Kezdőlap Címkék Jogállamiság

Címke: jogállamiság

Már nincs szó jogállamiságról az új EU javaslatban

Az Európai költségvetés védelme címet viseli az a csomagterv, melyet a német elnökség dolgozott ki annak érdekében, hogy mindenki minél gyorsabban elfogadja az uniós költségvetést és a válságkezelő programot.

A kompromisszumos javaslat, melyet a brüsszeli Politico megszerzett magán viseli Merkel kancellár kezenyomát. A kancellár asszony intézte el, hogy a németek végül is elfogadják a közös eladósodás gondolatát, és most ő sürget mindenkit a gyors elfogadásra, mert január elsején meg kell kezdődnie a kifizetéseknek. Erre minden tagállamnak nagy szüksége van, de különösen azoknak, ahol a koronavírus járvány a legnagyobb károkat okozta: Olaszország és Spanyolország áll ennek a listának az élén.

Magyarország és Lengyelország vétóval fenyegetett arra az esetre, ha a jogállamiság kritériumait az EU számonkérné a pénz fejében.

Az Európai parlament négy fő frakciója ragaszkodott ehhez, de a német elnökség reméli: a kompromisszumos javaslatot mindenki elfogadja. A renitens magyar és lengyel kormány éppúgy az Európai parlament.

Korábban Vera Jourova, a brüsszeli bizottság alelnöke még azzal fenyegette meg a renitens magyar és lengyel kormányt, hogy

„ha nem értenek a szép szóból, akkor majd megértik a pénz szavát!”

A kompromisszumos német javaslat elvetette ezt az opciót, de miért?

Az idő sürget

A gazdasági számok kétségbeejtőek: az EU tagállamai a legnagyobb válsággal néznek szembe, amely a második világháború vége óta kialakult. A koronavírus második hulláma végzett azzal az illúzióval, hogy gyorsan helyreáll a gazdaságok egyensúlya. Szeptemberben gyakorlatilag nulla volt a gazdasági növekedés az eurozónában. A keleti tagállamokban immár senki sem reménykedik abban, hogy idén pozitív GDP növekedést lenne képes produkálni. Vagyis az európai pénzek gyors kifizetésére egyre jobban szüksége van mindenkinek.

Igaz, hogy a Bundesbank elnöke figyelmeztetett mindenkit, hogy egyszeri alkalomról van szó vagyis Németország hosszú távon nem vállalja fel a gyengén teljesítő tagállamok adósságát (itt elsősorban Olaszországról van szó). Csakhogy a szigorú németek is meg vannak fogva: európai pénzek nélkül Olaszország csődbe mehet, és ez magával ránthatja az egész eurozónát.

A páriák együtt vétóznának, ha…

Kezdetben Orbán Viktor miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy a magyar parlament nem szavazza meg az uniós 750 milliárd eurós mentőcsomagot amennyiben a jogállamiság betartásához kötik a pénzek kifizetését.

Ursula von der Leyen a brüsszeli bizottság elnökasszonya nemrég arról beszélt, hogy maximálisan meg kell követelni a jogállamiság betartását a tagállamoktól. Az évértékelő beszéd elsősorban arra célzott: az európai adófizetők pénzét alaposan ellenőrizni kell!Most Lengyelországgal együtt már korábban is vétózhatnak: a csúcstalálkozó szintjén! Miért? Mert

Merkel dönt

Ursula von der Leyent újságírók megkérdezték Brüsszelben, hogy ezek után hogyan tovább? A brüsszeli bizottság elnöke átpasszolta a labdát a német elnökségnek és az Európai Parlamentnek mondván: nekik kell megállapodniuk. Vagyis Merkel kancellárnak kell megtalálni azt a formulát, amely mindenki számára elfogadható. Az Európai Parlament négy nagy frakciója elvben ragaszkodik ahhoz, hogy kössék jogállami normákhoz az uniós pénzek kifizetését. Magyarország és Lengyelország kormánya erről hallani sem akar. Tegyük hozzá, hogy mások sem, de ez ellen a két tagállam ellen folyik vizsgálódás ebben az ügyben. Az idő sürget, mert a gazdasági válság egyre mélyebb az egész Európai Unióban. Ez gyengíti a magyar és a lengyel kormány zsarolási pozícióját is: nekik is mind nagyobb szükségük van arra, hogy minél előbb nagy pénzek érkezzenek Brüsszelből.

Merkel kancellárnak tehát mielőbb meg kell találnia a varázs formulát, amely lehetővé teszi, hogy a már eldöntött mentőcsomag pénzei mielőbb megérkezzenek  a tagállamokba, ahol a huszonegyedik század legnagyobb válságával néznek szembe.

A mentőcsomag túl fontos ahhoz, hogy a jogállamisághoz kössék

Az Európai Parlament össze akarja kötni a válságkezelő mentőcsomagot a jogállamisággal, melyet Brüsszel szerint Magyarországon és Lengyelországban megsért a kormány.

A liberális Die Zeit véleménye az, hogy a pénzt, melynek a kiosztása sürgős, nem lenne jó politikai feltételekhez kötni, mert egész Európa egy óriási válság kellős közepén van. Minden bizonnyal ez Angela Merkel kancellár véleménye is, aki a vonakodó német elittel elfogadtatta a mentőcsomagot.

„Most nem késtünk el, időben döntöttünk a mentőcsomagról!”

– büszkélkedett joggal a brüsszeli bizottság elnökasszonya. Csakhogy a döntést még jóvá kell hagynia nemcsak az Európai Parlamentnek, de a tagállamok parlamentjeinek is. Ez zsarolási potenciált jelent Lengyelország és Magyarország kormánya számára.

Az idő pénz – ez még soha ennyire nem volt igaz. Ezért most a két renitens tagállam jogállamisága másodrangú kérdés. Különben pedig az autokrata rezsimek nem állnak jól – mutat rá a Die Zeit, amely felidézi Románia egykor erős emberének a bukását. Dragnea úgy irányította Romániát mint Kaczynski Lengyelországot. Még azt is el tudta érni, hogy egyik fő ellenfelét, Laura Codreanu-Kövesi korrupcióellenes főügyészt menesszék Bukarestben.

Most viszont mi a helyzet?

Dragnea börtönben míg Laura Codreanu-Kövesi az Európai ügyészség vezetője. Vagyis az idő egyáltalán nem biztos, hogy a jogállamiságot tudatosan megsértő populista rendszereknek dolgozik – véli a liberális Die Zeit.

Ki nyert és ki veszített?

Orbán Viktor, július 10- én a rádióinterjú során tömören vázolta álláspontját a többéves pénzügyi keretről (MFF), egyszerűbben az Európai Unió hétéves költségvetését. Valamint a pandémiás segély és kölcsön-programról az EU Next Generation (NGEU) programról.

Orbán azért indult magabiztosan Brüsszelbe, mert az olyan pénzügyi döntésekhez, mint például a költségvetés elfogadása, egyhangú döntés szükséges, és úgy tűnt, készen áll arra, hogy vétójogát használja.

  •  ha az alapok folyósítása nem „tisztességes”, vagyis ha szegényebb országok kevesebb pénzt kapnak, mint a gazdagabbak
  • ha a tagállamok nem dönthetik el maguk, hogy miként használják fel a többéves pénzügyi keretet és az NGEU-alapokat
  • ha a Magyarország ellen indított 7. cikk szerinti eljárás nem szűnik meg,
  • ha az EU továbbra is finanszírozza azokat a nem kormányzati szervezeteket, amelyek emberi és kisebbségi jogokkal foglalkoznak
  • ha a pénzeszközök elosztásának feltétele, hogy az ország tiszteletben tartsa a jogállamiságot

Néhány nappal később egy parlamenti frakció javaslatára az országgyűlés elfogadott egy határozatot amely ténylegesen megkötötte Orbán kezét. A Fidesz kormányt arra utasította, hogy megvétóznia kell a megállapodást, ha az nem felel meg előfeltételeinek. Négynapos fárasztó tárgyalások után

a magyar miniszterelnök aláírta a megállapodást, bár egyetlen követelését sem teljesítették.

Hogyan közölte az Orbán kormány ezt a nyilvánvaló kudarcot a magyar emberekkel?

Ami a pénzügyi igazságosság kérdését illeti, Orbán egy titokzatos további 3 milliárd euróra utalt, amely megmentette az országot a közvetlen megaláztatástól. A probléma az, hogy a megállapodás végleges szövegében nincs jele az extra pénznek, amelyet Orbán állítólag megkapott, bár a kohéziós alapok, különösen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) eloszlásakor 15 ország kapott bónuszt, mert „szembe kell nézniük az ágazatban a strukturális változások végrehajtásának szükségességével”. A 15 ország közül több magyar szomszéd volt: Szlovákia, Szlovénia, Ausztria és Horvátország. Az NGEU pénz felhasználása tekintetében

Magyarország csak központilag jóváhagyott projektekre kapott pénzt, amelyek a COVID-19 világjárvány okozta gazdasági károkhoz kapcsolódnak.

Nem olvasok semmit a nem kormányzati szervezetek sorsáról folytatott vitáról. De azt gyanítom, hogy a követelés annyira felháborító volt, hogy egyáltalán nem foglalkoztak vele. Ami a 7. cikk kérdését illeti, ha hiszünk Orbánnak, Angela Merkel kancellár megígérte, hogy az elkövetkező hat hónapban megvitatja az ügyet, de ezek megint csak Orbán szavai.

Tehát az öt igény közül legalább hármat vagy elutasítottak, vagy figyelmen kívül hagytak. A kommentátorok hevesen vitatják, hogy az Orbán Viktor számára feltétlenül szükségesnek tartott jogállamisághoz kötött kifizetések kérdése megjelenik e a dokumentumban, ugyanis szerintük

a megfogalmazás annyira kétértelmű, hogy Orbán Viktor és lengyel kollégája győzelemként éli meg a lefektetett szöveget.

Szerintem ez túlzó egyszerűsítése a szöveg értelmezésének.

A csúcstalálkozó kezdete előtt a legtöbb kommentátor meg volt győződve arról, hogy Orbán Viktor a tényleges eredménytől függetlenül diadalmas üzenettel tér vissza. Valójában nem emlékszem egyetlen alkalomra, amikor a miniszterelnök elismerte volna vereséget vagy akár visszakozást. De ezúttal, tekintettel a részletes fenyegetésekre, mindegyiket a Parlament követelte és azt írásban meg is erősítette, büszkélkedésének továbbra is az általánosítás szintjén kellett maradnia. Különösen szeretem azt állítását, miszerint „megvédtük nemzeti büszkeségünket” – a Fidesz média imádta ezt a mondatot.

Orbán Brüsszelbe ment, hogy megvédje saját érdekeit, nem pedig a nemzet büszkeségét.

Ő és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök még Brüsszelbe tartva állította, hogy „a csomagban nincs feltételrendszer a jogállamiság és a pénzeszközök folyósítása között”. Ennek az állításnak volt némi   alapja a megállapodás első tervezetét illetően mivel az A24 kijelentette: „Az Európai Tanács hangsúlyozza az Unió pénzügyi érdekeinek védelmének fontosságát. Az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. ” A két fogalom – az EU pénzügyi érdekeinek védelme és a jogállamiság tiszteletben tartása – nem volt kifejezetten összekapcsolva.

A szöveget később azonban a következőképpen módosították:

„Az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. Ezen háttér alapján bevezetik a költségvetés és a Next Generation EU védelmére vonatkozó feltételrendszert. Ebben az összefüggésben

a Bizottság intézkedéseket javasol a jogsértések esetére, amelyeket a Tanács minősített többséggel fogad el, „hozzáfűzve, hogy” az Európai Tanács külön tárgyalja meg részleteiben az ügyet „.

A Politico szerint, az egyik tisztviselő azt állította, hogy a kétértelműség szándékos. „Az új törvényszöveg lényege az volt, hogy elég egyértelművé tegye azt, hogy Orbán megmenthesse az arcát, de közben annyira egyértelművé is tegye – „bevezetik ” -, hogy szavazatával nem fogja túszul tartani a Tanácsot.”

Daniel Hegedűs a Politico-ban felvázolta az A24 lehetséges értelmezését a jogállamiságról. Habár Hegedűs egy korábbi cikkben első osztályú pesszimistaként mutatta be magát, ebben az mostani véleményben helyesbíti a lengyel-magyar teljes győzelemre vonatkozó állításait, mivel „bármi is lenne Budapest és Varsó értelmezése,

az Európai Tanács következtetései egyértelmű nyelvezetben megkötést tartalmaznak az EU forrásainak elosztása a jogállamiság tiszteletben tartása érdekében.

”Hegedüs, mint mások, meg van győződve arról, hogy a megfogalmazás valószínűleg szándékosan „rejtélyes és homályos – annyira, hogy lehetővé teszi a feltétel végrehajtásának nagyon eltérő értelmezését”.

A miniszterelnökök úgy tesznek, mintha boldogok lennének

Az első értelmezés, Orbán és Morawiecki értelmezése szerint a jogállamiság ügye az Európai Tanácson belül marad, ami valójában „a jogállamiság bármilyen formájának végét jelenti”. Ez az értelmezés egyértelműen téves. Aztán van egy második olvasat a szövegről, amely továbbra is kedvez lenne Lengyelországnak és Magyarországnak. Ebben az esetben a feltételrendszer, az Európai Tanács elnöke, Charles Michel által felvetett ötlet, módosítaná a Bizottság 2018-as javaslatát („Az EU költségvetésének védelme az általános jogállamisági hiányosságokkal szemben”) oly módon, hogy a szankciók kivetése helyett minősített többségre lenne szükség. Végül van egy harmadik értelmezés, amely súlyos csapást jelentene a lengyel és a magyar kormánynak. Ebben az esetben az Európai Tanács „minősített többséggel határoz a Bizottság 2018-os javaslatára vonatkozó egyhangúság helyett”.

Az A24 szöveg három lehetséges értelmezésének áttekintése után a szöveghez legközelebb eső harmadik értelmezésről van szó, amely az Európai Bizottságra utal, amely

„intézkedéseket fog javasolni a jogsértések esetén a Tanács minősített többséggel történő elfogadására.”

Zavaró azonban Hegedűs azon állítása, hogy „a német kancellár egy olyan megállapodást erőltetett Orbánra, amely nemcsak azt engedi, hogy Magyarország kibújhasson a hurokból, hanem gyenge és csak szimbolikus jogállami feltételrendszert eredményezzen.”

Azért szeretnék sokkal többet tudni a német kancellár és a magyar autokratikus uralkodó állítólagos összeesküvéséről.

Hungarian Spectrum, Eva S. Balogh

A finnek bekeményítenek Orbánéknál

A finn uniós elnökség keretében meghallgatást tartanak a Magyarországgal szemben zajló 7-es cikkelyes eljárás keretében. Támogatják az uniós finanszírozás jogállamisághoz kötését.

A második félévben Finnország az EU soros elnöke. Ennek céljait ismertetve Anna-Maja Henriksson finn igazságügyi miniszter ma az Európai Parlament állampolgári jogi, igazságügyi és belbiztonsági bizottságában (LIBE) bejelentette (a felvétel itt megtekinthető), hogy a jogállamiság megerősítése a célja a finn elnökségnek.

Ennek keretében tovább viszik a korábban elkezdett 7-es cikkely szerinti eljárásokat. A Magyarországgal kapcsolatos ügyben szeptemberben megtartják az első meghallgatást az Általános Ügyek Tanácsában – mondta Henriksson. Ezen a magyarországi jogállamisági helyzetet és a demokrácia állapotát vitatják meg.

Hatékonyabb jogállamisági eszköztárat szeretne Finnország. A bizottsági ülésen arról is beszélt a finn miniszter, hogy szeretnék, ha

az uniós finanszírozás és a jogállamiság közti kapocs megerősödne.

A jogok és értékek is a finanszírozás részét képezik – tette hozzá.

A meghallgatás eredményének ismeretében szeptember 30-án Budapestre látogat az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország miniszterelnöke, Antti Rinne. A magyar kormány mindenesetre elutasítja a költségvetés és a jogállamiság összekötését.

A LIBE bizottságba jelölte a Fidesz Hidvéghi Balázst harmadik alelnöknek. Az Európai Néppárt azonban harmadszor se terjesztette be szavazásra a mai ülésre több frakció ellenállása miatt.

Megalkudnak?

I may be wrong – mondják angolul. Magyarul egy szó: tévedhetek. Lehet, hogy tévedtem már tegnap, amikor elővettem Ursula von der Leyen múlt heti interjúját, és arra következtettem belőle, hogy félő, hogy az új bizottság nem lesz következetesebb a jogállam kelet-közép-európai lebontóival szemben, mint az előző, esetleg annyira sem.
Aggasztónak tartottam, hogy – elfogadva a pártok erre vonatkozó kijelentéseit, hiszen titkos volt a szavazás – az új bizottsági elnök megválasztásához nélkülözhetetlenek voltak a Fidesz és a Jog és Igazságosság (az Orbán- és a Kaczyński-párt) szavazatai.
Most újabb hír érkezett: a jogállamiság ügyét az új bizottsági elnök nem Frans Timmermansra, hanem egy kelet-európaira, nevezetesen Valdis Dombrovskis lett biztosra, korábbi lett miniszterelnökre, néppárti (és nem szocialista, liberális vagy zöld politikusa) bízná, aki nem jogász, hanem eredetileg műszaki ember, aki hazájának pénzügyminisztere majd többszörös miniszterelnöke volt, és az Európai Bizottságban is költségvetési kérdésekért volt felelős.
Merthogy Timmermanst a visegrádiak nem látnák szívesen ebben a pozícióban. Eszembe jut, hogy megválasztása előtt von der Leyen azt ígérte a szocialistáknak és a liberálisoknak, hogy csúcsjelöltjeik, Timmermans illetve Margrete Vestager kulcspozíciót kapnak az új bizottságban. Lehet, hogy a visegrádiaknak mást ígért?
Von der Leyen már találkozott Varsóban Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, és néhány napon belül Brüsszelbe várja Orbán Viktort. Ez természetes, találkoznia kell a tagállamok miniszterelnökeivel, akiktől biztosjelölteket vár. De hogy minden áron kerülni akarja a konfliktust a jogállam kelet-közép-európai lebontóival, a lengyel és magyar kormánnyal, az – ha tényleg erről van szó – aggasztó.
Tévedhettem, amikor von der Leyennek többek között a DK és a Momentum képviselőinek szavazatával történő megválasztása után azt írtam itt: én nemmel szavaztam volna. De az is lehet, hogy nem tévedtem.

Az EU pénzügyi érdekeinek védelméről

0

Az EU-ról szokás azt mondani, hogy ha állathoz hasonlítanák, vagy a fejőstehén, vagy a bűnbak kerülne szóba először. Előbbi azt is jelenti, hogy keveseknek jut eszébe, hogy az ő saját pénzét is költi az EU, és ezért épp olyan fontos ezt a pénzt jól, mint amilyen fontos belőle minél többet és minél gyorsabban elkölteni. Ugyanakkor az EU strukturális alapjainak elköltését 80%-ban a tagállami hatóságok bonyolítják le és ellenőrzik, akik utóbbiban érdekeltebbek.

A csalás és a szabálytalan felhasználás nyomán ugyan vissza kell fizetni a helytelenül elköltött összegeket, de ezek az adott országban újra felhasználhatóak. Ez logikus egyrészről, mert az ország nem veszít azon, ha hatóságai csalást vagy szabálytalanságot fedeznek fel, de ha ugyanezek a hatóságok fedezik a szabálytalankodókat vagy csalókat, azon sem veszítenek. Végül pedig, jelenleg csak a tagállamoknak van módja bűnügyi vizsgálatot lefolytatni és csak a tagállami vádhatóságok citálhatják bíróság elé az elkövetőket. Ezeknek a hatóságoknak pedig nem mindig prioritás az uniós pénzekkel elkövetett csalások vizsgálata és elítéltetése. Az OLAF ezirányú ajánlásainak kevesebb mint fele nyomán indulnak vizsgálatok. Ahol pedig a bíróságok erős állami befolyás alatt állnak, ott nagy annak a kockázata, hogy végül nem ítélik el a vétkeseket.

Az EU pénzügyi érdekeinek védelme nagyrészt az EU intézményeire hárul, pedig a tagállamok adófizetőinek pénzéről van szó. A Bizottság ellenőrzési mechanizmusai, az Európai Számvevőszék és az EU Csalás elleni hivatala, az OLAF mellett most két további megoldás van kialakulóban.

Az Európai Ügyészségről sokat lehet mostanában hallani

Végül önkéntes, úgynevezett „megerősített együttműködés” formájában alakul meg 2020-ig, és az egyes országokban végzett tevékenységének végrehajtói az adott országból delegált szakemberek lesznek az ország bűnüldöző hatóságainak támogatásával. Az Európai Ügyészség tehát már elkövetett cselekmények szankcionálását hivatott megerősíteni, olyan mértékben, ahogy a létrehozó tagállamok hajlandóak voltak megengedni.

A másik folyamatban lévő kezdeményezés az ú.n. Jogállamisági mechanizmus, amelynek szempontunkból érdekes eleme a bíróságok, illetve általában az igazságügyi rendszer függetlensége. A szankció itt akár előzetesnek is nevezhető: amennyiben egy tagállam igazságügyi rendszere nem alkalmas az EU-pénzek elcsalóinak hatékony szankcionálására, akkor csökkentik a strukturális alapoknak az adott ország rendelkezésére álló összegét. Itt csak egy kockázatra hívnám fel a figyelmet: az EU az országot bünteti a vétkesek helyett, és ezáltal mind imázsa, mind a felzárkóztatás célja csorbát szenved.

Sokkal hatékonyabb lehetne a megelőzés

Az EU saját költései területén már létezik az előzetes ellenőrzés. Az előzetesen ellenőrzendő tranzakciókat kockázatelemzés alapján választják ki, ez az ellenőrzésre fordított többletforrások hatékony felhasználását biztosítja. Miután ehhez jogosultságok is szükségesek a források mellett, csak állampolgári nyomás kényszerítheti ezt ki. Ennek többféle módja van, nem a legkönnyebb, de a legkomolyabb jogi következményekkel járó az Európai Állampolgári Kezdeményezés. Nemrég indult is egy, amely erre irányul.

Ha egy kezdeményezés eléri a legalább 1 millió aláírást (ebből legalább hét országban egy, az ország méretétől függő minimumot), a szervezőknek lehetőségük nyílik arra, hogy az Európai Parlamentben, közmeghallgatás keretében ismertessék a kezdeményezésüket, az Európai Bizottság pedig megfogalmazza és megindokolja, hogy az “Állítsuk meg az EU-s pénzek elcsalását” polgári kezdeményezésre válaszul milyen intézkedésekre fog javaslatot tenni.

Az aláírások gyűjtéséhez az Európai Bizottság egy biztonságos (a hoszting országának információbiztonsági hatósága által tanúsított) onlájn rendszert bocsát rendelkezésre. Az oldal itt található. A rendszer előnye, hogy lakóhelytől függetlenül minden európai állampolgár alá tudja írni, ki kell választani azt az országot, ahol élnek vagy amelynek állampolgárai (a szabályok országonként eltérőek) megadni az adatokat, és ez egy újabb szavazat az erős Unió mellett.

Szabó S. László

Jogállamisági feltételekhez kötik az uniós pénzek küldését

0

Magyarország lemondhat az eddig ömlő uniós támogatások nagy részéről a következő költségvetési ciklusban, ha nem állítja helyre a jogállamot. Az Európai Parlament ugyanis nagy többséggel megszavazta, hogy lehetőleg kössék jogállamisági feltételekhez a pénzosztást. Arról is döntöttek, hogy jelentősen megemelik a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását.

Megszavazta az Európai Parlament (EP) azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.

A jelentést 397:158 arányban fogadták el a strasbourgi plenáris ülésen.

A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon.

Ilyen határozatra a tervek szerint az Európai Bizottság tehetne javaslatot, egy független szakértői testülettel való egyeztetést követően. Elfogadásáról pedig a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács döntene.

Az aggályosnak tartott kérdések orvoslását követően a két intézmény feloldhatná a zárolt uniós pénzeket.

Éves jelentésben értékelné az EU-tagok helyzetét az említett szakértői testület, amelybe minden tagország parlamentje egy szakembert delegálna, az EP pedig ötöt.

A kérdésben még a tagállami kormányok tanácsának is ki kell alakítania az álláspontját, utána kezdődhetnek majd meg az intézményközi tárgyalások.

Elfogadható a tagállami integráció eltérő mértéke

Az Európai Parlament (EP) megvizsgálta az európai uniós tagállamok integrációjának eltéréseit, és állásfoglalást fogadott el, amely szerint megengedhetetlen egy úgynevezett „a la carte Európa”, amelyben minden tagállam csak a közös szabályok egy részét tekinti magára kötelezőnek, valamint egy másodosztályú tagság kialakulása – közölte az uniós parlament.

A tájékoztatás szerint az EP strasbourgi plenáris ülésén 446 szavazattal, 138 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett elfogadott, nem törvényerejű állásfoglalásban a képviselők szerint a tagállami integráció eltérő mértéke elfogadható, mivel egyes európai kezdeményezések elindításakor csak a rugalmasság biztosításával vihető tovább az integrációs folyamat.

Elutasították ugyanakkor, hogy az eltérő mértékű integráció az unió jövőjére nézve lehetőséggé vagy stratégiai prioritássá váljon.

Az uniós parlament a tagállamok eltérő formát öltő és különböző mélységig ható integrációjának céljából az uniós szerződések felülvizsgálatát javasolta.

A felülvizsgálat során véleményük szerint erősíteni kell, hogy a „kívülmaradási” modell helyett a „részvételi” modell irányába mozduljon a jogalkotás, amelynek hiányát Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) példázza leginkább.

A képviselők aláhúzták, hogy az integráció érdekében a tagállamoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az uniós alapértékeket és a jogállamiságot. E téren a tagállamok között semmilyen eltérés nem fogadható el, ugyanakkor valamiféle partnerségi formát biztosítani kell az olyan országok számára, amelyek nem akarnak vagy nem tudnak teljes mértékben megfelelni az elsődleges uniós jognak – rögzítették.

A meglévő különbségeket az európai projekt hasznára kellene fordítani ahelyett, hogy a folyamat veszélybe sodorja az uniót – figyelmeztettek a képviselők.

Háromszorosára emelik a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását

A tervezettnek mintegy háromszorosára emelné a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását a 2021-2027-es uniós költségvetési keretben az Európai Parlament (EP) a strasbourgi plenáris ülésen elfogadott határozat értelmében.

A 426:152 arányban megszavazott jelentés értelmében az EU következő hétéves költségvetésében 1,8 milliárd eurót különítenének el az Európai Jogok és Értékek nevű új program számára az Európai Bizottság által eredetileg tervezett 642 millió euró helyett.

A javaslat értelmében kivételes esetekben, amikor egy tagországban hirtelen súlyos veszélybe kerülnek az alapértékek, akkor az Európai Bizottság sürgős pályázati felhívást írhatna ki az ott működő civil szervezetek támogatására a demokratikus párbeszéd előmozdítása céljából.

Mint írták, bővíteni kellene a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok megerősítésére szolgáló forrásokat, egyebek között az ezen a területen tevékenykedő helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi NGO-k határozottabb támogatásával.

Kiemelték, hogy a demokrácia és a jogállamiság előfeltétele az alapjogok védelmének, valamint a tagállamok egymás közötti és az európaiak EU iránti bizalmának.

Ezen program létrehozása és finanszírozása kapcsán még a másik uniós társjogalkotó szervnek, a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak is ki kell alakítania az álláspontját, utána kezdődhetnek meg az intézményközi tárgyalások.

FH/MTI

Keményen beleszálltak Orbánba az Európai Parlamentben

A Sargentini-jelentés vitáján szóba került a korrupció, a szabadságjogok korlátozása, a CEU elleni hadjárat, a tudomány és a sajtó szabadságának korlátozása. Orbánt csak a szélsőjobboldali képviselők védték meg, még a néppártiaktól is komoly bírálatot kapott. Volt, aki szektavezérnek nevezte.

17:46 Vége a vitának

Holnap jön a szavazás.

17:45 Zárszó

Az Unió osztrák elnökségét képviselő Karoline Edtstadler azt mondta: a jogállamiság tisztelete az Unió alapköve, ezek az értékek nagyon fontosak. Azt ígérte, az elnökség közvetíteni fog, minden véleményt figyelembe vesz, de a demokráciáról, jogállamiságról, emberi jogokról nincs kompromisszum.

Utolsó felszólalóként Judith Sargentini azt mondta: minden tagállam jogállami kérdéseivel foglalkozik, de valaki más hibája nem kompenzálja egy másik ország tévedéseit. Szerinte a nagy kormánytöbbség hatalmas felelősséggel is jár, minden emberi jogot tisztelni kell, a nepotizmus viszont nem európai érték.

17:42 Timmermans gyávának nevezte Orbánt

Frans Timmermans EB-alelnök szerint az EU nemzetállamok által aláírt szerződések alapján működik, aki ezeket aláírta, azoknak be kell tartani. Az ügyek a magyar kormánnyal szemben merültek fel, mert nem tartja be a szabályokat, amelyekről közösen megállapodtak. Szerinte gyávaság azt mondani, hogy aki a kormányt bírálja, az a népét támadja.

17:35 Orbán is válaszolhatott

Orbán Viktor is lehetőséget kapott egy kétperces válaszra. Verhofstadt szerinte gyűlöli a konzervatív keresztényeket, a „Magyarország ellen szavazó magyarok” szerinte jobban gyűlölik őt, mint amennyire szeretik a hazájukat, szerinte nincs korrupció, a CEU-val kapcsolatban szerinte Manfred Weber téved, az egyetem honlapjáról azt idézte, hogy biztosított a működésük. Beszélt a migrációról, és az antiszemitizmusról, amely Közép-Európában nő, Nyugaton csökken. Szerinte a Néppárt gyenge, nem elég erős ahhoz, hogy a saját útját járja, úgy táncolnak, ahogy a liberálisok és a szocialisták fütyülnek. Szerinte Magyarországot akarják elítélni, nem a kormányt.

17:25 Van, aki undorodik Orbántól

Az utolsó felszólalók arról beszéltek, hogy a jelentés nem Magyarországról, hanem a magyar kormányról szól. Egy másik képviselő azt mondta: nem nagy barátja az EU-nak, de Orbántól undorodik. Ugyanakkor van, akit Orbán küzdelme 1956-ra emlékeztet. Volt viszont olyan néppárti képviselő, akit a vita győzött meg arról, hogy van ok az aggodalomra, de szerinte egyelőre párbeszédre van szükség, nem a hetes cikkely alkalmazására.

17:18 Kósa Ádám jelbeszéddel szólalt fel

Jelbeszéddel elmondott beszédében Kósa kijátszotta a kártyát: a Fidesz az egyedüli párt, amely egy roma és egy fogyatékkal élő politikust küldött az Európai Parlamentbe. 2010-től kezdve érzékelhetők voltak a Fidesz elleni támadások. Kimondjuk: nem kérünk kioktatást azokban a kérdésekben, amelyek csak ránk tartoznak, szögezte le. Önök akarnak kioktatni minket a demokráciából? – tette fel a kérdést. Beszédét Orbán jelbeszéddel tapsolta meg.

Anna ZÁBORSKÁ, az Európai Néppárt szlovák tagja kifejtette, hogy a korrupció probléma mindegyik új tagállamban, s ez a folyamat nem oldja meg a problémát. A jelentés tovább polarizál Európában, az EU-nak vannak más eszközei, hogy megkövetelje a problémák korrigálását. A 7. Cikkely szerinti eljárásnak nem ez a célja, s ezt nem tudja támogatni.

Michał BONI, az Európai Néppárt lengyel  tagja arról beszélt, hogy Európa jövőjét keressük. A magyarok mindig nagyra értékelték a szabadságot, de ezt Orbánék most fenyegetik. Kommunista időket idéző módon fenyegetnek egyes civileket. Ijesztő a nyelvezet, amely egyszerűsíti a dolgokat. A választott kormánynak a kisebbségeivel is kell törődnie, de az illiberális demokrácia, amit Orbánék a zászlajukra tűztek. Önmagával való szembenézésre szólította fel Orbánt.

17:15 Niedermüller Péter szerint is Európa jövőjéről van szó

A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport kincstárnoka, a DK politikusa emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a politikai ellenzéket hazaárulónak mondják. A jelentés célja, hogy visszahozzuk Magyarországot az európai családba. Igaza van Orbánnak, hogy valóban Európa jövőjéről van szó – szögezte le.

17:10 A fideszes Járóka Lívia a roma integrációról beszél

A fideszes Járóka Lívia szerint meg kell állítani a jelentést. Ő úgy hallotta a Bizottságtól, hogy nem veszélyezteti semmi a jogállamiságot. Fontosnak tartja, hogy romaként a Fidesz delegálta az EP-be, szerinte megvezették a képviselőket, és ezt fájlalja, főleg a németek részéről. Szerinte Magyarország mindent elkövet a roma gyerekek iskolai szegregációja ellen. Azt mondta, aláássa az EP és az Európai Bizottság hitelét a vádaskodás.

17:01 A korrupció mellett az is szóba kerül, hogy Orbán Oroszországot követi és szektavezérként viselkedik

Cécile Kashetu Kyenge szociáldemokrata képviselő szerint a vita nem Magyarországról szól, hanem a kormány jogsértéseiről. Az euroszkeptikusok között ülő Monica Macovei szerint „egy nemzetet nem lehet sokáig manipulálni” – szerinte Orbán egyre inkább Oroszországot követi. Beszél ő is a korrupcióról, valamint arról, hogy a külső fenyegetés álcájával szabadságjogokat épít le.

A néppárti Frank Engel felemlegette Orbánnak, hogy a Facebookon azt mondta, Brüsszelbe megy, pedig Strasbourg-ban vannak, de hát „Brüsszel testesíti meg az ördögi befolyásolást Magyarországon”. Azt mondta, nagyon unja, hogy évi ötmilliárd euró megy el arra, hogy Orbán környezete gazdagodjon. Beszél arról is, hogy 700 ezer magyar hagyta el az országot. Szerinte Orbán egyre inkább szektavezérként viselkedik.

A szocialista Iratxe García Pérez a genderszakok betiltásáról beszél, pedig a társadalmi nemek tudománya fontos eszköz az egyenlőséghez. Ő is elmondja, hogy nem a magyar népet támadják, csak a kormányt, mert nem tartja magát az uniós alapelvekhez.

Anders Primdahl Vistisen euroszkeptikus képviselő szerint tragikomikus, ami zajlik, a „támadások” eredménye az lehet, hogy az európaiak az egész integrációs folyamatot kérdőjelezik meg. A néppárti Seán Kellyt sok minden aggasztja Magyarországgal kapcsolatban, mint mondja, „túl sokszor kellett már a jogok korlátozásáról beszélnünk”. Orbán szemére veti az unióellenes kampányt, a sajtószabadság korlátozását és a CEU elleni hadjáratot. Megkérdőjelezi, hogy a Fidesznek van-e helye a Néppártban.

A szocialista Christine Revault D’Allones Bonnefoy szerint az uniós alapelvek változatlanok, a magyar politikai elit változott meg, aktiválni kell a hetes cikkely, a magyar polgárok jogainak megvédése miatt. Az Európai Konzervatívok és Reformerek között ülő Peter Lundgren számára az iskolai időket idézi a jelentés, ami szerinte egy összeollózott anyag.

16:53 Gál Kinga szerint meg akarják osztani az Európai Néppártot

Jussi Halla-Aho euroszkeptikus képviselő szerint a magyar kormány bűne az, hogy meg akarja védeni az országot a bevándorlástól. A szélsőjobboldali Bernard Monot globalistázik és sorosozik egyet, szerinte Orbán patrióta. A szintén szélsőjobboldali Harald Vilimsky szerint Orbán európai hős.

A fideszes Gál Kinga arról beszélt, hogy a magyar nők felháborodtak. Szerinte több tízezer jól működő civil szervezet van Magyarországon. Szerinte is a migráció van a háttérben, és meg akarják osztani az Európai Néppártot.

16:45 Ujhelyi István visszavette a kokárdát

A szocialista képviselőcsoport tagja leszögezte, hogy hazudik Orbán Viktor, Strasbourgban és Magyarországon is. Mit akar megvédeni? – tette fel a kérdést, s meg is válaszolta: azért csinálja ezt a politikát, mert meg akarja védeni a rezsimjét az európai jogtól és szabályoktól. Orbán legnagyobb bűnének azt mondta, hogy elvette a hitet, hogy mindannyian magyarok vagyunk. Majd egy látványos mozdulattal szimbolikusan visszavette a kokárdát.

16:35 Balczó Zoltán tartózkodni fog

A függetlenek között ülő  jobbikos képviselő arról beszélt, hogy már 2015-ben vádként hangzott el Magyarországgal szemben, hogy a kerítéssel álljuk az útját a migrációnak. Balczó visszautasította a jelentés egy jó részét, például az antiszemitizmusét, ugyanakkor elismerte, hogy vannak igaz megállapítások is benne. És felvetette, mennyire szabad ország ma Magyarország. Tartózkodni fog, mert nem támogatja a migráció-párti jelentést, s nem fogadja le a 7. cikkely szerinti eljárást, mert egy egész országot sújtana.

Tanja FAJON, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport szlovén alelnöke hangsúlyozta, hogy nem Magyarország ellen irányul a jelentés. A jelentés sérti a magyarokat, de a kampány pedig minden európait sért.

Branislav ŠKRIPEK, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport szlovák elnökségi tagja hangsúlyozta, hogy nem egy nemzetről, hanem Európa jövőjéről van szó. Egyesek közös szabályok ürügyén beavatkoznak  belügyekbe. Szerinte Európa rossz irányba ment el, s Orbán kisebb fenyegetés Európára, mint  a baloldaliak vagy a populisták.

Nadja HIRSCH, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport német tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán egyedül képviseli azokat, akik a totalitarizmus felé vezető úton élen járnak. Azt várja, hogy nemet mond az illiberális demokráciára.

Eva JOLY, a zöldek francia tagja, nem akarta támadni Orbánt, de az emberi méltóságot és szabadságot meg kell védeni. A magyarok érdekében kell megvédeni. Nem egy országot, hanem az Orbán-kormány bizonyos gyakorlatait ítéli el. Ön nem a szabadságot védelmezi és nem a saját országát szolgája. Megváltozott nagyon – szögezte le.

16:22 Sorra jönnek a felszólalók a különböző frakciókból

Josef Weidenholzer a szocialistáktól egyetért a jelentés megállapításaival, az euroszkeptikusok képviselője, Marek Jurek a képviselők meg akarják osztani Európát, ahelyett, hogy összefognák.

A liberális Sophie In’t Veld azt mondta: Magyarország az elsők között ratifikálta a lisszaboni szerződést, és csak annyit kérnek, hogy Orbán tartsa ehhez magát. Nem érti, miért kap a magyar kormány heti 87 millió eurót, miközben ezt a szabályok lebontására használja fel. Szerinte az EP erőteljes üzenete, hogy nem akar lemondani Magyarországról.

Romeo Franz a Zöldektől arról beszélt, hogy a kisebbségekkel való bánásmódról lehet felismerni, hogy egy kormány mit gondol a jogállamról. Az Északi Baloldalt képviselő Malin Björk szerint a demokrácia nem olyan, hogy néha választjuk, néha meg nem. Orbán álláspontját rasszistának nevezte.

Az utána következő két szélsőjobboldali képviselő megvédte a magyar kormányt, Jörg Meuthen szerint hanyatlik a kereszténydemokrácia és a szociáldemokrácia. Auke Zijlstra szerint Magyarország tiszteletben tartja az európai értékeket.

16:15 Szájer kommunistázik egyet

A függetlenként felszólaló Morvai Krisztina is megvédi a magyar kormányt, két értékrend közötti választásról beszél. Szájer József azzal kezdte, hogy lekommunistázta a korábban felszólaló Marie-Christine Vergiat-t, majd arról beszélt, hogy a magyar kormány nem veszélyezteti az Uniót. Szerinte szégyen, hogy Orbán csak öt percet beszélhet (gyér taps). „Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű” – még ez is elhangzik.

15:45  Jönnek az egyes frakciók vezetői

Az Európai Néppárt este dönt – jelentette be Manfred WEBER, Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport elnöke, aki a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikai vezetők vádjait tegyük félre. Vissza kellene térni a tartalmi kérdésekhez. Olyan dologról beszélünk, amelynek sok köze van a szabadsághoz. A frakció nem érti, hogyan lehet, hogy a CEU kritikus helyzetbe került Budapesten, alapvető érték a tudományos élet szabadsága. Második megjegyzéseként elmondta, hogy a demokráciában  többség irányít, de  megfelelően működő civil társadalom is fontos – átláthatóság fontos, de nem szabad ellehetetleníteni. Harmadikként , migrációs kérdés kacsán: nem lehet általánosságban támadni a migránsokat és egy vallást, akkor a dzsihadisták útjára lépünk. Vitát mindig támogattuk, múltban Magyarország mindig kész volt kompromisszumra, még  az alkotmányt is megváltoztatta – emlékeztett. Európának meg kell védenie saját értékeiket, csak összefogással van jövőnk.

Udo BULLMANN, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport német elnökét erőteljesen irritálja, mikor hallgatta az Orbán Viktor által mondottakat. Ez a vita azért van, mert az EP védi  a magyar polgárok szabadságjogait, mivel a magyarok az EU-ban vannak. Nem támadjuk meg a magyar embereket. Miért sérti meg folyamatosan a magyar polgárok jogait? Szimbóluma a legkorruptabb rendszernek az EU-n belül – hangsúlyozta. Ennek véget kell vetni. Elég az OLAF jelentéseit elolvasni. Orbán úr veje igen profitál ebből  a rendszerből. A sajtó- és  véleménynyilvánítás szabadsága nem nyomható el tovább. A Néppártot kérte, döntsenek Európa és nem Orbán korrupt rendszere mellett.

Ryszard Antoni LEGUTKO, az euroszkeptikusokat is tömörítő Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport lengyel társelnöke arra mutatott rá, hogy egy demokratikus kormányt ismét támadunk. Fidesz-kormány masszív támogatást élvezett az elmúlt években, tehát valaki megválasztotta a kormányt. Ha ez nem tetszik, akkor jelöljenek ki valakit, ki vezeti Magyarországot. Ugyanez a helyzet Lengyelországban, ez minden problémát megoldana. Az állásfoglalás elfogult, ez az anti-Fidesz csoportoktól származó információra épül, s ez itt általános gyakorlat. A CEU-val kapcsolatban azt állította, hogy  kormány nem akar mást, mint az előjogokat korlátozni, ennek semmi köze a tudományos élet szabadságához, a szólásszabadsághoz. Sok helyen sokkal jobban korlátozottak ezek. Miért tolerálunk bizonyos gyakorlatot egyes országokba, másutt nem. Ez elfogadhatatlan. Az egész jó oldala, hogy ez nem produktív, mert minden ilyen látványos előadás, amikor Lengyelországot támogatják, a kormány támogatottsága megugrik.

Guy VERHOFSTADT, a liberálisok frakcióelnöke arról beszélt, hogy kényelmetlen az igazság, de ilyen körülmények között lehetetlen lenne Magyarország számára az EU-hoz csatlakozni. Ön nem Magyarország, Magyarország sokkal több, mint Ön. Az EU túléléséről van szó. Orbán és barátai az európai projektünk életképességeit akarják kérdőre vonni és ezt nem engedhetjük meg. Nem gyakori, de elismerte, hogy az EU kereszténydemokrata értékekre alapul. Schumanntól idézett, hogy minden ember egyenlő, rassz, bőrszín, osztály szerint. Mindenkinek joga van megvédeni a jogait. Ezt az elvet kell elismerni. Orbán a megosztottságot próbálja erőltetni körünkben.

Philippe LAMBERTS, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport társelnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy az EU értékközösség. Nem Magyarországról és a magyar népről van szó, hanem olyan fellépésekről, amellyel nem értenek egyet a magyarok. Beszélt az igazságszolgáltatás korlátozása, a tudományos szabadság korlátozása, stb. nem egyeztethető össze az uniós értékekkel. Ha Ön keresztény, ellentmondásban van az evangélium üzenetéve, hogy nem segíti a menekülteket – szögezte le. Most nem fogadhatnánk be Magyarországot az EU-ba. Kikérte az EU nevében, hogy Szovjetunióhoz hasonlította az EU-t. A EU-hoz tartozás nem csak jog, hanem kötelességekkel is jár. A szélsőjobbal akarnak kormányozni? – tette fel a kérdést Orbánnak.

Marie-Christine VERGIAT, az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoport francia elnökségi tagja szerint a korábbi liberális Orbán számára ma már a liberális értékek nem számítanak. A gazdaság területén féktelen liberalizmus uralkodik, az Orbánhoz közel állók számára.

Nigel FARAGE, a Brexitben „elévülhetetlen érdemeket” szerzett brit európai parlamenti képviselő teljes mellszélességgel kiállt Orbán mellett,  hálát adott istennek, hogy Orbán „itt van velünk”. Hogy mi történik itt? – tett fel a kérdést. A limitált brezsnyevi doktrínát próbálják feléleszteni – válaszolta meg. Csak mert volt mersze kiállni Soros Györggyel szemben. Nem az országát sértették meg, hanem Önt, s felkérte Orbánt, hogy csatlakozzon a Brexit klubjához.

15:38 Orbán: A jelentés sértő és tévedéseket tartalmaz

Orbán szerint már mindenki kialakította álláspontját, és a többség meg fogja szavazni a jelentést. Szerinte „nem egy kormányt ítélnek el”, hanem egy országot, egy népet – ezt a mondatot fújolás fogadta.

Orbán szerint Magyarország sokáig megvédte Európát, és ha kellett, megnyitotta a határait a keletnémetek előtt (ezt megtapsolták). Szerinte azok vádolják Magyarországot, akiknek nem kellett kockázatot vállalni a szabadságért. Azt mondta: a magyarok számára a szabadság és a demokrácia becsület kérdése, a jelentés sérti Magyarország becsületét.

Arról beszélt, hogy a magyarok választásokon hoznak döntéseket, és a jelentés nem adja meg a tiszteletet, visszaér a hatalommal. Szerinte Magyarországon a szabadság erkölcsi kérdés, nem politikai, az EP-képviselők súlyos felelősséget vesznek magukra, amikor megfosztanák Magyarországot attól, hogy képviselhesse érdekeit.

Szerinte lesznek még viták, Európa keresztény szerepéről, a családokról, a migrációról, de a különbségek nem adhatnak okot a megbélyegzésre. Azt állította, hogy ő sose vetemedne arra, hogy elhallgattassa a vele nem egyező véleményeket – ezt többen hangos nevetéssel, más Liar (Hazug) bekiabálással fogadta.

Szerinte a jelentés nem tisztességes, alapvető tényekkel nincs tisztában, 37 súlyos ténybeli tévedés van benne, és felrúgja az évekkel korábban megkötött megállapodásokat. Ezzel szerinte csapást mér a párbeszédre.

Orbán azt mondta: minden nemzet joga, hogyan rendezi be az országát, a magyarok kerítést építettek, megvédték Európát. Szerinte azért akarják Magyarországot elítélni, mert „a magyarok úgy döntöttek, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország”, ezért a „migránspártiak” zsarolják. Ezt megint „Hazug” bekiabálás, de taps is fogadta.

A végén a jövő évi választásról beszélt, ahol szerinte vissza lehet hozni a demokráciát az európai politikába.

15:30 Alapértékekről nincs kompromisszum

Az osztrák elnökség képviseletében Karoline Edtstadler azt mondta: az alapértékek esetében nincs kompromisszum, figyelemmel hallgatják a vitát.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke arról beszélt: az EU nem létezhet az alapjogok tisztelete nélkül. A Bizottság egyetért a jelentés aggályaival. A civilek támadásával a magyar kormány a demokrácia kereteit szűkíti. Beszélt az OLAF által indított vizsgálatokról és a kötelezettségszegési eljárásokról (például a roma gyerekek szegregálása miatt indítottról) is, és arról, hogy többet kellene tenni a bíróságok függetlenségéért.

15:21 Több bizottság vezetője is a magyar helyzetet bírálja

A költségvetési ellenőrző bizottság elnöke, Ingeborg Grässle arról beszélt, hogy tovább romlott a helyzet az uniós források felhasználása terén. Sok uniós pénzt kap az ország, de nem megfelelően használják ezeket fel. A bizottság is a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását javasolja.

A kulturális bizottság elnöke, Petra Kammerevert a kutatás és az egyetemek szabadságáról beszélt, valamint a médiaszabadság kiüresítéséről. Ők is támogatják a hetes cikkely szerinti eljárást.

Az alkotmányügyi bizottság, a nőjogi bizottság is a magyarországi helyzetet bírálta. Utóbbi vezetője szerint Orbánnak a nőket kellene védenie, és nem a tetteseket.

Nicolas BAY, a szélsőjobb Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport francia társelnöke boszorkányüldözésnek mondta az eljárást. Csak az Ön kormány konzultált az emberekkel – dicsérte tovább Orbánt. A civilizáció valódi védelmezőinek mondta, s nekiment az Európai Néppártnak is, s felhozta a Macron kontra Salvini kérdést.

15:17 Sargentini az uniós alapértékekről beszélt

Judith Sargentini alighogy elkezdte beszédét, megérkezett Orbán Viktor is. A képviselőnő ezért újrakezdte felszólalását. Azt mondta: az Unió alapértéke az emberi méltóság, a jogállamiság, az emberi jogok tisztelete, ez az alapszerződésekben is szerepel. A szerződések aláírása kötelezettséget is jelent az értékek tiszteletben tartására, a magyar kormány viszont elnémította a független médiát, korlátozza a kritikus gondolkodást, a bíróságok függetlenségét, ellehetetleníti a civileket, akik másoknak segítenek. Semmi nem javult június óta, amikor a bizottságban szavaztak a jelentésről, sőt, újabb kritikus médium váltott tulajdonost, nőtt a nyomás a civileken. Sargentini szerint fontos döntést kell hozni: megengedik-e, hogy következmények nélkül meg lehessen sérteni az uniós alapértékeket.

15:06 Késés

Elvileg háromkor kellett volna kezdődnie a vitának, de az EP-képviselők jobbára még csak egymással beszélgetnek. Orbán Viktort sem látni még az ülésteremben. Judith Sargentini viszont már ott van.

14:55 A vitát itt követheti élőben:

Az „Original” gombra kattintva magyar tolmácsolás is választható.

14:54 Mi kell ahhoz, hogy elfogadják a jelentést?

Ahhoz, hogy a jelentést elfogadják, az kell, hogy az összes képviselő több mint fele, a szavazatukat leadóknak pedig több mint kétharmada igennel szavazzon. Az már korábban kiderült, hogy az MSZP, a Párbeszéd és a DK képviselői megszavazzák a jelentést, míg a jobbikosok nem. A Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt tagszervezetei közül többen valószínűleg igennel szavaznak, a szélsőjobboldali frakciók viszont nemmel.

14:50 Orbán a Facebookon hangolt

Orbán Viktor a Facebookra feltöltött videójában arról beszélt, hogy „a többségben lévő, bevándorláspárti EU-s képviselők készülnek bosszúra Magyarország ellen”, szerinte „koncepciós perről” van szó, és „az ítéletet már megírták”, de ő „megvédi Magyarországot”. Orbán a vitában hét percig beszélhet majd. Érdekesség, hogy a vitát Strasbourg-ban tartják, a Facebookra is Strasbourg előtt címmel töltötték fel a videót, Orbán mégis arról beszél, hogy Brüsszelbe megy.

14:48 A jelentés a jogállamiság magyarországi helyzetéről szól

Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata – ezt állapította meg a Judith Sargentini által készített jelentés, amelynek elkészítését még tavaly rendelte el az Európai Parlament.

A jelentéstervezetet ide kattintva teljes egészében elolvashatja.

Borítókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Magyarország ellen is bevetnék a jogi atombombát

0

Keményen bírálja a magyarországi jogállamisági helyzetet az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő különjelentés tervezete, amely szerint indokolt lenne a hetes cikkely szerinti eljárás megindítása.

Judith Sargentini
Fotó: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel

A jelentéstervezetet készítő Judith Sargentini zöldpárti képviselő szerint Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata:

  • korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét,
  • csorbították a bírói függetlenséget,
  • romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete,
  • támadást indítottak a civil társadalom ellen.

A képviselő kiemelte, hogy nem a menedékkérőkről van szó (amit a magyar kormánypropaganda az ilyen vádakra válaszolni szokott), hanem arról, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, és ezt látva az EU-nak kötelessége cselekedni. Azt mondta:

„a figyelmeztetések ideje lejárt”.

Sargentini visszautasította, hogy a tervezet nyilvánosságra hozatala „bosszú” a választási eredmény miatt. Mint mondta: közel egy évig vizsgálódtak, és épp a választás miatt nem mutatták be korábban a jelentést.

Roberta Metsola néppárti árnyékelőadó azt mondta, nem Magyarországot akarják támadni, és nem lenne szabad, hogy ebből bárki politikai tőkét akarjon kovácsolni, de szerinte több olyan pont is van a dokumentumban, amely nem a jogállamiság kérdésével függ össze, és ezeket nem kellene belekeverni ebbe az ügybe.

Az ugyancsak néppárti Frank Engel szerint a tervezet elveszik a részletekben, pedig szerinte inkább az általános helyzetre, az összképre kell figyelni. Azt mondta:

az elmúlt években Magyarországon komoly változások mentek végbe, meggyengítették az ellenzéket, aminek érdekében bármilyen eszköz elfogadhatónak tűnt.

Azt is kijelentette, hogy ő személy szerint egyetlen menedékkérőt sem helyezne át Magyarországra, ugyanis veszélyben lennének a gyűlöletkeltő kormánypropaganda következtében.

A szociáldemokrata Ana Gomes szerint „átfogó és világos” a jelentés, melyből jól látszik, hogy a magyar helyzet aggasztó és sokat romlott az elmúlt években,

az országban súlyosan sérülnek az emberi jogok, a jogállamiságot pedig rendszerszintű veszély fenyegeti.

Említette többek között a kisebbségi jogokat, a gyülekezési jogot, az egyetemi szabadságot, a korrupciót és a menedékkérők jogait.

Marek Jurek, az jobboldali euroszkeptikusokat tömörítő frakció politikusa szerint ugyanakkor alaptalanok a vádak, Magyarországot pedig „csak a kulturális különbségek miatt támadják”. Erre reagálva Sophia in ‘t Veld liberális képviselő kijelentette, hogy a kulturális különbségeket valóban tiszteletben kell tartani, ugyanakkor az EU-ban vannak bizonyos általános alapelvek, amelyeket ugyancsak. Azt mondta:

a magyar kormány undorító gyűlöletkampányt folytat,

Orbán Viktor miniszterelnök az EU integritását veszélyezteti, az országot pedig ma fel sem vennék az unióba.

Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Magyar képviselők is felszólaltak: a fideszes Gál Kinga szerint „azért szapulják Magyarországot, mert nem áll be a sorba, hanem kiáll a migránsok kötelező betelepítése ellen”. Ő koncepciós pernek nevezte az eljárást. Az elvileg a Jobbik színeiben megválasztott, de az utóbbi hónapokban a Fideszhez csapódó Morvai Krisztina azt mondta: az országgyűlési választási eredmény tanúsága szerint „a hatalmas túlerővel szemben sikerült legyőzni az EU akaratát és a Soros-csapatokat”. A szocialista Ujhelyi István ugyanakkor „elképesztően szégyelli magát és sajnálja, hogy Magyarországot ilyen helyzetbe hozta a magyar politika itt, az európai közösségünk, az európai szövetségeseink előtt”.

A képviselők május 15-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat a jelentéstervezethez,

amelyhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét. Korábban az EP költségvetési ellenőrző bizottságának a jelentéstervezete is javasolta a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen.

A jelentésről várhatóan júniusban szavaz a bizottság, majd ősszel kerülhet az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti a jogi atombombaként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt. A hetes cikkely olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely

az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat,

ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

Magyarország ugyan érintettként nem szavazhat a döntésről, a szintén hasonló eljárás alá vont Lengyelország viszont igen. Igaz, az utóbbi hetekben a lengyelek már azt mondták, ők hajlandóak változtatni az EU által kifogásolt jogszabályokon.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!