Kezdőlap Címkék Költészet

Címke: költészet

Meghalt Kányádi Sándor

0

A Kossuth-díjas költő, író, műfordító szerda hajnalban halt meg, Budapesten, életének 90. évében.

Kányádi Sándor székely parasztcsaládban született a Hargita megyei Nagygalambfalván (Porembenii Mari) 1929. május 10-én. A középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, majd beiratkozott a marosvásárhelyi Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát 1954-ben.

Tanárként soha nem dolgozott, 1950-ben Páskándi Géza fedezte fel, első versét az Ifjúmunkás című lap közölte. Munkatárs volt az Irodalmi Almanach, az Utunk, a Dolgozó Nő című lapoknál és a Napsugár című gyereklap szerkesztőségében,

első verseskötete Virágzik a cseresznyefa címmel 1955-ben jelent meg.

Költői pályájának korai időszakában „a szocialista lelkesedéstől megszállottan” bizakodó verseket írt az élet és a természet szépségéről, a romániai magyarság jövőjéről. A hatvanas évektől költészetének fő erkölcsi kérdése a közösséghez való hűség és a társadalom drámai konfliktusainak feltárása lett, műveiben mind tudatosabban kötődött az erdélyi magyarsághoz.

Költészete tartalmilag és formailag is megújult, az archaikus, hagyományos és a modern lírai elemek sajátos szintézisét valósította meg. Nagyszabású költeményekben keresett választ a magyarság sorskérdéseire (Fától fáig, Halottak napja Bécsben), és elítélte a román kormányzat elnyomó nemzetiségi politikáját (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban).

Kányádi Sándor

1967-ben utazhatott először nyugatra,

Bécsben tartott előadást. Ezt követően Európában és a tengeren túl is számos helyen megfordult, 1984-ben hosszabb amerikai előadókörutat tett, ebből az élményből született meg a Dél keresztje alatt című versciklusa.

1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, de nem kapott útlevelet, erre tiltakozásul kilépett a román írószövetségből. Az 1989-es romániai fordulat után számot vetett a múlttal, de arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság tovább él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról).

Több vers- és mesekötete szól gyerekeknek (Három bárány, Farkasűző furulya, Világlátott egérke, Billeg-ballag, Kecskemesék, A kíváncsi Hold),

számos versét a Kaláka együttes zenésítette meg.

Életművének fontos részét alkotják az esszék és műfordítások (Erdélyi jiddis népköltészet, Egy kismadár ül vala, Csipkebokor az alkonyatban), de írt drámát és forgatókönyvet is. Saját műveit elő is adta, több nagylemeze is megjelent. Műveit számos nyelvre lefordították.

Költészete egyfajta szintézis, amelyben kifejezésre juttatja a közösségéért való aggodalmát és költői személyiségének belső kérdéseit. A változékony változatlanság jellemző rá: változatlan a népköltészetben gyökerező hang és a megtartó közösséghez fűződő hűség; a változékonyság a stílusban, a szemléletmódban, a tematikában és a műfajváltásokban fedezhető fel.

Művészetéért több rangos elismerést kapott,

többek között 1993-ban Kossuth-, 1994-ben Herder-, 1998-ban Magyar Örökség-, 2005-ben Hazám, 2008-ban Táncsics-, 2011-ben Aphelandra-, 2014-ben Széll Kálmán-díjat. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át. 2008-ban a Magyar Kultúra Követe címmel ismerték el, 2009-ben Budapest I. kerületének és szülőfalujának díszpolgára lett.

2002 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 2013-ban vehette át az Emberi Méltóság Tanácsának Emberi méltóságért díját. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal, 2017-ben Prima Primissima Díjjal tüntették ki. 1998-ban részt vett a Digitális Irodalmi Akadémia megalapításában, az ő kezdeményezésére nyílt meg 2012-ben Budapest I. kerületében a Mesemúzeum és Meseműhely.

Kányádi Sándort várhatóan szülőfalujában, Nagygalambfalván temetik el.

Bréking nyúz, november 17. – Tudósítás a másik valóságból

0

Gusztustalan interjúk, liberál-celeb, a népfelség tudománya és erotikus szabadulószoba, és Vörösmarty Mihály Lillája a mai brékingben.

Origo: Nincs határa a Soros-fizette rendező pofátlanságának

„Nehéz lenne azt állítani az Origóról, hogy eddig foglalkoztunk azzal, hogy milyen motívációi lehettek Sárosdi Lillának és férjének, a Soros Györgytől rendszeresen pénzt kapó Schilling Árpádnak. A tényekből indultunk ki: Marton László, a Kádár-korszakból itt maradt, nagyhatalmú színházvezető zaklatta 18 éves korában Sárosdi Lillát, később kiderült, hogy legalább egy tucat lányt, majd az is, hogy egy kanadai színházból hazazavarták, mert ott is erőszakoskodott két lánnyal. Mi ezzel foglalkoztunk. A megítélésünk szerint az áldozatok érdekét és kizárólag az ő érdeküket maximálisan szem előtt tartva. Most viszont már muszáj mással is foglalkoznunk. Schilling Árpád az ügy kiderülése óta két, mondhatni gusztustalan interjút adott. …

Vagyis, területfoglalás, saját elitük cseréje, ez motiválta Schilling Árpádot. A normális emberek ennek ellenére örülnek, hiszen ami kiderült, az fertelmes és annak ki kellett derülnie. Csak kár, hogy éppen az áldozathoz hivatalosan közel levő aktivista próbált ebből hasznot húzni. Szerencsére nem sikerült.”

Pesti Srácok: Fodor gazdát keres

„Fodor Gábor tegnap meghirdette magát. Korábban Botkára tett, hát nem jött be. Most a Simicska-tévében az új választási szabályoknak ment neki, hátha valakinek feltűnik létezése. Okosan nézett a kamerába, kimérten beszélt. Közben a telefonjára pislogott, jó lett volna, ha végre hívja valaki. Mert milyen lenne a magyar politika nélküle, a liberál-celeb nélkül? …

És Fodor Gábor meghirdette magát. Szépen, öntudatosan – azért egy kicsit mórikálva magát – tálcán kínálva nyilatkozott.

Micu nevű macskám meg közben folyamatosan kajáért nyávog. Bármennyit is kap. A két hír jelentősége ugyanaz. Azzal a különbséggel, hogy Micu nem keres százezreket a Parlamentben. Ja, és ugyan a cica egy önző dög, akit meg sem lehet simogatni, viszont legalább nem liberális celeb, aki bárkihez dörgölőzne.

Mondjuk lustának – lusta. Haszontalannak – haszontalan. De nem traktál ostobaságokkal…”

Magyar Idők: Érvényesüljön a nemzeti civil szervezetek akarata is!

„Kétnapos nemzetközi szimpóziumot tart a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) a civilitikáról, „a népfelség tudományáról” Budapesten. …

Ifj. Lomnici Zoltán CÖF-szóvivő, a CÖKA közjogi kabinetjének vezetője a rendezvényen hangsúlyozta: látják azokat a válságjeleket, amelyek az elmúlt időszakban jellemezték az Európai Uniót. …

Azt mondta, kettős mérce érvényesül az EU-ban: a nemzetállami civilek akarata egyre kevésbé érvényesül, helyette részben külföldi érdekszövetségek, spekulánsok vették át a hatalmat. A CÖF–CÖKA szerint a folyamat visszafordítható, de ehhez összefogás kell.”

Lokál: Erotikus vállalkozást üzemeltet Csábi

„Alighanem először került a futballtól meglehetősen távol eső téma miatt a hírekbe Csábi József. A Budapest Honvéd egykori 10-szeres válogatott játékosa, edzője pajzán szabadulószobát üzemeltet a belvárosban.

Csábi József háromszoros bajnok magyar labdarúgó, 2013-ban egy ízben még a válogatott szövetségi kapitánya is volt. Bár valószínűleg jobban szeretné, ha a Szolnoki MÁV-ról és a klubnál betöltött sportigazgatói tisztségéről faggatnánk, azonban, mint azt a FourFourTwo megírta, egy erotikus szabadulószobát üzemeltet, ez pedig érdekesebb főfoglalkozásánál.”

+1 Magyar Idők (a hibát azóta javították)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK