Kezdőlap Címkék Les Echos

Címke: Les Echos

Óriási árat fizetünk a kánikuláért

Pénzben ritkán szokták kifejezni a hőség árát, de a párizsi Les Échos erre tett kísérletet. Az üzleti körök lapja szerint nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen nagy hatása is van a társadalomra a hőségnek, amely az utóbbi időben minden nyáron szinte folyamatos.

814 euró – ennyibe került a kánikula egy főre számítva 2015 óta Franciaországban. 22-37 milliárd euró volt az ára a nagy hőségnek 2015 és 2020 között!

A francia közegészségügy és az Aix Marseille egyetem közösen vizsgálta meg a kánikula társadalmi költségeit. Amely ember életben sem elhanyagolható: körülbelül tízezren veszítették életüket a hőség miatt 2015 és 2020 között Franciaországban. Ez a legnagyobb veszteség, de “a jólét ” is csökkent a kánikula miatt, mert sokan megbetegedtek, mások csökkentették fizikai aktivitásukat, nem utaztak stb. Emiatt 6,3 milliárd euró esett ki a francia gazdaságból hat év alatt.

Érdekes, hogy a kánikula nem eredményezett extra forgalmat a kórházakban és az orvosi rendelőkben: ezen a címen a veszteség csak 31 millió euró.

A kánikulára olcsón fel lehet készülni

Ezt magyarázta a Les Echos tudósítójának a jelentés egyik szerzője, aki az Aix Marseille egyetem kutatója. Olivier Chanel szerint a jövőben még több és hosszabb ideig tartó kánikulára számíthatunk Európában. Ezért érdemes rá felkészülni. Franciaországnak van egy kánikula kerete – évi 450 ezer euró, de ez kevés. Egyrészt meg kellene erősíteni a kórházi ügyeleteket a kánikula idejére, amely egybeesik a szabadság időszakkal, ezért gyakran létszám hiánnyal kell számolni. Másrészt fokozni lehetne a kampányokat, melyek megismertetik az emberekkel, hogy miképp lehet együttélni a kánikulával?

Nem lehetne csökkenteni a hőség kínos hatásait?

De igen – mondja a kutató: több zöld terület kell a városokban, és általánossá kellene tenni a klimatizálást.

Végül pedig arra mutat rá a francia kutató, hogy

csökkenteni kell a szén-dioxid kibocsátást, amely a kánikula legfőbb oka – idézi a párizsi Les Echos.

Per az ujgur kényszermunkások alkalmazása miatt

Az első per amely során négy divatcéget vádolnak azzal Franciaországban, hogy ujgur kényszermunkásokat alkalmaznak Kínában.

Jogvédő szervezetek kezdeményezték a pert Franciaországban arra hivatkozva, hogy Kínában a Hszincsiang-ujgur tartományban az ujgur őslakosságot kényszermunka telepeken dolgoztatják. Mind a divatcégek mind Peking tagadja a vádakat, melyeket az USA-ban fogalmaztak meg, ahol kampány folyik a kínaiak globális nyomulásának megállítására.

“Ezek a multik azzal, hogy kényszermunkát használnak fel, behozzák a hétköznapi életünkbe az emberiség ellenes bűntetteket”

– jelentette ki Raphael Glucksman Európa parlamenti képviselő, aki maximálisan támogatja a nemkormányzati szervezetek kezdeményezését.

“Ez a per történelmi jelentőségű”

– írta most Twitteren abból az alkalomból, hogy a francia igazságszolgáltatás megkezdte a vizsgálatot az ujgur kényszermunka ügyében.

Nemcsak Kínáról van szó – hangsúlyozza a Les Echos című francia üzleti lap, rámutatva arra, hogy a multik sok más országban is kihasználják a lehetőségeket arra, hogy nagyon olcsón dolgoztassák a kiszolgáltatott embereket.

Franciaországban négy divatcéget vádolnak. Az első az Uniqlo France, mely a japán Fast Retailing céghez tartozik. A második az Inditex nevű óriás, mely olyan márkák tulajdonosa mint a Zara, a Bershka és a Massimo Duti. A harmadik vádlott az SMCP/Sandro, Maje, de Fursac stb./ és a Skechers sportcipő gyár.

Mi a konkrét vád?

Az, hogy a szóbanforgó cégek nem tesznek meg mindent azért, hogy tisztázzák: a helyi alvállalkozók nem vesznek igénybe kényszermunkásokat a Hszincsiang-ujgur tartományban.

A spanyol óriást, az Inditexet azzal is vádolják, hogy jó kapcsolatokat épített ki a helyi kínai vállalkozókkal, és így igen olcsón tud szöveteket és textil árut gyártatni a Hszincsiang-ujgur tartományban. Az Inditex France igazgatója határozottan cáfolja ezt az állítást. Jean Jacques Saulon ezt nyilatkozta a Les Échos-nak:

“Ez egy rossz per, mert mi sohasem dolgoztunk abban a kínai tartományban! Egyetlen beszállítónk sem működött ott!”

Az Inditex, mely olcsó áraival tarol a divat piacon, néhány éve közzétette alapszabályzatát arról, hogy sohasem alkalmaz gyerekmunkást vagy kényszermunkást sehol sem a gyáraiban az egész világon!

“Évente 6000 vizsgálatot folytatunk világszerte méghozzá nagyon alaposan. Minden beszállítónk tudja, hogyha megbukik ezen a vizsgán, akkor azonnal töröljük az üzleti partnereink közül”

– hangsúlyozza az Inditex France igazgatója.

Az Uniqlo is ünnepélyesen elítélte már korábban a kényszermunkát. Most azzal vádolják, hogy Anhuj tartományban alkalmaz ujgur munkásokat, akiket feltehetően büntetésből telepítettek oda (ez a tartomány nagyon messze van a Hszincsiang-ujgur tartománytól, ahol az ujgur őslakosság kisebbségbe került a kínai bevándorlókkal szemben.)

Kik is azok az ujgurok?

A párizsi Les Echos rövid magyarázattal szolgál a 11 milliós török nyelvcsaládhoz tartozó muzulmán népről, mely jórészt a Hszincsiang-ujgur tartományban éldegél Kína északnyugati részén, de megtalálható Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Kirgizisztánban és magában Törökországban is.

Peking a terrorizmus támogatásával  vádolja az ujgur kisebbséget, mely korábban Erdogan török elnök atyai gondoskodását  is élvezte. Csakhogy a török államfő pénzügyileg pácba került, és Peking 1 milliárd dolláros gyors segélyt adott a török líra megmentésére. Cserébe csak azt kérte Erdogantól, hogy mondjon le türk testvéreinek támogatásáról. A török államfő ezt meg is tette. Elzarándokolt Urumcsiba, a Hszincsiang-ujgur tartomány fővárosába, hogy elmondja “ujgur testvéreinek” milyen jó is nekik, ha együttműködnek a kínaiakkal.

Pekingben nem alaptalanul vádolják az ujgurok egy részét terrorizmussal: az Al Kaidanak egész ujgur dandára van, mely Pakisztánban működik.

Hszi Csinping elnök ezért 2014-ben háborút hirdetett a terrorizmus ellen, és ez jelentős mértékben megváltoztatta a viszonyokat a Hszincsiang-ujgur tartományban – írja a Les Echos.

Teljes rendőri ellenőrzést vezettek be a legkorszerűbb technika bevetésével. Miután ez a vallási rendezvényekre is kiterjedt, tovább növelte az ujgur őslakosság frusztrációját. Peking a terrorizmus támogatásával vádolt meg sok ujgur családot, akiket táborokba zsúfoltak össze. Az itt folyó munkát nevezik kényszermunkának Kínán kívül. A hatalmas országban csak néhány éve szüntették be a munkatáborok rendszerét, amely kezdettől fogva jellemezte a 72 éve megalakult kommunista Kínát.

Hszincsiang-ujgur tartományban körülbelül ötszáz ilyen “átnevelő tábor ” van

– állítják a nemkormányzati szervezetek. Ebből 182 kifejezetten koncentrációs tábor. Ezekről indult most per Franciaországban – írja a Les Echos.

A koronavírus több kisvállalkozást ölhet meg mint embert

A gazdasági károk egyelőre kiszámíthatatlan nagyságú válságot okoznak. Erre a meglehetősen nyilvánvaló tényre hívta fel a figyelmet a párizsi Les Echos.

A gazdasági portál elsősorban amiatt aggódik, hogyha megszűnnek azok a rendezvények, ahol 1000-nél több ember vesz részt, akkor nagyon sok kisvállalkozó egész egyszerűen elveszíti egzisztenciális alapjait! Ugyanez a helyzet a vendéglátásban is. Persze a Les Echos arra is utal, hogy a kisvállalkozók elsősorban azért vannak és lesznek még inkább nehéz helyzetben, mert nem tudják hitelekkel áthidalni a nehéz időszakot. Sok kis cég az egyik napról a másikra él, és a vírusjárvány, mely hónapokig eltarthat padlóra viszi őket.

A figyelmeztetés a Rajnán túlról érkezett

Angela Merkel kancellár a maga tényszerű modorában azt tudatta, hogy a vírusválság hónapokig elhúzódhat és a korona vírus megfertőzheti a lakosság 60-70%-át! A francia közvélemény számára ez ébresztőnek bizonyult.

Macron elnök csütörtökön fordult az ország népéhez, hogy elmondja: hogyan kívánja Franciaország elkerülni az olasz katasztrófát.

A francia kormány ezt megelőzően részletes csomagot tett le az asztalra, amely elsősorban a kis és közép vállalkozók megnyugtatására szolgál.

Eszerint az állam haladékot ad egyes adók befizetésére. Egyéni kérések alapján szó lehet arról is, hogy a szóban forgó kis vagy közepes vállalkozásnak elengedik az adóját – részben vagy egészben.

Mit tesznek a bankok?

Az állam nyomást gyakorolt a bankokra, hogy azok álljanak készen a kis és középvállalkozók hiteleinek az átütemezésére.

Franciaországban vis majornak nyilvánították a koronavírus járványt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam nem számít fel késedelmi pótlékot akkor, ha a vállalkozó nem teljesíti a kivitelezést vagy szállítást a megígért határidőre.

Trump a kisvállalkozók támogatására szólította fel a nagybankokat

Az USA elnöke kezdetben megpróbálta elviccelni a koronavírus válságot, de látva a tőzsdei összeomlást, gyorsan akcióba lépett, és vészhelyzetet hirdetett. A Fehér Házban fogadta olyan pénzügyi óriások  vezéreit mint a Goldman Sachs, a Citibank, Bank of America, JP Morgan etc.

A Reuters szerint a bankárok megígérték Trumpnak, hogy a kisvállalkozók problémáit megértően kezelik. Közölték: a korona vírus járvány nem okozott eddig pénzügyi válságot! A bankoknak bőven van pénzük, és ezt hajlandóak is az amerikai kisvállalkozók támogatására fordítani a nehéz időkben. Trumpnak az újraválasztás miatt létfontosságú a gazdasági krízis elkerülése. A bankok ezért is ígértek meg mindent az elnöknek. Csak hát ettől még a kisvállalkozók csődbe mehetnek, ha Olaszország mintájára az USA is leáll …

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK