Kezdőlap Címkék öngyilkosok

Címke: öngyilkosok

Negatív hungarikum – V. rész

A 93 ezer négyzetkilométerhez, meg a 10 millió lakoshoz képest sok az öngyilkosok száma is, nem csak az első három részben felsorolt gyilkosságoké. De van más is. Az európai országok közül csak Litvániában, Lettországban, Bulgáriában és Romániában volt alacsonyabb a születéskor várható élettartam (átlagos értéke) 2016-ban, mint Magyarországon. Ez is árt az országimázsnak!

A halálozási arány Írországban a legalacsonyabb, ahol tavaly 6,3 haláleset jutott ezer lakosra, ezt Ciprus (7), Luxemburg (7,1), Málta (7,6), Hollandia (8,8), illetve Spanyolország és Franciaország (9) követi. Ez az arány a legmagasabb Bulgáriában (15,5), Lettországban (14,8), Litvániában (14,2), Magyarországon (13,5) és Romániában (13,3) volt.

A KSH és az EUROSTAT adatai alapján hazánkban ezer lakosra 13,4 halálozás jut (2016), amellyel az Európai Unión (EU-28) belül az ötödik helyet foglaljuk el. Míg az Európai Unióban 100 ezer lakosra 383 szív- és érrendszeri betegség miatti halálozás jut, addig hazánkban ez az arány 778, azaz kétszer annyi. Ha a szívizom elégtelen vérellátására (ischaemiás/iszkémiás szívbetegség pl.: angina, infarktus) vonatkozó adatokat nézzük az Unióban 100 ezer lakosra 132, hazánkban 397 halálozás jut, azaz háromszor annyi.

A magyarországi helyzet kirívó

Az Eurostat dokumentuma (42. oldaltól) külön is foglalkozik a magyarországi helyzettel, annyira kirívó. A krónikus betegségekkel összefüggő halálozási ráta az észak-magyarországi régióban a legmagasabb egész Európában, de az 5. helyen végzett Észak-Alföld is.

A magyarok életmódja nem lett egészségesebb az elmúlt években, se a magyar egészségügy nem lett hatékonyabb az ilyen problémák kiszűrésében és gyógyításában. A felelősség megoszlik az emberek és a rendszer között, mert például ha többen járnának el amúgy elérhető szűrésekre, akkor csökkenne azoknak a száma, akik tüdő- vagy prosztatarákban halnak meg, de emellett a kardiológiai és onkológiai ellátás hozzáférésének és színvonalának emelésére is nagy szükség lenne. Különben akárhogy is ösztönzi a szülést a kormány, csak fogyni fog a magyar. (Forrás: Demográfia Portré)

Zárójelben jegyzem meg, ehhez a sötét képhez nyilván az is hozzájárul, hogy az OECD 34 tagállamában Magyarországon a legrosszabb a rák halálozási aránya. 100 ezer lakosra levetítve 279 halálozás jutott 2016-ban, ami kiugróan magas érték – írja a Menedzsment Fórum az OECD jelentése alapján. Az alkohol, a tudatmódosító egyéb szerek és a környezetszennyeződés okozta pusztítást idehaza már meg sem említem!

A fentiek tények!

Akkor most Magyarország jól teljesít? Lehet-e szárnyaló gazdaság, növekvő jólét, társadalmi felemelkedés keresztényi alapokon ilyen állapotok kíséretében? Korábbi negatív hungarikumok cikkeinkben foglaltakról nem is beszélve!

Mindezek fényében nem meglepő, hogy a kormány népegészségügyi programok végrehajtását tervezi, melyek koncepciója már elkészült. Ezzel kapcsolatban a legutóbbi hír, hogy október elsején megkezdte működését a Nemzeti Népegészségügyi Központ, vezetője az országos tisztifőorvos.

A cikksorozat majd folytatódik. Nem abból a célból, hogy ezzel is hozzájáruljunk a lakosság többségének amúgy is romlott lelki állapotához, vagy borús hangulatának fokozásához. Szándékunk, hogy a hatalommániát is kiszolgáló, a jelenlegi rendszert ajnározó illiberális államépítők öndicsérő helyzetértékelése mellett a valós helyzet bemutatásához függetlenként magunk is megszólaljunk.

Mert a negatív hungarikumok is létező jelenségek, melyek hazánk jelen állapotának pontos diagnózisának megállapításához hozzájárulnak!

A negyedik rész itt olvasható >>>

A harmadik rész itt olvasható >>>

A második rész itt olvasható >>>

Az első rész itt olvasható >>>

A negatív hungarikum – IV. rész

A 93 ezer négyzetkilométerhez, meg a 10 millió lakoshoz képest sok még az öngyilkosok száma is, nem csak az eddigi részekben felsorolt gyilkosságoké. Ez is árt az országimázsnak!

Százezer főre Magyarországon 19 öngyilkosság jut, magas ez a szám, a kísérleteké is. A magyar lakosság depressziós. A magyar fiatalok a legboldogtalanabbak a térségben. A magyarok lelki egészségének ügye nincs napirenden. A Nemzeti Lelki Egészség Stratégia nem készült el, amire a Kormány a WHO vizsgálata idején, 2014-től 2020-ig megvalósuló nemzeti programként hivatkozott. Tervezet van. Végrehajtás nincs. Az újraválasztott kormány nem foglalkozik a saját miniszterelnöke által kért és egy világszervezet (valamint a teljes hazai szakma) által határozottan megfogalmazott cselekvési javaslattal.

Nincs elmeügyi törvény. A Norvég Alap felfüggesztése megakadályozta a közösségi pszichiátria fejlesztését. A szakképzett pszichiáterek száma drámaian csökkent! A pszichoterápiai gyógykezelést az állam alig finanszírozza . Frosch (1990) szerint sokszor el sem dönthető a „normális” vagy „nem normális”. A társadalmi politikai siker és a bűnözés közötti vékony válaszfalat például Göringnél anyja, fia gyermekkorában jól jellemezte: „Herman nagy ember lesz vagy nagy bűnöző…” És ez másnál is előfordulhat, akár idehaza is!

A pszichiátriai osztályokra sok kórházban olyan betegek kerülnek, akik nem mentális betegek. Idős betegek ápolási feladatai, agresszív betegek felügyelete, télen a hajléktalanoknak átmeneti szállás biztosítása szakad gyakran a pszichiátria nyakába. A gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátás nem megoldott. A pszichiátriai ellátás elégtelen. Óriási a különbség szegények és jómódúak között. Míg utóbbiak igénybe veszik a kevés magánúton elérhető szolgáltatást, addig a szegényebbeknek sokszor a teljes elhanyagolás jut.

Kevés törődést kap a mentális jóllét, holott komoly rizikófaktornak számít a szorongás, a reménytelenség érzete, a kilátástalanság. Hazánkban a lakosság mentális egészsége az európai országok átlagához képest kifejezetten rossznak minősül. Az Egészségügyi Világszervezet 2016-os jelentése szerint nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem áll jól Magyarország: a WHO szerint Európában Magyarországnál csupán Litvániának rosszabbak az öngyilkossági mutatói.

Az ingyen hívható segélyvonalak régóta elérhetőek ugyan, de ma már a nap 24 órájában fogadják a hívást, és a segítségre várók jól érzékelhetően bátrabban nyúlnak a készülék után. „Havonta nyolcezer hívás érkezik, döntően bajban levő emberektől, 5–7 százalékuk pedig igazi öngyilkoshívás” – mondja Brandisz Éva, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének alelnöke. Másfél évtizedes – önkéntesként szerzett – tapasztalata is alátámasztja, hogy „a hívó nem meghalni akar”.

Magyarország Alaptörvénye:  XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Jó lenne, ha ezt az ellátás biztosításáért felelős hatóságok is figyelembe vennék…

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

A harmadik rész itt olvasható >>>

A második rész itt olvasható >>>

Az első rész itt olvasható >>>

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK