Kezdőlap Címkék Közszolgáltatás

Címke: közszolgáltatás

Országos sztrájkot hirdetett a közszolgálati dolgozók szakszervezete

Mai sajtótájékoztatójukon országos sztrájkot hirdettek március 14-ére a közszféra dolgozóinak szakszervezetei az önkormányzati köztisztviselők, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak, valamint a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében.

Ezzel persze kéthavi határidőt is adtak a kormánynak, hogy engedményeket tegyen és ezzel elkerülje a sztrájkot.

Boros Péterné, a  Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete elnöke budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az MKKSZ az önkormányzati és kormányzati igazgatásban dolgozó tisztviselők érdekében egyedül, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével közösen hirdet sztrájkot.

Hozzátette, a közszolgálat súlyos foglalkoztatási problémáinak leglényegesebb oka „a tarthatatlan, követhetetlen, szakmailag értelmezhetetlen bérpolitika” és a „teljesen összekuszált bérrendszer”, elsősorban ezen szeretnének változtatni.

Kitért arra: ahhoz, hogy ne hagyja el a magyar munkaerőpiacot évente több ezer ember, európai felzárkózást jelentő és nem a magyar minimálbérekhez viszonyító emelés kell.

Közölte, szerdán tájékoztatta a miniszterelnököt a tervezett sztrájkról és kérte a kormányzati tárgyalófelek kijelölését. Kiemelte: korrekt, szakmai alapú tárgyalásra készülnek, amelyre két hónap áll rendelkezésre. Ha a törvényes határidőn belül nem tudnak megállapodni követeléseik teljesítéséről, akkor március 14-én munkabeszüntetést tartanak.

Jelezte azt is, a közigazgatás területén csak ott lehet sztrájkolni, ahol szakszervezet működik.

A sztrájkkezdeményezést támogatják az Összefogásnak keresztelt szövetség szakszervezete (a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete, valamint a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete), őket egy-egy delegált képviselte a sajtótájékoztatón.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Mindegyik ágazat közös követelése a rabszolgatörvény visszavonása,

valamint az, hogy a nyugdíjasok a nyugdíjuk megtartása mellett dolgozhassanak a közszférában, továbbá nemzeti munkaügyi kerekasztal létrehozása.

A sajtótájékoztatón a sztrájkot támogató szakszervezetek nevében felszólalt Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének (KSZSZ) elnöke, Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke, valamint Mezei Tibor, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének (KMDSZ) elnöke.

Újságírói kérdése Boros Péterné elmondta, összesen mintegy 200 ezer főt érintenek a követelések, de azt nem tudja előre megmondani, hogy a gyakorlatban hányan élnek majd valóban a munkabeszüntetés eszközével. Egy másik kérdésre válaszolva azt mondta, hogy március 14-e a nemzeti ünnepet megelőző utolsó munkanap, de nem tudják, hogy ez jó-e a sztrájk szempontjából, szerinte egyik nap sem jó sztrájkolni.

Flaskár Nagy Melinda a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), nevében ismertette az érdekképviselet 12 pontos sztrájkkövetelését, amelyek itt érhetők el, míg az MKKSZ 10 pontban foglalta össze a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők követeléseit, hét pontban pedig az önkormányzati köztisztviselők követeléseit, utóbbiakat Boros Péterné olvasta fel.

A HVG videót is készített a sajtótájékoztatóról:

Határmentén élők lesznek a fő haszonélvezők

A határrégiók mentén élő mintegy 150 millió uniós polgár mindennapi életét hivatott könnyíteni egy új brüsszeli program. A jövő januártól működő határügyi kapcsolattartó pont három konkrét, a közszolgáltatásokhoz és a munkához jutás, valamint a könnyebb vállalkozás területén kíván segíteni. A magyarok is sokat nyerhetnek az ügyön.

Egy magyar-szlovák példával illusztrálja Brüsszel a határrégiók eddiginél kiterjedtebb és mélyebb integrációjának, együttműködésének a szükségességét a sürgősségi betegellátásban, ahol máig állnak a határok: így fordulhatnak elő olyan esetek, mint 2011-ben, amikor a magyar területen bekövetkezett súlyos gépjárműbalesetben megsérült 13 embert nem lehetett átszállítani a közel fekvő szlovákiai kórházakba. De visszafelé is igaz ez, ha például Štúrovo-ban szorul valaki sürgősségi betegellátásra, nem fogadhatja őt az esztergomi kórház, a mentőnek sokkal távolabbi, ámde szlovákiai egészségügyi intézménybe kell őt szállítania.

Magyar-szlovák határrégiós problémák
(sürgősségi betegellátásban)
A mentőautók nem léphetik át oda-vissza a határt a legközelebbi kórházig sem,
Nyelvi akadályok gátolják sokszor a beteg állapotának megfelelő kommunikációját,
Az egészségügyi biztosítási rendszer eltérése miatt a határokat átszelő betegmobilitás akadályokba ütközik.

A brüsszeli válasz

Ezen a rossz, emberéletekre is veszélyes gyakorlaton kíván változtatni Brüsszel: Jean-Claude Juncker múlt heti, az Unió helyzetéről szóló programadó beszédében jelentette be a konkrét tervet: szakértői fórum, úgynevezett határügyi kapcsolattartó pont létrehozását. Ez nem csak a magyar-szlovák példával illusztrált egészségügyi együttműködésre terjedne ki, a cél könnyíteni a hozzáférést az egészségügyi mellett a közlekedési szolgáltatásokhoz, a munkahelyhez jutáshoz, s támogatni a határokon átnyúló üzleti tevékenységek fejlődését.

Nagyon sokakat érint

Nagyon sokakat érint a határrégiók együttműködésének a jobbítása:

a határrégiók az Európai Unió területének a 40 százalékát adják, a lakosságnak pedig mintegy harmadát,

azaz 150 millió ember él ezeken a területeken. Közülük naponta mintegy 2 millióan ingáznak a szomszédos országba, akik közül 1,3 millióan a szomszédos országban dolgoznak, az EU-ban foglalkoztatottak 0,6 százalékát adva. E régiókban állítják elő az EU GDP-jének a harmadát.

Magyarországnak öt uniós határrégiója van – ezek közül az Ausztria mentén elterülő kivételével mind szegénynek számít, amelyen a népsűrűség is ritka, s a lakosok száma általában csökkenő – mint ahogy egy tavalyi tanulmány arra rámutat

A terv

Az Európai Bizottság két évvel ezelőtt egy felülvizsgálat kertében 239 adminisztratív és jogi  akadályt nevesített, amelyek nehezítik a határrégiókban élő 150 millió uniós állampolgár mindennapi életét. Ezeket kategorizálták, mint kiderült, három területen lépnek fel főként: a határon túli munkához jutás, a közszolgáltatások használata és az üzleti életben való részvétel.

Kifejezetten a határrégiókra szabott támogatást és segítséget fog nyújtani az akadályok lebontása érdekében a határügyi kapcsolattartó pont, amelynek felállításáról Juncker is beszélt, s amely 2018 januárjától kezdi meg tényleges működését. A Brüsszelben kiadott közlemény a többi között leszögezi,

a határügyi kapcsolattartó ponton keresztül a bizottsági szakértők szaktanácsot nyújtanak a nemzeti és regionális hatóságoknak, és egy új, az egész Unióra kiterjedő online hálózaton keresztül összegyűjtik és megosztják a bevált gyakorlatokat.

A kapcsolattartó pont létrehozásán kívül a Bizottság kiválaszt legfeljebb 20, olyan innovatív megoldásokat felsorakoztató projektet, amely a határokon átnyúló akadályokkal foglalkozik. A pályázati felhívást még az idén kiírják.

Teendők

A munkahelyhez jutás megkönnyítése. A szakmai képesítések kölcsönös elismerése, a közös tanulmányi vagy vállalkozóknak szóló coaching programok, tanácsadás; a határokon átnyúló foglalkoztatási szolgálatok által alkalmazott bevált gyakorlatokra vonatkozó információk összegyűjtése; az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásának támogatása.

A közszolgáltatásokhoz való megfelelőbb hozzáférés. Feltérképezi a már létező határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokat. Tanulmányozza a belső határok mentén hiányzó vasúti összeköttetéseket, a határokon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások hatékonyabbá tétele érdekében.

Határokon átnyúló üzleti tevékenység. Ösztönzi a határokkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó, az online hálózaton keresztül folytatott párbeszédet; szakértői igény esetén támogatást nyújt a vállalkozások létrehozásához szükséges szabályok megfelelőbb összehangolásához; megosztja a más határrégiókban alkalmazott bevált gyakorlatokat és népszerűsíti az online eljárások fokozottabb használatát.

Sok megy el általános közszolgáltatásokra

0

Magyarország az Európai Unión belül sokat költ általános közszolgáltatásokra, s a hozzánk hasonló XX. századi múlttal rendelkező térségbeli országok között is kimagaslóan sokat. Érdekes az is, hogy mire, mennyit áldoz a kormány az állami kiadásokon belül. Nem védelemre az biztos, és keveset egészségügyre és oktatásra.

Magyarország a GDP felét fordítja állami kiadásokra, s ezen belül annak 8,9 százalékát általános közszolgáltatásokra – ez utóbbival pedig az Európai Unió élbolyában található. A többi között ez olvasható ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által a napokban aktualizált interaktív grafikonok adataiból.

Az általános közszolgáltatások kategóriájához – az uniós módszertan szerint – olyan kiadási csoportok tartoznak, mint a törvényhozó és végrehajtó́ szervek, pénzügyi és költségvetési tevekénységek, külügyek, külföldi gazdasági segély, általános szolgáltatásokat, alapkutatás, általános közszolgáltatási alkalmazott kutatás-fejlesztései, egyéb általános közszolgáltatás, adósságkezelés, kormányzati szintek közötti általános jellegű transzferek.

Az EU-ban – GDP-arányosan –

csupán Ciprus (10,1%), Görögország (9,1%) és Horvátország (9,1%) előz meg minket az általános közszolgáltatások GDP-arányos mutatójában.

Igaz, az összehasonlítás azért is sántíthat, mert habár elvben GDP-arányos állami költési adatokról van szó, ám azok alakulásában temérdek tényező játszik szerepet, történelmi, földrajzi, társadalmi, stb. okok vezetnek el egy-egy ország gyakorlatához, ami ráadásul változik is. Elég ha például az általános közszolgáltatásokon belüli adósságszolgáltatásra gondolunk – más volt a helyzet a 2008-as válságot követő hitelfelvétel rendezésének éveiben, s megint más lesz majd, amikor a Paks-2 miatti kölcsönök törlesztése nagyban zajlik majd.

Több ponton azonban – történelem, földrajz például – összehasonlíthatók a térségbeli volt szocialista országok, ezért érdemes azt rögzíteni, hogy hozzájuk képest hogyan áll nálunk ez a fajta költés. Nos,

Szlovákia tőlünk jócskán elmaradva a GDP 6,5 százalékát költi erre a célra, Lengyelország a 4,9, Románia a 4,8, Csehország pedig a 4,3 százalékát.

Már ebben is komoly különbség van a példaként felhozott országok és hazánk között, ám még nagyobb az összállami kiadások GDP-arányos mutatójában – ahogy az a mellékelt táblázatban is látható.

Érdekes egyébként azt is megnézni, hogy az állami kiadásokon belül milyen célra, milyen arányban költ Magyarország. Az Eurostat interaktív grafikonjai szerint (ezeket táblázatosítottuk)

GDP-arányosan a legtöbbet szociális védelemre (15%), a legkevesebbet védelemre (0,5%) áldoz a magyar állam.

Az már szinte közhelyszerű, de attól még igaz, hogy arányaiban igen kevés jut ebben a rendszerben egészségügyre és oktatásra (5,2, illetve 5,1 százalék), miközben például Csehországban a legtöbbet szociális védelemre költenek (a GDP 12,7 százalékát), a legkevesebbet lakásügyekre és kommunális szolgáltatásokra (1,1%), egészségügyre (7,6) nálunk jóval többet, oktatásra (4,9%) azonban kevesebbet.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!