

személyes baráti kapcsolat fűzi Orbán Viktorhoz, illetve feleségéhez, Lévai Anikóhoz,

Handó férje pedig Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő, a hatályos alaptörvény megfogalmazója.

Az OBT újjáalakulása meglehetősen viharos volt, a testület ugyanis azzal az igénnyel lépett fel új összetételében, hogy el kívánja végezni az OBH és elnöke feletti ellenőrzési feladatát.

Az OBT jegyzőkönyvéből az derül ki, hogy szinte

még meg se száradt a tinta az új összetételű OBT tagjainak január végi kinevezésén,

február 5-én és 8-án a Győri Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezlete kérdéseket tett fel az OBT-nek Handó már idézett pályázati értékelési gyakorlatáról.

A megállapítások lényege az tehát, hogy az OBH elnöke törvénytelenül járt el: nem indokolta meg pályázatok érvénytelenné nyilvánítását, más esetben az indoklásban foglaltak nem felelnek meg a törvényi előírásnak; nem átláthatóak vezetői pályázatok elbírálásának folyamata – sorolja hosszasan az OBT verdiktje.

Egyik legsúlyosabb megállapítás az, hogy

Handó valótlan indokkal rendelt ki törvényszéki bírót ítélőtáblára.

Az ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása vagy szakmai fejlődés elősegítése helyett valójában vezetői feladatra küldött bírókat. Magyarra lefordítva: nem írt ki pályázatot vezetői posztokra, hanem adminisztratív intézkedéssel saját hatáskörben helyezett át bírókat máshová munkavégzésre.

Ezzel pedig megkerüli a törvényes bírói és bírósági vezetői kinevezés rendjét. Fleck Zoltán jogszociológus a Független Hírügynökségnek korábban már elmondta: Handó sorra helyezte el saját embereit az alsó szintű bíróságokra. Szerinte

a januári „lázadás” az OBT-ben részben ezzel magyarázható.

Az OBT mindezek mellett a 2015 és 2017 közti – korábbi összetételében elfogadott – összes etikai állásfoglalását hatályon kívül helyezte, mert szerinte ilyen eljárásokra a törvény nem jogosítja fel.

Ugyancsak eltörölte azt a korábbi ajánlását az OBT, amely a bírói álláspályázatok elbírálásával, a pályázati rangsor kialakításakor adható pontszámokkal kapcsolatos miniszteri rendeletről szól. Az indok ugyanaz: ajánlásra nincs joga az OBT-nek.

Egyáltalán nem mellékes szála volt az OBT ülésének, hogy – amint azt az elején már említettük – öt tagja és két póttagja jelentette be lemondását, akik pótlásáról az OBT elnöke intézkedett. Négy tag és egy póttag már a közelmúltban bejelentette távozását, Fleck Zoltán akkor ezt úgy értékelte, hogy ezek a bírók talán most szembesültek az OBH feletti ellenőrzési tevékenységük esetleges személyi következményeivel.

Az akkori lemondások indoka – szakmai-vezetői feladatok, illetve családi ok – mindenesetre nehezen volt elhihető.

Az ülésen a tanácskozási joggal résztvevő Kúria-elnök, Darák Péter szállt szembe Handó Tündével. Szerinte ugyanis a póttagok megválasztásával az OBT működőképes, és a testület is ezt az álláspontot fogadta el.

Darák már a január végi újjáalakuló OBT-ülésen is jelentős szerepet töltött be. Lapbeszámoló szerint egyértelműen arra ösztönözte a testület tagjait, hogy lássák el törvényi feladatukat, az OBH ellenőrzését.

A most ugyancsak jelen lévő ügyvédi kamarai elnök, Bánáti János aggodalmát fejezte ki a nagy számú lemondás miatt. A jegyzőkönyvből kiderül, hogy az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózata osztja az aggódást, és levélben biztosította támogatásáról az OBT-t.

Az eseménysor nyilván nem független attól, hogy a kormány jó ideje próbálja meg szorosabb ellenőrzés alá vonni a bíróságokat, például annak érdekében, hogy a politikailag fontos, nagy horderejű ügyekben ne szülessenek számára kudarcot jelentő felmentő ítéletek. Eddig azonban kétharmados parlamenti többség híján erre nem volt módja. Most azonban már készen van a koncepció, amely szerint az OBH-t beáldozva-megszüntetve bevinnék a teljes igazgatást az igazságügyi tárcába; Handó a kormánynál is begyűjtött rossz pontokat, amikor szembeszegült a közigazgatásból érkező (tehát gyakorlatlan) bírói pályázatok pontozási arányainak megváltoztatásával.

Most pedig a HVG ír arról, hogy lényegében készen áll az ismételt benyújtásra a közigazgatási különbíróságokról szóló tervezet, amely kényes ügyeket (például választási fellebbezések, közbeszerzések, közérdekű adatok kiadása) bírálna el jól kiválasztott bírákkal.

Ugyancsak készen áll a terv arra, hogy nyugdíjba küldik az összes olyan bírót, aki már 1990-ben űzte ezt a hivatást.

Egy napja ez az ügy (ha a kormány végigviszi a bíróságokat megtörni óhajtott változásokat) óriási nemzetközi, uniós dimenzióba kerülhet. Az Európai Parlamentben szerdán ismertették az EU 2021 utáni költségvetésének főbb tételeit. Ekkor hangzott el hivatalosan is, hogy a támogatásokat jogállami feltételekhez akarják kötni. Ennek fő területe az igazságszolgáltatás, azon belül is a bíróságok függetlensége lenne.

Handó Tünde többször is törvényt sértett az Országos Bírói Tanács szerint

FüHü
-
0
Handó Tünde többször is törvényt sértett az Országos Bírói Tanács szerint

Ülést tartott szerdán az Országos Bírói Tanács (OBT), amelynek feladata az Országos Bírói Hivatal (OBH) felügyelete. A tanács több esetben is megállapította, hogy az OBH elnöke, Handó Tünde törvénysértő módon járt el bírói álláspályázatokkal. 

A kedd délután tartott ülés fontos napirendi pontja volt azoknak a kérdéseknek a megtárgyalása, amelyeket a Győri Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék fogalmazott meg összbírói értekezletein az Országos Bírói Tanács felé olyan álláspályázatokkal kapcsolatban, amelyeknél felmerült, hogy Handó Tünde nem az előírásoknak megfelelően járt el a bírák kinevezésénél, illetve a pályázatok elutasításánál.

Az OBT elérhetővé tette a tanácskozás jegyzőkönyvét, amelyet először az Index ismertetett. A jegyzőkönyvből kiderül, hogy Handó Tünde szerint az OBT több tag korábbi lemondása miatt eleve működésképtelen, de a tanács úgy határozott, hogy ez nincs így, és megtartották az ülést. Egyben felszólították Handó Tündét, hogy az OBH elnökeként intézkedjen a póttagok kiválasztása ügyében.

Ezután ismertették, hogy mire jutott az OBT a Győri Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék által megfogalmazott kérdésekkel kapcsolatban. Eszerint Handó Tünde több szabálytalanságot is elkövetett: megfelelő indoklás nélkül nyilvánított érvénytelennek bírói pályázatokat, nem tájékoztatta megfelelően a pályázókat és a véleményező testületeket a döntéseiről, a vezetői kinevezések nem voltak átláthatóak és egyes esetekben az sem állapítható meg, hogy volt-e valós alapja a pályázatok eredménytelenné nyilvánításának.

Bíróságok átalakítása: közeleg a végső pont?

Bak Mihály
-
0
Bíróságok átalakítása: közeleg a végső pont?

Beáldozzák Handó Tündét, egyúttal miniszteri kézbe veszik a bíróságok közvetlen irányítását: ez körvonalazódik a kiszivárgott tervekben. Ha ez megtörténik, az a végső pont a demokrácia életében – mondta a jogszociológus. Közben az uniós terv megfékezni éppen az ilyen folyamatokat.

Miután hirtelenjében lemondott az Országos Bírói Tanács (OBT) négy tagja és egy póttagja, elkezdődött a találgatás ennek okáról. A Független Hírügynökség múlt csütörtökön arról írt lehetséges háttérként, hogy a Handó Tündét szorosabban ellenőrizni kívánó testület emberei talán szembesültek az újabb kétharmados Fidesz-győzelemnek a bírói szervezetre váró következményeivel. Merthogy a január végén újraválasztott OBT akkor lényegében azzal az igénnyel lépett fel, hogy eleget tesz küldetésének és szorosabb felügyeletet gyakorol az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és elnöke, Handó munkája felett, amit a korábbi összetételben nem tett meg.

Az OBH januári újraválasztása igen viharos lefolyású volt, több új tag került szembe korábban Handó Tündével, illetve nem kerültek be többen az OBH emberei közül. A testület az OBH tényleges ellenőrzésének szándékával látott munkának.

A múlt heti történés szerint tehát a távozók jövőjük védelme érdekében inkább visszavonulót fújtak. Némileg más megvilágításba került ez az esemény, amikor – másnap – kiszivárgott, hogy készen áll a terv az OBH megszüntetésére és jogköreinek az igazságügyi tárcába olvasztására.

Ezzel olyan elképzelés körvonalazódik, amelyben a bírósági önigazgatást (az OBT-t) úgy alakítják át, megszüntetve kiegyensúlyozó szerepét, hogy egyúttal felszámolják az OBH-t is. Mindkét esetben a „komoly működési problémák” lehet az indok. (Az OBT 15 tagjából ment el 4 és egy póttag a senki által sem elhitt „szakmai-vezetői és családi okok” miatt, Handó pedig szintén „problémássá vált”.)

Nem kicsi a tét.

Az OBH a magyar igazságszolgáltatás irányító szerve,

amelynek élén 2012-es létrejötte óta Handó Tünde áll; Handó az Orbán család baráti körének tagja, a hatályos alaptörvényt megszövegező Szájer József felesége. Az OBH dönt bírák és a bírósági vezetők kinevezéséről és a bíróságok ügyelosztási rendjéről is. Ezzel pedig közvetve arra is befolyásuk lehet, hogy egy-egy ügyet melyik bíró tárgyalja.

Kényes, politikai tartalmú ügyekben azonban eddig a bíróságok inkább „rosszul teljesítettek”, nem hozták a kormány által elvárt ítéleteket (például a Sukoró-perben nem sikerült Gyurcsány Ferenc „bűnösségét” igazolni, eddig a „kémper” is léket kapott).

Ráadásul a Handó vezette OBH

az eddigi legkomolyabb beavatkozási kísérletet élesen ellenezte.

Tavaly októberben miniszteri rendeletben úgy módosították a bírói pályázatok elbírálását, hogy a kormányzati hivatalokból érkező pályázók dupla annyi pontot kaphatnak a szakmai múltjukra, mint a többiek. Az OBH még ennek tervezetét értékelve úgy fogalmazott, hogy nem támogatható, az a bírói álláshelyekre vonatkozó pályázati eljárás során adható pontszámok rendszerében több ponton hátrányos helyzetbe hozza a bírákat és a bírósági titkárokat. Ehhez a véleményhez csatlakozott a Magyar Bírói Egyesület.

Vagyis Handó kívül és belül egyaránt parazsat gyűjtött maga alá.

Lehet összefüggés az OBT-beli lemondások és az OBH megszüntetése szándékának kiszivárgása között – mondta a Független Hírügynökségnek Fleck Zoltán jogszociológus. Szerinte a legrosszabb variáció látszik kormányzati szándékként: a bírói és bírósági vezetők kinevezése, valamint az ügyelosztás teljes áthelyezése minisztériumi hatáskörbe. Demokráciákban a bírói tanácsok, önigazgatási szervek és a kormányzat között a hatáskörök megosztása figyelhető meg, de

az ügydöntő jogok a bírák szervezeteinél vannak.

A múlt heti történések láttán Fleck úgy véli, hogy „készül valami”. A Handó-féle modell megszüntetéséért nem fájna a szíve, de ennél sokkal rosszabb jöhet a kormányzati kétharmad birtokában – tette hozzá.

A hétvége eseménye a Financial Times híre arról, hogy a keleti EU-tagoktól a déli államokhoz csoportosítanának át rengeteg pénzt, továbbá elvárás lehet a jogállami keretek fenntartása is – írta erről a hvg.hu.

A „jogállami keretek” alatt mindenek előtt a bíróságok függetlenségét értik az unióban, s eddig elsősorban a lengyel igazságügyi „reform” láttán fogalmazták meg lehetséges válaszként a tervet (és indították el a „hetes cikk szerinti” eljárást). Fleck Zoltán szerint azonban

a magyar válság is régóta érik,

és ha a kormány – mint minden autokrata rezsim – tovább akar keményíteni politikáján, akkor a bíróságokhoz hozzá kell nyúlnia. A bíróságok függetlensége a végső pont a demokráciák életében: ha ez eltűnik, minden borul.

Menekülés a tisztogatás elől? Lemondott a bírói tanács harmada

Bak Mihály
-
0
Menekülés a tisztogatás elől? Lemondott a bírói tanács harmada

Munkájukra és családi okokra hivatkozva lemondott az Országos Bírói Tanács négy tagja és egy póttagja. A Handó Tündét szorosabban ellenőrizni kívánó testület emberei talán szembesültek az újabb kétharmados Fidesz-győzelemnek a bírói szervezetre váró következményeivel – kommentált Fleck Zoltán jogszociológus. Az OBT januári újraválasztása a Handóval való szembeszegülés jegyében zajlott.

A 15 tagú Országos Bírói Tanács (OBT) négy tagja, Rendeki Ágnes, Demjén Péter, Őzéné Hajdú Mária, Seres Lívia és Tóth Gyöngyi póttag bejelentette lemondását az OBT-tagságról – tudatta a szervezet. A közlemény úgy fogalmaz, hogy „a meglévő vezetői és bírói feladataikra, részben családi okra hivatkozással” hozták meg döntésüket. Az OBT elnöke intézkedett a póttagok behívásáról.

Nyilvánvalóan nem szakmai-vezetői okról van szó, amikor ennyi tag egyszerre távozik tisztéből – mondta a Független Hírügynökségnek Fleck Zoltán jogszociológus. Mint mondta, nem ismeri a lemondott bírókat, de azt feltételezi, hogy a történtek nem függetlenek attól, hogy a Fidesz ismét kétharmadot szerzett a parlamentben, és

ki nem mondott célja a bíróságok további szorosabb gyeplőre fogása.

Január végén amolyan lázadásképpen zajlott az OBT tagjainak újraválasztása. Olyan embereket szavaztak be a testületbe, akik a megelőző időben személyesen is szembe kerültek Handó Tündével, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökével (Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő feleségével, aki Orbán Viktor személyes baráti körének is tagja).

Akkor lényegében azzal az igénnyel lépett fel az OBT, hogy eleget tesz küldetésének és szorosabb felügyeletet gyakorol az OBH és Handó munkája felett, amit a korábbi összetételben nem tett meg.

Nem politikai, hanem szakmai szembenállás vezetett oda, hogy Handó Tündéhez hű bírákat nem szavaztak be a bírói tanácsba – mondta akkor Fleck Zoltán a Független Hírügynökségnek. A jogszociológus szerint a bírák ráébredtek arra, hogy saját presztízsükről van szó, s mint ilyenkor annyiszor, előtört a civil kurázsi.

A választás előtt a hallgatóság értékelése szerint „gyújtó hangvételű” beszédet mondott Darák Péter, a Kúria elnöke, aki arra biztatta a jelenlévőket, hogy határozott és saját véleménnyel rendelkező jelölteket válasszanak, s egyúttal emlékeztetett az OBT meglévő jogosítványaira is.

Fleck Zoltán úgy értékelte a történteket, hogy

Handó Tünde (és rajta keresztül a kormány) már berakta embereiket a bíróságokba,

a helyi szintig sikerült kicserélni a vezetőket, ami „sok lett” a bírói karnak. Az is, hogy Handó 3-4 éves gyakorlatú saját embereit helyezte fontos pozíciókba, s a személyes lojalitás előtérbe helyezése a szakmai tudás kárára sérti az alapvetően konzervatív szakma szokásait. (Fleck szerint több ilyen bírát nem szavaztak be a testületbe hétfőn.)

Fleck szerint nem politikai, hanem szakmai szembenállás, ami történt januárban. Néha még autoriter rendszerekben is előfordul, hogy a bírák fellépnek saját autonómiájuk védelmében – mondta pár hónapja. Fontos, szimbolikus jelzésnek nevezte, hogy előtört a civil kurázsi, ami a bírói munka fontos eszköze. Az, hogy lehet nyíltan szembeszegülni.

A mostani eseményt értékelve azt mondta, hogy a „hangadó” kritikus OBT-tagok egyike sincs a távozók között, de azt feltételezi, hogy a lemondások nem függetlenek a legutóbbi választás eredményétől.

Az köztudomású, hogy a kormányban nagyon elégedetlenek azzal, hogy

a bíróságok sorra hoznak „rossz” ítéleteket,

például fontos büntetőügyekben felmentést, ezért a tervek között van, hogy a kétharmad birtokában további változtatásokat hajtsanak végre a szervezetben.

Lehet, hogy a lemondott OBT-tagok nem vállalják a kritikusabb ellenőrzési feladattal járó megnövekedett kockázatot – mondta Fleck Zoltán.

Fleck Zoltán: A civil kurázsi tört elő a bírákból

Bak Mihály
-
0
Fleck Zoltán: A civil kurázsi tört elő a bírákból

Nem politikai, hanem szakmai szembenállás vezetett oda, hogy Handó Tündéhez hű bírákat nem szavaztak be a bírói tanácsba – mondta Fleck Zoltán a Független Hírügynökségnek. A jogszociológus szerint a bírák ráébredtek arra, hogy saját presztízsükről van szó, s mint ilyenkor annyiszor, előtört a civil kurázsi.

Hosszú idő telt el, amióta átalakították a bírósági rendszert és irányítást, mára beállt a modell, de sokan bíztak abban, hogy a személyes képességek kompenzálják az egyszemélyi vezetést, a túlzott centralizációt – az elismert jogszociológus szerint ez volt az előzménye a hétfő estébe nyúlt „lázadásnak”.

A lejáró hatéves mandátumú Országos Bírói Tanács (OBT) új tagjainak megválasztásakor több olyan tagot delegáltak a testületbe, akik az utóbbi időben személyesen is szembe kerültek Handó Tündével, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökével (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége, Orbán Viktor személyes baráti körének tagja).

A választás előtt a hallgatóság értékelése szerint „gyújtó hangvételű” beszédet mondott Darák Péter, a Kúria elnöke, aki arra biztatta a jelenlévőket, hogy határozott és saját véleménnyel rendelkező jelölteket válasszanak, s egyúttal emlékeztetett az OBT meglévő jogosítványaira is.

Fleck Zoltán úgy értékeli a történteket, hogy Handó Tünde (és rajta keresztül a kormány)

berakta embereiket a bírósági rendszerbe,

már a helyi szintig sikerült kicserélni a vezetőket, ami sok lett a bírói karnak. Az is, hogy Handó 3-4 éves gyakorlatú saját embereit helyezte fontos pozíciókba, s a személyes lojalitás előtérbe helyezése a szakmai tudás kárára sérti az alapvetően konzervatív szakma szokásait. (Fleck szerint több ilyen bírát nem szavaztak be a testületbe hétfőn.)

Darák Péter kúriai elnök állítólag mozgósító szavainak nyilván fontos szerepük volt – mondta a jogtudós.

Fleck úgy érzékeli a hangulatot a bírák körében, hogy romlónak ítélik a tágabb értelemben vett munkakörülményeket. Úgy látják, hogy az OBH a hatékonyságra hivatkozva igyekszik bürokratává silányítani őket. A minőségi munkához és a bírói felelősséghez nagy fokú döntési és munkaszervezési önállóság jár, tiltakoznak, ha ezt akarják felül csorbítani.

A történelem során mindig az váltotta ki a legnagyobb ellenállást, amikor gépnek akarják a bírákat lefokozni (például bizonyos előírt ítélkezési móddal), s ha mindehhez inkompetens vezetés társul – mondta Fleck. Ezért szerinte nem politikai, hanem szakmai szembenállás, ami történt. Néha még autoriter rendszerekben is előfordul, hogy

a bírák fellépnek saját autonómiájuk védelmében

– szögezte le.

A jogszociológus úgy látja, hogy az OBT nem lesz képes a jövőben se ellensúlyozni az egy személyi vezetést, mert szervezetszociológiai értelemben gyengék. Nincs állandó vezetésük, ez rotációs alapon történik, nincs saját apparátusuk, munkahelyükön törvényszéki elnökük pedig jó eséllyel Handó kinevezettje.

Mégis fontos, szimbolikus jelzésnek tartja, arról, hogy előtört a civil kurázsi, ami a bírói munka fontos eszköze. Az, hogy lehet nyíltan szembeszegülni.

Fellázadtak a bírói tanács tagjai?

FüHü
-
0
Fellázadtak a bírói tanács tagjai?

Heves vita nyomán „kritikus hangvételű” Országos Bírói Tanács felügyelheti az új tagokkal felálló szervezetben Handó Tünde bírósági hivatali elnök munkáját – írta a hvg.hu. Egyesek forradalomnak, lázadásnak nevezték a hat évre szóló új kinevezéseket. Hat éve épp erről tettek ünnepélyes nyilatkozatot.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) és a központi bírósági oldalon egyelőre nyoma sincs annak, hogy hétfőn estébe nyúlóan választották meg a márciusban lejáró mandátumú testület új tagjait. A hvg.hu írása szerint a bírók változást akarnak, amelynek jegyében az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, Handó Tündének legnagyobb kritikusai is bekerültek az őt ellenőrző testületbe.

Eszerint az új OBT tagja lett Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke, aki Handó korábbi munkatársából lett egyik legnagyobb kritikusa. Ő a közelmúltban azért fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab), mert úgy véli, vissza lehet élni a fegyelmi elrendelésével, és így Handó befolyásolni tudja az őt ellenőrizni hivatott OBT összetételét. Az OBH elnöke éppen az tegnapi választás hajrájában kezdeményezett ellene fegyelmit, amelynek megindulása eleve kizárta volna, hogy elinduljon. A szolgálati bíróság nemet mondott a fegyelmire.

Ugyancsak az új OBT tagja lett Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája, aki pedig azért perelte Handót, mert a „joggal való visszaélése egyértelműen tetten érhető” a bírói álláspályázatok elbírásakor.

A beszámoló alapján az OBT-választás előtt a hallgatóság értékelése szerint

„gyújtó hangvételű”

beszédet mondott Darák Péter, a Kúria elnöke is, aki arra biztatta a jelenlévőket, hogy határozott és saját véleménnyel rendelkező jelölteket válasszanak, s egyúttal emlékeztetett az OBT meglévő jogosítványaira is.

A Velencei Bizottság közbelépése nyomán végrehajtott törvénymódosítás óta az OBT-nek

egyetértési joga van például a bírói vezetők kinevezésekor és az álláspályázatok elbírálásakor.

Vagyis ellenkezése esetén ilyen döntések nem vihetők keresztül.

A hvg.hu egy forrása szerint izgalmas idők következnek, s olyan OBT alakult, amely végre el tudja látni feladatát.

Az OBT internetes oldalán a hétfői történésről egyelőre nem található semmi, címlapon olvasható viszont a testület megalakulásakor közzétett nyilatkozata.

„Mi, az Országos Bírói Tanács tagjai, mint a 2012. március 15. napjával működő, demokratikusan megválasztott legfőbb bírósági önigazgatási szerv független testületként kinyilvánítjuk, mindenkor tiszteletben kívánjuk tartani a bírói függetlenséget és meg kívánunk felelni a jogalkotó által közvetített társadalmi elvárásnak is, elsődleges kötelességünknek tekintve a bírói függetlenség védelmezése mellett azt, hogy javaslatainkkal, észrevételeinkkel segítjük az Országos Bírósági Hivatal munkáját a közös cél a hatékony és időszerű igazságszolgáltatás biztosítása érdekében. Törvényben biztosított jogainkkal élve képviselni kívánjuk valamennyi bírótársunkat a bírói kart érintő döntések meghozatala során.”

Különösen fontosnak tartották kiemelni a bírói és bírósági vezetői pályázatok elbírálásával kapcsolatban az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke által folytatott gyakorlat véleményezését, továbbá a döntések objektív szempontrendszereinek kidolgozását azokra az esetekre, amikor az OBH elnöke a tanács előzetes véleménye alapján dönt. Teljes körűen élni kívánnak a törvény által biztosított javaslattételi és döntési jogaikkal is.

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan