„A Néppárt az európai parlamenti választási kampányában jobbra fog tolódni, de ezt nem Orbán Viktor politikája nyomán teszi, hanem azért, mert új szavazókat csak a jobbszélről tud maga mögé állítani, mozgósítani. Bartha Dániel, az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) igazgatója szerint a Néppárton belül a többség kitenné Orbánt és a Fideszt a családból, de ezzel még jobban csökkenne a néppárti képviselők száma, amit a pártcsalád nem igazán engedhet meg magának. Orbán ezért van erős helyzetben.
Orbán Viktor az elmúlt időszakban nem tett mást, mint hogy érvényesíteni próbálta a Fidesz erős pozícióját a Néppárton belül, ahol képviselőinek a száma alapján sokkal nagyobb súlyt képvisel, mint amilyen a lakosság száma szerint reális lenne. Magyarország egy tízmilliós ország, a Néppárt szempontjából azonban a jelentősége megegyezik a 30-50 milliós országokéval – szögezte le a szakértő, hozzátéve: Orbán reálisan érezte úgy, hogy középnagyhatalomnak számít néppárti körökben, a csoporton belül a második helyért küzdő párt.
Ugyanakkor elszámította magát, mivel az elmúlt időszakban folytatott politikája miatt – gyakorlatilag minden kérdésben konfrontálódott szövetségeseivel is – elveszítette a támogatást.
Sokáig úgy gondolta, hogy képes lesz jobbra tolni a pártcsaládot, olyan erőket akart bevinni – például a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) pártot – , amelyek ezt segítették volna, ám ezt a Néppárt annak ellenére is elutasította, hogy égetően szüksége lenne minden új pártra, hiszen zsinórban a harmadik olyan választás lesz jövőre, amelyen előre láthatóan csökkenni fog a mérete és a súlya az EP-ben. Ám akár a Fidesszel, akár nélküle is vezető pozícióban marad, persze nem mindegy, hogy képviselőinek mekkora hányadát veszíti el, s így milyen tárgyalási pozíciói lesznek. Mert ha 30-40 mandátumot is veszít, akkor közel kerülhet a szocialisták és liberálisok szintjéhez.
Bárhogy is tagadja ugyanis Orbán, egy liberális forradalom zajlik, s a legfrissebb közvéleménykutatások szerint a legjobban ők fognak erősödni 2019-ben, igaz, mellettük a szélsőjobb és a szélsőbal is – prognosztizálja a szakértő.
A Néppárt azonban mindenképpen közel van ahhoz, hogy a történelmi mélypontra zsugorodjon, a Fidesz nélkül szinte bizonyosan. A nagy kérdés Bartha Dániel szerint az, hogy a migráción kívül mivel mással tudják mozgósítani az európai polgárokat, illetve, hogy tud majd-e valami újat mondani a másik két nagy vesztes, a szocialisták és a zöldek.
Ami viszont bizonyos, hogy a Néppárt jobbra fog tolódni, s ez nem Orbán miatt lesz.
Ennek nem mond ellent sem az, hogy a frakcióvezető, Manfred Weber a középnek szánt kommunikációval kezelte a Sargentini-jelentés szavazását, sem pedig az, hogy a Néppártosok kétharmada is Orbánék ellen szavazott szerdán. Bartha szerint Weber egyelőre még a centrumnak kommunikál, mivel a Néppárt majd csak októberben, a helsinki kongresszuson jelöli ki csúcsjelöltjét a bizottság élére, s hírek szerint a centrum irányából is lehetnek jelöltek a pozícióra. Ám az már kérdéses, hogy az európai parlamenti választási kampányban is kitart-e a most képviselt álláspontja mellett, már csak azért is, mert új szavazókra van szüksége a pártcsaládnak, s ezeket jobbról tudja begyűjteni, már csak Emmanuel Macron megjelenése miatt is.
Az Orbán-féle narratíva erősebben jelenhet majd meg a nemzeti kampányokban, kérdés persze, hogy a központi néppárti kampányban is ez lesz-e a helyzet – mondja Bartha.
Felvétésünkre, hogy ez hasonlíthat ahhoz, ahogy a Fidesz idehaza jobbra tolta magát a Jobbikos és szélsőjobbos szavazatok begyűjtés érdekében, az elemző azt válaszolta, hogy hasonlóan, de kicsit azért másként. Itthon is egy kicsit kitolódott jobbra a Fidesz, ahogy a Jobbik bemozdult a centrumba és keletkezett egy légüres tér.
Ám az Európai Néppárt nagyon széles spektrumot ölel fel, s a kampányukban talán az lesz a legnehezebb, hogy egyaránt meg tudják szólatani a liberális konzervatív szavazókat és a radikális jobboldaliakat is.
Évek óta ezzel küzdenek, láthatóak is a párton belüli feszültségek,
s ez jelent meg a Sargentini-jelentés előtti belső vitában, abban, hogy feloldották a képviselőket a frakciófegyelem alól, továbbá, hogy többségben megszavazták a jelentést Orbánnal szembe – szögezte le a CEID igazgatója.
A magyar mozgókép mestere címmel is kitüntetett művészt életének 84. évében, október 6-án váratlanul érte a halál.
Aradszky László 1935-ben született Budapesten. Slágereivel a magyar tánczene egyik legnépszerűbb előadójává vált. Mielőtt énekes lett, a Töltőtolljavító Ktsz.-ben dolgozott, majd 1963-ban a Magyar Rádió Tessék választani! versenyén megosztott első helyezést ért el Még ide-oda húz a szív című dalával.
89 éves korában meghalt Fats Domino, az 1950-es és 1960-as évek egyik legnagyobb hatású rock and roll előadója.
A nyolcvankét esztendős korában Los Angelesben elhunyt Szőke Kató, kétszeres olimpiai bajnok úszó Szőke Katalin néven született 1935. augusztus 17-én született Budapesten. Édesapja Homonnai Márton, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, édesanyja Szôke Katalin úszó volt. A szülők válása után vette fel a Szőke Katalin nevet, a sport világában azonban Szőke Katóként szerepelt, így vált ismerté.
1964-től, 17 éves korától zenélt, 1965-ben alapította a Dogbeaters zenekart. Majd egy évvel később jött a Fekete-Fehér, aztán 1968–69-ben a Record zenekarban játszott. A Gyapjúforgalmi Vállalat Révay utcai kultúrtermében volt állandó klubjuk.
A 90 éves éves korában elhunyt Ekecs Géza az 50-es évek elején érkezett Münchenbe, ahol csatlakozott az alakuló Szabad Európa rádióhoz, amelynek egyik legnépszerűbb műsorát, az 1959-ben induló Teenager Partyt is szerkesztette Cseke László néven.
A hatvanhat éves korában meghalt Stadler József, az egykori juhász, majd vállalkozó a rendszerváltás utáni Magyarország ikonikus figurája volt. Szülőfalujában, Akasztón stadiont épített, és elhíresült az Utolsó vacsora című kép megvásárlásáról is. Persze nem Leonardo da Vinci eredetijét vette meg (nagyjából húsz másik képpel együtt egymilliárd forintért), de amikor az alkotások után visszaigényelte az áfát, az ugyancsak felkeltette az adónyomozók érdeklődését. Stadler ellen számos ügyben évekig vizsgálódtak adó- és áfacsalás miatt, végül 2003 tavaszán elítélték, négyéves büntetéséből azonban már 2005 januárjában, jó magaviselet miatt szabadult. Ezután ruhakereskedelmi cégbirodalmat épített, de újra csalás miatt indultak ellene vizsgálatok.
