Kezdőlap Címkék Magyar-amerikai kapcsolatok

Címke: magyar-amerikai kapcsolatok

Sorosistákkal is találkozik Pompeo

0

A magyar kormány számára is kellemetlen kérdések kerülnek szóba Mike Pompeo budapesti vizitjén, amiket Pozsonyban és Varsóban nem tervez megbeszélni. Ráadásul „sorosista” civil szervezeteket is meghívtak az amerikaiak.

Hétfőn indul európai körútra Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, első állomásként Budapestre, onnan Pozsonyba, Varsóba, Brüsszelbe, végül Rejkjavíkba megy. Az amerikai külügyminisztérium előzetes programja a szlovákokkal kifejezetten protokolláris témákat jelöl meg, a lengyelek esetében is csak általános témaköröket (biztonság, energia).

Ezzel szemben Budapesten Orbán Viktorral, Szijjartó Péter külügy- és Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel csupa olyan kérdésről tervez tárgyalni Pompeo, amelyek

egyre nagyobb feszültséget okoznak a kétoldalú viszonyban.

Fontos téma lesz Ukrajna támogatása. Ebben Magyarország lényegében a teljes nyugati világ törekvéseinek blokkolója. Se a NATO-, se az EU-tagságot nem támogatja, megvétóz minden ezirányú kezdeményezést az ukrajnai kisebbségekre vonatkozó oktatási módosítás miatt, amivel lassan magára marad Orbán. Mindez felveti az orosz elkötelezettség gyanúját a szövetségesekben.

Ezért se lesznek könnyű percek a kínai és főleg

az orosz befolyásolás elleni küzdelemről

szóló témakörben se, ahogyan talán az energiaügyekben se. A nyugati szövetségben  Magyarország az egyetlen, amely teljes kormányzati támogatással enged teret az orosz hamishír-propagandának, sőt, használja is azt. Az energetikában szóba kerülhet az amerikaiak által kifogásolt orosz függőség ügye. Bár ebben erős üzleti érdek is szerepet kap diplomáciájukban.

Szóba kerül a védelmi együttműködés, amelynek sorában a magyar kormány eddig nem akarta aláírni azt a sztenderd amerikai szerződést, amely alapján szabadon léphetik át a amerikai csapatok a partnerországok határait, és katonáik büntetőügyeinek elbírálását magukhoz vonják.

De ami a legfájóbb lehet Orbánéknak, az az, hogy egyedüliként Budapesten fog találkozni civil szervezetek, így például a Soros-szervezetnek titulált Helsinki Bizottság és a TASZ képviselőivel.

Diplomáciai „hidegfront” után enyhülés?

Eddig meg nem erősített forrásokból úgy tudni, hogy május végén találkozhat Mike Pompeo nemrég hivatalba lépett amerikai külügyminiszterrel Szijjártó Péter egy hivatalos washingtoni látogatáson. Ez jelentős előrelépés lenne a kétoldalú kapcsolatokban, ha valóban sikerül a programot véglegesíteni. Ugyanis nemcsak Orbán Viktor miniszterelnököt nem fogadták a Fehér Házban, hanem külügyminiszteri szintű vizit sem volt az utóbbi években.

Orbán Viktor első kormányzása jól indult, hiszen 1998-ban Bill Clinton fogadta Orbánt, de ezt követően – főként a jobboldali ifjabb Bush elnöki időszakában –mélypontra jutott a magyar-amerikai viszony, egyebek mellett, azért is, mert – sajátos manőverek és egy fura tendereljárás után – amerikai F16-osok helyett svéd Gripenekre cseréltük a magyar vadászgép flottát. Washington cserbenhagyásként értékelte, hogy a miniszterelnök az utolsó pillanatban megvétózta az amerikai gépek beszerzését. Ráadásul ez a döntés szinte napra egybeesett a szeptember 11-ei, az ikertornyok elleni terrortámadással, amelyet a várakozásokkal ellentétben nem ítélt el Orbán Viktor.

Ezek a máig gennyedző tüskék motiválják az amerikai politikusokat. 2001. májusban Orbán – magánlátogatáson – Washingtonban járt, a Fehér Házban tárgyalt Dick Cheney alelnökkel, ahol egy rövid időre csatlakozott a megbeszéléshez Bush elnök is.

Fotók ugyan készültek, de ez messze nem számított magas prioritású, még kevésbé hivatalos találkozónak.

Bár történtek kísérletek arra, hogy 2002-ben a választások előtt Orbán Viktor találkozzon George W. Bushsal, ám ezek is kudarccal végződtek. 2002-ben a Fidesz elnöke Amerikába utazott, ám mindössze annyi történt, hogy Bostonban átvett egy díszoklevelet, mert a várakozások ellenére elmaradt az elnöki találkozó.

Gyurcsány Ferenc 2005. október 4-8. között hivatalosan járt Washingtonban, majd George W. Bush 2006. június 21-22-én tett hivatalos látogatást Budapesten.

Ezt a közeledési folyamatot sem sikerült 2010 után a Fidesznek folytatnia.

Pedig a második Orbán kormány megalakulását követően jól indultak a dolgok: Martonyi János külügyminiszter 2010 júniusában látogatást tett Washingtonban, ahol fogadta őt Hillary Clinton külügyminiszter, és a Kongresszus tagjai is.

Martonyi János külügyminiszter Hillary Clinton. MTI/EPA/Michael Reynolds.

2011-ben mindezt „megfejelték” azzal, hogy a „Transzatlanti Hetet” ünnepelve a Szabadság téren felavatták Ronald Reagan szobrát, megnyitotta kapuit az egykori Tom Lantos nevét viselő intézet. Az avatási ünnepségen részt vett Hillary Clinton, aki azonban nemcsak a fideszes elittel, hanem civilekkel is találkozott. A külügyminiszter óvatosan fogalmazott az akkor túlhevült állapotban levő magyar belpolitikáról, de egyes kijelentései akár a politikai rendszert éppen átalakító Orbán Viktornak szánt figyelmeztetésnek is felfoghatóak voltak.

Ha 2014-ben a magyar-amerikai kapcsolatok nem lettek volna a soha nem látott mélyponton, valószínűleg az emlékezetes korrupciós ügyet követő kitiltási botrány sem válhatott volna annyira súlyos kérdéssé. Az Egyesült Államokból akkor már évek óta egyre növekvő aggodalommal nézték az Orbán-kormány intézkedéseit, legyen az

a médiatörvény, a civilek vegzálása, a nyíltan oroszbarát külpolitika, a paksi szerződés.

Ezek miatt sorra kaptunk nyílt kritikákat, de ezek láthatóan minden következmény nélkül maradtak. Ráadásul Szijjártó Péter, a külügyi tárca vezetőjeként, a maga „érdes” stílusában több alkalommal is beszólt a magyarországi viszonyokat bíráló amerikai diplomatáknak.

A 2014-es nyári, tusványosi beszéd jóval nagyobb vihart kavart Amerikában, mint Európában. Ráadásul időben mindez egybe esett a Putyin-ellenes szankciók kérdésével, amelyben a magyar miniszterelnök nemzetközi mércével mérve kiugróan “visszafogott” volt. A magyar diplomácia nem vette figyelembe, hogy a mindenkori amerikai kormányzat Európa-politikájának egyik legmeghatározóbb pontja Oroszország és a térség államainak Moszkvával ápolt viszonya. Amerikai vezetők és közéleti személyek korábban nyílt levelet írtak Trumpnak, amelynek lényege az volt, hogy a Putyinnal való kiegyezés nem békét hoz, hanem épp ellenkezőleg, táplálja a Kreml expanziós törekvéseit. Ki volt a levél születésének egyik atyja? Wess Mitchell. Az a Wess Mitchell, aki az új Trump adminisztrációban többek közt most a magyar ügyeket is felügyeli.

Egyértelmű, hogy a miniszterelnöki meghívás elmaradásának oka a magyar kormány politikája.

Orbánék az elmúlt évtizedben sok mindent félreértenek Washingtonnal kapcsolatban, az új elnökség hajnalán is rögtön “kapufát lőttek” az America first elvének értelmezésével. Ha a magyar kormány ezt maradéktalanul megértette volna, és fontosnak tartotta volna a legfelső szintű találkozót, akkor meggondolták volna, hogy folytatják-e a támadásokat Soros György és a CEU ellen. Trump, noha nem kedveli a nyílt társadalom elképzelést, magát Sorost sem, de attól ő még amerikai. Márpedig ha amerikai, akkor Trump kormánya megvédi, még ha belpolitikai ügyekben nem is értenek egyet. Ez az America first egyik lényege. Az amerikai érdekek bármi áron történő védelme és érvényesítése, amibe nem fér bele ha Orbánék egy amerikai alapítású egyetemet, egy amerikai állampolgársággal is rendelkező milliárdost támadnak. Ha ezt nem értik meg, akkor hiába várják, hogy fogadják őket – akár csak külügyminiszteri szinten –  Washingtonban.

A harmadik Orbán-kormány alatt a magyar diplomácia vezetőjével legfeljebb államtitkári szinten tárgyaltak Washingtonban.

Ez év januárjában sem volt ez másként. Szijjártó akkor Wess Mitchell-lel találkozott. “Számos igaztalan kritikával kellett szembesülnünk, több esetben a megértés hiányát tapasztaltuk magyarországi intézkedések amerikai megítélésében” – nyilatkozta, de hozzá tette, hogy az elmúlt éveket figyelembe véve most van a legjobb esély a politikai kapcsolataink javítására. A május végi látogatás ennek lehet a folytatása, hiszen most végre egy „igazi” külügyminiszteri szintű találkozó rangosabbá teszi. Talán még egy miniszterelnöki meghívás ügye is szóba kerülhet.

Lapszem – 2017. december 4.

Ma a Barbarák és a Borbálák ünneplik a névnapjukat. A Köpönyeg előrejelzése szerint Északnyugat felől erősen megnövekszik a felhőzet, és főleg délutántól több helyen alakul ki eső, havas eső, hó. Reggel -9 és -2, délután 0 és +5 fok között alakul a hőmérséklet. Megélénkül a DNy-i szél. Jó – dugómentes –  közlekedést kívánunk! De lássuk, miről írnak ma a lapok!

 

Népszava: Konzervatív össztűz Orbán Viktorra

A harmadik Orbán-kormány és a Trump-adminisztráció kapcsolatainak eddigi története valójában a Fehér Házba szóló amerikai elnöki meghívásra való meddő magyar várakozás története – írja a Népszava szakírója. A magyar kormány a jelek szerint a republikánus kormányzattól ugyanazt kapja jutalmul, amit a demokratáktól büntetésül. Budapesti kormánykörökben kirobbanó derűlátással várták, hogy a demokraták hosszú kormányzása után végre olyan politikai elit veszi át Amerika irányítását, amely megértéssel viseltetik, sőt jórészt azonosul is az „illiberális” rendszert meghirdető Orbán Viktor politikájával. A magyar kormányfőt azonban mindmáig nem fogadta az elnök az Ovális Irodában.

A Trump beiktatása óta eltelt időszaknak a kétoldalú kapcsolatokat jelző történéseit felelevenítve a szerző azt a következtetést vonta le, hogy a magyar kormány nyilvánvalóan elszámolta magát.

Egyfelől azt remélte, hogy a bevándorlás- és liberalizmusellenes Trump „elnézi” majd neki azt, hogy nyíltan nekitámad egy amerikai milliárdos üzletember és filantróp adományozó által alapított amerikai egyetemnek, a CEU-nak, illetve más, emberi jogvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezeteknek – sőt, antiszemita képzeteket keltő gyalázkodó kampányt indít személyesen Soros György ellen. Másfelől abban is súlyosan tévedett, hogy Trump majd „oroszbarát” légkört teremt Washingtonban, időközben ugyanis az elnök kénytelen volt jócskán visszafogni Vlagyimir Putyin elnökhöz fűzött reményeit. Ebbe a kontextusba helyezi Radványi K. Miklós, a Frontiers of Freedom (A szabadság határai) elnevezésű amerikai alapítvány külpolitikai kérdésekkel foglalkozó alelnökének a hétvégén a magyar sajtóban végigfutott írását is.

Magyar Nemzet: Humán Operátor: akadályozták volna a diákok kifizetését?

Aznap utalták volna az előzetes letartóztatásban lévő MSZP-s önkormányzati képviselő, Czeglédy Csaba vezette Humán Operátor Zrt.-hez köthető diákszövetkezettel szerződésben álló diákok bérét, amikor Czeglédyt őrizetbe vették. Többségük azért jutott hozzá mégis pénzéhez, mert – a Magyar Nemzet értesülése szerint – a politikus a szokottnál korábban utalt. Czeglédyt és társait mintegy hárommilliárdos költségvetési csalással gyanúsítják, az ügyészség szerint a Humán Operátorhoz kötődő cégek nem fizették meg az adókat és járulékokat a diákmunkások után. Hankó Faragó Miklós, Czeglédy Csaba ügyvédje a lapnak elmondta, hogy a korai utalásnak köszönhetően végül összesen csak 10-30 ember nem kaptam meg időben a fizetését.

– Az ügyészség több szempontból is június 13-i őrizetbe vétellel számolhatott, hiszen ügyfelem előző nap este érkezett haza, és három nap múlva lett volna az esküvője. A közelmúltban elfogadott parlamenti határozatból világosan látszik, hogy a döntéshozók eredetileg ezres nagyságrendű „károsulttal” számoltak – mondta Hankó Faragó.

Czeglédy Csaba jelenleg előzetes letartóztatásban van. A volt szombathelyi alpolgármester, önkormányzati képviselő ellen indult üggyel összefüggésben tanúként kihallgatták Dobrev Klárát, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök feleségét. Ő utána leszügezte: „Szerintem nem véletlenül ellene zajlik ez az eljárás, hiszen

ő volt talán a leghangosabb, legtöbbet szereplő ügyvéd, aki a szombathelyi Fidesz, a Lázár János vagy az Orbán Viktor elleni perekben aktívan részt vett.”

Magyar Idők: Távolodik az MSZP és a DK

Nem igaz, hogy Molnár Gyula és Hiller István megállapodtak a jelöltállításról a DK-val – hangoztatták a Magyar Időknek az MSZP elnökségében. A szocialista pártban annak ellenére is jó ötletnek tartják, hogy Kunhalmi Ágnes lesz a kampányuk arca, hogy a budapesti elnök az utóbbi időben többször is zavartan viselkedett – írja a kormánypárti Magyar Idők, amely szerint nem lesz egyhamar egyezség a szocialisták és a DK közötti választási együttműködésről.

– Külön küzdelem zajlik a választási kampányban az MSZP és a DK között, a szocialista párt előbb-utóbb a Gyurcsány-féle alakulatban fogja végezni –

idézi Galló Béla politológusnak az M1 műsorában kifejtett véleményét a lap, mely szerint Kunhalmi ahhoz a politikuscsoporthoz tartozik, amelynek elemi érdeke a DK-val való együttműködés. Horn Gábor a Magyar Időknek azt hangsúlyozta: az MSZP-nek még mindig van egy olyan brandje, illetve hálózata, amelyek egyikével sem rendelkezik a DK, a kutatások pedig egyértelműen majd kétszeresére mérik a szocialista pártot Gyurcsány Ferencékhez képest. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint az MSZP számára az lehet megoldás, hogy megtalálja azokat a kisebb pártokat, amelyek tudnak és akarnak is együttműködni.

A szocialisták velük közösen létrehozhatnának egy széles körű, akár civilek által is támogatott listát, amit egy közös miniszterelnök-jelölt vezet, miközben a DK-val meg lehetne állapodni az egyéni körzetekről – vélekedett Horn Gábor.

Magyar Hírlap: „George Soros a kormánynak tesz szívességet, és segíti a kormánypártok kampányát”

George Soros nemcsak véleményt formál Magyarországról, hanem Magyarországot akarja formálni – mondta a Magyar Hírlapnak az aktivizálódó milliárdosról Boros Bánk Levente politológus, aki szerint Gyurcsány Ferenc lépésről lépésre darálja be a szocialistákat. Egyben kiderült az is, hogy nem csak blöff, amit a kormány állít, hiszen Soros nem csupán saját hálózatának vezetőjeként létezik, hanem bevallottan szándékai és céljai vannak, és be akar avatkozni a kampányba. Nem pártként pártpolitikát kíván folytatni Magyarországon.

Külföldön ezt a belügyekbe való beavatkozásnak minősítik, és ennek megfelelően szankcionálják – hangsúlyozta az elemző.

A hétértékelő összegzésben arra is kitér a Médianéző igazgatója, hogy bár az ellenzék megpróbált hecckampányt indítani a nemzeti konzultáció ellen, a számok azt mutatják, hogy a téma politikai táborokon átívelő módon foglalkoztatja az embereket. A magas részvételi arányból ugyanis kiderül, hogy nem csak a Fidesz-szavazók küldték vissza a kérdőíveket, amelyek kitöltése önkéntes volt, ami azt bizonyítja, hogy az emberek igenis el akarták mondani a véleményüket – tette hozzá.

A baloldali káoszról Boros Bánk elmondta: Gyurcsány Ferenc lépésről lépésre darálja be a szocialistákat. Az MSZP és a DK nem egyenrangú felek: az egyik oldalon egy saját magát térdre kényszerítő párt, míg a másikon egy erőpozícióból politizáló, de valódi erővel nem bíró párt áll. Boros Bánk úgy látja, a helyzet az MSZP–SZDSZ-viszonyra kezd hasonlítani.

A politológus beszédesnek mondta, hogy a Jobbik már az LMP-vel és a Momentummal is szövetkezne.

Azzal, hogy Vona Gábor két liberális párttal is koalícióra lépne, nemcsak a radikális, hanem a nemzeti oldallal is szakít.

Ezek a lépések nem tükrözik a pártelnök által hangoztatott magabiztosságot, inkább a néppártosodás kudarcának közvetett beismerését jelentik – fogalmazott a politológus.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK