Cáfolta a Független Hírügynökségnek Baldauf László, a CBA alapítója, hogy eladna több üzletet.
Baldauf László MTI Fotó: Kovács Attila
A Portfolio írta meg, hogy forrásaik szerint a CBA-alapító Baldauf László, az üzlet volt elnöke, mostani tiszteletbeli elnöke már el is adta budapesti, Blaha Lujza téri boltját a Lidlnek, és más boltokról is tárgyal.
Baldauf a Portfoliónak nem nyilatkozott, a Független Hírügynökségnek azonban most azt mondta: „Semmit nem adok el!” Úgy fogalmazott:
„Részletekbe nem szeretnék bocsátkozni, de azt muszáj leszögeznem, hogy semmit nem kívánok eladni, nem volt és nincs is ilyen tervem.”
A Lidllel folytatott tárgyalásokról mindössze annyit volt hajlandó elárulni: folynak tárgyalások, de egyelőre semmilyen konkrétumot nem tud és nem is akar említeni. Azt mondta: mihelyst van valami megállapodás, közleményt fog megjelentetni.
Erről tárgyalt Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár.
Magyar Levente a Magyar-Marokkói Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság ülésén vett részt, Rabatból az MTI-nek telefonon azt mondta, hogy a magyar-marokkói partnerség sikerre hivatott együttműködés.
A tárgyalások egyik fő témája a turizmus volt,
idén két új légi járat, a Budapest-Marrákesh, és a Budapest-Agadir indult az országok között.
Ez azonban nem elég, ezért tárgyaltak a még hiányzó Budapest-Casablanca járat elindításáról is. Ha ez sikerül, akkor lesz szerinte elégséges szinten a két ország közvetlen összeköttetése, mivel jelenleg félnapos program eljutni átszállással Budapestről Casablancába.
Azt is mondta:
a turizmus fellendítésére előkészítenek egy-egy kampányt is a két országban a másikról.
A másik kiemelt területnek a mezőgazdaságot nevezte, mivel a téli időszakban számos zöldség vagy gyümölcs van, ami Magyarországon nem terem meg, Marokkóban viszont igen. Hamarosan konkrét projektek valósulhatnak meg a vízgazdálkodás vagy a halkultúra területén is, jelenleg fél tucat van előkészítés alatt.
Arról is beszélt, hogy jelenleg 100 marokkói diák vesz részt magyar állami ösztöndíjprogramban, ennek bővítésére van igény, és a kormány is nyitott rá.
Japánt, Dél-Koreát, Kínát, Vietnamot és a Fülöp-szigeteket keresi fel. Vele tart Mike Pence alelnök, Rex Tillerson külügyminiszter és James Mattis védelmi miniszter is.
Az egyre több hazai botrány után Fehér Ház úgy állítja be az utazást, hogy Trump megmutathatja jó kapcsolatát Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Abe Sindzó japán miniszterelnökkel. A New York Times szerint ez Japánban még sikerülhet is, Abe ugyanis amellett, hogy jobb szabadkereskedelmi megállapodást akar, növelné a nyomást Észak-Koreán.
Az Egyesült Államok azt is tervezi, hogy a terrorizmust támogató államok listájára teszi Észak-Koreát.
Kínában viszont Trump gondban lehet, a lap szerint az orosz vizsgálat is megnehezíti, hogy ott bármilyen eredményt érjen el. Pedig az ország kulcsszereplő a koreai kérdésben.
Tanácsadói szerint Trump arra is készül, hogy Vietnamban egy új regionális együttműködésről beszéljen, amelyet eredetileg a japánok vetettek fel, és a három térségbeli demokratikus nagyhatalom, Japán, Ausztrália és India, Kína kordában tartását célzó szövetsége lehetne. Az más kérdés, hogy ezt hogyan fogadják majd, miután
az USA nemrég kilépett a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból.
Mindenesetre az biztos, hogy amerikai elnök nem tett ilyen hosszú hivatalos látogatást Ázsiában 1991 óta – az akkor azzal ért véget, hogy George Bush (az idősebb) beteg lett és összeesett.
November 1-jén új fejezet nyílik az Európai Unió és Kuba kapcsolataiban: ideiglenesen hatályba lép a Politikai Párbeszéd és Együttműködési Megállapodás. Az EU és Kuba valaha volt első megállapodása három fő fejezet köré csoportosítja az együttműködést: a politikai párbeszéd, az ágazati együttműködés és a kereskedelem a három nevesített terület.
Tavaly decemberben írta a alá az EU és Kuba a megállapodást, amelyet az idén júliusban hagyott jóvá az Európai Parlament. Az egyezmény zömét már most csütörtökön elkezdik alkalmazni, bár hatályba teljes egészében csak azt követően lép, miután a tagállamok mind ratifikálták. Kuba volt a térség egyetlen országa, amellyel az EU nem kötött ilyen megállapodást.
AZ Európai Unió és Kuba megállapodásának a célja a kubai gazdasági és társadalmi átmenet támogatása. Elősegíti a párbeszédet és az együttműködést a fenntartható fejlődés, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának ösztönzése, valamint a globális kihívásokra adott közös megoldások kidolgozása céljából – írták a tavaly decemberi közleményben. A megállapodás gyakorlatba ültetésébe a szándékok szerint bevonják az összes lehetséges szereplőt, beleértve a közszférát, a helyi hatóságokat, a civil társadalom és a magánszektor képviselőit, valamint a nemzetközi szervezeteket és ügynökségeiket.
Kereskedelmi kapcsolatok
Az együttműködés nevesített három területének egyike a kereskedelem. Ami igen fontos volt eddig is Kuba számára, hiszen
az EU a második legjelentősebb kereskedelmi partnere a karibi országnak, ráadásul a legnagyobb működőtőke-befektetője.
Uniós befektetések elsősorban az idegenforgalomban, az építőiparban, a könnyűiparban és az agrárgazdaságban vannak. A Kubába látogató turisták harmada uniós állampolgár.
Tavaly az EU exportja Kubába 2,04 milliárd euróra rúgott, importja ennek töredékét, 0,41 milliárd eurót tett ki. Kuba legfontosabb kiviteli cikkei a mezőgazdasági termények, italok, dohány és ásványi fűtőanyagok.
Ami a magyar-kubai kereskedelmi kapcsolatokat illeti – ezek elenyészőknek mondhatók. Tavaly az egész magyar kivitel nem érte el a kétmillió eurót.
Forrás: KSH
Kivitelünknek a legnagyobb része feldolgozott termék, valamint a gépek és szállítóezközök. Alig mérhető exportot bonyolítunk energiahordozóból és élelmiszerből. Az idén egyébként valószínűleg nőni fog az export – legalábbis az első félév adatai erre utalnak.
Importunk jókora kilengéseket mutat, ahogy az az alábbi grafikonból is látszik.
Ma szavazhat az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Észak-Korea elleni újabb lépésekről. Ezek jóval túlmennének a legutóbbi szankciókon. Közben Phenjanban atomtudósok és -mérnökök részvételével tartották meg a nemzeti ünnepi bankettet. Tűzijáték volt, de az újabb atomkísérlet vagy rakétakilövés elmaradt.
Észak Korea – némileg meglepő módon – nem egy újabb (vagy több újabb) rakétakísérlettel köszöntötte fennállásának a 69. évfordulóját a hétvégén. Ám azért a nemzeti ünnepnek sok köze volt a rakétaprogramhoz. A New York Times – a hivatalos észak-koreai hírügynökségre hivatkozva – arról írt, hogy az ország vezére ez alkalomból Szöulba invitálta a programban kulcsszerepet játszó atomtudósokat és mérnököket. A jelentés szerint az emberek ovációval köszöntötték a meghívottakat a múlt heti földalatti kísérleti atomrobbantás színhelyéről a fővárosba vezető útjuk során, majd a fővárosban hősöknek kijáró tisztelettel fogadták őket.
Az újabb robbantás és/vagy rakétakilövés ezúttal még nem következett be – pedig ettől tart a világ, elsősorban is Dél-Korea, amely szerint
hamarosan ismét valamilyen északi akció várható.
Különös tekintettel arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb, még keményebb szankcióka fontolgat Phenjan ellen. Az Egyesült Államok a héten jelezte, s pénteken hivatalosan is lépett, s a korábbiaknál is szigorúbb szankciókat kért Észak-Korea ellen.
A határozattervezetben olajembargót, Kim Dzsong Un észak-koreai vezető javainak befagyasztását, az észak-koreai textilexport embargóját és az észak-koreai vendégmunkásoknak történő kifizetések visszatartását követeli Washington.
ENSZ-diplomaták nem zárják ki, hogy Kína és Oroszország megvétózza az újabb határozattervezetet, mindenesetre Washington erőteljes lobbizásba fogott az elfogadás érdekében – írja az MTI. A szavazást már hétfőn szeretnék megejteni.
Megszegett szankciók
Az, hogy Kína esetleg megvétózza, nem jelentene túlságosan nagy meglepetést, hiszen az az egyik olyan ország, amely az ENSZ-szankciók ellenére is folytat illegális kereskedelmet Észak-Koreával. Legalábbis a szankciók betartását ellenőrző testület szerint, amelynek jelentése azt rögzíti, hogy
Észak-Korea az idén március és augusztus között összesen 270 millió dollár értékben exportált szenet, vasat és egyéb árucikkeket a többi között Kínába, Indiába, Malajziába és Srí Lankára.
A nyolctagú testület jelentése a hétvégén látott napvilágot, s e szerint Phenjan nem csak az árucsereforgalomra hozott szankciókat játssza ki, hanem a fegyverkereskedelem, a szállítás és a pénzügyek terén is.
Talán még ennél is fenyegetőbbnek tűnik a jelentésnek az a megállapítása, mely szerint Észak-Korea fegyverekben alkalmazható hasadóanyagot állít elő meglévő atomerőműjében, építkezik egy nukleáris kísérleti központban és uránbányát készül nyitni.
Magyar kapcsolatok
Magyarországnak vajmi kevés külkereskedelmi kapcsolata van már Észak-Koreával, ahonnan importja gyakorlatilag tavaly egyáltalán nem volt, s exportot is alig-alig bonyolított. Mint a Központi Statisztika Hivatal adatbázisából kiderül, 2016-ban kivitelünk összesen mintegy 7,5 ezer dollárra rúgott, öt éve sem volt jelentős, de még azért meghaladta 163 ezer dollárt. Ugyanakkor import tavaly egyáltalán nem volt, igaz, egy évvel korábban még tetemes (mármint a fenti adatokhoz képest jelentős), közel félmillió dollár értékűt regisztráltak..
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
