Kezdőlap Címkék Kiemelt státusz

Címke: kiemelt státusz

Szerbiában ugyanaz történik, mint Ukrajnában, de a magyar kormány nem reagál?

0

Amikor nemzetpolitikáról van szó és külhoni magyarokról, a legnagyobb sikerek között említik a Szerbiában megvalósult kulturális autonómiát. Magyarra lefordítva: az ott élő kisebbségeknek önálló nemzeti tanácsaik vannak, amelyek eddig saját hatáskörben felügyelhettek oktatási, kulturális és tájékoztatási intézményeket. Mindeddig, mert a most közvitára bocsátott módosítás mindezt elvenné tőlük, sőt jegyzőkönyveiket ezentúl államnyelven is vezetniük kellene.

Az ellenzéki vajdasági Magyar Mozgalom szerint „megalázó és elfogadhatatlan a nemzeti tanácsok tervezett módosítása”. A mozgalom úgy látja, hogy mindez „látványos kudarca annak a megalkuvó kisebbségi politizálásnak, amelyet Pásztor István vezetésével folytat a Vajdasági Magyar Szövetség“. Másrészt: „ebben a kérdésben nem kerülhető meg a magyar kormány felelőssége sem, amely határozottan fellép, ha például Ukrajnában durván megsértik az anyanyelv használatára való jogot, ugyanakkor „az állítólagos történelmi magyar-szerb barátságra hivatkozva (mindeddig) s

szó nélkül hagyja és némán eltűri, ha ugyanez történik Szerbiában“.

Egyébként november közepe óta van közvitán Szerbiában a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási javaslata.

Korábban az ország alkotmánybírósága, a kisebbségiek minden tiltakozása ellenére, már kurtította a kulturális autonómia letéteményeseinek, a nemzeti tanácsoknak a hatáskörét.

A mostani javaslatok viszont már annyit jelentenének, hogy a gyakorlatban megvalósul a nemzeti közösségi autonómia teljes állami gyámság alá helyezése.

Két lényeges eleme van a változtatásoknak.

Az egyik szerint a nemzeti tanácsok működésének kétnyelvűvé kellene válnia,

ami azt jelenti, hogy a nemzeti tanácsok üléseinek jegyzőkönyvét,

valamint minden nemzeti tanácsi határozatot magyar és szerb nyelven kellene elkészíteni, és az elfogadásukat követő 15 napon belül el kellene juttatni az államigazgatási és önkormányzati minisztériumhoz, valamint közzé kellene azokat tenni a nemzeti tanács kétnyelvű honlapján is. Tehát ahelyett, hogy a szerb állam a kisebbségi nyelvek egyenrangú használatának előmozdítását tűzné ki célul, a törvénymódosítással a szerb nyelv egyenrangú használatát vezeti be a nemzeti tanácsok életébe“.

Sőt, ha a szerb fordítás nem jelenne meg az összes követelt felületen, akkor a tanácselnököt pénzbírsággal sújtják. A Jugoszláviában/Szerbiában élő kisebbségek közösségi emlékezetébe belevésődött a két világháború közötti plakátok szövege: Govori državnim jezikom! Vagyis: Beszélj államnyelven!

A másik lényeges tétel első látásra csak terminológiai probléma, hiszen a nemzeti tanácsoknak ezentúl nem hatásköre lenne, hanem felhatalmazása. De: a Magyar Nemzeti Tanács által a magyar közösség szempontjából kiemelt jelentőségűnek nyilvánított intézmények egész sora veszítené el ezáltal kiemelt jellegét. A kiemelt jelentőségű státuszt ezentúl az adott intézmény nem a nemzeti tanácsi döntéssel, hanem az alapító okiratának a módosításával nyerné el. Az alapító okiratokat meg a helyi önkormányzatok hagyják jóvá és

a nem magyar többségű városokban (ilyen Szabadka vagy Újvidék) a többség ezt simán megszavazza.

És máris lőttek a kiemelt jelentőségű státusz nyújtotta védelemnek. Ami a kisebbségvédelem lényege.

Remélhetőleg az ukrán oktatási törvényre annyira érzékeny Orbán-kormány Szerbiát is óva inti. Vagy feláldozza a vajdasági magyar kisebbségi érdekeket a virágzó szerb-magyar együttműködés oltárán?

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!