Kezdőlap Címkék Kormány

Címke: kormány

Kéz a kézben

0

Biztos, ami biztos: az MSZP sem akar lemaradni az LMP mögött, hiszen Tóth Berci a minap fegyelmivel fenyegette meg azokat, akik nem szavazták meg a képviselői fizetésemelést. Az a Tóth Bertalan keménykedik most, aki tavaly – nagyjából a párton belüli ügynökbotrány kirobbanása előtt – megpróbált megegyezni a Fidesszel a reklámtörvény 2/3-os részeinek a támogatásáról.

Botka azonban szétcsapott közöttük, s felrúgta az „aláírás előtti” háttér megállapodást. Botka elnökségének nem sokkal később befellegzett, ma az MSZP elnökét Tóth Bertalannak hívják. S az új rendbe valahogyan Gőgös Zoltán sem fért bele. A folyamatokat látva nem véletlenül.

Tóth Bertalan megválasztott elnök a Magyar Szocialista Párt (MSZP) kongresszusán. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Hadházy Ákost – aki az LMP-ben a legkövetkezetesebb ellenfele volt a korrupt NER-nek – kitartó munkával végleg elüldözték az LMP-től, a korszakváltással megbukott Szél Bernadett még most is az LMP társelnöke. Aki egyébként mindenben fő tanácsadójára, Ungár Péterre hallgat.

„Fizetésemeléses ügye” azonban az LMP-nek is van, hiszen néhány napja derült ki, hogy a NER egyik főideológusa – Schmidt Mária – jóindulatúan figyelmeztette az LMP kampányfőnökét arra, hogy gondok lehetnek a párt jövőjével, ha megpróbálnak belemenni az együttműködésbe más ellenzéki pártokkal. Az eredmény ismert. Azok pedig, akik ilyen alkuba soha nem mentek volna bele, már nincsenek a pártban egy dicstelen fegyelmi sorozat következményeként vagy éppen önszántukból.

De mindennek ára van. Annak is természetesen, hogy az ellenzéki padsorokban továbbra is biztosított a következő néhány évre a viszonylagos nyugalom. Mert nézzük csak a számokat: az „ellenzék” több mint 60 képviselői hellyel rendelkezik a parlamentben, melyhez képest a Fidesz legújabb alapjogi korlátozásai közül a Stop Soros-t csak 18-an nem szavazták meg, a legújabb alkotmánymódosítást pedig csak öten (!) nem támogatták.

Fordítsuk csak le Schmidt Mária – vagy Orbán Viktor – üzenetét: viselkedhettek úgy, mint egy valódi ellenzék, bírálhattok bennünket, azonban pénzetek, média megjelenésetek, pozícióitok csak akkor lesznek, ha alkalomadtán jól viselkedtek. Tehát nem fogtok össze, partvonalon kívülre toljátok azokat, akik képtelenek megalkudni, a parlamentben interpelláljatok bennünket (amire úgysem válaszolunk), járjatok el a bizottságokba, s bizonyos szavazásoknál tudjátok, hogy hol a helyetek. Tévedés ne essék: ez az üzenet nem csak az LMP-nek szól. Ahogyan a Jobbik megrendszabályozása (ÁSZ, Toroczkai) sem csak nekik szólt: így taposunk el mindenkit, ha túlmerészkedik az általunk szabott korlátokon.

Milyen esély van bármiféle változásra egy ilyen ellenzékkel, amelyik ezer módon fogva van? Semmilyen. De egy haszna azért van annak, ami a választások körül, s azóta történt: az ocsú szép lassan elválik a búzától. Ezekben a hetekben, hónapokban véglegesen nyilvánvalóvá válhat, hogy ki, hova tartozik. Járjon mindenki nyitott szemmel és füllel! A tusványosi meghívókat például már kikézbesítették.

Szerző: Horváth András/facebook

600 millió forintért játszhat két magyar csapat a szlovák bajnokságban

0

A magyar kormány június elején 600 millió forintot adott a Magyar Jégkorong Szövetségnek. Sajtóértesülések szerint arra kapták a támogatást, hogy a következő idényben a MAC Budapest és a DVTK Jegesmedvék a szlovák bajnokságban játszhasson.

Szlovák lapok szerint a két magyar csapat fejenként félmillió eurót fizetett a Tipsport Ligának, és az emiatt fogadta be a két magyar klubot. Az Átlátszó megkeresésére nem mondta meg az MJSZ, hogy mennyit fizettek a Tipsportnak, de hangsúlyozták, hogy nem az állami támogatást használták fel erre a célra. Such György MJSZ-elnök szerint egyéb bevételeikből fedezik a két magyar hokiklub szlovákiai indulásának költségeit, és a szövetség költségvetésében emiatt keletkező hiányt pótolja az államtól kapott pénz.

A MAC és a Jegesmedvék kinőtték a magyar bajnokságot

A Nemzeti Sport 2018. március végén írt arról először, hogy két magyar hokicsapat, a MAC Budapest és a DVTK Jegesmedvék kinőtte a magyar bajnokságot, ezért beadta csatlakozási kérelmét a szlovák Tipsport Ligába (régi nevén Extraliga).

Such György, a Magyar Jégkorongszövetség elnöke akkor a lapnak adott interjújában óvatosan fogalmazott, hiszen a két csapat kinti indulása még nem volt biztos. Két dologtól függött: attól, hogy a Tipsport Liga rábólint-e a kérelmekre, és attól, hogy sikerül-e előteremtenie a kluboknak a csatlakozáshoz szükséges pénzt. Az NS újságírójának kérdésére Such elismerte, hogy a szlovákok „indulási díjat” kérnek, de pontos összeget nem árult el. „Konkrét számot egyelőre nem mondanék, de maradjunk annyiban, hogy forintszázmilliókról beszélhetünk.” – mondta.

Június 4-én meg is jelent az a kormányhatározat, ami arról szól, hogy

a kormány 2018-ban 600 millió forint (1,88 millió euró) állami támogatást ad a Magyar Jégkorong Szövetségnek.

Az MJSZ két részletben kapja meg a pénzt: 360 milliót azonnal, majd az év második felében a maradék 240 millió forintot.

A kormányhatározat megjelenésének napján a Nemzeti Sport egyből arról írt, hogy hivatalos bejelentés ugyan még nem volt, de információik szerint csatlakozhat a szlovák ligához a MAC és a DVTK.

Forrás: Átlátszó.

Cser Ágnes bemutatja: táncórák időseknek és halandóknak

Fura egy szakszervezeti vezető Cser Ágnes. Az ember – gyarló módon – azt gondolná, hogy egy szakszervezet vezetője a dolgozók érdekeit védelmezi a mindenkori kormányokkal szemben, de ebben nincs semmi kihívás, ezért Cser Ágnes az egészségügyi és szociális dolgozók szakszervezetének elnöke másként működik.

Szerinte nem a kormány tehet a még meglévő problémákról, az egészségügy helyzete egyébként is javul, nem panaszkodni kell, hanem dolgozni, a külföldre távozóknak pedig azt üzeni, hogy mindenki gondolja végig, hol van a szülőföldje.

Ebben a szövegkörnyezetben hirdette meg Cser Ágnes a Hódmezővásárhelyen a nemzeti táncmozgalmat az egészségügyben dolgozók számára. Mert szerinte az az ő egyik legnagyobb problémájuk, hogy kevés a szabadidejük, de annyi azért mindenkinek akad, hogy hetente egyszer szervezett keretek között táncolni menjen.

Mert a tánc egészséges, és egy csomó bajra is gyógyír. Mint mondta, „a csontritkulás egyik legjobb ellenszere az élőzenés tánc. Ezzel a kezdeményezéssel azokat szeretnék segíteni, akik az országos átlagot meghaladva, magas óraszámban vannak foglalkoztatva. Szükség van a testi és lelki felüdülésre, amit ez a program megadhat nekik. A szórakozás, a kikapcsolódás, a sport együttesen jelenne meg a szürkének nevezett hétköznapokban.”

A vesekőre pedig – és ezt most nem Cser Ágnes mondja, hanem a népi tapasztalat – nincs hatékonyabb gyógymód, mint a kátyúkkal teli rázós út. Szívritmuszavarokra a villámcsapás. Nem kell minden csip-csup bajjal azonnal orvoshoz szaladni, ezzel is növelni a várólisták hosszát. Annak idején a füvesemberek is táncoltatták a beteget, ha valamilyen nyavalya gyötörte. Aztán vagy meggyógyult, vagy nem. Ha nem, hanem, mondjuk rosszabbul lett, vagy ne adj isten, meg is halt, akkor az lehetett a baj, hogy nem táncolt eleget.

De nemcsak a testi bajokra orvosság a tánc, hanem az egészségügy problémáira is. Mely problémák száma csökkenőben van, hiszen kiváló kormányunk van, de még mindig hordozzuk magunkkal a szoclib múlt örökségét. Ezért van hiány orvosból és ápolóból, gyógyszerből, kötszerből, kórházi ágyból. (Egyedül betegből nincs hiány. )

És ezért vannak sok kórházban olyan állapotok, amilyenek. Hiába hogy elindult a fejlődés, még mindig van lemaradás.

Ezt mondja Cser Ágnes, ha az egészségügyről kérdezik.

Kórházi fertőzésekről nem tud.

Cser Ágnes mindeközben azokra az egészségügyiekre is gondol, akik mennének táncolni, de mert egyedülállók, nem tudják kire hagyni a gyerekeiket. Számukra hirdeti meg a nemzeti nagymama és nagypapa programot. Ami azt jelenti, hogy amíg a nemzeti egészségügyi dolgozó nemzeti táncokra ropja, addig a nemzeti gyerekére egy nemzeti nagymama, vagy nagypapa ügyel.

Hogy honnan vesznek ennyi nemzeti nagyszülőt, azt még ki kell dolgozni. De nyilván ebben sem lesz hiba, mert – és ezt is a szakszervezeti vezetőtől tudjuk – olyan kormánya van Magyarországnak, amely szívén viseli az egészségügy helyzetét, és amellyel lehet tárgyalni.

Ilyen harcos szakszervezeti vezetőből kellene még több ennek az országnak. Akik, ha kell, harcolnak, ha arra van szükség, síkra szállnak. És adott esetben még azt sem restellik a kormány szemébe mondani, hogy ez a mostani kormány a létező kormányok legjobbika, aki mást mond, az kapja be.

A nap kérdése: Csatlakozik Magyarország az Európai Ügyészséghez?

0

A kormány szerint a szervezet felállításával az uniós tagállamok egy nagyon fontos hatáskör egy részét adnák át az EU-nak, és a felállításáról szóló rendelet nem tartja tiszteletben a nemzeti szuverenitást. Az ellenzék szerint viszont a kormány azért nem akar csatlakozni, mert akkor nem a magyar ügyészek vizsgálnak az uniós forrásokhoz kapcsolódó, kormányközeli emberekhez köthető korrupciós ügyeket.

Ön mit gondol? Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint Magyarország a közeljövőben csatlakozik az Európai Ügyészséghez?
×

Újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen

0

Több forrás szerint is kötelezettségszegési eljárást indít a Stop Soros törvénycsomag és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt Magyarország ellen az Európai Bizottság.

Az MTI uniós források alapján azt írja, hogy az Európai Bizottság úgynevezett hivatalos felszólító levelet küld a magyar kormánynak, és ezzel megindul az eljárás a júniusban elfogadott jogszabály és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás ügyében, amelyet

több szempontból is aggályosnak találtak

a testület szakértői.

A magyar hatóságoknak várhatóan egy vagy két hónap áll majd rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az ismertetett kifogásokra. Ha a levélre nem érkezik válasz, vagy nem tekinthető kielégítőnek, akkor az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld. Ezt követően szükség esetén az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet – ahogy ez már több magyar ügyben meg is történt.

A Bizottság egyik szóvivője korábban azt mondta, hogy figyelembe fogják venni a Velencei Bizottság értékelését is. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólította fel a magyar kormányt, mivel azok

súlyosan akadályozzák a törvényesen működő civil szervezetek tevékenységét.

A Velencei Bizottság többek között azt írta, hogy egy 2002-es uniós irányelv pontosan meghatározza, hogyan lehet büntetőjogi eszközökkel megelőzni vagy kezelni az engedély nélküli határátlépést. A magyar szabályozás azonban túlmegy ezeken a kereteken, és igazságtalanul büntet olyan tevékenységeket, amelyek közvetlenül nem tehetők felelőssé az illegális migrációért. Például az, hogy bűncselekménnyé minősítik a tájékoztató kampányokat, súlyosan korlátozza a szólásszabadságot.

A Fidesz a szokásos „sorosozással” válaszolt:

Halász János frakciószóvivő azt mondta: az Európai Unió „már megint Sorost védi, és nem először próbál nyomást gyakorolni Magyarországra a Soros-hálózat érdekében”. Szerinte „a brüsszeli testület erősen a Soros-hálózat befolyása alatt áll és annak migránspárti politikáját védi”.

Arról is beszélt, hogy a Stop Soros és az alaptörvény-módosítás eltörlése „csak azoknak áll érdekében, akik az illegális migrációt szervezik és finanszírozzák és be akarják telepíteni a migránsokat, vagyis a Soros-hálózatnak és a vele szövetséges brüsszeli politikusoknak”.

A jogállami elvek és az uniós értékek sorozatos megsértése miatt az Európai Unió különböző szervezetei rendszeresen bírálják Magyarországot. Ilyenkor legtöbbször egyértelműen ki is jelentik, hogy, bármit is állít a magyar kormány,

a bírálatoknak semmi köze a migrációhoz.

A menedékkérőkkel kapcsolatos szolidaritás ugyanis külön téma. A Népszava egyébként úgy tudja, hogy az Európai Bizottság bírósági szakaszba lépteti a magyarországi menekültügyi szabályozás miatt még 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást.

Einstand

Elveszi a kormány a budapestiektől Budapestet. Mint Övék a vár, miénk a lekvár című cikkünkből kiderül, ráteszi a kezét a Várnegyed egy részére, ahol elzárt kormánynegyedet hoznának létre. Emellett vadonatúj városnegyed épül a dél-pesti és észak-csepeli területen, ami a tervek szerint nem a fővárosé, hanem az államé lesz.

Ha a parlament elfogadja a Gulyás Gergely és Semjén Zsolt által jegyzett törvényjavaslatot – a kétharmad mindent elfogad, ami az övéihez köthető –, a kormány mindent megszerez magának, amire szüksége van.  Márpedig a kormánynak mindenre szüksége van, mert az étvágya korlátlan. Sok éhes szájat kell betömni. s Orbán Viktor, úgyis, mint jó apja ezeknek a csemetéknek, igyekszik megfelelni az elvárásoknak.

Egy-egy szárnyat, combot nyújt a kicsinyeknek.

Tarlós István főpolgármesternek egyetlen szava nincs ehhez a szomorújátékhoz. Sem a Városliget tönkretételéről nem szólt egy szót sem, sem akkor, amikor a Kossuth teret kopasztották meg, és fosztották meg a fáitól.

A hírek szerint Tarlós nem indul a jövő évi főpolgármester-választáson. Ezt a döntését – már amennyiben valóban eldőlt, hogy indul-e – korábban belengette, amikor azt mondta, hogyha hatásköröket vesznek el Budapesttől, akkor ő már nem látja értelmét a főváros vezetésének.

Tarlós István most tehát széttárja a karjait, szép csendben veszi a kalapját és magyarosan távozik. Nem szól egy szót sem az általa vezetett várost tönkre tevő Fidesz-kormány pusztításáról. Mert bár sok minden épül, valójában nem a főváros gyarapodik, hanem egyes fővárosiak. Azok, akik közel vannak a húsos fazékhoz.

Tarlósnak ehhez sincs egy szava sem. A kormány sem hullajt érte krokodilkönnyeket, a mór megtette a kötelességét, a mór mehet. A fű nem nő ki utána.

MSZP: a kormány korlátozná a kutatás szabadságát

0

Közel 200 éve Széchenyi még a saját jövedelméből támogatta az Akadémia létrehozását, az MSZP szerin napjainkban már oda jutottunk, hogy az Orbán-kormány a tudományra szánt pénzt is a sajátjának akarja tudni.

Mint közleményükben írják, azzal, hogy a Fidesz Palkovics miniszterhez rendelte az MTA kutatási pénzeit, ismét bebizonyította, hogy a már nyolc alkalommal átírt tákolmányuk, az Alaptörvény tényleg csak dísznek jó. Még ennyi próbálkozás után sem sikerült úgy megcsinálniuk, hogy képesek legyenek betartani.

Az Alaptörvény szerint „Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát..”. Azt, hogy

Palkovics László egyedül dönthet arról, hogy milyen kutatásra ad pénzt a tudósoknak,

sokféleképpen lehet nevezni, de a kutatás szabadságának biztosításaként, egyáltalán nem.

„Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát.” Ezt az alkotmányos előírást sem akarja a Fidesz betartani, hiszen a pénzügyileg akarja magához láncolni az MTA-t, amivel felszámolja az intézet szabadságát és függetlenségét.

Áder János köztársasági elnöknek az Alkotmánybírósághoz kell fordulnia azért, hogy megszüntesse az alkotmánysértést. Azonban ha továbbra is együttműködik a kormánnyal a törvénysértésekben, akkor az MSZP kezdeményezni fogja, hogy az ellenzéki képviselők együtt kérjenek utólagos normakontrollt.

Matolcsy menne? Vagy ez kremlinológia?

Az már bizony politika, amikor a jegybank elnöke akkora frontot nyit, mint tette azt a nyilvánosságra hozott 180 pontos, a versenyképesség erősítésére fókuszáló, a demográfiától az adórendszerig mindenre kiterjedő programjával. Nem lenne váratlan, ha a pénzügyminiszter erre felvonná a szemöldökét  ha nem is jogi, de szakmai és szokásjog alapon – így látja Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, korábban ipari miniszter.

Matolcsy jegyzi a 180 pontos versenyképesség-javító programot. Ez nem tipikusan a jegybank feladata. Mutathat-e ez abba az irányban, hogy van alapjuk a pletykáknak, melyek szerint Matolcsy megunta a jegybankárságot és visszamenne gazdasági miniszternek – akár nem miniszteri hanem bármilyen rangban, de ő lenne a gazdaság irányítója –, Varga Mihály már amúgy is ismét klasszikus pénzügyminiszter, a jegybank élére pedig kineveznének valakit, a pletykák Rogánról szólnak – vetettük fel. A vélekedéseket egyébként az is alátámasztja, hogy Matolcsy hivatali mandátuma a Magyar Nemzeti Bank élén egy év múlva lejár.

„Nem szeretnék reflektálni a kreminológiai összefüggésekre, arra, hogy van-e másodlagos szándéka az intézményvezetőnek azzal, hogy ilyen kérdésben megszólal,

azt viszont érdemes  feszegetni, hogy a jegybanknak van-e keresnivalója – nem is jogköre –  gazdaságpolitikai kérdésekbe – válaszolta megkeresésünkre Bod Péter Ákos, aki korábbi jegybankelnökként, illetve ipari miniszterként ült már az asztalnak mind a két oldalán. Erre pedig szerinte az a válasz, hogy a jegybanknak a kormányzattól való – a  magyar jogrend és különösen az európai szabályozói rendszer által elvárt – függetlensége azt jelenti, hogy a kormányzat nem szól bele a jegybank monetáris politikájába (kamatszintet például nem illik kommentálnia) – emlékeztet a szakember, hozzátéve: az már inkább szokásjog, hogy a jegybank nem kommentál például adórendszerbeli intézkedést, kivéve, ha annak köze van az ő hatáskörébe tartozó folyamatokra, például egy adóemelés megemeli az inflációt.

De a szűk értelmezésen mindenképpen túl megy, ha a jegybank állást foglal abban, hogy szülessen több gyerek, változzon meg az adórendszer.

Igaz, az MNB benne van a Költségvetési Tanácsban is, s általában véve is, ha költségvetési kérdésekben állást foglalhat, sőt el is várják tőle, akkor szinte mindenbe beleszólhat, szinte mindennek van valami köze az államháztartáshoz.

Én megengedő vagyok – szögezte le –, de ez nem szükségszerű, hanem vállalt feladat a Magyar Nemzeti Bank részéről, ami nem tükrözi a jogi normákat. Ugyanakkor felmerül, hogy ha az MNB-nek ilyen részletes véleménye van a gazdaságpolitikáról, akkor ne szisszenjen fel, amikor esetleg a Pénzügyminisztériumnak is részletesebb véleménye van a monetáris politikáról. „és én most nem személyekről és ambíciókról beszélek, hanem intézmények közötti potenciális surlódásokról” – húzta alá.

„Ugyanakkor a mai magyar viszonyok között nincs akkora jelentősége az intézmények közötti viszonyoknak, látjuk, hogy erősen központosított rendszerben mindegyik intézmény autonómiája véges; a viták ma nem két intézmény között dőlnek el”

– jegyezte meg Bod Péter Ákos.

2010 előtt a jegybankigyekezett kimaradni a gazdaságpolitikai vitákból

(a nyilvánosság előtt mindenképpen), igaz, azt nem tudni, hogy a Matolcsy-féle program a kormány felkérésére történt-e. Mert ha a kormánytól jön megkeresés, azt a jegybank nem igen szokta elhárítani – mondta, saját tapasztalatait is felelevenítve. Például amikor 1993-ban, amikor bezuhant a GDP, léltrejött egy élénkítési munkacsoport, amelynek  a munkájában részt vett az MNB apparátusa és személy szerint ő is.

Az más kérdés – emlékezett vissza –, hogy kapott ő hideget és meleget is a gazdasági sajtótól és a politikától amiatt, hogy sérti a jegybank függetlenségét ez a tevékenység,

pedig akkor még elég nagy volt eleve az érintkezési felület az MNB és a kormány között, mivel a külső adósságot nagyobb részt akkor még a jegybank menedzselte.  Ugyan a kormány támogatása benne van a jegybanktörvényekben, de az is, hogy ez a támogatás nem keresztezheti, gyengítheti az elsődleges célját – húzta alá.

Kikkel akarunk együtt élni?

Nem leszünk bevándorló ország. Ezt halljuk éjjel, nappal, minden hullámhosszon. Meg azt, amit választott vezetőink szintén sokszor elmondanak: hogy a magyar embereknek joguk van eldönteni, kikkel akarnak együtt élni.

Ezzel szemben a valóság az, hogy a magyar embereknek ezt nem áll jogukban eldönteni. Most nem az olcsó poén szintjén közelítenék a témához, ezért nem teszem fel a kérdést, amit az elmúlt időszakban sokan feltettek. Vagyis, hogy akarunk-e Orbánnal, Mészárossal, Rogánnal, és társaikkal együtt élni. Olcsó poén lenne, épp olyan, mint a migránsozás. Mindenki tudja rá a választ.

A magyar emberek, függetlenül attól, hogy mit gondolnak erről, már most sem dönthetik el, hogy kikkel élnek együtt. Mert bár az ország lakosságának túlnyomó többsége tisztességes és becsületes, élnek közöttünk gyilkosok, rablók, sikkasztók. Nőverők, gyereket molesztálók, állatkínzók és mindenféle más gazemberek.

Fehérgalléros bűnözők például, akik talán még egy pofont sem adtak soha senkinek, viszont milliárdokkal rövidítették meg a közvagyont, s ezzel másoktól vették el a lehetőséget egy elfogadható minőségű életre.

Ne hazudjuk hát azt a magyaroknak, hogy jogukban áll eldönteni, kikkel kívánnak együtt élni. Nincs ilyen joga senkinek, mert nem is lehet. Egyazon haza polgárai vagyunk, és amíg el nem költözünk innen, azok is maradunk.

Orbán Viktor: Nem ellenség kell, hanem ellenségkép

– Miniszterelnök úr! Köszönjük, hogy fogadott bennünket
– Nekem a sajtó, az emberek tájékoztatása minden másnál fontosabb.

– Megtisztelő. Akkor csapjunk bele a közepébe! Több nemzetközi felmérés is azt mutatja, hogy a magyar diákok elmaradtak az európai átlagtól. Nem aggódik emiatt?
– Egyáltalán nem aggódom. Sőt, kifejezetten elégedett vagyok az eredménnyel. Ez volt a célunk.
– Hogy lemaradjunk?
– Hogy tanulatlan, könnyen manipulálható embereket neveljünk. Úgy látom, elindultunk egy úton, s jó irányba megyünk.

– Önök szerint az országnak buta, gondolkodásra képtelen polgárokra van szüksége?
– Így is lehet fogalmazni. Én inkább úgy mondanám, hogy nekünk olyan emberek kellenek, akik alattvalóként viselkednek. Mindent elhisznek, amit mondunk nekik. Ehhez pedig az kell, hogy eszükbe se jusson önállóan gondolkodni. Ezért alakítottuk át az oktatást. Még csak az út elején járunk, de már kezdenek látszani az eredmények. Remélem, legközelebb még rosszabbul teljesítenek a magyar diákok a nemzetközi teszteken.
– És mi legyen azokkal, akik az Önök erőfeszítései ellenére is megmaradnak okos, értelmes, gondolkodó embernek?
– Ők, ha akarnak, elmehetnek külföldre. Vagy keresünk nekik olyan elfoglaltságot, ahol megtalálják a módját, hogy beleszürkülhessenek a környezetükbe. Nem vagyunk türelmetlenek, időnk van, több is, mint elég.

– Térjünk át az egészségügyre. Ott is vannak problémák. Hosszúak a várólisták, gyakoriak a kórházi fertőzések.
– Akinek ez nem tetszik, válassza a fizetős egészségügyet. Nagyon jól felszerelt fizetős kórházaink vannak. Aki nem tudja megfizetni, mert nincs rá pénze, az magára vessen. Nézze meg legjobbjainkat, Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Rogán Antal, de említhetném a vejemet is. Ők mikor panaszkodtak a magyar egészségügyre? Csak a magyar átlagember nincs megelégedve a viszonyokkal, ezen is változtatni fogunk.

– Önök, ahol csak tehetik, támadják a civil szervezeteket. Úgy tűnik, Önöknek mindig valamilyen ellenségre van szükségük.
– Nem ellenségek kellenek nekünk, hanem ellenségképek. Hogy az emberek mindig gyűlöljenek valakiket. Bizonyára emlékeznek még, hogy kormányzásunk elején az oligarchák, majd a bankok voltak a fő ellenség. Utána jöttek a filozófusok, majd a tanárok. Legújabban a bírák, az akadémikusok. Jól jött nekünk a menekültválság, lehetett uszítani a migránsok ellen. Most már ez kezd egy kicsit kifújni, bár azért még vannak benne tartalékok. Ezzel együtt, előre gondolkodunk, ezért most újból előhúztuk a civil-kártyát. Most és a közeli jövőben őket utáltatjuk meg a magyarokkal.

– Miniszterelnök úr, arra még nem gondoltak, hogy esetleg nem izgatni, hanem igazgatni kellene az országot? Kormányozni, ha úgy tetszik.
– Gondoltunk erre is, de politikailag nem kifizetődő. Kormányozni? Ezeknek?

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!