oligarchák Archives › Független Hírügynökség

Orbán legyőzhető, de…

ki

-

2024-06-10

Magyar Péter sikere az európai és az önkormányzati választáson Budapesten és Győrben, azt mutatja, hogy új és komoly kihívója támadt Orbán Viktornak, aki a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégy éve alatt elszokott ettől.

Gyurcsány Ferenc személyében olyan kényelmes ellenzékkel rendelkezett, amely fogatlan oroszlán volt, és ennek megfelelően inkább csak alibizett mint politizált.

Magyar Péter viszont a nulláról indult, és 7 képviselői helyet szerzett az Európai Parlamentben. Budapesten és Győrben pedig az önkormányzati választásokon igazolta: erős a támogatottsága. Mi lesz most? Orbán Viktor profi politikus, és nyilván felismerte a veszélyt főként, mert Magyar Péter mögött két olyan erő áll, amellyel neki is számolnia kell. Az egyik az Csányi Sándor és barátainak köre: az OTP elnök vezérigazgatója, Magyarország második leggazdagabb embere, régi motoros. Vagyona és befolyás régebbi mint a nemzeti együttműködés rendszere, partnerei nagyágyúk: Pintér Sándor belügyminiszter, Hernádi Zsolt a MOL elnök vezérigazgatója, és a külső körön olyanok mint a most hirtelen távozó Csák János kulturális miniszter vagy Lantos Csaba energiaminiszter. Ez a csapat nem megbuktatni hanem megrendszabályozni kívánja Orbán Viktort vagyis egy nyugatbarát Fideszt akar.

Mitől tartanak? Attól, hogy Orbán Viktor Putyinhoz hasonlóan leveszi a sakktábláról azokat az oligarchákat, akik megőrizték autonómiájuk egy részét, nem függenek kizárólag tőle.

Hodorkovszkij, Oroszország egykor leggazdagabb embere így végezte hazai pályafutását egy szibériai lágerben, ahonnan csak Merkel kancellár közbenjárására szabadult ki.

Orbán nem lecsukatni hanem levetkőztetni akarja oligarcháit főként, mert elfogyott a pénze, és

az Európai Unió nem ég a vágytól, hogy kiutalja a magyar költségvetésből nagyon hiányzó milliárdokat.

Orbán Csányi Sándorral és csapatával viszonylag könnyen elbánhatna, ahogy Simicska Lajossal tette, ha nem állna Magyar Péter mögött egy sokkal veszélyesebb ellenfél: az Amerikai Egyesült Államok.

Orbán sorsa Washingtonban dőlhet el

A Biden adminisztráció el van szánva arra, hogy útilaput kössön Orbán Viktor talpára csakhogy novemberben elnökválasztás lesz, és egyáltalán nem biztos, hogy az elnök folytatni tudja. Ezért imádkozik naponta Orbán Viktor Trump sikeréért hiszen hatalmának ez a legbiztosabb garanciája. Trumpnak jól jön egy politikai szövetséges, aki ingyen nyalogatja talpát és egyéb alkatrészeit, Európában kevesen lelkesednek ennyire érte. Donald Trump leszarja Európát, és ezt nem is nagyon titkolja. Biden elnök álláspontja nemigen különbözik ettől, de minthogy nem tudja lezárni az ukrajnai háborút, ezért figyelmet kell fordítania Orbán Viktorra is. Aki a béke propagandával hozta ki döntetlenre a választást, amelyet kezdetben elveszteni látszott.

A baloldali-liberális blokkot telibe találta a békepropaganda

Orbán Viktor rájött arra, hogy ez ellenfeleinek a gyenge pontja, ezért óriási demagógiával erre koncentrált,

de nem a kívánt eredményt érte el, mert meggyengítette az amúgy is harmatgyenge baloldali-liberális blokkot miközben felnőtt egy új számára veszélyes ellenzék: Magyar Péter mozgalma.

A magyar baloldal tradíciója épp a két világháború elutasítására épül: mindkettőt a jobboldal indította el, és mindkettő katasztrófával végződött Magyarország számára. Biden hidegháborús propagandája a frontországokban talált kedvező fogadtatásra: a balti államok, Lengyelország stb.

Másutt Európában sehol sem hisznek az orosz fenyegetésben. Ez is magyarázza a szélsőjobb előretörését az európai választásokon. Különösen jó példa erre Franciaország, ahol Macron elnök kénytelen volt feloszlatni a nemzetgyűlést, és új választásokat kiírni liberális mozgalmának gyászos szereplése miatt. Ellenfele, Marine Le Pen triumfált.

A szélsőjobb vezérét nemrég még nyíltan pénzelte Putyin, majd az ő kérésére Orbán Viktor. Marine Le Pen asszony elhatárolódott ugyan Putyin Ukrajna elleni agressziójától, de csak épp annyira, hogy az USA elfogadhatónak tartsa őt a francia elnökségre.

Ha Trump hatalomra jutna, és valóban lezárná az ukrajnai háborút, akkor Orbán Viktor pácba kerülne, mert nem lenne mire hivatkozva fenntartani a vészhelyzetet, és az is villámgyorsan kiderülne, hogy nem az ukrajnai háború miatt teljesít oly gyengén a magyar gazdaság, és egyáltalán nem Ukrajna miatt vált Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává. Bár hogyha Ukrajnát felveszik az Európai Unióba, akkor lehet, hogy erről a dicsőségről is le kell mondania.

Miből fizeti ki Putyin 130 milliárd dolláros választási ígéreteit?

ki

-

2024-03-08

0

Miből fizeti ki Putyin 130 milliárd dolláros választási ígéreteit?

Az orosz elnök nagyon szeretne úgy nyerni a márciusi elnökválasztáson, hogy ne kelljen nagyon nagyot csalnia, mert be akarja bizonyítani az orosz elitnek, hogy két évvel a megnyerhetlen ukrajnai háború kirobbantása után még mindig pótolhatatlan.

Több mint 130 milliárd dollárral túlígérte magát az orosz elnök – írja a Bloomberg, amely vette a fáradtságot, és kiszámolta: mekkora életszínvonal emelkedést lebegtetett meg a választók előtt az orosz elnök a háború kellős közepén. Miközben az orosz gazdasága átállt a hadigazdálkodásra, mert Putyin elhúzódó háborúra számít, az orosz elnök megígérte a szülési segély és a családi pótlék emelését, hogy megakadályozzák a népesség drámai mértékű csökkenését Oroszországban, elengedik az eladósodott tartományok adósságának jelentős részét. Fejlesztik sőt felgyorsítják a korszerű ágazatok átállását az új technológiákra annak érdekében, hogy az export már ne csak nyersanyagokat – mindenekelőtt olajat – jelentsen Oroszország számára. Mindezeket a fejlesztéseket úgy kellene megvalósítani, hogy Oroszország óriási munkaerő hiánnyal küzd, melyet súlyosbított a szakképzett fiatalok menekülése a háborúskodó országból.

A Roszbank számításai szerint Putyin új fejlesztési tervei legkevesebb 5700 milliárd rubelt vinnének el a költségvetésből- ez 62,5 milliárd dollárt jelent. A baj csak az, hogy a törvényhozás Moszkvában már elfogadta a költségvetést, amelyet Putyin összes ígérete 15 ezer milliárd rubellel terhelne meg.

Másképp számolt Dmitrij Polevoj, az Astra vagyonkezelő befektetési igazgatója: szerinte hat év alatt évente 2000 milliárd rubel pluszt jelentenek Putyin ígéretei vagyis összesen 130 milliárd dollárt. Honnan szed össze Putyin ennyi pénzt?

“Ez nem tűnik megoldhatatlannak bár hogyha a gazdasági helyzet rosszabbul alakul mint a hivatalos előrejelzés, akkor pótlólagos forrásokat kell találni“

– hangsúlyozza Dmitrij Polevoj.

Mennyire hitelesek a számok?

Moszkvában a statisztika mindig is a politika szolgálólánya volt, de amióta kitört a háború Ukrajnában, még inkább nyilvánvalóvá vált: a hatalom a számokat a propaganda szolgálatába állította. A hadigazdaság titkos, de ugyanakkor abszolút prioritást élvez hiszen a háború fegyverzet és lőszer igénye óriási. Jó példa erre, hogy Oroszország arra kényszerült: Észak Koreából importáljon lőszert, amelyből az ukrán fronton szinte permanens a hiány.

A probléma nagyságrendjét jól mutatja, hogy amióta a háború megkezdődött a központi költségvetés deficitessé vált pedig korábban az olaj és a földgáz export garantálta a többletet.

Moszkva Szaúd Arábiával összefogva most is mindent megtesz, hogy magasan tartsa az olaj árat: az OPEC+ legutóbbi értekezletén is úgy döntöttek, hogy visszafogják a kitermelést nehogy csökkenni kezdjenek az árak a globális piacon.

Idén mindezzel együtt 1600 milliárd rubeles költségvetési deficittel számolnak Moszkvában – és ebben még nincsenek benne Putyin választási ígéretei. Miből akarja ezt Putyin fedezni? Az oligarchák megadóztatásából – legalábbis ezt javasolja maga Putyin. Az orosz oligarchák már eddig is alaposan ráfizettek a háborúra hiszen Nyugaton elhelyezett dollár millióikat lefoglalták mondván Putyin az ő támogatásukkal tudja folytatni a háborút Ukrajnában. Kérdés, hogy most összedobnak-e 130 milliárd dollárt Putyin támogatására?…

Putyin otthon már megnyerte a háborút

Polonius

-

2023-12-01

0

Putyin rendszere az ukrajnai invázió előtt az összeomlás szélén állt, de a helyzet most húsz hónappal később drámai mértékben megváltozott – írja a Washington Postban egy emigráns orosz író. Mihail Zygar arról számol be, hogy Moszkvában tele vannak az éttermek, javult az ellátás, és vidéken is hasonló a helyzet. Miért?

Az oroszok nemigen utazhatnak külföldre, és ezért otthon költik el a pénzüket. Körülbelül 50 milliárd dollárt hoztak haza az oligarchák a nyugati országokból, ahol sok pénzüket elkobozták. Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője nemrég beismerte, hogy az orosz gazdaság közel került az összeomláshoz nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után – elsősorban a nyugati szankciók miatt, de azután megtalálták a megoldást: nyugati vállalkozások helyett oroszok vették át a gazdaság irányítását. Emelkednek az ingatlan árak, egyre több az építkezés. Nemcsak Moszkvában hanem vidéken is: Szibériától Karéliáig.

A hadiipar húzza az orosz gazdaságot

Több mint 30%-kal nő idén ez az ágazat, mely nem képes ellátni teljes mértékben a frontot. Sojgu hadügyminiszter nemrég Észak Koreában járt, hogy lőszert szerezzen az orosz hadseregnek. Cserében Putyin elnök a távol-keleti űrközpontban látta vendégül Kim Dzsong-unt. A duci diktátor el volt ragadtatva attól amit látott, és be is jelentette vásárlási igényeit. Miből finanszírozza Oroszország a gazdasági fellendülést? Abból amiből mindig is: a kőolaj és a földgáz exportjából. Kína és India továbbra is nagy vásárló, az európai államok pedig Kína, India vagy Törökország közvetítésével veszik meg az orosz nyersanyagot. Az USA hidegháborús elszigetelési terve nem jött be: a kínai kapcsolat sokat segít.

Az IMF kezdetben 2,3%-os visszaesést jósolt az orosz gazdaságnak 2023-ra, a legutóbbi előrejelzés viszont 2,2%-os növekedést jelez előre miközben az Európai Unió tagállamai stagnálnak.

Mihail Fridman, a legnagyobb orosz magánbank alapítója óvatosan bírálta Putyin háborúját Ukrajnában, emiatt megharagudtak rá Moszkvában, de így sem úszta meg a nyugati szankciókat. Erre Tel Avivba menekült, majd pedig mostanában visszatért Moszkvába. Putyin ugyanis nem mindenkit büntet szigorúan amiért bírálja a háborút, mert tudja, hogy az orosz oligarchák kényszerhelyzetben cselekszenek. Aki komolyan ellenzi a háborút, és netán együttműködik a Nyugattal, az könnyen kieshet az ablakon Oroszországban. Erről nem ír az emigráns orosz szerző a Washington Postban.

Az USA-nak elege van az ukrajnai háborúból?

A Washington Post igen közel áll a Fehér Házhoz. Ilyen Putyin barát cikk közlése azt mutatja, hogy a Fehér Házban is töprengenek azon: miképp lehetne mielőbb befejezni az ukrajnai háborút úgy, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon: William Burns rendszeres kapcsolatban áll Szergej Nariskinnel, a külföldi hírszerzés vezetőjével, aki annak idején ellene szavazott az ukrajnai háborúnak, és Putyin mégsem váltotta le. William Burns, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában, 2021 őszén tárgyalt Putyinnal telefonon az orosz fővárosban. Putyin elnök általában nem tárgyal a CIA igazgatójával, de akkor kivételt tett. William Burns furcsa módon igyekezett lebeszélni az orosz elnököt az Ukrajna elleni agresszióról: arra utalt, hogy a Nyugat egy háromnapos villámháborút elnézne, de többet nem. Putyin ebből vonhatta le a következtetést, és tervezhette meg a háromnapos villámháborút Kijev ellen. Rögtön kiderült, hogy ez csapda:

az USA által kiképzett ukrán titkosszolgálat visszaverte a támadást, és legyilkolta az orosz kommandósokat, akiknek Zelenszkij elrablása vagy megölése volt a feladatuk.

William Burns már 2021 októberében megkezdte az Oroszország elleni szankciók megszervezését Ursula von der Leyen kabinetfőnökével noha Putyin csak 2022 február
24-én indította meg a “villámháborút”, amely ma is tart.

Oroszország nem csuklott össze a szankciók hatására, Ukrajna viszont az összeomlás szélén áll – erről a pénzügyminiszter nyilatkozott a brüsszeli Politiconak. Ha nem kapja meg Ukrajna a várt támogatást az Európai Uniótól illetve az Egyesült Államoktól, akkor nem tudjuk összerakni a jövő évi költségvetést – mondta az ukrán pénzügyminiszter, aki közölte, hogy 49 milliárd eurós lyuk tátong a kijevi költségvetésben. Ehhez képest Biden elnöknek nem sikerült elfogadtatnia az ukrajnai segély csomagot Washingtonban, és az Európai Unió sem tudott dönteni az 50 milliárd eurós támogatásról. Látszólag csak Orbán Viktor miniszterelnök ellenzi ezt, de sok tagállam szépen csendben dörzsöli a kezét, mert ők is tudnák másra költeni ezt az összeget. Németország jelezte, hogy 4-ről 8 milliárd euróra emeli a támogatást Ukrajnának, de ez édeskevés hiszen csak négy év alatt kapja meg a háborúban álló ország, amely lassan nemcsak a pénzből fogy ki, de a katonákból is.

Bizonytalan jogi alapon állnak Brüsszel szankciói az orosz oligarchák ellen?

ki

-

2023-09-24

0

Bizonytalan jogi alapon állnak Brüsszel szankciói az orosz oligarchák ellen?

Azt a kérdést feszegeti a brüsszeli Politico egy kínos ügy kapcsán, hogy jogi alapon megállják e helyüket az oligarchák ellen meghozott szankciók?

Az egyik oligarchát orosz/zsidó állampolgárnak nevezték a szankciós listán, és ezt Vjacseszlav Mose Kantor, az orosz műtrágyakirály ügyvédei kifogásolták mondván: ez antiszemitizmus hiszen a cári Oroszországban jelölték így az orosz zsidókat. A 70 éves oligarchától az Európai Unió kénytelen volt bocsánatot kérni.

“Polgári halált jelent, ha valaki rákerül a szankciós listára, mert ezzel az illetőt teljesen elvágják a gazdasági élettől. A szankciós kard igen éles, de ahogy az Európai Unió azt mostanában használja, az nem elfogadható” – nyilatkozta a Politiconak Victor Winkler, akinek nincsenek orosz ügyfelei. Mire célzott a német ügyvéd? Arra, hogy a brüsszeli dossziék jogilag igen kétes alapokon állnak.

Nyugaton ugyan kevesen kételkednek benne, hogy jogos volt annak az 1600 orosznak a szankcionálása, akik támogatják Putyin agresszióját Ukrajna ellen, de a dossziék nem mindig tartalmaztak meggyőző bizonyítékokat. Rohamtempóban folyt a vizsgálat Kantor esetében is 2022-ben amikor a 64 oldalas dosszié jelentős része nem állt másból mint az internetről lemásolt orosz anyagokból. Végül Brüsszel megfogalmazta a vádat Kantor ellen:

”Az oligarcha nyíltan deklarálta barátságát Putyin iránt, jó kapcsolatban áll a Kremllel. Anyagilag támogatta az orosz döntéshozókat a Krím megszállásában és Ukrajna keleti területeinek destabilizálásában.”

A 70 éves dollár milliárdos Kantor a szankció miatt lemondott az Európai Zsidó Kongresszus elnöki tisztéről, de ügyvédei megtámadták az uniós döntést a luxemburgi Európai Bíróságon. Ügyvédek azt állították a bíróság előtt, hogy egyáltalán nem felel meg a valóságnak az, hogy Kantor barátja vagy közeli ismerőse lenne Putyinnak, mert az orosz műtrágyakirály csak fogadásokon találkozott az orosz elnökkel.

Nagy Britanniában sokkal komolyabban veszik a szankciók jogi indoklását

Michael O’Kane londoni ügyvéd elmondta a Politiconak, hogy az Egyesült Királyságban csakis megbízható információkra építik a szankciós vádat nem pedig társas oldalak bizonytalan “tényeire.”

Brüsszelben a sietséggel magyarázzák azt, hogy a dossziék tartalma sok kétes értékű bizonyítékot is magában foglal. Napi 12 órát dolgoznak az uniós jogi szakértők a szankciós listákon, ezért a hibázás lehetősége elég nagy.

Márciusban orosz oligarchák ügyvédeinek egy csoportja nyílt levélben fordult az Európai Unióhoz, és ebben felróják azt, hogy

“sok dossziét egyszerű Google kereséssel töltenek fel.”

Hozzátették: minthogy az előkészítő munka ilyen gyenge, ezért a szankciós lista célszemélyeinek dossziéja téves interpretációkra nyújt lehetőséget, hamis tényeket tartalmazhat és önellentmondó állításokat fogalmazhat meg.

Mit jelent a szankciós eljárás a gyakorlatban?

A szokás az, hogy egy uniós tagállam állítja össze a dossziét, melyet benyújt Brüsszelben, ahol a külügyi hivatal foglalkozik az üggyel.

A végső szót az Európai Tanács mondja ki. Azután pedig a 27 tagállam nagykövetei egy évben kétszer átnézik a listát, és korszerűsítik azt. Csak Magyarország vétóz néha, különben teljes a konszenzus – írja a Politico.

Emlékezetes Kirill orosz pátriárka esete, akinek nevét a magyar diplomácia szedte le a szankciós listáról. A hálás orosz főpap, aki korábban a KGB tisztje volt és vagyona meghaladja az egymilliárd dollárt, kitüntette a magyar miniszterelnököt, a miniszterelnök-helyettest, és nemrégiben Soltész Miklós államtitkárt is.

Fellebbezhet-e egy oligarcha az uniós döntés ellen? Elvben igen, de ez igen ritkán sikeres, mert Lengyelország és a három balti tagállam minden ilyen fellebbezést elutasít.

A szankciós listára került orosz oligarcha fordulhat az Európai Bírósághoz Luxemburgban, de ez igen időigényes folyamat, az ügyvédek pedig drágák.

Ha az Európai bíróság Luxemburgban az oligarcha javára döntene, akkor sem változik semmi, mert Brüsszelnek joga van arra, hogy új dossziét állítson össze. Addig pedig az oligarcha neve marad a szankciós listán, melyről szinte csak a halottakat húzzák le, de azért vannak kivételek:

Grigorij Berezkin orosz üzletember ügyvédei fellebbeztek mondván: a mesterséges intelligencia írta a vádiratot a Google információk alapján! Jogforrás lehet-e a Wikipédia?

Még kínosabb, hogy az uniós dossziéban voltak információk az “orosz bűnök” portálról, melyet nemlétező újságírók látnak el anyagokkal. Mivel védekezett az uniós ügyvéd:

”Nehéz Oroszországról megbízható információkat találni. Sajnos a forrásainkról nem tudok információval szolgálni.”

Szeptember elején aztán döntött az Európai Unió: Grigorij Berezkint és két másik oligarchát levettek a szankciós listáról.

Luxemburgban az Európai Bíróság 95 fellebbezést vizsgált illetve vizsgál. Márciusban Prigozsin neje megnyerte a pert Luxemburgban: a bíróság kimondta, hogy attól még, hogy valaki Putyin barátjának rokona, nem kell automatikusan szankciós listára kerülnie. Időközben persze kiderült, hogy a Putyin-Prigozsin barátság nem épp töretlen, és a Wagner sereg parancsnoka olyan repülőgép balesetben veszítette életét, melyet valószínűleg az orosz elnök utasítására a titkosszolgálat szervezett meg Oroszországban. Nyikita Mazepin autóversenyző is elérte: felfüggesztették a szankciós döntést annak érdekében, hogy részt vehessen a Forma 1 versenyen.

A luxemburgi Európai Bíróság minden harmadik szankciós perben az orosz oligarchák javára dönt.

“Ilyenkor persze ünnepelnek Oroszországban, ezt nagyon is kihasználja az orosz propaganda. Éppen ezért komoly probléma az, hogy egy ilyen súlyos jogi döntést ilyen dilettáns módon készítenek elő az Európai Unióban“ – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Winkler német ügyvéd.

Az Európai Tanács legutóbbi júniusban foglalkozott a szankciókkal, és kiterjesztette a célszemélyek körét: most már lehet családtagokat is a listára helyezni. A merítés is mélyebb lehet: már nemcsak oligarchák kerülhetnek a szankciós listára, de olyan üzletemberek is, akik kulcs szektorban dolgoznak Oroszországban, amely háborút folytat Ukrajnában.

“Ez az új megközelítés példátlan az Európai Unió történetében, ilyen még nem volt a szankciós döntések esetében” – nyilatkozta a Politiconak Sven De Knop ügyvéd.

Mi lesz az orosz nemzeti bank Svájcban befagyasztott 7,4 milliárd frankjával?

Polonius

-

2023-05-12

0

Mi lesz az orosz nemzeti bank Svájcban befagyasztott 7,4 milliárd frankjával?

A nyugati szankciók, melyek Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt sújtják Oroszországot blokkolták ezt a jelentős összeget, amely nem tévesztendő össze azzal a tekintélyes summával, melyet az orosz elnök és támogatói tartottak az alpesi állam bankjaiban, és amelyet szintén zároltak.

7,5 milliárd svájci frank értékben fagyasztották be Svájcban orosz oligarchák illetve cégek vagyonát. Az Európai Unió szankciói szerint minden országnak jelentenie kell, hogy mekkora a zárolt orosz vagyon értéke. Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de csatlakozott az Oroszország elleni pénzügyi szankcióhoz, ezért most közzétette a kimutatást a zárolt orosz vagyonról. Jelen pillanatban vita folyik az Európai Unióban arról, hogy az orosz pénzeket végképp elkobozzák, és a hatalmas összeget egy alapba helyezzék, melyből Ukrajna újjáépítését finanszíroznák.

Nemrég az IMF és a Világbank közzétett egy jelentést, mely szerint Ukrajna újjáépítése legkevesebb 411 milliárd dollárba kerülne.

Svájc ugyan befagyasztotta az orosz pénzeket, de nem helyesli azok végleges elkobzását, mert ez ellenkezne a semleges ország törvényeivel, és nem növelné a bizalmat a bankrendszer iránt. A svájci kormány óvatosan nyilatkozik az ügyről: szerdán egy közleményben csak azt tudatták a világgal, hogy figyelemmel kísérik azokat a vitákat, melyek a befagyasztott orosz pénzek jövőjéről zajlanak az Európai Unióban és másutt – írja a swissinfo.ch portál.

49 milliárd dollár

Ilyen sok pénzt tartottak orosz oligarchák, cégek és a moszkvai nemzeti bank Svájcban Putyin agressziójának kezdetekor – számolta ki tavaly a svájci kormány. Ebből valamivel több mint 8 milliárd dollárt fagyasztottak be a cégek és oligarchák vagyonából illetve 8,32 milliárd dollárt az orosz nemzeti bank pénzéből.

Mit mondanak az oroszok? Körülbelül 300 milliárd dollár értékű orosz vagyont zároltak az Ukrajna elleni támadás után Nyugaton – írja a Reuters.

A svájci bankok azt is vállalták, hogy nem fogadnak el orosz személyektől vagy cégektől 100 ezer franknál nagyobb átutalást – emlékeztet a Bloomberg.

Áprilisban Svájcban elítélték a Gazprombank négy vezetőjét, mert Putyin pénzét kezelték, melyet az orosz elnök egyik strómanjának nevén tartott Svájcban. Roldugin cselló művész Putyin egyik lányának keresztapja, és a Panama papírok megmutatták, hogy az orosz elnök gyakran az ő nevén tartja pénzét külföldi bankokban. Putyin külföldi vagyonát 40 milliárd dollárra becsülték az ukrajnai háború előtt. A párizsi Les Echos azt is hangsúlyozza, hogy a Gazprombank svájci leánybankját bezárták. A négy vezető – három orosz és egy svájci állampolgár felfüggesztett börtönbüntetést kapott és jelentős büntetést kell fizetniük. A Gazprombank elítélt vezetői fellebbeztek az ítélet ellen.

Oligarchia ellenes törvény Ukrajnában

Polonius

-

2021-11-07

0

Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a törvényt, mely szerint a jövőben szigorúan korlátozni kell az oligarchák politikai befolyását. A probléma az, hogy egyik elődje, Petro Porosenko is szerepel az oligarchák listáján több mint egymilliárd dolláros vagyonnal, éppúgy mint Zelenszkij fő támogatója, Viktor Pincsuk, aki Ukrajna második leggazdagabb embere.

Viktor Pincsuk vagyonát 2,6 milliárd dollárra becsülikés az államfővel való jó kapcsolata állítólag megromlott. Zelenszkij elnök a hírek szerint arra készül , hogy valóban korlátozza az oligarchia szerepét az ország politikai életére.

Ezt tanácsolja neki az amerikai nagykövetség is, amely meghatározó szerepet játszik Ukrajnában amióta az oroszbarát Janukovics elnököt elűzték Kijevből 2013-ban.

Putyin útján?

Korábban Putyin orosz elnök is fellépett azok ellen az oligarchák ellen, akik hatalomra segítették. Hodorkovszkijt börtönbe is csukatta, ahonnan csak Merkel kancellár közbenjárására szabadult ki. Egy másik orosz oligarcha, Berezovszkij Angliában titokzatos körülmények között az életét veszítette. Családjának tagjai az orosz titkosszolgálatot gyanúsították emiatt.

Putyin egykori pénztárosa, Abramovics viszont vígan él és továbbra is a Chelsea tulajdonosa Londonban. Igaz, hogy az ő tartózkodási engedélyét a brit hatóságok nem hosszabbították meg épp azért, mert még mindig jóban van Putyinnal. Abramovics ezért felvette az izraeli állampolgárságot. Az izraeli útlevelet az akkori államfő nyújtotta át Roman Abramovicsnak a Tel Aviv-i repülőtéren.

És nálunk?

Simicska Lajos összetűzött Orbán Viktorral – állítólag épp Putyin miatt – és megbukott. Utóda, Mészáros Lőrinc immár dollár milliárdos bár sokan ezt a hatalmas vagyont a nemzeti együttműködés rendszerének pénzügyi alapjának tekintik. Oroszországban is ez volt a helyzet, Putyin ezen a címen vetkőztette le az olyan dollármilliárdos oligarchákat mint Hodorkovszkij vagy Berezovszkij.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója gyakran beszél arról, hogy az autokrata vezetők megbuktatásának legcélszerűbb módja a korrupció leleplezése.

Csakhogy Ukrajnában Zelenszkij épp azzal került hatalomra, hogy megígérte: megszünteti a korrupciót és az oligarchák hatalmát. Ebből nem sokat sikerült megvalósítania. Ezért is írta alá az oligarchák elleni törvényt, hátha másodszor sikerül valamelyest csökkenteni az oligarchák politikai befolyását és az általános korrupciót abban az egykori szovjet tagállamban, ahol a lakosság életszínvonala stagnált, ha épp nem csökkent az elmúlt harminc évben.

Címke: oligarchák

Magyar Péter sikere az európai és az önkormányzati választáson Budapesten és Győrben, azt mutatja, hogy új és komoly kihívója támadt Orbán Viktornak, aki a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégy éve alatt elszokott ettől.

Orbán sorsa Washingtonban dőlhet el

A baloldali-liberális blokkot telibe találta a békepropaganda

Orbán Viktor rájött arra, hogy ez ellenfeleinek a gyenge pontja, ezért óriási demagógiával erre koncentrált,

A szélsőjobb vezérét nemrég még nyíltan pénzelte Putyin, majd az ő kérésére Orbán Viktor. Marine Le Pen asszony elhatárolódott ugyan Putyin Ukrajna elleni agressziójától, de csak épp annyira, hogy az USA elfogadhatónak tartsa őt a francia elnökségre.

Az orosz elnök nagyon szeretne úgy nyerni a márciusi elnökválasztáson, hogy ne kelljen nagyon nagyot csalnia, mert be akarja bizonyítani az orosz elitnek, hogy két évvel a megnyerhetlen ukrajnai háború kirobbantása után még mindig pótolhatatlan.

Mennyire hitelesek a számok?

A probléma nagyságrendjét jól mutatja, hogy amióta a háború megkezdődött a központi költségvetés deficitessé vált pedig korábban az olaj és a földgáz export garantálta a többletet.

A hadiipar húzza az orosz gazdaságot

Az IMF kezdetben 2,3%-os visszaesést jósolt az orosz gazdaságnak 2023-ra, a legutóbbi előrejelzés viszont 2,2%-os növekedést jelez előre miközben az Európai Unió tagállamai stagnálnak.

Az USA-nak elege van az ukrajnai háborúból?

Azt a kérdést feszegeti a brüsszeli Politico egy kínos ügy kapcsán, hogy jogi alapon megállják e helyüket az oligarchák ellen meghozott szankciók?

”Az oligarcha nyíltan deklarálta barátságát Putyin iránt, jó kapcsolatban áll a Kremllel. Anyagilag támogatta az orosz döntéshozókat a Krím megszállásában és Ukrajna keleti területeinek destabilizálásában.”

Nagy Britanniában sokkal komolyabban veszik a szankciók jogi indoklását

Mit jelent a szankciós eljárás a gyakorlatban?

Grigorij Berezkin orosz üzletember ügyvédei fellebbeztek mondván: a mesterséges intelligencia írta a vádiratot a Google információk alapján! Jogforrás lehet-e a Wikipédia?

49 milliárd dollár

Putyin útján?

És nálunk?

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA