Kezdőlap Címkék Nyilvántartás

Címke: nyilvántartás

Hetente még mindig legkevesebb ezren halnak bele a Covid járványba Európában

A WHO szerint a valós szám minden bizonnyal ennél is magasabb, mert sok országban már nem vezetnek külön Covid nyilvántartást.

Több mint 36 millió ember szenvedett illetve szenved ma is a hosszú Covid betegségtől Európában – állapította meg az Egészségügyi Világszervezet. Hans Kluge, a WHO regionális főnöke Koppenhágában elmondta, hogy “még mindig nagyon keveset tudunk arról, hogy a Covid vírus milyen elváltozásokat okozhat a szervezetben. Tudásunkban ez még mindig vakfolt.”

A pandémia 2019 őszén kezdődött meg Kínában Vuhan városában. Európában 2020-tól alakult ki járvány, melyet a tömeges oltási kampány megfékezett ugyan, de nem szüntetett meg teljesen.

“Ha nem tudunk pontos diagnózist készíteni és megfelelő kezelést találni, akkor a Covid 19 tartósan velünk marad Európában”

– hangsúlyozta a WHO regionális vezetője.

Mi a hosszú Covid betegség?

Az orvostudomány akkor beszél hosszú Covidról, ha jóval a vírus fertőzés után mutatkoznak meg valamilyen szövődmény jelei, és ezek eltartanak legkevesebb nyolc hétig. Aki megkapta egyszer a fertőzést, az mind számolhat azzal, hogy később valamilyen szövődmény mutatkozik. Épp ezért Hans Kluge sürgette sajtóértekezletén, hogy folytassák az oltási kampányokat amíg a sebezhető társadalmi csoportokban a védettség foka nem éri el a 70%-ot.

Az Egészségügyi Világszervezet európai régiójában jelenleg 53 állam van, és mindegyiket különbözőképpen érintette a Covid pandémia, amely megmutatta, hogy a jólszervezett egészségügyi hálózattal működő államokban – például Skandináviában – kevesebb az áldozat mint azokban az országokban, ahol a GDP csak kisebb hányadát fordítják az egészségügyre.

Visszatartott covid-adatok

Immár 45 napja, hogy Müller Cecília és a Nemzeti Népegészségügyi Központ nem válaszol a covid-betegek oltottsági adatait kikérő közérdekű adatigénylésemre; ha minden jogi kiskaput kihasználnak, legfeljebb további tizenöt napig tudják még titkolni ezeket a számokat.

Ne legyen kétségünk, valamilyen sötét politikai okból tudatosan tartják vissza az adatokat; de ne legyen afelől sem kétségünk, hogy ezért a szégyenteljes eljárásért nem is olyan sokára súlyosan meg fognak fizetni az illetékesek. Ez a hazug játék ugyanis ebben a járványhelyzetben nem csupán erkölcsi és szakmai, de immár jogi felelősség kérdése is -mindezt Ujhelyi István Európa Parlamenti képviselő írja szokásos heti levelében.

Hogy mindenki értse mi történik: a Fidesz-kormány a szokásos arroganciával reagál a covid-adatok nyilvánosságának szorgalmazására, holott az oltottsági arányok és részletesebb mutatók – amelyek más országokban egyébként automatikusan hozzáférhetőek – konkrét életeket menthetnének meg, hiszen kézzel fogható eredményként növelnék az oltási hajlandóságot.

Milyen gyalázatos, hogy a kormány és csatolt intézményei minket – folytatja írását Ujhelyi -, ellenzékieket támadtak „oltásellenességgel”, eközben épp a kormány most hivatkozott hozzáállása és titkolózása az, amely súlyos károkat okoz a járványkezelés sikerességének.

Az elmúlt időszakban ráadásul össze-vissza hazudoztak, egymásnak ellentmondó állításokat tettek, amely még inkább rombolja a hitelességüket és megbízhatóságukat. Ebben a helyzetben pedig egy kormánytól épp erre lenne a leginkább szükség.

Tény, hogy Müller Cecília és az általa vezetett intézmény (NNK) az, amelyik kezeli ezeket a hivatkozott adatokat; ezt legutóbb Gulyás Gergely miniszter ejtette el egy félmondatban a Kormányinfón. Ehhez képest ugyanez a miniszter azt is elmondta egy hasonló tájékoztatón, hogy nincs hivatalos nyilvántartás és tájékoztatás arról, hogy a covid miatt kórházba került, illetve elhunyt személyek közül hányan és mivel voltak beoltva.

Mondják ezt úgy, hogy idén áprilisban maga a kormány tette közzé a tavaly december óta eltelt első hat hónap immunizációs adatait, benne vakcinatípusra lebontva az oltás után megfertőződött, illetve elhunytak számát.

Nyilvánvaló hazugság tehát, hogy azóta ezeket az adatokat ebben a formában már nem kezelik – ez nemcsak politikai, járványkezelési, de tudományos felelőtlenség is lenne.

Sőt, még egyértelműbb a kormányzati hazugság, hiszen saját vakcinainformációs oldalukon közben azt hirdetik: „az oltás hatásos, a beoltottak kevesebb, mint egy százaléka betegszik meg”. Ha így van, az több mint fontos információ és ennek részleteit azonnal közzé kell tenni a széles nyilvánosság számára!

De persze, ha – ahogy azt a Miniszterelnökséget vezető miniszter állítja – nincs ilyen nyilvántartás, akkor mégis mire hivatkozva állítják ezt? De, mondok még szebbet: a Kormányinfón az idősebb korosztályt érintően olyan is elhangzott már, hogy „abban az anyagban, amit én olvastam” az szerepelt, hogy „a kórházban lévők 55 százaléka oltatlan”. Tehát, akkor mégis van összesítés, a kormányzat is pontos és naprakész információt kap erről, csak a nyilvánossággal nem kívánják mindezt megosztani.

Müller Cecília felelős adatgazda és az NNK például egyelőre azért nem, mert – ahogy azt botrányos válaszukban írták – a járványkezelés épp nagyon leköti őket és nem érnek rá. Végtelen arrogancia. Szégyen.

Szóval, akkor tegyük még egyszer világossá: a magyar kormány és kiszolgáló intézményei konkrétan hazudnak arról, hogy van-e rendelkezésre álló nyilvántartásuk a covid-fertőzés miatt kórházi ellátásra szoruló, illetve tragikusan eltávozó betegekről. Ezen adatok közzététele nagyban segítené az átoltottság erősítését, a kormányzati illetékesek azonban inkább sunyin titkolóznak, amíg lehet.

De vajon milyen okból teszik ezt?

Minden titkolózással eltöltött nappal erősödik a gyanú, hogy azért, mert a kórházi adatok esetleg megerősítenék: a kínai vakcinával beoltottak közül százezrek élnek hamis védettség tudatában.

A kormány titkolózása épp azt a gyanút erősíti, hogy a Sinopharmmal oltottak közül kerülhetnek ki a súlyosabb betegek,

ennek nyilvánossága pedig ártana a kormánynak és ezért lapítanak. Pedig éppen, hogy életeket menthetne az adatok ismerete, hiszen sokan indulnának a harmadik, európai oltásokért, ha azok igazolhatóan nagyobb biztonságot nyújtanak.

A Fidesz-kormánynak a saját maguk által kreált jogi kiskapuknak köszönhetően még pár napja van arra, hogy nyilvánosságra hozza az adatokat. De, egyben biztosak lehetnek: a végsőkig el fogok menni a teljes nyilvánosság érdekében és ha idővel bebizonyosodik, hogy konkrét politikai számításból, vagy például egyes oltóanyagok részbeni hatástalanságának eltussolása érdekében tartották vissza ezeket az adatokat, akkor nagyon hamar keressenek egy jó ügyvédet. Szükségük lesz rá.

Jön a jövő telekkönyve

0

Fél évszázada nem látott méretű megújuláson eshet át néhány éven belül a magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer. 2020-ban jöhet a háromdimenziós „telekkönyv”.

Fél évszázada nem látott méretű megújuláson eshet át néhány éven belül a magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer. A föld alatti és földfelszín feletti létesítmények – parkolóházak, közlekedési csomópontok, telekommunikációs infrastruktúra – azonosítása iránti igény növekedése ugyanis szükségszerűvé teszi a kétdimenziós rendszer háromdimenziósra cserélését – írják Boncok Bettina és Kui Szilárd ügyvédek az Advocatuson, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda szakmai blogján.

Nem árt erre felkészülni, hiszen – mint olvasható –, erre nem is olyan sokára sor kerül, ugyanis várhatóan 2020. január 1-jétől bevezetik.

Mi van ma?

Szükség is van rá, mivel

a jelenlegi magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer nem alkalmas

az ugyanazon a telken egymást gyakran fedő és keresztező létesítmények tulajdon- és egyéb jogának, illetőleg teherterjedelmének az egyértelmű feltüntetésére. A háromdimenziós objektumok felett fennálló egyértelműen beazonosítható és elkülönülő tulajdonjog elismerése a gazdasági forgalomban hitelbiztosítékul szolgálhatnának, ami ösztönzőleg hatna a hitelnyújtásra és gazdasági növekedést eredményezne – vélik a szerzők.

A jelenlegi magyar ingatlan-nyilvántartást 1972-ben egységesített ingatlan-nyilvántartási rendszerként vezették be. Ez integrált formában ötvözi a kataszteri térképi adatbázist és az ingatlan-nyilvántartást és 1997 óta az egész ország területén elektronikusan elérhető.

A magyar ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kétdimenziós, néhány kivételtől eltekintve.

A tervezett bevezetés

Az ingatlanfejlesztők és az egész országot behálózó infrastruktúrával rendelkező közműtársaságok erősödő nyomásának a hatására 2012 májusában új földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényt fogadtak el, amely már előrevetíti a 3D ingatlan-nyilvántartás koncepcióját,  azzal az elsődleges céllal, hogy meghatározza az állam alapfeladatait egy háromdimenziós ingatlan-nyilvántartási rendszer jövőbeni bevezetéséhez és működtetéséhez szükséges jogi és műszaki követelmények kidolgozásában. Ennek a 3D ingatlan-nyilvántartás bevezetését a jelenlegi szabályozás 2020. január 1-jére teszi.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK