menekültek Archives Page 7 of 16 › Független Hírügynökség

Ausztria új uniós menekültpolitikát akar

FüHü

-

2018-07-05

Ausztria új uniós menekültpolitikát akar

Senki se kérhessen menedéket az Európai Unió határain belül – ezt akarja Ausztria elfogadtatni az EU többi tagállamával. Sebastian Kurz kancellár közben arról beszélt, hogy a külső határok védelmének jelenlegi megoldatlan helyzete miatt szerinte be kell vezetni a határellenőrzést Szlovénia és Ausztria között.

Bécsben az uniós tagállamok diplomatái között kiosztottak egy olyan dokumentumot, amely felvázolja az Ausztria által tervezett új menekültpolitikát egészen 2025-ig. Ezt a titkos dokumentumot valaki eljuttatta a Le Monde-nak.

Az derül ki belőle, hogy Kurz radikálisan új menekültpolitikát akar, amely közel áll a visegrádi országok terveihez. A terv

szinte kizárólag a biztonság szempontjait hangsúlyozza, a humanitárius szempontokat alig említi.

Ráadásul Ausztria speciális földrajzi szerepéből indul ki: „ide csak helikopteren érkezhetnek menedékkérők” – szerepel a dokumentumban. Maximális határvédelmet és minimális befogadást javasol.

A dokumentum szerint a menedékkérők jelentős része olyan fiatalember, akinek az értékrendje messze áll az európaitól, és hajlamos arra, hogy a saját értékrendjét akár erőszakosan is rákényszerítse másokra. Ezért az osztrákok azt javasolják, hogy

csak az kaphasson a jövőben menedékjogot, aki esküt tesz arra, hogy tiszteletben tartja az Európai Unió értékrendjét.

Kurz közben bécsi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az osztrák-német egyeztetés kulcsfontosságú kérdés Ausztria számára. Bár szeretné elkerülni, de szerinte a külső határok védelmének jelenlegi megoldatlan helyzetére való tekintettel Szlovénia és Ausztria között be kell vezetni a határellenőrzést.

Mint mondta, soros uniós elnökségének ideje alatt Ausztria egy biztonságos Európa megteremtésén fog dolgozni, elsődleges feladatnak tekintve az illegális migráció visszaszorítását. „Ausztria védelmet nyújtó Európát akar, amelyhez gyors és gyakorlati, európai megoldásokra van szükség. Ez Európa jövőjébe vezetett befektetés” – mondta.

Az osztrák elnökség a külső határok védelmét kiemelt fontosságúnak tartja, ennek érdekében támogatja az unió határvédelmi ügynökségének (Frontex) a megerősítését – ahogy erről az uniós csúcson is volt szó. Emellett

szorosabb együttműködésre törekszik a szomszédos, különös tekintettel az észak-afrikai országokkal,

amelyekkel Ausztria egy csúcstalálkozó előkészítésén dolgozik.

Szerinte a migrációt nem csak kezelni kell, hanem megoldást kell rá találni, elsősorban a külső határok védelmével, emellett megegyezésre van szükség a partnerországokkal a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszafogadásáról, amely az embercsempészet ellen folyatott harcban is fordulatot hozhat.

A dublini rendszer reformjában nem számít áttörésre, mint mondta, a visszaküldés gyakorlati megvalósításán továbbra is dolgozni kell, de ezt megelőzően a partner- és tranzitországokkal eredményt hozó megbeszélésre kell törekedni, valamint dűlőre kell jutni az unión kívüli befogadó központok kérdésében is.

Az 500 milliós Európai Unióban jelenleg 3 és fél millió menedékkérő tartózkodik. Ez a lakosság kevesebb mint egy százaléka, az eloszlásuk ugyanakkor nagyon egyenlőtlen. Korábban a legtöbben Németországba és Svédországba érkeztek,

most viszont a déli országokra hárul a legnagyobb teher.

Sebastian Kurz korábban azzal is fenyegetőzött, hogy ha az olaszok nem akadályozzák meg, hogy a menedékkérők onnan Ausztria felé induljanak, akkor kész katonákat vezényelni a Brenner-hágóra. A Le Monde szerint így Ausztria nehezen fogja egyeztetni az EU menekültpolitikáját.

Intenzív vitát folytatott Angela Merkel és Orbán Viktor

FüHü

-

2018-07-05

0

Intenzív vitát folytatott Angela Merkel és Orbán Viktor

Utána azt mondták: sok mindenben egyetértettek, a migráció kérdésében viszont nagyon eltérő a megközelítésük. Orbán Viktor azt mondta: ennek ellenére készen áll az együttműködésre. A migrációról még a sajtótájékoztatón is vitatkoztak, többször is érezhető volt köztük a feszültség.

Angela Merkel és Orbán Viktor közös sajtótájékoztatót tartott berlini tárgyalásuk után. Ezt a német kancellár azzal kezdte, hogy intenzív vitát folytattak, amely során bizonyos ügyekben egyetértettek, de voltak véleménykülönbségek is.

Mint mondta, folyamatosan növekvő gazdasági kapcsolatok vannak a két ország között, főleg az autógyártásban, a kereskedelmi volumen évi 50 milliárd euró, Magyarország pedig kedvező beruházási célpont. A technológia és kutatás területén szorosabban szeretnének együttműködni.

Angela Merkel beszélt arról is, hogy Németország sose fogja elfelejteni a határnyitást 1989-ben, valamint arról, hogy nem támogatják a protekcionizmust, így az amerikai védővámokat sem – ebben is egyetértettek.

A migráció kérdésében viszont komoly véleménykülönbségek vannak.

Mint a kancellár mondta: nagyon eltér a megközelítésük a felelősség, és elosztási mechanizmus területén, egyetértenek viszont az uniós határvédelmi ügynökséggel, a Frontexszel és a közös észak-afrikai projektekkel kapcsolatos kérdésekben.

Angela Merkel szerint összességében a tárgyalás gyümölcsöző volt, még akkor is, ha

a jogállamiságot és a Velencei Bizottság javaslatait Orbán Viktor nem úgy látja, mint ő.

Orbán Viktor is azzal kezdte, hogy intenzív megbeszélést folytattak, baráti hangvétellel. Ő is beszélt a 30 évvel ezelőtti határnyitásról és a gazdasági kapcsolatokról, mint mondta, „mi egy munkaalapú gazdaságot építünk”, ezt segíti az együttműködés, a beruházási és kereskedelmi számokat fantasztikusnak nevezte, szerinte is az innováció területén kell szorosabb együttműködés. Beszélt arról is, hogy növelni lehetne az Andrássy Egyetem súlyát és tevékenységét.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

A védelmi dimenzióról azt mondta, hogy Magyarország elsők között javasolta egy közös európai hadsereg létrehozását, és szeretnénk, ha német cégek vennének részt a magyar hadsereg modernizálásában. Később egy kérdésre válaszolva ezt bővebben ki is fejtette: a NATO-vállalásoknak megfelelően Magyarország is növeli védelmi kiadásait, ehhez német cégekkel írnak alá szerződéseket. Azt is szeretné, hogy

közép-európai NATO-parancsnokság jöjjön létre Magyarország területén,

Németország mentorálásával.

A migrációról azt mondta: „világossá vált, amit eddig is tudtunk(…): máshonnan nézzük a világot”, de szoros együttműködésre törekednek, amire ő készen áll. Úgy fogalmazott: biztosította a kancellárt, hogy „a magyar déli határ védve van”, és ez így is marad.

A menedékkérők visszaküldésével kapcsolatban Angela Merkel azt mondta, hogy kevesen érkeznek, akiket Magyarországon vesznek nyilvántartásba. Mint mondta, hosszan tárgyaltak erről, a magyar álláspont az, hogy nem Magyarország az illetékes, mivel az ide érkező menedékkérők általában Görögországban lépnek be először az EU területére, de

„azt mondtuk, lehet erről beszélni”.

Orbán Viktor szerint Magyarország álláspontja évek óta változatlan, azért épített kerítést, hogy visszanyerje az ellenőrzést a saját országa felett, ahova senki nem léphet be törvénytelenül, szerinte ez Németországot is védi. Úgy fogalmazott: terhet veszünk le a németek válláról.

Mint mondta, jogi természetű vitáról van, nem Magyarország az első uniós belépési pontja a menedékkérőknek, Görögországban viszont gyakran nem regisztrálják őket. Szerinte Magyarország célja az, hogy „a Schengen által védett belső piac” működhessen. Mint mondta: nem Magyarország dolga regisztrálni a menedékkérőket, de megtesszük, szerinte viszont

nem ide kell visszaküldeni őket, hanem az első belépési pontra, vagyis Görögországba.

Angela Merkel válaszul azt mondta, hogy bár a vízi határt sokkal nehezebb védeni, mint a szárazföldit, elismerik, hogy Magyarország fontos feladatot lát el a külső határ védelmében, de mindig arra kell gondolni, hogy emberekről van szó.

Az Európai Uniónak pedig az emberiesség az egyik alapelve, és

a külső határ védelme nem azt jelenti, hogy teljesen elzárjuk magunkat.

Emellett nagyon fontos, hogy az érkező embereket nem szabad kihasználni, és nem szabad hagyni, hogy az embercsempészek legyenek az urak. Mint mondta: ha az értékeinket fenn akarjuk tartani, nem tekinthetünk el attól, hogy ezeknek az embereknek segítségre van szükségük.

Orbán erre úgy válaszolt, hogy arra adnak különböző válaszokat, hogyan lehet humánusan segíteni, és szerinte az EU által adott segítségből nem szabad, hogy bárki is azt a következtetést vonja le, hogy ide kell jönnie. Ezért szerinte oda kell vinni a segítséget, ahol a problémák vannak, ebben van kettőjük között a nézetkülönbség.

Angela Merkel erre emlékeztette, hogy az EU megvédése szempontjából fontos volt a törökökkel való egyezmény, de ennek része volt az is, hogy bizonyos számú menedékkérőt átvesz az Unió. Mivel most az afrikai országokkal kellene hasonló megállapodást kötni,

fontos, hogy biztosítani kell annak lehetőségét, hogy legyen, aki legálisan érkezhet Európába,

különben ilyen egyezményt nem lehet az Afrikai Unióval kötni.

Orbán még beszélt arról, hogy szerinte méltánytalan, hogy Németországban sokszor vádolják Magyarországot a szolidaritás hiányával, miközben 8 ezer fegyveres védi a határt, különben szerinte „napi 4-5 ezer migráns” jönne naponta Németországba. Szerinte Magyarország ettől védi meg Németország, és ez szolidaritás.

Angela Merkel zárszóként erre annyit mondott: a külső határok védelmét el is ismerik.

Orbán hajlandó visszavenni a menedékkérőket?

FüHü

-

2018-07-04

0

Orbán hajlandó visszavenni a menedékkérőket?

Berlini látogatása előtt egy nappal Orbán Viktor közölte: hajlandó megállapodni Merkellel a német határon elutasított menedékkérők visszafogadásáról, de csak akkor, ha Berlin előbb egyezségre jut a kérdésben Ausztriával – írja a US News and World Report a Reutersre hivatkozva.

A hírügynökség beszámol arról, hogy a magyar miniszterelnök a Bild című német bulvárlapnak nyilatkozott, és azt mondta, hogy nyitott a párbeszédre, de a sorrendet be kell tartani. Vagyis a magyar fél csak akkor tárgyal Béccsel, ha az már megegyezett a németekkel. Ez esetben lehet azután szó arról, hogy leüljenek a magyar és a német kormány képviselői.

Megismételte, hogy meg kell erősíteni a külső határok védelmét, illetve hogy tranzitközpontokat kell létesíteni az EU-n kívül. Továbbá, hogy szerinte a főként muszlim migránsok beáramlása fenyegeti az európai keresztény civilizációt.

A magyar miniszterelnök hamarosan találkozik osztrák kollégájával is, mert ahogy mondta, szeretné vele megvitatni a jószomszédi kapcsolatok következő teendőit.

A jelentés hozzáteszi, hogy a német vezetésnek a CSU-val kötött szerződés sikere érdekében meg kell szereznie az érintett államok beleegyezését, mármint, hogy visszaveszik a menekülteket. Az olaszok azonban továbbra sem hajlandó a kétoldalú toloncegyezményre, azt követelik, hogy a többiek vegyenek át tőlük menedékkérőket.

A Financial Times elemzése viszont úgy ítéli meg, hogy a Merkel-Seehofer-egyezség nem érinti a menekültügy mélyebben fekvő okait, így

az őszi bajor választások után bármikor ismét beüthet a válság.

A mostani vita véget vethetett volna a nagykoalíciónak, sőt mindkettejük politikai pályafutásának is, de ezt most megúszták. Ám megmaradt köztük a bizalmatlanság, arról nem beszélve, hogy igazából nem oldódott meg a fő gond. Mert a CSU megkapta ugyan, amit akart, azaz tranzitközpontokba küldik az osztrák-bajor határon kiszűrt menedékkérőket, és ha ott kiderül, hogy valamely más EU-tagállamban már adtak be kérelmet, akkor visszatoloncolják őket oda. Már ha van hozzá kétoldalú megállapodás. A nagy többség azonban előreláthatólag marad Németországban.

„Az az amatőrség, amit a két politikus tanúsított az ügyben, jóvátehetetlen károkat okoz mindkettejüknek.

Ugyanakkor Európa nem jutott előbbre a dublini rendszer reformja kapcsán. Mint ahogy azt sem látni, miként lehetne megakadályozni, hogy a menedékkérők Dél felől tovább menjenek Németországba, miközben a kérelmük még folyamatban ott, ahol először léptek az unió területére. Seehofer ugyanakkor megfelelő kampánytémát adott a szélsőséges AfD-nek a bajor választásokra, és ha a keresztényszocialisták leszerepelnek az erőpróbán, akkor nyakunkon az újabb válság, az pedig visszaüthet – pusztító erővel” – írja a Financial Times.

US News and World Report/Reuters/Financial Times/Szelestey Lajos

Merkel engedett, de mit szólnak a szocdemek?

FüHü

-

2018-07-03

0

Merkel engedett, de mit szólnak a szocdemek?

A német kancellár és a belügyminiszter (Angela Merkel és Horst Seehofer) megállapodása elhárította veszélyt, amely bukással fenyegette a koalíciót, azaz a súlyos válság széléről táncoltak vissza. A feltétel az volt, hogy megszigorítják a bevándorlási szabályokat, tehát a bajor-osztrák határ közelében, zárt táborokban őrzik majd a menedékkérőket, amíg el nem dől, hogy azok nem regisztráltak-e korábban már egy másik EU-országban – írja a Wall Street Journal:

Viszont a dráma és a végletekig kiélezett belpolitikai helyzet kétségeket ébresztett afelől, meddig maradhat fenn a konzervatív pártok immár hetvenéves szövetsége. A kancelláron sebeket ejtett legfontosabb szövetségese, s még azt sem tudni, a szociáldemokraták miként állnak hozzá a kompromisszumhoz. Az sem világos továbbá, mennyire partner Olaszország az elutasított migránsok visszavételéhez. Ám az egyezség igazolja Merkel túlélő képességét, habár a tekintélye erősen megingott az utóbbi években.

A kormányfő nagy árat fizet a béke helyreállításáért, hiszen szinte teljesen feladta a nyitott kapuk politikáját. De továbbra is ő a legnépszerűbb német politikus, 54 százalék szeretné, ha kancellár maradna. Ám az incidens éles ellentéteket tárt fel az uniópártokon belül. Megmutatta azt is, hogy Németország lett a fő hadszíntér a Merkel vezette liberális, a nemzetközi összefogást támogató erők, illetve a bevándorlás ellenes populisták között. Utóbbiak mozgalma sorra söpri félre a hagyományos pártokat Európában. A migrációs válság félelmet és haragot keltett, azon kívül nagyot lendített a nacionalista pártokon Magyarországon, Ausztriában, Olaszországban és másutt.

Menekültválság márpedig nincsen

FüHü

-

2018-07-01

0

„Míg 2015-ben 1.046.285 menekült érkezett Európába, addig számuk 2016-ban 373.698, tavaly 184.360, idén – azaz 2018 januárja és májusa között – pedig mindössze 41.418. Ez utóbbi szám kevesebb, mint a 2015-öt megelőző évek éves bevándorlási átlaga, vagyis ma kevesebben érkeznek, mint a korábbi normálisnak mondott időszakokban.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

Június utolsó napjaiban az Európai Tanács elsősorban a kontinens migrációs helyzetével foglalkozott, és egyfajta megállapodás született arról, milyen közös lépések szükségesek ahhoz, hogy egyrészt ne ismétlődhessen meg a 2015-ös menekülthullámhoz hasonló jelenség, másrészt, hogy a már Európában tartózkodó közel-keletiek és észak-afrikaiak helyzetét hogyan konszolidálják közös uniós együttműködés keretében.

Már most megfogalmazódtak a tanácsi üléssel és az azon született megállapodással kapcsolatos kételyek, melyek okkal érvelnek úgy:

(1) Nem minden uniós ország részéről garantált a nélkülözhetetlen szolidaritás.

(2) Az unió tagállamai nem egyforma mértékben és módon kitettek ennek a kihívásnak.

(3) Nem világosak azok az eljárási szabályok, melyekkel szétválaszthatók lesznek a tényleges menekültek és azok, akiket nem illet meg a menekült-státusz, mert gazdasági menekülteknek minősülnek.

(4) Nem körvonalazódott még teljes mértékben az a gyakorlat sem, hogy az unió területéről kiutasításra kerülteket hogyan juttatják vissza eredeti hazájukba, illetve, hogyan állapítható meg: eredendően mely országnak az állampolgárairól van is szó.

További kérdéseket vet fel – mert egyelőre nincs teljes a konszenzus ezen a téren sem –, milyen módszerekkel állják útját a jövőben jelentkező új esetleges hullámnak: a szubszaharai övezetből, illetve Észak-Afrikából továbbra is állandó a szivárgás, s ez elsősorban Itália, Málta és Spanyolország számára jelent nagyon nagy gazdasági, társadalmi és politikai terheket. És bár közeledtek az álláspontok a kollektív határvédelem (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, Frontex) mikéntjéről, annak számos gyakorlati kivitelezése egyelőre még tervezőasztalon sincs.

Ugyanakkor kialakult egy vadonatúj és biztató helyzet, s a mostani tanácsi megállapodás fő inspiráló ereje ebből fakadt. Míg 2015-ben 1.046.285 menekült érkezett Európába, addig számuk 2016-ban 373.698, tavaly 184.360, idén – azaz 2018 januárja és májusa között – pedig mindössze 41.418. Ez utóbbi szám kevesebb, mint a 2015-öt megelőző évek éves bevándorlási átlaga, vagyis ma kevesebben érkeznek, mint a korábbi normálisnak mondott időszakokban.

Megváltozott ugyanakkor – méghozzá alaposan – a ma Európába beáramló menekültek származási tájegysége. Míg 2015-ben elsősorban Görögországon és Kelet-Európán át vándoroltak a háborúk dúlta Közel-Keletről, addig 2016-2017-ben már messze azok voltak többen, akik Afrikából érkeztek, nem érintve Kelet-Európát, s főként a spanyol és olasz kormányok helyzetét nehezítve – sőt, mint ismeretes – pozícióikat meg is ingatva.

Ez egyben azt is jelenti, hogy megváltozott a menekültek foglalkozásbeli, iskolázottsági és általában kulturális összetétele is. Ezekkel a hullámokkal elsősorban olyanok érkeztek, akik gazdasági menekülteknek minősülnek; általános képzettségük messze elmarad azokétól, akiket a szír vagy iraki polgárháború kergetett el szülőföldjükről.

Mi magyarázza a változást? Az, hogy – elsősorban Angela Merkel diplomáciai közbenjárására – 2016 márciusában az Európai Unió és Törökország megállapodást kötött: ez utóbbi meggátolja a kiáramlást saját területéről a határain túlra. Teheti ezt annál is inkább, mert az Iszlám Állam összeomlását követően már a Törökországba történő beáramlás is jelentősen megcsappant.

További magyarázat, hogy míg korábban két téves hit tüzelte az Európa felé indulókat, addig az ebből fakadó illúziók mára szerteporladtak. Azaz, hogy itt emberjogi alapon mindenkit automatikusan befogadnak; a másik, hogy a népességfogyás és munkaerőhiány miatt itt amúgy is mindenkit tárt karokkal várnak.

Összefoglalva:

(1) Az Európába érkező menekültek száma az utóbbi két évben minimalizálódott.

(2) Elsősorban Afrikából érkeznek, többségükben gazdasági menekültek.

(3) Útjuk nem a Balkánon és Kelet-Európán át vezet, hanem a Földközi-tengeren Olaszország és Spanyolország, illetve Málta felé.

Mindezt figyelembe véve kijelenthető: a 2015-ös értelemben menekültválság ma már egyáltalán nincs a kontinensen, de ezzel az unió persze nem mentesült attól, hogy a már itt levőket elhelyezze, tartózkodási jogosultságukat tisztázza, és hatékony integrációs programokat indítson be részükre. További két teendő a korábbi és az újonnan keletkező menekülési útvonalak kontrollja, adott esetben felszámolása; illetve mindazok visszajuttatása eredeti hazájukba, akik a befogadásra nem jogosultak.

Mindez nyilvánvalóan új politikai helyzetet teremtett azon kormányok számára, amelyeknek magatartása elsősorban a bevándorlás propagandisztikus – rasszista elemektől hemzsegő – politikára épült. Mára egyértelmű: ugyan Orbán Viktor továbbra is naponta emlegeti a menekültveszélyt, az iszlám térhódítást és Soros ármánykodását belpolitikájában, de külpolitikailag, illetve az uniós politikában már nem tudja ugyanezt zsarolásként felhasználni. Egyszerűen azért,

mert menekültáradat és az ebből fakadó veszély nem létezik.

Mintha kissé nehezen ébrednének rá azok a pártok is erre, amelyek szintúgy hasznot próbáltak húzni a válságból, elsősorban az európai szélsőjobboldal és társutasaik, a német CSU. Nem véletlen, hogy elsősorban a centrista konzervatív világ követeli a leghangosabban, hogy a jobboldali demokratikus erők ne hagyják zsarolni magukat a menekültválság fantomjának mesterséges életben tartásával. A vezető német konzervatív lap, a Die Welt a következőket írja:

„Jó lenne, ha Merkel lassan elkezdene barátkozni a gondolattal, hogy elbocsássa renitens CSU-s belügyminiszterét,

és a többi párttal olyan szövetséget kovácsolna, amelynek Európa fontosabb, mint az új nacionalizmus.” Majd hozzáteszi: „Európának közös menedékpolitikára van szüksége, és ennek jegyében habozás nélkül meg kell vonni a pénzt mindenkitől, aki cserbenhagyja Németországot, Olaszországot és Franciaországot a menedékkérelmek ügyében. A szolidaritás nem egyirányú utca, Németországnak Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország nem kifizető helyei többé, ha ezek az államok nem vállalnak szolidaritást.”

A menekülthullám múltával azonban a téma Kelet-Európában is kifáradni látszik, egy idő után nemigen lehet már ijesztgetni vele. Bár a Fidesz-Jobbik tengely még úgy tesz, mintha semmi sem változott volna, korábbi ebbéli kelet-európai szövetségesei, melyek még nem jutottak olyan messze a demokrácia leépítésében, mint Magyarországon, a következő egy évben, a tények súlya alatt mindenképp elfordulnak a témától.

Orbán tehát új populista témát kényszerül majd keresni,

s e témák lehetnek azok, amelyek 2019 két magyarországi választási kampányát meghatározzák.

Welt: Az EU a dicstelen halál felé tart

FüHü

-

2018-06-25

0

A sikertelen menekültügyi minicsúcs után a Die Welt azt írja, hogy az EU nem képes ellensúlyozni sem Trumpot, sem a nemzeti bezárkózás pápáit.

Csak nézzük, amint Európa méltatlan véget ér – figyelmeztet a német konzervatív lap elemzése. Pedig a földrész életelixírnek számít. Nem is érteni, miként kívánhatja bárki vissza a régi, belső határokat. Ám az EU tart a dicstelen halál felé, mindenki csak a fejét rázza, és inkább valami más felé fordul. Azt hiszi, hogy a szervezet túl nagy, ezért nem vallhat kudarcot. Pedig már egyáltalán nem nagy. Nem képes ellensúlyozni sem Trumpot, sem a nemzeti bezárkózás pápáit. Most már inkább az az érdekes, nem omlik-e a bolt teljes egészében a fejünkre. A Merkelnek címzett olasz elutasítás Seehofernek (német belügyminiszter, a bajor CSU vezetője) is szól, mert Rómának kellene visszavennie mindazokat, akiket elutasítanak a bajor határon.

Közben igen fura, hogy éppen az az Olaszország tagadja meg az együttműködést, amely alapvetően rá van utalva Brüsszel szolidaritására. És akkor még itt van az a természetesség, amivel a Visegrádi Csoport kategorikusan elveti a párbeszédet. Számára láthatóan a gyengeség jele akárcsak egy szó is, amit a közös megoldásról ejtene. Főleg Magyarország azzal van elfoglalva, hogy újra felfuttassa a nemzetállamot, amely számára Európa terhes és idejét múlt. Lengyelország egy olyan kormány árnyékába került, amely egyre gyakrabban csupán nevetni tud az európai értékeken. Nem tűnik fel, hogy éppen azok az országok szövik a legszorgalmasabban az EU halotti leplét, amelyek a rendszerváltás után a jólét igen nagy részét a brüsszeli kasszából fedezték. A megosztókból lesznek példaképek.

Albánia lehet Merkel és az EU mentsvára menekültügyben

FüHü

-

2018-06-23

0

Albánia lehet Merkel és az EU mentsvára menekültügyben

Ha Albánia kötne egy ilyen menekültközpont létrehozására irányuló megállapodást, az uniós államok egészen biztosan hálásak lennének Tiranának, hogy megoldja számukra a migrációs válságot, emlékeztet a DW, amely szerint egy ilyen megoldással a kecske is jóllakna, a káposzta is megmaradna, elégedett lehetne az EU, Albánia, Angela Merkel és Horst Seehofer is.

Egyes elképzelések szerint Albánia lehetne az a központi ország, amelyben menekültközpontot lehetne létrehozni; elvégre Európában található, mégsem tagja az Európai Uniónak – tudatta a Deutsche Welle (DW).

A portál kiemeli, hogy ez még mindig csak egy elképzelés, nem több annál, de az elképzelés arra vonatkozik, hogy Albánia lehetne az az ország, amely ideiglenesen befogadná az Európába érkezett menekülteket. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Sebastian Kurz osztrák kancellár közösen ismertette azt az elképzelést, amely szerint befogadóközpontot, úgynevezett hot spotot kellene létrehozni a menekültek számára Európában, de az

unión kívüli országban,

ahol elbírálnák a menekültkérelmeket.

A DW albán nyelvű műsorának nyilatkozva Peter Launsky-Tieffenthal, a bécsi kormány szóvivője megerősítette, hogy pillanatnyilag Tiranával folynak tárgyalások egy ilyen központ létrehozásáról. Endri Fuga, az albán miniszterelnök tanácsadója és kommunikációs igazgató ugyanakkor azt állítja, semmiféle ilyen követelés vagy egyeztetés nincs napirenden. Az albán ellenzék ezt nem így látja, mi több, azzal vádolja a tiranai kormányt, hogy a menekültközpont létrehozásával akarja „megvásárolni“ a gyorsabb unós csatlakozást.

A DW emlékeztet: az Albánián keresztül vezető útvonalat továbbra is használják azok, akik Európába szeretnének eljutni. A menekülők elsősorban a Földközi-tengerről érkeznek, de

Olaszország, Málta és Görögország már nem szeretne nagyobb számban befogadni embereket.

Németország és az EU viszont szeretne megszabadulni azoktól, akiknek menekültkérelmét az uniós államok elutasították.

Albánia egyfelől a menekültútvonalon található, másfelől Durrës kikötője elég nagy ahhoz, hogy nagyobb számú menekültet fogadjon. A menekülteket szállító hajók a Frontex hajóinak kíséretében kiköthetnének ebben az albán városban, a menekülteket ezt követően pedig albán földön regisztrálnák. Ha kiderül, hogy a kérelmezőnek nincs jogosultsága a menekültstátusz megszerzésére, közvetlenül a származási országba vinnék vissza, míg azokat, akiknek menekültkérelmét jóváhagyják, az EU valamely államába küldenék.

Az EU államai számára ez azért lenne jó megoldás, mert Albánia nem az EU tagja, ott nem érvényesek az uniós előírások, mint amilyen a schengeni vagy a dublini egyezmény. Ugyanakkor Albánia a NATO tagja és így erős a beágyazottsága a nyugati államok katonai szövetségébe. Albániában pillanatnyilag éppen megalakulófélben van a NATO terroristaellenes központja. Emellett Albánia északi részén magas hegyek találhatóak, ami további természetes akadályt jelentene a migrációval szemben.

Albániának nagy tapasztalata van a menekültellátásban,

hiszen 1998/99 folyamán mintegy egymillió koszovói albán keresett itt menedéket.

Emellett a Nyugat-Balkán államaiban a 2015-ös menekültválság idején jelentős kapacitások épültek ki a menekültek fogadására. Ezek a befogadóközpontok jelenleg kihasználatlanok, hiszen Albániában pillanatnyilag csak néhány ezer menekült tartózkodik.

Neven Crvenković, az UNHCR (az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága) délkelet-európai szóvivője a DW-nek nyilatkozva megerősítette, hogy Albánia 2017 óta megkétszerezte menekültellátó kapacitásait. Ugyanakkor az albán belügyminiszter számos kétoldalú egyeztetést folytatott az európai fővárosokban, csütörtökön például Berlinben járt, ahol beszélgetéseinek témája a migráció volt.

Líbiától eltérően Albánia biztonságos országnak számít, Európában található, az EU kapujában, de azon kívül. Albánia szeretne csatlakozni az unióhoz, ezért kész tiszteletben tartani az EU normáit, amelyek közé az emberi jogok tiszteletben tartása is tartozik. Az UNHCR is megerősítette, hogy Albánia jól bánik a menekültekkel. Mindez nem mondható el Líbiáról, amely alternatív megoldásként jelentkezik a hot spotok felállításának helyszíneként. Líbiában az EU nem lehet szabályozó testület, ráadásul vezető és belső struktúra nélküli országként tartják számon.

Horst Seehofer német belügyminiszter a minap kijelentette, hogy támogatja az EU-n kívüli menekültközpontok létrehozását.

Az esetleges „albán deal“-nak

hatalmas jelentősége lenne a Németországon belüli koalíciós válság megoldásában:

Albánia lenne a humánus megoldás, amelyet Angela Merkel kancellár szorgalmaz, ugyanakkor Seehofer biztonsági követelményeit is kielégítené egy ilyen rendszer, hiszen Seehofer éppen azt szorgalmazza, hogy a menekültek ellenőrzését kontrollált eljárásban, de az EU-n kívül végezzék el.

Az „albán megoldás“ Tirana számára is hasznos lehetne: a kormányzó szocialista kormányra a német konzervatívok, elsősorban a CDU gyakorol nyomást. A közelgő uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését célzó csúcstalálkozót veszélyeztetik a jogállamiságra vonatkozó észrevételek. Ha Albánia kötne egy ilyen menekültközpont létrehozására irányuló megállapodást, az uniós államok egészen biztosan hálásak lennének Tiranának, hogy megoldja számukra a migrációs válságot, emlékeztet a DW, amely szerint egy ilyen megoldással a kecske is jóllakna, a káposzta is megmaradna, elégedett lehetne az EU, Albánia, Angela Merkel és Horst Seehofer is.

Deutsche Welle/Szabad Magyar Szó

Bréking nyúz, június 12. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2018-06-12

0

Bréking nyúz, június 12. – Tudósítás a másik valóságból

Nyílt levelet írt Bayer Zsolt a magyarországi német nagykövetnek, bizarr módon párhuzamos valóságokról ír az Origo, elittudatú f.szok a 888-on és selyemzsinór a szövetségi kapitánynak a Ripostban – megnéztük, mi újság az alternatív valóságban.

A Magyar Idők publicistája szerint a menekültek beengedése nagyobb bűn volt a németektől, mint a holokauszt

„Önök például immáron több mint hetven éve megszállottan és önsorsrontó módon ostorozzák önmagukat – értsd: az egész német nemzetet! – a második világháború bűnei miatt, immáron a negyedik generáció születik meg lassan, amelyiknek szembe kell néznie az örök és jelek szerint soha el nem múló német lelkiismeret-furdalással, önostorozással, kisebbrendűségi érzéssel és frusztrációval, csak azért, mert dédszüleik elkövettek egyszer valami szörnyű bűnt.

(Egy szörnyű bűnt, amelyért persze súlyos felelősség terheli az első világháború győzteseit, a leginkább a németséget és a magyarságot megalázó, nyomorba döntő, cinikus, kegyetlen és aljas antanthatalmakat, amelyek idestova száz éve mossák kezüket, és az igazságosztó, továbbá a morális orákulum szerepében tetszelegnek. Miközben ők az egyedüli felelősei a második világháború kitörésének, és így társtettesei a második világháború minden iszonyatának.) (…)

A lelkét, tartását, hitét, hagyományait és múltját vesztett németséggel ugyanis bármi megtehető.

Többek között az is, hogy megkérdezésük nélkül és akaratuk ellenére rájuk lehet szabadítani az egész harmadik világot, Afrikát és a Távol-Keletet, no meg a Közel-Keletet is persze, mindent és mindenkit, akiknek szörnyű sorsáért önmagukon kívül szintúgy a dicső antanthatalmakat terheli a legnagyobb felelősség, úgy is, mint az egykori legnagyobb gyarmattartókat. (…)

Megerőszakolják, megbecstelenítik a német asszonyokat, lányokat, adott esetben öregasszonyokat is, olykor – sajnos egyre gyakrabban – meg is ölik áldozataikat, és a német reakció erre az, hogy „egyetlen etnikumot sem lehet a bűnnel azonosítani, a rasszizmus pedig amúgy is tilos; nézzünk inkább félre, és leginkább hallgassunk, nehogy nagy zaj legyen ezekből a dolgokból, hát hova is vezetne az!”.

Így vezetik ki önök saját magukat a létezésből. (…)

Ezt csinálták maguk a saját hazájukból. A fekete-erdei klinika és a Derrick irigyelt, csodálatos és csodált, tiszta, rendes és gazdag világából. Maguk nagyobb bűnt követnek el most, mint dédszüleik akkor elkövettek, és akikre hivatkozva most megteszik azt, amit megtesznek.”

Völner Pál felmondta a kormánypropagandát a Pesti Srácoknak

„A nyomásgyakorlás és a támadás már el is kezdődött, és ehhez Sorosnak mindenhol megvannak az emberei. Az összes vitánk Brüsszellel lényegében egy ügy körül forog, miszerint a schengeni határt komolyan kell-e venni, meg lehet-e védeni, a menekültügyi egyezményt az eredeti értelmében kezeljük, vagy a bevándorlást egy pozitív folyamatnak tekintjük? Ezek ideológiai viták, amik arról szólnak, milyen Európát képzelünk el. (…)

Ha Soros György behatol a politikába a pártokon, a képviselőkön, a tudományos életen keresztül, miért pont a bírói ág lenne ettől mentes? Olvashattuk a hírekben, hogy legutóbb az amerikai ügyészválasztásokba is kőkeményen beszállt, hogy olyan személyek kerüljenek kiválasztásra, akik lekötelezettjei. A magyar bírósági rendszer azért persze messze van attól a veszélytől, hogy így történjen a bírák kiválasztása, ám az mindenesetre nagyon furcsa, hogy kimondottan a menekülteknek hazudott migránsokkal kapcsolatos nézeteket akarták a bírók között elterjeszteni, majd a tréningeket tartók ügyvédként jelentek meg a bíróságokon… A Soros-hálózat egyértelműen veszélyt jelent a magyar igazságszolgáltatásra, még a bíróságokon keresztül is azon dolgoznak, hogy minél több migránst hozzanak be.”

Az Origo „párhuzamos valóságokról ír a Jobbikkal kapcsolatban

„Toroczkai László jelezte, hogy több százan csatlakoztak az általa életre hívott platformhoz. Mindeközben Jakab Péter jobbikos szóvivő az eseményekre reagálva azt mondta az M1 stúdiójában, nemhogy nem szakad a Jobbik, de még lemorzsolódás sincs. Párhuzamos valóságok. (…)

Korábbi szeretőjével ellentétben a radikálisokhoz sorolt Volner nem csinál erkölcsi kérdést a Jobbik széthullásából. Pártbeli pletykák szerint a pártvezetés felajánlotta neki, hogy vezetheti a párt EP-listáját jövő májusban, ez pedig azt jelenti, hogy egy év múlva több millió forintos fizetésért Brüsszelben politizálhat az egykori rendőrkapitány.”

„Elittudatú f.szok nagy menetelése” a 888-on

„Ki ne szeretne elit lenni? Meg értelmiségi? Ezek azok a közkedvelt címkék, melyeket a bátorság és műveltség pózában tetszelgő emberkék szívesen aggatnak magukra.

A mutatvány lényege ugyanaz, mint amikor az egyszeri gyurmázó a konditeremben egy órából tizenöt percet tölt a tükör előtt, hátha látszik az a néhány milliméteres növekedés a bickóban az előző alkalom óta – csak ez utóbbi legalább őszinte, és nem is akarja másnak mutatni magát.

Nem így az, akinek értelmiségi elittudata van, és e tudat révén élesen elválik a nem értelmiségi nem elittől. A pórnéptől, a birkáktól. Őket azért alkotta meg az Úr, hogy csüngjenek az elittudatú értelmiségi minden szaván, hiszen ő közvetíti nekik a kultúrát, az eszmét, a szellemet.”

A Ripostot olvasva kezdenénk félteni állásunkat Georges Leekens helyében, aki „ennél nevetségesebb alig lehetne”

„A belga kapitány eddig megbukott Magyarországon, de még mindig magát fényezi.

Három vereség és egy döntetlen a fehéroroszok ellen – eddig ez Georges Leekens lesújtó mérlege a magyar fociválogatott kispadján. A szurkolók a távozását követelik, a szakma sem áll ki mellette, ő azonban konok marad. Kritikusait nyugtatja, s a gyenge játékoskeretben látja a hiba fő okát.”

Migránsok a Balkánon

Bódis Gábor

-

2018-06-03

0

A magyar kormánysajtó már egy ideje riasztgat a Nyugat-Balkán (magyarul: a volt Jugoszlávia plusz Albánia) országaiba egyre nagyobb számban érkező menekültek miatt. Az egyik magyarázat szerint Törökországból ismét többen távoznak és a Balkán ideális útvonal az áhított Nyugat-Európa felé.

Valamivel 22 óra előtt egy bécsi rendszámú (W-21897-D) fehér színű Ford Tranzitba 29 iraki és afganisztáni menekült zsúfolódott be. Mindez Donji Lapac horvát városka közelében történt. Lapac a Horvátországot Boszniától elválasztó határ horvát oldalán van. Az embercsempész (a kombi sofőrje) azért választotta ezt a határszakaszt, mert ez nem a leggyakrabban használt „zöldhatár”, ahol a legtöbb járőr is van. Tehát már bejutottak az EU területére, de a schengeni zónába nem, ezért akartak innen egészen Szlovéniáig utazni.

Nem volt szerencséjük, mert egy rutinellenőrzést végző rendőrkocsi meg akarta állítani őket, de a sofőr nagy gázzal továbbhajtott.

A horvát rendőrség öt kilométerrel odébb szintén kísérletet tett a Ford megállítására, de nem állt meg.

A következő alkalmas hely 25 kilométerre odébb volt, ahová már riasztották a környékbeli rendőrosztagokat és egy ottani útkereszteződésnél lezárták az utat. Ahogyan azt a filmekben látni: két rendőrautó keresztbe állt az úton, mögötte pedig állig felfegyverzett egyenruhások álltak.

A közeledő kocsi mozgásából nyilvánvalóvá vált (állítják a rendőrök), hogy nem fog lefékezni. Ezért mintegy 50 méter távolságról a rendőrség tüzet nyitott. A sofőr egy baloldali manőverrel kikerülte a baloldali keresztben álló rendőrkocsit, leszaladt az útról, de sikerült visszatérnie. És tovább haladnia. Ekkor a rendőrök ismét tüzet nyitottak. Száz méter után a kocsi lefékezett, a sofőr kiugrott és szaladni kezdett a boszniai határ felé, ami kétszáz méterre van a helyszíntől.

A kocsiból sikoltások és jajveszékelés hallatszott. Több iraki és afganisztáni család szállt ki belőle, köztük 15 gyerek. A legfiatalabb 7 éves.

Két 12 éves gyereket lövés ért, őket a zadari kórházba szállították.

A vizsgálat megindult abban az ügyben is, hogy a horvát rendőrök jogosan használtak-e fegyvert. A horvát törvények értelmében ezt csak önvédelemből vagy körözött, bűncselekménnyel vádolt személy üldözése közben tehették volna meg.

Bosznia az új bázis

Az év eleje óta, horvát és boszniai források szerint új, alternatív balkáni útvonal alakult ki: a Görögországban partot ért menekültek Macedónia helyett a szintén szomszédos Albániát választják, onnan Montenegróba mennek, majd Bosznia-Hercegovinába. Nem mellékes, hogy ez a kedvenc útvonala a fegyver- vagy kábítószer csempészetnek is. Montenegrói lapoknak nyilatkozott egy szíriai menekült, aki szerint ezer dollárt fizetett a csempészeknek a Törökországból Görögországba vezető útra, és ugyanennyit Albániáig.

Az év első hónapjaiban Boszniába mintegy 700 menekült érkezett, 800-at visszaküldtek a határról. Azóta ez a szám jócskán megnövekedett. A legtöbben Líbiából, Pakisztánból, Afganisztánból és természetesen Szíriából érkeznek.

Dragan Mektić, boszniai belügyminiszter szerint mintegy 45-50 ezer migráns tartózkodik több ország területén Görögország és Bosznia között és közülük jónéhányan választhatják a Bosznia-Hercegovinán át vezető utat.

Az unió pedig akkor már testközelben van és a bosnyák-horvát határ 2000 kilométer hosszú. Egyszóval: ellenőrizhetetlen.

Új menekült típus: az iráni

Vladimir Cucić, Szerbia menekültügyi biztosa a Szabad Európa Rádiónak azt nyilatkozta, hogy a jelen pillanatban majdnem 400 iráni migráns tartózkodik az országban. Ezek a menekültek a lehető leglegálisabb úton érkeztek Szerbiába: rendes repülőjárattal Teheránból Belgrádba.

Tavaly ugyanis államközi szerződés született a két ország között a vízumkényszer eltörléséről.

Arról már Belgrád elfelejtkezett, hogy államközi megállapodást kössön a visszatoloncolásról is.

Így az irániak a hetedik legszámosabb migránscsoport Szerbiában, ahol összesen 3270 menekült van – a számukra kialakított központokban.

Gordan Paunović, a belgrádi, menekülteket elszállásoló Infopark vezetője szerint azonban sokkal többen vannak és nemcsak az irániak, hiszen a kijelölt helyeken kívül nagyon nagy számú illegális migráns van, akik a nyugatra való tovább utazásra készülnek, valahol az országban.

A helyzet csak fokozódik, mert Szerbia, úgy tudni, hamarosan Pakisztánnal is hasonló államközi szerződést készül kötni.

Új Stop Soros: fogalmi zűrzavar, alkalmazhatatlan meghatározások

Bak Mihály

-

2018-06-01

0

Új Stop Soros: fogalmi zűrzavar, alkalmazhatatlan meghatározások

A börtönnel fenyegető törvénynek már a címében nem létező jogintézmény van, más fogalmak meghatározása annyira elnagyolt, hogy azok alkalmazhatósága erősen kétséges. Ráadásul a büntetés már azelőtt fenyeget, hogy tudható lenne annak megalapozottsága.

A Stop Soros-törvénycsomag keretében elzárással vagy egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetik azokat, akik „szervező tevékenységgel” segítik a „jogellenes bevándorlást” a parlamentnek benyújtott javaslat szerint. (A lényeg előtt megjegyezzük, hogy a kormány konzekvensen a Stop Soros szerkezetet használja, holott a magyar nyelvtan szabályai alapján a Stop, Soros! lenne a helyes.)

A csomag több törvény módosítását kezdeményezi, ennek legsúlyosabb része a büntető törvénykönyvi (btk) szabályokba illesztett új paragrafus.

A beterjesztett módosításokban a hangsúly eltolódott a korábbi (az elfogadáshoz szükséges kétharmad hiányában meghiúsult), januári változat legkritizáltabb pontjaitól. Kikerült belőle a menekülteket segítő civil szervezetek munkáját lehetetlenné tevő szigorítás: a külföldről kapott anyagi támogatás negyedrésznyi megadóztatása, és a tevékenység belügyminiszteri engedélyhez kötése. Ezzel szemben most a „szervező” segítőket fenyegetik szabadságvesztéssel, amelyek persze a gyakorlatban leginkább a korábban célba vett civil szervezetek munkatársai. De akadhatnak jó szándékú egyszerű emberek is, továbbá magánpraxist vivő ügyvédek (erről később).

A saláta-törvény címében is olvasható „jogellenes bevándorlás” kulcskifejezésről Nagy Boldizsár nemzetközi jogász azt írja Facebook-bejegyzésében, hogy már nincs ilyen jogintézmény: „A menedék-kérés (és a menekült státusz) nem bevándorlás.

A bevándorlás fogalmát a magyar jog már nem ismeri, csak a letelepedését. Ha nincs jogszerű bevándorlás, akkor jogellenes sincs.

A tervezett hetedik Alkotmánymódosítás sem hozza be. (Bután „betelepítés”-ről ír).

Az új btk-paragrafusban azokat fenyegetik szabadságelvonással, akik „szervező tevékenységet folytatnak”

annak érdekében, hogy ez aztán arra jogosulatlan személy számára menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé, illetve a jogellenesen az országba lépő vagy itt tartózkodó személy tartózkodási jogcímet szerezzen.

Súlyosan jogsértő állapotot idézhet elő, ha úgy indítanak büntetőeljárást valakivel szemben, hogy még az se tudható, a menekült igénye az itt tartózkodásra, vagy menedékjog iránti szándéka megalapozatlan-e – vonható le a következtetés Nagy Boldizsár véleményéből.

Ezt erősíti az indoklás azon kitétele, hogy ez nem úgynevezett eredmény-bűncselekmény, azaz akkor is megtörténtnek számít, ha a menekült még nem is kezdeményezte a menedékjogi eljárást, illetve nem szerezte meg az itt tartózkodáshoz szükséges jogcímet.

S hogy még egy csavar legyen benne, szintén az indoklás szögezi le, hogy ezt a bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni (vagyis gondatlanságból, a kellő tájékozódást elmulasztva nem).

Tehát: célzatosan, szándékosan segít a „szervező” valakit törvénytelenül úgy, hogy nem is tudhatja, megalapozatlan-e az illető menedékjogi igénye vagy jogszerűtlen-e az itt tartózkodása, mert ezt esetleg még el se bírálta az illetékes hatóság (netán bíróság).

A javaslat nem fejti ki részletesen, mit kell érteni „szervező tevékenységen”, példálózva sorol fel néhány lehetséges „elkövetést”: a határvonalon, illetve határjelénél határmegfigyelést szervez, információs anyagot készít, terjeszt vagy ilyenre megbízást ad, hálózatot épít vagy működtet.

Nagy Boldizsár kérdései erről: határmegfigyelés-e a bámészkodás, honnan tudjuk, hogy a vonalán állunk, öt méterrel odébb szabad-e, milyen információs anyag tiltott, a büntetőjogi tényállások megismertetése „információs anyag”-e, jogaikról tilos-e őket tájékoztatni, a nyomdászok lesznek-e a cenzorok („készít”), mi a hálózatépítés és mi a hálózat működtetése, lehet egy szervezet maga hálózat?

„A ‘különösen’ jelző megengedi más tevékenységek idesorolását.

A jogállam pillérét rúgja ki az, aki börtönnel fenyeget előre meg nem nevezett cselekedeteket

– írja a nemzetközi jogász. Nullum crimen sine lege (nincs bűncselekmény törvény nélkül – a szerző), tanítjuk” – teszi hozzá.

A leendő paragrafus egyik fordulata, a tiltott magatartás, a „menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé”. Az egyetemi tanár szerint azonban a menedékjogi eljárás kezdeményezését (megindítását, azaz a kérelem benyújtását) a menedékjogi törvény, a genfi egyezmény és a szokásjog teszi lehetővé, az eljáráshoz hozzáférést pedig kötelezővé. Ügyvéd igénybevételéhez minden menedékkérőnek joga van a magyar jog és az EU eljárási irányelve, valamint az általános emberi jogi szabályok szerint.

Ezeken kívül még más kifogásai is vannak a nemzetközi jogásznak, aki írása végén azt írja: „értem én, hogy bármit törvénybe lehet iktatni és a jelentés nélküli fogalmak alapján is lehet büntetni (’kiutazása sértené a szocialista államrendet’, hogy fájóbb történelmi példákat ne hozzak), de azért igazán szégyellem magam, hogy egykori tanítványaim az egykori szocialista főrendőrökkel (Pintér Sándor) szövetkezve ilyennel álltak elő”.

Fentebb Nagy Boldizsár is szót ejtett az ügyvéd igénybe vételéről. Egy évre lenne lecsukandó az, aki a bűncselekményt vagyoni haszonszerzésből vagy több személynek segítséget nyújtva követi el. Ügyvédek mindjárt „magukra vették”, például az ATV szerda esti Egyenes beszédében Kende Péter és Gatter László (utóbbi ráadásul korábban bírósági elnök volt) egyértelműen igennel válaszoltak arra a kérdésre, hogy őket is érintené-e a szigor.

Vannak még más „ínyencségek” is a salátatörvényben. A rendőrségre vonatkozóan alkotnák meg a határbiztosítási távoltartást, amelyben megismétlik a korábban már ismertté vált intézkedés tervét. Eszerint a külső határtól számított nyolc kilométeres sávból kitilthatják azt a személyt, illetve az ott tartózkodót onnan kiutasíthatják, aki ellen (mások mellett) a most megfogalmazandó bűncselekmény miatt büntetőeljárás zajlik.

Az indoklásból aztán kiderül, hogy ez a jogkorlátozás akkor is alkalmazandó,

ha a büntetőeljárásban már kiderült, hogy a megalapozott gyanú nem állapítható meg,

s a panasz nyomán az ügyész határozatban megszünteti a gyanúsítotti minősítést. A törvényjavaslat készítői szerint bűncselekmény alapos gyanúja hiányában is teljesen rendben van a büntetőeljárásra hivatkozva kiróni a határtól való kitiltást. Annak ellenére, hogy az ártatlanság vélelme ilyen esetekben is alkalmazandó jogelv – írják.

A leporolt februári szövegről is kimutattuk, hogy ez a határtól való távolságtartás meglehetősen problematikus, mert az ország területén belül legalább 29 helyen található közúti, vízi és vasúti schengeni határátlépő (még Budapesten is), nem beszélve a repülőterekről. Az új szövegben sincs válasz arra, mi történik azokkal az eljárás alá vont emberekkel („szervezőkkel”), akik például a Vígadó téri nemzetközi kikötő vagy a ferihegyi reptér nyolc kilométeren belüli sávjában lakik.

Címke: menekültek

szinte kizárólag a biztonság szempontjait hangsúlyozza, a humanitárius szempontokat alig említi.

csak az kaphasson a jövőben menedékjogot, aki esküt tesz arra, hogy tiszteletben tartja az Európai Unió értékrendjét.

szorosabb együttműködésre törekszik a szomszédos, különös tekintettel az észak-afrikai országokkal,

most viszont a déli országokra hárul a legnagyobb teher.

A migráció kérdésében viszont komoly véleménykülönbségek vannak.

a jogállamiságot és a Velencei Bizottság javaslatait Orbán Viktor nem úgy látja, mint ő.

közép-európai NATO-parancsnokság jöjjön létre Magyarország területén,

nem ide kell visszaküldeni őket, hanem az első belépési pontra, vagyis Görögországba.

a külső határ védelme nem azt jelenti, hogy teljesen elzárjuk magunkat.

fontos, hogy biztosítani kell annak lehetőségét, hogy legyen, aki legálisan érkezhet Európába,

A sikertelen menekültügyi minicsúcs után a Die Welt azt írja, hogy az EU nem képes ellensúlyozni sem Trumpot, sem a nemzeti bezárkózás pápáit.

unión kívüli országban,

Olaszország, Málta és Görögország már nem szeretne nagyobb számban befogadni embereket.

Albániának nagy tapasztalata van a menekültellátásban,

hatalmas jelentősége lenne a Németországon belüli koalíciós válság megoldásában:

Nyílt levelet írt Bayer Zsolt a magyarországi német nagykövetnek, bizarr módon párhuzamos valóságokról ír az Origo, elittudatú f.szok a 888-on és selyemzsinór a szövetségi kapitánynak a Ripostban – megnéztük, mi újság az alternatív valóságban.

Bosznia az új bázis

Új menekült típus: az iráni

A börtönnel fenyegető törvénynek már a címében nem létező jogintézmény van, más fogalmak meghatározása annyira elnagyolt, hogy azok alkalmazhatósága erősen kétséges. Ráadásul a büntetés már azelőtt fenyeget, hogy tudható lenne annak megalapozottsága.

annak érdekében, hogy ez aztán arra jogosulatlan személy számára menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé, illetve a jogellenesen az országba lépő vagy itt tartózkodó személy tartózkodási jogcímet szerezzen.

Tehát: célzatosan, szándékosan segít a „szervező” valakit törvénytelenül úgy, hogy nem is tudhatja, megalapozatlan-e az illető menedékjogi igénye vagy jogszerűtlen-e az itt tartózkodása, mert ezt esetleg még el se bírálta az illetékes hatóság (netán bíróság).

ha a büntetőeljárásban már kiderült, hogy a megalapozott gyanú nem állapítható meg,

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA