Kezdőlap Címkék Mao Ce-tung

Címke: Mao Ce-tung

Putyin: a kínai elnök Moszkvába látogat

A kínai-orosz csúcstalálkozót  a kínai diplomácia vezetője, Vang Ji készítette elő  Moszkvában. Vang Ji államtanácsos, akit nemrég Budapesten fogadott Orbán Viktor miniszterelnök is, európai körútjának végén Moszkvában tárgyalt, ahol előkészítette Hszi Csin-ping és Putyin találkozóját.

Peking szeretne véget vetni az ukrajnai háborúnak, és elkerülni a hidegháborút az Egyesült Államokkal.

“Kína attól tart, hogy az ukrajnai háború kicsúszik az ellenőrzés alól. Ezért szükség van a kínai bölcsességre a rendezéshez”

– ajánlgatta Peking ukrajnai béketervét Csin Gang külügyminiszter egy biztonságpolitikai konferencián a kínai fővárosban. A kínai béketervről először Vang Ji államtanácsos beszélt Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián. Kettőjük közül Vang Ji a magasabb rangú, ő tagja a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt politikai bizottságának is. A kínai béketervet pozitívan értékelte Macron francia elnök, akivel Vang Ji Párizsban tárgyalt.

Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO központban arról beszélt, hogy “a kínai béketerv homályos, és nem tartalmazza Ukrajna területi integritását. Enélkül pedig Ukrajna nem tárgyal” – mondta az ukrán diplomácia vezetője.

Sok nyugati fővárosban nagy a szkepszis a kínai béketervvel kapcsolatban különösen Biden elnök meglepetésszerű kijevi látogatása után. Blinken amerikai külügyminiszter szabályosan megfenyegette Kínát Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián: amennyiben fegyvert szállítanak Oroszországnak, akkor ellenük is szankciókat hoz az Egyesült Államok.

Miről van szó?

Kínai drónokról! Korábban az orosz hadsereg Iránból importált drónokat, de fogytán a készlet. Ezért Pekingtől kértek utánpótlást. A kínaiak minden bizonnyal szívesen kipróbálnák tankelhárító drónjaikat azok ellen a modern amerikai és német tankok ellen, melyeket Ukrajnának szállítanak a NATO tagállamok. Blinken figyelmeztetése preventív:

”olyan információink vannak, hogy Pekingben fegyverek szállítását fontolgatják Oroszországba. Világosan megmondtuk nekik, hogy ezt nagyon komolyan vesszük, mert ronthatja kapcsolatainkat”

– mondta a CBS amerikai televíziónak adott interjúban.

A CNN-nek nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy Kína fegyvereket szállított volna Oroszországnak. Az USA külügyminisztere nem mondta le pekingi látogatását a léggömb botrány miatt csak elhalasztotta. Washington mindenképp szeretné elkerülni azt, hogy stratégiai kínai-orosz szövetség jöjjön létre vele szemben.

A nagy háromszög

Kissinger, az USA ex külügyminisztere, aki idén már százéves, hirdette meg azt a washingtoni doktrínát, hogy az USA-nak jobb kapcsolatot kell ápolni a Kínával és Oroszországgal mint a másik két nagyhatalomnak egymással. Ezért hozta létre az első amerikai-kínai csúcstalálkozót Pekingben Nixon és Mao Ce-tung között 1972-ben. Kissinger jelenleg bírálja a Biden adminisztráció diplomáciáját, mert az egyaránt ellenfélnek tekinti Kínát és Oroszországot, és emiatt Peking és Moszkva közeledhet egymáshoz.

Hszi Csin-ping elnök figyelmeztette Putyin elnököt Szamarkandban, hogy ne fenyegetőzzön nukleáris fegyverekkel. Ehhez képest az orosz elnök bejelentette: felfüggeszti a START egyezményt, amely a stratégiai fegyverrendszereket szabályozza.

“A stratégiai partnerség Kínával számunkra abszolút prioritás” – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz védelmi tanács titkára miután tárgyalt Vang Ji államtanácsossal. Csakhogy Kína számára az USA sokkal fontosabb mint Oroszország. A kínai vezetés angol nyelvű lapja, a Global Times diadalittasan jelentette pár nappal ezelőtt, hogy az amerikai szankciók ellenére tavaly megdöntötte a rekordot az amerikai-kínai kereskedelem, mely meghaladta a 690 milliárd dollárt. Ehhez képest Putyin csak a reményét fejezhette ki, hogy a kínai-orosz kereskedelem hamarosan elérheti a 200 milliárd dollárt. A kínaiak kihasználják Oroszország szorult helyzetét: olcsón megveszik az olajat és a földgázt, majd felárral árusítják azt Európában. A kínaiak mindenképp szeretnék fenntartani a globalizáció rendszerét, amely igen előnyös a számukra.

A Global Times Pekingben rendszeresen arról írt, hogy az olcsó kínai áruk lejjebb vihetik az inflációt az USA-ban és Európában. Yellen asszony ugyanezzel érvel Washingtonban, ezért a Global Times azt  írta, hogyha nem jön Kínába Blinken külügyminiszter, akkor szívesen látják Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter asszonyt, aki a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy szívesen látogatna Pekingbe ilyen nehéz időkben is. Igaz, hogy dátumot Yellen pénzügyminiszter nem említett.

Búcsú a diktátortól avagy előttünk jár-e Kazahsztán?

Orbán Viktor együtt ülhetett a Türk Tanácsban Nazarbajev, kazah elnökkel, aki harminc éven keresztül egyszemélyi vezetője volt az egykori szovjet tagállamnak.

Kezdetben kommunista párttitkár volt Nazarbajev, aki úgy kiépítette hatalmát, hogy a rendszerváltás sem ingatta azt meg. Orbán Viktor másik türk barátja, Hejdar Alijev is hasonlóképp cselekedett Azerbajdzsánban. Az egykori KGB főnök, aki azután Azerbajdzsán kommunista párttitkára lett, ügyesebb volt mint kazah kollégája: dinasztiát alapított.

Fia, az ifjabb Alijev ma is uralkodik Bakuban. Neki adta ki a baltás gyilkost Orbán Viktor.

Az idősebb Alijev Amerika nagy barátja lett, egy amerikai katonai kórházban hunyt el. Fia fogadhatta Ursula von der Leyent, aki az Európai Unió energia ellátását tárgyalta meg vele.

Nazarbajev szép csendben visszavonult, de a háttérben megőrizte a befolyását és persze vagyonát. A francia Riviérán több milliárdokat érő birtokot szerzett. A francia hatóságok érdeklődtek is ezek iránt, de az Élysée-palotából leállították őket. Kazahsztán ahhoz túlságosan fontos partner.

Háttérhatalom?

A most 82 éves Nazarbajev úgy vonult vissza, hogy megőrizte teljes immunitását vagyis senki sem firtatta vagyona eredetét. Most azonban minden megmaradt tisztségétől megfosztották. Kazahsztán fővárosát, melyet szerényen magáról nevezett el Nurszultánnak már újra Asztanának hívják.

A mai elnök, Tokajev elődje hűséges hívének tűnt, de most végképp szakított Nazarbajevvel: megszüntette az ex elnök élete végéig tartó immunitását!

Per következik?

Nazarbajevnek számot kell adnia arról, hogy miképp vezette Kazahsztánt 1989 és 2019 között? Hogyan lett dollár milliárdos? Hova tűntek ellenfelei? Valószínű, hogy Kazahsztán mostani elnöke eljárást fontolgat elődjével szemben.

Ez finom figyelmeztetés  lehet Putyinnak, Lukasenkonak, de akár Orbán Viktornak is: a legjobban kiépített hatalmi rendszer is összedőlhet. Az érintettek persze azt a tanulságot is levonhatják, hogy mindhalálig hatalmon kell maradni mint Sztálin vagy Mao Cetung. A másik megoldás a dinasztia: Észak Koreában a Kim család immár harmadik uralkodója irányít, Azerbajdzsánban az ifjabb Alijev uralma egyelőre biztosnak tűnik.

Igaz, hogy ezek az államok nem tagjai az Európai Uniónak.

Hszi Csinping Mao elnök nyomában?

A kínai kommunista párt újonnan megválasztott legfelső vezetésének első útja szimbolikus volt: Jenanba vezetett, ahol Mao Cetung felkészült a hatalom átvételére.

A kínai vörös hadsereget Csang Kaj-sek fölényben levő erői kiszorították Kína fejlett délkeleti területéről, ahol a kommunista párt 1921-ben megalakult Sanghajban. Az elmaradott Senhszi tartományban, Hszi Csinping elnök szűkebb pátriájában, szervezte újra a kommunista pártot és a Vörös Hadsereget Mao Cetung. Erre hívta fel most a figyelmet Hszi Csinping elnök Jenanban. Arról egy kukkot sem szólt, hogy Sztálin támogatása nélkül Mao Cetungnak esélye sem lehetett volna a győzelemre. Sztálin pedig nem bízott Mao Cetungban, akit margarin kommunistának nevezett. Kínai Komintern káderek tucatjait küldte Mao nyakára, hogy megfegyelmezze a paraszt forradalmárt. Ilyen volt Csou En-laj is, akit Hemingway is karizmatikus vezetőnek nevezett amikor interjút készített vele. Csou En-laj inkább lepaktált Mao Cetunggal. Így a Kínai Népköztársaságban haláláig miniszterelnök lehetett (1949-1976). Ő volt a reformok keresztapja, aki megmentette Teng Hsziao-pinget az üldöztetéstől a kulturális forradalom idején (1966-1976). Teng Hsziao-ping indította el a reformot 1978-ban, ennek eredményeképp Kína a világ második számú nagyhatalma lett.

Mit akar Hszi Csinping?

A kínai elnök minden ellenfelét kisöpörte a legfelső vezetésből. Hatalma tehát óriási, de vajon mihez kezd vele?

Hszi Csinping bevallott célja az, hogy olyan globális gazdaságot hozzon létre, melyben az USA és Kína egyenrangú szerepet játszik. Hosszú távon pedig arra törekszik, hogy Kína legyen a világ új ura. Ezt az elképzelést nyíltan el is mondta azon a G20 csúcstalálkozón, melyet Hangcsouban tartottak Kína délkeleti részén. Ezt követően indította meg a kereskedelmi háborút Donald Trump Kína ellen. Joe Biden szinte mindenben ellenezte Trump politikáját, de ebben a tekintetben még túl is tett az elődjén. Nemcsakhogy nem vonta vissza Trump büntető szankcióit Kína ellen, de megindította a chip háborút, hogy lassítsa a kínaiak felzárkózását ezen a stratégiai fontosságú területen.

Hszi Csinping elnök együttműködést ajánlott az USA-nak azt követően, hogy újjáválasztották a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt vezetőjének. Kína békés gazdasági versenyben akarja legyőzni az Egyesült Államokat. Egyáltalán nem támogatja Putyin háborúját Ukrajnában. Nem akarja azt, hogy gazdasági NATO jöjjön létre Washington irányításával. Ezért is várják lelkesen Olaf Scholz német kancellárt Pekingben, aki az amerikaiak ellenkezése ellenére látogat el november elején Kínába, amely nemcsak Németország, de az egész Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Trump: Pekinget én beszéltem le Hongkong lerohanásáról

14 perc alatt elfoglalták volna a kínaiak Hongkongot, hogyha én nem beszéltem le erről Hszi Csinping elnököt – jelentette ki Donald Trump a Fox televízióban.

Az USA elnöke szerint a kínaiak már ugrásra készen álltak amikor ő felhívta Hszi Csinping elnököt, és lebeszélte őt a katonai akcióról.

Hongkongban a hétvégén nagy győzelmet arattak a Peking ellenes erők a helyi választásokon. Peking jelöltjei elvéreztek. A Kínához tartozó egykori brit gyarmaton hetek óta tartanak a tüntetések, mert Hongkongban sokan úgy érzik: Peking irányítani akarja a viszonylag autonómiát élvező várost. Hongkong az egy ország két rendszer elv alapján működik. Erről még Nagy Britannia állapodott meg Pekinggel. Eszerint a függetlenség kikiáltása után ötven évig Hongkong elismeri ugyan azt, hogy Kínához tartozik, de viszonylagos önállóságot élvez. Hongkongban a brit időkből örökölt jogrend van érvényben.

A kínai külügyminiszter a helyi választások eredményét látva kijelentette: Hongkong mindenképp Kína része marad. Henry Kissinger, aki Pekingben részt vett a Bloomberg konferenciáján Hongkong kapcsán azt fejtegette: jó lenne, ha az USA nem támogatná oly erősen a tiltakozó mozgalmat, mert Pekingben ezt beavatkozásnak tekintik Kína belügyeibe. Ebből pedig az következik, hogy elhúzódó hidegháború alakulhat ki az USA és Kína között – hangsúlyozta Henry Kissinger, aki véget vetett a két nagyhatalom hideg háborújának azzal, hogy 1972-ben összehozta Nixon elnököt és Mao Ce-tungot Pekingben.

Senki sem állíthatja meg Kínát!

Ezt hangsúlyozta ünnepi beszédében Hszi Csinping elnök. Kínában október elsején ünneplik a népköztársaság kikiáltásának napját. Mao Ce-tung elnök hetven évvel ezelőtt kiáltotta ki a népköztársaságot Pekingben. Ezért most a katonai parádén az ágyúkat hetvenszer sütötték el.

Katonai szakértőknek feltűntek az ultramodern fegyverek: a hiperszonikus repülőgépek és főként azok a rakétákról indítható drónok , amelyek ellen egyelőre sehol sincsen megfelelő védelem. Az irániak ilyen drónokkal indítottak támadást Szaúd Arábia és a világ legnagyobb kőolaj feldolgozója ellen. Már akkor arról lehetett olvasni, hogy az irániak nem lettek volna képesek kidolgozni ilyen drón technológiát – ehhez külföldi segítségre volt szükségük. Az amerikai hírszerzés az oroszokat illetve a kínaiakat gyanúsítja azzal, hogy együttműködnek Iránnal. Putyin elnök a Szaud Arábiát ért támadás után felajánlotta Oroszország rakétavédelmi rendszerét a sivatagi királyságnak. Kína és Oroszország stratégiai szövetséges. Nemrég az oroszok nagy hadgyakorlatot tartottak, melyen Putyin elnök is résztvett. A hadgyakorlaton a kínaiak is jelen voltak…

Nincs kijelölt utódja a pártfőtitkárnak

0

Most ért véget a Kínai Kommunista Párt XIX. kongresszusa, amelynek az egyik fő kérdése az volt, hogy Hszi Csin-ping pártfőtitkár merre vezesse Kínát. Persze nem feltétlenül kell magának kormányoznia, irányíthatja a háttérből is a birodalmat, amelyet ma a 90 milliós párt vezet. 

Habár a mostani kongresszuson nem volt nagy változás Kína kül-és belpolitikáját illetően, Hszi Csin-pingnek sikerült megerősítette pozícióját az országon belül: a kongresszus deklarálta, hogy eszméi immáron a Kínát vezető kommunista párt ideológiájának alapját képezik.

Most már csak azt kellene megtudni, hogy mik is ezek az eszmék.

Korábban Mao Ce-tung, illetve Teng Hsziao-ping eszméi jelentették a kínai kommunista párt gondolkodásának alapját. Mindkettő alatt sok mindent lehetett érteni, de a lényeget lehetett tudni: Mao bármilyen áron egyfajta kínai kommunizmust akart megvalósítani, miközben Teng Hsziao-ping egy modern nagyhatalmat kívánt létrehozni, és ezt gazdasági reformok révén próbálta megvalósítani.

Teng Hsziao-ping sikerére építhet Hszi Csin-ping, aki a világpolitika kulcsfigurájává kíván válni. A kínai pártfőtitkár nagy álmát az Új Selyemút program jelenti, melynek révén

Kína a globális gazdaság vezető hatalma lehetne.

Vajon öt év múlva visszavonul-e Hszi Csin-ping, ahogyan azt az íratlan szabályok megkövetelik Pekingben? Ez korántsem biztos. Utódjelölt ugyanis egyelőre nincs, bár voltak olyan szóbeszédek Csen Mi-nerről, a Csungking-tartomány jelenlegi vezetőjéről, hogy esetleg a jövőben átvenné a mentora helyét.

Azonban a mostani kongresszus azt mutatja, hogy Hszi még nem akarja átadni a trónját. Korábban az volt a szokás, hogy a KKP központi bizottságának tagja lett egy hatvan év alatti – vagyis az ország politikai életében fiatalnak számító – vezető, akiből aztán a következő pártkongresszuson Kína első embere lett. Most viszont a központi bizottság minden tagja túl van a hatvanon. Maga Hszi Csin-ping 63 éves és a következő pártkongresszusig még van ideje kijelölnie az utódját, mert a vezető pártfunkcionáriusok  körében a korhatár 68 év.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK