Brüsszelben letartóztatták az Európai Parlament szocialista alelnökét, akit azzal gyanúsítanak, hogy Katartól pénzt fogadott el azért, hogy kedvezően befolyásolja az emírségről kialakult véleményt az Európai Parlamentben.
Nemkormányzati szervezetek azzal vádolják Katart, hogy külföldi vendégmunkások brutális kizsákmányolásával építette meg a világbajnokság stadionjait. Sokan a munkások közül meg is haltak a rémes munkakörülmények miatt. Eva Kaili, az Európai Parlament alelnöke beszédet mondott novemberben, és ebben arról próbálta meggyőzni képviselőtársait, hogy Katar a külföldi bírálatok hatására javított a vendégmunkások helyzetén. A szocialista alelnök lakásában állítólag 600 ezer eurót találtak a belga rendőrök.
Katar korrupcióval szerezte meg a világbajnokságot
Katar jelenlegi emírje vállalta, hogy megvásárolja Nicolas Sarkozy akkori francia elnök kedvenc csapatát, a Paris Saint Germaint. Jelenleg itt játszik Mbappé, Messi és Neymar csillagászati összegekért. Cserébe Sarkozy elnök megígérte a futball világbajnokságot Katarnak, amely tökéletesen ismeretlen volt a világ labdarúgó életében. Az Elysee palotában Platini, az UEFA elnöke, a FIFA alelnöke vállalta a szervezést. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy megvették afrikai és karib-tengeri államok képviselőinek szavazatait. Korábban a FIFA az USA-nak ígérte ezt a világbajnokságot, ezért a New York-i korrupció ellenes ügyészség rávetette magát az ügyre. Kérésére az FBI a svájci rendőrökkel együtt a FIFA csaknem teljes vezérkarát letartóztatta. Sepp Blatter, a FIFA elnöke és Michel Platini is belebukott az ügybe. Bár mindenki tudta, hogy korrupció történt, de Katar megtarthatta a világbajnokság rendezési jogát. Sepp Blatter most úgy nyilatkozott, hogy “annak idején hiba volt Katarnak adni a világbajnokságot.”
Érdekes dokumentumfilmet láthattak a francia közszolgálati csatorna műsorában a nézők arról, hogy Nicolas Sarkozy elnök hogyan szerezte meg a futball világbajnokságot Katarnak, ahol alig volt futballélet, de 2022 november 20-án ennek ellenére ott kezdődik a világbajnokság.
Csak három nemzetiségről tudhatjuk biztosan, hogy az Elysée-palota asztalánál egy asztalnál jelen voltak 2010-ben, és eldöntötték, hogy megszerzik a futball világbajnokságot a dúsgazdag emírségnek. Sarkozy elnök, mint a házigazda, és a Paris Saint Germain lelkes szurkolója, a csapatának akart szponzort találni, Katar emírje, aki akkor még csak trónörökös volt, de máris nemzetközi hírnévre vágyott, és aki mindezt prezentálni tudta az nem volt más mint Michel Platini, a válogatott egykori legendás középpályása, közel sem véletlenül akkoriban az UEFA elnöke és a FIFA alelnöke volt. Mivel ez mégiscsak újságírás, ezért nem ellenőrzött információként le nem írnánk, hogy a negyedik nemzetiség az asztalon lévő orosz hússaláta lehetett, de Rejtő Jenő írói munkássága előtt tisztelegve megjegyezzük a kevéssé dokumentált hússaláta jelenlétét nem áll módunkban teljességgel kizárni.
2019-ben a francia ügyészség vizsgálatot indított az ügyben. Jellemző módon nem a hússaláta kérdése feküdte meg az oknyomozó újságírók gyomrát.
Nyolc hónapig keresték a bizonyítékokat arra, hogy Sarkozy elnök úgy tudta elérni kedvenc futball csapatának szponzorálását, hogy cserébe megígérte Katar akkori trónörökösének, a mostani emírnek a futball világbajnokságot.
A francia ügyészség korrupció ügyében nyomoz (ebből a szempontból még kardinális kérdéssé válhat a hússaláta szerepe, mivel köztudottan meredeken megy föl az élelmiszerek ára, s ilyen embargós időkben fokozottan érvényes ez az orosz importtermékekre), és az újságírók kínos bizonyítékokat találtak: Sophie Dion, aki akkoriban az Elysée-palota sporttanácsadója volt, elismerte, hogy kötött egy 52 ezer eurós konzultációs szerződést Katarral, és ebből 13 ezer eurót akkor vett fel amikor még Sarkozy elnök tanácsadója volt. Sarkozy terve sikerült: kilenc nappal a hármas csúcs után az Elysée-palotában, a FIFA megszavazta: Katar kapja a futball világbajnokságot!
Az amerikai futball vezetői nem láttak a méregtől hiszen ők voltak az esélyesek. El is indították a korrupciós vizsgálatot, melybe belebukott a FIFA egész vezérkara az élen Sepp Blatter elnökkel és az alelnökkel, Michel Platinivel.
Katar azonban megkapta amit akart: a futball világbajnokságot.
Sarkozy is jól járt hiszen a Paris Saint Germain katari tulajdonosa ontja a pénzt a csapatnak, amely így világsztárokat tud venni és megfizetni mint Messi, Neymar vagy Mbappé.
Eladó az egész világ?
A Sunday Times szerint 5 millió dollárt fizettek azért, hogy a FIFA szegényebb tagállamainak képviselői rábólintsanak Sarkozy elnök és a katari trónörökös mester tervére: 5 millió dollárt kaphattak a szavazatukért. A koldusszegény Szomália például 100 ezer dollárért szavazott.
A FIFA viszont 400 millió dolláros televíziós szerződést kötött az Al Dzsazirával, a katari emír TV-jével nem sokkal azelőtt, hogy megszületett a döntés az emírség javára.
Gianni Infantino, a FIFA jelenlegi vezére, aki már korábban is ott sürgölődött a lebukott Sepp Blatter és Michel Platini körül, túlélte a svájci hatóságok vizsgálatát.
Jelenleg teljesen véletlenül Katarban él, és várja a FIFA szokásos profitját a futball VB-től: 3 milliárd dollárt! Ebből azért egész biztosan telik orosz hússalátára.
Azonnali cselekvésre szólított fel a migráció, a határvédelem és az európai egység ügyében Orbán Viktor miniszterelnök a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján, a Várkert Bazárban.
A migráció, a határvédelem, az európai egység ügyében most kell cselekedni, mert ha az európai politika nem hoz azonnali döntéseket, akkor olyan folyamatok indulnak meg, amelyeket később lehetetlen lesz megállítani. „Most kell döntéseket hozni, mert egyébként 20, 30, 40 év múlva olyan következményekkel néznek szembe az utódaink, talán még mi magunk is, amit bánni fogunk” – jelentette ki Orbán Viktor.
ENSZ-adatok szerint 13 év alatt félmilliárd emberrel fog emelkedni Afrika lakossága, kis híján annyival, mint amennyi az Európai Unió lakosainak mostani száma.
Az afrikai és az európai élet színvonala közötti különbség nőni fog. Így az Afrika felőli migrációs nyomás bizonyosan erősebb lesz.
Afrikát nem öt év múlva, hanem most kell elkezdeni fejleszteni, hogy „a segítséget vigyük oda, és ne a baj jöjjön onnan ide”.
Az EU jelenlegi vezetői, mostani struktúrái képtelenek a migráció ügyét megoldani. Ezért az Európai Bizottságtól el kell venni a migráció és a határvédelem jogát, és létre kell hozni a schengeni övezet belügyminisztereiből álló testületet, amely választ ad a migráció kérdésére.
Nyugat-Európában ma a legfontosabb kérdés az őslakosoktól civilizációs értelemben különböző néptömegekkel való együttélés menedzselése, addig Közép-Európában nincsenek ilyen tömegek, és „minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy ne is legyenek”.
Az európai politika nyugati és keleti fele elmegy egymás mellett, de ebben a küzdelemben a magyarok erkölcsi fölényben érzik magukat, mert a nyugatiakkal ellentétben a magyarok nem akarják ráerőltetni a saját megközelítésüket a Nyugatra.
Természetellenes, hogy Magyarország ma vezető szerepet játszik a migrációs vitában, hiszen sem az ország, sem a hadsereg mérete, sem az egy főre jutó GDP nagyságrendje nem indokolja ezt.
A hadsereg: bár minőségi, de méreteit tekintve nem fenyegető jellegű, „ha a törökökkel beszélgetünk, akkor azt szokta mondani, hogy annyi katonánk van, mint nekik hétvégén szökésben”.
„Sem Magyarország, sem a politikai vezetői – ideértve engem is – nem akarnak semmilyen vezető szerepet játszani Európában”, van elég munka Magyarországon, de nincs mit tenni, mert a magyarok nem akarják még egyszer átélni, hogy egyik napról a másikra 400 ezer, zömében katonakorú férfi átmasírozzon az országon. Ezért épült kerítés, és ezért fordult szembe a kormány az európai mainstreammel.”
Európában 30-40 év alatt felépült az a koncepció, amely szerint a társadalmakat, különösen a közös európai világot, intézményeknek kell vezetniük, nem személyeknek.
Az európai politikai koncepcióban az intézmény jó dolog, az erős politikus pedig rossz, és minden erős vezető, aki vállalkozik a lehetetlennek tűnő dolgok megoldására, negatív megítélést kap, „a teljes európai soft power megtámadja”.
Európai nyugati felén e „soft power”, vagyis a politika körüli világ – például agytrösztök, NGO-k, egyetemek és a média – 85 százalékban baloldali, liberális, és képes összehangoltan cselekedni.
Ezért ha egy nyugat-európai azt gondolja, amit egy magyar, és úgy mondja el, mint egy magyar, azt másnap reggel „ez a 85 százalék” kicsi darabokra tépi szét
Közép-Európában inkább 50-50 százalék az arány, sőt talán egy kissé inkább keresztény-konzervatív irányba mozdul el.
A magyar kormánynak igaza van, olyan rossz nyugat-európai reputációja országnak és miniszterelnöknek, mint Magyarországnak és neki, talán még sohasem volt.
„Végesek az energiáink, nekünk kell egy nagy ország, amely végre Nyugat-Európából ugyanazt mondja, amit mi” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A náci vezérek közül sokan „műgyűjtők” voltak vagyis előszeretettel szerezték meg a gazdag zsidók tulajdonában levő értékes műtárgyakat. Ebben játszott fontos szerepet Hildebrand Gurlitt, aki korábban múzeum igazgató volt. Hatalmas gyűjteményt hozott össze, melyben Rubens, Dürer művek is voltak. Ezenkívül számos olyan műalkotás, melyet a nácik „elfajzottnak” neveztek. Vagy azért, mert az alkotójuk zsidó volt vagy pedig olyan művészeti irányt képviselt, mely nem felelt meg a hivatalos kánonnak. Gurlitt ezeket a képeket eladta külföldön, hogy ily módon a náci állam kemény valutához jusson.
A világháború után a mintegy 1500 darabból álló műgyűjteményt Gurlitt elrejtette. Örökösei 2014-ben a Berni múzeumnak adták azt, ami a gyűjteményből megmaradt. Innen szerezte meg a német állam, mely most visszaadta a francia festő képét Georges Mandel családjának.
Ki volt Georges Mandel?
A francia Népfront kormány belügyminisztere, aki híres volt antifasiszta magatartásáról. 1940-ben Churchill rá akarta bízni a francia ellenállás vezetését. Georges Mandel nem vállalta mondván: nem egy zsidó miniszternek kell a francia ellenállás élére állnia. Maga helyett De Gaulle tábornokot, a hadügyminisztérium államtitkárát ajánlotta, aki végülis a francia ellenállás vezetője lett külföldön. Georges Mandel Franciaországban maradt: 1944-ben gyilkolták meg francia nácik nem sokkal Franciaország felszabadulása előtt.
A szintén zsidó származású Nicolas Sarkozy későbbi francia elnök Georges Mandelről írta a doktori disszertációját. Később könyvet is kiadott Georges Mandelről, akit a francia állam mintaszerű vezetőjének és saját példaképének nevezett. Georges Mandel nevét ma egy sugárút viseli Párizsban.
Befolyással való üzérkedés és korrupció gyanújával bíróság elé küldte Nicolas Sarkozy volt francia államfőt a párizsi ügyészség egy négy évvel ezelőtt indított eljárás keretében. Egy másik ügyben törvénytelen kampányfinanszírozás miatt folyik ellene eljárás, ezért rendőri felügyelet alá került.
Nicolas Sarkozy (MTI/EPA pool/Ian Langsdon)
A volt elnök telefonját azért hallgatták le, mert az utóbbi ügy miatt már nyomoztak ellene 2014 elején. Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből véletlenül derült ki, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírója, Gilbert Azibert egy másik ügy, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről
rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét,
Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.
A vizsgálóbírók az ügy mindhárom szereplőjét korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolják, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsítják. A vizsgálóbírók március 26-án döntöttek arról, hogy bíróság elé küldik mindhármukat.
Az ügyben
2014 júliusában őrizetbe vették Nicolas Sarkozyt,
akitől azt szerették a nyomozók megtudni, ténylegesen megpróbált-e információkhoz jutni Azizbert-en keresztül, és törvénytelen módon tudomást szerzett-e arról, hogy a rendőrség lehallgatja a telefonját. Ez utóbbi kérdés azért merült fel, mert a volt államfő Paul Bismuth álnéven
tartott egy titkos mobiltelefont,
és a kényes ügyekről azon beszélt az ügyvédjével.
A 2014 márciusban a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszél, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt. Ezek alapján indult meg az eljárás befolyással való üzérkedés gyanújával Nicolas Sarkozy ellen.
A beszélgetésekben elsősorban a Bettencourt-ügyről esik szó, amelyben felmerült a gyanú, hogy a volt elnök visszaélt az azóta meghalt Liliane Bettencourt-nak, Európa leggazdagabb asszonyának, a l’Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének megrendült egészségi és pszichés állapotával, és
meggyőzte, hogy törvénytelen módon támogassa elnökválasztási kampányát 2007-ben.
Sarkozyt ki is hallgatták, vádat is emeltek ellene, majd utóbb bizonyíték hiányában ejtették a vádat.
Sarkozy ellen amiatt is eljárás folyik, mert 2007-es kampányához
a volt líbiai diktátortól, Moammer Kadhafitól is támogatást kaphatott.
Emiatt múlt héten őrizetbe is vették, majd napokon keresztül kihallgatták. A párizsi ügyészség ebben az ügyben öt évvel ezelőtt indított eljárást ismeretlen tettes ellen aktív és passzív korrupció, befolyással való üzérkedés, okmányhamisítás, hűtlen kezelés, pénzmosás, bűnpártolás, valamint ezek eltitkolásának gyanújával.
Az ügyészség eredetileg a volt államfőnek a Mediapart francia tényfeltáró hírportál ellen, hamisítás miatt tett feljelentése nyomán kezdett vizsgálódni. A portál ugyanis a 2012. májusi elnökválasztás előtt nyolc nappal – amelyen Sarkozy vereséget szenvedett a szocialista Francois Hollande-tól – közzétett egy volt líbiai főhivatalnoknak tulajdonított dokumentumot, amely szerint a líbiai kormány beleegyezett, hogy 50 millió euró értékben finanszírozza Nicolas Sarkozy 2007-es kampányát. Sarkozy a dokumentumot hamisítványnak minősítette.
(MTI/EPA/Mohamed Messzara)
A támogatásról kötött megállapodást az elmúlt években több volt vezető líbiai politikus megerősítette, köztük a francia fegyverszállítási ügyekben közvetítőként fellépő Ziad Takieddine francia-líbiai üzletember, aki a francia vizsgálóbíróknak elmondta, hogy 2006-ban és 2007-ben a francia belügyminisztérium épületében
három alkalommal adott át pénzzel teli bőröndöt, összesen 5 millió eurót Nicolas Sarkozynek,
aki akkor belügyminiszter volt, illetve kabinetfőnökének, Claude Guéant-nak.
A nyomozást januárban törvénytelen kampányfinanszírozás gyanújával kiszélesítették, miután Sarkozy volt kampánystábjainak tagjai azt vallották, hogy jelentős összegű támogatások érkeztek készpénzben 2007-ben, és őket abból fizették ki zsebbe.
A francia hatóságok szerint Sarkozy a kampányához
összességében 50 millió eurót kapott a Kadhafi-rezsimtől,
ami több mint kétszerese a 21 millió eurós kampányfinanszírozási limitnek. Az ügylet ráadásul azért is törvényellenes, mert a törvények tiltják a kampányok külföldi finanszírozását. A Mediapart szerint legalább 10 millió euróról biztosan rendelkeznek bizonyítékokkal a francia hatóságok.
Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke. Korábban egy másik kampányfinanszírozási ügy miatt már vád alá helyezték: a 2012-es elnökválasztási kampányt is törvénytelenül finanszírozhatták, ő és a pártja többet költött el a megengedettnél. Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután egy sajtóbeli leleplezést követően Jérome Lavrilleux, a volt államfő kampányának helyettes vezetője elismerte: a túlköltekezést a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion
hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni
a párt. A volt elnök ellen – aki a jobboldal tavalyelőtti államfőjelölt-állító választásán elszenvedett veresége után visszavonult a politikai élettől – 2016-ban indult eljárás az ügyben.
Nicolas Sarkozy a második volt államfő, akinek büntetőbíróság el kell állnia az 1958 óta fennálló V. köztársaság történetében. Jacques Chirac szintén volt jobboldali elnököt 2011-ben két év felfüggesztett börtönre ítélték, amiért még Párizs főpolgármestereként a városháza költségvetéséből finanszírozta pártja munkatársait.
Egy líbiai kampányfinanszírozással kapcsolatos ügyben hallgatják ki Nicolas Sarkozy volt francia elnököt, akit kedden őrizetbe vett a rendőrség.
Az elmúlt évtizedek legnagyobb politikai botránya lehet Franciaországban Sárkozy illegális kampányfinanszírozási ügyéből.
Azzal gyanúsítják, hogy
Moammer Kadhafi rezsimjétől és más líbiaiaktól kapott támogatást Sarkozy 2007-es választási kampányára.
A konzervatív politikust a Párizs mellett Nanterre-ben székelő, korrupcióval, pénz- és adóügyi csalásokkal foglalkozó rendőrségi központban hallgatják ki. Sarkozyt, aki 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, most először hallgatják ki az ügyben. Őrizetben 48 óráig tarthatják, ügyvédje nem kommentálta az intézkedést.
Egy korábbi minisztert és Sarkozy közeli szövetségesét, Brice Hortefeux-t is kihallgatják kedden az ügyben.
Sarkozyt 2014-ben egyszer már rövid időre őrizetbe vették és kihallgatták, mert a gyanú szerint megpróbált megvesztegetni egy bírót, ha információkat ad át neki a szóban forgó kampányfinanszírozási vizsgálatról.
A vádak szerint Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányára előbb Líbia, majd Kongó és Gabon adott pénzt. Az ügy kulcsfiguráját Londonban tartóztatták le.
Londonban a repülőtéren fogták el a gengszterből lett 58 éves üzletembert, Alexandre Djouhrit, aki állítólag 5 millió eurót vitt Moamer el-Kadhafi líbai diktátortól Nicolas Sarkozynek, aki ezzel nyerte meg az elnökválasztást 2007-ben. Franciaországban körözték, nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene, így fogták el végül Londonban.
2me apparence en cours à Westminster Magistrates Court pour #AlexandreDjouhri. Une décision est imminente sur sa remise en liberté sous caution ou maintien en détention pic.twitter.com/NLzCQkEANI
Nem maradt sokáig a börtönben: az egymillió fontos óvadék fejében kiengedték, de házi őrizetben, lánya londoni lakásában várja kiadatását. Kérdés persze, hogy
hajlandó lesz-e vallomást tenni
– ennek sok francia politikus nagyon nem örülne.
Sarkozy és Djouhri állítólag Bernard Squarcinin keresztül tartotta a kapcsolatot, aki Sarkozy elnöksége idején a belső elhárítás vezetője volt. 2012-ben, miután az elnök megbukott a választáson, neki is távoznia kellett, de Djouhri a segítségére sietett: elintézte, hogy Kongóban kapjon fontos megbízást az ottani elnöktől. Most egyébként Squarcinit is bíróság elé akarják állítani Franciaországban.
Nicolas Sarkozy (MTI/EPA/Mohamed Messzara)
Djouhri Kadhafi kabinetfőnökével is jó kapcsolatban volt, valószínűleg ők ketten intézték el, hogy a líbiai diktátor pénzt küldjön a kampányra, amit egyébként Kadhafi egyik fia, Szaif al-Iszlám el is mesélt a líbiai tévében.
Kadhafi bukása után viszont új forrást kellett találni a 2012-es választásra:
a vádak szerint Gabon és Kongó adott pénzt, de Sarkozy így is veszített. Az új baloldali kormány pedig vizsgálatot indított az ügyben: pénzmosással és tiltott pártfinanszírozással vádolták meg Alexandre Djouhrit.
Aki egyébként bízik abban, hogy nem adják majd ki Franciaországnak, hiszen diplomata útlevele van Gabonból, ahol kifejezetten jó a kapcsolata a Bongo-fivérekkel: Ali Bongo Ondimba elnökkel és öccsével, a biztonsági szolgálat vezetőjével.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
