Kezdőlap Címkék Neue Zürcher Zeitung

Címke: Neue Zürcher Zeitung

Zsaroló, Orbán a neved!

0

Magyarország gazdasági helyzete jelenleg a legrosszabb az Európai Unióban – állapítja meg a Neue Zürcher Zeitung, amely Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszéde kapcsán elemzi Magyarország állapotát.

“Vigasztalan a helyzet Magyarországon, jórészt a miniszterelnök hibái miatt” – írja a svájci lap bécsi tudósítója. Aki felhívja a figyelmet a magyar inflációs rekordra, és arra, hogy ennek következtében több mint 15%-kal csökkent a reálbér. Ez pedig hatalmas életszínvonal esést  jelez.

Mindez miért? Mert Orbán Viktor hatalmas összegeket költött a választások előtt a polgárok jóindulatának megnyerésére. A választások után pedig áremelésekkel veszi vissza ezeket a pénzeket a lakosságtól.

A magyar miniszterelnök kutyaszorítóban van, mert a német gazdaság, amelytől Magyarország erőteljesen függ, gyengén teljesít

– írja a konzervatív svájci lap.

A miniszterelnök provokatív fellépése és a korrupció miatt nem érkeznek az euró milliárdok Brüsszelből, és ez tovább ront Magyarország helyzetén.

Nagy szavak-gyenge vezetés

Így összegzi a tekintélyes konzervatív Neue Zürcher Zeitung Orbán Viktor teljesítményét. A radikális jobboldal tiszteli Orbán Viktort, de a magyar miniszterelnök magára maradt az Európai Unióban. Egyelőre nem jött be az a számítása, hogy a jobboldal összefog a szélsőjobbal és átformálja az Európai Uniót. Giorgia Meloni Rómában amint hatalomra jutott, búcsút intett Orbán EU és USA ellenes politikájának. Maximálisan együttműködik Brüsszellel és Washingtonnal. Legutóbb a Fehér Házban kötelezte el magát a NATO irányvonala mellett Ukrajna ügyében, sőt Kína vonatkozásában is. Spanyolországban leszerepelt a választásokon a szélsőjobboldali VOX, amelyhez a Fideszt politikai barátság fűzi.

Miben bizakodhat a magyar miniszterelnök?

Például abban, hogy fordulat következik be Bécsben és Pozsonyban: hatalomra juthatnak a választások után Orbán politikai szövetségesei. Robert Fico Szlovákiában és a Szabadságpárt Ausztriában. Németországban előrenyomul az Alternative für Deutschland, melyet hazájában igyekeznek politikai karanténban tartani, de Orbán vígan paktál velük.

Csakhogy ebből aligha lesz többség az Európai Parlamentben, ahol a négy nagy frakció elkötelezte magát az együttműködés mellett szemben a szélsőjobboldallal és Orbán Viktorral. Guy Verhofstadt a liberálisok nevében újra bírálta a magyar miniszterelnököt mondván: Orbán hátba döfi Ukrajnát.

Brüsszelből állítólag megüzenték Orbánnak, hogy ne nagyon számítson az eurómilliárdokra.

Akkor viszont miből finanszírozza a nemzeti együttműködés rendszerét?

Orbán egy kérdésre válaszolva Tusnádfürdőn megadta a választ: kizsarolja a pénzt az Európai Unióból! Hogyan? Úgy, hogy Ukrajna támogatása miatt az Európai Unió kifogyott a pénzből, ezért valószínűleg közös hitelt kell felvennie. Ehhez viszont minden tagállam beleegyezése szükséges. Orbán taktikája világos: csak akkor bólint rá a közös hitelfelvételre, ha megkapja a pénzt Brüsszeltől.

Gengszter módszer, de lehet, hogy beválik.

Kérdés, hogy meddig…

Nádas: az Orbán rendszer egyfajta kelet-európai maffia

A jeles magyar író a Neue Zürcher Zeitungnak nyilatkozott 80-ik születésnapja alkalmából. A legbefolyásosabb svájci lap természetesen érdeklődött arról is, hogy mit gondol a nemzeti együttműködés rendszeréről, melyet Orbán Viktor 2010 óta üzemeltet?

“Ez egyfajta kelet-európai maffia, amely igen szorosan kapcsolódik az orosz és az ukrán maffiához” – válaszolta Nádas Péter. Akit arról is megkérdeztek, hogy vajon milyen kapcsolat fűzi a magyar miniszterelnököt minden oroszok elnökéhez Vlagyimir Putyinhoz?

“A magyar katonai vezetés az orosz invázió második napján csapatokat állomásoztatott az ukrán határ közelében. Miért volt Magyarország készenlétben? Ukrajna ellen akart harcolni? A magyar miniszterelnök valószínűleg ígéretet kapott Putyintól. Amikor kitört a háború, akkor Orbán Viktor arra számított, hogy úgy történnek a dolgok mint 1953-ban Berlinben, 1956-ban Magyarországon és 1968-ban Csehszlovákiában. Minden eldől egy álcázott hadműveletben. Ukrajnában valójában nem katonai hanem titkosszolgálati akció indult el. Éppúgy mint a Krím annektálásakor” – fejtegette a jeles magyar író. Aki különben úgy látja, hogy már benne vagyunk egy harmadik világháborúban.

“Két nemzedék kell hozzá, hogy a tudatlanok egy újabb háborút kezdeményezzenek. Minden hetedik hadrafogható férfinak el kell pusztulnia, hogy befejezzék. Nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan bekövetkezik. Ami nagyon nagy csapás, nagy regresszió, nem személyesen rám nézve, mindenkire nézve” – nyilatkozta a 24.hu-nak korábban Nádas Péter.

Nincs vége a történelemnek

Fukuyama optimista jóslata végképp befuccsolt. Nádas Péter szerint nem is igen lehetett másképp, mert Európa keleti felének a történelme egészen másképp alakult mint Nyugat Európáé.

“Demokráciát demokraták nélkül nem lehet csinálni.

Oroszországban példásan nem sikerült. Hazánkban 2006 körül merültek ki a progresszió tartalékai. Oroszországban akkor sem sikerült volna, ha Putyin fogadkozásai őszinték lettek volna. De nem voltak sem személyesek sem pedig őszinték. Egy nagyhatalom titkosszolgálatának a stratégiájához igazodtak. Putyin mindig is egy titkosszolgálat munkatársa volt. Jelenleg sem egy állam hanem egy titkosszolgálat élén áll. Háborújának egyik specialitása az, hogy nem az orosz vezérkar tervezte meg hanem a titkosszolgálatok. Ezek már a cári időkben egybeépültek a szervezett bűnözéssel, és ez ma sincs másként. Az ukrajnai hadjárat ezért olyan brutális, és ezért olyan dilettáns.

Egyfelől zajlik a konfliktus, amely függetlenül attól, hogy mennyire értelmes vagy értelmetlen, pusztítja az emberi életeket. Mások pedig közben gondtalanul nyerészkednek az eszkaláción” – hangsúlyozta Nádas Péter.

Többsebességes Európát!

Ezt javasolja a svájci Neue Zürcher Zeitung azt követően, hogy az EU csúcson elfogadták Merkel kancellár kompromisszumos javaslatát. A svájci lap szerint a magyar és a lengyel kormány meghátrált amikor észrevették, hogy komoly pénzeket veszíthetnek.

A jogállami kritériumok alkalmazása csak késlekedik, de előbb vagy utóbb bekövetkezik. Ez pedig különösen a magyar kormányzat számára lesz kellemetlen, mert Orbán Viktor „szuverén” rendszerét az európai pénzekre építette fel.

Mind Lengyelországban mind pedig Magyarországon a hatalom korlátozni próbálja az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ezért pedig

előbb-utóbb megindulhat a felelősségre vonás. Ugyanez a helyzet az uniós pénzekkel is.

Ezekkel Orbán Viktornak előbb vagy utóbb el kell számolnia.

Lehet, hogy ez nem a 2022-es választások előtt lesz, de elvben bármikor bekövetkezhet.

Az európai ügyészségnek Magyarország ugyan nem tagja, de az végezhet olyan vizsgálatokat, melyek a budapesti kormányt is érintik.

Néhány keleti tagállamot ma fel sem vennének az unióba

A Neue Zürcher Zeitung megállapítja, hogy Bulgária, Lengyelország, Magyarország vagy Románia mai állapotában be sem kerülhetne az Európai Unióba. Persze Brüsszelben hozzá vannak szokva ahhoz, hogy behunyják a fél szemüket, mert különben a tagállamok legkevesebb felével permanens konfliktus keletkezne.

Ezért a svájci lap ezért is látja úgy, hogy

újra előkerül majd a két vagy több sebességes Európa gondolata, melyet elsősorban a franciák képviseltek.

Már a magyar és a lengyel kormányt is azzal fenyegették meg, hogy amennyiben kitartanak a vétózás mellett, akkor megcsinálják a válságkezelő alapot nélkülük. Ez azt jelentette volna, hogy a másik 25 ország elosztotta volna egymás között a válságkezelő alapot miközben Magyarország és Lengyelország hoppon maradt volna.

A konszenzus a jövőben kevésbé lenne fontos, ha megvalósulna a több sebességes Európa. Bár Macron francia elnök korábban azt üzente a magyar és a lengyel vezetőknek, hogy az EU nem szupermarket, ahol mindenki kedve szerint válogat, de a gyakorlatban mégiscsak ez következhet. Azzal a nem is oly apró különbséggel, hogy pénzt csak az kap az uniós kasszából, aki betartja a szabályokat.

NZZ: Európa elfojtott forradalma

Lassan Budapest és Varsó is rájön, hogy nem jó stratégia az, ha leengedik a sorompókat. Hozzá kell szokniuk, hogy hozzájuk is jönni akarnak migránsok. De ha megmarad a szakadék Európa két fele között, arra rámegy az EU – állapítja meg a Neue Zürcher Zeitung.

Kelet-Európában egyre fogy a népesség, a földrész nyugati és északi felén viszont folyamatosan nő, mégpedig főként azért, mert áttelepülnek a fiatal és képzett keletiek – írja a svájci lap. Bulgária minden 5. lakosát elvesztette 1990 óta, a litvánok már 27 %-nál járnak. A régióból a rendszerváltás óta 12-15 millióan költöztek nyugatra, ami csak rátesz arra, hogy egyre kevesebben születnek, viszont a halálesetek száma évről évre gyarapodik. Az európai belső migráció elsődleges oka a politikai viszályok mellett a rossz gazdasági helyzet. A vagyoni különbség jól nyomon követhető a béreken a kontinens két fele között. Az elvándorlásra ráerősített Schengen. A fő célpont Németország és Nagy-Britannia. Viszont ha odahaza javulnak a körülmények, akkor sokan visszatérnek külföldről, de itt pontos számok nem állnak rendelkezésre.

Leginkább a 18-30 közötti korosztály veszi a vándorbotot gazdasági megfontolásokból a kezébe. Ám ez azzal jár, hogy nem születik annyi gyerek és itt az államok erejéből legfeljebb szépségtapaszra telik ellenintézkedésként. A kiáramlás tovább tart. Az ENSZ szerint 2050-re a világon belül leginkább Kelet-Európában csökken a lakosság száma.

A Neue Zürcher Zeitung a kivándorlás tényeit közlő írása után elemzést is közöl, amelyben Európa elfojtott forradalmának nevezi a nagyarányú keleti elvándorlást, de úgy véli, hogy az a mostani feszültségen túl esélyt is kínál. A földrészt persze jelenleg a kívülről érkező tömegek kötik le, ami elősegíti a nemzeti-konzervatív erők nyomulását. A napi politikai és gazdasági súrlódások lekötik közvéleményt, miközben egyre nagyobb lesz a kelet-nyugati szakadék, ami egyben kultúrharc jegyeit ölti. Csakhogy a Közel- és Közép-Keletről kiinduló hullám eltörpül az Európán belüli népvándorláshoz képest. A keleti államok számára súlyos veszteség, hogy ennyien elmentek, hiszen itt jelentős agyelszívásról van szó. Egyes körzetek teljesen elnéptelenednek. Akik távoztak, azok sokszor a szegénység elől menekültek el. Nyugaton viszont jókora félelmet keltettek a kontinensről érkező bevándorlók. Lásd a Brexitet, emiatt erősödik a bezárkózás igénye.

Közép- és Kelet-Európában a népesség számának megcsappanása paradox módon a nemzeti-konzervatív tábort erősítette. Kisebbségi komplexust váltott ki, hogy éppen a legtehetségesebbek vették a kalapjukat. Ezért a térség idegesen reagál arra, ha úgy látja, hogy a Nyugat lebecsüli, illetve kioktatja. Ennél azonban veszedelmesebb, hogy a kelet-európai nemzetek félnek a kihalástól. A bevándorlás ezen segíthetne, ám pl. Magyarország és Lengyelország nem hajlandó nyitni, inkább bezárkózik.  A 3 évvel ezelőtti menekülthullám és a nyugati merényletsorozat politikailag szalonképessé tette az iszlámellenességet, ami durva előítéletből táplálkozik. Erre rásegít a sajtóhisztéria, ez magyarázza a heves ellenállást a kvótákkal szemben, amit azután sorskérdésnek állítanak be az olyanok, mint Orbán Viktor. Viszont a vita eltereli a figyelmet a fő gondról, a kivándorlásról. Lassan Budapest és Varsó is rájön, hogy nem jó stratégia az, ha leengedik a sorompókat. Hozzá kell szokniuk, hogy hozzájuk is jönni akarnak migránsok. De ha megmarad a szakadék Európa két fele között, arra rámegy az EU.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK