A visegrádi államok 35 millió eurót adnak Olaszországnak a líbiai menekülthullám megállítására, az olaszok viszont ennyi segítség nem elég.
A visegrádi négyek csütörtökön arról döntöttek, hogy jelentős pénzügyi hozzájárulást adnak és közreműködést is vállalnak Olaszország megsegítése érdekében, hogy meg tudja védeni tengeri határait, így Európát és Magyarországot is – közölte Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Unió évzáró csúcstalálkozóján. Erről egy videót is közzétett a Facebook-oldalán:
A V4-ek a támogatásról az uniós állam- illetve kormányfők csúcstalálkozóját megelőzően döntöttek egy olyan tárgyaláson, amelyen Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is jelen volt.
Paolo Gentiloni üdvözölte a megállapodást a támogatásról, de hozzátette, hogy ennek ellenére ezeknek az országoknak is be kellene fogadnia menekülteket. Ugyanerre utalhatott Angela Merkel is, amikor úgy fogalmazott, hogy
„Nem csak a külső határokon történő migrációkezelésében kell szolidárisnak lenni (…), ez jó és fontos, de belső szolidaritásra is szükség van”.
A visegrádi államok vezetői viszont közölték: nem változtatnak az álláspontjukon, és nem engednek be bevándorlókat országukba. Az új lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt javasolta Brüsszelben, hogy vigyék a pénzt oda, ahonnan a menekültek érkeznek, ne pedig a menekültek ellátására fordítsák Európában. Ezzel az állásponttal Németország és sok más uniós állam nem ért egyet. Orbán Viktor viszont úgy értékelte az eddigi tárgyalásokat, hogy
Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, hogy az Egyesült Államok kilép annak az átfogó ENSZ-megállapodásnak az előkészítő munkálataiból, amely a menekültek és migránsok helyzetén hivatott segíteni.
Ezt szombaton jelentette be New Yorkban az amerikai ENSZ-képviselet. Az indoklás az, hogy az elnök összeegyeztethetetlennek tartja a megállapodást saját bevándorlási politikájával.
„Az amerikai ENSZ-misszió ma tájékoztatta a világszervezet főtitkárát, hogy az Egyesült Államok befejezi a részvételét a migrációs világegyezmény előkészületeiben” – áll a közleményben.
A megállapodás elkészítéséről tavaly szeptemberben döntött az ENSZ Közgyűlése, a részletes javaslatot a világszervezet menekültügyi főbiztosságának kell elkészítenie és 2018-as éves jelentésének részeként beterjesztenie. A megállapodás rögzíti a bevándorlókkal szembeni eljárások alapelveit, beleértve az ideiglenes elhelyezésükre, illetve hazatérésük támogatására vonatkozó szabályokat is. Az egyezménynek része lesz egy részletes cselekvési program is.
Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet szerint az Egyesült Államok világelső a menekültek támogatásában, és ezt a szerepét továbbra is meg kívánja őrizni. De hozzátette, hogy
az amerikaiak maguk szeretnének dönteni arról, hogyan védjék meg a határaikat, és kit engedjenek be az országba.
Úgy fogalmazott, hogy a tervezett megállapodás globális szemlélete nem egyeztethető össze az Egyesült Államok szuverenitásával.
Megválasztása óta Donald Trump több nemzetközi egyezményből is kiléptette már az Egyesült Államokat, köztük olyanokból is, amelyeket elődje, Barack Obama idején kötöttek. Ilyen például a párizsi klímaegyezmény, de októberben azt is bejelentették, hogy kilépnének az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből (UNESCO).
Októberig az idén 9964 migráns érkezett ezen az útvonalon az Európai Unióba – közölte a Frontex, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség. A Deutsche Welle közszolgálati média riporterei végigkövették egy kuvaiti migráns útját Chios szigetétől (Görögország) egészen Belgrádig.
A német lap azután találkozott Mohameddel, hogy ő Törökországból eljutott Chois szigetére. Ez úgy sikerült neki, hogy a görög fennhatóság alatt lévő szigeten szándékosan elkerülte a regisztrációt, mert akkor fennállt az esély, hogy az „EU-török egyezmény” értelmében egy török menekülttáborban végzi. Ehelyett nyolcszáz eurórét papírokat vásárolt egy hozzá hasonlító szíriai menekültektől.
Ezekkel egy komp fedélzetén Athénig jutott el, majd onnan az Patrasz városába készült, hogy hajóval Spanyolországba jusson. Ehelyett az embercsempész, akit ő sose látott, másfél hónapnyi athéni tartózkodás után vonaton Thesszalonikibe küldte. Miután megérkezett a görög kikötővárosba telefonon keresztül tartotta a kapcsolatot az embercsempészekkel, akik folyamatosan utasítást adtak neki. Bezsúfolták egy teherautóba, amely a többi migránssal együtt átvitte őt Macedónián és a szerb határon.
A kamiont hátrahagyták, majd pakisztáni csoportvezetők segítségével Szarajevóba vitték. Mohamed itt ismét felvette a kapcsolatot a német újsággal, illetve várja az embercsempészek hívását. Két lehetőség áll előtte: Magyarországon vagy Románián keresztül jutna be az unió területére. Mohamed összesen 4000 eurót fizetett az embercsempészeknek. A kuvaiti migráns bízik benne, hogy valamilyen úton módon eljutthat álmai országába, vagyis Spanyolországba.
„A „Soros tervvel” kapcsolatos október 9-i magyarországi nemzeti konzultációs kérdőív állításai csúsztatásokat és nyilvánvaló hazugságokat tartalmaznak, amelyek célja, hogy szándékosan félrevezessék a magyarokat Soros György bevándorlókra és menekültekre vonatkozó álláspontjáról” – szögezi le az a közlemény, amelyben Soros György pontról pontra cáfolja a kérdőíven szereplő állításokat, és amelyet a Nyílt Társadalom Alapítvány magyarországi szóvivőjétől kaptunk. Íme, az állítások és azok cáfolatai – szöveghűen.
A Nemzeti Konzultáció 1. állítása: Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy évente legalább 1 millió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is.
HAMIS: Egy 2015-ös kommentárban Soros György azt mondta, hogy a Szíriában folyó háború miatt az Európai Uniónak „az előrelátható időszakban legalább egy millió menekültet kellene befogadnia évente. És hogy ez megoldható legyen, a terhet igazságosan kell elosztani” (“Rebuilding the Asylum System,” Project Syndicate, 2015. szeptember). Egy évvel később, miután a körülmények megváltoztak, azt javasolta, hogy az Európai Unió vállaljon kötelezettséget arra, hogy „csupán 300 000 menekültet fogadjon be évente” (“Saving Refugees to Save Europe,” Project Syndicate, 2016. szeptember 12).
A Nemzeti Konzultáció 2. állítása: Soros György a brüsszeli vezetőkkel együtt azt is el akarja érni, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt. HAMIS: Soros György világosan hangot adott annak a meggyőződésének, hogy „az Európai Uniónak vissza kell szereznie az ellenőrzést határai felett.” Soros György úgy gondolja, hogy „az Európai Uniónak közös mechanizmust kell létrehoznia annak érdekében, hogy megvédje határait, elbírálja a menedékjogot kérelmezők beadványait és elhelyezze a menekülteket.” (“Saving Refugees to Save Europe,” Project Syndicate, 2016. szeptember 12).
A Nemzeti Konzultáció 3. állítása: A Soros terv része, hogy a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettek a kelet európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie.
HAMIS: A menekültválságot tárgyaló legutóbbi kommentárjában Soros György azt javasolta, hogy „a menekültek elhelyezése épüljön önkéntes alapokra.” Kiemelte, hogy „az EU nem kötelezheti tagálalmait, hogy befogadjon olyan menekülteket, akiket nem akar, vagy hogy a menekültek olyan helyre menjenek, ahol nem szívesen fogadják őket.” (“Saving Refugees to Save Europe,” Project Syndicate, 2016. szeptember 12).
A Nemzeti Konzultáció 4. állítása: A Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint (28 000 euró) állami segélyt.
HAMIS: Soros György nem mondta azt, hogy Magyarországot arra kellene kötelezni, hogy 9 millió forint állami segélyt fizessen minden bevándorlónak. Azt mondta, hogy „a megfelelő finanszírozás kritikus. Az Európai Uniónak €15 000 összeget kellene juttatnia minden menekültnek az első két év mindegyikében a lakhatási, egészségügyi és oktatási költségek fedezetére, és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamok számára.” (“Rebuilding the Asylum System,” Project Syndicate, 2015. szeptember 26.). Ez egyértelműen olyan juttatás lenne, amelyet az Európai Unió ad Magyarország számára. Tavaly Soros György bejelentette, hogy 430 millió euróval kíván hozzájárulni személyes vagyonából ennek a finanszírozásához „olyan befektetések céljára, amelyek kifejezetten a bevándorlók, menekültek és a befogadó közösségek szükségleteit fedeznék.” (“Why I’m Investing $500 Million in Migrants,” The Wall Street Journal, 2016. szeptember 20.).
A Nemzeti Konzultáció 5. állítása: Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.
HAMIS: Soros György soha nem tett ilyen kijelentést. Ez hazugság.
A Nemzeti Konzultáció 6. állítása: A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen.
HAMIS: Soros György soha nem tett ilyen kijelentést. Ez hazugság.
A Nemzeti Konzultáció 7. állítása: A Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket.
HAMIS: Soros György soha nem tett ilyen kijelentést. Ez hazugság.
A portálunkhoz eljuttatott közlemény leszögezi azt is, hogy miközben Magyarország egészségügyi és oktatási rendszere aggasztó állapotban van és a korrupció mindent áthat, a jelenlegi kormány külső ellenséget kreál, hogy ezekről a problémákról elvonja állampolgárai figyelmét. A kormány Soros Györgyöt választotta ki erre a célra, és nagyszabású Soros-ellenes médiaháborút indított, amelynek költsége több tízmillió euróra rúg az adófizetők pénzéből, felszítja az iszlámellenes hangulatot és olyan antiszemita szófordulatokat használ, amelyek az 1930-as éveket idézik. A nemzeti konzultáció azon propagandakampány része, amely 2015 májusában kezdődött és magában foglalta az „Állítsuk meg Brüsszelt” konzultációt 2017 tavaszán, valamint a 2016-os, a bevándorlók és menekültek ellen irányuló népszavazást.
A közlemény szerint aggódó polgárként Soros György rendszeresen közöl kommentárokat világszerte, amelyekben több témában is kifejti véleményét és megoldásokat szorgalmaz, ideértve a migrációs válságot is. Ezek mindenki számára elérhetőek a következő honlapon: www.GeorgeSoros.com.
A Nyílt Társadalom Alapítvány magyarországi szóvivője, Csontos Csaba korábban már részletesen beszélt a FüHü-nek arról, hogy a nemzeti konzultáció hamis állításokra épül.
Rabszolgavásárt rögzített a CNN nem messze Tripolitól, Líbia fővárosától. 500-700 dinárt kérnek egy-egy erős, munkaképes rabszolgáért. Az ENSZ értékelése szerint borzalmas körülmények között élnek a bevándorlók Líbiában.
Zeid Raad al-Huszein, az ENSZ emberi jogi biztosa körutat tett Líbiában, hogy megszemlélje, milyen körülmények között élnek a bevándorlók az országban. Borzalmas tapasztalatokról számolt be, a minden emberi joguktól megfosztott szerencsétleneket hangárokba zsúfolják össze, ahol a legelemibb szükségletek biztosítása sem történik meg.
Gyakori a kínzás, a verés, a nemi erőszak.
Mindez jelentős részben összefügg azzal az egyezménnyel, melyet Olaszország kötött Líbiával a migránsokkal kapcsolatban – hangsúlyozza az ENSZ emberi jogi biztosa.
Korábban Olaszország azt közölte Líbiával, hogy csökkentik a bevándorlók számát, akik tengeri úton eljuthatnak Európába. Az olasz belügyminiszter nyíltan ünnepelte a megállapodást, hiszen a líbiai partok fokozott őrzése miatt – amelyet ez EU is támogat anyagilag – sokkal kevesebb menedékkérő érkezett Olaszországba, ahol a menekülttáborok már így is megteltek. Csakhogy a bevándorlók találtak más útvonalakat, és Líbiában sokszor brutális módszerekkel akadályozzák meg a népvándorlást Európa felé.
Az ENSZ emberi jogi biztosa szerint felháborító a migránsok helyzete Líbiában, és a nemzetközi közösség nem tehet úgy, mintha nem látná, milyen „elképzelhetetlen borzalmaknak” vannak kitéve ezek az emberek.
Fának ütközött egy osztrák rendszámű BMW Ráckeresztúron, amelyben tíz bevándorló utazott, akik nem tudták igazolni magukat.
Baleset történt szombaton késő este a 6204-es számú úton, Ráckeresztúr belterületén, ahol egy autó fának ütközött – írja a police.hu. A sofőr elmenekült a helyszínről.
A benne utazó tíz külföldi állampolgár megsérült, közülük egy ember súlyos, míg kilenc könnyű sérülést szenvedett. Személyazonosságukat és azt, hogy jogosan tartózkodnak az országban egyikük sem tudta igazolni.
A könnyebb sérülteket a rendőrök kihallgatták, majd visszakísérték őket a határzárhoz, súlyosan megsérült társukat pedig kórházban ápolják.
Kora délután elfogták azt a 39 éves orosz állampolgárságú férfit is, aki az autót vezette, vele szemben embercsempészés gyanúja miatt indult büntetőeljárás.
Az Origo továbbra is politikát csinál a Marton-ügyből, de már Verebes Istvánt, és a Színművészeti Egyetemet sem kímélik, miközben a 888 talált egy nyugat-európai megmondóembert, aki védelmébe vette az EU ellen szabadságharcot folytató kelet-európai országokat. Ja, és a migránsok sem maradhatnak ki a gyűjtésből.
Az Origo a Marton-ügy kapcsán a balliberális összeesküvésről
„Marton László szexuális zaklató rendező, a balliberális kulturális-politikai világ kedvence bocsánatot kért áldozataitól. Elismerni lényegében nem ismert el semmit, egyelőre a rendezéseit sem vette még le a Vígszínház, de magával Martonnal túl sok dolgunk már nincs. A botrányt elindító áldozata megbocsátott neki, az ő helyzetében ez teljesen érthető. Ha a borzalmas Marton-örökségtől mer megszabadulni Eszenyi Enikő, az új igazgató, akkor a Vígszínház megteszi azt, amit ebben a helyzetben megtehet. A Színművészeti Egyetem az már külön ügy, egészen pontosabban a Csizmadia Tibor vezette színházi szak. Arra vissza fogunk térni. Ott még van mit feltárni. De amivel most kell (tovább) foglalkoznunk, az a balliberális színházi álelit gyomorforgató viselkedése. Most éppen a pártállam kabarérendezője, a Heti Hetes nyugdíjas sztárja, Verebes István mondott és írt olyan dolgokat, amelyekre reagálni kell.” (Origo: Verebes István halott embereket gyaláz, így mentegeti a szexuális zaklatót)
Ünnepelt kiállás Magyarország mellett a 888-on
„Éric Zemmour francia politikai kommentátort az RTL Rádió élő adásában kérdezték Közép-Európáról és az ott zajló politikai folyamatokról. Nyugati elemzőktől szokatlan módon, Zemmour úgy látszik megértette térségünk felemelkedésének okait és fontosságát, ezzel is bizonyítva, hogy az Európa jövőjéről szóló vitát bizony Közép-Európa nyerte.
«Azt hisszük, hogy ellenségesek a liberalizmussal szemben. Illiberálisoknak hívjuk őket, de a valóságban ők talán még többet tesznek a szabad piacért, hiszen ismerik, a saját bőrükön tapasztalták a kommunista rendszer rombolását. Euro-szkeptikusoknak csúfolják őket, de valójában ők azok, akik még inkább támogatják Európát…»” (888.hu: Ilyen szépen még senki sem állt ki Közép-Európa és Magyarország mellett)
Pokolian rejtélyes migránsháromszög a Riposton
„Egyre nagyobb a mozgolódás a szerb-magyar-horvát határon. Az elmúlt napokban a kerítés ellenére egyre nagyobb fogásokról számolt be a rendőrség. A bólyi erdőben egy 70 ember megölésével gyanúsított pakisztáni férfit kaptak el.
Rengeteg a dolguk a baranyai és Bács-Kiskun megyei rendőröknek! Míg korábban úgy tűnt, az embercsempészek és migránsok a román határ felől próbálkoznak, ahol egyelőre nem véd a kerítés, az utóbbi időben mégis inkább a magyar-horvát-szerb határ mellett alakult ki egy rejtélyes háromszög.
Ott, ahol egyre-másra bukkannak fel illegálisan Magyarországon tartózkodó migránsokkal teli furgonok…” (Ripost: Elszabadult a pokol a déli határon!)
A Pesti Srácok az új jobboldal kézikönyvéről
„Az új jobboldal egyre népszerűbb Nyugat-Európában, illetve az USA-ban. Bár hazánkban a politikai közeg miatt még nem volt rá szükség, a jelenleg zajló politikai folyamatok megértéséhez fontos, hogy átlássuk, miről is van szó. Ehhez nagy segítséget nyújt Daniel Friberg könyve: a Jobboldal visszatér, mely részben iránytűként szolgál az Új Jobboldal megértéséhez, ugyanakkor alternatívát is kínál, amely a jelenlegi rendszer helyébe léphet. …
«Több, mint fél évszázadnyi meghátrálás. kirekesztettség, az egyre agresszívabb és követelőzőbb baloldalnak tett engedmények után az igazi európai jobboldal elégtételt követelve tér vissza. Egy nappal sem korábban a kelleténél, hiszen Európa számos problémával, sőt fenyegetéssel néz szembe»– kezdi könyvét Daniel Friberg, aki hiánypótló művet adott ki azoknak, akiket érdekel az Új Jobboldal, és meg szeretnék érteni azokat a folyamatokat, amelyek a mai PC társadalom alapjait fektették le.” (Pesti Srácok: Kötelező olvasmány Daniel Friberg a baloldal legyőzéséről szóló kézikönyve)
Orbán Viktor szokásos rádióinterjújában a „Soros-birodalomról” kiszivárgott dokumentumokra hivatkozva arról beszélt, hogy az Európai Parlamentben célja egy kevert népességű Európa létrehozása, és a magyar politikusok lejáratása érdekében is mozgósították a Soros-hálózatot. A miniszterelnök Kelet-Európa kapcsán október 23-a után ismét migránsmentes övezetről beszélt.
A miniszterelnök ezekre a bizonyos dokumentumokra hivatkozva azt mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy a hálózat tagjai Brüsszelben azért dolgoznak, hogy „a bevándorláskérdésben a Sorosékkal szemben állást foglaló magyar kormányt (…) elítéltessék, megbélyegezzék, és rászorítsák, hogy változtassa meg a migránspolitikáját”.
Orbán Lázár János csütörtöki kormányinfójával összhangban arról beszélt, hogy
a nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködésével fel kell fedni a „Soros-hálózatot”, hogy kiderüljön kik, miért és hogyan akarják befolyásolni a magyarok életét.
Hozzátette, hogy az is fontos kérdés, hogy kik azok, akik együttműködnek ebben innen, Magyarországról.
Arra a felvetésre, hogy Navracsics Tibor magyar uniós biztos szerint nincs Soros-terv, Orbán Viktor azt felelte: „látja, még ő sem tudja, tehát ez annál is inkább amellett érv, hogy tudjuk meg”.
A miniszterelnök megemlítette: a napvilágot látott dokumentumok szerint a „Soros-birodalomnak” listája van arról, ki az a több mint 200 EP-képviselő, akit a hálózat a barátjának tekint. A kevert népességű Európa létrehozásában is ők működnének közre a miniszterelnök szerint, és az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságában (LIBE) pedig jó néhány ilyen képviselő van, köztük magyarok is.
Azt is idézte a kiszivárgott iratokból, hogy magyar politikusok lejáratása érdekében ugyancsak mozgósítják a Soros-szervezeteket. (Ezek a bizonyos iratok, amelyeket Orbán az interjúban emlegetett, a DC Leaks által 2016-ban publikált, orosz heckerek által a Nyílt Társadalom Alapítványok szervereiről letöltött több ezer dokumentumot jelentik. Csütörtökön Hidvéghi Balázs, a Fidesz szóvivője is arról beszélt, hogy ezek a dokumentumok leleplezik a Soros-hálózatot, viszont a DC Leaks az orosz kormányhoz köthető, és általában korántsem tartják megbízható információforrásnak.)
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió stúdiójában, ahol interjút ad a 180 perc címû mûsorban 2017. október 27-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A múlt heti brüsszeli EU-csúcsról Orbán péntek reggel azt mondta, hogy egy-másfél éve küzd azért, hogy ne születhessen a jövendő európai menekültpolitikáról olyan dokumentum, amelyben a magyar szuverenitást sértő elemek találhatók. Hozzátette, óriási volt a nyomás rajta, hogy kössön kompromisszumot migránsügyben, és járuljon hozzá a kötelező kvótához, de ezt elhárította, és abban maradtak, hogy decemberen, majd a következő év első félévében foglalkoznak újra a bevándorlási rendszer kérdéseivel.
Közben azonban szerinte „mozognak a nyulak a bokorban”, mert az EP egyik bizottsága már meg is fogalmazta azokat az alapelveket, amelyekre építeni akarja a bevándorláspolitikát – mondta a már említett LIBE-tervezetről.
„Ha oda jutnánk egyszer, hogy Berlinben vagy Brüsszelben megmondanák, ki tartózkodhat Magyarország területén, az azt jelentené, hogy Berlinnek vagy Brüsszelnek lennénk alárendelve” – ez pedig elfogadhatatlan a miniszterelnök szerint. Úgy fogalmazott, hogy
„ha egyszer rést nyitnak ezen a falon, akkor azon be fog ömleni a víz”.
Kifejtette, hogy kétfajta országcsoport létezik az EU-ban: az egyik a „migránsmentes övezet”, ez Közép-Európa, a másik pedig a bevándorlóországok csoportja. Azt pedig kizártnak tartja, hogy az egyik csoport a másikra erőltesse az elképzelését, ezért az a kérdés, hogy az együttélés hogyan valósul meg.
Kitért a nemzeti konzultációra, amely szerinte azért is fontos, hogy az embereknek legyen véleményük, és „szép lassacskán egy nevezőre jussunk mi mindannyian, magyarok, és ha egy nevezőn vagyunk, akkor tudjuk érvényesíteni az érdekeinket”.
A Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök és a visegrádi államok (V4) múlt heti találkozóját úgy jellemezte, hogy Brüsszel a királyi udvarok „kicsit elitistaszagú kultúrájára” emlékeztet. A miniszterelnök beszámolója szerint a leghangsúlyosabb téma ott is a migránsügy volt, és Juncker nagyobb együttműködési szándékot kért, Orbán pedig több tiszteletet.
A cseh és az osztrák választás eredményét úgy értékelte az MTiI beszámolója szerint, hogy a választóktól olyanok kaptak megbízást, akik „nagyon hasonlítanak” a jelenlegi V4-vezetőkre, és a bevándorlás ügyében „egy húron pendülnek velünk”, vagyis megerősödtek a migrációt elutasító országok.
Az afrikai menekültek körében egyre nagyobb népszerűségnek örvend a tunéziai embercsempészek által kínált szolgáltatások és Európába tartó útvonalak.
Eddig a vállalkozó szelleműek Afrikából inkább Líbiából indultak útnak, de most Tunézia szerepe felértékelődött – állapította meg helyszíni riportjában a Reuters. A líbiai milíciák lepaktáltak Olaszországgal, hogy visszatartsák a migránsokat. Azonkívül Líbia partjait egyre jobban őrzik az olasz és más uniós tagállamok haditengerészetei.
A Líbiából kivándorlók célpontja általában Lampedusa, de az borzasztóan túlzsúfolt és szigorúan őrzött. Ezért a tunéziai embercsempészek inkább Szicília szigetét célozták meg, amelynek partvidéke nagyon hosszú és amúgy is a csempészetnek ott évezredes hagyománya van. Ráadásul ott a hatóságok sokkal elnézőbbek:
kizárólag az iszlamista terroristákra vadásznak.
Jelenleg a tunéziai migránsok döntő többsége gazdasági kivándorló, miközben régebben Ben Ali rendszere elől menekültek Európába. A diktátor 2011-ben megbukott, de a demokrácia és az iszlamista kormányzás sem tudott új munkahelyet teremteni. Ezért aztán tömeges a jelentkezés az embercsempészeknél, akik jelentős komoly összegeket fizetnek.
Egy jegy Tunéziától Szicíliáig 3000 dinár vagyis 1223 dollár. Nem kis pénz ez egy munkanélküli fiatalnak, de nem is lehetetlen összeszedni. Így aztán egyre többen vágnak neki az új embercsempész útvonalnak Tunéziából Szicíliába – mesélte a parti őrség parancsnoka.
Óvatos becslések szerint ma már a félmilliót is meghaladja azoknak a magyaroknak a száma, akik külföldön telepedtek le az utóbbi években. Külön aggasztó, hogy a – szerencsés esetben csak ideiglenesen – kivándorlók hatvan százaléka fiatal, a 18-39 éves korosztályból kerül ki. Vannak visszavándorlók, de mint az Orbán-kormány Gyere haza fiatal! Programjának kudarca is mutatja, nehéz a már kint élőket visszacsábítani. Egy uniós kutatás az okokat, motivációkat keresi, az idővel talán majd segíthet.
Ma már szinte nincs olyan magyar család, amelyet ne érintene a kivándorlás. Habár minden migrációs lépés mögött egy-egy – vagy akár több, de mindenképpen – konkrét ok húzódik, mindenki saját szájíze – értsd ez alatt világ- és politikai nézete, hite, neveltetése, stb. –alapján magyarázza családtagjának ideiglenes vagy végleges távozását az országból, abban mindannyian egyetértünk, hogy ez nem jó. Nem jó sem az országnak, sem a gazdaságnak, s legfőképpen nekünk az ittmaradóknak, s persze maguknak az érintetteknek sem – hiszen akár még „be is jöhet” a kivándoroltaknak a külföldi letelepedés, kevés kivételtől eltekintve nekik is jobb lenne idehaza, családi, baráti, hazai körben boldogulni, békében és nyugalomban. De ez napjainkban sokszázezer magyarnak nem adatik meg.
Pedig az országnak is létérdeke, hogy a kivándorlás folyamata megálljon, s a magyar migránsoknak legalább egy része visszataláljon Magyarországra.
Ehhez azonban ismerni kell a kivándorló magyarok motivációját is. S pontosan ezt célozza egy olyan uniós projekt, amelynek nem csak egyik résztvevője, de vezető partnere a Központi Statisztikai Hivatal. Az idén indult és 2019-ben záruló, Youmig néven futó kutatás a 15-34 éves korosztály vándorlásának okaira, migrációs, családalapítási és munkavállalási trendjeire igyekszik válaszokat találni. A 850 millió eurós uniós projekt vezetését a KSH pályázaton nyerte el, a kutatásban nyolc Duna-menti ország – Németország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Románia, Bulgária, Szerbia és Magyarország – 16 intézménye vesz részt.
Azok a fránya adatok
A kivándorlás mértékének erősödése 2008-ban kezdődött, jelentősebb megerősödése 2010-től mutatható ki – látható fekete-fehéren az adatokból, amelyek több forrásból is származhatnak, s ezért a számok is némileg eltérhetnek – s el is térnek – egymástól, de a trendek és a nagyságrendek egyformák. Az elvándorlás mértékének nyomon követésére alapvetően a hazai regiszterek és a külföldi, úgynevezett tükörstatisztikák szolgálnak – olvasható egy KSH kiadványban. A magyar állampolgárok elvándorlásának mérése leginkább az egészségbiztosítás nyilvántartásaira, a más országokban készült bevándorlási statisztikákra és egyéb, például az Európai Unió tagállamainak munkaerő-felméréseire támaszkodik.
Az Eurostat adatai alapján az adott év január 1-jén európai országokban tartózkodó magyar állampolgárok száma 2000 és 2015 között folyamatosan, 74 ezer főről 370 ezerre nőtt. A 2012 és 2014 között zajlott SEEMIG kutatás arra jutott, hogy 2013 elején 350 ezer fő volt azoknak a kivándorolt magyaroknak a száma, akik 1989 után, és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot. A SEEMIG projekt további fontos eleme volt a kivándorló magyar állampolgárok a három fő célország – Németország, Nagy-Britannia és Ausztria – szerinti összetételének vizsgálata. A Nagy-Britanniába települők például különösen fiatalok: az adatfelvételkor átlagéletkoruk 33 év volt, kiköltözésük idején pedig mindössze 29 évesek voltak.
Napjainkban óvatos becslések szerint is már több mint félmillió magyar dolgozik és él külföldön, ami mérhetetlenül nagy problémát okoz idehaza, beleértve a társadalom elöregedését, a foglalkoztatási anomáliákat vagy éppen akár – s ez éppen ennyire fontos – a lakosság lelki tényezőjét.
A kivándorlás leginkább a 15-34 éves korosztályt érinti: ez az korosztály, amely a teljes népességnek a 24,4 százalékát adják, miközben a kivándorlók körében 60 százalékos az arányuk.
Ezt amúgy az egészségbiztosítási rendszer nyilvántartásának feldolgozott adatai alapján lehet megállapítani.
Külön aggasztó, hogy nem csak közvéleménykutatások mutatják ki a fiatalok körében elképesztő teret nyert migrációs hajlandóságot, kutatások is erre a következtetésre jutnak.
Az előbbire példa a Magyar Nemzet által a tavasszal ismertetett kutatás, amelyet a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének (NKI) tudományos főmunkatársa, Gödri Irén jegyzett, aki az 1500 fős reprezentatív felmérés eredményei alapján a többi között arra jutott, hogy
a 18–40-es korosztályból 680 ezren, minden harmadik ember gondolkodott már azon, hogy más országban folytassa az életét.
Az utóbbira pedig a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 tanulmány lehet példa, amelynek az adataiból az derül ki, hogy minden harmadik (33 százalék) 15–29 éves fiatal tervezi, hogy külföldön tanul vagy munkát vállal. 2012-ben a fiatalok 33 százaléka tervezett munkát vállalni külföldön, ez az arány 2016-ban 31 százalékra csökkent, a külföldi tanulást tervezők aránya pedig 2012-ben 7 százalékról 2016-ra 8 százalékra változott.
A YOUMIG projekt
A több évig tartó, az idén januárban indult uniós kutatás keretében már közzétettek alapindormációkat, például azokat, amelyek Magyarország és azon belül külön Szeged fiataljainak a kivándorlási folamatát mutatják.
Igz, nem magyar jelenség ez – bár nálunk már szinte ipari méreteket ölt –, az egész Duna menti régióban a fiatalok vándorlási folyamatai az elmúlt években egyre inkább erősödnek. Nem véletlen, hogy a 850 millió forintos összköltségű, az Európai Unió által finanszírozott projektben (YOUMIG – Improving Institutional Capacities And Fostering Cooperation To Tackle The Impacts Of Transnational Youth Migration) – amelynek vezető partnere a KSH –szakmai partnerként részt vesz a Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala; Bulgária Statisztikai Hivatala; az Informatikai és Statisztikai Hivatal (INFOSTAT), Szlovákia; a Bécsi Egyetem (UNIVIE), Ausztria; a Délkelet-Európa Kutatóintézet (IOS), Németország; a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Románia; a Társadalomtudományi Kutatóintézet, Szerbia, valamint a Szlovén Gazdaságkutató Intézet. A szakmai partnereken felül a YOUMIG-hoz a Népességkutató Szövetségi Intézet, Németország és Ausztria Statisztikai Hivatala, valamint a fejlesztések fő „terepéül” szolgáló önkormányzati szintről hét ország hét partnerönkormányzata társult. Magyarországon Szeged Megyei Jogú Város önkormányzata látja el a partnerségből adódó feladatokat.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
