Kezdőlap Címkék Konferencia

Címke: konferencia

Kásler miniszter háborúra készül

Őseink generációi hozták létre egyedi kultúránkat, más nemzetektől megkülönböztető világszemléletünket” – ezt mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Rektori Konferencia ülésén.

Jelentsen ez bármit. Ha csak ennyi lenne, nem kellene foglalkoznunk vele, tegyük oda a NER többi baromsága közé, oszt jó napot!

Hanem hát, van még más is: azt is mondta még a miniszter, hogy „a negyedik ipari forradalom korszakában élünk, halmozódnak az ismeretek, ezért fel kell készülni az előttünk álló háborúra, amely nem feltétlenül véres háborúkat jelent.”

Nem feltétlenül. Ami azt jelenti, hogy azért a véres háború is benne van a pakliban.

Megszokhattuk már a kormánytól a háborús metodikát, emelik a hadkötelezettség korhatárát, puskaporszagról beszélnek, nemszeretem pocakos tábornokokról, zsoldosokról. Csapataik időtlen (idétlen) idők óta harcban állnak. Az ő csapataik. Nekünk, magyar polgároknak nincsenek csapataink. Nekünk gyerekeink vannak, családunk, barátaink. Mi nem harcolunk, mert békében élünk magunkkal és a világgal. Nem vágyunk háborúzni senkivel, utáljuk az ellenségeskedést, nem keressük a bajt ott, ahol nincs.

A kormány ezúttal is azt teszi, amihez egyedül ért. Nem igazgatja az országot, mert az macerás, helyette izgatja: uralkodik és csatázik. Harcban áll a világgal, megvédi a magyar embereket az őket bántó idegenszívűektől.

Abcúg Ejrópaji Junijó! Aggyad ide a pénzt, mi pedig nem leszünk gyarmat!

Sokkal egyszerűbb hülyeségeket gondolni a világról, mint reagálni a valóságra.

Harcban Orbán Viktor kormánya, de nem csupán a vélt ellenséggel, hanem a saját démonaival is küzd. Van egy kényszerképzete a világról, és ehhez próbálja igazítani a valóságot. Avítt, árvalányhajas, urambátyámos ez a valóság, félázsiai, vagy tán egészen az.

Idehaza ez még elmegy, mert a kétharmad mindent megszavaz, ami formailag törvénytervezetnek látszik. Ám a valódi világ, az, ami Magyarország határain kívül esik, bonyolultabb ennél. Vannak a Földnek olyan országai, ezeket általában demokráciának hívják, ahol a verseny nem bűn, hanem állapot, és a szabad véleménynyilvánítás nem kegy, hanem alapvető emberi jog.

Ebben a létező világban szintén vannak lököttek és normálisak, tisztességesek és gazemberek, ám ezeken a helyeken még véletlenül sem keverik őket össze egymással.

Magyarország mára egy ideges, rosszkedvű, magával és a világgal veszekedő, nemzetközi szinten lesajnált országgá vált. Versenyképességünk romlik, presztízsünk a béka feneke alatt.

Ne csodálkozzunk, hogy ilyenek lettünk. Megmondták a derék urak már 2010 előtt, hogy ha megszerzik a hatalmat, akkor úgy átalakítják az országot, hogy rá sem ismerünk.

Ha valamit, ezt az ígéretüket tényleg megtartották.

Hogyan működhet a sajtó Trump és az álhírek világában?

0

Donald Trump háborút hirdetett a sajtó ellen, Kat Downs Mulder, a Washington Post grafikai igazgatója arról beszélt a News Impact Budapest konferencián, hogyan lehet ilyen környezetben az újságíróknak dolgozni. Oliver Sauter, a WorldBrain alapítója pedig arról, hogyan lehet küzdeni az álhírek ellen.

Mivel Donald Trump állandóan támadja a sajtót, leszámítva persze a neki kedves, elsősorban a szélsőjobboldalhoz közel álló médiumokat, teljesen megváltozott az a környezet, amelyben az újságíróknak dolgozniuk kell. Trump és tanácsadói egyenesen arról beszélnek, hogy a média látja el az ellenzéki pártok szerepét – ha valakinek ez a gondolat ismerősnek tűnik, az nem véletlen, hasonló üzenetet közvetít a Fidesz is, természetesen Amerikából hozva az ötletet.

Kat Downs Mulder

Kat Downs Mulder felidézte a Washington Post egy másik szerkesztőjének, Marty Baronnak egy korábbi interjúját. Ő azt mondta:

Trump ugyan háborút hirdetett, de ez nem kölcsönös, mi nem háborúzunk, mi csak a munkánkat végezzük.

Azt is mondta: aki független, az ma már ellenségnek számít, ezért Trump gyakran démonizálja a médiát, az újságírókról pedig lealacsonyító kifejezésekkel beszél (ez is ismerős lehet Magyarországról).

Kat Downs Mulder szerint ebben a megváltozott környezetben az újságíróknak is másképp kell dolgozni: többek között átláthatónak kell lenni, elismerni az esetleges tévedéseket, ugyanakkor még alaposabban ellenőrizni a tényeket.

Oliver Sauter

Oliver Sauter is beszélt a megváltozott környezetről. Azt mondta: ő nem „igazság utáni” (post-truth) világnak nevezné a mostanit, hanem „bizalom utáninak” (post-trust). Szerinte ugyanis a közönség egy része pont a bizalmát vesztette el a sajtó felé, és ez is segíti az álhírek terjedését.

Ma képtelenség minden egyes információnak utánanézni, amellyel az interneten találkozunk, így bárki könnyedén áldozatául eshet az álhíreknek, dezinformációnak. Oliver Sauter szerint ez ellen muszáj küzdeni, de azt is fontosnak tartja, hogy

nem lehet meggyőzni embereket úgy, ha valaki megfellebbezhetetlen igazságként hangoztatja saját véleményét,

hanem meg kell mutatni több, eltérő gondolatot is.

Ehhez minőségi tartalomra van szükség, ezt előállítani viszont nehéz és időigényes. De megéri, hiszen az igazán hiteles, megbízható lapok (New York Times, Washington Post, Guardian) előfizetőinek a száma még az utóbbi időszakban is nőtt.

„Nem normális, ahogy most állunk”

0

Magyarország fantasztikusan rossz példa a média szempontjából – ezt mondta Dean Starkman Pulitzer-díjas újságíró, a CEU Center for Media, Data and Society kutatója a News Impact Budapest nevű konferencián, az Akvárium Klubban. Szerinte Donald Trump csak egyetlen szereplő a szabad sajtó elleni globális harcban.

Starkman szerint az újságírás ma nagyon rossz helyzetben van az egész világon, nagyon gyenge, ezért is támadja Donald Trump. Azt mondta: „nem normális, ahogy most állunk”, nem normális, ahogy Trump viselkedik a médiával, az amerikai nép ellenségének nevezi. De emögött

komoly politikai, pénzügyi, technológiai problémák vannak a médiában.

Közép-Európáról Starkman azt mondta, Magyarországon a kormány tudja, mennyire fontos a média, ez abból is látszott, hogy a 2010-es választási győzelem után egyik első dolga volt új médiatörvényt alkotni. Hasonló folyamat játszódott le Lengyelországban is, de újabban már a szerb kormány is rendszeresen támadja a sajtót.

Starkman szerint

a médiának külső és belső kihívásokkal is szembe kell néznie.

A külső fenyegetések közé tartoznak a perek, a pénzügyi korlátozások, különadók, a jogi szabályozási környezet, a források elhallgattatása, egyes országokban a fizikai erőszak, és az utóbbi időben a hackertámadások is. A belső fenyegetések közé pedig az összeomló üzleti modellek, például a csökkenő reklámbevételek, a médiaipari koncentráció és a propagandamédia előretörése.

Magyarországról azt mondta:

„fantasztikusan rossz példa”

ebből a szempontból. A kormány egyre több médiumot szerez meg, emellett a legnagyobb hirdetők egyike, és így újságok „életéről és haláláról” dönthet.

Szerinte az egész világra jellemző jelenség, hogy egyre több olyan szélsőjobboldali médium alakul, amelyek nagyon fegyelmezettek, rengeteget posztolnak a közösségi médiában, és így nagyon sok emberhez jutnak el. A jobbközép média befolyása ezzel csökken, és a szélsőjobb erősödik – ez szerinte Steve Bannon hatása. Ő ugyanis tudta, hogy

sok sztorival a nagy médiumokba is be tudnak kerülni, így ők tudják tematizálni a közbeszédet.

Starkman szerint a helyzet azért félelmetes, mert Donald Trump csak egy szereplője a globális támadásnak a szabad sajtó ellen.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK