Kezdőlap Címkék Kormány

Címke: kormány

Mégiscsak kér segítséget a kormány Brüsszeltől

Vannak még csodák, a kormány reagált az elérhető uniós támogatásokat felsoroló javaslatomra és korábbi kijelentéseivel ellentétben mégiscsak élni kíván a brüsszeli segítséggel. – közli Ujhelyi István európai parlamenti képviselő.

Az Európai Parlament közegészségügyi területért felelős szakbizottságának tagjaként csak támogatja a kormány bejelentését, miszerint aktívan részt kívánnak venni az Európai Bizottság stratégiai készlet-felhalmozási programjában, a RescEU-ban.

„Mint ahogyan arra az elmúlt napokban többször is felhívtam már a figyelmet: az EU a koronavírus elleni védekezésben többek között azzal kíván segíteni a tagállamoknak, hogy lélegeztető-gépekből, védőmaszkokból és egyéb egészségügyi eszközökből álló stratégiai készletet alakít ki, a költségek kilencven százalékát pedig magára vállalja.” – folytatja az MSZP-s politikus.

Ebben a programban fog aktívan részt venni Magyarország is a belügyi tárca bejelentése szerint. Megnyugtató, hogy a kormány ezzel végre beismerte: nem igaz, hogy semmilyen segítséget nem kapunk az Európai Uniótól. Várom, hogy a kormányzat a további, rendelkezésre álló európai lehetőséggel is hasonló módon élni fog a magyar emberek egészségének és munkahelyeinek védelmében.

Az igazi rémhírterjesztők

Pár napja a kormány egy fenyegető hangulatú hírben közölte, hogy elfogtak egy rémhírterjesztőt, egy éjjeli őrt, aki azt állította a neten, hogy Budapestet le fogják zárni.

Kíberbiztonságiak tartottak nála házkutatást, a készenléti rendőrség vitte be az illetőt, stb…, aki amúgy lehet, hogy csak megosztott valamit abból amit hallott, hogy Budapestet esetleg le fogják zárni. Nota bene tőlem aznap 3-4 ismerősöm kérdezte ugyanezt telefonon, tehát ez szóbeszéd volt. Ha pedig a vélt tettes annyit tett csak, hogy megosztotta ezt a szóbeszédet, akkor nem szándékosságról hanem tudatlanságról volt szó és mindjárt más az ügy minősítése.

Ezzel szemben viszont a kormány minden információ birtokában, előre eltervelt jól átgondolt módon folyamatosan terjeszt olyan rémület keltésére alkalmas híreket, amelyek félrevezethetik a lakosság nagy részét és felesleges indulatokat kelthetnek.

Felsorolni sem lehet a kormány által nyíltan elkövetett félrevezetéseket, éppen ezért könnyű gyorsan néhányat összeszedni:

Vegyük talán először azt az esetet, amikor 3-4 hete Kásler miniszter és az operatív törzs több tagja is azt kezdte kitartóan ismételgetni, hogy nem tesztelünk, mert nincs értelme, nem feltétlenül megbízható az eredménye stb.

Súlyos hiba és szinte rémhír volt ez, mert azt a hitet ébresztette a lakosságban, hogy nem kell a teszt, ne is próbálkozzon tesztet csináltatni senki, mert egyrészt nem csinálnak másrészt már nem is használna olyan rejtélyes a járvány.

Azóta a világ számos városában kezdtek el intenzíven tesztelni (Seattle, Bécs stb) és minél több tesztet csináltak annál több fertőzöttet találtak, azaz lényegesen jobbak lettek a gyógyítás és a további megelőzés feltételei.

Hagyjuk most az operatív törzs naponta tartott tájékoztatóin elhangzott, a lakosság számára is nyilvánvalóan képtelen állításokat a védőeszközök rendelkezésre állásáról, a karantén szervezés olykor tragikomikus részleteiről. Az azonban mégis megemlítendő hogy rémhírterjesztésnek táptalajt adó módon a hatóságok, eltérően más országoktól egyáltalán nem közölnek területi adatokat a hazai járványról.

A miniszterelnök közben teljesen feleslegesen ellátogatott Moldovába és Szerbiába. Valószínűleg ilyen programok miatt nem volt ideje észrevenni, hogy a világ már egy héttel előtte járt a vezetői kommunikációban, vagyis, hogy a védekezés legfontosabb eleme az közösségi kapcsolatok megszüntetése és az elkülönülés.

Ezeket azután ismerte be maga is, hogy Szerbiából hazajőve, hétfőn reggel nagy píár cikkben tudatta, hogy a napot hazai virológusokkal kezdte és erre, az amúgy már egy hete világszerte mindenhol megjelent következtetésre jutottak ők maguk is. Még szerencse!

Most csütörtökön a miniszterelnökséget vezető miniszter Gulyás Gergely odáig ment, hogy elbagatellizálta a járvány elleni védekezést, mondván, hogy ők, a jelenlévők a sajtótájékoztatón nyugodtan fertőzhetik egymást, annak nem lesz komoly következménye. Hát ez súlyos tévedés, ezer helyen cáfolták ezt már itthon és külföldön is és alkalmas arra, hogy nagy nyilvánosság előtt degradálja mások erőfeszítéseit a járvány megfékezésében és lakosság éberségét is csökkentse.

Másnap, pénteken reggel a miniszterelnök szinte sziporkázva öntötte a valótlanságokat és a rémisztő híreket az éterbe. Primadonna módjára hisztizett arról, hogy nem megy akárhova kunyerálni védőeszközöket mintha nem az lenne a feladata hogy ezt tegye ilyen helyzetben.

Ehelyett zavaros külföldi reptereken lévő, beszerzésre ráállított homályos csápjairól beszélt, akik alighanem csupán a Rogán féle kötvény buli kinti ügynökei és strómanjai. Szánalmas ez a pózoló, cezaromán magatartás, miközben más országok vezetői 2 telefonnal elintézik hogy szállítson Kína vagy más ország maszkokat, ha van.

Szemben azzal, amit a miniszterelnök nagy magabiztosan mondott péntek reggel, nincsen milliónyi maszkunk, vagy ha igen az a kormány birtokában van és jobban tenné ha közreadná, mert az ország patikáiban hetek óta nincsen sem maszk sem fertőtlenítő.

Sőt, a országos tiszti főorvos által az egész egészségügy számára 3 napja kiadott új országos eljárásrendnek sem tudnak megfelelni a kórházak mert a kezelőszemélyzet számára a 7/A pontban előírt FFP2 vagy FFP 3 maszkokat nem tudják beszerezni.

Mindkét előbbi fenti híresztelés rémhírkeltés jelleggel félrevezető, mert azt a látszatot kelti, hogy a miniszterelnök ha lenne sem fogadná el mindenhonnan az életmentő felszerelést és ráadásul köztudottan valótlan dolgokat állít rémületet keltve a lakosságban a hazugság és alkalmatlanság nyilvánvaló látszatával.

Tetézni ezeket a szomorú dolgokat már nem lehet de színezni még igen. Így kerül a képbe teljesen feleslegesen és szakszerűtlenül a hadsereg. Lehet szerepe a seregnek például árvíz védelemnél, közlekedésterelésnél, vagy akár most is ha öregeknek kell ebédet kivinni, besegíteni a rendőrségnek stb. de semmi szükség nincs arra, hogy vállalatokat vegyen át a hadsereg és lakosságban úgymond a bizalmat és a közrendet erősítse önálló utcai jelenlétével.

Mindezek a lépések, túl azon, hogy egy diktátor kedvenc, sok adóforintot elvivő gyerekes játékai, csupán arra jók,hogy elleplezzék a kormány szakmai tehetetlenségét, a korábbi különböző tartalék készletek felelőtlen felszámolását és hogy a lakosságban félelmet keltsenek azért, hogy arra se kérdezzen rá ami nyilvánvalóan tőről metszett hazugság.
A stratégiai fontosságú vállalatok működésének biztosításához semmi köze nincsen a hadseregnek, nem is tudnak benne segíteni.

Az egyszerű kormányzati munka, igaz kell hozzá tudni kormányozni.

Úgy látszik a rémhírterjesztő éjjeliőr kortársunk, lám csak a tv-ből és a rádióból is tucatnyian szólnak hozzánk ily módon nap mint nap.

Győri Gábor Miklós

Karanténban a kormány

Románia egész kormánya a jövőben egy bukaresti villából irányítja majd az országot – közölte Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnök. Az ok: a kormányzó Liberális Párt egyik szenátora megkapta a koronavírust.

A liberális szenátor még a diagnózis megállapítása előtt részt vett több politikai egyeztetésen, és ott megfertőzhette a minisztereket is. Emiatt az egész kormány visszavonul, és távirányítással vezérli a politikai életet Romániában. Ahol egyébként kormányválság is nehezíti a helyzetet…

A politika helyett inkább a járvány és a pénzügyi válság érdekli a közvéleményt

Több mint 1,2 millió román állampolgár dolgozik vagy tanul Olaszországban, ahol az egész országot lezárták a járvány miatt. A hazatérő román állampolgárokat karanténba csukják, de ez sokszor nem megy rendőri segédlet nélkül.

Közben Románia négy Magyarországgal közös  határátkelő helyet zárt le a koronavírus járványra hivatkozva.

A karanténban a kormánynak nemcsak a járvánnyal kell foglalkoznia hanem a nemzetközi pénzügyi válsággal is hiszen annak hatása rendkívül kedvezőtlen lehet Románia számára.

Rendkívüli hír! Az rt.com jelenteti

Mihail Misusztyint, a Szövetégi Adószolgálat vezetőjét javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnök a megüresedett miniszterelnöki posztra szerdán a parlament alsóházának – közölte a Kreml sajtószolgálata.

Az 54. évében járó Misusztyin elfogadta a tisztséget, amelyet az elnök egy munkatalálkozó keretében ajánlott fel neki.

Az eddigi miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev a nap folyamán nyújtotta be lemondását azt követően, hogy Putyin a törvényhozás két háza előtt elmondott beszédében a kormányzati rendszert érintő alkotmánymódosításokat terjesztett elő.

Medvegyev, aki korábban államfő is volt már, a Putyin által vezetett orosz biztonsági tanács elnökhelyettese lesz.

Lemondott a teljes orosz kormány azután, hogy Vlagyimir Putyin beszédet mondott. – jelentette az rt.com portál rövidhírben.

Frissítjük…

 

Szuperkórház: csak a beton számít?

Több mint gyanús, hogy az úgy nevezett Szuperkórház szelleme levakarhatatlanul ott lebeg néhány politikus bakancs listáján, pedig nem kellene, mert az orvostársadalom feltűnően visszafogott ebben az ügyben.

Az nem tartozik szakmai kiállásnak, hogy egy-két orvos végzettségű politikus akár kormánybiztosi minőségben, akár a fővárosi önkormányzat tagjaként lobbizik a kórházért, mert egyéb, tágabb szakmai támogatottság és védhető érvek híján ők egyszerűen csak a beton lobbihoz sorolhatók.

Aggaszt viszont, hogy legutóbb Karácsony Gergely főpolgármester Facebook bejegyzésében is mindössze helykijelölési problémákkal komplikált tényként kezelte a fővárosi Szuperkórház kérdését, pedig nem az.

Hiába kormányzati kompetencia állítólag de jure a beruházás az viszont de facto a budapestiek kompetenciája, hogy meddig élhetnek, milyenek a gyógyulási esélyeik. A főváros szerencsére még nem hozott soha egyértelmű kiállást a kórház szükségessége mellett.
Nem is hozhattak ilyen döntést a budapestiek, mert elég széles közmegegyezésen alapszik, hogy a budapesti egészségügyi fejlesztésekbe strukturálisan és funkcionálisan nem illeszkedik bele egy ilyen szuperkórház, nem javítana a mostani helyzeten. Önmagában nem növelné az ellátás gyorsaságát, színvonalát és így nem csökkentené az elkerülhető halálesetek magas számát.

Sőt!

Nem nehéz belátni, hogy egy ilyen a beton lobbi által áterőltetett Szuperkórház ronthatná is a budapestiek egészségügyi ellátásának hatékonyságát mert 300-400 milliárd forintot olyan fejlesztésektől vonna el, amik viszont tényleg gyorsan és látványosan javítanának az ellátáson.

Ezek a fejlesztések, többek között, a 3-4 budapesti centrum kórház megerősítése és fejlesztése lennének.

A mindenütt mutogatott terveken látott felesleges luxuselemekkel bőven ellátott Szuperkórház tervét helyesen a főváros múlt év decemberi ülésén nem hagyta jóvá a maga részéről, de az indokok között nem csak a helyszínkiválasztás problémája kellett volna, hogy álljon.

Azért nem csak az, mert a Szuperkórház ötlete minden korábbi, a regionális kórházak erősítésének húsz évre visszamenő koncepciójával szemben egy váratlanul hajánál fogva előrángatott dolog. Ez tovább erősíti azt a gyanút, hogy itt nem szakmailag végiggondolt és a főváros egészségügyi ellátása színvonalának hatékony ügyéről van szó, hanem egy egyszerű ingatlan beruházásról, amiből szép pénz, akár százmilliárd is juthat egyesek zsebébe anélkül ráadásul, hogy az eredmény valóban hasznos lenne.

Tudják ezt sokan a szakmában és józan politikai körökben is és lassan az a furcsa és elgondolkodtató helyzet áll elő, hogy csak a kormány (egy része) és a fővárosi vezetés (egy része) akarja a Szuperkórházat a fővárosiak és a szakma mérsékelt lelkesedése mellett. Jó lenne tisztán látni, hogy ki kivel van és főleg, hogy ki van a budapestiekkel.

A probléma nyomatékos felvetése nem kórházépítés és egészségügy ellenességről szól, hiszen szakmai elemzéseken alapuló döntés esetén valószínűleg senki nem vitatná, hogy például kellhet még egy kórház Budapestnek, de nem egy Szuperkórház, hanem egy további centrumkórház szerű intézmény.

Vessünk egy pillantást a koncepciók anyagi vonzatára is.

Az elmúlt években 150-300 milliárd között röpködnek a Szuperkórház kormányzat által elhintett várható költségei amit ismerve a felülszámlázást és pontatlan tervezést nyugodtan tekinthetünk most 400 milliárd forintnak.
Elképesztő és baljós előjel, hogy – a már ilyen-olyan, sokszor csak kamu korábbi előkészületi munkákra kifizetett milliárdos nagyságrendű kiadások mellett –

állítólag nemrég a Szuperkórház tervezése címén 8 milliárd forint értékben szerződtek le valakik valakikkel a Szuperkórház tervezése címén, jóllehet semmi biztos nincsen azzal kapcsolatban, hogy hol és mi is épül.

A budapestiek ellátását tényleges javító négy budapesti centrumkórház fejlesztésére összesen körülbelül 1000 milliárd forint kellene. Első ránézésre tehát jóval többe kerülne a centrumkórházak feljavítása, de ár/érték arányban az eredmény is jobb volna.

Ezért aztán nyugodtan nevezhetjük demagógiának és hangulat keltésnek az olyan megnyilvánulásokat amikor például a kormánypárti frakció néhány tagja azzal vádolja a fővárosi közgyűlésben az úgynevezett ellenzéket, hogy azt egyáltalán nem érdekli a fővárosiak egészsége és  kórház-stopot rendelt volna el Budapestre.

Nem emlékszem kórház-stopra, sokkal inkább a Szuperkórház ügyét övező bizonytalanságra.

Jelenleg ugyanis úgy néz ki a dolog, hogy egy-két, a lobbihoz köthető politikuson kívül csak két ember áll ki nyíltan a szuperkórház mellett: Bedros J. Róbert aki fizetésért a projekt kormánymegbízottja és a szintén fizetett Fürjes Balázs kormánymegbízott. Ismerve azonban a mai magyar valóságot nyugodtan feltételezhetjük, hogy ők mindketten csak diszpécserek az ügyben.

Az értetlenkedés a Szuperkórház ügyében nem indokolatlan az egészségügy általános anyagi helyzete szempontjából sem. Drámaian keveset költünk az egészségügyre, tavaly a GDP 6,6 százalékát költöttük az egészségügyre, csakhogy ebből az állam csak 4,6 százalékot adott bele, a többit az állampolgároknak közvetlenül kellett kifizetnie.
Ebből két dolog azonnal következik. Az egyik, hogy az állam már 200 milliárd forintot amúgy is kivett lakosság zsebéből elsősorban a járóbeteg rendelés egyharmadának magánegészségügybe terelésével, másrészt a fejlettségi szintünkhöz képest a lakossági közvetlen hozzájáruláson túl amúgy is hiányzik 1200 milliárd forint a magyar egészségügyből, ami GDP arányosan plusz 3 %-t jelentene.

Ennek a pótlásán kellene elsősorban iparkodni a kormánynak inkább mint az államadósság gyorsított törlesztésén. Az adósság jól el van, nem is rosszak a kamatfeltételei, ahogyan Reagan mondta: az majd gondoskodik magáról, az élet viszont kegyetlen biológia törvények szerint lepörög, mint egy film.

A fentebb említett hiányzó és berakandó 1200 milliárdból évente növekvő mértékben, de legfeljebb 600 milliárd a következő 3 évben elérendő egészségügyi bérkorrekció és annak fenntartása, a másik 600 milliárd pedig maradhatna fejlesztésre, azaz 3 év alatt 1800 milliárd.

Látszik tehát, hogy további vidék fejlesztések kihagyása nélkül is kigazdálkodható 3 év alatt a főváros 1000 milliárd forintos fejlesztési igénye.

A kormány gyakran hivatkozik arra, hogy most 700 milliárddal többet költ az egészségügyre mint 2010-ben azonban ennek az összegnek a 80%-a az EU-tól címkézve kapott vidéki kórház felújítási program, illetve az egészségügyi dolgozók 2010-óta égetően szükségessé vált minimális többszöri bérkorrekciója volt, azaz elmaradt a szükségessé vált magasabb szintű ellátás finanszírozása saját költségvetési pénzekkel, még az amortizáció pótlásával.

Fontos hangoztatni, hogy a magyar orvosok és reálisan gondolkodó politikusok nem azért nem támogatják lelkesen egy bécsihez hasonló, amúgy „csak azért is” alapon annál is nagyobb, ott 1500 milliárd euróba kerülő kórház ötletét mert kisstílűek volnának vagy ne mernének nagyot álmodni, hanem azért mert pontosan látják, hogy a magyar egészségügy javításában a következő állomás nem egy botanikus kertes, színháztermes, stb. intézmény hanem a megfelelő centrumkórház hálózat kialakítása.

Az Ausztriától való 70-80 éves lemaradást tekintve kicsit nevetséges is ez a monarchiás időkre hajazó utánzás, de elsősorban arról van szó, hogy ha átfutunk a Szuperkórház mellett általában felhozott érveken akkor azt látjuk, hogy azok között szakmai alig van, néhány szempont másodlagos és vannak olyanok is amik egyszerűen nem igazak.

Ilyen utóbbi például az állítólagos jó megközelíthetőség vagy annak hangoztatása, hogy többen vannak akik támogatják mint akik megkérdőjelezik a kórház szükségességét.

Blöff az is, hogy az emberek többsége úgy gondolja, hogy szükség van olyan egészségügyi intézményre, amelyben a legmagasabb szintű ellátás érhető el bármilyen betegségcsoportban. Ezzel szemben az emberek többsége szerint mindenütt, de minimum régiónként szükség van erre a képességre, szolgáltatásra.

A sem igazán érv, hogy a szuperkórház bizonyos szakmai profilokban országos hatáskörű ellátást fog nyújtani, mert erre most is megvannak a profilonkénti legjobb intézmények.

Nem egyetlen Szuperkórházban kell országos hatáskörű ellátást biztosítani, hanem vidéken, a regionális központokban és budapesti decentrumokban kell emelni a színvonalat. A kimondottan nagyon speciális eseteket az országos hatáskörű intézményekben vagy egy jóval kisebb méretű kórházban lehetne kezelni.

A lézerrel tájékozódó gyógyszer-, étel- és szennyes szállítást végző robotok vagy a papírmentes, okos eszközökön való működés pedig bizonyára érdekes jó játékok lennének és bizonyára haladást jeleznének a korral , de biztos nem tartoznának a mai magyar egészségügy több tízezer megelőzhető haláleset csökkentését célzó küzdelme frontjára.

Nehéz mit kezdeni azzal is, hogy a kórház egyik vonzereje a gyorsreagáló képessége lesz. Gyors reagálás csak a sürgősségi ellátáshoz kell, azt pedig Budapesten nem lehet egyetlen kórházzal biztosítani a távolságok és lakosság száma miatt. Ráadásul nem elég fizikailag felépíteni egy intézményt, azt élettel kell megtölteni és működtetni kell.

A Szuperkórház tervezett 1200 ágyára, azon túl, hogy nagyon nem világos milyen létszámú lakosságra kalibrálták ezt, egyszerűen nem lesz kellő számú szakápoló és felkészült orvos. A jelenlegi helyzetben a kórház csak úgy tud beindulni, hogy máshonnan viszik át a komplett részlegeket (ahogyan Bécsben is) a személyzettel együtt. Ez egyben

elindítja a még meglévő kórházhálózat és a decentrumok leépülését is vagyis összességében rontani fog az egészségügyi ellátás színvonalán és eredményességén és nyíltan szembemegy a kívánatosnak gondolt megoldással.

Zavaros és sanda gondolatokat tükröznek az olyan apróságok is, hogy miért is kellene 10-15 magánellátási részleg részére ab ovo kapacitást, helyszínt biztosítani az új kórházban.
Az egészségügy finanszírozásának kérdései nemcsak nálunk, hanem más országokban is mindennapos témák. Annyi talán a szembeötlő különbség, hogy máshol érdemben is tesznek a rendszer fenntarthatósága érdekében, nálunk viszont csak toldás-foldás van.

A legmarkánsabb mozgása a kormánynak sajnos az, hogy a magánegészségügy felé tereli az ellátást, ezzel a költségek egy jelentős részétől tehermentesítve a központi költségvetést.

Szakrális része már életünknek amikor minden év vége felé a kormány megdorgálja, megfenyegeti a kórházakat az év során felhalmozott adósságaik miatt, az idén ez 70 milliárd forint lett.

Lehet erre sok mindent mondani – például azt is -, hogy esetleg nem jól gazdálkodnak a kórházak, és mohók a beszállítók, de ugyanekkora erővel azt is lehet mondani, hogy isteni csoda, hogy 70 milliárd forint adóssággal (eleve hiányzik ugye a rendszerből 1200 milliárd forint) ebben az évben is működött a rendszer, amit továbbra is elsősorban az orvosokban meglévő felelősségtudat tartott fent.

Az sem kis teljesítmény, hogy a kórházak vezetői 10-20 évvel ezelőtt megállapított HBCS pontok és finanszírozási kvóták alapján lássák el számos ellátási kötelezettségüket, pld sürgősségi vagy intenzív kezelés során.

Lehet rárontani adminisztratív feladatokat kirovó kormányrendeletekkel a kórházvezetőkre, lehet kívül-belül kifesteni a portált, hogy szebbnek tűnjön, de nem lehet elleplezni az egészségügy ordító forráshiányosságát, a terület érthetetlen kormányzati mellőzöttségét és nem lehet büntetlenül és következmények nélkül hagyni, hogy a beton lobbi kicsavarja a nép kezéből a hosszabb élet és a hatékonyabb gyógyulás jogát és lehetőségét.

Tömörebben: ne settenkedjen a beton lobbi az egészségügy környékén.

Karácsony Gergely hosszú posztban reagált Orbán Viktor mai beszédére, amiben Budapest főpolgármestere elsősorban azokra a kérdéskörökre fókuszált, amelyek a fővárost is érintik. Kérdés, hogy miért csak klímaügyben várna el a mai Kormányinfón elhangzottakhoz képest ambiciózusabb programot.

Elsüllyed-e Netanjahu a tengeralattjáró botrányban?

A miniszterelnök három nagyon közeli bizalmasát vádolják korrupcióval és pénzmosással Izraelben, ahol Netanjahu ellen több korrupciós vizsgálat is folyamatban van. Ez is meggyengíti a hetvenéves miniszterelnök helyzetét, aki idén már két választást is elveszített, és képtelen új kormányt alakítani. Ez Izrael legnagyobb korrupciós botránya.

Ezt állítja az ellenzék, mely szintén képtelen kormányt alakítani Izraelben. A botránynak azért van különösen nagy jelentősége, mert a honvédelemmel kapcsolatos, melyet Izraelben szent ügyként kezelnek. Mivel vádolják Netanjahu embereit? A Thyssen-Krupp tender nélkül nyert Izrael flottája többször is vásárolt Delfin típusú tengeralattjárókat a Thyssen-Krupp cégtől.

Ez már önmagában is vörös posztó sok izraeli polgár szemében, mert mindkét nagy német céget háborús bűnösnek nyilvánították a nácik bukása után. Egyrészt azért, mert mindkét cég nagy pénzekkel támogatta Hitler Adolf hatalomra jutását, másrészt pedig mind a Thyssen mind pedig a Krupp gyárakban zsidók ezreit dolgoztatták – szörnyű körülmények között. Igen

sokan meghaltak a szörnyű bánásmód miatt, melyet a nácik úgy neveztek: halálos ítélet munka által!

Netanjahu miniszterelnöksége idején ennek ellenére szoros együttműködés alakult ki a Thyssen-Krupp és az izraeli flotta között. Olyannyira, hogy Delfin tengeralattjárókat még Egyiptomnak is eljuttattak Németországból – Izraelen keresztül. Netanjahu legbelső köre érintett Magát a miniszterelnököt egyelőre nem érinti a vád, de ügyvédjét igen. David Shimront pénzmosással vádolja az ügyészség. Eliezer Marom, az izraeli flotta korábbi parancsnoka megvesztegetés miatt áll bíróság elé éppúgy mint a kapcsolat ember, aki kijárta a megbízásokat a Thyssen-Kruppnak, Miki Ganor. Bár jogi értelemben Benjamin Netanjahu még nem vádlott, de nyilvánvaló, hogy ebben a több milliárd sékeles ügyben, mely érintette a diplomáciát is, ő hozta meg a döntéseket. Gyakran tárgyalt a tengeralattjárókról még Angela Merkel német kancellárral és Sziszi egyiptomi elnökkel is a Delfin tengeralattjárókról, melyek most elsüllyeszthetik nemcsak Netanjahu csapatát, de magát a miniszterelnököt is.

Mai kérdés – Ön szerint a Fővárosnak alku tárgyává tenni vagy elutasítani kellett volna az atlétikai stadiont?

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint a Fővárosnak alkudni vagy elutasítani kellett volna az atlétikai stadiont?

Felháborító a fideszes luxusutazások keretének emelése

Gréczy Zsolt országgyűlési képviselő, a DK frakciószóvivő közleményében tiltakozik a kormány tagjainak utaztatására elkölthető keret 15 milliárd forinttal való megemelése ellen.

 

Az Orbán-kormány külön pénzügyi keretet tart fenn arra, hogy minisztereket és államtitkárokat utaztasson. Az Mfor.hu vette észre, hogy a kormány 15 milliárd forinttal emelte meg az utaztatási keretet, így az már

nettó 35 milliárd forintra, azaz adókkal együtt közel 50 milliárd forintra rúg.

Ehhez képest az ország kevesebb, mint fele ennyit, 20 milliárd forintot költ az inflációval minden évben átvert idősek kárpótlására, azaz nyugdíjprémiumra.

A Demokratikus Koalíció szerint felháborító, hogy az Orbán-kormány kétszer annyit fog költeni a fideszes politikusok luxusutazásaira, mint nyugdíjprémiumra. Ez az adat mindent elmond arról, hogy a Fidesz mennyire becsüli azokat, akik végigdolgozták az életüket ebben az országban: fele annyira, mint a saját luxuspolitikusainak hobbiutazásait.

LMP: Azonnali illetményemelést a rendvédelemben dolgozóknak!

A kormányt nem túlzottan érdekli a munkájukból élő magyar emberek sorsa, és a rendvédelem területén is tudatosan alacsonyan tartja az illetményeket.

Emiatt egyre többen hagyják el a rendőri pályát és egyre kevesebben jelentkeznek rendőrnek. A rendvédelmi szervek állománya hatalmas, több ezer fős létszámhiánnyal küzd. Emellett hatalmas a fluktuáció is, a legtöbben, akik belépnek a rendvédelmi szervek állományába, mindössze pár hónap után elhagyják azt. Az LMP ezért ismét kezdeményezi – mint ahogy ebben a ciklusban már számtalanszor – a rendvédelmi illetményalap 60.000 Ft-ra történő emelését. Az állomány valódi megbecsülése ugyanis itt kezdődik.

Nem biztosított a tudomány szabadsága

0

2019. június 4-én a Kormány benyújtotta a Parlamentnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyek alapvetően változtatnák meg a hazai kutatás-fejlesztés és a Magyar Tudományos Akadémia működését. Az MTA arra hívja fel az országgyűlési képviselőket, hogy fontolják meg az MTA-nak a törvényjavaslatokkal kapcsolatos észrevételeit.

Amennyiben a törvényjavaslatokat jelenlegi formájukban fogadnák el, az MTA szerint

  • sérül a tudományos kutatás szabadsága, és Magyarország számára alapvető értékek veszhetnek el.
  • az MTA a törvényjavaslat számos pontján tett olyan javaslatokat, amelyek a tudomány szabadságát, az Akadémia szerepét, a kutatóhálózat működését, irányítását és finanszírozását garantálnák.

Az MTA javaslatai a következők:

1. „A törvényjavaslat elvenné az MTA-tól az akadémiai kutatóhálózatot

Semmilyen tartalmi érv nem hangzott el arra vonatkozólag, hogy miért kellene a kutatóhálózatot elcsatolni, miért kényszerülnének a kutatók elhagyni a tudományos kutatás terén évszázados hagyományokkal rendelkező, nemzetközi és hazai tiszteletet bíró, évtizedek óta politikától független Akadémiát.

Ezzel szemben számos nyomós érv szól az Akadémia köztestületének és kutatóhálózatának együtt tartása mellett. Bár a köztestület jelenleg sem vesz részt a kutatóhálózat közvetlen irányításában, a több évtizedes együttműködés során számos szinergia alakult ki a nemzetközi kapcsolatok, a tudomány népszerűsítése, kutatások minőségbiztosítása, országos projektek szervezése terén, sőt válsághelyzetek kezelésében is (mint pl. a vörösiszap-katasztrófa). Az új törvény ezeket a szinergiákat szétszakítaná.

Az elcsatolás igen sok jogi és szervezeti problémát vet fel, a kutatási szerződések érvényességétől kezdve az ingatlanok használatáig.

Alkotmányossági aggály, hogy az MMA és MTA jogi szabályozása ilyen módon elkülönülne (pl. az MMA továbbra is fenntarthat közfinanszírozású kutatóintézeteket).

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak, illetve titkárságának egyetlen közfeladata a kutatóhálózat működtetése, de az ehhez szükséges feltételeket a törvénytervezet szerint az MTA-nak kell biztosítania. Miért van akkor szükség az új szervezetre?

2. A kutatóhálózat új irányítási rendszere

Az MTA 191. közgyűlése új irányítási struktúrát javasolt az intézethálózat számára. Ez lehetővé teszi az intézethálózat rugalmasabb működését, és figyelembe veszi a Kormány igényét az innovációval kapcsolatos céljainak hatékonyabb megvalósítására. Az új irányítási rendszerre, főként a kutatóhálózat Irányító Testületének (IT) működésére vonatkozó javaslat az MTA és az ITM közötti stratégiai tárgyalások konszenzusos eredményein alapul. A javaslatnak több fontos eleme nem épült be a törvényjavaslatba.

Az MTA elengedhetetlennek tartja az önkormányzatiság elvének érvényesülését a kutatóhálózat közvetlen képviselete útján; az arányosság elvét az IT összetétele alapján (az IT tagjainak – az elnököt leszámítva – 1/3-át a Kormány, 1/3-át az MTA delegálja, 1/3-át pedig a kutatóintézet-hálózat adja). A törvényjavaslat ezzel szemben nem jeleníti meg a kutatóhálózat képviseletét.

Az MTA ugyancsak elengedhetetlennek tartja, hogy az Irányító Testület 2/3-os többséggel döntsön az alábbi kérdésekben: önálló intézetek és központok alapítása és megszüntetése, kutatóintézet-vezetők kinevezése, az egyes intézményeknek jutó költségvetés 15%-ot meghaladó változtatása. A törvénytervezet azonban a legfontosabb kérdésekben 7 támogató szavazatot ír elő az IT 13 tagjától.

Szintén nem szerepel a szövegben az MTA-nak az a javaslata, hogy az Irányító Testület jogkörének felsorolása mellett kerüljön rögzítésre az is, hogy ezek át nem ruházható jogkörök. Szintén nem került be a törvénytervezetbe az MTA azon javaslata, hogy „a delegáltak az Irányító Testület munkájában tudományos meggyőződésük szerint vesznek részt. Az Irányító Testület szavazásra jogosult tagja más személlyel nem helyettesíthető, szavazati jogának gyakorlására más személy nem jogosítható fel.”

3. Alapfinanszírozás

A törvénytervezetbe bekerült a következő mondat: „A költségvetési fejezeten belül forrást szükséges biztosítani a kutatóhálózat intézményfenntartásához”.

Az MTA véleménye szerint az intézményfenntartás elemeit tételesen szükséges rögzíteni, és annak az üzemeltetésen túl ki kell terjednie a kutatóhálózat dinamikus változása mellett is változatlan kutatói törzsgárda és a kutatást támogató munkatársak bérére is.

Az MTA számtalanszor leszögezte: egy alapkutatási hálózatnál szükség van alapfinanszírozásra. Ez minden hasonló európai hálózat esetben így van, ez biztosítja például a vezető kutatók jelenlétét, a pályázatokon való részvételt, hosszabb távú, új témák kutatásának elindítását.

4. Az MTA vagyona

A törvénytervezetbe a következő mondat került: „Eltérő megállapodás hiányában a 2. melléklet szerinti központi költségvetési szervek elhelyezését, valamint a kutatóintézeti hálózat működtetését szolgáló, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában és ezen kutatóhelyek használatában lévő vagyonelemeknek ingyenes használatba bocsátását – a 42/B. § (5) bekezdésének megfelelően – a Magyar Tudományos Akadémia biztosítja.”

Az MTA ingó és ingatlan vagyonát mindenkor a tudomány szolgálatába állította, és állítja ma is. Az MTA tiltakozik azonban tulajdonosi jogának ellentételezés nélküli korlátozása ellen. Az MTA szerint ez az Alaptörvénybe ütközik.

Az MTA kérése az országgyűlési képviselőkhöz és tudományos szabadság ügyének minden támogatójához

Az MTA elvárja, hogy az ország egyik legrégebbi és legnagyobb közmegbecsülésnek örvendő intézményéhez méltó módon tárgyaljanak vele. Az MTA egy év alatt sem kapott részletes indoklást kutatóhálózatának elvételére. A törvényjavaslat indoklásában mindössze néhány általános mondat szerepel fél oldalban, amelyek az innovációs teljesítmény fontosságát hangsúlyozzák. Az Akadémia e cél elérésben a kezdetektől fogva partner, de az elmúlt közel egy évben nem nyílt módja arra, hogy megismerhesse az ITM részletes szakmai elképzeléseit. Az elmúlt egy évben az ITM végig azzal tartotta nyomás alatt az MTA-t, hogy a törvény szerint neki járó alaptámogatást csak részben adta át.

Az MTA arra hívja fel az országgyűlési képviselőket, hogy fontolják meg az MTA-nak a törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeit. Amennyiben a törvényjavaslat jelenlegi formájában kerülne elfogadásra, az MTA szerint sérül a tudományos kutatás szabadsága, és Magyarország számára alapvető értékek veszhetnek el. Az MTA arra kér mindenkit, aki aggódik a tudomány szabadságáért és szimpatizál a Magyar Tudományos Akadémiával, hogy támogassa ügyünket.

A Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi sajtótájékoztatót szervez.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK