A spanyol és a katalán lakosság jelentős többsége szerint nem lesz független Katalónia, sőt, egyik közvélemény-kutatás szerint meg se tartják október 1-jén a népszavazást. Katalóniában ma van a katalán nemzeti ünnep, nagy elszakadáspárti felvonulás várható.
Több közvélemény-kutatást közöltek spanyol újságok a szeptember 11-i katalán nemzeti ünnep napjára időzítve – derül ki az MTI körképéből. Ezek egyike sem azt jelzi előre, hogy sikeres lenne a katalánok október elsejére kiírt – és a spanyol kormány által elutasított, az alkotmánybíróság által pedig a döntésig felfüggesztett – népszavazása.
A GAD3 nevű közvélemény-kutató eredménye szerint Katalóniában a megkérdezettek 62,2 százaléka, egész Spanyolországban pedig 89,2 százaléka látja úgy,
hogy nem lesz független az autonóm régió október 1-jét követően,
míg ennek ellenkezőjét Katalóniában 21,6 százalék, országosan pedig 5,4 százalék gondolja – írta az ABC című újság.
Az El Mundo napilap a Sigma Dos kutatóintézet felmérését tette közzé, amely szerint a megkérdezettek 45,7 százaléka úgy véli, hogy végül nem tartják meg a referendumot, 35,9 százalékuk szerint viszont igen.
A népszavazás engedélyezését a válaszadók 29,1 százaléka támogatja, 60,3 százaléka pedig ellenzi.
(A három éve egyszer már az alkotmánybíróság által megsemmisített referendum-kísérlet ellenzői szerint egy tartományban nem, csak az egész országban lenne törvényes a kiszakadási népszavazást megtartani.)
A El País című napilap még vasárnap közölte a Metroscopia Katalóniában végzett felmérését. A megkérdezettek 56 százaléka szerint nemzetközileg nem tekinthető legálisnak és érvényesnek az önrendelkezési népszavazás, 38 százalékuk ezzel ellentétes véleményt képvisel.
Narciso Michavila, a GAD3 elnöke megállapította, hogy
Katalóniában a függetlenség társadalmi bázisa szűkül,
a katalán kormány pedig emiatt felgyorsítja lépéseit, megkerülve az útjába kerülő demokratikus elveket. Szerinte ezzel a stratégiával sikerült elérnie, hogy a spanyolok többsége egyetért abban: Katalónia nem lesz független október 1-je után.
José Juan Toharia, a Metroscopia elemzője kifejtette: tízből hét katalán szeretné, ha referendumon szavazhatna a függetlenségről, de nem úgy, ahogyan azt most a katalán kormány tervezi, hanem teljesen jogszerűen, megállapodva arról a spanyol állammal.
Nem volt még ideje elolvasni a mai híreket? Egész nap dolgozott, és nem tudja, hogy mi történt Magyarországon és a világban? Még nem veszett el semmi: röviden összefoglaljuk, mi mindenről írtunk ma. Még nincs vége a napnak, minden megtörténhet!
A szakszervezetek továbbra is ragaszkodnak a 15 százalékos létszámemeléshez, de az áruházlánc jelentése alapján meg fogják vizsgálni, hogy az egyes áruházakban mekkora pluszlétszámra lehet szükség. A szakszervezetek továbbra is fenntartják a 25 százalékos béremelési igényt, erre a követelésükre legkésőbb október 2-ig kell választ adnia az áruházláncnak.
Elveszíttetné Áder államfő jellegét a Jobbik
Megfosztási eljárást indít Áder János köztársasági elnökkel szemben a Jobbik amiatt, mert amikor aláírta a plakáttörvényt, akkor nyíltan alaptörvény-ellenes intézkedéseket fogadott el. Ezt pedig a jogszabályok azzal engedik honorálni, hogy induljon ellene megfosztási eljárás, amelynek a végén felmentik tisztségéből.
Népszavazást tartanának az euró bevezetéséről
Újabb hat „név” írta alá a Hitvallás Európa mellett kiáltványt, s biztosította támogatásáról a Polgári Világ Pártja által az idén augusztus 14-én az euró bevezetéséért indított népszavazási kezdeményezést.
A kezdeményezők a kiáltvánnyal társadalmi mozgalmat szeretnének elindítani, hogy Magyarország megragadja az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjen a még szorosabban egységesülő Európai Unióhoz. Várják a további csatlakozókat is. A párt sorsdöntő jelentőségűnek tartja az európai fősodorhoz való visszatérést, aminek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma.
Diákokat rendelt a határra a kormány
Vadai Ágnes hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Független Rendőr Szakszervezet információira hivatkozva azt mondta, hogy a Miskolci Rendészeti Szakgimnáziumban tanuló teljes próbaidős állományt a határhoz vezényelték, méghozzá előzetes egyeztetés nélkül.
A diákok a hírek szerint nem kaptak sem enni, sem inni, sőt napidíjat sem, hogy legalább maguknak tudjanak ennivalót venni.
Szijjártó szerint Ukrajna hátba szúrta Magyarországot
Magyarország mostantól semmilyen ukrán hivatalos kezdeményezést nem támogat – ezt az ukázt adta ki a budapesti külügyminisztérium az ukrán oktatási törvény elfogadása miatt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Tart a feszültség Romániával is a katolikus középiskola miatt.
A miniszter rendkívüli budapesti tájékoztatóján hazugságnak nevezte azokat a vádakat, hogy a magyar diplomácia nem tartotta napirenden a fejleményeket. Leszögezte, az elmúlt időszakban minden lehetséges kétoldalú tárgyaláson szóba hozták a törvényt, amely gyakorlatilag ellehetetleníti az ötödik osztálytól felfelé az anyanyelven történő iskolai oktatást.
Katalónia parlamentjének elszakadáspárti többsége törvényt fogadott el a függetlenség folyamatáról és az átmeneti szabályokról. A spanyol egység hívei ezúttal is kivonultak.
Péntek hajnalban a katalán parlament rapid eljárással törvényt fogadott el a tartomány önállósodásának szabályairól és folyamatáról. A törvény az egy napja kiírt elszakadási népszavazás sikere után lépne hatályba.
A jogszabály az önállósodó Katalónia jogi kereteit biztosítaná addig, amíg megválasztják az új, alkotmányozó katalán nemzetgyűlést és elkészítik az új állam alkotmányát. A katalán parlament függetlenségpárti többsége annak ellenére szavazta meg a törvényjavaslatot, hogy a spanyol kormány az alkotmánybírósághoz fordult, amely csütörtök este felfüggesztette a referendumot kiíró rendeletet.
Carles Puigdemont katalán elnök közölte, hogy nem mondanak le a népszavazás megrendezéséről, amelynek kérdése:
„Akarja, hogy Katalónia önálló állam legyen köztársaság formájában?”.
A péntek hajnali szavazást megelőzően a referendumot ellenző pártok képviselői ismét kivonultak az ülésteremből, tiltakozván az ellen, hogy az elszakadási törvényt, ahogy egy nappal korábban a népszavazásról szólót is, expressz módon, néhány óra alatt vitték át a törvényhozáson a függetlenségi pártok. A törvényt előzetes szakértői véleményezés nélkül terjesztették be, nem adva lehetőséget az ellenzéknek a vitára és az érdemi módosításokra sem.
A kiszakadást ellenző pártok, köztük a kormányzó spanyol Néppárt a jogszabályt és az eljárást is alkotmánysértőnek tartják, mert a spanyol alkotmánybíróság egy korábbi határozatában alkotmányellenesnek ítélt minden, a függetlenségi népszavazás megrendezésére irányuló lépést.
A katalán kormány azzal érvel a referendum mellett, hogy
a katalán népnek joga van saját sorsáról dönteni.
A spanyol kormány viszont azt mondja: a referendum sérti a spanyol nép szuverenitását,
a katalán függetlenségről csak országos szavazás tartható,
amit viszont a katalán vezetés utasított el.
Katalónia három éven belül a második, a spanyol alkotmánybíróság által felfüggesztett népszavazásra készül. Három éve – miután a spanyol alkotmánybíróság megsemmisítette a referendum kiírását – „alternatív népszavazás” néven, egyfajta konzultációnak tekintve mégis megtartották azt, amelynek nyomán Artur Mas akkori katalán elnök és kormánya több tagja ellen perek sora indult. A politikust azóta nem jogerősen két évre eltiltották közhivatal viselésétől, és az állami számvevőszék a népszavazás költségeinek egy részét, 5,1 millió eurót megtéríttetne vele, valamint tíz másik közreműködővel.
A katalán kormány legutóbbi, júliusban készült hivatalos közvélemény-kutatása az elszakadást elutasítók többségét mutatta.
Szűk többséggel megszavazta a függetlenségi népszavazást elrendelő törvényt Katalónia parlamentje szerdán késő este. A Spanyolországból kiszakadást célzó referendumot ezután kiírta a katalán elnök. A spanyol alkotmánybíróság korábbi tiltása ellenére másodjára próbálkoznak a katalán függetlenséggel. Ha megtartják, veszélybe kerül az ígért folyamatos EU-tagság.
Október 1-jére írta ki a Spanyolországtól való elszakadásról szóló katalán függetlenségi népszavazást Carles Puigdemont katalán elnök
szerdán késő este Barcelonában – jelentette az MTI. Tette ezt azután, hogy előtte a 135 fős törvényhozásban az autonómiát zászlajára tűző Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetség és a nacionalista baloldali Népi Egység (CUP) 72 képviselője támogatta a javaslatot, amelyet ők terjesztettek be a parlamentnek. A szavazásnál három ellenzéki párt, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt, a katalán szocialista párt és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt képviselői elhagyták az üléstermet.
A referendum kiírását tehát alig 53 százalék támogatta.
A törvényhozási kezdeményezést, ahogyan magát a katalán függetlenséget a spanyol kormány hevesen ellenzi. Katalónia kormánya nem először készül függetlenségi referendumra. A spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére 2014. november 9-én „alternatív népszavazás” címen rendezett népszavazást, hogy megtudja, mennyien támogatják a történelmi régió elszakadását Spanyolországtól.
A 7,5 milliós lakosú Katalóniában akkor az 5,4 millió választásra jogosult kevesebb, mint fele, 2,3 millió szavazó vett részt a voksoláson. A függetlenséget és az elszakadást közülük mintegy 1,8 millióan (80 százalék) támogatták. A katalán kormány
júliusban készíttetett hivatalos felmérésében megkérdezettek többsége nem támogatta a kiválást Spanyolországtól.
A népszavazás kiírásáról szóló dokumentum aláírását követő sajtótájékoztatón Carles Puigdemont hangsúlyozta: senkinek sincs hatalma, hogy elvegye a döntés jogát. „Nem hagyjuk magunkat megfosztani a demokráciától. Nem hagyjuk megsemmisíteni emberi jogainkat” – mondta.
Carles Puigdemont kormánya annak ellenére készül a népszavazás megrendezésére, hogy a spanyol alkotmánybíróság korábban az erre irányuló törekvést alkotmányellenesnek nyilvánította. A spanyol kormány szerint Katalónia
azért sem rendezhet népszavazást a függetlenségről, mert arról csak országos referendum tartható, amit viszont a katalán vezetés nem fogadott el.
Inés Arrimadas, a katalán parlamentben legnagyobb ellenzéki pártnak számító Ciudadanos helyi szervezetének elnöke a szavazás után bejelentette: bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Carles Puigdemont katalán elnök ellen.
„Rúgás a demokráciába” – értékelte a katalán parlamentben zajló eseményeket Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes. Úgy vélte, hogy a népszavazás kezdeményezői már-már a diktatórikus és autokrata rezsimekre jellemző magatartást tanúsítanak.
A spanyol kormány az alkotmánybírósághoz fordul, mert szerinte már a jogszabálytervezet parlamenti eljárásba vétele is jogellenes. A spanyol alkotmánybíróság ugyanis egy korábbi határozatában alkotmányellenesnek ítélt minden, a függetlenségi népszavazás megrendezésére irányuló lépést.
A függetlenségpártiak azzal is kampányoltak, hogy az önálló Katalónia automatikusan tagja marad az EU-nak. Ezt az érvelést uniós szakértők is cáfolták (új államnak elölről kell kezdenie a belépést), a madridi kormány is kilátásba helyezte a vétót. Katalónia az egyik legnagyobb nettó befizetője a spanyol államkasszának, sokak szerint ettől szeretnének megszabadulni.
Nem kis szaktekintélyekkel erősítették a magyar eurócsatlakozást népszavazással nyomatékosítani szándékozók a mozgalmukat: hat volt miniszter, jegybankelnök, szociológus és közgazdász állt ki a Polgári Világ Párt kezdeményezése mellett. Indokaik egy irányba mutatnak. A magyaroknak sincs ellenére az euró bevezetése – ahogy azt egy európai felmérés megmutatta. A fuhu.hu-nak Surányi György és Bod Péter Ákos is elmondta, miért támogatja a kezdeményezést.
Surányi György. MTI Fotó: Marjai János
„A szakmai fenntartásaim ellenére, indokoltnak tartom az ERM II-be lépéssel a Monetáris Unióhoz való csatlakozás előkészítését Magyarország számára” – szögezte le Surányi György volt jegybankelnök. A FüHü által megkeresett nemzetközi hírű bankszakemberről köztudott, hogy soha nem volt lelkes híve a korai, erőltetett ütemű csatlakozásnak az euróövezethez, amit szakmai indokokkal és azzal magyarázott, hogy nincsenek illúziói a monetáris unióval kapcsolatban.
Kiderült, hogy most is vannak fenntartásai, ám úgy látja, hogy kevesebb kockázat van a csatlakozásban, mint a kívül maradásban,
ugyanis, ha kimaradunk az új, formálódó, magasabb szintű európai együttműködésből, akkor könnyen a perifériára, de akár az EU-n kívülre is szorulunk, ami beláthatatlan lenne az ország számára.
A szorosabb együttműködésre a nemzetközi fejlemények sora kényszeríti az EU-t – véli.
A pénzügyi (gazdasági) euróválság mellett a menekültválság, a Brexit és Donald Trump amerikai elnök megválasztása is ennek szükségességét erősíti.
Surányi György határozott meggyőződése, hogy
Magyarországnak az érdeke, hogy részese legyen az uniós integráció elmélyítésének,
és tagja legyen a belső körnek, ami ahhoz is hozzásegítené, hogy maga is formáló erőként játszhasson szerepet. Ennek fényében az euró későbbi bevezetése érdekében a csatlakozás megfontolt előkészítése, az előszobába (az ERM II-be) történő belépés szerinte megnyithatja az utat az EU-integráció első vagy belső köre felé.
A kezdeményezés
Surányi György egyike annak a hat „névnek”, akik a népszavazási kezdeményezés mellé álltak. A lista:
Balázs Péter, közgazdász, Magyarország által delegált európai bizottsági biztos, magyar külügyminiszter;
Bod Péter Ákos, közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora, ipari miniszter, jegybankelnök;
Jeszenszky Géza, történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata, külügyminiszter;
Kolosi Tamás, szociológus, a szociológiai tudományok doktora, a Tárki alapítója és elnöke, több miniszterelnök tanácsadója:
Mizsei Kálmán, közgazdász, volt ENSZ főtitkár-helyettes, EU különmegbízott;
Surányi György, közgazdász, a közgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi tanár, jegybankelnök, volt miniszterelnöki tanácsadó.
A nemrég alakult új párt, a Polgári Világ közleménye leszögezi: a neves szakemberek az augusztus közepén kiadott Hitvallás Európa mellett című kiáltványt aláírva hitet tettek amellett,
„hogy Magyarország számára sorsfordító jelentőségű az euró bevezetésével a mag-Európához való tartozás deklarálása.”
A Polgári Világ Pártja augusztus 14-én kezdeményezett országos népszavazást az ERM II rendszerbe való belépésről (ami gyakorlatilag az euró bevezetését jelenti). A kiáltvánnyal társadalmi mozgalmat szeretnének elindítani, hogy Magyarország megragadja az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjen a még szorosabban egységesülő Európai Unióhoz. Várják a további csatlakozókat is. A párt sorsdöntő jelentőségűnek tartja az európai fősodorhoz való visszatérést, aminek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma.
Bod Péter Ákos: Korán, később vagy még később?
„A mozgalmat nem ismerem különösebben, a vezetőivel nem találkoztam, és nem is vagyok meggyőződve arról, hogy a népszavazás lenne a legjobb eszköz ebben a kérdésben. Nem elemeztem a politikai, taktikai részét, viszont alaposan górcső alá vettem a mögöttes kérdést” – fejtette ki Bod Péter Ákos volt jegybankelnök a FüHünek a népszavazási kezdeményezés támogatásáról.
„A kérdés nem úgy merül fel, hogy akarunk-e, mivel nincs ebben választási lehetőségünk. A kérdés az, hogy mikor: korán, később vagy még később csatlakozunk?”
Ám korán már nem tudunk, mert a hozzánk hasonló helyzetben lévők már beléptek, pedig, ha mi is megtettük volna, igen sok gondot megelőztünk volna magunknak. A feltételek tiszták: ne legyen magas a költségvetési hiány, az államadósság, az infláció és a kamatláb, s ha mindezt betartottuk volna, nem itt tartanánk, ahol – mondta.
Fotó: Wikipedia
Hozzátette: hiába illethető akár jogos bírálatokkal is az euróövezet-beli tagság, nincs alternatívája egy olyan támadható, spekulációnak kitett, ingatag és kockázatot viselő fizetőeszköznek, mint a mi nemzeti valutánk.
„Ma már a feltételek is adottak, tehát innen kezdve már csak politikai döntés kérdése a csatlakozás.”
Bod Péter Ákos azt mondta: „Mi, az aláírók, abban kívánunk segíteni a döntéshozóknak és a lakosságnak, hogy vegyék fontolóra a csatlakozást, fogalmazzák meg a szándékot és hozzák meg a döntést. Lehet, hogy három hét múlva az élet már drámai erővel teszi fel ezt a kérdést. Mert, ha elindul egy olyan vonat…”
Népszerű az euró Magyarországon
Ha lenne népszavazás, az akár sikeres is lehetne, legalábbis kiindulva az Eurobarometer 2017. tavaszi felmérésének az eredményeiből.
A magyarok 57 százaléka ugyanis teljes mellszélességgel támogatja a közös valuta bevezetését, miközben csak 39 százaléka ellenzi,
és 4 százalék nem tud véleményt formálni a kérdésben. Megjegyzendő, hogy az EU egészében a támogatók aránya 10 százalékponttal alacsonyabb, mint nálunk.
Arra a kérdésre, hogy az ország számára előnnyel járna-e a csatlakozás, már kevesebben, de még mindig a megkérdezettek viszonylagos többsége válaszolt igennel (48, 44, illetve 8 százalék volt az igen, nem, nem tudom válaszok megoszlása).
Ezzel együtt is a megkérdezettek 22 százaléka szeretné, ha minél előbb fizethetne euróval Magyarországon, 40 százalék óvatosabb, és bizonyos idő elteltével látná ezt megfelelőnek, míg 22 százalék minél később, 13 százalék pedig soha.
Készen állunk
De a magyarok itt is pesszimisták: a válaszadóknak ugyanis csak a 22 százaléka véli úgy, hogy az ország készen áll a közös valuta bevezetésére, elsöprő többség (74 százalék) szerint nem.
Fotó: Youtube
Pedig szakemberek sora állítja, hogy igenis készen állunk. Köztük Békesi László volt pénzügyminiszter, aki a FüHü-nek adott interjújában leszögezte:
„A feltételeket már most teljesíteni tudnánk,
akár most beléphetnénk az ERM II-be, a csatlakozás előszobájába, a kérdés inkább úgy merül fel, hogy mikor lenne előnyös számunkra a csatlakozás.” A válasz: csakis megfelelő gazdaságpolitika esetén.
De Orbánék bezárkózó, diszkriminatív, a belső tőkeelosztásra támaszkodó gazdaságpolitikája közepette semmi értelme nem lenne, hiszen csakis a teljesítőképességet akadályozná, nem csökkenne a leszakadásunk, nem tudnának nálunk hatni az euróövezet előnyei. Aki nem csatlakozik a többséghez, az marginalizálódni fog, hiszen vége az Orbánék által hirdetett „nemzetek Európájának” – mondta.
Kedvező jelek
A pesszimizmus azért is érdekes, mert a megkérdezettek négyötöde igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy személy szerint képes lesz-e igazodni a nemzeti fizetőeszköz euróval való felváltásához.
Az Eurobarometer felmérése azt is egyértelművé tette, hogy a magyaroknak csak egy részére hatnak a nacionalizmust, sovinizmust, túlzó magyar nemzeti büszkeséget sulykoló szlogenek, frázispuffogtatások:
a válaszadóknak csak a 38 százaléka véli úgy, hogy az euró bevezetésével a hazája elveszíti identitásának egy részét.
Büszkék lehetünk erre az arányra, ugyanis az EU-28-ban 49 százalék válaszolt igennel a kérdésre.
Eurókilátások a régióban
A térség eurót még nem használó országai közül Romániában a legnagyobb az euró bevezetésének támogatása, a kapott 64 százalékos eredmény 7 százalékponttal magasabb, mint a magyar. Horvátországban a lakosok 52, Bulgáriában 50, Lengyelországban pedig 43 százalék szeretne közös európai valutát használni hazájában is. A cseheknél a legalacsonyabb a támogatók aránya, mindösszesen 29 százalékos.
Ennek fényében nem csoda, hogy a románok jelezték, hogy már most készen állnak, s öt éven belül szeretnének is csatlakozni az euróövezethez.
Ám, hogy mennyire bonyolult „lelki” kérdés is a gazdasági mellett a nemzeti valuta elvesztése: a csehek lehetnének a legkiválóbb példa arra, amikor egy ország politikai érdeke felülírja a lakosság álláspontját. Az Emmanuel Macron francia elnök színre lépése óta történtek eredményeként a legfrissebb fejlemények szerint Csehország is hajlik az euró bevezetésére. Igaz, politikai szinten, nem a lakosság nyilvánított ki ilyen véleményt.
Miként Magyarországon sem a lakosság ragaszkodik a forinthoz, hanem a kormány.
A Greenpeace megbízásából a Závecz Research készített reprezentatív közvélemény-kutatást a budapestiek Római-parttal kapcsolatos álláspontjáról.
A part természetes állapotát megőrző, a jelenlegi Királyok-Nánási úton húzódó árvízvédelmi létesítményt megerősítő elképzelést a megkérdezettek 58 százaléka, a Tarlós István és a Fidesz által erőltetett parti mobilgátat csak 19 százalék támogatja.
A megkérdezettek 57 százaléka népszavazást támogatna ebben a kérdésben,
míg mindössze 11 százalék támogatná, hogy a Fővárosi Közgyűlés önállóan döntsön. A népszavazást támogatókon belül többségben vannak azok, akik egy III. kerületi népszavazást látnának indokoltnak, ennek a kikényszerítésére azonban nincs lehetőség, mivel az árvízvédelem a Fővárosi Önkormányzat hatásköre.
Az Együtt III. kerületi önkormányzati képviselője, Mihalik Zoltán, az összes óbudai-békásmegyeri ellenzéki képviselővel közösen tett erre vonatkozó kezdeményezést, amelyet azonban a bíróság is elutasított. Az Együtt és a Párbeszéd budapesti népszavazási kezdeményezés azonban meg fogja védeni a partot, hiszen a Fővárosi Választási Bizottság múlt hét pénteki elutasítása arra, a bíróság előtt már nem tartható indoklásra alapult, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek sincs hatásköre a nyomvonal kijelölésében.
A bíróság döntését követően
az Együttnek és a Párbeszédnek 30 napja lesz összegyűjteni a 138 ezer aláírást a budapesti népszavazás kikényszerítéséhez.
Ennek sikere érdekében előregisztrációs kampányt folytat az Együtt az utcán és az interneten, azok jelentkezését összegyűjtve, akik vállalják, hogy alá fogják írni a kezdeményezést, illetve segítenek a gyűjtésben. Ezt az előregisztrációt már most több, mint 5000-en aláírták.
A népszavazást megelőző kampány lehetőséget fog nyújtani arra, hogy a szakértők részletesen be tudják mutatni az álláspontjukat. Az árvízvédelemnek ugyanakkor csak a műszaki megvalósítása szakmai kérdés. A Római-parton a természetes állapot megőrzése, vagy a hullámtérre épített ingatlanok közpénzből történő megvédése a fontosabb, a budapestiek közös döntése kell, hogy legyen.
Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke szerint a megkérdezettek 57 százaléka által támogatott népszavazásra az egyetlen lehetőséget az Együtt és a Párbeszéd kezdeményezése jelenti. Ennek sikere érdekében előregisztrációs kampányt folytatnak, amelyet már most több, mint ötezren aláírtak.
Továbbra is kitartanak a szeptember 25-re kitűzött függetlenségi népszavazás mellett, hiába kérik az amerikaiak, hogy halasszák el, mondta a Reutersnek Maszúd Barzáni iraki kurd elnök.
A népszavazást, amely nem kötelező érvényű, az iraki kormány is ellenzi. Barzáni hivatalának az MTI által idézett közleménye szerint,
ha mégis elhalasztják, akkor az Egyesült Államoktól kérnek garanciákat a kurdok jövőjéről.
A halasztást egyébként Rex Tillerson amerikai külügyminiszter kérte, telefonon. Szerinte tárgyalással kellene rendezni a kurdok és a bagdadi kormány közti problémákat.
Kurd tisztviselők szerint a népszavazás kitűzése eszköz, hogy nyomást gyakoroljanak a síiták által vezetett kormányra, olyan kérdésekben, mint a térségben bányászott olaj eladásából származó bevételek, valamint az Iszlám Állam ellen harcoló kurdok finanszírozása.
pesmergák Fotó: MTI/EPA/Mohamed Messzara
Az olaj árának csökkenése miatt az autonóm Kurdisztán nehezebb gazdasági helyzetbe került, ráadásul
több mint egymillió menekültet is el kell látnia,
akik az Iszlám Állam miatt kényszerültek elhagyni otthonaikat.
Az első világháború után mesterségesen létrehozott Irakban régóta komoly problémát jelentenek a belső, etnikai-vallási ellentétek (síiták-szunniták, arabok-kurdok között). Egy független Kurdisztán létrehozását több környező állam is ellenzi – ugyanis sok kurd él Törökországban, Iránban és Szíriában is. Márpedig ezek az államok
attól tartanak, hogy ha Irakban kikiáltják a független Kurdisztánt, akkor a más országokban élő kurdok is csatlakozni akarnak majd.
Ez pedig akár újabb háborúhoz is vezethet. Ennek jele, hogy a törökök, arra hivatkozva, hogy az Iszlám Államot támadják, többször bombázták már a kurdok állásait.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Újabb hat „név” írta alá a 
Vadai Ágnes hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Független Rendőr Szakszervezet információira hivatkozva azt mondta, hogy a Miskolci Rendészeti Szakgimnáziumban tanuló teljes 
