Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

Kína: nyolc évet kapott a kormánykritikus blogger

0

Az Ultra Vulgar Butcher (Ultravulgár Hentes) művésznéven tevékenykedő Vu Kan aktivista ellen egy tiencsini bíróság hozta meg az ítéletet. Vu Kant 2015 májusában vették őrizetbe.

A blogger gyakran tiltakozott a Kínában meglehetősen kényes témának számító kormányzati visszaélések ellen egyaránt online felületeken és utcai tüntetések formájában.

A bíróság szerint Vu bírálta Kína politikai rendszerét az interneten, utcai performanszaival pedig felforgató tevékenységet végzett, illetve

sértegette az embereket és hamis információkat terjesztett.

Az ítélőszék szerint a blogger aláásta a pártállamot, meg akarta dönteni az úgynevezett szocialista rendszert Kínában, és súlyos károkat okozott az ország nemzetbiztonságában és társadalmi rendjében.

A másként gondolkodókkal szemben folytatott kormányzati fellépésben mindeddig legalább 709 aktivistát és jogvédőt vettek őrizetbe Kínában.

Sokkal többen haltak meg a Tienanmen téren, mint eddig gondolták

1

Legalább 10 ezer halottja volt a Tienanmen téri mészárlásnak 1989-ben, ez derült ki egy most nyilvánosságra hozott brit dokumentumból. A téren a kínai katonák a tömegbe lőttek, majd tankokkal a demokráciát követelő tüntetők közé hajtottak.

Forrás: Flickr / Michael Mandiberg

A nyolcvanas években indult egy liberális politikai változásokat követelő diákmozgalom a kommunista Kínában. A letartóztatások miatt a mozgalom meggyengült, de 1989-ben újra erőre kapott. Májusban Mihail Gorbacsov Pekingbe látogatott, ezután naponta több százezren tüntettek Pekingben a Tienanmen téren, vagyis a Mennyei Béke terén.

A kínai vezetők június 4-én úgy döntöttek, véget kell vetni a tüntetéseknek. A katonák a tömegbe lőttek, majd

tankokkal a tüntetők közé hajtottak.

A kínai vezetés a hónap végén azt közölte: 200 civil és a rendvédelmi erők több tucatnyi tagja halt meg. Nem hivatalosan több száz áldozatról beszéltek. Most azonban előkerült Nagy-Britannia akkori pekingi nagykövete, Alan Donald titkos távirata, amelyet az AFP is elolvashatott. Ebben azt írja:

„A legszerényebb becslés szerint minimum 10 ezren haltak meg”.

Jean-Pierre Cabestan a hongkongi Baptista Egyetem Kína-szakértője szerint hiteles a brit nagykövet által közölt szám. Az Egyesült Államokban az utóbbi években a titkosítás alól feloldott dokumentumok szinten hasonló nagyságrendről számolnak be.

Alan Donald azt írja: amikor megérkeztek a katonák,

„a diákok azt hitték, hogy még egy órájuk van távozni, de a páncélosok öt perc múlva rájuk támadtak”.

A távirat szerint „a hadsereg csapatszállító páncélos járművei tüzet nyitottak a tömegre (…), mielőtt átgázoltak volna rajta”. A nagykövet „egy közeli baráttól, az államtanács egyik jelenlegi tagjától” kapta az értesülést.

Néhány hónapja az is kiderült, hogy Alan Donald már egy májusi táviratában írt arról, hogy a kínai vezetés arra készül, hogy a tüntetők közé lőjön. Kérte, hogy ezt az értesülést osszák meg Margaret Thatcher miniszterelnökkel is. Ez meg is történt. Thatcher két héttel később, a mészárlás után azt mondta: „megrázta és felháborította” a hír.

Moszkva és Peking hidegháborús mentalitással vádolja Washingtont

0

Az Egyesült Államoknak két stratégiai ellenfele van: Kína és Oroszország – állapította meg a Trump-kormányzat által nemrég kiadott dokumentum, amely Washington diplomáciájának fő irányát jelzi.

Kína ki akarja szorítani az Egyesült Államokat Ázsiából, Oroszország pedig a NATO szövetségesek megosztására törekszik- olvasható a hivatalos amerikai nyilatkozatban.
Ez egyben egy finom figyelmeztetés is lehet Putyin barátainak a NATO-ban: mindenekelőtt Törökországnak és Magyarországnak. Dmitrij Peskov orosz szóvivő közölte, hogy Oroszország nem stratégiai ellenfele az Egyesült Államoknak. Egyben emlékeztetett arra, hogy nemrég a CIA információi alapján fogtak el egy iszlamista csoportot, amelyik terrorakciókat készített elő Szentpéterváron. Az orosz sajtó „hidegháborús mentalitással” és „imperialista magatartással” vádolja Washingtont.

Az „amerikai imperializmusról” már majdnem úgy írogatnak, mint ahogyan a Pravda szokott a szovjet időkben …

Pekingben szintén rossz néven vették, hogy Kínát az USA stratégiai ellenfelének nevezték. A külügy szóvivője elmondása szerint Peking más nagyhatalmak rovására nem kívánnak érvényesülni a világban, de Kína természetesen kiáll saját jogainak a védelme érdekében. Trump elnök nemrég Pekingben járt és ott egészen más húrokat pengetett. A kínaiak is „vették a lapot” és az Egyesült Államok elnökét a hatalom központjában, az egykori császári palota területén látták vendégül.
Csakhogy a stratégiai koncepciót nem az elnök alakítja a Fehér Házban, hanem a tanácsadói gárda, amely gyanakodva tekint Moszkvára és Pekingre egyaránt. Washingtonban úgy vélik: Oroszország fenyegeti a NATO keleti határait, illetve azokat az államokat, amelyek Nyugat-barát politikát folytatnak a térségben. Elsősorban Ukrajnára gondolnak és a Krím-félszigetre, amelyet Moszkva egy népszavazást követően annektált.
Mindhárom nagyhatalom a korábbinál sokkal intenzívebb fegyverkezésbe kezdett. Pekingben kifejezetten háborús helyzetre készítik fel a lakosságot mondván az Egyesült Államok bármikor megelőző csapást mérhet Észak-Koreára és ebből akár atomháború is kerekedhet. Kína azt szeretné, ha az USA csökkentené katonai jelenlétét Ázsiában. Az USA szövetségesei, Japán és Dél-Korea viszont kifejezetten ragaszkodnak az Egyesült Államok katonai egységeihez.
Ezt a két kelet-ázsiai állam vezetőinek találkozóján nemrégiben megerősítették. Szerintük Észak-Korea fenyegetésével szemben ugyanis csakis az amerikaiak hadsereg jelenthet igazi védelmet és elrettentő erőt. A három nagyhatalom egymáshoz fűződő viszonya a jövőben meghatározó lehet az egész világ számára.

Trump: Oroszország és Kína a legnagyobb ellenfél

0

Ezt a két országot emelte ki az amerikai elnök, aki most tette közzé első nemzetbiztonsági stratégiáját.

A dokumentum szerint Oroszország és Kína is kihívást jelent az Egyesült Államok erejére, biztonságára és gazdasági virágzására nézve.

„Eltökéltek abban, hogy a gazdaságot kevésbé szabaddá és kevésbé igazságossá tegyék, növeljék katonai erejüket, illetve

uralják az információ- és adatáramlást,

hogy így elnyomhassák lakosságukat és kiterjeszthessék befolyásukat” – ezt írják a stratégiában, amely Iránt és Észak-Koreát is veszélyforrásként nevezi meg. Államok mellett olyan szervezetek is szerepelnek ezen a listán, mint például az Iszlám Állam.

Trump korábban igyekezett jobb kapcsolatot kiépíteni Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökkel – kevés sikerrel, most mindkét állam úgy jelenik meg a dokumentumban, mint amelyek

az amerikai érdekekkel ellentétesen akarják formálni a világot.

A stratégiát bemutató beszédében Trump azt mondta: Amerikában új vezetés van, új stratégiával és új reménnyel.

Mesterséges intelligenciát kutató központot nyit a Google Kínában

0

Ez lesz az első ilyen központ Ázsiában, a lépés több szempontból is különös.

Ez már az ötödik hasonló Google-létesítmény lesz a világon, a többi központ Londonban, New Yorkban, Torontoban és Zürichben működik.

A cégóriás helyi munkaerőt alkalmazna Kínában,

a kutatások pedig számos technológiára hatással lehetnek,

az önvezető autóktól kezdve a gyári automatizáción át egészen az arcfelismerő szoftverekig.

Ez utóbbi némi aggodalomra adhat okot, ugyanis a Wired egy közelmúltban publikált anyagából kiderült, hogy a Kínai Kommunista Párt minden valószínűség szerint egy totális online megfigyelésen alapuló, Orwell 1984-jére kísértetiesen hasonlító rendszerrel számolná fel az ország lakóinak privát szféráját.

A Kínai Népköztársaság vezetése már júliusban bejelentette, hogy nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a mesterséges intelligenciára a jövőben, hogy felzárkózzanak az Egyesült Államokhoz.

A helyzet visszásságát jól illusztrálja, hogy miközben a Google központot nyitna, illetve két irodájuk is van az országban, több mint 600 alkalmazottal,

a keresőjüket és egyéb szolgáltatásaikat továbbra sem használhatják a kínaiak,

ugyanis azok központilag le vannak tiltva.

Kína Észak-Korea összeomlására számít? – Menekülttáborok épülnek a határon

0

A brit sajtó (a Financial Times és a Guardian) megszerzett egy olyan belső dokumentumot Kínából, mely öt nagy menekülttábor felállítását rendeli el Észak-Korea határai mentén. A két államnak több mint 1400 kilométeres közös határa van.

Pekingben hivatalosan cáfolják, hogy utasítást adtak volna ilyen táborok megépítésére, de Csilin tartományban, mely közvetlenül szomszédos Észak Koreával, nemrég kisokost jelentetett meg a helyi vezetés arról, hogy mi a teendő nukleáris támadás esetén. Sokan bírálták a helyi vezetést pánikkeltés miatt, de Pekingben a központ megvédte a helyi elvtársakat, mondván: minden eshetőségre fel kell készülni Észak-Korea határainak közelében.

Donald Trump amerikai elnök rendszeresen katonai megelőző csapással fenyegetőzik. Nikki Haley, az USA ENSZ-nagykövete nemrég kijelentette: ha Kína nem rendszabályozza meg Észak-Koreát, akkor a saját kezükbe veszik az ügyet. Ha háború lesz, akkor menekültáradat indulhat el Észak-Koreából Kína felé. Ekkor lehet szükség az öt menekülttáborra.

Kínai kisokos: mit tegyünk atomtámadás esetén?

0

Ugorjunk a folyóba, ha látjuk a gyilkos felvillanást – ezt tanácsolják a kínaiaknak az Észak Koreával határos Csilin tartományban. Ahol kitört a pánik miután a központi pártlap  ismertette a kisokos jó tanácsait.

Eszerint ötféle veszély fenyeget nukleáris támadás esetén:

1/ a gyilkos felvillanás

2/ sokkoló erejű léghullámok

3/ sugárzás

4/ elektromágneses sugárzás

5/ nukleáris részecske hatás

Az első három azonnal halált okozhat- közli a megnyugtató hírt a kínaiakkal a kommunista párt helyi lapja. Amely nem hallgatja el, hogy Hirosimában a város 80 százaléka elpusztult és a halottak száma meghaladta a 70 ezret…

El innen, de hova?- kérdezte egy kétségbeesett családanya a kínai Facebookon. Peking is lőtávolban van, akkor hol lehetünk biztonságban ?- tudakolta egy másik rémült polgártárs a kínai társas oldalon. Miért kelt pánikot?- rótták meg az újságot a felelős elvtársak. Nagyon helyes, hogy felkészítik a lakosságot a nukleáris veszélyre!- védte meg a pártlapot a pekingi központ.

A Global Times című angol nyelvű újság, mely a központi vezetés nézeteit tükrözi, közölte, hogy kiéleződött a feszültség a koreai félszigeten.

Ez pedig azzal a veszéllyel járhat, hogy a konfliktusban akár nukleáris fegyvereket is bevethetnek. Mindezt akkor közlik Pekingben amikor az eddigi legnagyobb amerikai – dél-koreai hadgyakorlat zajlik a koreai félszigeten. Észak Koreában pedig kijelentik: ez már nyílt háborús fenyegetés!

Kína azt javasolta az Egyesült Államoknak, hogy ne rendezzen nagy hadgyakorlatot.

Cserébe Peking rábeszélte volna Észak Koreát arra, hogy állítsa le a nukleáris és rakéta kísérleteit. Trump nem fogadta meg a kínaiak tanácsát. Épp ez aggasztja Pekinget, ahol még emlékeznek rá, hogy a koreai háború idején /1950-1953/ az amerikai főparancsnok, Douglas MacArthur tábornok kérte az elnököt, engedélyezze az atomfegyver bevetését!

Truman elnök másként döntött: kirúgta a második világháború hősét, és nem dobtak le atombombát sem Észak Koreában sem pedig Kínában. Most viszont Donald Trump ül a Fehér Házban …

Az egyenlőtlenség felrobbanthatja az ázsiai fejlődési modelleket

0

Kínában és Indonéziában az emberek 90%-a, a Fülöp szigeteken valamivel több mint 50%-a véli úgy, hogy valamit tenni kell a társadalmi egy egyenlőtlenség fokozódása ellen – olvasható a Világbank friss jelentésében, mely a globális gazdaság legsikeresebb régiójával, Ázsia keleti részével foglalkozik.

Az elmúlt években a kelet-ázsiai térség, Kínával az élen, elképesztő eredményeket ért el, és ebből a lakosság jelentős része is sokat profitált. Valamivel több mint 500 millió ember vergődött ki a szegénységből és csatlakozott a korábban igen vékony középosztályhoz.

Ma már a lakosság 60%-a a szegénységi küszöb felett él

– ez óriási eredmény hiszen 2002-ben ez a szám még csak 20% volt.

Csakhogy ezzel párhuzamosan az elit elképesztő mértékben gazdagodott meg. A felső 5% évi 400 dollárral növelte meg a jövedelmét, miközben az alsó 20% esetében ez a mennyiség mindössze 30 dollár volt. Vagyis mindenki jól járt, de nagyon eltérő mértékben, ami nem kevés elégedetlenséget szült az országban.

Ez a vörös szem betegség, ahogyan Kínában az irigységet nevezik.

Ezért is indította meg a korrupció ellenes kampányát Hszi Csin-ping kínai elnök, aki nem kímélte a politikai elitet sem. Sőt, a kínai sajtó hozzátette: a legfelső vezetés egykori tagja, aki korábban a belügy főnöke volt, 90 milliárd jüanos (körülbelül 12,5 milliárd dollár) családi vagyonnal rendelkezett. Ez viszont egyáltalán nem tetszik a lakosság többségének, amelynek jelentős része még mindig nagyon szerény körülmények között él és gyakran a spórolást választja.

A kelet-ázsiai országokban fennáll az a veszély, hogy valaki előbb öregszik meg, minthogy annyi pénzt gyűjt össze amennyi a tisztes öregséghez kell. Ezekben az országokban a nyugdíj rendszer alig-alig működik, az egészségügyi szolgáltatások is hihetetlenül drágák a fizetésekhez képest. Ingyenes vagy olcsó állami egészségügy csak vágyálom ebben a régióban.

Kína olcsón felvásárolja Kelet-Európát?

0

Ezzel a címmel jelent meg Balogh S. Éva legújabb blogja a Hungarian Spectrumon. Ebben a szerző részletesen idéz szakértőket, akik megkérdőjelezik például a Belgrád-Budapest vasútvonal felújításának ésszerűségét. Ezenkívül kitér arra is, hogy Kína érdekövezetekre szeretne hitelekkel szert tenni, az unió gyanakvóan szemléli az eseményeket, Orbán Viktor viszont minden alkalmat kihasznál, hogy borsot törjön a liberális demokráciák orra alá.

Is China buying up Eastern Europe on the cheap?

It was in May of this year that I wrote a post about Chinese plans for the reorganization of the global economy and Hungary’s role in this scheme. At that time, I outlined Chinese plans for the modernization of the Budapest-Belgrade-Skopje-Athens-Piraeus railroad line, announced in December 2014. The Hungarian section, which runs between Soroksár, just south of Budapest, and Kelebia, on the Serbian border, is 166 km. long and will cost 750 billion forints or $2.85 billion. It will be built with the help of a 20-year Chinese loan at 2.5% interest, which will cover 85% of the cost.

The contracting entity is the Chinese-Hungarian Railway Nonprofit Ltd., which was set up about a year ago. (I don’t know whether it chose nonprofit status to avoid paying taxes or to admit that the line would never turn a profit.) The state-owned China Railway International Corporation and China Railway International Group hold 85% of the Chinese-Hungarian Railway and the Hungarian State Railways (MÁV) holds 15%. The deal was structured as an EPC (“Engineering, Procurement, and Construction”), whereby the EPC contractor is made responsible for all activities–from design, procurement, and construction to the commissioning and handover of the project to the end-user or owner.

According to Hungarian economists, this deal is good only for China. The line is barely used for passenger trains and it touches only one small city, with a population of 27,000. Clearly, it was designed for freight trains that haul Chinese goods from the port city of Piraeus through the Balkans to Hungary. Since China isn’t sinking any money into the project, if the rail line is a flop, it is nothing off the skin of the Chinese. Hungary would be left holding the bag. According to some critics, the Belgrade-Budapest line will be the world’s most expensive, and if the project fails, Hungary will never be able to recoup its investment. HVG’s Benjámin Zelki figured that perhaps after 2,400 years the line might be profitable. I don’t think he meant it as a joke.

Viktor Orbán’s decision to get a loan from China when the European Union is quite willing to give money for the development of Pan-European corridors can be explained by the unprofitability of the project. It is unlikely that he would have gotten money from Brussels for such a financially hopeless project. The lure of the project, if it ever becomes reality, is that China might use Hungary as a distribution hub. For that  elusive prospect, the Orbán government is ready to get involved in this risky venture.

Of course, there is a good possibility that nothing will come of the whole project. The Chinese have offered Hungary many enticing deals, including a loan for a railroad line between the Ferenc Liszt Airport and downtown Budapest, but nothing came of it. Beijing also offered loans for building railroad lines in Greece, Macedonia, and Serbia, but none of these projects got off the ground.

The European Union is not all happy about Viktor Orbán’s close “strategic partnership” with China. First, just like with the Paks II Nuclear Power Plant, there were no competitive bids. Therefore, about a year ago the project was put on hold when infringement procedures were launched against Hungary. The latest news is that Hungary announced on Monday that it would publish a new procurement tender for its section of the line. As HVG put it, “there is no escape” from this monstrous project.

Another, more serious political consideration makes the European Union suspicious of Viktor Orbán, who hosted Li Keqiang for the sixth annual meeting of the Cooperation between China and Central and Eastern European Countries or “16+1.” Eleven of these countries are member states of the European Union. According to The Financial Times, Brussels is rattled as China reaches out to Eastern Europe because “some of the arrangements between China and these countries are touching on EU competences, or they are going into new areas where there are already initiatives between the EU and China.” They are worried about Chinese influence in the region. Diplomats fear that closer Chinese-East European relations could undermine Brussels’ effectiveness in dealing with China. According to Forbes, China is in the midst of buying “Eastern Europe on the cheap” while Viktor Orbán is using the occasion to “poke Western Europe in the eye.”

According to Süddeutsche Zeitung, China knows the weak spots and fault lines in Europe, and therefore in the last five years it has developed close relations with the “16+1” club. “There is mighty China with 16 dwarfs, receiving lucrative orders.” With investment they are buying influence. The European Union must recognize how the internal divisions and contradictions weaken it in the eyes of the outside world. The article specifically mentions Viktor Orbán and Miloš Zeman, whom it describes as the most vulnerable political leaders to the siren voices of the Far East because they are “representatives of secluded societies.” They believe that in China “they find not only sponsors but also allies in the fight against liberal democracy.”

Yes, Viktor Orbán has committed his country to another risky venture. But since work will begin on the rail line only after 2020, there is always the faint hope that the whole project will die, as so many other Chinese ventures did.

NOVEMBER 29, 2017

Felgyújtotta magát egy tibeti szerzetes Kínában

0

A 63 éves buddhista szerzetes az ellen tiltakozott, hogy hazája nagy részét Kína megszállva tartja.

A londoni székhelyű Free Tibet (Szabad Tibet) szervezet közleményében a szerzetes egyik barátjára hivatkoztak, aki szerint a 63 éves Tenga vasárnap a Szecsuan tartománybeli Kardze megyében lobbantotta lángra ruháját,

miközben azt kiabálta, hogy

„Szabadságot akarunk Tibetben”.

A biztonsági erők eloltották a tüzet, a férfit pedig elvitték. Egyelőre nem tudni, hogy túlélte-e az önégetést.

Mintegy 150 tibeti áldozta fel magát 2009 óta. Április óta ez volt az első önégetés a régió tibeti buddhista közösségében.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK