kína Archives Page 37 of 42 › Független Hírügynökség

A francia elnök a kínai Selyemúton

FüHü

-

2018-01-08

Az Agyaghadsereg megtekintésével kezdte meg látogatását Kínában Emmanuel Macron francia köztársasági elnök.

Ez diplomáciai gesztus, hiszen a Nagy Selyemút épp innen, Hszianból indult Európa felé. Ide érkezett annak idején Marco Polo is. Hszi Csin-ping kínai elnök pedig erre az ősi emlékre hivatkozva hirdette meg az Új Nagy Selyemút programot. Ennek a lényege az, hogy

Kína döntő szerepet kíván játszani a globális gazdaságban.

Emmanuel Macron azt szeretné, ha Európa és ezen belül Franciaország kiemelt partner lenne. Ha Amerika kivonul, akkor Kínának Európára nagyobb szüksége van – ez Macron javaslatának lényege.

Csakhogy Amerika csak szavakban vonul vissza, a valóságban mágnesként vonzza a hatalmas kínai piac. Donald Trump nemrég járt Kínában, ahol megkülönböztetett figyelemmel fogadták: ebédelhetett a Tiltott városban, Pekingben, ahova csak nagyon kevés külföldi vendéget engednek be.

Trump ugyanazt akarta, mint most Macron:

növelni az eladásokat és csökkenteni a kereskedelmi deficitet.

Franciaország esetében ez több mint 36 milliárd euró. A kínaiak persze okosan versenyeztetik a külföldi partnereket. Tudják, hogy Macron a többi között az Airbus gépekből akar még többet eladni Kínának. Pekingben erre épp most jelentették be, hogy Kína maga is közepes távolságra használható repülőgépet fejlesztett ki, amelyet az USA-val együttműködve kíván elterjeszteni a világban.

Vagyis Macronnak nem lesz könnyű dolga kínai partnereivel, akik tisztában vannak azzal, hogy potenciálisan a világ legnagyobb piacát irányítják.

Peking Washingtonnak: a kereskedelem nem zéró összegű játszma

FüHü

-

2018-01-04

0

Peking Washingtonnak: a kereskedelem nem zéró összegű játszma

Az Új Kína hírügynökség azt követően bírálta Donald Trump amerikai elnök politikáját, hogy az Egyesült Államok nemzetbiztonsági okokból megtiltotta egy amerikai cég felvásárlását. A MoneyGram 1,2 milliárd dollárért a kínaiak tulajdonába ment volna át, de az Ant Financial akcióját Washington megvétózta.

A pénzátutalással foglalkozó vállalkozást ketten akarták megszerezni. Egyikük Jack Ma volt, Kína második leggazdagabb embere, aki előbb találkozott az elnökké választott Donald Trumppal a Trump toronyban New Yorkban, mint Kína első embere, Hszi Csin-ping elnök. Mi ketten nagy dolgokat viszünk majd végbe együtt – írta akkor Donald Trump a Twitteren.

Jack Ma, az Alibaba alapító atyja, egymillió új munkahelyet ígért Trumpnak az Egyesült Államokban. Most azért akarta megvásárolni a MoneyGram-et, mert le akarta főzni kínai vetélytársát, a Tencetet. Ehelyett most fizethet 30 millió dollárt a bukott üzletért az amerikai cégnek.

A Reuters utal rá, hogy két másik amerikai cég felvásárlását sem engedélyezte a kínaiaknak Washington – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Egyébként Jack Ma vetélytársa, az Euronet is erre hivatkozott, amikor pályázott az amerikai cégre. A Euronet tulajdonképp feljelentette a kínaiakat, mondván, hogy ők stratégiai ellenfélnek számítanak Washingtonban, míg a Euronet mégiscsak szövetséges. Az Amerikában bejegyzett cég gyorsan reagált is a friss döntésre – meglehetősen kétértelműen: „érdeklődtünk az üzlet iránt, de nem biztos, hogy új ajánlatot teszünk” – ez derült ki a diplomáciai homályossággal megfogalmazott első állásfoglalásból.

A gazdasági diplomácia minden bizonnyal nagy szerepet játszott a döntésben, hogy Jack Ma, „Trump elnök nagy kínai barátja” nem kapta meg kedvenc amerikai játékszerét. Az amerikai elnök az elmúlt napokban többször bírálta Pekinget, mondván: nem tartja be az olajembargót Észak-Koreával szemben. A kínaiak meglehetősen nyersen azt válaszolták: mi betartjuk a Biztonsági Tanács szankcióit, az USA pedig jobban tenné, ha tárgyalna Észak-Koreával, minthogy állandóan katonai megoldással fenyegetőzik.

Pekingben tragikomikusnak tartják Trump és Kim Dzsongun párbeszédét arról, hogy kinek van nagyobb atombombája. Most az elbukott üzlet kapcsán a külügyi szóvivő csak annyit mondott, hogy Kína az együttműködés híve. A hivatalos hírügynökség viszont szókimondóbb volt: az USA szerint a kereskedelem zéró összegű játszma. Szerintük viszont nem az. Azt is írták: az amerikaiak nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy bármit megtehetnek, mi is felkészültünk: összeállítottuk a dossziékat és visszavágunk, ha kell.

Új olajvezeték: Oroszország megduplázza exportját Kínába

FüHü

-

2018-01-03

0

Új olajvezeték: Oroszország megduplázza exportját Kínába

Kína jelenleg a világ legnagyobb olaj importőre, a legnagyobb szállító Oroszország. A második helyen Angola, a harmadikon pedig Szaúd-Arábia áll.

Évi 15-ről 30 millió tonnára emelkedik az orosz olajkivitel Kínába miután új olajvezetéket kapcsoltak be a rendszerbe. A nagy szibériai – csendes óceáni olajvezetékből ágazik el az új vezeték, mely Kína északi részébe, Hejlungcsiang és Belső Mongólia tartományokba viszi az olajt. Kína jelenleg a világ legnagyobb olaj importőre, a legnagyobb szállító Oroszország. A második helyen Angola, a harmadikon pedig Szaúd-Arábia áll.

Minthogy az Európai Unió csökkentette olaj vásárlását Oroszországban, ezért különösen felértékelődött a kínai piac. Moszkva olajtermelése és exportja jelenleg stagnál, mert az OPEC ezzel akarja elérni, hogy az olaj ára emelkedjen. Oroszország számára létfontosságú az olaj és a földgáz exportja hiszen ez adja a költségvetés bevételeinek jelentős részét. Kína a legfontosabb vásárló, de alaposan kihasználja a helyzetet: a számára kedvező áron vásárol olajt és földgázt Oroszországtól. A két óriás közötti kapcsolatot jól jellemzi az, hogy míg Oroszország kereskedelmében Kína toronymagasan az első, addig a kínaiak listáján az oroszok épphogy beférnek az első tízbe, ahol Mongólia a fő vetélytársuk.

Újabb tankert csíptek el a dél-koreai vízeken

FüHü

-

2017-12-31

0

Újabb tankert csíptek el a dél-koreai vízeken

Panamai zászló alatt 5100 tonna olaj szállítására alkalmas hajót fogott el a dél-koreai parti őrség. Korábban egy hongkongi hajó járt ugyanígy. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa részleges olajembargót rendelt el Észak-Korea ellen, mely állandóan atomháborúval fenyegeti a világot.

Az olajszállító hajók elfogása nyilatkozatháborút robbantott ki Észak-Korea olajembargójáról.

Peking ismét kategorikusan cáfolta Donald Trump amerikai elnök állítását arról, hogy megszegné az olajembargót Észak-Koreával szemben. Korábban az Egyesült Államok elnöke Twitteren azzal vádolta meg Kínát, hogy olajat szállít Észak Koreának az ENSZ Biztonsági Tanácsának a tiltása ellenére. A határozatot Kína is megszavazta, noha korábban ellenezte az olajembargót Észa-Koreával szemben.

Az amerikaiak azért javasoltak olajembargót a világtól elzárkózó kommunista rendszer ellen, mert Kim Dzsongun szinte naponta fenyegeti a világot atomháborúval. Washington abban bízik, hogy ezzel térdre kényszerítheti Észak-Koreát, amely gyors ütemben fejleszti nukleáris erejét és rakéta-fegyverzetét. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter nemrég felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és kérte: Oroszország se szállítson olajat Észak-Koreának. Korábban amerikai hírszerzői jelentések arról számoltak be, hogy Oroszország átvette Kína szerepét Észak-Korea olajellátásában.

„Számomra csak egy dolog fontosabb a kereskedelemnél, és ez a háború”

–nyilatkozta Trump a New York Times-nak. Az Egyesült Államok nemrég közzétett stratégiai elképzelései szerint két ellenfele van az USA-nak: Kína és Oroszország. Trump a választási kampány során azt ígérte: javítani fogja a kapcsolatokat Oroszországgal, de szigorú lesz Kínával a kereskedelmi dömping miatt. Ám a gyakorlatban ennek az ellenkezője történt: újabb szankciókat vezettek be Oroszország ellen, miközben Trump nemrég Pekingben a Tiltott városban ebédelt a kínai vezetőkkel. Ilyen megtiszteltetésre a kínaiak csak nagyon kevés külföldi vezetőt tartanak érdemesnek. Mostanra viszont valóságos nyilatkozatháború alakult ki Trump és Peking között Észak-Korea olajembargója miatt.

Kínában pedig szépen lassan elkezdtek felkészülni arra, hogy nukleáris konfliktus robbanhat ki a koreai félszigeten.

Trump észak-koreai olajexporttal vádolja Kínát

FüHü

-

2017-12-29

0

Trump észak-koreai olajexporttal vádolja Kínát

Az Amerikai elnök csalódottságát fejezte ki Kínával szemben, amiért az ázsiai hatalom – sajtóelentések szerint – olaj at juttat el Észak-Koreának. Tweetjében Donald Trump azt írta, hogy Kínát tetten érték.

„Soha nem lehet barátságos megoldás az észak-koreai problémára, ha ez folytatódik!’ – csiripelte az amerikai elnök.

Caught RED HANDED – very disappointed that China is allowing oil to go into North Korea. There will never be a friendly solution to the North Korea problem if this continues to happen!

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) December 28, 2017

Kína korábban tagadta, hogy megsértette volna az ENSZ által elrendelt embargót. Peking a múlt héten ráadásul támogatta az amerikaiak által megszövegezett határozatot, amely kitér arra, hogy 90 százalékkal csökkenteni kell az észak-koreai üzemanyagimportot.

Az merikai elnök tweetjének az előzménye – írja a BBC – azok a dél-koreai sajtóértesülések, amelyek szerint kínai tankerek titokban olajat juttatnak el észak-koreai hajókhoz.

Hírek szerint az illegális hajómozgásokat amerikai kémműholdak október óta mintegy harminc alkalommal rögzítették.

Négy további, észak-koreai zászló alatt hajózó, a gyanú szerint a nemzetközi közösség szankciói által tiltott árut Észak-Koreába fuvarozó teherszállítót tiltott ki a világ kikötőiből az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) csütörtökön – jelentette az AFP francia hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva.

Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) négy további, észak-koreai zászló alatt hajózó, a gyanú szerint a nemzetközi közösség szankciói által tiltott árut Észak-Koreába fuvarozó teherszállítót tiltott ki a világ kikötőiből – jelentette az AFP diplomáciai forrásokra hivatkozva. Az MTI által ismertettetek szerint a tiltást az Egyesült Államok kezdeményezte, amely további hat hajó kitiltását is kérte a világ kikötőiből, de Kína csak az említett négy hajóra bólintott rá. Washington továbbá két hongkongi, egy palaui, egy belize-i, egy panamai és egy kínai zászló alatt hajózó teherszállító ellen akart még büntetőintézkedéseket hozni.

A BT ezt megelőzően nem egészen egy hete hozott szankciókat: a legutóbbi észak-koreai rakétateszt miatt. Ezek szerint 90 százalékkal

csökkenteni kell a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Észak-Koreába irányuló exportját.

A határozat felszólítja az észak-koreai vendégmunkásokat foglalkoztató országokat, hogy 24 hónapon belül küldjék haza valamennyiüket. A cél, hogy megfosszák az észak-koreai rezsimet a vendégmunkások által hazaküldött pénztől. Az eredeti javaslatban 12 hónap szerepelt.

Az észak-koreai külügyminisztérium közleménye szerint az Egyesült Államok retteg Észak-Korea nukleáris erejétől, és

„egyre eszeveszettebbül hozza meg egyre szigorúbb szankcióit az ország ellen, és gyakorol rá nyomást”.

Az ENSZ BT az idén már több szakaszban is megszavazott gazdasági szankciókat Észak-Korea ellen annak nukleáris kísérletei miatt.

Újabb fegyveres erőt kapott a kínai elnök

FüHü

-

2017-12-28

0

Újabb fegyveres erőt kapott a kínai elnök

Az ország félkatonai rendőri ereje, a Népi Fegyveres Rendőrség a Központi Katonai Bizottság irányítása alá kerül – azt pedig az elnök irányítja.

A Népi Fegyveres Rendőrség felel Kínában a terrorizmus elhárításáért, a belső zavargások levereséért és a határok védelméért.

Tulajdonképpen egy tartalék haderőnek számít.

A félkatonai szervezetet leginkább a „nyugtalan” térségekben, például az ujgurok lakta Hszincsiang tartományban vetik be.

Eddig az államtanács irányítása alatt állt, január elsejétől viszont a Központi Katonai Bizottság alá kerül. Ennek elnöke pedig a nemrég újraválasztott Hszi Csin-ping kínai elnök.

„Megerősödik a párt ellenőrzése a fegyveres erők felett.”

– hangsúlyozta a döntéssel kapcsolatban a központi pártlap, a Zsenmin Zsipao. Ugyanakkor azt is írják, hogy a Népi Fegyveres Rendőrség továbbra is önálló szervezet marad és nem olvad bele a hadseregbe.

A South China Morning Post szerint Hszi Csin-ping öt évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta nagyszabású korszerűsítést rendelt el az ország hadseregénél, amely egyben a világ legnagyobb hadereje. Az évek során

megszilárdította hatalmát a hadsereg felett,

hozzá hű embereket helyezett kulcspozíciókba. Elemzők szerint a mostani változtatás valódi célja az, hogy Hszinek feleljen az ország minden fegyveres szervezete.

Hszi Csin-ping rendszeresen hajt végre tisztogatásokat, hogy megerősítse hatalmát. Elvben tíz évig lehet hatalmon, ami 2022-t jelentene, de kérdés, hogy valóban átadja-e hatalmát, hiszen a szokásokkal ellentétben az őt újraválasztó kongresszuson nem jelölték ki utódját.

Kína 12 év múlva lehagyja az Egyesült Államokat

FüHü

-

2017-12-26

0

Kína 12 év múlva lehagyja az Egyesült Államokat

Legalábbis azon londoni pénzügyi elemzők szerint, akik azt állítják, hogy 2030-ra Kínáé lesz a világ legnagyobb nemzetgazdasága a dollárban számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján. 2032-ben a világ négy legnagyobb gazdasága közül három ázsiai lesz.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ vezető gazdasági erőcentrumainak sorrendjéről (CEBR World Economic League Table, WELT).

Kedden ismertetett idei elemzésükben a ház szakértői közölték: várakozásuk szerint az

Egyesült Államok és Kína 2030-ban cserél helyet a legnagyobb gazdaságok globális ranglistájának első két helyén.

A CEBR a tavalyi WELT-tanulmányban ugyanezt még 2029-re jósolta, ám az idei előrejelzés szerzői hangsúlyozták: Donald Trump amerikai elnök gazdaságpolitikájának kereskedelmi hatásai korábbi várakozásuknál enyhébbnek bizonyultak, így módosított becslésük szerint az Egyesült Államok a tavalyi WELT-prognózisban valószínűsített időpontnál egy évvel tovább megőrizheti első helyét a világ legnagyobb gazdaságainak listáján.

A CEBR kedden bemutatott új WELT-előrejelzése 192 országot rangsorol; a ház kimutatása szerint a vizsgált gazdaságok a világgazdasági szintű hazai össztermék 99,8 százalékát állítják elő.

Az előrejelzés szerint az ázsiai gazdaságok a következő másfél évtizedben kimagasló teljesítményt nyújtanak. A CEBR londoni elemzői azzal számolnak, hogy 2032-ben a világ négy legnagyobb gazdasága közül három ázsiai lesz: Kína, India és Japán.

A felső tízes mezőnybe a prognózis szerint 2032-re bekerül Dél-Korea és Indonézia, az első 25 közé pedig Tajvan, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Pakisztán.

A CEBR hosszú távú prognózisa szerint a magyar gazdaság 2032-ben a vizsgált 192 ország közül a 65. helyen áll majd a dollárban mért hazai össztermék alapján.
Az alacsony energiahordozó-árak, amelyek növekedési felhajtóerőt adnak a felhasználóknak, visszafogják a legnagyobb termelőket: az idei WELT-ranglista prognózisa szerint Oroszország a jelenlegi 11. helyről 2032-ig a 17. helyre esik vissza.

A CEBR londoni elemzői szerint a brit EU-tagság megszűnésének negatív hatásai a korábban vártnál enyhébbek lesznek, és bár a brit gazdaság a jelenlegi 6. helyről jövőre a 7. helyre, Franciaország mögé csúszik vissza a legnagyobb gazdaságok listáján, később azonban újabb helycserével visszakerül a 6. helyre.

Brazília viszont tíz év múlva mindkettőjüket megelőzi, átvéve a hatodik helyezést – jósolják a kilencedik alkalommal összeállított WELT-világranglista szerzői.

Próbaúton járt a világ legnagyobb kétéltű repülője

FüHü

-

2017-12-26

0

Próbaúton járt a világ legnagyobb kétéltű repülője

Sikeresen tesztelték a világ legnagyobb kétéltű repülőgépét Kínában. Az AG600 típusú repülőgép 37 méter hosszú, szárnyfesztávolsága 38,8 méter.

A kínai állami média élőben közvetítette a nyolc év fejlesztés után először az egekbe magasodó kétéltű repülőt kísérleti repülését.

A kétéltű a dél-kínai Kanton tartomány Csuhaj repülőteréről szállt fel, majd egy óra repülés után vissza is tért.

Az AG600-at elsősorban tengeri mentőműveletekhez és erdőtüzek oltásához tervezték. A dpa német hírügynökség szerint a kétéltűt vélhetően a Dél-kínai-tengeren is bevetik majd, ahol Hszi Csin-ping elnöksége alatt Kína folyamatosan terjeszkedik. A 2012-ben hatalomra került kínai államfő hatalmas kampányt indított a hadsereg fejlesztésére.

A dpa összefüggést lát az AG600-as debütálása és aközött, hogy Kína mennyi pénzt és energiát fektet katonai erejének növelésébe. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a világ legnagyobb hadereje, mintegy 2 millió aktív szolgálatot teljesítő katonával. Ugyanakkor a technológia terén le van maradva az Egyesült Államoktól, s egyes megfigyelők szerint a szomszédos Oroszországéhoz képest is.

Kína: nyolc évet kapott a kormánykritikus blogger

FüHü

-

2017-12-26

0

Kína: nyolc évet kapott a kormánykritikus blogger

Az Ultra Vulgar Butcher (Ultravulgár Hentes) művésznéven tevékenykedő Vu Kan aktivista ellen egy tiencsini bíróság hozta meg az ítéletet. Vu Kant 2015 májusában vették őrizetbe.

A blogger gyakran tiltakozott a Kínában meglehetősen kényes témának számító kormányzati visszaélések ellen egyaránt online felületeken és utcai tüntetések formájában.

A bíróság szerint Vu bírálta Kína politikai rendszerét az interneten, utcai performanszaival pedig felforgató tevékenységet végzett, illetve

sértegette az embereket és hamis információkat terjesztett.

Az ítélőszék szerint a blogger aláásta a pártállamot, meg akarta dönteni az úgynevezett szocialista rendszert Kínában, és súlyos károkat okozott az ország nemzetbiztonságában és társadalmi rendjében.

A másként gondolkodókkal szemben folytatott kormányzati fellépésben mindeddig legalább 709 aktivistát és jogvédőt vettek őrizetbe Kínában.

Sokkal többen haltak meg a Tienanmen téren, mint eddig gondolták

FüHü

-

2017-12-23

1

Sokkal többen haltak meg a Tienanmen téren, mint eddig gondolták

Legalább 10 ezer halottja volt a Tienanmen téri mészárlásnak 1989-ben, ez derült ki egy most nyilvánosságra hozott brit dokumentumból. A téren a kínai katonák a tömegbe lőttek, majd tankokkal a demokráciát követelő tüntetők közé hajtottak.

A nyolcvanas években indult egy liberális politikai változásokat követelő diákmozgalom a kommunista Kínában. A letartóztatások miatt a mozgalom meggyengült, de 1989-ben újra erőre kapott. Májusban Mihail Gorbacsov Pekingbe látogatott, ezután naponta több százezren tüntettek Pekingben a Tienanmen téren, vagyis a Mennyei Béke terén.

A kínai vezetők június 4-én úgy döntöttek, véget kell vetni a tüntetéseknek. A katonák a tömegbe lőttek, majd

tankokkal a tüntetők közé hajtottak.

A kínai vezetés a hónap végén azt közölte: 200 civil és a rendvédelmi erők több tucatnyi tagja halt meg. Nem hivatalosan több száz áldozatról beszéltek. Most azonban előkerült Nagy-Britannia akkori pekingi nagykövete, Alan Donald titkos távirata, amelyet az AFP is elolvashatott. Ebben azt írja:

„A legszerényebb becslés szerint minimum 10 ezren haltak meg”.

Jean-Pierre Cabestan a hongkongi Baptista Egyetem Kína-szakértője szerint hiteles a brit nagykövet által közölt szám. Az Egyesült Államokban az utóbbi években a titkosítás alól feloldott dokumentumok szinten hasonló nagyságrendről számolnak be.

Alan Donald azt írja: amikor megérkeztek a katonák,

„a diákok azt hitték, hogy még egy órájuk van távozni, de a páncélosok öt perc múlva rájuk támadtak”.

A távirat szerint „a hadsereg csapatszállító páncélos járművei tüzet nyitottak a tömegre (…), mielőtt átgázoltak volna rajta”. A nagykövet „egy közeli baráttól, az államtanács egyik jelenlegi tagjától” kapta az értesülést.

Néhány hónapja az is kiderült, hogy Alan Donald már egy májusi táviratában írt arról, hogy a kínai vezetés arra készül, hogy a tüntetők közé lőjön. Kérte, hogy ezt az értesülést osszák meg Margaret Thatcher miniszterelnökkel is. Ez meg is történt. Thatcher két héttel később, a mészárlás után azt mondta: „megrázta és felháborította” a hír.

Címke: kína

Az Agyaghadsereg megtekintésével kezdte meg látogatását Kínában Emmanuel Macron francia köztársasági elnök.

Kína döntő szerepet kíván játszani a globális gazdaságban.

növelni az eladásokat és csökkenteni a kereskedelmi deficitet.

Kína jelenleg a világ legnagyobb olaj importőre, a legnagyobb szállító Oroszország. A második helyen Angola, a harmadikon pedig Szaúd-Arábia áll.

Panamai zászló alatt 5100 tonna olaj szállítására alkalmas hajót fogott el a dél-koreai parti őrség. Korábban egy hongkongi hajó járt ugyanígy. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa részleges olajembargót rendelt el Észak-Korea ellen, mely állandóan atomháborúval fenyegeti a világot.

Kínában pedig szépen lassan elkezdtek felkészülni arra, hogy nukleáris konfliktus robbanhat ki a koreai félszigeten.

Az Amerikai elnök csalódottságát fejezte ki Kínával szemben, amiért az ázsiai hatalom – sajtóelentések szerint – olaj at juttat el Észak-Koreának. Tweetjében Donald Trump azt írta, hogy Kínát tetten érték.

Hírek szerint az illegális hajómozgásokat amerikai kémműholdak október óta mintegy harminc alkalommal rögzítették.

csökkenteni kell a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Észak-Koreába irányuló exportját.

Az ország félkatonai rendőri ereje, a Népi Fegyveres Rendőrség a Központi Katonai Bizottság irányítása alá kerül – azt pedig az elnök irányítja.

Tulajdonképpen egy tartalék haderőnek számít.

megszilárdította hatalmát a hadsereg felett,

Legalábbis azon londoni pénzügyi elemzők szerint, akik azt állítják, hogy 2030-ra Kínáé lesz a világ legnagyobb nemzetgazdasága a dollárban számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján. 2032-ben a világ négy legnagyobb gazdasága közül három ázsiai lesz.

Egyesült Államok és Kína 2030-ban cserél helyet a legnagyobb gazdaságok globális ranglistájának első két helyén.

A felső tízes mezőnybe a prognózis szerint 2032-re bekerül Dél-Korea és Indonézia, az első 25 közé pedig Tajvan, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Pakisztán.

Sikeresen tesztelték a világ legnagyobb kétéltű repülőgépét Kínában. Az AG600 típusú repülőgép 37 méter hosszú, szárnyfesztávolsága 38,8 méter.

A kétéltű a dél-kínai Kanton tartomány Csuhaj repülőteréről szállt fel, majd egy óra repülés után vissza is tért.

Az Ultra Vulgar Butcher (Ultravulgár Hentes) művésznéven tevékenykedő Vu Kan aktivista ellen egy tiencsini bíróság hozta meg az ítéletet. Vu Kant 2015 májusában vették őrizetbe.

Legalább 10 ezer halottja volt a Tienanmen téri mészárlásnak 1989-ben, ez derült ki egy most nyilvánosságra hozott brit dokumentumból. A téren a kínai katonák a tömegbe lőttek, majd tankokkal a demokráciát követelő tüntetők közé hajtottak.

tankokkal a tüntetők közé hajtottak.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA