Alkotmányjogi panaszt adott be az MTA elnöke. Lovász László a szeptemberben hatályba lépő szabályt kifogásolja, amely elveszi a kutatóhálózatot. Ez belépő a nemzetközi jogi eljáráshoz.
A Magyar Tudományos Akadémia kicsontozását kifogásolva az Alkotmánybírósághoz fordul az intézmény elnöke – értesült a hvg.hu. Lovász László alkotmányjogi panaszt nyújtott be a törvény miatt, amely elvette a teljes kutatóhálózatot és azt – az Eötvös Loránd Kutatóhálózatot megalapítva – kormányirányítás alá helyezte. Ennek elfogadása után szinte bénult csend fogadta ezt az MTA részéről.
Lovász László szerint az MTA-törvény
sérti a tudomány szabadságára és a tulajdonra vonatkozó alkotmányi cikkelyeket.
Utóbbit azzal, hogy kötelezően ingyenes használatba rendeli átadni az MTA vagyonát. Miután a törvény jelentős része szeptember 1-től lép hatályba, a beadvány szövege szeptember 2-től lesz elérhető az Akadémia honlapján.
Lovász Lászlóra nagy nyomás nehezedett belül, hogy lépjen valamit. Azután, hogy július elején – a törvény parlamenti megszavazása után – az ellenzék már az Alkotmánybíróság elé vitte azt. Az MTA-nak az összes hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe kell vennie ahhoz, hogy – elutasítás esetén – az Európai Bírósághoz fordulhasson később.
Megjelent a hír: Maróth Miklós orientalista professzor, az MTA korábbi alelnöke lesz az Eötvös Loránd Kutatóhálózat elnöke. A törvény szerint az elnök személyére az innovációért felelős miniszter és az MTA elnöke közösen tesz javaslatot, és a miniszterelnök nevezi ki. Maróth a kudarccal végződött korábbi egyeztetéseken a minisztériumot képviselte. Tehát Palkovics jelöltjét kell Lovász Lászlónak elfogadnia, és vele közösen „javasolnia”.
A hír szerint Lovász ultimátumszerűen kapta a javaslatot. Maróth nevét már napokkal ezelőtt látni lehetett az interneten, az irányító testület többi tagjával – a hat, a minisztérium által delegált illetve az MTA által delegált hat taggal – együtt. Az emberben óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon az MTA által delegált tagokat is Palkovicsék választották ki?
Az Akadémiai Kutatók Fóruma közleményben jelentette ki: legjobb lenne, ha az MTA részéről senki sem vállalna szerepet az ELKH vezetésében. Ami nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy az MTA elnökének sem szabad részt venni az ELKH elnökének jelölésében. Tehát az Akadémiának bojkottálnia kellene az egész folyamatot. Abból, hogy az MTA közgyűlése nagy szavazattöbbséggel elutasította az intézetek leválasztását az Akadémiáról, logikusan ez következne.
Emlékezetes: amikor Palkovics még csak fenyegetőzött azzal, hogy ha az MTA nem fogadja el az átalakítást, akkor törvénnyel teszik azt meg, Lovász László még azt mondta: igyekszünk meggyőzni a kormányt az álláspontunkról, de ha törvényt hoznak, akkor „vigyázzba vágjuk magunkat”, és végrehajtjuk a törvényt.
Amit akkor mondott, abból most az következik, hogy az MTA részt vesz az ELKH létrehozásában, delegálja a maga tudósait a vezető testületbe, és részt vesz az elnök jelölésében.
Bizony, a dilemma súlyos volt. (Volt, mondom, mert a hírből arra kell következtetnünk, hogy már megszületett a döntés.) Ha ugyanis az MTA elnöke illetve elnöksége nem venne részt az Országgyűlés által elfogadott törvény végrehajtásában, azzal a kormánnyal, a parlamenti többséggel szembeni nyílt ellenállás útjára lépne. Ha viszont a miniszterrel közösen aláírja az elnök jelölését illetve delegál tagokat a vezető testületbe, az olyan behódolást jelent, amilyenre a rendszerváltás kezdete óta nem volt példa Magyarországon.
Lovász Lászlónak ebben a helyzetben csak nagyon rossz döntése lehetett.
A lemondás lett volna az egyedüli megoldás, ami szintén megakadályozta volna a törvény végrehajtását.
Egyelőre semmilyen érdemi reakció sincs az MTA körül a kicsontozásukat elrendelő törvény miatt. Mintha beletörődtek volna a várhatóba.
Az MTA lényegében megszűnt akadémiának lenni azzal, hogy a parlament kedden megszavazta a kutatóintézeti hálózat elvételét, az irányító testület kormányzati uralását és az ingatlanok ingyenes használatba vételét. A június eleje óta ismert szöveg láttán azonban mintha mégsem készültek volna fel a hogyan továbbon gondolkodni.
„Egyelőre annyit tudunk mondani: itt még nincs vége”.
Az MTA honlapján tett közzé felhívást az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa. Ebben ugyan megállapítják, hogy az MTA-t érintő törvényi változások 2019. szeptember 1-jei hatályba léptetését hatástanulmányok és előkészítés hiányában a kutatóhálózat ellehetetlenítéseként értékelik, de semmilyen ellenlépésről se tesznek említést.
Halasszák el a végrehajtást
Sőt, arra szorítkoznak, hogy mint az akadémiai kutatóhálózat felügyeletét ellátó legfőbb testület szerint
„a tervezett átalakítás nem hajtható végre az abban rögzített határidőig”.
Ezért azt javasolja, hogy a stratégiai megállapodásnak megfelelően az új szabályozók csak alapos, a kutatóközösséggel lefolytatott átfogó egyeztetés alapján, megfelelő átdolgozást követően, legkorábban 2020. január 1-jén lépjenek hatályba. (Az említett stratégiai megállapodást a kormány felrúgta.)
Lovász rájött: talán már nem is érdemes tárgyalni
Csalódottan és tanácstalanul nyilatkozott a Klubrádióban Lovász László MTA-elnök. Talányosan fogalmazva arról beszélt, hogy megpróbálják, hogy legfőbb tevékenységeit tudja-e folytatni az akadémia – noha az intézeteket elvették tőlük.
Beszélt az ingatlanokról, amelyek tulajdonjoga megmarad, a törvény ingyenes használati jogot ír elő – ennek alkotmányosságát vitatják.
Az intézetek máshogy lesznek finanszírozva, ezen keresztül lehet őket állami irányítás alá vonni
– mondta Lovász.
Annak megvan a veszélye, hogy a kormány hivatalnokai döntik el, mit kutatnak és hogyan, mi az, ami értékes kutatás, mi nem. De ők azért mindent megtesznek, hogy a tudósoknak ebben minél nagyobb befolyásuk legyen – mondta nem túl nagy meggyőződéssel az MTA elnöke.
Több kutató, köztük olyanok is, akik az elmúlt években jöttek haza, már elszerződtek külföldi egyetemekre, de Lovász László ennél is veszélyesebbnek érzi, hogy fiatal kutatók, akiket haza lehetne hívni megfelelő tudományos karrier reményében, esetleg nem jönnek vissza.
A beszélgetés legsokatmondóbb része az, amelyben azt kérdezték tőle, hogy nem érzi-e becsapva magát, amiért Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel hosszas tárgyalásokat folytatott, ott születtek részeredmények, de ebből semmit nem vettek figyelembe. Lovász szerint
„ez valóban nehezen megélhető, és megkérdőjelezi, hogy érdemes-e egyáltalán tárgyalni”.
A részletek kialakítását azért érdemes megvárni, azt, hogyan lesznek kinevezve a vezetők, de kétségtelen, hogy az elfogadott törvényjavaslat nagyon messze van attól, amiben egy közös bizottság megegyezett – mondta az akadémikus, világhírű matematikus.
A kormány nem tudta megindokolni, miért akarja elvenni az MTA-tól a kutatóintézeteket, ami fenyegeti a kutatói autonómiát és szabadságot – hangzott el Lovász László nemzetközi sajtótájékoztatóján. Az MTA nem tud Bécsbe költözni, mint a CEU – mondta. Az ITM szerint minden úgy jó, ahogy ők akarják.
Az éppen egy évvel ezelőtti történést idézte fel Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke: akkor 54 percet kaptak a kormánytól az akkori költségvetési tervezet véleményezésére. Ma pedig elkezdődött a parlamentben annak a törvénynek vitája, amelyben a komplett intézeti hálózatot, háromezer kutatóval együtt venné el tőlük a kormány.
A sajtótájékoztatón a nemzetközi sajtó tőlünk tudósító krémje jelent meg, megfigyelőként az Európai Bizottság, az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége is.
Forrás: MTA/Szigeti Tamás
Az átvétel nem javít semmin
Lovász szerint a kormány terve fenyegetés az akadémiai szabadságra és a kutatói autonómiára. Mint mondta, a magyar kormány eddig nem tudta megindokolni, miért lesz jó, ha a kutatóintézetek nem az MTA irányítása alatt működnek tovább.
Jól működő, magas színvonalú irányítás alatt volt eddig is az akadémiai kutatóhálózat, az elért eredmények és a rendelkezésre álló pénz alapján
a kutatóhálózat Európa legjobbjai közé tartozik
– szögezte le Lovász.
A vita során az MTA elismerte, hogy a kutatóintézetek működése javítható, de arra egyszer se kaptak választ, miért kell leválasztani a őket az MTA-ról. Folyton csak azt ismételgették nekik, hogy nem jó az innovációs teljesítmény, de ennek megjavítására nem álltak elő stratégiával. Lovász úgy fogalmazott, hogy
„nagyapaként jó ismerem a gyerekek érvelését: mert csak”.
Meggyőződésük, hogy az állítólagosan alacsony innovációs teljesítmény nem fog javulni, ha az MTA alapkutatást végző intézeteit kiveszik a köztestület felügyelete alól. A kutatóintézet leválasztása ellenben nagyon komoly jogi problémákkal fog járni.
Eltűnhetne az alapfinanszírozás
A törvényjavaslat értelmében az MTA kutatóintézetei az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) kerülnek, amelynek tizenhárom fős irányító testületébe hat főt az MTA, hat főt a kormány delegál. Emellett létrehoznák a tizenegy tagú Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot. A kizárólag a miniszterelnöknek felelős testület véleményt alkot és javaslatot tesz a kormány KFI tevékenységével kapcsolatban.
Az MTA szerint rendkívül aggályos, hogy a javaslatban nincs biztosíték a kutatóintézetek alapfinanszírozására, és nincs törvényi garancia a kutatóhálózat képviseletére sem az ELKH-t vezető testületben. Emellett a javaslat sérti az MTA tulajdongyakorlási jogait is.
Inkább zsarolás, mint vita
A felek közti vitában az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megkérdőjelezhető tárgyalási módszerekhez, fenyegetőzéshez, zsaroláshoz folyamadott – értékelte az egy évet Lovász. Ezért a parlamenti frakcióvezetőknek írt levélben kérte, hogy az országgyűlési képviselők fontolják meg a tervezet elfogadását.
Az MTA elnökeként legfontosabb feladatának tartja, hogy ne romoljanak a kutatók munkakörülményei az új rendszerben se. Lovász arról is beszélt, hogy nagyon remélik, a magyar tudósok ne hagyják el az országot. Nem ennyire optimista Török Ádám főtitkár, aki szerint
„56 után újabb hulláma érkezhet a kutatók távozásának”.
Lovász szerint mindenki veszítene az átalakítással, de a társadalomtudományok jobban sérülhetnek a természettudományoknál.
A MTA helyzete más, mint a CEU-é, ez a legrégebbi magyar tudományos intézmény – reagált az egyetemmel kapcsolatos felvetésre. Mint mondta,
„mi nem tudunk Bécsbe költözni”.
A parlamenti vita előtt Lovász László minden frakcióvezetőnek rövid levélben foglalta össze érveiket, álláspontjukat. Ezek értelmében az MTA
nem ismeri az elfogadásra váró törvény célját,
az új irányító testületébe az MTA minden törekvése ellenére sem került be az irányított kutatóhálózat képviselete, ami ellentmond az eddigi és indokolt önkormányzatiságnak,
közfeladata ellátásához az MTA költségvetési támogatásában rendszeres pénzt kell adni a vagyonelemek fenntartási és fejlesztési költségeire; a köztestület tulajdongyakorlásának ettől eltérő módon történő korlátozása ellentétes lehet az Alaptörvénnyel az ellentételezés nélküli kisajátítás miatt,
megkerüli a tervezet az ELKH intézményeiben foglalkoztatottak személyi bérének nem pályázati úton történő biztosítását,
az MTA Közgyűlése határozott arról, hogy kutatóhálózatát saját szervezetén belül kívánja tartani, egyben a köztestület kész arra, hogy a kutatóhálózat irányítását olyan szervezet kezébe adja, amelyben az állam a nemzetközi gyakorlat szerinti arányban képviselteti magát.
A kormány nem hátrál, ez derül ki a az ITM közleményéből. Ennek legfontosabb mondata az, hogy
„minden kutatásra fordított állami támogatásnak kézzelfoghatóan meg kell térülnie a magyar gazdaság, a magyar társadalom számára”.
Ez nyilvánvalóan lehetetlen, a k+f eredményét képtelenség előre megtervezni. Több magyar szabadalomra, találmányra van szükség, ami a magyar gazdaságot erősítheti – írja a Palkovics-minisztérium, amely megismétli az MTA által alátámasztatlannak tartott ítéletet, hogy a jelenlegi rendszer nem hatékony, Magyarország lemaradásban van, ezért mind az intézményrendszert, mind a pénzügyi finanszírozást meg kell erősíteni.
Leírják, hogy a 2020-as költségvetés 32 milliárd forinttal tovább növeli a kutatás-fejlesztés és innováció támogatását, megteremti az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeit. Szerintük az eddigi széttagoltság megszüntetésével megvalósul a kutatás-fejlesztés és innováció egységes szerkezetű, teljesítményalapú finanszírozása.
Az ITM szerint a változásokkal a kutatóintézeti hálózat autonómiája nő. Vagyis közvetlenül
a kormánypárti többségű parlament, és nem egy választott tagokból álló köztestület alá kerülnek.
A kutatóhálózatot egy kétharmad részben a tudomány művelőiből álló, a minőségért személyükben felelősséget vállaló testület irányítja, javulhat a kutatók és kutatóintézetek által benyújtott és nyertes hazai és uniós pályázatok aránya is – írja még az ITM. Az ő olvasatukban a kormány egy éven át tárgyalt a kompromisszumos megoldás kialakítása érdekében az MTA vezetésével, eredménytelenül.
Nem engedi át a kutatóintézeteket az MTA. Az új irányítási modellben is elutasította a kormányt a közgyűlés. Palkovics László közölte: nem fogadják el a döntést.
Elsöprő, háromnegyedes többséggel úgy határozott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlése, hogy nem engedi el kutatóintézeti hálózatát – derült ki Lovász László MTA-elnök szavaiból az ülés után. Az akadémikusok azt is elfogadták, hogy alakuljon meg egy irányító testület, ahogyan azt a kormány akarta, de ebben
egyharmad-egyharmad arányban delegál tagokat
az MTA, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az intézetek.
Palkovics viszont legott közölte, hogy ugyan már holnap készek tárgyalni, de azt is, hogy
nem fogadják el ezt a döntést.
Azt is megerősítette, hogy a kormány határozott szándéka a kutatóintézeti hálózat kiszervezése az MTA alól.
A közgyűlés megszavazta a további tárgyalást is. S azt a korábbi megállapodást, hogy a kormány biztosítja az alapműködéshez szükséges finanszírozást, vagyis eláll azon szándékától, hogy minden egyes fillért pályázatokon kell megszereznie az MTA-nak.
Palkovics reggel egy interjúban megüzente: ha az MTA nem fogadja el a kormány akaratát, akkor már júniusban törvénnyel veszik el a kutatóintézeti hálózatot.
Erővel kell átvennie a kormánynak az akadémiai kutatóhálózatot, ha az MTA közgyűlése támogatja az elnökséget és a dolgozók elsöprő többségű belső szavazási eredményét. Palkovics László megüzente: készek törvénnyel elvenni az intézeteket. Lovász László ellenáll.
Rövidesen eldől: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlése az elnökség mögé áll-e, vagy enged a kormányzati nyomásnak. A közgyűlés már zajlik. Lovász László MTA-elnök a közgyűlés bevezetőjében kiállt az intézmények integritása, akadémián belüli működése mellett.
A kutatók kiállnak a függetlenség mellett
A tét a több ezer kutatót foglalkoztató intézeti hálózat akadémián belül maradása vagy – a kormány szándéka szerint – onnan kikerülése és különönálló szervezetbe olvasztása. Illetve az előbbi esetén az újonnan létrehozandó irányító testület (szenátus) összetétele, kormányzati vagy akadémiai többség a döntéshozatalban. Továbbá mindezek függvényében az, hogy az intézetek változatlanul megkapják-e a törvényben rögzített alapfinanszírozást vagy minden összegre pályázniuk kell.
A lassan egy éve tartó kötélhúzás idején az MTA elnöksége – a tavaly decemberi közgyűlés határozata nyomán – múlt kedden kiállt az intézményhálózat maguknál tartása mellett. Ma reggel Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (maga is akadémikus!) az egyik kormánylapban
megüzente: ha az MTA nem enged, már júniusban készek törvénymódosításra.
Ha az MTA közgyűlése úgy dönt, hogy nem fogadja el az innovációs tárca javaslatait a kutatóintézet-hálózat kiszervezésére vonatkozóan, a helyzetet a kormánynak kell megoldania – mondta Palkovics. Megismételte a semmivel alá nem támasztott, sőt, a kormány kezdeményezésére nemrégiben elvégzett nemzetközi vizsgálat eredményével ellentétes álláspontot, hogy Magyarország tudományos teljesítménye nem jó, semmit nem haladtunk előre az utóbbi évtizedekben.
A napokban az MTA kutatóintézeteiben belső szavazást rendeztek, amely elsöprő támogatásban részesítette az elnökség és az Akadémiai Dolgozók Fórumának álláspontját.
Eszerint az 1711 szavazó 94 százaléka a hálózat benntartását akarja, 91 százalék szerint egyharmad-egyharmad arányban képviseljék a tagok a szenátusban az MTA-t, a kutatóintézeteket és Palkovics minisztériumát. (A kormány feles arányt akar, amelyben a döntő szót kimondó elnök a kormány és az MTA közös jelöltje. Ebben a felállásban könnyen átvihető a kormányzati akarat. A kormány szívesen hivatkozik a német Max Planck Társaság kutatásirányítási modelljére, ám az összehasonlítás fals. Ott jelentős a kormányzati kisebbség.) Az alapfinanszírozás fenntartását 98 százalék igényli.
Az intézetek egy részében szavaztak a Filozófiai és Történettudományok Osztályának kiegészítő javaslatáról is. Szintén meggyőző, 82 százalék ért egyet azzal a megfogalmazással, hogy ha a kormány kezdeményezésére a jogalkotó a kutatóhálózatot elszakítja az akadémiától, az MTA – tagjai és munkatársai aktivitását nem gátolva –
„az új szervezeti keretek kialakításának és működtetésének történelmi felelősségében nem tud és nem kíván osztozni”.
Nincs indok és terv
A feszültséget az okozza, hogy a Palkovics-tárca, az ITM mindmáig nem állt elő olyan írásos előterjesztéssel, amelyben az átalakítás indokai mellett bemutatná, mit akar tenni az intézményhálózattal, miért lenne jobb kiszakítani az MTA-ból és közvetlen kormányzati irányítás alá helyezni.
A kutatóhálózat sorsa a legfontosabb témája a közgyűlésnek – jelentette ki megnyitó beszédében Lovász László. „A teljes magyar tudományosság jövőjét meghatározó döntések előtt állunk” – fogalmazott az MTA elnöke. Hangsúlyozta: az MTA elismeri és támogatja a kormánynak azt a célját, hogy a felfedező (más néven alap-) kutatásokra alapozva minél több olyan alkalmazott kutatási eredmény és innováció jöjjön létre, amely Magyarország gazdasági erejét növeli.
A kompromisszum érdekében Lovász egyetért azzal, hogy jöjjön létre a kormányzati igények hatékonyabb megvalósítása érdekében egy új, az akadémiai kutatóhálózatot irányító szervezet. Ennek a testületnek az összetétele és jogköre azonban csak olyan lehet, amely garantálja a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét és feltételeinek stabilitását – hangsúlyozta az MTA elnöke, kiemelve, hogy
„ez most a mi legnagyobb felelősségünk”.
Az elnök szerint az akadémiai kutatóhálózat nemzeti kincs. „Olyan érték, amelynek egyben tartása mindannyiunk érdeke. Teljesítménye nemzetközi szinten is kiemelkedő, a ráfordított erőforrásokhoz viszonyítva pedig Európa élvonalában van” – mondta Lovász László.
A meglehetősen kusza történet hátterében sokan az látják kibontakozni, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban megváltozik a kutatás-fejlesztési támogatások elosztása. Nagyobb részt képviselnének a közvetlenül Brüsszelből eldöntött programok, kikerülve a kormányokat. A Korrupciókutató Központ Budapest ennek kapcsán végzett elemzése szerint a gyenge minőségű kormányzati kutatóhelyek a jó teljesítményt nyújtó műhelyek átvételével oldhatják meg az előállható pénzvesztést.
Hétfőn kezdődik az MTA 191. közgyűlése. A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar tudományosság egészének jövőjét meghatározó előterjesztésekről kell döntést hoznia az MTA Közgyűlésének május 6-án.
A Magyar Tudományos Akadémia önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestület, amely a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos országos közfeladatokat lát el. A Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó testülete a Közgyűlés. Tagjait a hazai akadémikusok és a nem akadémikus közgyűlési képviselők alkotják (utóbbi csoportban nemrég választottak új tagokat).
Az Akadémia évente legalább egyszer közgyűlést tart.
A Közgyűlés egyebek mellett dönt az Akadémia működésével kapcsolatos stratégiai elvekről, és szabályzatot alkot az Akadémia szervezetéről és működéséről (Alapszabály).
Szakmai testületek előterjesztése alapján véleményt nyilvánít a hazai tudomány és a társadalom alapvető fontosságú kérdéseiről.
Elfogadja az Akadémia vagyongazdálkodásával kapcsolatos szabályokat. Megvitatja és elfogadja az Országgyűlés számára készülő beszámoló koncepcióját.
A Közgyűlés alapítói jogkörében dönt költségvetési szervek (pl. kutatóintézetek) megalapításáról, átszervezéséről, átsorolásáról, megszüntetéséről.
A Közgyűlés határozatai kötelező érvényűek a Magyar Tudományos Akadémia összes szervezetére és vezetőjére.
Az elnöki köszöntő után a hagyományoknak megfelelően átadják a legrangosabb akadémiai elismeréseket.
Az ezt követő zárt munkaközgyűlés az elnöki beszámolóval kezdődik, majd a 191. közgyűlés legfontosabb napirendi pontja következik. A jelenlévő közel 500 tudós – akiknek nagyobb része egyetemi ember –
az MTA-nak a saját kutatóhálózatával kapcsolatos előterjesztéséről szavaz majd.
Mint arról röviden beszámoltunk, az eredetileg az MTA vezetői által összeállított előterjesztést az MTA Elnöksége – két közgyűlés között legfőbb döntéshozó szerve – 2019. április 30-ai ülésén megvitatta, és azokat módosítások után ellenszavazat nélkül (két tartózkodással) elfogadta, megerősítve korábbi állásfoglalásait.
A munkaközgyűlés ebédszünetében, várhatóan 14 órakor az MTA elnöke sajtótájékoztatót tart, amelyen a tervek szerint az ITM minisztere is részt vesz.
Kedden az akadémikusok gyűlésén a tagválasztással folytatódik a munka.
A tagjelölő osztályülésen titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel (több mint 50% „igen” szavazattal) határoztak az ajánlott személy tagjelöltségéről.
Délután az immár megszokott napirendnek megfelelően tudományos előadásokat hallgathat meg a Közgyűlés.
Szerda délután immár harmadik alkalommal kerül sor a Közgyűléshez kapcsolódva a Fiatal Kutatók Fórumára, amelyen egyebek mellett a Fiatal Kutatók Akadémiájának eddigi eredményeiről, terveiről, valamint a fiatal kutatók hatékonyabb pályázati támogatásának érdekében végzett munkájáról lesz szó.
Megzsarolták, ezért „vette tudomásul” a kormány szándékát, az intézetek leválasztását, máskülönben erővel viszi el a kormány a teljes vagyont – ez áll Lovász László MTA-elnök levelében – hangzott el az ATV-ben.
Megzsarolta őt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter: ha nem kerül be a szándéknyilatkozatba annak „tudomásul vétele”, hogy a kutatóintézeti hálózatot a kormány Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szervezetén kívül kívánja működtetni, akkor erővel viszik át ezt – ez áll abban a levélben, amelyet Lovász László MTA-elnök küldött az akadémiai dolgozóknak. Erről beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Boda Zsolt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának igazgatója.
Mint arról beszámoltunk, óriási belső felháborodás fogadta a pénteki szándéknyilatkozatot, amelynek idézett bevezető mondata ellentétes az MTA elnöksége, előtte pedig közgyűlése döntésével. Ezek ugyanis leszögezték:
nem fogadják el az ötezer fős intézeti hálózat elvételét az akadémiától.
A megállapodásféle ellentmondásoktól terhes a finanszírozás dolgában, teljesen homályos megfogalmazásokat tartalmaz a majdani (nem meghatározott formájú) jogi személyiségű fenntartó szervezetről. És nem világos az irányító testület összetétele és döntéshozatala módjáról se.
Boda Zsolt szavaiból kiderült, hogy Palkovics egyértelművé tette:
a kormány így is, úgy is viszi a kutatóintézeteket.
Ennek kapcsán elképesztőnek nevezte, hogy a kutatóknak a kormánytól kell megvédeniük a hálózatot. És hogy a világhírű tudóst (a matematikai Nobel-díjjal kitüntetett Lovászt), aki az amerikai tudományos akadémiának is tagja, zsarolja meg a kormány tagja.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a legfőbb ellenálló szerveződés nap közben nyílt levelet tett közzé Orbán Viktornak. Ebben emlékeztette őt minapi kijelentésére egy háttérbeszélgetésen, hogy az akadémia vagyona az akadémiáé. Facebook-oldalukon azt is közölték nemrégiben, hogy az ADF jövő héten találkozik Lovásszal.
A szerveződés egyik alapítója, Mende Balázs a tévéműsorban elmondta, hogy a szándéknyilatkozatban rögzítettekre semmilyen garancia sincs az MTA-ra nézve.
Megfutamodott az MTA elnöke a kormánnyal szemben – értékelte az akadémiai dolgozókat képviselő szervezet a pénteki megállapodást. A tudóstestület is megosztott: egy ismert nyelvész szerint meneküljön, aki tud.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) megdöbbenéssel értesült a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közötti tárgyalásokon született közös szándéknyilatkozatról. Az abban megfogalmazott elvek ugyanis ellentmondanak a 2018. decemberi rendkívüli MTA-közgyűlés nagy többséggel elfogadott határozatainak és az MTA Elnöksége februári döntéseinek is, miszerint az akadémiai kutatóhálózat továbbra is kizárólag az MTA szervezeti keretein belül kell, hogy maradjon – fogalmaz az ADF tiltakozó közleménye.
Nyomásgyakorlás az MTA-ra, amit el kell utasítani
Az ötezer fős intézményhálózat munkatársait képviselő ADF szerint ezért a szándéknyilatkozat nem más, az akadémiai dolgozók közössége és a magyar tudományosság számára legfontosabb kérdésben történő megfutamodás.
Az ADF ezért azt követeli, hogy a szándéknyilatkozatban megfogalmazott elveket – a zsarolásnak semmiképpen sem engedve –
az MTA Elnöksége utasítsa el, és azok ebben a formában ne kerülhessenek a közgyűlés elé.
Követelik, hogy a tárgyalások a továbbiakban a nyilvánosság előtt folytatódjanak, hogy arra a tudományos közösség reagálni tudjon.
Amint arról pénteken beszámoltunk, péntek este állapodott meg egymással Lovász László MTA-elnök és Palkovics László ITM-miniszter. Ennek legfontosabb pontja az, hogy Lovász
„tudomásul veszi a kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az Akadémia szervezetén kívül kívánja működtetni”
2020-tól.
Márpedig – ahogyan azt az ADF is említi – az MTA korábbi testületi döntései kizárták az intézményhálózatról lemondást. Mivel ez eddig sarkalatos pont volt, az ADF szerint az intézetek MTA-n kívülre kerülése esetén a „világos, hosszú távú stratégia mentén való működés” és az „új irányítási rendszer” ígérete a nyilatkozatban vázolt formában értelmezhetetlen és a kutatóhálózat dolgozói számára semmilyen biztosítékot nem jelent.
A kutatói képviselet szerint a szándéknyilatkozat az MTA Elnökségére, az ott meghozandó
döntésekre irányuló egyértelmű nyomásgyakorlás.
A szándéknyilatkozat pontjai nem tartalmaznak semmilyen komolyan vehető garanciát sem a kutatóhálózat tudományos és szervezeti integritásának és szakmai függetlenségének megőrzésére, sem a 2020 utáni működtetés mikéntjére vonatkozóan – írják.
Tisztázatlan finanszírozás
A szándéknyilatkozat szerint tehát jövő év elején kerül az MTA-n kívülre az intézményhálózat. Ennek kapcsán a kormány némileg visszavonulót fújt, amennyiben annak egyben maradását ígérte meg, noha korábban Palkovics nyíltan beszélt arról, hogy egyes – elsősorban társadalomtudományi – intézeteket bezárni terveznek.
Több homályos pontja van a kétoldalú megállapodásnak.
Az egyik az, hogy nem tudni, milyen jogi formában működne tovább az intézményrendszer, és az ezt irányító testület (másutt testületek) paritásos irányítását hogyan kell értelmezni azzal együtt úgy, hogy abban többséget kap a tudományos közösség.
A legellentmondásosabb a finanszírozás.
Jelenleg – a hatályos költségvetési törvényt megsértve – az ITM visszatartja az alapfinanszírozás dologi kiadásait, csak a béreket folyósítja az MTA számára. A megállapodás értelmében ezeket május végéig kifizeti. Ugyanakkor arról is szólnak, hogy „a fenti elvek szerinti megállapodást követő időszakban az új irányítási rendszer életbe lépéséig az MTA kutatóintézet-hálózat finanszírozása legalább a 2019. évi színvonalon biztosított”.
Nem világos tehát, hogy mi lesz júniustól az év végéig, amikortól valamilyen (később kidolgozandó) jogi formában megalakuló szervezet átveszi az intézeteket, amelyeket paritásos alapon fognak képviselőkkel feltölteni, de mégis a tudományos közösség többségével.
Értelmezések pro és kontra
A megállapodás tehát kiverte a biztosítékot. És nem csak az ADF-ben tömörült intézeti dolgozóknál.
Az ismert szociológus, Vásárhelyi Mária szerint mintha a történelem minden nap újra kezdődne. Nyolc éve játsszák ugyanazt a játékot és vannak, akik még mindig reménykednek, hogy ez most más lesz. Nem lesz más! – írja a Facebookon. Majd felteszi ugyanazt a kérdést, amit az ADF is feszeget, hogy
miért kell az MTA kutatóhálózati szerkezetét átalakítani.
Az innovációt hagyjuk. Ha valóban a működést akarták volna javítani, akkor nem az intézményi keretek szétverésével kezdik. Erre akkor van szükség, ha a befolyásuk érvényesítésének keresnek kereteket – fogalmaz Vásárhelyi.
Az ismert nyelvész, Kálmán László néhol az irodalmi nyelv kereteit feszegetve öntötte formába véleményét. Szerintem most indokoltan mondhatnám, hogy „a kurva anyátokkal szórakozzatok”, de az olyan illetlen lenne – írja. Az indulattól fűtött bejegyzésének konklúziója az, hogy
„egyszerűen meneküljön, aki tud”.
A zavartság, információhiány miatti megosztottságot mutatja az is, hogy a szintén híres szociológus, a jelenlegi kormánynak nem elkötelezett híve, Krémer Balázs szerint egyáltalán nincs szó vereségről. „Nem értem kedves tudós barátaimat. Úgy tesznek, mintha az, hogy Lovász a félidőben nem 10:0-ra vezet Palkoviccsal szemben, és nem hoz mindent, amit akartak – az vereség. Arra, hogy minden követelést ki tudjon harcolni, arra semmi esélye sem volt. (Például azt, hogy az intézeteket nem fogják hagyni az akadémia irányítása alatt – ezt előre meg is mondták.) Ehhez képest az, hogy az intézeteket nem verik szét, nem suvasztják be sem a közszolgálati janicsárképzőbe, sem máshová; hogy vagyonban és az MTA ’brand’ birtoklásában megmaradtak az akadémia előjogai – ezek szerintem nem csupán fontos gólok, de, a realitásokhoz képest tisztes helytállás, amiből még a meccs is hozható” – fogalmaz.
Március 8-án ismét találkozott az MTA és az ITM tárgyaló delegációja, Lovász László és Palkovics László vezetésével. A döntés-előkészítő tárgyalás végén a két vezető közös szándéknyilatkozatot írt alá, amelyet az alábbiakban szó szerint közlünk. A következő hetekben a tárgyaló felek kidolgozzák ennek részleteit, és az így születő javaslat a megfelelő eljárásrendben az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés elé kerül.
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ELNÖKE és az INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTER („A TÁRGYALÓ FELEK”)
SZÁNDÉKNYILATKOZATA
I. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke tudomásul veszi a Kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az Akadémia szervezetén kívül kívánja működtetni.
II. A tárgyaló felek megállapodnak abban, hogy az MTA kutatóintézet-hálózatának 2020. január 1-től történő működtetésére a következő elvek mentén dolgoznak ki javaslatot:
Az MTA kutatóintézet-hálózata az új struktúra kialakulásakor egyben marad, az esetleges belső strukturális változtatásokról az új Irányító Testület dönt.
A létrehozandó Irányító Testület(ek)be az MTA és a Kormány paritásos alapon küld képviselőket, a tudományos közösség többségi részvételének biztosítása mellett. A testület elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.
Az MTA kutatóintézet-hálózat által használt/működtetett vagyon az MTA tulajdonában marad. Az érintett vagyon új konstrukcióban történő rendelkezésre bocsátásának jogcímét meg kell határozni.
Az intézetek az MTA névjegyét („brandjét”) használhatják, ha az MTA követelményeinek megfelelnek.
A kutatóintézet-hálózat világos, hosszú távú stratégia mentén (beleértve a finanszírozást is) működik.
Az intézethálózat működtetését önálló jogi személy végzi. Ennek jogi formáját a tárgyaló felek később egyeztetik.
Az ITM minisztere biztosítja a 2019. január 1. és 2019. május 31. közötti időszakra az MTA kutatóintézet-hálózat működését szolgáló személyi és dologi forrásokat.
A fenti elvek szerinti megállapodást követő időszakban az új irányítási rendszer életbe lépéséig az MTA kutatóintézet-hálózat finanszírozása legalább a 2019. évi színvonalon biztosított.
A Kormány célja a kutatási források jövőbeli növelése.
Budapest, 2019. március 8.
Lovász László akadémikus, az MTA elnöke
Palkovics László akadémikus, az ITM minisztere
A következő hetekben a tárgyaló felek kidolgozzák ennek részleteit, és az így születő javaslat a megfelelő eljárásrendben az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés elé kerül.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
