Kezdőlap Címkék Oroszország

Címke: Oroszország

Putyin titkosszolgálata megmérgezett egy orosz ellenzéki újságírónőt Németországban

Jelena Kosztyucsenko fiatal ellenzéki riporter majdnem úgy járt mint lapjának, a Novaja Gazetanak kritikus újságírója Anna Politkovszkaja, akit a titkosszolgálat csecsen bérgyilkosokkal öletett meg 2006-ban Moszkvában.

Anna Politkovszkaja Putyin hadseregének csecsenföldi vérfürdőjét leplezte le, és arról is írt, hogy azokat a terrorakciókat Oroszországban, melyekre hivatkozva Putyin elrendelte a vérfürdőt, maga az orosz titkosszolgálat szervezte meg, hogy ezzel indokolja meg a példátlan brutalitást.

Jelena Kosztyucsenko Putyin ukrajnai háborúját leplezte le, járt Mariupolban, melyet hosszas ostrom után foglalt el az orosz hadsereg.

A leleplezések nyomán a titkosszolgálat azt javasolta Putyinnak, hogy tegyék el láb alól a kritikus újságírónőt. Minthogy külföldön élt, ezért a gyilkosságot méreggel tervezték, mert abban bíztak, hogy akkor nehezebb beazonosítani a tettest. Csakhogy az orosz titkosszolgálat külföldi mérgezési akciói már nagyon is jól ismertek: poloniummal végeztek egy orosz titkosszolgálati tiszttel Londonban, aki átállt a britek oldalára. Az orosz katonai titkosszolgálat megpróbálta Novicsok méreggel eltenni láb alól az orosz titkosszolgálat híres árulóját, aki százezer dollárért eladta az oroszok külföldi ügynöklistáját a brit hírszerzésnek. A gyilkossági kísérlet az ezredes és lánya ellen nem sikerült, és a brit kémelhárítás leleplezte Putyin titkosszolgálatának módszereit. Sok orosz diplomatát kiutasítottak Nagy Britanniából. Távoznia kellett Putyin kedvenc oligarchájának, a dollár milliárdos Roman Abramovicsnak, akinek kulcsszerepe volt a brit-orosz kapcsolatokban, mert ő volt a Chelsea tulajdonosa, és a futballklub stadionjának VIP  részén szinte az egész brit elit megfordult – beleértve a királyi család és a kormány tagjait is.

“Az agyam elfelejtette hogy kell aludni”

A megmérgezett orosz újságírónő hiába fordult orvosokhoz Németországban, mert nem ismerték fel az idegmérget. A máját is fertőzés érte és vért találtak a vizeletében.

A német rendőrök elmondták az orosz újságírónőnek, hogy Putyin titkosszolgálata különösen aktív Németországban.

Az orosz elnök jól ismeri ezt a területet, mert a szovjet időkben az NDK-ban szolgált mint a KGB főtisztje.

Az Insider és a Bellingcat nyomozó portál vizsgálatot folytat az orosz titkosszolgálat nyugati gyilkosságai ügyében. Feltűnt nekik, hogy amióta megindult a háború Ukrajnában, a sajtó elsőszámú célponttá vált.

A két portál megkérdezte az orvosokat, hogy mivel mérgezhették meg Jelena Kosztyucsenkot? Valamilyen klór mérgezésre gyanakodtak az orvosok. Ennek alapján a német főügyészség újra megkezdte a vizsgálatot az orosz újságírónő mérgezése ügyében.

Jelena Kosztyucsenko túlélte a mérgezést, de még mindig nagyon gyenge. A londoni Guardian-ben megírta, hogy az ellenzéki Novaja Gazeta négy újságíróját gyilkolta meg Putyin titkosszolgálata. Egyikük a barátja volt. Neki kellett megszerveznie a temetését.

Két tűz között

Európa nyugati részén óriási a gyanakvás az oroszokkal szemben, és ez az ellenzéki sajtót sem kíméli. Lettországból kiutasították azt az orosz ellenzéki portált, amelynek Jelena Kosztyucsenko dolgozott. Végül Hollandia befogadta őket, de a gyanakvás megmaradt hiszen az orosz titkosszolgálat minden bizonnyal megpróbál beépülni az ellenzéki sajtóba is. Jelena Kosztyucsenko most könyvet ír “a fasizmusba süllyedt Oroszországról.”

Putyin orosz elnök nemrégiben már arról beszélt, hogy “a Nyugat egy zsidót állított Ukrajna élére”.

A fasiszta tendenciák már akkor is érezhetőek voltak a KGB-ben amikor ott szolgált Putyin elnök alezredesi rangban.

“Élni akarok. Tudom, hogy nem vagyunk és nem leszünk biztonságban ameddig Putyin rendszere fennáll. Épp ezért próbálunk abban segíteni, hogy ez a rendszer minél előbb megbukjon”

– írja cikkében a megmérgezett orosz újságírónő a londoni Guardianben.

A nyugatiak „közvetlenül harcolnak” Oroszországgal Ukrajnában

A nyugatiak „közvetlenül harcolnak” Oroszország ellen Ukrajnában – ezzel a váddal állt elő Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton az ENSZ Közgyűlésének margóján tartott sajtótájékoztatón. 

„Hívhatod, ahogy akarod, de harcolnak velük, egyenesen ellenünk. „Hibrid háborúnak” hívjuk, de ez nem változtat a valóságon ” – jelentette ki Lavrov, utalva a nyugati országok pénzügyi segélyeire, fegyverkezésére és „zsoldosaira”.

Az orosz diplomácia vezetőjét az ENSZ New York-i főhadiszállásán tartott hosszú sajtótájékoztatóján az Egyesült Államok részvételéről kérdezték az ukrajnai konfliktusban.

„Az a tény, hogy de facto ellenünk harcolnak az ukrán hadtest felhasználásával, szerintem itt mindenki, akit érdekel az ukrajnai helyzet, nagyon jól tudja, hogy az amerikaiak, a britek és mások azért harcolnak, hogy „minél több fegyvert szállíthassanak

– állította Lavrov.

Az Egyesült Államok és az európai országok, amelyek a 2022. februári orosz invázió óta fegyverrendszereket szállítottak Kijevnek, ragaszkodnak ahhoz, hogy nem háborúznak Moszkvával, hanem segítik Ukrajnát megvédeni magát. Az orosz miniszter az ENSZ Közgyűléséről összegzéseként  beszélt, amelyre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen érkezett és további támogatást kért a nemzetközi közösségtől valaqmint békecsúcs összehívását javasolta a háború befejezését célzó béketerv megvitatására.

Lavrov szerint a javasolt egyezség „teljesen kivitelezhetetlen, megvalósíthatatlan, nem reális„.

Sokkal olcsóbban adják az oroszok a földgázt Kínának mint nekünk

Négy éve indult meg a földgázszállítás Oroszországból Kína irányában, de a titkos egyezmény részletei mindmáig nem szivárogtak ki. Most viszont a Reuters hírügynökség hozzájutott egy titkos orosz  dokumentumhoz, melyből kiderült: 40%-kal olcsóbban kapják az orosz földgázt a kínaiak mint az európai vevők!

Az idén a kínaiak 297 dollárt fizetnek ezer köbméter orosz földgázért míg Európa – beleértve a törököket is – 501 dollárt. Jövőre marad ugyanez az arány: a kínaiak 271 dollárért míg az európaiak 481 dollárért jutnak orosz földgázhoz. Ennyit ér Magyarországnak Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin “barátsága”.

Mindez nagy csapás az orosz költségvetésre, mely az ukrajnai háború miatt számtalan sebből vérzik. Az oroszok már több földgázt adnak el Kínának mint Európának. Az Európai Unió a maga részéről azt tervezi, hogy nem vásárol földgázt Oroszországtól 2027 után.

Az orosz kormányzati anyag 71 dollárra becsüli egy hordó Ural olaj árát miután Oroszország Szaúd Arábiához hasonlóan csökkentette az olajkitermelést, hogy magasan tartsa az árat. Mindez újabb veszteséget jelent az orosz gazdaságnak, melynek fő bevételi forrása a kőolaj és földgáz export.

Putyin Kína csicskása lett

Az orosz elnök katasztrofális háborús döntésével teljesen kiszolgáltatottá tette Oroszországot a kínaiaknak, akik alaposan ki is használják ezt a helyzetet. Pekingben pontosan tudják, hogy a szankciók miatt Oroszországnak értékesítési gondjai vannak, és ezt kihasználják arra, hogy igen jelentős diszkontra kényszerítsék Moszkvát. Ily módon a kínai ipar versenyképes marad a világpiacon az olcsó orosz energia felhasználásával míg Moszkva létfontosságú bevételektől esik el az ukrajnai háború kellős közepén. Pekingben nemrég leváltották azt a külügyminiszterhelyettest, aki gyakran hangoztatta, hogy “a kínai- orosz barátságnak nincsen határa!” Hszi Csin ping elnök szerint nagyon is van hiszen Peking számára százszor fontosabb Washington mint Moszkva. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója pedig megdicsérte a kínaiakat amiatt, hogy megfogadták az amerikai “kérést”: nemcsak fegyvereket nem szállítanak Oroszországnak, de olyan chipeket sem, melyeket az oroszok a fegyvergyártásban fel tudnának használni, és emiatt szankciós fekete listára helyezte őket az USA és szövetségeseinek tábora.

Peking Putyint az ukrajnai háború befejezésére ösztönzi , mert javítani akarja kapcsolatait a Nyugattal. Az orosz elnök mindinkább magára marad: kénytelen olyan korábban lenézett szövetségessel mint Észak Korea komolyan tárgyalni. Sojgu orosz hadügyminiszter nemrég Phenjanban tárgyalt fegyverek szállításáról, Putyin pedig hamarosan Vlagyivosztokban találkozik Kim Dzsong unnal. Aki a hírek szerint az észak-koreai atom és rakéta program támogatását várja Putyintól. Ezt sem Kína sem Japán sem pedig az Egyesült Államok nem helyesli. Putyin olyan zsákutcába manőverezte bele magát, ahol már nincs jó lépés. Ukrajnából nem vonulhat ki, mert ez politikai öngyilkosság lenne, az elhúzódó háború pedig végképp Kína csicskásává teheti a nagyhatalmi gőgjében megalázott Oroszországot.

Zsoldoshiány Oroszországban

Kubában emberkereskedelemnek tekintik az oroszok zsoldos toborzását a szigeten, ezért a kubai hatóságok felszámolják azt az emberkereskedelmi hálózatot, amely kubai állampolgárokat akar beszervezni az orosz fegyveres erőkbe – éljenek azok Oroszországban vagy Kubában – közölte a külügy Havannában.

Kuba mindig is ellenezte a zsoldosok felhasználását a hadseregben, és semmiképp sem kíván belekeveredni az Ukrajnában folyó hadműveletekbe – hangsúlyozza a kubai külügyminisztérium. Arról nincs szó a közleményben, hogy harcolnak-e már kubai zsoldosok az orosz hadseregben Ukrajnában mint ahogy arra sem térnek ki Havannában: milyen kapcsolatban áll “az emberkereskedő hálózat” az orosz kormánnyal?

Májusban Rjazanyban egy helyi lap azt írta, hogy

“Sok kubai állampolgár jelentkezett a seregbe, hogy harcoljon Ukrajnában.”

Nem világos az sem, hogy a Wagner zsoldos hadsereg végezte-e a toborzást? Valószínűleg erről van szó, de Prigozsin lázadása majd halála megváltoztatta a Wagner hadsereg és Putyin kapcsolatát. Az orosz elnök mostanában megpróbálja beolvasztani a hadseregbe a Wagner hadsereg “lojális elemeit.”

A kommunista Kuba, melyet a Szovjetunió erőteljesen támogatott az Egyesült Államokkal szemben, Putyin Ukrajna elleni agressziója után is kitartott Moszkva-barát álláspontja mellett.

Miguel Diaz-Canel elnök többször is kijelentette, hogy

“Oroszország élvezi Kuba feltétlen támogatását a Nyugat elleni küzdelemben.”

Putyin célozgatott arra, hogy amennyiben a Nyugat be akarja vonni Ukrajnát a NATO-ba, akkor Moszkva válaszképpen fontolóra veheti nukleáris rakéták elhelyezését Kuba területén.

1961-ben emiatt majdnem kitört a világháború, mert Nyikita Szergejevics Hruscsov akkori szovjet vezető nukleáris robbanófejjel ellátott rakétákat helyezett el a Karib-tengeri szigetországban, amely igen közel van az Egyesült Államok keleti partvidékéhez. Kennedy elnök ezt stratégiai kihívásnak tekintette, és embargót rendelt el Kuba körül. Végül a Szovjetunió visszavonult, és a nukleáris rakétákat kivonták Kubából. Hruscsov elveszítette az arcát, és a kubai válság is hozzájárult ahhoz, hogy 1964-ben leváltották összes tisztségéből Moszkvában.

Oroszországban gőzerővel folyik a toborzás

Mindkét hadsereg nagy veszteségeket szenved el Ukrajnában, és az utánpótlás mind nagyobb gondot okoz mind a két kormányzatnak. Oroszországban az év végéig 140 ezer katonával akarja feltölteni a hadsereget – közölte Andrej Guruljev honatya, korábbi katonatiszt. Aki azt is elmondta, hogy Oroszországban élő közép-ázsiai állampolgároknak azt ígérik a toborzó tisztek, hogyha jelentkeznek az orosz hadseregbe, akkor gyorsított eljárással megkaphatják az orosz állampolgárságot.

A New York Times hétfőn arról írt, hogy Oroszországba látogat Kim Dzsong un, aki arról tárgyal majd Putyinnal, hogy Észak Korea miképpen támogathatja Oroszországot az ukrajnai háborúban. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője nem volt hajlandó megerősíteni az észak-koreai vezető érkezését, de nem is cáfolta azt. A nemzeti kommunista Észak Korea vezetői annyira féltik az életüket, hogy titkolják: merre járnak. Az Észak Koreát 1945 óta irányító Kim dinasztia tagjai ezenkívül rettegnek a repüléstől, ezért páncélvonattal utaznak.

A New York Times szerint Vlagyivosztokban, a távol-keleti orosz kikötőben tarthatják meg az orosz-észak-koreai csúcstalálkozót. Nemrég Sojgu orosz hadügyminiszter Phenjanban járt, ahol arról állapodtak meg, hogy Oroszország segíti Észak Korea nukleáris és rakéta fejlesztési programját, cserébe pedig elad olyan orosz fegyvereket és lőszereket, melyeket korábban Moszkvától kapott. Kim Dzsong un korábban katonákat is ajánlott Putyinnak, de az orosz elnök akkor ezt elutasította.

A jövő héten tartják a távol-keleti gazdasági fórumot Vlagyivosztokban , és akkor kerülhet sor a csúcstalálkozóra Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong un között – írja a londoni Guardian.

Putyin az afrikai urántól vágja el Európát

Niger után Gabonban is puccsot hajtott végre a hadsereg, amely őrizetbe vette mindkét országban az elnököt. A két koldusszegény afrikai állam egy szempontból igazán fontos a világgazdaságban, ez pedig az urán.

Az Európai Unió urán importjának jelentős része eddig innen érkezett. Putyin afrikai karja eddig a Wagner hadsereg volt, mely igen aktív Líbiában, Szudánban, a Közép Afrikai Köztársaságban és Maliban. Niger fővárosában orosz zászlókkal tüntettek a hatalom hívei és Putyint éltették. Csakhogy a Wagner hadsereg főnöke fellázadt Putyin ellen Oroszországban, majd hamarosan repülőgépe felrobbant. Már el is temették. Vége lenne Oroszország afrikai nyomulásának? Szó sincs róla! Egy orosz miniszterhelyettes körbejárta Putyin afrikai vazallusait, és közölte velük: immár az orosz állammal állnak kapcsolatban és nem a Wagner Hadsereggel.

Kínai-orosz együttműködés

A gaboni puccs után gyorsan megszólalt Hszi Csin ping kínai elnök is, aki nyugalomra hívott fel, és megkérte a katonákat, hogy ne öljék meg Ali Bongo elnököt. A kínai államfő gyors reakciója nem meglepő hiszen az oroszokkal együtt nyomulnak Afrikában, hogy átvegyék a Nyugat pozícióit. Szudánban a kínaiak aranybányáit a Wagner zsoldosok védelmezik. Moszkva és Peking között munkamegosztás jött létre Afrikában: mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért. Az oroszok katonáskodnak, a kínaiak üzletelnek. Ma már Kína Afrika legfontosabb gazdasági partnere.

Az urán stratégiai nyersanyag, ezért a bányák ellenőrzése nemcsak pénzügyi érdek.

Csakhogy Putyinnak az Ukrajna elleni agresszióval sikerült szembefordítani Oroszországgal olyan korábbi szövetségeseket mint például Kazahsztán. Amelynek elnöke sietett tájékoztatni Brüsszelt arról, hogy a kieső afrikai uránt szívesen szállítanák ők az Európai Unióba.

Mindeközben Afrikában a gyorsan szaporodó lakosság életszínvonala katasztrofálisan alacsony. Ennek következtében könnyű puccsot szervezni, és demagóg ígéretekkel elkábítani a lakosság egy részét. Hosszútávra pedig senki sem gondol az érintettek közül – kivéve a kínaiakat. Ők nem látványosan nyomulnak, de annál hatékonyabban. Fegyverük a pénz márpedig ez nemcsak Afrikában mindenható.

Az eltévedt űrhajó

A pénzügyi piacok azt mondják, hogy a körültekintő Netanjahu, akit valaha ismertek, Putyin űrhajójához hasonlóan eltévedt és megszűnt létezni.

Micsoda zavar. Oroszország alig várta, hogy bejelentse az űrversenybe való visszatérését, ezért egy robotűrhajót lőtt ki a Holdra, de hamarosan elismerte, hogy a hajót elvesztette  és „megsemmisült”.

Figyelembe véve a kontextust – Oroszország katonai kudarca egy kisebb szomszéd legyőzésében és ipari kudarca az iráni minőségű drónok gyártásában legutóbb a holdraszállás kudarca leckét kínál a politikai kalandorkodás áráról, egy olyan leckét, amely most a zsidó államban is releváns.

Előző inkarnációjában, mint a Szovjetunió, Oroszország küldte a világűrbe az emberiség első műholdját és embereit; de az amerikai holdraszállással 1969-ben Moszkva elvesztette vezető szerepét az űrversenyben.

Most, ugyanazzal a nacionalista hiúsággal és birodalmi megszállottsággal, amely arra késztette, hogy megszállja kis és nagy szomszédait, Vlagyimir Putyin elnök elhatározta, hogy helyreállítja Oroszország helyét a kozmoszban. Csakhogy

Kudarcot vallott a mennyekben, ahogy kudarcot vallott a Földön Is.

Tavaly nyár óta a rubel folyamatosan veszített értékéből, olyannyira, hogy miközben az orosz űrhajó a Holdat kereste, valutájával már 100 rubel fizetett 1 dollárért, azaz egy centet ért egy rubel.

Ez a kalandorpolitika gazdasági ára. A devizapiacok egyértelműen azt mondják Oroszországnak, ha olyan dolgokat tesz, amiket képes megtenni, akkor olyan árat fizet, amelyeket nem engedhet meg magának.

A piacok Oroszországgal szembeni bánásmódja nem különleges. Az 1980-as években ugyanezt tették Izraellel, Libanon megszállása után. Izrael akkor azt tette, amit Oroszország tett tavaly: megszállt egy szomszédos országot, bízva abban, hogy gyorsan megváltoztatja, átrendezi kormányát a saját hasznára.

A katonai eredmények eltérőek voltak, a gazdaságuk reakciója azonban nem.

Hasonló volt a gazdasági visszaesés is

Miután többet nyelt le, mint amennyit meg tudott emészteni, az izraeli gazdaság kicsúszott az ellenőrzés alól, olyannyira, hogy az infláció 1985-re elérte a 415%-ot, és a devizatartalékok olyan gyorsan csökkentek, hogy Izrael elérte a fizetésképtelenség szélét.

Ugyanez a dinamika történt az Egyesült Államokban 1971-ben, amikor a vietnami kaland hiányt teremtett és felszította az inflációt, ami Richard Nixont arra késztette, hogy elvágja a dollár árfolyamát szabályozó aranystandardot.

A piacok büntetik Izrael legújabb kalandorságát

A shekel, amely idei évig a világ egyik legerősebb valutája volt, január 26. óta lassan, de folyamatosan csúszik, három héttel azután, hogy Yariv Levin igazságügyi miniszter bemutatta tervét a Legfelsőbb Bíróság hatalomtól való megfosztására és meghódítására.

Akkoriban az árfolyam 3,37 NIS volt a dollárhoz képest. Ezen a héten a sékel dollár árfolyama átlépte a NIS 3,8 küszöböt, ami összességében 13%-os értékcsökkenést jelent.

Szerencsére ez távolról sem hasonlít ahhoz, amin ez a gazdaság keresztülment az 1980-as években, vagy amit Oroszország most tapasztal.

Ráadásul az infláció, a munkanélküliség és a nagyjából 3,5%-os növekedés mellett ez a gazdaság egyelőre szilárd marad. Ezzel szemben Svédország, Hollandia és Németország jelenleg negatív növekedési rátával rendelkezik; A brit, osztrák és cseh inflációs ráta több mint kétszerese az izraeli szintnek, csakúgy, mint a munkanélküliség Franciaországban, Görögországban és Spanyolországban. Ennek ellenére

a sékel értékének csökkenése figyelmeztető jel.

A piacok szorosan követik, hogy mire készülnek az izraeli politikusok, és megérzik a baj szagát.

A sékel kiemelkedő szerepét elérni évtizedekbe telt, amelyet a 201 milliárd dolláros devizatartalék is tükröz, és amely az egyik legmagasabb egy főre jutó ráta a világon.

A sékel felemelkedése az 1985-ös megszorító tervvel kezdődött, és Jacob Frenkel, a Bank of Israel korábbi kormányzójának kemény monetáris vezetésével érlelődött az 1990-es években. A következő évtizedben aztán az akkori pénzügyminiszter, Benjamin Netanjahu piaci reformjaival érlelődött.

Az akkori Netanjahu gazdaságilag elvhű ember volt, aki gyakorlatilag azt mondta az ultraortodox férfiaknak, hogy menjenek dolgozni, miközben csökkentette a szociális kiadásokat, csökkentette az adókat, megreformálta a hosszú távon megtérülő ipart, és privatizálta az El Al-t, a ZIM-et, az olajfinomítókat és a nyugdíjalapokat.

Most a sékel egy másik Netanjahuval áll szemben, kétszer is tudatosan provokálta a piacokat: először, amikor a kincstár két szektás miniszter között ingadozott – az egyik messianisztikus fanatikus, a másik elítélt csaló; másodszor pedig, amikor zöld utat adott Levin igazságszolgáltatás-ellenes támadásának.

A sékel ereje ebben az évszázadban nemcsak Izrael technológiai eredetiségét és vállalkozói lendületét tükrözte, hanem igazságszolgáltatásának függetlenségét és megbízhatóságát is, amelyek kulcsfontosságúak a külföldi befektetők számára.

Szerencsére az igazságszolgáltatás elleni támadást megállították a tömegek, akik az utcára vonultak azzal az elhatározással, hogy megakadályozzák azt. Ezért nem omlott össze a sékel. Azonban lejtmenetet vett, jóval több mint 10%-kal csökkent alig 10 hónap alatt. Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, mi fog történni, ha az igazságszolgáltatás elleni támadás folytatódik és beérik.

Az írás a falon van, mivel a pénzpiacok azt mondják, hogy a körültekintő Netanjahu, akit valaha ismertek, – mint Putyin űrhajója – eltévedt és megszűnt létezni.

Orosz tisztviselők szerint Prigozsin szerepelt a lezuhant gép utaslistáján

Az orosz katonai vezetést júniusban megdönteni próbáló Wagner-zsoldoscsoport vezetője egy augusztus 23-án, szerdán lezuhant repülőgép fedélzetén tartózkodott, és az összes utas meghalt – közölték orosz tisztviselők. A Kreml és a védelmi minisztérium még nem reagált.

Jevgenyij Prigozsin rövid ideig tartó lázadását tartották a legnagyobb kihívásnak Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalomra kerülése óta. Azóta bizonytalanság övezi Wagner és ellentmondásos főnökének sorsát. Az orosz rendkívüli helyzetekkel foglalkozó minisztérium szerdán bejelentette, hogy lezuhant egy Moszkva és Szentpétervár között közlekedő magánrepülőgép. Az előzetes információk szerint a fedélzeten tartózkodó mind a 10 ember meghalt, köztük a legénység három tagja – közölte a minisztérium.

Az orosz légiközlekedési ügynökség később közölte, hogy a Wagner-főnök a fedélzeten volt. „A légitársaság szerint a következő utasok tartózkodtak az Embraer-135 (EBM-135BJ) repülőgép fedélzetén:… Prigozsin, Jevgenyij” – mondta a Rosaviatsia, amely a Wagner műveleteit irányító és állítólag szolgálatot teljesítő Dmitrij Utkint is felsorolta az utaslistán szereplő személyek között.

A katasztrófa azután történt, hogy az orosz sajtó arról számolt be, hogy a Prigozsinhoz köthető vezető tábornokot elbocsátották a légierő parancsnoki posztjáról. A Wagnerhez kapcsolódó távirati csatornák meg nem erősített felvételeket tettek közzé, amelyeken a gép roncsai egy mezőn égnek. Az AFP képei szerint csütörtökön a hajnali órákban orosz rendfenntartók álltak őrt a baleset helyszínén, Tver régióban Kuzsenkino falu közelében.

Az AFP újságírói szerint Szentpéterváron az emberek Wagner-logóval ellátott virágokat helyeztek el a zsoldoscsoport főhadiszállása előtti rögtönzött emlékműnél.

A Rosaviatsia közölte, hogy külön bizottságot állított fel az MNT-Aero repülőgépe lezuhanásának kivizsgálására. A súlyos bűncselekményeket vizsgáló orosz Nyomozó Bizottság közölte, hogy vizsgálatot indított a balesettel kapcsolatban. A baleset helyszínén eddig nyolc ember holttestét találták meg – közölte a RIA Novosztyi a katasztrófavédelemre hivatkozva.

„Jel Putyintól”

Putyin közben beszédet mondott a második világháború kurszki csata 80. évfordulója alkalmából. Nem említette a balesetet, és üdvözölte „minden katonánkat, akik bátran és elszántan harcolnak” az ukrajnai különleges hadműveletben.

Kijev és Washington azonban gyorsan reagált a balesetről szóló első jelentésekre. „Prigozsin és a Wagner-parancsnokság demonstratív kiiktatása két hónappal a puccskísérlet után Putyin jelzése az orosz elitnek a 2024-es választások előtt.

„Vigyázat! A hűtlenség egyenlő a halállal”

– írta Mihajlo Podoljak ukrán elnökhelyettes a közösségi médiában.

Joe Biden amerikai elnök szerdán azt mondta, „nem lepődött meg” azon a híren, hogy Jevgenyij Prigozsin meghalt.

„Nem tudom pontosan, mi történt, de nem vagyok meglepve”

– ​​mondta Biden.

„Nem sok olyan történik Oroszországban, amitől Putyin ne állna mögötte” – mondta Biden újságíróknak.

Franciaország csütörtökön közölte, hogy „alapos kétségek” vannak a repülőgép-szerencsétlenség okát illetően.

„Még nem ismerjük ennek a balesetnek a körülményeit. Alapos kétségeink lehetnek” – mondta Olivier Véran kormányszóvivő a France 2 televíziónak. Arra a kérdésre, hogy Joe Biden amerikai elnök állítja, hogy „kevés dolog történik Oroszországban, aminek a hátterében ne Putyin ne állna”, Véran egyetértett azzal, hogy „ez általános szabályként megállapítható igazság”.

Prigozsin „az az ember volt, aki elvégezte Putyin piszkos munkáját. Amit tett, az elválaszthatatlan Putyin politikájától, aki Wagner fejeként súlyos bűnök és visszaélések elkövetését bízta rá” – mondta.

Prigozsin tömegsírokat hagy maga után. Zavarokat hagy maga után a világ nagy részén, gondolok Afrikára, Ukrajnára,

Szvetlana Tihanovskaja, a fehéroroszországi ellenzék száműzött vezetője – ahová néhány Wagner-harcos költözött rövid ideig tartó oroszországi lázadása után – azt mondta, Prigozsin nem fog hiányozni hazájából. „Gyilkos volt, nem szabad erről megfeledkezni” – mondta a közösségi médiában.

Leesik, mint a kő

Az áttekintett járatkövetési adatok szerint egy Prigozsin által korábban használt magánrepülőgép szerda este szállt fel Moszkvából, és a transzponderje percekkel később eltűnt. A jelzés hirtelen leállt, miközben a gép repülési magasságban volt és nagy sebességgel haladt. Egy Wagner-párti közösségi oldal által közzétett képen, amelyen égő roncsok láthatók, egy Prigozsin által korábban használt repülőgépnek megfelelő részleges farokszám látható.

Erdogannak nincs szüksége Orbán Viktorra

0

A magyar miniszterelnök díszvendége volt augusztus huszadikán Erdogan török elnök, aki ravaszabb politikus Orbán Viktornál, és immár békülni szeretne az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal.

A szultán, ahogy hívei Erdogant nevezik, valóban szuverén külpolitikát folytat, mert ehhez megvannak az eszközei, de ugyanakkor azt is tudja, hogy Törökország infláció sújtotta gazdaságát csakis úgy tudja helyreállítani, ha együttműködik Brüsszellel és Washingtonnal. Törökország a G20 ország csoport tagja, hadserege a második legerősebb a NATO-ban, fekvése pedig stratégiai. Ezért Erdogan nyitott kapukat dönget mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

Mindkét helyen azt is értékelik, hogy Törökország egyaránt jó kapcsolatot ápol Moszkvával és Kijevvel vagyis valamiféle közvetítő szerepet is játszhat az ukrajnai háborúban. Törökország 1960 óta pályázik az uniós tagságra, de egyre távolabb került tőle miután Erdogan kijelentette, hogy

“A demokrácia olyan mint a vonat. Ha az ember a céljához ért, akkor leszáll róla”.

Törökország népessége már meghaladja Németországét vagyis az Európai Unió legnépesebb tagállama lenne, ha felvennék. Ennek már csak ezért sincsen realitása, de mindkét fél számára előnyös gazdasági együttműködési egyezménynek igen. Erdogan elnök pontosan ezt akarja, és ehhez egyáltalán semmi szüksége sincsen a Brüsszellel megnyerhetetlen háborúskodásba végképp belebonyolódó Orbán Viktorra. Márpedig épp Törökország uniós csatlakozása volt az egyik fő témája a magyar-török csúcstalálkozónak – nyilatkozta a Türkinfo főszerkesztője a Klubrádiónak. Tarik Demirkan elmondta, hogy a török export több mint 40%-a az Európai Unióba irányul. Ráadásul sokmilliós török kolónia él az Európai Unióban, elsősorban Németországban. A német kormánynak török miniszterei is vannak. Erdogan, ha előrelépést akar az uniós csatlakozás terén, akkor azt végképp nem Orbán Viktorral vitatja meg hanem Olaf Scholz német kancellárral.

Orbán magánya

Lírai költőknek talán jót tesz a magány, de politikusoknak semmiképp sem. Érezte ezt Orbán Viktor is, ezért összecsődítette illiberális kollégáit Erdogantól Vucsicsig, hogy ki ne derüljön: a magyar diplomácia megbukott! Orbán Viktor valamilyen oknál fogva abban hitt, hogy a keleti szél legyőzi a nyugatit, holott észre kellett volna vennie azt, hogy Kína vagy épp Törökország együtt akar működni az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, nem pedig háborúskodni velük. Ezeknek az országoknak még sokkal nagyobb érdekük a globalizáció mint az Egyesült Államoknak. Putyin autark világa a paródiája annak, amit a huszonegyedik század globális gazdasága minden országtól megkövetel.

Oroszország szánalmas zsákutcájába Putyin valóságos erőforrásokra számíthat, és emiatt fenntarthatja hatalmát azon az áron, hogy Oroszország elveszíti a jövőjét. Orbán Viktornak ebből csak a zsákutca marad hiszen szuverén álmainak semmiféle reális erőforrása sincsen.

A kiöregedett bokszoló, akiről Orbán Viktor beszélt Tusnádfürdőn, nem más mint ő maga, aki elismeri, hogy nincs értelme már ringbe szállnia hiszen veszített.

Nincs jó szél annak a vitorlás hajónak, amely nem tudja, hogy merre akar menni

– tartja a régi kínai mondás.

Orbán Viktor magánya épp azért drámai, mert látja, hogy olyan egykori “barátai” mint Giorgia Meloni vagy Erdogan török elnök vígan fordítanak a vitorlán, és közelednek Brüsszelhez és Washingtonhoz miközben Orbán nemlétező szuverenista elveihez ragaszkodva üldögél szemétdombján, és olyanokkal parolázhat mint Lukasenka belorusz elnök vagy a Türkménbasi utóda.

Sztálin szobrot szenteltek fel Oroszországban

0

Az ukrajnai háború furcsa mellékhatása, hogy a szovjet diktátor halála után hetven évvel egyre népszerűbb Oroszországban. Ezúttal Velikije Luki városában avattak fel egy nyolc méter magas Sztálin szobrot, amelyet fel is szentelt egy ortodox főpap. Anton Tatarincev az egyházi hatóságok felhatalmazása nélkül cselekedett – sietett tudatni a moszkvai központ.

Kicsapta a biztosítékot  hogy az ortodox főpap beszédében megemlítette:

“Sztálin sok új vértanút adott az ortodox egyháznak!”

Ez utalás arra, hogy a Szovjetunióban szisztematikusan üldözték az egyházakat. Rengeteg egyházi vezetőt gyilkoltak meg vagy küldtek a Gulágra, ahol a rémes körülmények miatt gyorsan meghaltak. Sztálin “átszervezte” az egyházakat, az elöljárók a kommunista titkosrendőrség tisztjei lettek.

Ez a mai napig fennáll: Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetője egyben az orosz titkosszolgálat tábornoka is. Érdemes megemlíteni, hogy Kirill pátriárka nevét az uniós szankciós listáról a magyar diplomácia vettette le mondván “egyházi személlyel szemben nem alkalmazunk szankciókat.”

Kiril pátriárka igen hálás ezért, mert így nem kobozták el többmillió eurós vagyonát Európában. Magyarországon jelenleg az orosz ortodox egyház egykori második embere képviseli Kirill pátriárkát. Alfejev metropolitával Ferenc pápa is találkozott Magyarországon, mert a katolikus egyház feje közvetíteni szeretne Kijev és Moszkva között a mielőbbi tűzszünet érdekében.

Sztálin papneveldéből startolt

A szegény grúz családból származó fiatalember papneveldében tanult Tbilisziben. Innen kirúgták amikor bekapcsolódott a forradalmi mozgalmakba. Sztálin nemzetiségi népbiztos volt a Szovjetunió megalakulása idején, és indítványozta a nemzeti elitek lefejezését beleértve az egyházi vezetőket is. Lenin a forradalom idején nemzeti önrendelkezést ígért, és ennek értelmében független is lett Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia. Georgia-Grúzia is szeretett volna az maradni, de nem sikerült: a Vörös Hadsereg elfoglalta az országot, és megkezdődött a brutális tisztogatás. A vörös terror végzett az egyházi vezetőkkel és a papok többségével. Amikor a Szovjetunió végveszélybe került 1941 nyarán, mert Hitler az akkori világ legerősebb hadseregével megtámadta az országot, akkor Sztálin felfedezte az egyházat: ortodox pópák hívtak fel a nagy honvédő háborúra, melyet hihetetlen véráldozattal az oroszok végül is megnyertek a náci Németország ellen.

Az egyházak elleni elnyomás ennek ellenére folytatódott, a Szovjetunióhoz frissen került területeken éppoly brutális volt mint korábban a huszas-harmincas években. Kárpátalján görög-katolikus püspököket is meggyilkoltak az akkori helyi vezető, Nyikita Szergejevics Hruscsov javaslatára.

Sztálin élt, Sztálin él, Sztálin élni fog!?

A diktátor 1953 tavaszán halt meg, és a Lenin mauzóleumban  temették el Moszkvában a Vörös téren. Utóda Nyikita Szergejevics Hruscsov lett, aki 1956 elején nagy beszédben leplezte le Sztálin bűneit a kommunista párt huszadik kongresszusán. Sztálint kitették a Lenin mauzóleumból, szobrainak eltávolítása megkezdődött. Sztálingrád városát átkeresztelték Volgográdra. Az 1956-os magyar forradalom idején ledöntötték Sztálin szobrát. Amióta Putyin hatalomra került Moszkvában az ezredfordulón megkezdődött Sztálin rehabilitálása. Putyin, a KGB egykori alezredese, az orosz ortodox egyház fővédnöke lett éppúgy ahogy a cárok is betöltötték ezt a szerepet. A nacionalista propaganda Sztálinnal kapcsolatban kizárólag azt hangsúlyozta, hogy megnyerte a második világháborút, és olyan nagy birodalmat hozott létre, amely korábban egyetlen cárnak sem sikerült. A több tízmillió áldozatról nemigen esik szó manapság Oroszországban. Ahol azon is megdöbbentek, hogy a Szovjetunió bukásának idején Ukrajna lakosságának 90%-a a függetlenség mellett döntött holott akkoriban nagyon jelentős volt az orosz kisebbség az országban. Mindenki emlékezett azonban Ukrajnában a holodomorra, amikor a harmincas években legkevesebb 5 millióan haltak éhen Ukrajnában, ahol a termést elkobozták a hatóságok, a paraszt családokat pedig hagyták éhen halni. Az áldozatok között egymillió gyerek is volt! Sztálin felesége Ukrajnából hazatérve felelősségre vonta férjét. Vita bontakozott ki, és pisztoly dördült. Sztálin felesége meghalt. A hivatalos verzió: öngyilkos lett.

Ma az orosz lakosság 70%-a kedvezően ítéli meg Sztálin szerepét. Ők azok, akik támogatják Putyin háborúját Ukrajnában.

Sztálin, a grúz bolsevik felfedezte, hogy a nagyorosz nacionalizmus komolyabb politikai erő mint a marxista-leninista világmegváltás.

Putyin ezt az irányt követi miután nem tudta modernizálni Oroszországot. Ahogy a változásra képtelen, agyilag leépült szovjet vezetés megindította a háborút Afganisztánban 1978-ban, Putyin megkezdte a megnyerhetetlen “különleges hadműveletet” Ukrajnában. A szovjet vezetésnek tíz évébe került, hogy kijöjjön a zsákutcából, Afganisztánból.

Putyin háborúja Ukrajnában csaknem másfél éve tart…

A NATO főtitkár ukrajnai béketervében maga Stoltenberg is kétkedik, de…

0

Ukrajna csakis akkor lehet a NATO tagja, ha lemond területének egy részéről Oroszország javára – ezt a tökéletesen realista javaslatot fogalmazta meg Jens Stoltenberg kabinetfőnöke.

A NATO főtitkárát emiatt nemcsak Kijevben bírálták, ezért másnap közölte: hiba volt beszélni erről. Vagyis nem magától a realista javaslattól határolta el magát Jens Stoltenberg hanem csak annyit mondott, hogy nem kellett volna arról beszélnie egy norvég lapban. A háttérben tehát folyik az egyezkedés hiszen mindenki látja: nem reális Ukrajna kormányának az az elképzelése, hogy katonai erővel kiszorítja Oroszországot az ország területéről. Erről folytak már tárgyalások Szaúd Arábiában, ahol jelen volt Kína képviselője is. Ennek azért lehet nagy jelentősége, mert Putyinra csakis a kínaiak tudnak nyomást gyakorolni a béke érdekében. Márpedig Yellen amerikai pénzügyminiszter nem véletlenül Pekingben fogalmazta meg azt a nyilvánvaló igazságot, hogy a stagnáló világgazdaság számára a legjobb hír egy fegyverszünet lenne Ukrajna és Oroszország között.

Újabb orosz tábornok halt meg rejtélyes körülmények között

Gennagyij Zsidko vezérezredes egy rövid ideig irányította az ukrajnai orosz hadműveleteket. Majd Putyin leváltotta, mert az eredmények távolról sem feleltek meg az elképzeléseinek. Gennagyij Zsidko tábornok Szíriában az orosz fegyveres erők vezérkari főnökeként szolgált 2016-ban. Ezért megkapta az Oroszország hőse kitüntetést, majd Putyin kinevezte a hadügyminiszter egyik helyettesének. Az ukrajnai támadás megkezdése előtt nevezték ki a keleti katonai körzet parancsnokának. Ez a katonai körzet volt a felelős a támadásért. Miután az orosz csapatok nem tudták bevenni Kijevet a háború első napjaiban, ezért a keleti hadszíntérre koncentráltak. Itt érte őket megalázó vereség Harkov közelében 2022 őszén. Ezért Putyin bűnbakként Zsidko vezérezredest nevezte meg, akit leváltott tisztségéből. Az ő utóda lett Szurovikin tábornok, aki belekeveredett a Prigozsin féle pancser puccsba, ezért jelenleg háziőrizetben van.

Mi lett Zsidko vezérezredessel? Senki sem tudja, mert a múlt ősz óta nem szerepelt a nyilvánosság előtt.

Egy félig legális portálon annyi jelent meg róla, hogy az 58 éves Gennagyij Zsidko vezérezredes hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt.

Hol és mikor? Erről senki sem tud. Magasrangú katonák nem szoktak kiesni az ablakon Oroszországban sem,

az orosz Windows program a civileknek van fenntartva Putyin birodalmában.

Még az is lehet, hogy betegség következtében halt meg ágyban párnák között, de Putyin birodalmában éppúgy a hazugság az úr mint Sztálin rendszerében. Még azt sem hiszi el senki sem, ha talán véletlenül valami tényleg igaz Moszkva állításaiból.

Ukrajnában a hadműveleteket jelenleg Valerij Geraszimov hadseregtábornok, vezérkari főnök irányítja. Róla a CIA azt a hírt terjeszti, hogy a háború előtti sorsdöntő tanácskozáson ellene szavazott Putyin Kijev elfoglalásáról szőtt álmainak éppúgy mint Szergej Nariskin, az SZVR, a hírszerzés főnöke is. Ellenszavazatuk nem sokat nyomhatott a latban hiszen Putyin mégiscsak megindította a támadást viszont mindkét magasrangú vezető a helyén maradhatott. Szergej Nariskin rendszeresen tárgyal telefonon a CIA igazgatójával. William Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt. Utoljára ő beszélt Putyinnal a háború előtt. Medvegyev, Putyin  helyettese az orosz biztonsági tanácsban, úgy reagált a Stoltenberg tervre, hogy

nem mondanak le Kijevről sem hiszen az ukrán főváros “az orosz városok anyja”.

Moszkvai szereposztás szerint az egykor liberális Medvegyev jelenleg a szélsőséges nacionalista szerepét alakítja. Peszkov, Putyin szóvivője úgy nyilatkozott a New York Timesnak, hogy “nem akarunk újabb területeket elfoglalni Ukrajnában.”

Kissinger, az USA 100 éves ex külügyminisztere, aki nemrég Pekingben járt, azt nyilatkozta, hogy az év vége előtt lehet tűzszünet Ukrajna és Oroszország között – kínai közvetítéssel. A két Korea között máig sincs béke, csak tűzszünet – mutatott rá Kissinger a koreai háború befejezésének hetvenedik évfordulóján, csakhogy teljesen más érdekek mentén  tartja magát mindkét fél a tűzszünethez.

Ukrajna és Oroszország viszonylatában a tűzszünet betartására valamint az azt követő béketárgyalások eredményességére nem igazán látszik még csak halvány esély sem.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK