Batbayar Zeneemyadar, Mongólia magyarországi nagykövete remekül beszél magyarul, ami néhány hete a Független Hírügynökségnek adott interjújából is kiderült. Ezt a Csík zenekar december 30-ai koncertjén is megmutatja majd.
A nagykövet azt mondta:
„Az a közös a mongol és a magyar népdalokban, hogy általában a szeretőjüket keresik az emberek és a csillagokat kérik, hogy segítsenek megtalálni.”
Arról is beszélt, hogy régóta foglalkoztatta a magyar népdalkincs megismerése, de „legmerészebb álmaimban sem gondoltam, hogy egyszer a Csík zenekar többezres közönsége előtt énekelhetek magyar népdalt”.
A két ország baráti viszonyban van, de a gazdasági együttműködést fejleszteni kellene – ezt mondta a Független Hírügynökségnek adott interjúban Batbayar Zeneemyadar, Mongólia magyarországi nagykövete. A magyarul jól beszélő diplomata elmondta, milyen területeken van lehetőség az együttműködésre, és beszélt arról is, Magyarországnak milyen szerepe volt a mongol demokrácia fejlődésében.
Batbayar Zeneemyadar Fotó: FüHü
Ha valaki nem ismeri Önt, valószínűleg meglepődik a nyelvtudásán. Hogyhogy ilyen jól beszél magyarul?
Jól beszélek? (nevet)
Nagyon.
Volt szerencsém itt végezni egyetemet, 1993 és 1999 között Budapesten, az ELTE jogi karára jártam. Úgyhogy, ha egy picit is beszélek magyarul, az nem az én érdemem, hanem a tanáraimé. Sokan mondják, hogy jól beszélek magyarul, de én nem értek ezzel egyet, mert a magyar egy olyan gazdag, olyan szép nyelv, amit soha nem tudunk jól megtanulni. Próbálom, de mindig tanulni kell. Például, ha elolvasok egy Arany János-verset, akkor érzem, hogy még mindig nem vagyok a topon, úgyhogy köszönöm a kérdést, de a válaszom az, hogy van még mit tanulnom.
De ezek szerint magyar költészetet is olvas?
Próbálok. Nagyon szeretem a költészetet, de csak olyan emberek értik a magyar költészetet, akik magyarul tudnak. Sőt, nem is elég, hogy úgy mondjam, egyszerű szinten tudni magyarul, hanem egy kicsit magyarul is kell gondolkodni. Ha csak szavakról szavakra fordítanánk, annak nem lenne értelme, a tartalmat is érteni kell.
De van egyébként egy könyv, válogatott versek a magyar irodalomból, amit mongol nyelvre is lefordítottak. Egyik oldalon a magyar, a másikon a mongol. Ezt szoktam olvasgatni, összehasonlítani a fordítással.
Azért is kezdtem el olvasni magyar költészetet, mert amikor idejöttem, akkor minden mongol tudta, hogy
a magyar himnuszban van egy olyan versszak, ami a mongolokról szól.
Ha a magyar történelemről van szó, büszkék vagyunk, hogy, mindegy milyen formában, de voltak olyan időszakok, amikor egymás történelmére hatással voltunk.
Akkor a magyarokról a mongol iskolákban is tanítanak?
Persze. Például amit Magyarországon tatárjárásnak neveznek, azt Mongóliában a mongolok Európába való vonulásaként emlegetik, és ott bőven van szó a magyarokról. De előtte is, például a hunokról, Attila idejéről is tanítanak. Sőt, voltak azok, akiket a magyarok avarnak neveznek, ez 30 ezer Mongóliából ideköltözött család volt.
Fotó: FüHü
Ön is itt tanult Magyarországon, a szocializmus utolsó éveiben nagyon sok mongol diák tanult itt és a környező országokban. Sok helyen azt olvasni, hogy nekik nagy szerepük volt abban, hogy Mongóliában a kilencvenes években bekövetkezett a rendszerváltás. Valóban hivatkoztak az itteni rendszerváltásra, mint követendő példára?
Erről kicsit hosszabban kell mesélnem. Én például 1993-ban jöttem ide, akkor még a magyaroknak se volt olyan tiszta képe a rendszerváltásról, mert még nem is igazán volt vége. Akkor kezdett látszani a változások első pozitív és negatív hatása.
Mongóliában ez a váltás egy picivel tovább tartott, mint Kelet-Európában. Ennek nagyon sok oka volt. Például itt van a szomszédban Ausztria, egy kapitalista ország, rögtön ki lehet menni és megnézni, milyen az. Mongóliában erre nem volt lehetőség.
De tényleg
nagy hatása volt a mongol rendszerváltásra azoknak a fiatal embereknek, akik Kelet-Európában végeztek egyetemet,
akik akkoriban voltak itt, és akik értették, miért is történik a rendszerváltás. Azért is, mert akkoriban Mongóliában a legelterjedtebb külföldi nyelv az orosz volt, és azok az emberek, akik itt tanultak, más nyelveken is beszéltek, németül például. Ezek az emberek megismertek más kultúrákat, más nézőpontokat vittek haza.
Én lehet, hogy elfogult vagyok, de úgy érzem, hogy Mongóliában és Magyarországon a rendszerváltás, persze más időben, de ugyanúgy zajlott. Ha a privatizációról beszélünk például, az is nagyon hasonló volt, bár Mongóliában még nincs egészen vége. De ugyanolyan hibák és sikerek voltak mindkét országban. Úgy szoktuk mondani, hogy
a magyaroktól sok mindent lehet tanulni, még a magyarok hibáiból is.
Mongólia most nehéz időszakon ment keresztül: politikai válságok sorozata zajlott az országban, de mindenki úgy értékelt, hogy az országban jól vizsgázott a demokrácia. Új miniszterelnöke van az országnak, Ukhná Kürelszükh, de róla elég keveset lehet olvasni. Mit érdemes róla tudni?
Korábban kétszer volt miniszterelnök-helyettes, előtte miniszter, többször választották parlamenti képviselőnek. Egyébként mi, mongolok tényleg büszkék vagyunk arra, hogy mindegy, milyen politikai párt, milyen erő van hatalmon, a kilencvenes évek óta mindig meg tudjuk tartani a demokratikus rendszer lényegét.
Fotó: FüHü
Az új miniszterelnökünk nagyon gyakorlatias politikus, az emberek életszínvonalára fogja a figyelmet fordítani. Ezen a téren nagy reményt fűzünk hozzá.
Ez ugye a gazdasági problémák megoldását is jelenti, mert azért 2016 óta lelassult a mongol GDP-növekedés, több probléma is felütötte a fejét. Várható, hogy folytatja az eddigi politikát, tehát hogy tárgyal például az IMF-fel?
El kell ismernünk, hogy gazdasági nehézségekbe ütköztünk. De ha ennek az okát egy kicsit tágabban nézzük, akkor látjuk, hogy 2011-ben mi voltunk a világon a leggyorsabban növekvő gazdaság, évi 17 százalékkal. Akkor az egész világ azt hitte, hogy na, tényleg jön a mongolok felpörgése. Sajnos nem így történt, mert a mi gazdaságunk alapjának az ásványkincsek számítanak. Ezeknek nem mindig olyan a világpiaci ára, ami jó nekünk.
Van olyan időszak is, amikor felhalmozódik tőke. Ebből például az egész országot, minden megye központját össze tudtuk kötni rendes úttal. 1,5 millió négyzetkilométeren ez ugye nem olyan egyszerű. Ez sokba került, hitelt is kellett felvenni, de ennek 5-10-20 év múlva is látni fogjuk az eredményét.
De a felvett hitelek miatt egy picit nehéz helyzetbe kerültünk,
az új kormánytól azt is lehet várni, hogy tovább folytatja a tárgyalásokat a nemzetközi gazdasági szervezetekkel.
Ezzel egy időben mi magunk is elkezdtünk egy kicsit másképpen gondolkodni. Mit is jelent a fejlődés? Hogy is tudjuk elérni? Kicsit változtattunk a stratégiánkon, nem a bányászatot helyezzük az első helyre, előrébb került a mezőgazdaság és a turizmus.
Ha a mezőgazdaságot nézzük: Mongóliában van 70 millió állat és óriási terület. Olyan termékeket tudunk előállítani, például biotermékeket, amelyek Európában drágán kelnek el. Turisztikai értelemben is nagy az ország, és minden része más és más. Vannak érintetlen természeti területeink is.
Fotó: FüHü
A lényeg az, hogy nem csak egyalapú gazdaságot szeretnénk fejleszteni, hanem több lábon állót: mezőgazdaság, turizmus, ipar. És az iparnál nem csak a bányászatról beszélünk, hanem termékek előállításáról, üzemekről. Csak példaként mondom: ha mondjuk a V4-es országok, akár Magyarország, Mongóliában gyártanának termékeket, akkor sokkal könnyebben és olcsóbban tudnának bejutni a kínai és az orosz piacra, mert mi ott vagyunk mellettük, és mindkét országgal nagyon jó a kapcsolatunk.
Említette a turizmust: mennyire jelentős a magyar turizmus Mongóliában, hányan mennek?
Nagy számokat sajnos nem tudok mondani, a vízumszámokon látjuk, hogy mennek azért, de kevesen. Pedig sok mindenkivel találkoztam, akik azt mondták, hogy érdekli őket Mongólia. Nem csak azért, mert ott van egy szép ország, hanem a közös történelem miatt, vagy mert sok a hasonlóság, például lovászattal foglalkozó embereknek nagyon érdekes hely lehet Mongólia. Vagy az íjászattal foglalkozóknak, vadászoknak, horgászoknak.
Ez mind nagy lehetőség, de egyelőre se a mongolok, se a magyarok nem használják ki kellőképpen.
De én úgy látom, hogy ebben nagy lehetőség van, és a magyaroktól nagyon sokat lehet tanulni a turizmus területén is. Amikor én itt tanultam, Magyarország nem volt turista-nagyhatalom, most meg milliók jönnek Budapestre és a Balatonhoz. Ez óriási nagy szám. A turizmus a magyar-mongol együttműködésnek is nagyon jó lehetőség lenne.
Oroszországot és Kínát is említette, Mongóliának a hidegháború alatt váltakozó kapcsolata volt ezzel a két országgal. Most milyen a kapcsolat?
Nem voltak soha nagy viták, ami kisebb volt, azt meg tudtuk beszélni. Nagyon jó a kapcsolatunk mind a két országgal. Nekünk Oroszország és Kína is stratégiai partnerünk. Úgy szoktuk mondani: mindörökké szomszédunk. Ha nagy szavakkal akarunk élni: a mongolok a két szomszéd nélkül nem tudnak élni, úgyhogy muszáj jó kapcsolatot ápolnunk.
Ennek ellenére Mongólia jól játssza az úgynevezett harmadik szomszéd politikáját, tehát hogy nem csak Oroszországgal és Kínával, hanem a régió más országaival, például Japánnal is jó kapcsolatokat ápol, de említhetnénk az Egyesült Államokat is. Mongólia velük is próbálja szorosabbra fűzni a gazdasági kapcsolatokat?
A mongol politikának az egyik sajátossága az, hogy bárki is legyen hatalmon, van egy olyan terület, ahol konszenzus van: ez a külpolitika.
Mindegy, hogy ki nyeri a választást, ugyanazt a külpolitikát folytatja.
Ennek a lényege a béke. Mindenkivel olyan békét szeretnénk, ami mindenkinek hasznos.
Az is jó persze, ha a béke és barátság mellett jó gazdasági kapcsolatokat is ápolunk. Ezért is van ez a harmadik szomszéd politika: hiába nincs harmadik szomszédunk, úgy szeretnénk másokkal együttműködni, mintha lenne, mindkét félnek hasznosan. Ott vagyunk sok afrikai ENSZ-misszióban is. Olyan szerepet szeretnénk játszani a világpolitikában, ami egyrészt aktív, másrészt mindenkinek a javát szolgálja.
Azt is lehet hallani, hogy Mongólia jó közvetítő. Most, Észak-Koreával kapcsolatban játszik közvetítő szerepet az ország?
Ha lenne lehetőségünk közvetíteni, nagyon szívesen megtennénk. Mi azt hisszük, hogy a világon egyetlen egy országnak sincs olyan érdeke, ami csak őket érinti. Például a béke. A nukleáris fegyverek ellen való harc. A klímaváltozás elleni harc. Ezek nem egy országon múlnak, ezek mindenkinek az érdekei. Ha kell, akkor közvetítő szerepet játszunk, ha kell, akkor eljárunk úgy, ahogy a barátaink elvárják tőlünk.
Most novemberben lépett hatályba az új partnerségi szerződés az Európai Unióval. Egyelőre az EU részéről Mongólia nem tartozik a legjelentősebb partnerek közé, de mit várnak az új szerződéstől?
Ha valamelyik ország a kereskedelemben fejlődést akar elérni, akkor jó áron eladható termékeket kell gyártani. Mi azt hisszük, hogy vannak olyan áruink, amelyek kellenek az európai állampolgároknak. Most, ennek a szerződésnek a révén a mongol áruk vámmentesen, vagy kedvezményes vámmal jöhetnek ide.
Fotó: FüHü
Mondok egy példát a termékeinkre: a kasmír. Könnyű, vékony, de meleg, és majdnem kizárólag mongóliai kecskék szőréből készül, mert ezeknek a szőre olyan vékony. Ennek a természet az oka: Mongóliában az éjszakai és a nappali, illetve a téli és nyári hőmérséklet közötti különbség annyira nagy, hogy az állatoknak is olyan szőr kell, ami, ha kell, melegen tartja, ha kell, hűti. Ehhez igazodott a kecskék szőre is. Ebből szép, könnyű pulóvereket, sálakat, zakót, kabátot lehet készíteni, és előállítani is könnyű – ha van kecske, van kasmír. Régebben luxusruha volt, de ma már mindenkinek elérhető az ára.
A kereskedelem és a turizmus mellett mit lehet még kiemelni a magyar-mongol kapcsolatokban?
Néhány dologra próbálom a magyar barátaink figyelmét felhívni. Az egyik ilyen a vízügyi együttműködés. Nem tudom, a magyar közvélemény hogy tartja, de
a világon a magyarok a vízgazdálkodás területén nagyhatalomnak számítanak.
Mindenki Hollandiát vagy Izraelt szokta mondani, hogy ők a legjobbak ebben, de ha megnézzük Hollandiát: tényleg jók, a víztől való védelemben, mert ott nagyon sok a víz, ami ellen védekezni kell. Izraelben meg nagyon jók a vízhiány elleni küzdelemben. Magyarországon viszont mind a kettőre van példa: hol vízhiány van, aszály, hol pedig árvíz.
Ez Mongóliára is igaz, de nem egy helyen: van olyan terület, amely vízhiányban szenved, egy másik meg árvíztől. Ki kell találni olyan vízgazdálkodási módszert, amellyel ezt a kettőt egyensúlyban lehet tartani. Ebben a magyarok lehetnek a legjobb partnereink.
Ott van még a kutak fúrása, a szennyvíztisztítás. A mongóliai szennyvíztisztításban például a legnagyobb kihívás a hideg. Mínusz 40 fokban is működni kell.
A másik terület, amelyen jól együtt tudnánk működni: a régészet. Mongóliában nagyon sok sír van. A magyaroknak érdekesek lehetnek például a hunok sírjai. Én személy szerint is nagyon szeretném, ha sikerülne olyan megállapodást kötni, hogy magyarok és mongolok együtt végezzenek régészeti ásatásokat a hunokkal kapcsolatban.
Van tapasztalatunk az együttműködésben, az 1970-es években nagyon sok magyar mérnök volt Mongóliában, sok kutat is fúrtak. Én egyszer Ulánbátortól 100 kilométerre hallottam egy jurtában egy pásztortól, hogy itt van egy magyar kút, ami nagyon jó. Csodálkoztam, hogy miért hívják így, odamentem, és ott volt rajta a magyar felirat, ha jól emlékszem, Szolnokon készült.
De 1973-ban magyarok építették fel Mongóliában az úgynevezett biokombinátot, ahol állatoknak való vakcinákat gyártanak. Most a magyar kormány által felajánlott 25 millió dollárnyi segélyhitelből szeretnénk ezt felújítani, bővíteni.
De ha az állategészségügytől még egyet továbblépünk, akkor a húsfeldolgozás területén is vannak lehetőségek. Mongólia mellett ott van a világ legnagyobb piaca: Kína. Magyarországról is lehetséges nagyon szép terméket kivinni Kínába, de ez olyan drága, hogy nem tud versenyképes lenni. Ha ugyanazt Mongóliában állítanák elő és onnan vinnék Kínába, akkor tudna versenyezni a kínai piacon.
Fotó: FüHü
Szerintem ez mindhárom félnek hasznos lenne: a magyaroknak, mert magyar áru lenne, a mongoloknak, mert ott az üzem, ami munkahelyeket biztosít és adót fizet, a kínaiaknál pedig bővülne a választék, és olyan jó termékeket kapnának, mint mondjuk a magyar szalámi.
De nem csak a kínai piac nyílhatna meg, Oroszország is ott van, Japán is közel van, sőt, a világ második legnagyobb piaca, India sincs messze. Én úgy látom, hogy nagyon nagy lehetőségek vannak, csak
valakinek el kell kezdeni, úttörőnek kell lenni.
Bízom abban, hogy 10-15 év múlva közös mongol-magyar termékek fognak versenyezni a világ legnagyobb piacán.
Fordítsuk meg kicsit a kérdést: eddig arról beszéltünk, hogy Magyarországnak, a magyar cégeknek milyen lehetőségeik lennének Mongóliában, de mi a helyzet a mongol cégekkel Magyarországon?
Majdnem ugyanazt lehet mondani: például, hogy ne a kabátot hozzuk ide, hanem a kasmírt, és itt gyártsunk. Nekünk Magyarország lehetne az európai piacra nyíló ajtó, ahogy mi lehetnénk a magyarok kínai piacra nyíló ajtaja.
Ha valaki Magyarországon jobban meg szeretne ismerkedni Mongóliával, a mongol kultúrával, mit tanácsol neki?
A nagykövet egy mongol és egy magyar íjjal Fotó: FüHü
Közel áll a két nép, de még mindig nincs olyan lehetőség, hogy egymás kultúráját jobban megismerjék. Szeretnénk nyitni egy kulturális központot, és a nagykövetség is szeretne kicsit kulturális központként működni. Idén például két-három nagy rendezvényen is ott voltunk. Augusztus 20-án, a Mesterségek Ünnepén mi voltunk a díszvendég, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon szintén. De egyelőre leginkább a nagykövetség az, ahol a mongol kultúrával lehet ismerkedni.
Az itt élő mongol gyerekeknek egyébként minden héten tanítanak mongol nyelvet. Mongol anyuka, magyar apuka, vagy fordítva, vannak ilyen családok, kevesen, ezért sajnos elkezdik felejteni a mongol nyelvet, nekik tanítjuk.
Hány mongol él Magyarországon?
Hivatalos szám szerint több mint ezren. Ebből 400 körüli egyetemista. A magyar kormánynak ezúton is szeretnék nagy köszönetet mondani, amiért
minden évben 200 egyetemista jöhet Mongóliából magyar ösztöndíjjal.
Ez nagyon sokat számíthat 10-15 év múlva, amikor 2-3 ezer olyan ember lesz Mongóliában, aki beszél magyarul, vagy ha nem is beszéli a nyelvet, de szereti a magyar pörköltet, kötődik az országhoz. A két ország közötti kapcsolaton mi már szeretnénk a gazdasági együttműködést is érteni, nem csak a barátságot. Ez már megvan,
minden területen barátok tudunk lenni, politikától sportig, ezt a barátságot szeretnénk áttenni a gazdaság területére, hogy együtt profitáljunk belőle.
Önnek amúgy mennyire tetszik Magyarország?
Én nem szoktam válaszolni erre a kérdésre. Annyira közel érzem magam az országhoz, hogy nem lehet azt mondani, hogy tetszik. Nem csak tetszésről van szó,
szeretem ezt az országot,
szeretem az embereket, még a hibáikkal együtt is. Szeretem, ahogy örülnek a magyarok az Európa-bajnokság után, és azt is szeretem, hogy mennyire haragudnak a saját kedvenceikre, amikor kikapnak Andorrától.
Mindezekkel együtt szeretem ezt az országot, úgy, mint saját hazámat, de még jobban fogom szeretni mind a kettőt, ha együtt, kézen fogva fel tudnak lépni, és a két ország közötti kapcsolat nem csak a barátságról szól majd, hanem a gazdasági együttműködésről is. Ez lenne a barátság haszna a két népnek. Magyarország és Mongólia is nyerne ezzel.
Szabó András nagykövet azt mondta, hogy innovációval, új technológiákkal tud segíteni hazánk a ghánai mezőgazdaságnak.
Ghána bőséges természeti erőforrással rendelkezik, ennek köszönhetően Afrika egyik vezető és gyorsan fejlődő államává lépett elő az utóbbi években. Ennek ellenére a külföldi segélyek és támogatások továbbra is fontos szerepet töltenek be a nemzetgazdaságon működésében. A bruttó hazai termék csaknem 40%-át, a foglalkoztatottaknak pedig több mint felét a mezőgazdaság adja, de az ipar több ágazatán belül is jelentős állami és külföldi beruházások történtek a gazdaság élénkítése érdekében. Ghána vonzó célpontnak számít a külföldi befektetők számára, nem csak a kiaknázható erőforrásai, de a viszonylag magas szintű stabilitás és átláthatóság miatt is. Az ország vezetésének gazdaságpolitikája prioritásként kezeli a beruházások további ösztönzését, illetve a külkereskedelem bővítését, melyet a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is támogat.
A nagykövet az első Ghánai-Magyar Mezőgazdasági Fórumon beszélt. A HPA tudósítása szerint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ szakemberei Ghánában vizsgálják az együttműködés lehetőségét helyi kutatóközpontokkal és egyetemekkel, és külön farmerekkel is folytatnak megbeszéléseket.
Az egyik ghánai farmerszervezet elnöke azt is felvetette, hogy hozzanak létre Ghánai-Magyar Mezőgazdasági Kamarát is.
Ez lesz a következő lépés.
Lezárták a konfliktust a holland miniszterelnökkel, visszatérhet a magyar nagykövet Hollandiába – mondta Orbán Viktor miniszterelnök magyar újságíróknak pénteken Tallinnban.
Az EU soros elnökségét betöltő Észtország fővárosában rendezik meg az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóját, amelynek fő témája a digitalizáció. A tanácskozásra érkezve a magyar miniszterelnök közölte, hogy beszélt Mark Lutte holland miniszterelnökkel.
„Le is zártuk a két ország közötti konfliktust, kedveljük egymás tulajdonképpen, és egyetértünk nagyon sok kérdésben”
– mondta. Hozzátette, hogy a Hollandiába akkreditált magyar nagykövet visszatérhet Hágába – írja az MTI.
Orbán Viktor miniszterelnök érkezik Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője társaságában az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfõi csúcstalálkozójára Tallinnban 2017. szeptember 29-én. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Sok javaslat van az asztalon, ezek összerendezését vállalta a tanács elnöke, Donald Tusk, és két hét múlva „lesz valami kerete a jövőről való gondolkodásnak” – mondta.
Fontos információ került a FüHü birtokába. Nem árulhatjuk el, hogy miként került hozzánk a fotó, de a lényeg azért publikus: az angol nagykövet és felesége Diana emlékpadot avatott Örményesen.
Nincs nekünk bajunk a tragikus körülmények között elhunyt – és életében is sok szomorúságot elszenvedő – hercegnővel. Épp ellenkezőleg: kifejezetten szimpatikus volt nekünk Diana. És még ma is az – halála után sok évvel is kedveljük őt.
Csak azt nem tudjuk, hogy Örményesnek milyen kötődése van Duianához. Merthogy valamilyen oka bizonyára van annak, hogy paddal tisztelegnek az emléke előtt.
Megnéztük a település honlapját, de nincs említés arról, hogy Diana Örményesen járt volna. Arról sem, hogy valamit adományozott a településnek.
Pedig, ha lenne, akkor bizonyára történt volna említés. merthogy, amúgy igen tartalmas és minden részletre kiterjedő az Örményes honlapján olvasható információ.
Megtudhatjuk azt, hogy Örményes 1.170 lakosú község Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén. A Szolnoktól 31 km-re keletre fekvő település Törökszentmiklós és Kisújszállás városokkal, Fegyvernek és Kuncsorba községekkel határos területen fekszik. Közúton a 4-es számú főúton közelíthető meg (Fegyvernektől 5 km).
A Budapest-Szolnok-Záhony vasúti fővonal áthalad a településen.
A község nevének eredete nem tisztázott egyértelműen. A legvalószínűbbnek az a feltevés látszik, hogy az Árpád-korból az „örmény-malom” szóból származik. A település ugyanis királyi szolgálónépek faluja volt.
A lakosság az 1800-as évek végén már Örményesnek nevezte faluját, de hivatalosan Magyarország helységnévtára említi először Örményes-puszta néven 1913-ban.
Az 1920-as években alakult ki a település falusias arculata, a Nagyatádi-földreform következtében több új kisbirtokos jutott földhöz, s fogott házépítésbe.
A község jelenleg is értékes épületei a Bíró, a Kepich és Glaser kastélyok.
További építészeti látnivalója a településnek a Vasútállomás (és a hozzátartozó 6 épület), melyet 1857 november 19-én Erzsébet napján a királyné tiszteletére adtak át a közforgalomnak. Az alföldi tájba, a falusias légkörbe illeszkedő épület együttes a későbbiekben idegenforgalmi nevezetességgé is válhat.
A település mezőgazdasági jellegű, kis mértékben iparral is rendelkezik. A település képe az 1945. után kibontakozó fejlődés során alakult ki. A Glaser kastély köré épült település 1950. óta önálló közigazgatási egység, 2005-ben ünnepeltük a település önállóságának 55. évfordulóját.
Az újonnan épült épületek 1950-ben a községháza, óvoda és iskola volt, melyek az idők során bővítésre kerültek.
Az önkormányzati intézmények közül a Művelődési Ház és Könyvtár és a szociális ellátásokat biztosító Csorba Mikro-térségi Szociális Alapszolgáltatási Központ részjogkörű telephelye a „Napraforgó” Gondozási Központ ma is a Glaser kastély épületében van elhelyezve.
A településen a csendes, falusias környezetben történő pihenésre és a települést átszelő Nagykunsági csatornán horgászásra van lehetőség. Évente visszatérő rendezvényük az augusztus 20-i Falunap.
Szijjártó Péter berendelte a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) Ukrajna Budapestre akkreditált nagykövetét hétfőre, mert személyesen is tájékoztatni kívánja, hogy „szégyennek és gyalázatnak” tartja az ukrán oktatási törvény módosítását – közölte Menczer Tamás, a tárca szóvivője.
A külgazdasági és külügyminiszter utasításba adta, hogy
a magyar diplomácia semmilyen nemzetközi szervezetben nem támogathat egyetlen ukrán kezdeményezést sem,
és Magyarország nem támogat semmilyen, Ukrajna számára fontos döntést.
Az ENSZ, az EBESZ és az Európai Unió minden fórumán felveti Magyarország az ukrán törvénymódosítás ügyét, és meggátolja az Ukrajna számára fontos ügyek magvalósítását.
A szóvivő hangsúlyozta: az intézkedések fő oka az oktatási törvény módosítása, amely ellehetetleníti a nemzetiségek anyanyelvű oktatását. Ugyanakkor ok az is, hogy a közelmúltban Tallinnban az Európai Unió és a keleti partnerség külügyminisztereinek találkozóján Szijjártó Péter felvetésére az ukrán külügyminiszter elfogadhatatlan választ adott.
John Tefft távozó nagykövet a háború elkerülését célzó, ugyanakkor tompának bizonyult eszközként minősítette az Egyesült Államok Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankcióit.
A nagykövet az MTI tudósítása szerint az Eho Moszkvi rádiónak nyilatkozott. Azt mondta:
„Úgy tűnik nekem, hogy a szankciók tompa eszköznek bizonyultak. Ez nem kérdéses, ezt mindenki megérti.”
De azt is mondta: a Krím elcsatolása után Barack Obama kormányzata előtt az a kérdés volt, hogy akarnak-e háborút Oroszország ellen. Szerinte a szankciókra szükség volt, hogy megmutassák: az USA nem ért egyet a nemzetközi jog megsértésével. A friss szankciós törvényről pedig azt mondta: azt
az amerikai elnökválasztási rendszer elleni kibertámadások váltották ki.
Szerinte az Egyesült Államok a 90-es évek eleje óta igyekezett Oroszország barátjává válni, és most is ezt szeretné elérni. Az orosz belügyekbe való amerikai beavatkozás ügyét feszegető kérdésre azt válaszolta, hogy „az Egyesült Államok a demokratikus rendszert, nem pedig az egyes jelölteket támogatja”.
Arról is beszélt, hogy
az Egyesült Államok továbbra is azt kívánja, hogy se az Aszad-rezsim, se Irán ne legyen jelen többé Szíriában.
Tefft nem tud arról, hogy diplomáciai csatornákon újabb telefonbeszélgetést készítenének elő Trump és Putyin között.
Tefft utódja egyébként Jon Huntsman volt utah-i kormányzó, pekingi nagykövet és republikánus elnökjelölt-aspiráns lehet, amennyiben a szenátus is megerősíti kinevezését.
Azt mondta, nincs kapcsolat a terrorizmus és a magyar kormány között, de több fejlemény miatt aggódnak. A holland külügyminisztérium által a fuhu.hu-nak küldött közleményben az áll: fel fogja hívni Szijjártó Pétert, de még nem tudja, hogy bocsánatot kér-e.
Bert Koenders holland külügyminiszter a Volkskrant szerint azt mondta, még szüksége van az interjú pontos fordítására. Szerinte „az világos, hogy nincs kapcsolat a terrorizmus és a magyar kormány tettei között. Ez minimum kényelmetlen.”
Ugyanakkor azt is mondta, hogy
Hollandia aggódik bizonyos magyarországi fejlemények miatt,
ilyen a civiltörvény és a jogállam az országban. Azt is mondta: „a nagykövetnek joga van kritizálni.”
A fuhu.hu megkereste a holland külügyminisztériumot is, hogy mit reagálnak a nagykövet visszahívására. Válaszukban elküldték azt a nyilatkozatot, amelyet Bert Koenders a holland sajtónak is elmondott.
Bert Koenders és Szijjártó Péter MTI Fotó: Marjai János
Ebben az áll: „Természetesen nem lehet azt a hatást kelteni, vagy azt mondani, hogy a magyar kormány ugyanazt a módszert alkalmazza, mint a terroristák. Ettől elhatárolódom.”
Azt is mondta, nem tudja, pontosan mire gondolt a nagykövet.
Még nem tudja, hogy bocsánatot kér-e a magyar külügyminisztertől.
Fel fogja hívni, és azt is mondta: nem szeretné, ha elfajulna az ügy.
Ugyanakkor megismételte, hogy ez nem jelenti azt, hogy Hollandia ne szemlélne több dolgot kritikusan: például azt, hogy az uniós döntések ellenére Magyarország nem hajlandó menekülteket befogadni, emellett aggódnak a civiltörvény miatt is. „De ennek nincs köze az ISIS módszereihez” – mondta.
Szijjártó Péter külügyminiszter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy hazarendelte a Hollandiába akkreditált magyar nagykövetet. Szent-Iványi István volt nagykövet a fuhu.hu-nak azt mondta: nem emlékszik arra, hogy az Európai Unió két tagállama között történt-e már ilyen.
Az Index tudósítása szerint a külügyminiszter úgy értékelte ezt: határozatlan időre megszakítottuk a nagyköveti szintű kapcsolatot Hollandiával. Az ügyvivői szintű kapcsolat marad.
Szijjártó Péter a magyar ügyvivőt arra utasította, hogy hétfőn a holland külügyminisztériumban utasítsa vissza Hollandia nagykövetének kijelentéseit, és kérjen magyarázatot.
Az MTI szerint egy kérdésre a külügyminiszter azt válaszolta: ha bebizonyosodik, hogy az interjúban nem a nagykövet magánvéleménye jelent meg, ha a hollandok nem tesznek megfelelő elnézést kérő nyilatkozatot nyilvánosan, akkor a Hollandiába akkreditált magyar nagykövet hazarendelése hosszú távú lesz, illetve
megteszik a még szükségessé váló diplomáciai vagy politikai lépéseket,
és „ha a hollandok így szeretnék folytatni a kétoldalú kapcsolatot, akkor majd mi is így folytatjuk”…
„…nem elégszünk meg zárt ajtók mögötti magyarázattal.” – fejezte be a hosszú mondatot.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Szerinte „Magyarország nem egy bokszzsák”, és a magyar kormány és a terroristák közé egyenlőségjelet tenni olyan vád, amit még a durva vitákat hozó 2015-ben sem tett meg senki, emellett kegyeletsértő is.
Gajus Scheltema távozó holland nagykövet a 168 Órának adott interjúban többek között azt mondta, hogy az iszlámista terroristák
„ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány”.
Arról is beszélt, hogy „a magyar politikusok Brüsszelben távolról sem ilyen agresszívek.
Az indulat itthon tör így elő belőlük, amikor saját szavazóikhoz beszélnek. Személyes találkozóink alkalmával Szijjártó Péterrel mindig szívélyes, baráti hangulatban tárgyalunk.” Szerinte Magyarországon „csak pro és kontra álláspont lehetséges, valaki vagy velünk van, vagy ellenünk.
Klasszikus marxista világlátás.”
Hugo Gajus Scheltema MTI Fotó: Kovács Tamás
Erre válaszul Szijjártó Péter tegnap este felháborítónak nevezte a nyilatkozatot, és bejelentette: „amíg a holland nagykövet nem megy haza, a külügyminisztériumban már nem szívesen látott vendég, egészen biztosan nem fogják fogadni semmilyen szinten”. Ezt követte a mai bejelentés.
Szent-Iványi István volt ljubljanai nagykövet, a Liberálisok külügyi szakpolitikusa a fuhu.hu-nak azt mondta, hogy a mai bejelentés „rendkívül súlyos esetnek látszik”, nem emlékszik arra, hogy az Európai Unió két tagállama között történt-e már ilyen. Azt is mondta, hogy
egy nagykövet nem saját szakállára mond ilyeneket, csak akkor, ha a kormányának is ez az álláspontja.
Szerinte ez egy újabb figyelmeztetés, hogy a kormány rossz úton jár, és helytelen, ahogy erre a magyar kormány reagált, inkább meg kellene nézni, miért vannak ilyen reakciók. Azt mondta: az EU-ban az ilyen válasz teljesen elfogadhatatlan, pláne, hogy Hollandia meghatározó tagja az Uniónak és a NATO-nak is. Szerinte nem mindegy, hogy Magyarország hogyan alakítja Hollandiával a kapcsolatait, bár a magyar kormány eddig is a szélsőjobboldali Geert Wildersszel szimpatizált.
Azt is mondta, hogy reméli, hogy a konfliktus nem jut el odáig, hogy a kijelölt holland utódot nem fogadják el hivatalosan, ez már a diplomáciai kapcsok teljes lerombolásával fenyegetne.
Szerinte ennek csak Magyarország lehet csak a kárvallottja.
Hajdú Nóra, az Együtt alelnöke és külpolitikusa Dilettantizmus a Bem téren című közleményében azt írta: Magyarország érdekeivel ellentétes a döntés, és
„a jelek szerint Szijjártó Péter külügyminiszter még az alapvető diplomáciai fogalmakat sem ismeri.”
A közlemény szerint Hollandia az egyik legnagyobb befektető Magyarországon: a holland cégek nemcsak rengeteg adót fizetnek hazánkban, de több ezer embernek adnak munkát, megélhetést is. Hajdú Nóra azt írja: „Szijjártó Péter
minősíthetetlen stílusú, bárdolatlan megszólalása
nemcsak árt hazánknak, de újabb lépés Magyarországnak az Európai Unióból való kifelé vezető úton.”
Bert Koenders holland és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tavaly Budapesten. MTI Fotó: Marjai János
A Párbeszéd közleménye szerint „Szijjártó Péternek azonnal le kell mondania”. Szabó Tímea és Karácsony Gergely társelnökök azt írták, hogy „az Orbán-kormány a magyar nagykövet visszahívásával ismért csak azt bizonyítja, hogy Magyarországra Putyin alattvalójaként tekint, nem pedig mint az Európai Unió tagjára.”
„Szijjártó távozzon, mielőtt hadat üzen a teljes Uniónak!”
– írják.
A párt szerint a távozó nagykövet „pontosan jellemezte az Orbán-kormány üzelmeit”. Azt írják: nem a magyar embereket, nem az országot, hanem a Fidesz-kormányt kritizálta.
Az LMP közleményében azt írja:
„Szomorú, ha egy felnőtt ember hisztizik, de ha a magyar diplomácia vezetője csinálja, az kifejezetten káros.”
A közlemény szerint „a bazári diplomácia ott tart, hogy Putyinnak díszpolgári címet adnak, a NATO és EU-szövetséges Hollandiával pedig megszakítják a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat. Ez a kínos döntés újra bizonyítja, hogy a Fidesz nem Magyarország jövője, hanem Európa múltja.”
A Jobbik szerint „sajnálatos hogy a magyar külügynek fontosabbak a saját korrupciós forrásai, mint a nemzet érdekképviselete.” A párt közleménye szerint „a magyar diplomácia a teljes elszigetelődés útján halad, melyet jól jelez, hogy a magyar vezetőket már nem látják szívesen más európai fővárosokban, a meghatározó európai politikusok pedig még térségünkben tett útjaik során is elkerülik Budapestet.”
Azt is írják: „csak
reménykedhetünk abban, hogy Donald Trump amerikai elnök nem fogalmaz meg negatív kritikát
az Orbán-kormány korrupciós ügyleteivel kapcsolatban, kiprovokálva a magyar diplomácia vezetőjének hadüzenetét.”
Bokros Lajos, a MoMa elnöke közleményében azt írja: „Megfordult Szijjártó feje a törzsén, ezért rosszul látja a világot? Megszakítani a diplomáciai kapcsolatot Hollandiával, Európa egyik legszabadabb, leggazdagabb és az élet minőségét tekintve egyik legjobb országával
komplett baromság, teljes őrültség.”
Szerinte ez a lépés „iszonyú kárt” okoz Magyarországnak. Azt írja: „A holland nagykövet minden szava közismert tényeket állít. A diplomatának mindenben teljesen igaza van.”
A 62 éves Mirgajasz Sirinszkij holttestére kartúmi rezidenciájának úszómedencéjében bukkantak.
A szudáni hatóságok szerint Mirgajasz Sirinszkij vélhetően természetes okok miatt halt meg, ismert volt ugyanis, hogy a diplomata magas vérnyomástól szenvedett.
A moszkvai külügyi tárca megerősítette Sirinszkij elhunytát. Szergej Konjasin, a kartúmi nagykövetség sajtófelelőse a Rosszija 24 televíziós csatornának elmondta: Sirinszkijt heves szívinfarktusra utaló jelekkel találták, és a helyszínre kihívott mentők nem tudták újraéleszteni.
Az 1954-ben született Sirinszkij 2013-óta látta el Oroszország nagyköveti tisztségét Szudánban.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
