Kezdőlap Címkék Lakás

Címke: lakás

A szélsőjobboldali pártokat erősíti az európai lakáshiány

Polonius
-
0
A szélsőjobboldali pártokat erősíti az európai lakáshiány

Elszabadultak az ingatlan árak és a bérleti díjak sok uniós tagállamban, és ez a szélsőjobb malmára hajthatja a vizet júniusban az európai választások során.

“Ha alulfinanszírozott az ingatlan piac, és a kormányoknak nincs megfelelő terve olcsó lakások felépítésére, akkor olyan helyzet alakulhat ki, amely a szélsőjobboldali szociális demagógiának kedvezhet” – jelentette ki az ENSZ lakhatásjogi jelentéstevője az európai helyzetről. Balakrishnan Rajagopal elmondta a londoni Guardian-nek, hogy “a lakhatási válság immár elérte a középosztályt is. Eddig csak a szegényeket, a migránsokat érintette ez illetve az olyan szülőket, akik egyedül nevelik a gyermeküket. Ez vált a huszonegyedik század nagy szociális problémájává!”

Sok nagyvárosban tüntetések is voltak emiatt a közelmúltban: Amsterdam, Lisszabon, Milánó és Prága az Európai Unióban illetve Londonban – Nagy Britanniában júliusban rendeznek országos választásokat.

A szélsőjobb nyomul részben a lakás válságot kihasználva

Tavaly Hollandiában Wilders szélsőjobboldali pártja jelentős részben azért nyert, mert ki tudta használni az ingatlan válságot a saját céljaira mondván: a kormány migránsokat helyez el az olcsó lakásokban és házakban, ezért nem jutnak ehhez hozzá a holland fiatalok. A lakbérek elszálltak: egy munkavállaló bérének gyakran a felét is elviszik. A kamatláb emelés megnehezítette azt, hogy a fiatalok új lakáshoz vagy házhoz juthassanak: a jelzálog kölcsön 10-szerese az átlagfizetésnek.

Az Eurostat szerint az ingatlan árak a 27 tagállamban átlagosan 47%-kal emelkedtek 2010 és 2022 között. Szociológusok kimutatták: ahol az átlagosnál gyorsabban növekedtek az ingatlan árak illetve a lakbérek, ott nőtt a szélsőjobboldali mozgalmak népszerűsége. Németországban az Alternative für Deutschland rá is játszik erre mondván:

“a derék németek elveszíthetik a társadalmi státuszukat, mert a kormányzat migránsokat részesít előnyben a lakások elosztásánál.”

Januárban az uniós városok polgármesterei kérték Brüsszelt, hogy fordítson nagyobb figyelmet a lakáskérdésre. Az Európai Parlamentben is sok képviselő szorgalmazta ezt, de ez nem uniós hatáskör.

Legyen minden uniós polgárnak joga rendes lakásra

Ezt javasolja az ENSZ jelentéstevője, aki legutóbb a holland helyzetet tanulmányozta:

”Az Európai Unió  nagy figyelmet fordít polgárainak szociális biztonságára, de ebben nincsen benne a lakáshoz való jog. Ebben az Európai Unió el van maradva a nemzetközi jogtól. Az uniós polgárok nem fordulhatnak bírósághoz, ha nincsen rendes lakásuk.”

A lakás nemcsak áru

“Az Európai Unióban a közelmúltban az ingatlan piac jól alakult, az állami és önkormányzati tervezés rosszul” – hangsúlyozza az ENSZ szakértője.

“Szociális lakásépítési programra van szükség” – ezt hangsúlyozza a Housing Europe nem kormányzati szervezet főtitkára. Sorcha Edward hozzátette: ”nyilvánvalóan több lakást kell építenünk, de ez csak az egyik része a problémának. A lényeg a finanszírozás. Ki teszi bele a pénzt?”

A piaci finanszírozás mellett szükség lesz szociális programra is:

”Kulturális fordulat kell ezen a téren, a profitorientált ingatlanpiac mellett és helyett arra kellene törekedni, hogy korlátok közé szorítsák a biznisz szektort. Arra kell törekednünk, hogy ne csak az önkormányzatok szociális programjai legyenek az alternatívák hanem, hogy új tulajdonformák jelenjenek meg mint például a szövetkezeti háztulajdon. Úgy kell tehát építkezni, hogy ehhez megtaláljuk a helyes finanszírozási formát is”

– nyilatkozta a londoni Guardiannek a Housing Europe nemkormányzati szervezet főtitkára.

Az orosz állam kisajátítja az elmenekült  ukránok házait és lakásait a megszállt területeken

Kenderessy Milán
-
0
Az orosz állam kisajátítja az elmenekült  ukránok házait és lakásait a megszállt területeken

Az oroszok az elfoglalt területeken az elmenekült  ukránok házait és lakásait a Putyinhoz hű orosz családoknak adják gyakran egyenesen Oroszországból – írja a hamburgi Der Spiegel.

22 ezer “tulajdonos nélküli házat és lakást” regisztráltak Luhanszk tartományban azon az alapon, hogy “a tulajdonosok nem egyenlítették ki a gáz és villanyszámlát” az orosz csapatok 2022 február 24-i támadása óta. Luhanszk tartományban március óta van érvényben az a rendelet, amelynek alapján államosítani lehet az üresen álló házakat illetve lakásokat.

Donyeck tartományban 30 ezer üres ingatlant regisztráltak. Ebben a tartományban van Mariupol városa, melyet az oroszok hosszas ostrom után foglaltak el elpusztítva a település jórészét.

Az orosz hatóságok le akarnak sújtani azokra, akik kitartanak a kijevi kormány mellett:

”A kisajátítási listákra természetesen felkerülnek azok, akik illegális tevékenységet folytatnak a helyi kormányzat vagy az orosz állam ellen”

– jelentette ki Nyikolaj Pasztusenko, az új orosz vezetés egyik embere Zaporizsje tartományban.

A régi tulajdonosokat arra kényszerítik az orosz hatóságok, hogy igazolják papírokkal: övék az ingatlan. Tatyjana, aki édesanyjával elmenekült, meg is tette ezt. Elküldte az érvényes tulajdoni lapot. Mire a helyszínen a hatóságok azt követelték: jelenjen meg személyesen! Tatyjana, aki az ukrán kormányzatnak dolgozott korábban, nem mer hazamenni, mert fél, hogy akkor letartóztatják az oroszok. Így valószínű, hogy elveszti négyszobás lakását.

Tatyjana nem adta föl: lányát kérte meg arra, hogy külföldön egy orosz konzulátuson jegyeztesse be a tulajdonjogot, de kérését elutasították. “Ez az orosz jog szerint is törvénytelen” – háborog Tatyjana. Végül mégiscsak feladta, és jelezte az ukrán rendőrségen: lakását törvénytelenül elkobozták. A szomszédok már jelezték is: a kisajátított lakásba be is költöztek az orosz közlekedésrendészet emberei. Egy Németországba menekült ukrán család értesítést sem kapott. Csak a szomszédok telefonálták meg: lakásukba beköltözött egy orosz család.

Virágzik az ingatlan fekete piac

A kétségbeejtő helyzetben sok ukrán család megpróbálja értékesíteni az ingatlanát mielőtt az orosz állam rátenné a kezét csakhogy jogilag furcsa állapotok uralkodnak a megszállt területeken, ahol az ukrán törvényeket már nem ismerik el, de az új orosz törvények sem uralkodnak. Mindenütt a helyi hatóságok döntenek – kényük kedvük szerint. A Der Spiegel tudósítója megkérdezett egy jegyzőt Kijevben, hogy mi is most a jogi helyzet a megszállt területeken?

Az ukrán törvények szerint az ingatlanok eladása oroszoknak a megszállt területeken illegális – hangsúlyozza a jegyző Kijevben. Már önmagában az is gondot okoz, hogy megszerezzék a tulajdoni lapokat a háború kellős közepén. Az oroszok pedig semmilyen adás-vételt nem ismernek el ukrán állampolgárokkal a megszállt területeken. Minden ingatlan adás-vétel csakis akkor érvényes, ha az eladó és a vásárló orosz személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel rendelkezik. Mariupol városában a hivatalos közlemények, melyek az ingatlan kisajátítással foglalkoznak mindig megemlítik: csakis orosz útlevéllel érvényes minden ingatlan ügylet!

2014 után amikor az oroszok elfoglalták a Krím félszigetet Luhanszk és Donyeck tartományban még lehetett ingatlan ügyleteket végrehajtani ukrán állampolgároknak is, de amióta a két “népköztársaságot” Oroszország részének nyilvánították, azóta ez megszűnt.

A jegyző Kijevben nem tehet mást minthogy korrekt módon tájékoztatja a kétségbeesett ügyfeleket a helyzetről. Azt tanácsolja nekik, hogy próbálják meg eladni az ingatlanukat az orosz törvények szerint, de tudomásul kell venniük, hogy ennek az adásvételi szerződésnek a jogosságát Ukrajna nem ismeri el hiszen a területet továbbra is saját részének tekinti.

Közben virágzik az illegális ingatlan kereskedelem ahogy erről egy ukrán televíziós újságíró beszámolt. Nyikolaj Osszicsenko Donyeck városában született, Mariupolban élt, de Kijevbe menekült, és onnan figyeli a fejleményeket. Elmondta a Der Spiegel tudósítójának, hogy a jegyzőknek és az ingatlan ügynököknek bomba üzlet az illegális kereskedés, melyet általában hamis papírokkal és strómanokon keresztül intéznek. A strómanok olyan ukrán állampolgárok, akik felvették az orosz állampolgárságot vagyis van orosz útlevelük.

Az üzlet általában úgy megy végbe, hogy az ukrán eladó megkapja az ingatlana értékének körülbelül a 60%-át , a 40% jut a strómannak, aki ebből kifizeti a jegyzőt, aki lestemplizi az illegális alkut. A legnagyobb üzletet azok az ingatlanok jelentik Mariupol városában, melynek a tulajdonosai az ostrom idején meghaltak. Ilyenkor aratnak a strómanok és a jegyzők.

Ki vesz lakást vagy házat ilyen körülmények között?

Mindenekelőtt az orosz hatalom emberei: katonák és rendőrök vagy olyan helyi emberek, akik együttműködnek az orosz kormányzattal.

Mit mond az ukrán kormány?

Hivatalosan semmit hiszen Zelenszkij elnök álláspontja az: visszaszerezzük a megszállt területeket!

A helyszínen kevesen hisznek ebben: Mariupol ex polgármesterének tanácsadója, aki az ostrom után Kijevbe menekült, így írt a Telegramon: ”ha van rá alkalmatok, akkor adjátok el a lakásotokat oroszoknak! Ha nekem volna lakásom Mariupolban, akkor én is eladnám azt” – írta Petro Andruscsenko, az oroszok által elfoglalt város egykori polgármesterének tanácsadója. Amikor a Der Spiegel rákérdezett, akkor Mariupol polgármesterének egykori tanácsadója óvatosabban fogalmazott mondván: “Engem abban a városban sokan ismernek, ezért nem tudnám eladni az ingatlanomat. Nem is akarom megsérteni az ukrán törvényt, de uniós cégek és bankok is vígan üzletelnek az oroszokkal a háború kellős közepén. Arra célozhatott, hogy a nyugati bankok – köztük az OTP – tavaly 800 millió eurót fizettek be Putyin pénztárába, és az orosz nemzeti bank a Raiffeisen International segítségével intézi Swift átutalásait, mert az orosz pénzintézeteket Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt kizárták a nemzetközi fizetési rendszerből.

Egyre több kínai vesz lakást Magyarországon

FüHü
-
0
Egyre több kínai vesz lakást Magyarországon

2018-ban 1610 kínai állampolgár vett ingatlant Magyarországon, ami 37 fővel több, mint egy évvel korábban volt. A kínaiak alapvetően befektetésnek tekintik a Budapesten megvásárolt lakásokat, ráadásul egyre többen vannak olyanok, akik hosszú távra terveznek hazánkban.

A legújabb statisztikák szerint, míg 2017-ben még csak 3206, addig 2018-ban már 3529 magyarországi ingatlant vásároltak meg külföldi állampolgárok, közülük 1610-et kínaiak. A legtöbb ingatlant – egész pontosan 198-at – a XIII. kerületben szerezték meg. A legkapósabb VII. kerületben az EU-n kívüli vásárlók 35,8 százaléka, a VIII. kerületben pedig 51,6 százaléka kínai állampolgár volt.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint a jelenség részben azzal magyarázható, hogy a kínaiak azt tartják, több típusú ingatlanban kell a pénzüket tartani.

„Egy kínai mondás szerint, ha sok tojásod van, ne tartsd egy kosárban, mert ha leesik, mindegyik összetörik. Akinek ma több pénze van, az nemcsak arra törekszik, hogy saját lakást vásároljon, hanem hogy tegyen mellé egy házat aztán egy üzlethelyiséget is” – fogalmazott a szakértő.

Mint mondta, akinek valóban sok pénze van az több országban próbálja azt elhelyezni. Sok olyan ügyféllel találkoznak, aki már rendelkezik ingatlannal Olaszországban vagy egy hozzánk közeli EU-s államban.

Vásárláskor alapvetően három tényező befolyásolja a befektetőket:

  • ránéznek a Budapest térképre, és próbálnak a belváros közelében venni valamit;
  • egyszerűen beleszeretnek egy ingatlanba;
  • pénzügyi szempontból vizsgálják az ingatlant, hogy az hosszú távon mennyire biztonságosan megtérülő befektetés lehet.

Gadanecz Zoltán arról is beszélt, egyre több kínai tartózkodik életvitelszerűen Magyarországon úgy, hogy közben kereskedelmi viszonyban állnak a hazájukkal.

„A kínaiak alapvetően szeretnek a honfitársaikkal együtt dolgozni, teljesen mindegy, hogy egy üzletről, piacról vagy étteremről van szó. Próbálják magukat kínai munkavállalókkal körbevenni. Nekik is biztosítani kell a szállást, majd mikor már ők is látják, hogy itt meg tudnak élni, maguk is ingatlant vásárolnak” – nyilatkozott.

A GDN Ingatlanhálózat ezért már kínai nyelvű weboldalt is fejlesztett. Minden alapadatot lefordítottak, ami szükséges ahhoz, hogy a Kínából érkező vevők megismerhessenek egy ingatlant. Az egyedi leírások esetében ez ugyanakkor már nehézkesebb. Jellemzően egyébként Magyarországon élő kínaiak látogatnak el a honlapra, a külföldiek inkább kapcsolati rendszeren keresztül tájékozódnak az ingatlanpiacról.

Az ügyvezető alelnök lakásán ülésezett a DK válságstábja

FüHü
-
0
Az ügyvezető alelnök lakásán ülésezett a DK válságstábja

Egyelőre vizsgálják, hogy a kigyulladt szagelszívó okozta-e a Demokratikus Koalíció fővárosi irodájának leégését – ezt Kolozsi Péter, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes szóvivője közölte a sajtóval.

 

Az ügy előzménye, hogy szombaton egy Teréz körúti tűzben teljesen megsemmisültek a párt irodái. A DK azt a tájékoztatást kapta, hogy a tűz elsősorban az épület 5. emeletét érintette, ahol a párt irodái is voltak. A tető beomlott, falak dőltek ki, a berendezés elégett.

Hétfőn több lap is azt írta, hogy egy meghibásodott szagelszívó okozta a tüzet. A fővárosi katasztrófavédelem azt közölte, hogy a tűzoltókat valóban egy lángoló szagelszívó miatt riasztották az épülethez, csakhogy nem a DK-irodába, hanem egy földszinten lévő étteremhez.

A tüzet eloltották, ekkor kapták a riasztást, hogy lángol az épület tetőszerkezete. Egyelőre vizsgálják, hogy a két tűzeset között van-e összefüggés.

A hatóban és a közösségi oldalon egymást követték az ilyenkor szokásos találgatások. Az egyik feltevés szerint a Fidesz áll a gyújtogatás mögött, míg a másik változat ennek épp az ellekezőjét állította, vagyis, hogy a DK maga gyújtotta fel az irodákat. Ami a lehetséges okokat illeti, mindkét konteó szerint iratokat akartak iy módon megsemmisíteni – az első változat szerint a Fidesz, míg a másik variáció szerint a DK számára kínos dokumentumok eltüntetéséról lett volna szó.

Az eddig vizsgálatok nem utalnak gyújtogatásra, a tűz okát még vizsgálják.

Elsőként a Momentum biztosította együttérzéséről a DK-t, az őket ért anyagi kár miatt, ezt követően a többi baloldali ellenzéki párt is felajánlotta segítségét. A Demokratikus Koalíció a Facebookon számolt be arról, hogy Dr. Molnár Csaba ügyvezető alelnök lakásán ült össze a válságstáb. A DK központi stábjának vezetői tájékoztatást adtak a tűz okozta károkról. Az ügyvezető alelnök kiosztiotta a feladatokat, megszabta a legsürgősebb teendőket.

Varga Misi és a hozamvadász spekulánsok

Föld S. Péter
-
0
Varga Misi és a hozamvadász spekulánsok

„Az utolsó 48 órában tömeges volt a szerződéskötés. Ebből is látszik, hogy sok esetben nem lakáscélú, hanem spekulatív volt az igénybevétel, hozamvadász szempontok érvényesültek. Amikor sokan, tömegesen próbálnak egy 30 százalékos állami támogatást igénybe venni, akkor azt nem feltétlenül lakásfelújításra akarták felhasználni…”

Ezt nyilatkozta Varga Mihály pénzügyminiszter, ami egyfelől már csak azért is nehezen értelmezhető, mert a lakástakarék szerződések által biztosított kedvezményeket csak lakással kapcsolatos tevékenységekre lehet felhasználni. Ha egy 82 éves, aktív korában védőnőként dolgozó sertésteleptulajdonos néni gépkocsit akar lízingelni belőle, az illető bank beint neki. Ugyanígy, ha valaki magánrepülőgépen szeretne utazgatni, azt sem engedélyezik. Jó esetben udvariasan elmagyarázzák neki, hogy a lakástakarék nem arra való, hanem arra, hogy lakással kapcsolatos tevékenységet finanszírozzanak belőle. Úgymint vásárlást, felújítást, bővítést.

Talán egyesek számára furcsa és szokatlan, de egykor volt, bűncselekmény miatt elítélt miniszterelnököt sem lehet ezen a lakástakarék szerződések révén kapott kedvezményekből hazánkba menekíteni, zöld határon, útlevél nélkül, női ruhába bújtatva az illetőt – ha valaki ilyennel próbálkozna, figyelmeztetnék, hogy ez törvénytelen, és felszólítják, hogy a továbbiakban tartózkodjék hasonló cselekmények elkövetésétől.

Varga Mihály eddig a mértékadó fideszesek közé volt sorolható,

olyannyira, hogy még a Fidesz politikai ellenfelei közül is sokan Varga Misiként említették. Szakértelmét, józan ítélőkészségét elismerték, és méltányolták azt, hogy nem állt be a kánonba képtelenségeket kiabálni, vagyis, összességében sokak szemében vállalható szakembernek tűnt.

Ez a mostani megszólalása némi zavart okoz ebben a megítélésben, nem tudjuk hova tenni, mert nem is lehet. Aki spekulációt kiált, ott, ahol nincs, arról az emberről azt is feltételezhetjük, hogy más helyzetekben, ahol tényleg spekulálnak – például a forint árfolyamát tudatosan befolyásolva tesznek szert extra nyereségre – ott az illető mélyen hallgat.

Varga Mihály ezzel a mostani megszólalásával kiírta magát a komolyan vehető pénzügyi emberek táborából. Persze, van még lehetősége, hogy visszavonja ezt az állítását, és megkövesse azokat, akiket azért nevezett hozamvadász spekulánsoknak, mert élni szerettek volna az állam által biztosított törvényes és kedvező lehetőséggel.

Hajléktalanítás

Föld S. Péter
-
0
Hajléktalanítás

„Akkor járunk el helyesen, ha a saját észjárásunknak megfelelően – a magunk akarata szerint – a valóságot is képesek vagyunk hajlítani.” Május végén mondta ezt Orbán Viktor, az Ericsson Magyarország új budapesti székháza és fejlesztési központja megnyitó ünnepségén. Tarlós István főpolgármester mától megvalósítja a miniszterelnök vízióját: hajlítani ugyan nem tud, de a hajléktalanítás elkezdődött.

Budapest utcáiról ma eltakarítják a hajléktalanokat. Szépek lesznek mostantól Budapest utcái, makulátlanul tiszták. Sehol egy szemét, a lepusztult házak újjászületnek. Azok, akik eddig az utcán éltek, feltehetőleg ezután is élnek valahol. Bizonyára lakást kapnak a fővárostól, jövedelmet, reményt egy új életre. Ezzel megszűnik Budapesten a hajléktalanság, hamarosan a szegénységet is felszámolják, nem csodálkoznánk, ha már készülne valamelyik kormányzati boszorkánykonyhában a rendelet, hogy a jövőben tilos lesz szegénynek lenni.

A hajléktalanság felszámolása után ugyanez a sors vár a kórházi várólistákra. Megszűnnek azok is, mintha sose lettek volna, és a korrupciónak is befellegzik. Ezentúl senki sem fogad el nagy értékű ajándékokat, például magánrepülőgépezést a kötélbarátjától,

A következő lépés nyilván az lesz, hogy a szerencsétlen elesettek helyett boldog, elégedett emberekkel népesítik be Budapestet. Rendes magyar emberek élnek majd a fővárosban, és idővel talán majd mindenütt Magyarországon. A rendes magyar embert onnan lehet felismerni, hogy jövedelemmel rendelkezik, rendezett körülmények között él, nem ismeri a nélkülözést, a kilátástalanságot.

A rendes magyar ember nem hülye, tudja, hogy a kormányon lévők lopnak, az országban nagy a korrupció, a vezetők és csókosaik gazdagodnak, de sajnálja Orbánt, amiért ennyi gazemberrel van körülvéve. A rendes magyar ember nem gondol bele abba, hogy Orbán maga vette körül magát ezekkel a gazemberekkel, és bár igaz, hogy ezek a mostaniak szétlopják az országot, de hát a másikak is loptak.

A rendes magyar ember bármikor, kérés nélkül is szívesen megmásítja a múltat. Úgy emlékszik, hogy az előző átkosban őt és családtagjait üldözték, a vallás be volt tiltva, és rémlik neki, hogy a pap is csak álruhában mehetett misére. A rendes magyar ember, ki van attól, hogy egy műtétre hónapokat kell várni, a kórházakban nincs kötszer, gyógyszer, a kórházi kaja ehetetlen, kevés az orvos, az ápoló, ugyanakkor nem ért egyet azokkal, akik kritizálják az egészségügyben lévő viszonyokat. A rendes magyar ember válaszol a nemzeti konzultáció kérdéseire. Nem rajzol f…t (férfi nemi szervet), p…t (női nemi szervet) a miniszterelnöknek írott levélre, nem ír neki ordenáré üzeneteket, mert rendes magyar ember tartózkodik a politikailag inkorrekt kifejezésektől és megnyilvánulásoktól.

A rendes magyar ember nem az utcán, hanem lakásban lakik, egyetért a kormánnyal, és imádkozik Orbán Viktorért.

Hassanék már nem keresnek lakást a Hétkerben

Föld S. Péter
-
0
Hassanék már nem keresnek lakást a Hétkerben

Március végén lepték el a hetedik kerületi postaládákat ezek a szórólapok. Kiadó nem volt rajtuk feltüntetve, így nem tudni, hogy ki írta a szöveget, hol nyomtatták ki fizette a nyomdaköltséget, valamint az azokat a postaládákba bedobó embereket.

Ami biztos, az április 8-i választás előtt voltunk néhány nappal, amikor Mohamed Hassan és családja, valamint harcosai eladó és kiadó lakásokat kerestek a környéken.

Aztán megvolt a választás. A Fidesz behúzta a kötelezőt, Mohamed Hassan és családja, valamint harcosai pedig eltűntek. Már nem kerestek eladó és kiadó lakást a környéken – talán, mert mindegyikük talált a családjának és harcosainak megfelelőt.

Ha így van, akkor nyilván ott élnek a környéken, talán a mi házunkba is jutott közülük egy-két családtag, vagy harcos. Én ugyan nem láttam őket a házban, de attól még persze ott lehetnek a március végén, április elején vásárolt lakásaikban. Nem vagyok otthon a nap minden órájában, nem láthatok mindenkit, nem észlelhetek minden mozgást, ezért aztán nem is állíthatom teljes bizonyossággal, hogy Mohamed Hassan és családja, valamint harcosai nem laknak valamelyik környező ház egyik lakásában.

Azért van egy gyanúm. Jelesül az, hogy Mohamed Hassan és családja, valamint harcosaik soha nem kerestek lakást a hetedik került házaiban. Akkor sem, amikor ezek a szórólapok ki tudja ki által –nem szeretünk fölöslegesen bíróságra járni, ezért a sejtésünket nem írjuk le – be lettek dobva a postaládákba.

Ez volt március végén. Legjobb tudomásunk szerint nyomozás is indult az ügyben, ám azóta nem hallottunk arról, hogy elkapták volna a szórólapok terjesztőit. Pedig, biztosan sokakat érdekel, vajon kik lehettek azok, akiket Mohamed Hassan és családja, valamint harcosai megbíztak azzal, hogy lakást keressenek a számukra. Megtalálta-e őket a rendőrség, különös tekintettel arra a tényre, hogy a legtöbb kapu környékén vannak kamerák, és ezen kamerák között több működő is akad. Nem lehet túl nehéz feladat beazonosítani a szólapozó embereket, majd megkérdezni tőlük, hogy ki adta a kezükbe ezeket a szórólapokat.

Ha ez megvan, lehet tovább lépni. Megtudni, hogy nyomtatták a lapokat, és megtudni, hogy ki volt a megrendelő.

Nem hinném, hogy az ilyen uszító szórólapok ügyében zajló nyomozás a fent leírtaknál sokkal bonyolultabb lenne. Főleg, ha szándék is társul ahhoz, hogy megtalálják a valódi elkövetőket.

Akkor sem adják ki az adatokat, ha nem kéri őket senki

FüHü
-
0
Akkor sem adják ki az adatokat, ha nem kéri őket senki

A Kormányzati Tájékoztatási Központ ma sajtótájékoztatón közli a nyilvánossággal, hogy  „A kormány nem adja ki a Helsinki Bizottságnak az üres állami tulajdonú lakások listáját”.

A Magyar Helsinki Bizottság erre a hírre reagálva közölte: „nem tart sajtótájékoztatót arról, hogy nem kérte ki a kormánytól az állami tulajdonú lakások listáját. Pedig az az igazság, hogy tényleg nem kérte ki.”

A történet mögött az a gyakorlat állhat, hogy mind a Fidesz, mind a kormány szervei azzal riogatják a magyar lakosságot, hogy az ellenzéki pártok, valamint a velük szövetséges civil szervezetek felmérik az üres lakásokat, hogy azokba egy majdani kormányváltás után migránsokat telepítsenek.

Minderre persze nincs bizonyíték, legalábbis eddig senki mutatott be ilyet, de nem is kell, hogy bizonyítékokkal támasszák alá ezeket a kijelentéseket, mert arra jelen formájukban is alkalmasak, hogy az emberekben félelmet keltsenek.

 

Kisebb lakáshitel-pánik jöhet

Bak Mihály
-
0
Kisebb lakáshitel-pánik jöhet

Csaknem 70 ezer olyan devizahiteles szerződés havi törlesztése drágul meg ezekben a hetekben, amelyekhez öt éve igénybe vették az árfolyamgátat.

Az átlagosan körülbelül hatezres havi többletkiadásra azonban belátható időben további drágulás érkezhet: a forinthitelek törlesztője is emelkedhet, ha elindul felfelé a jelenlegi nagyon alacsony jegybanki alapkamat. A hazai bankok európai összehasonlításban egyébként is a legdrágábbak közé tartoznak.

A devizahitelesek terheinek könnyítése érdekében 2012-ben vezették be az ötéves fizetési könnyítés, az árfolyamgát lehetőségét. Ezzel

a 256 forintos árfolyam és a 180 forintos átszámítási kurzus különbsége egy elkülönített gyűjtőszámlára került,

s ennek összegét kell az öt év lezárulta után elkezdeni visszafizetni.

Fontos megkötés, hogy a havi törlesztés nem emelkedhet 15 százalékkal nagyobb mértékben. Ha ez nem lenne elegendő, a bankoknak a szerződések futamidejét kell meghosszabbítani, legfeljebb az adós vagy legfiatalabb adóstársa 75. életévéig. Ha az adós a futamidő végéig betöltené 75. életévét, ekkor a banknak jogában áll a részletet 15 százalékkal nagyobb mértékben emelni. Futamidő-hosszabbításos átütemezést már az árfolyamgát előtt ezrével alkalmaztak a bankok, sokak esetében tehát 15 százaléknál nagyobb mértékben emelkedik a havi törlesztés.

Az MNB számítása (a 10 legaktívabb lakossági hitelintézet adatszolgáltatása alapján) körülbelül 6 ezer forinttal emelkedhet a következő egy évben a „tipikus” árfolyamgátas egykori devizahiteles adós havi törlesztőrészlete 56 ezerről 61 ezer forintra. Az MNB prezentációjából nem derül ki, hogy a 10 legaktívabb pénzintézeten felül hány bank, takarékszövetkezet mekkora szerződésállományt tart nyilván.

Az eddigi megpróbáltatásokat túlélt (tehát még fizetőképes) ex-devizahitelesek kínjai azonban nem érnek véget azzal, hogy (ha részei a 69 ezres törlesztő-drágulónak) több ezer forinttal nagyobb terhei lesznek mostantól. Noha a forintosítással teljesen kikerült a rendszerből a legsúlyosabb elem, az árfolyam-kockázat, maradt egy körülmény, ami csak részben látható előre: a kamat mértéke. Tavaly májusa óta történelmi mélységben, 0,9 százalékon tartózkodik az MNB alapkamata, belátható időn belül szinte bizonyosan emelkedés várható a 3 százalék körüli szinten berendezkedő infláció miatt, és ha tovább folytatódik az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatnövelési ciklusa, ennek következtében nagyobb mennyiségű tőke vándorolhat ki Európából is, ami a hozamok növekedését kényszeríti ki Magyarországon is.

Az MNB a „minősített fogyasztóbarát lakáshitel” termékének bevezetésével kíván minél olcsóbb kölcsönöket a piacra segíteni (erről bővebben és a programba eddig belépett pénzintézetek listája itt). http://mnb.hu/minositett-fogyasztobarat-lakashitel

A kölcsönt felvevők a fix kamatozású hitellel tarthatják kordában a havi terhek növekedését. A teljes (mondjuk 15 év) futamidőre rögzített kamat azonban a kiszámíthatatlanság miatt eleve drágább hiteleket eredményez. Ezért a rövidebb kamatperiódusú konstrukciók eredményeznek viszonylag alacsonyabb havi törlesztést, ez azonban azzal jár, hogy az időszak leteltével a megnövekedett kamatok beépülnek a törlesztésbe.

Az elmúlt évek 5 százalék körüli lakáshitel-átlagkamatát alapul véve 6 százalékos kamatszint 10 éves futamidő mellett mintegy 5 százalékos, 25 éves futamidő mellett pedig 10 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést okozna. Tíz százalékos (vagyis a jelenleginél 5 százalékponttal magasabb) kamatmérték már 25-55 százalékos emelkedést okoz a havi teherben.

Az MNB idézett jelentése rámutat arra is, hogy a magyar bankok a kontinens legdrágábbjai közé tartoznak. Működési költségei az első helyen állnak (a német pénzintézetekéit körülbelül kétszeresen meghaladva), amit magasabb kamatbevételekkel ellensúlyoznak, vagyis minél hosszabb az ajánlott fix kamatozású hitel kamatperiódusa, annál nagyobb felárat fizetnek a magyar kölcsönfelvevők, mint a más országbeliek.

Impozáns építőipari adat – első ránézésre

FüHü
-
0
Impozáns építőipari adat – első ránézésre

Habár első látásra impozánsan bővült az építőipari termelés volumene az idén júniusban, a 27,2 százalékos megugrás 2016. júniusához képest egy igen alacsony bázisról történt.

Az 1,1 százalékos havi bővülési ütemnél az idén csak egyetlen gyengébbet produkált az ágazat: áprilisban visszaesést rögzítettek. A jövő kedvezőnek tűnik a szerződésállomány alakulása alapján.

Az építőipar termelési trendje szépen megy felfele – ahogy az a Központi Statisztikai Hivatal által ma közzétett gyorstájékoztató grafikonja is mutatja.  De van is honnan, hiszen a legfrissebb, mai adatot is beszámítva – a 2010-es év átlagának az eredményét alapul véve – a 109,4 százalékos mutató – ha éppen csak hogy, de azért még mindig elmarad a 2016. januáritól. Igaz, azt megelőzően egy borzasztó nagy zuhanás következett be.

A trendek fényében nem meglepő, hogy az első félév építőipari termelés volumene közel 30 százalékkal – pontosan 27,0%-kal – bővült az egy évvel korábbihoz képest.

Júniusi eredmények

S ami a konkrét, júniusi számokat illeti: az év hatodik hónapjában mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett: az épületek építéséé 26,1, az egyéb építményeké 29,6%-kal. Az előbbi főként az ipari és raktárépületek, s kisebb mértékben a sportlétesítmények és oktatási épületek építésének az eredménye. Az egyéb építmények esetében

a közel 30 százalékos növekedéshez az alacsony bázis mellett az út- és vasútépítési munkák játszották a legnagyobb szerepet.

Növekvő szerződésállomány

A kedvező jövőt vetíti előre a megkötött új szerződések volumene, amely az előző évihez képest 39,6%-kal emelkedett. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 26,8, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 47,9%-kal – ez utóbbi a jövőbeni útépítésekre, illetve vasútfejlesztésre kötött szerződések eredménye.

Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene június végén 94,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony szintet. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 41,0, az egyéb építményeké 126,8%-kal (!)  volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Nőnek az árak is

Az idén április és június között az építőipar ágazatain belül az épületek építésében 7,8, az egyéb építmények építése vonatkozásában 2,6, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 4,5%-kal nőttek az árak az előző év azonos időszakához képest – tette közzé a KSH.

Áremelkedés volt az előző negyedévhez képest is, az építőipar egészében 1,4 százalékos.

Komoly az építőipari drágulás

Jelentősen nőtt az építőanyagok ára, emelkedtek a fuvardíjak és a bérköltségek – olvasható a Magyar Idők egy mai, az építőipari vállalkozások körében végzett felmérés eredményeit ismertető cikkéből. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ)  négyszáz mikro-, kis-, közepes vállalkozás és nagyvállalat megkérdezésével készült felmérése szerint minden építőanyag-csoportban legalább 10-15 százalékos áremelkedés tapasztalható a fővárosban és környékén. Az építőipari bérek is emelkedőben vannak: a segédmunkások keresete 15-20 százalékkal emelkedtek, de a fővárosban és környékén a jó szakmunkások fizetsége akár 35 százalékkal is nőttek.

A szakszövetség szerint a fentiek miatt sok esetben nem lehet az építkezést a korábbi vállalási áron megvalósítani. Szerintük az építés alatt lévő létesítmények többségénél a megrendelő és a kivitelező együttes felelőssége az áremelkedések korrekt kezelése – írja a napilap.

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség