Kezdőlap Címkék Michel Barnier

Címke: Michel Barnier

Senki sem pótolhatatlan: Séjourné az új francia biztos jelölt

Thierry Breton nagy dirrel durral távozott – Ursula von der Leyent hibáztatva. Bár Macron elnök eredetileg őt jelölte, de habozás nélkül váltott: Séjourné külügyminiszter az új francia biztos jelölt.

“Óriási megtiszteltetés, hogy az Európai Uniót szolgálhatom” – írta X-en a 39 éves Stephane Séjourné. Akkor már tudhatta: szerdán már Strasbourgban lesz, hogy megkezdhesse a munkát az uniós csúcson.

Miért távozott oly dühösen Thierry Breton? Mert Ursula von der Leyen nem ígért neki olyan jelentős biztosi posztot, melyet a franciák elvártak volna. Macron elnök ezért megvitatta a cserét Ursula von der Leyennel, és látszólag most már minden rendben van. Vagy mégsem? Macron elnök túlságosan is sokat akar: egyrészt a brüsszeli bizottság első alelnöki posztját, másrészt oly széles portfoliót, mely magába foglalná az európai ipar fejlesztéstől kezdve a hadiipar koordinálásáig azokat a területeket, melyek meghatározók lehetnek a következő öt évben. Mit kap Séjourné illetve Franciaország? Mindenekelőtt az első alelnöki posztot, majd pedig széles portfóliót, amelyben benne van a belső piac és az iparfejlesztés, de a hadiipar már nem – árulta el egy magát megnevezni nem kívánó francia diplomata a brüsszeli Politiconak.

Személyes tényezők is szerepet játszottak abban, hogy Thierry Bretonnak végülis távoznia kellett: túlságosan is agresszíven képviselte a francia érdekeket holott a biztosok elvben az uniós álláspontot kell vallaniuk. Minden szentnek persze maga felé hajlik a keze, de Thierry Breton francia ügybuzgalma zavarta a németeket és sok más uniós tagállamot is. Séjourné viszont diplomata tehát sokkal ügyesebben képviselheti Franciaországot és az Európai Uniót egyszerre.

Nemek egyensúlya

Ursula von der Leyen azt szeretné, ha a nők nagyobb szerepet kapnának az új brüsszeli bizottságban. Ezért arra kérte Romániát és Szlovákiát, hogy vonják vissza biztos jelöltjeiket, akik az erősebb nemhez tartoztak. Bukarest és Pozsony készségesen visszavonulót fújt, és immár jelöltjeik a szebbik nemhez tartoznak.

Ki lesz a francia külügyminiszter?

A legutóbbi időkig úgy tűnt, hogy Michel Barnier miniszterelnök meghosszabbítja Séjournét a diplomácia élén. Az új helyzetben máris megindult a harc a Quai d’Orsay feletti uralomért. Michel Barnier maga is tapasztalt diplomata, kétszer is volt uniós biztos, és ő irányította a brexit tárgyalásokat. Csakhogy Franciaországban a külügyek, a belügyhöz és a hadügyhöz hasonlóan, királyi portfóliót jelentenek vagyis közvetlenül a köztársasági elnökhöz tartoznak. A külügyminiszter neki jelent, és őt képviseli Brüsszelben és másutt. A francia sajtó szerint Darmanin belügyminiszter máris jelezte: szívesen átvenné a külügyet. A francia belügyminiszter presztízse nagyon megnőtt a párizsi olimpia után hiszen sokan tartottak valamiféle merénylettől, de semmi ilyen nem történt miközben a nagy rendőri készültség ellenére rengetegen tekintették meg nyugodtan az olimpiát és a paralimpiát Párizsban.

Felül tud-e emelkedni a káoszon Michel Barnier, az új francia kormányfő?

Két hónappal választási veresége után Emmanuel Macron elnök a 73 éves egykori uniós biztost nevezte ki a kormány élére Franciaországban, ahol a parlamentben patthelyzet áll fenn, mert az elnöknek nincsen többsége.

Az Élysée palota közleménye azt a reményt fogalmazta meg, hogy a konzervatív politikus valamiféle nemzeti egységkormányt tud létrehozni Franciaország sürgető problémáinak megoldására. Az egykori kormánypárt, mely De Gaulle tábornoktól Nicolas Sarkozy elnököt oly sokat vezetőt adott Franciaországnak máris tudatta a világgal: Michel Barnier támogatását attól teszi függővé, hogy az új miniszterelnök milyen politikai célokat tűz ki maga elé.

A szélsőbaloldal legbefolyásosabb vezére, Mélenchon közölte:

”Macron elnök ellopta a legutóbbi választás eredményét!”

Tüntetésre szólította fel híveit szeptember hetedikére. Az első helyet a választáson az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség szerezte meg. Ebben benne van a mérsékelt baloldal: szocialisták, zöldek, kommunisták és a szélsőségesek mint Mélenchon.

Macron elnök, akinek pártja a harmadik helyen végzett, mert a szélsőjobb is megelőzte, abban bízik, hogy az Új Népfront mérsékelt pártjai megszavazzák majd az új kormányt. A szélsőjobboldal, melyet Marine Le Pen asszony vezet, nem veti el eleve Michel Barnier kormányát, a kivárásra játszik. Marine Le Pen asszony már a 2027-es elnökválasztásra készülődik, ezért együtt akar működni a mérsékelt jobboldallal éppúgy mint Giorgia Meloni Olaszországban.

Kicsoda Michel Barnier?

A veterán uniós diplomatát a világ akkor ismerte meg amikor Brüsszel megbízásából ő irányította a brexit tárgyalásokat, amelyek Nagy Britannia kilépésének jogi feltételeit rögzítették. A maratoni tárgyalások végülis sikerrel jártak, de Nagy Britannia új munkáspárti kormánya jelezte: új uniós politikát kíván folytatni noha nem akarja visszavinni a brit szigeteket az Európai Unióba, de szoros együttműködésre törekszik vele.

Michel Barnier Párizsban a European Business Schoolban szerzett diplomát, ezért fiatal kora óta tárgyalóképes angolul éppúgy mint Emmanuel Macron elnök. A francia elit köreiben ez egyáltalán nem általános, mert Párizsban sokáig úgy vélték: az Európai Unió vezető nyelve a francia, melyet az angol és a német csak kiegészít.

Michel Barnier a kohézióért és reformokért felelős biztos volt az Európai Unióban 1999 és 2004 között tehát akkor amikor Magyarország és más közép-kelet-európai államok uniós tagságát előkészítették. Utána egy évig Franciaország külügyminisztere volt.

2010 és 2014 között újra uniós biztosként intézte az európai ügyeket: ezúttal a belső piac és a szolgáltatások tartoztak hozzá. Innen került azután a brexit főtárgyaló posztra, melyet 2021-ig töltött be. 2021-ben a mérsékelt jobboldal színeiben megpróbálkozott az elnökjelöltséggel, de pártján belül alulmaradt.

Míg elődje Franciaország legfiatalabb miniszterelnöke volt, ő a legidősebbek és a legtapasztaltabbak közé tartozik. Minden bizonnyal ezért is esett rá Macron elnök választása, aki így próbálja megakadályozni a káosz kialakulását a francia belpolitikában. Michel Barniernek komoly problémákat kell megoldania hiszen a francia államadósság meghaladja a GDP 100%-át, és a költségvetés hiánya is túl jár a 3%-on. Ezért az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított Franciaország ellen is.

Michel Barnier főtárgyaló elnökjelölt Franciaországban

A Brexit tette nemzetközileg ismertté az egykori francia minisztert, mert a véget nem érő tárgyalásokon ő képviselte az Európai Uniót Nagy Britanniával szemben. A 70 éves politikus már akkor jelezte: nem kíván nyugdíjba vonulni hanem a francia politika csúcsára tör.

Korlátozni akarom a bevándorlást, újra a munkát szeretném a társadalom központi értékévé tenni, irányítani kívánom a klímaváltozás elleni harcot, amely mindent megváltoztat- hangsúlyozta Michel Barnier élő adásban a legnézettebb egyes csatornán Franciaországban.

„Nehéz időket élünk, melyek sokat követelnek tőlünk. Olyan Franciaország elnöke szeretnék lenni, mely megbékélt önmagával. Azt szeretném, ha a világban respektálnák a franciákat és Franciaországot.”

Michel Barnier a negyedik jelölt a jobboldal előválasztási kampányában. A legesélyesebb jelölt, Xavier Bertrand nem hajlandó résztvenni az előválasztáson. Nem véletlenül, mert a legutóbbi előválasztás során kínos meglepetés érte a legesélyesebb jelöltet: Nicolas Sarkozyt, Franciaország ex elnökét kiszavazták! A magyar származású francia politikus fiatalabb Michel Barnier-nél, de egyelőre nem ítéli reálisnak azt, hogy a Les Républicains párt, amely De Gaulle elnök mozgalmának utóda, komoly esélyekkel vághatna neki az elnökválasztási harcnak jövő áprilisban. Nicolas Sarkozy kiváló kapcsolatot ápol az Élysée palota mai lakójával, Emmanuel Macronnal, aki gyakran ki is kéri a tanácsait.

A Brexit tanulságai

Macron elnöknek az volt a véleménye, hogy a britekkel meg kell fizettetni a kilépése árát, hogy ezzel elriasszák a többi tagállamot attól, hogy kövessék Nagy Britanniát. Michel Barnier viszont az uniós álláspontot képviselte, amelynek az volt a célja, hogy a kilépés után is megmaradjon a kapcsolat Londonnal. Michel Barnier érdemeit e tekintetben mind Brüsszelben mind pedig Londonban elismerik. Más kérdés, hogy a francia szavazók számára ez mit jelent. Macron elnök nem véletlenül hangsúlyozza mind gyakrabban a francia nemzeti érdeket hiszen fő vetélytársa az elnökválasztáson valószínűleg Marine Le Pen asszony lesz. A szélsőjobboldali jelölt a vírusválság idején a háttérbe szorult, de az afganisztáni válság és a migráns probléma újra megnövelheti a népszerűségét.

Barnier a jobboldal jokere

Legalábbis ezt állítják hívei – írja a Le Monde.

„Kompetens, és össze tudja egyeztetni Franciaország érdekeit az Európai Unióval. Hatszáz szerződést tárgyalt meg az Európai Unió nevében”

– hangsúlyozza Brigitte Kuster asszony, aki a jobboldal egyik parlamenti képviselőjeként támogatja Michel Barnier jelöltségét. Egy másik híve Joe Bidenhez hasonlítja: „egyesíteni tud egy megosztott országot. Éppúgy mint Joe Bidennak, Michel Barnier-nak is megvan a nemzetközi tapasztalata, amelyet el is lehet várni egy francia elnöktől” – mondja Daniel Fasquelle, Touquet-Paris-Plage polgármestere.

Ez a kisebbség – írja a Le Monde, amely rámutat arra, hogy a jobboldal többsége nem hisz Michel Barnier elnökválasztási esélyeiben. Azt tartják róla, hogy túlságosan is hasonló a politikai vonala mint Emanuelle Macron köztársasági elnöké.

Barnier a nemzetközi színtéren profi és hiteles, de mindez az országon belül nem indítja meg az emberek képzeletét – nyilatkozta a jobboldal egy magát megnevezni nem kívánó fontos parlamenti képviselője a párizsi Le Monde-nak.

A Brexit után újra a francia-német tandem vezeti az uniót?

A párizsi Libération szerint idén nagyon felgyorsulhat az uniós integrációs folyamat, mert a britek kiválása után eltűnt a legfőbb a akadály. Újra a francia-német tandem diktálja a tempót, és ezt nem tudják megkontrázni sem a fukar tagállamok sem pedig az illiberális keleti államok.

Eddig ugyanis a britek védőernyőt jelentettek a francia-német tandem ellenfeleinek, akik ezt ki is használták. A kelet-európai populista vezetők nagyon fontos szövetségest veszítettek el Boris Johnsonnal. Ráadásul Trump is megbukott vagyis fokozódik az alkalmazkodási kötelezettség a francia-német tandemhez.

Merkel uniós végrendelete

A Libération arra hívja fel a figyelmet, hogy a távozó német kancellárt hihetetlen mértékben felgyorsította az integrációs folyamatot azzal, hogy közös adósság vállalására vette rá mindenekelőtt honfitársait majd pedig a vonakodó uniós tagállamokat. A jelentős összegű közös adósság ugyanis olyan érdek közösséget teremt, amely az integráció felgyorsítása mellett hat – függetlenül a tagállamok pillanatnyi helyzetétől vagy épp a vezetők nyilatkozataitól.

Az USA egysége épp a Hamilton hatás következtében jött létre a tizennyolcadik század vége felé amikor a brit uralom alól felszabaduló észak-amerikai gyarmatok közös adósságot vállaltak. Hamilton pénzügyminiszter ezzel érte el, hogy a gyarmati sorból felszabaduló államok létrehozzák az USA-t, amely azután a globalizált világ meghatározó gazdasága lett.

Barnier jóval realistább mint a Libération

A Brexit francia főtárgyalója, aki az uniós érdekeket hatékonyan képviselte, úgy nyilatkozott a párizsi Le Figaronak, hogy el kell felejteni azt: a francia-német tandem mindenható az Európai Unióban. Michel Barnier kiemelte: Ursula von der Leyen asszony rájött erre, és folyamatosan informálta mind a 27 tagállamot nemcsak Párizst és Berlint. Ezzel megakadályozta azt, hogy a britek megtörjék az uniós egységet, és gyengébb pozícióban lévén kénytelenek voltak engedni.

Michel Barnier, aki az EU-ból nyugdíjba megy, úgy nyilatkozott, hogy francia politikusként kívánja folytatni pályafutását. A párizsi sajtó szerint, ha Franciaország következő köztársasági elnökét Nicolas Sarkozynek hívják majd, akkor könnyen elképzelhető, hogy a miniszterelnök nem lesz más mint Michel Barnier.

Brexitpatt

Közel négy évvel azután, hogy az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépésről szavazott, visszatértünk egy ismerős feltevésre: lesz üzlet vagy nem lesz üzlet. Az euractiv szerint a kereskedelemről szóló megállapodásról beszélünk, amely az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatait fogja irányítani.

Ha az eredmény nem „üzlet”, az Egyesült Királyság január 1-jén elhagyja az egységes piacot, és a Kereskedelmi Világszervezet feltételei szerint kereskedelmet folytat az EU-val.

Mi tehát a fő elválasztó vonal?

Az Egyesült Királyság „nulla vám, nulla kvóta” szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik, hasonlóan az EU – Kanada kereskedelmi paktumhoz.

Viszont az Egyesült Királyság elutasította az EU azon követeléseit, hogy  biztosítsák változatlan feltételek mellett a halászati ​​vizekhez való változatlan hozzáférést, valamint az Egyesült Királyság vállaljon kötelezettséget arra, hogy érvényben tartja a környezetvédelmi és munkajogi normákat – az úgynevezett „egyenlő versenyfeltételeket” -, és az Egyesült Királyság tartsa érvényben az EU állami támogatásokról szóló törvényét a jövőben is.

Ez az az ár, amelyet az EU szabadkereskedelmi megállapodásért kér viszonzásként. De mindhárom kérdéskörben alig történt előrelépés, az álláspontok megmerevedtek.

Az Egyesült Királyság miniszterei azt állítják, hogy az EU nem ismeri el az Egyesült Királyságot szuverén egyenlő partnernek.

„Az EU alapvetően azt akarja, hogy tartsuk be a klubjuk szabályait, annak ellenére, hogy már nem vagyunk tagjai”

– mondta Michael Gove kabinet miniszter az alsóháznak ebben a hónapban.

Eközben Michel Barnier csapata egyre inkább elkeserítőnek tartja London hozzáállását. Az idő, pontosabban annak hiánya jelentős tényező.

Továbbra is  fennáll az észak-írországi jegyzőkönyv végrehajtása gyakorlati problémája, hogy megoldja Észak Írország és az Ír Köztársaság közötti kereskedelmet, és elkerülje a vámhatár felállítását.

A kérdés az, hogy vajon a vezetők képesek-e megtörni a patthelyzetet.

A logika szerint valamilyen kompromisszumot kell találni a szükségtelen gazdasági károk elkerülése érdekében. De ha bármit megtudtunk az elmúlt négy évből, akkor az az, hogy amikor a gazdasági logikáról beszélünk nagyon távolinak tűnik  megegyezés pillanata.

Brexit után: máris repedések

Még el se kezdődtek a tárgyalások a kétoldalú viszonyról, máris egymásnak feszülnek a felek. Boris Johnson szerint nem kell elfogadniuk a közösségi jogot, az EU szerint viszont enélkül nem lesz megállapodás. A számok nem a briteknek kedveznek.

Nagy-Britannia pénteken kilépett az Európai Unióból, pontosabban annak politikai szervezetéből. A vámunióban még benn maradt, ahogyan szinte semmi se változott ez év végéig, amíg létre kell hozni a szabadkereskedelmi (és az ezen túlmutató területekre vonatkozó) megállapodást. Az első probléma az, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök olyan törvényt fogadtatott el a parlamenttel, amely

megtiltja a kétoldalú keretmegállapodásban rögzített hosszabbítás lehetőségének igénybe vételét.

Ha tehát nem sikerül tető alá hozni az egyezményt, a királyság megállapodás nélkül hagyja el december 31-én az EU-t – ez lenne a hard Brexit. Aminek következménye a vámok és kvóták bevezetése, amit mindkét fél szeretne elkerülni, bár a vakhitű brexiterek szerint még ez is jobb a tagságnál, még annak „felpuhított” változatánál is.

Boris Johnson egy üzleti rendezvényen ma azt mondta, hogy

a szabadkereskedelmi megállapodásnak nem feltétele, hogy London közösségi szabályozásokat is kötelezően elfogadjon.

A konzervatív párti kormányfő ekkor vázolta, hogy a kabinet milyen alapállásból készül a jövőbeni kapcsolatrendszer feltételrendszeréről tartandó, március elején kezdődő tárgyalássorozatra az EU-val.

A brit kormány elsődleges céljai között van átfogó, a szolgáltatásokra is kiterjedő kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás megkötése. Johnson szerint tehát e megállapodás eléréséhez nincs szükség arra, hogy Nagy-Britannia elfogadja az EU szabályrendszerét például

a versenypolitikában, az állami támogatások szabályozásában, a környezetvédelemben vagy bármely más hasonló területen.

Megismételte, hogy Nagy-Britannia ahhoz hasonló megállapodást szeretne, mint amilyet Kanada is kötött nemrég az EU-val. (Amin egyébként hét évet dolgoztak.) Az ezután nyilvánosságra hozott dokumentum úgy fogalmaz: a 2020-as év további szakaszának kérdése az, hogy London és az EU egyezségre tud-e jutni egy elmélyült kereskedelmi viszonyrendszer kialakításáról, azoknak az elveknek a mintáját követve, amelyek alapján az EU és Kanada szabadkereskedelmi megállapodása is létrejött.

De ha ez nem sikerül, az Egyesült Királyság

akkor is felhagy az egységes uniós belső piac és a vámunió szabályainak alkalmazásával az idei év végén,

amikor az átmeneti időszak lejár.

Nem könnyíti London tervét, hogy a kanadai modellnél jóval szélesebb körű szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére. Ennek megfelelően a majdani kétoldalú megállapodásnak olyan intézkedéseket is tartalmaznia kell, amelyek minimalizálják a határokon átnyúló szolgáltatás- és beruházásitőke-áramlás előtti akadályokat.

Ebbe beletartozik az is, hogy a pénzügyi szolgáltató cégek számára mindkét fél kiszámítható, átlátható, üzletbarát környezet hozzon létre. A szerződésnek emellett – az e területen fennálló kapcsolatrendszer mélységére tekintettel – hangsúlyosan ki kell térnie az EU-val folytatandó szabályozói és felügyeleti együttműködésre is.

Erről azonban máris vita van London és az EU között. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már közölte, hogy ha London valóban átfogó, a közvetlen áruforgalmon túlterjedő szabadkereskedelmi megállapodást akar, akkor

nem lesz tartható az átmeneti időszak lejárta után tervezett új brit bevándorlási rendszer,

amely az unión kívülről érkezőkkel azonos elbírálás alá venné a Nagy-Britanniában letelepedni kívánó EU-állampolgárokat. Vagyis az ausztrál szabályozáshoz hasonlóan sokféle szempont alapján pontrendszer szerint adna letelepdési jogot az uniós állampolgároknak (is). A napokban von der Leyen leszögezte, hogy a teljes körű – vagyis a szolgáltatásokra és a tőkeforgalomra is kiterjedő – szabadkereskedelmi egyezmény feltétele az uniós állampolgárok szabad mozgásának további biztosítása, vagyis

az emberek szabad mozgása nélkül nem lehetséges a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása.

Johnson szavainak megjelenése előtt az Európai Bizottság főtárgyalója, a francia Michel Barnier arról beszélt, hogy az EU kész Londonnak ambiciózus, vámok és kvóták nélküli kereskedelmet biztosító megállapodást ajánlani, amely az unió és a szigetország partnerségének központi pillérét képezheti.

Barnier az EU legfontosabb szempontjára hívta fel ismét a figyelmet. Arra, hogy az unió a kereskedelmet érintő ajánlatát a tisztességtelen versenyelőny elkerülése érdekében azzal a feltétellel tudja fenntartani,

ha Nagy-Britannia most és a jövőben is elfogadja az EU előírásait, továbbra is alkalmazva az uniós jogot.

Vagyis gondoskodni kell arról, hogy a verseny nyitott és tisztességes maradjon. Konkrét és hatékony garanciákat kell találni az egyenlő versenyfeltételek hosszú távú biztosítása érdekében.

Ebből az álláspontból világosan következik az az igény, hogy

a közösség nem enged az olyan szabályokból, amelyek megakadályozzák az egyoldalú brit előnyök kialakulását.

Az említett munkavállaláson túl ez kiterjed mások mellett az adókra, a szubvenciókra is.

Michel Barnier közölte: a brüsszeli bizottság folytatni fogja a felkészülést arra az esetre is, ha a megállapodást nem sikerül megkötni az év végéig, ahogyan azt remélik. Szavai szerint ugyanis vannak olyan területek – mindenekelőtt a halászat kérdése -, ahol akadozhatnak a megoldásra irányuló tárgyalások.

A halászattal összefüggő kérdések okozzák az első és a legsúlyosabb nézeteltéréseket Nagy-Britanniával.

A bizottság álláspontja szerint a kereskedelemre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell egy erre vonatkozó fejezetet is, amelynek részleteit június második feléig szerencsés lenne rögzíteni – mondta Barnier. Feladatunk az lesz, hogy megvédjük polgáraink jogait és az európai vállalkozások érdekeit, miközben olyan megoldásokat próbálunk találni, amelyek tiszteletben tartják az Egyesült Királyság kívánságait is – mondta az uniós főtárgyaló.

Ha London nem tartaná magát teljes mértékben a kilépési megállapodásban foglaltakhoz, illetve nem alkalmazná maradéktalanul az uniós jogot, akkor von der Leyen szerint

Nagy-Britannia nem számíthat korlátlan hozzáférésre az EU piacához.

Az elszánt kilépéspártiak rémálma az a gondolat, amit von der Leyen mondott. Vagyis hogy minél szorosabb viszonyra törekszik London az unióval, annál könnyebb lesz számára az egységes piacra jutás. Ebben a megközelítésben

az ország valójában nem lépne ki az EU-ból, de nem volna hatása a szabályokra.

A tárgyalási irányelvek tervezetét az uniós tagállamok kormányait képviselő tanácsnak is el kell fogadnia, amely ezt követően hivatalosan felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy kezdje meg a tárgyalásokat Nagy-Britanniával. A tervek szerint december 31-ig tartó átmeneti időszak alatt a legfontosabb ügyekben megállapodásra kell jutni a két fél között.

Boris Johnson arról is beszélt ma az üzletemberek előtt, hogy az uniós jog figyelmen kívül hagyása ugyanúgy érvényes, mint az, hogy a megállapodás fejében az EU-nak sem kell kötelező módon brit szabályozásokat átvennie. Csakhogy a számok szigorúak.

Nagy-Britannia külgazdasági kapcsolatai meglehetős aszimmetriát mutatnak.

Az EU adatai szerint 2018-ban az EU-n belüli kereskedelem az Egyesült Királyság exportjának 47 százalékát teszi ki (ezen belül a kivitel 10 százaléka Németországba, 7–7 Franciaországba és Hollandiába, 6 százaléka pedig Írországba irányul). Az Egyesült Királyságba bevitt termékek 53 százaléka EU-tagországból érkezik (14 Németországból, 8 Hollandiából, 5 százalék Franciaországból).

Hard Brexit esetén a vámok komolyan sújtanák a kapcsolatokat, de a 27-ek külön-külön kisebb veszteséget szenvednének.

Boris Johnson nagy reményeket fűz az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodáshoz, amire Donald Trump is többször biztatta. Ez bármennyire is „nagyszerű” lenne az amerikai szőke hajú szóhasználatával, a tény az, hogy az Egyesült Királyság exporttermékeinek 13 százaléka az Egyesült Államokban, 6%-a pedig Kínában talált vevőre 2018-ban. Az USA-ból érkező import részaránya 10, a Kínából behozott termékeké pedig 9 százalék.

Boris Johnson a magyar kormányra számít brexit ügyben?

Brüsszeli értesülések szerint a brit diplomácia olyan partnert keres az Európai Unió tagállamai közül, amely adott esetben hajlandó lenne megvétózni az Európai Tanács (az állam és kormányfők csúcstalálkozója, mely legközelebb október 17-én lesz) határozatát Nagy Britannia kilépésnek ügyében.

A Bloomberg portál értesülései szerint London elsősorban Magyarországban bizakodik, mert Szijjártó külügyminiszter többször is hangsúlyozta, hogy szuverén döntést hoznak brexit ügyben.

Szijjártó Péter az M1 pénteki műsorában vette védelmébe a brit kormányfőt. Úgy fogalmazott:

Boris Johnson brit miniszterelnök egészen kiváló politikus, aki tudja, hogy mit akar, és a népakarat végrehajtásán dolgozik.

Közben az Európai parlament elnöke, Sassoli megerősítette: semmiképp sem fogadnak el olyan új brexit megállapodást, mely nem tartalmazza az ír záradékot. Ez az, amit Boris Johnson kormánya nem tud elfogadni, és ami miatt sor kerülhet a megállapodás nélküli brexitre. Michel Barnier, aki főtárgyalója volt a brit kilépési megállapodásnak az Európai Unió oldaláról, úgy nyilatkozott, hogy már nincsen idő új megállapodás kidolgozására. Boris Johnson brit miniszterelnök ezzel szemben azt állítja: lehetséges olyan megállapodás, melyet el tud fogadtatni az uniós csúcstalálkozón október közepén, és amelyet elfogadna a londoni parlament is, ahol a kormányfő elveszítette a többségét. Angela Merkel német kancellár a brit kilépéssel kapcsolatban kijelentette: még van lehetőség a megállapodásra Nagy Britannia és az Európai Unió között.

Iszapbírkózás Brüsszelben: újra nekifutnak – Friss: mára vége

Várhatóan ma folytatják az állam- és kormányfők az egyezkedést a legfontosabb EU-posztok betöltésére. Az éjszakai kísérlet teljes kudarccal végződött. Új nevek jöhetnek.

Voltaképpen el se kezdődött az Európai Tanács (ET) ülése vasárnap: a több órás késéssel indult tanácskozást késő este fel is függesztette Donald Tusk, hogy kétoldalú megbeszéléseken próbáljanak megoldást találni. Sikertelenül.

Az eddigi többség eltűnt

Az elsődleges feladat az EU néhány fontos tisztségének élére találni kompromisszumos jelöltet. Mindenekelőtt az Európai Bizottságéra. Az már korábban világossá vált, hogy nincs elegendő támogatása az Európai Néppárt (EPP) jelöltjének, Manfred Webernek. Az viszont az EPP-ben verte ki a biztosítékot, hogy

Tusk a második legnagyobb pártcsoport emberét, a holland Frans Timmermanst

terjesztette elő az állam- és kormányfők el.

Az alapszerződés értelmében az ET jelöl, az Európai Parlament (EP) pedig megszavazza a bizottsági elnököt. A jelöléshez a 28-ból 22 tagállam támogatása szükséges, melyek együtt az uniós lakosság legalább 60 százalékát képviselik. Az EPP szerepelt a legjobban az EP-választáson, de nem szerzett többséget, sőt, az eddig a Szocialisták és Demokraták frakcióval alkotott többsége is elveszett. Emiatt a rendkívül megerősödött liberális pártcsaláddal kell kompromisszumra jutni.

Csomagról kellene dönteni

A problémát növeli, hogy öt jelentős posztra kell megegyezéssel vezetőt találni. Az EB mellett az ET és az EP élére is, továbbá az ősszel megüresedő Európai Központi Bank elnöki tisztségére, valamint az EU külügyi főképviselői posztjára. Ezek közül a legszorítóbb a parlamenti elnöki hely sorsa, mert kedden összeül az új EP, amikor elnököt kellene választaniuk (és még egy sor tisztségviselőt, akiknek széke ugyancsak bekerülhet az alku kalapjába). A jelenlegi vezető, Antonio Tajani este azt nyilatkozta, hogy

szerdán mindenképpen megválasztják az EP-elnököt, akár lesz javaslata az ET-nek, akár nem.

Ehhez az EP-nek joga van, csakhogy itt egy ötös „csomagról” megy az alkudozás. Az egyes pártcsaládoknak jutó helyek és a személyek sorsa össze van kötve. Jelenleg úgy néz ki, hogy ha most is sikertelen lesz az egyezkedés, akkor két hét múlva újabb csúcstalálkozót tartanak.

Marad-e a csúcsjelölti rendszer?

Komplikálja a dolgot, hogy az EP-ben talán lenne többsége a csúcsjelölti rendszernek, amelynek alapján a választást nyerő EPP-s Weber lett volna a befutó a bizottsági elnökségre. Ez a 2014-ben többséggel megszavazott szisztéma azonban ellentétes az EU alapszerződésével. A liberális frakció, elsősorban Emmanuell Macron francia elnök elutasítja ezt a megoldást.

Formailag elegendő júliusig megtalálni a bizottsági elnök személyét, de – a csúcsjelölti rendszer elvetésével – ez aligha szakítható ki a teljes csomagból. Ráadásul a bizottság meg se tud alakulni az elnök beiktatása előtt, mert utóbbi joga elosztani a szakterületeket és összepárosítani ezeket a tagállamok jelöltjeivel, hogy aztán az EP-bizottságokbeli meghallgatások után a plenáris ülés szavazzon róluk.

Új nevek?

Egyelőre kiszámíthatatlan a helyzet. Lehet, hogy ismét előkerül a francia Michel Barnier, jelenlegi Brexit-ügyi főtárgyaló neve is mint néppárton belüli alternatív jelölté. A Timmermans személyét elutasító V4-ek őt valószínűleg elfogadnák. Elterjedt hírek szerint reggel Tusk újabb neveket is bedobott, egyik se teljesen új javaslat. Az egyik a bolgár Krisztalina Georgijeva, a Világbank vezérigazgatója (korábban bizottsági alelnök), a másik Leo Varadkar ír kormányfő és Michel Barnier.

FRISSÍTVE – Kora délután Donald Tusk felfüggesztette a csúcstalálkozót, a megbeszélések kedden 11 órakor folytatódnak – írta Preben Aamann, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében hétfőn. A hírek szerint se Weber, se Timmermans nem kapott akkora támogatást, hogy szavazni legyen érdemes róluk.

Cseh lap: a V4-csoport Maros Sefcovicot fogja javasolni az EB elnökének

0

A visegrádi négyek a szlovák Maros Sefcovicot fogják jelölni az Európai Bizottság elnökének – írja kedden a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap Andrej Babis cseh kormányfő, valamint az Európai Bizottság környezetéből szerzett értesülésekre hivatkozva.

Maros Sefcovic jelenleg az Európai Bizottság alelnöke és a közelmúltban a kormányzó Irány-Szociáldemokrata Párt (Smer) jelöltje volt a szlovákiai elnökválasztáson, ahol Zuzana Caputovával szemben a második körben alulmaradt.

A vasárnap végződött európai parlamenti (EP-) választásokat az Európai Néppárt (EPP) nyerte, de pozíciója jelentősen meggyengült. Az EPP jelezte, hogy jelöltje az EB elnöki tisztségére továbbra is a német Manfred Weber lesz. Weber személyével azonban nem mindenki ért egyet – írja a cseh lap, az EB elnöki tisztségére a többi EP-frakciónak is vannak jelöltjei.

A Hospodárské Noviny szerint Emmanuel Macron francia államfő az unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács kedd délutáni tanácskozása előtt Brüsszelben találkozik az V4-ek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) kormányfőivel, hogy megvitassa a kérdést. Macron állítólag a néppárti Michel Barniert, az Európai Bizottságnak a brit kiválás ügyében felelős főtárgyalóját szeretné látni a bizottság élén.

A tekintélyes cseh lap szerint a végső egyeztetések során a V4-ek végül is támogathatnák Michel Barnier, vagy Krisztalina Georgieva, a Világbank elnökhelyettesének jelölését az EB élére annak ellenében, ha Sefcovic lesz az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Weber a múlt, Barnier a jövő?

0

Sokan ellenzik a Spitzenkandidat rendszert és személyesen Manfred Weber megválasztását a tagállamok vezetői között – jelentette a brüsszeli Politico Nagyszebenből, ahol az Európai Unió nem hivatalos csúcstalálkozót tartott.

Az egyik fő téma az volt: kik legyenek Brüsszelben az EU vezetői a májusi választások után? Donald Tusk, az EU elnöke jelezte: május 28-ra csúcstalálkozót hív össze, hogy gyorsan összeállítassák az EU vezérkarát. A fő kérdés az, hogy ki lesz a brüsszeli bizottság elnöke ?

A Politico szerint jöhet Barnier

Az uniós ügyekben általában igen jólértesült lap szerint a francia Michel Barnier kampányt folytat azért, hogy elnyerje a bizottság elnöki címét. Korábban is megpróbálta már ezt, de akkor Jean Claude Juncker megelőzte őt. Részben amiatt, hogy ő egy tagállam miniszterelnöke volt mint előtte Barroso. Michel Barnier fő ütőkártyája viszont épp az, hogy sokkal inkább európai mint francia! Kétszer is volt EU biztos és ő vezette a brexit tárgyalásokat. Minden poszton jól teljesített és sok támogatót szerzett. Az ő jelszava az, hogy

európai profi kell a brüsszeli bizottság elnöki székébe!

A siker érdekében Michel Barnier beutazza Európát: tárgyalt Horvátország és Málta miniszterelnökével. Még Bajorországba is elmerészkedett pedig az Manfred Weber szűkebb pátriája! Dehát Webernek nagy baja az, hogy német. Ciprasz görög miniszterelnök kerek-perec ki is jelentette Nagyszebenben, hogy semmiképp sem szavaz Manfred Weberre! Jól emlékszik ugyanis arra, hogy a pénzügyi csődbe került Görögországot mennyire megszorongatták a németek a stabilizáció idején. Orbán Viktor miniszterelnök más okból nem támogatja Manfred Webert. Szerinte az Európai Néppártnak a szélsőjobboldali pártokkal kellene paktálnia nem pedig a liberálisokkal és a baloldallal.

Más okból nem támogatja Webert és az egész Spitzenkandidat rendszert Emmanuel Macron francia elnök, aki az egész Európai Unió reformjára törekszik. A 40 éves elnök számára a 46 éves Manfred Weber az idősebb generáció képviselője, akinek nincs komoly uniós tapasztalata. Érdekes módon az EU legfiatalabb miniszterelnöke, az osztrák Sebastian Kurz kiállt Manfred Weber mellett. Az új generáció képviselőjének nevezte őt Nagyszebenben. A Politico szerint az sem kizárt, hogy maga Kurz is szívesen megpályázza a brüsszeli bizottság elnöki posztját. Dehát addig még jönnek a választások, melyek végülis dönthetnek arról: kik is legyenek az EU vezetői a következő öt évben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK